Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
I PN MAGAZIN így irtunk mi—nyolcvannégyben Mottó: Természetesen nem sírjak mi vissza a hajdani lobogós vászongatyákat, sem a klottnadrágok korát, még kevésbé kívánjuk az ágyne* vezeti dinamógatyákat. Riportkörűton tavasszal tek-e róla néhány fotót. — Természetesen — feleli. Fotómodell ként is dolgozom, csak az drágább, ötszáz forint óránként. Csalódottan teszem le a masinámat, s azt javaslom, hogy maradjunk inkább a beszélgetésnél ... És mintha bennünk, országúti vándorokban is gyulladoz- na valami: árra gondolunk, hogy milyen jó volna most lassítani a tempót, esetleg meg is állni az erdő mellett. Sütkérezhetnénk kicsit valamelyik tisztás széltől védett hajlatában. Hallgathatnánk á csalitokban ugráló vörösbegyek csicsergését. Mindez megmarad képzeletbeli örömnek, sietnünk kell Hercegszántóra ... A tévékritikus álma Olyan feszültein, összpontosítva figyeltem a Derrick-so- rozat legutóbbi epizódját, hogy észre sem vettem volna, ha a másik szobámba mondjuk egy színestévét csempésztek volna. Riport — hónap végén A háromórás csoportos foglalkozás végén megkérdez, tem az aktmbdellt, készítheMegalapozott állásfoglalás Arról nincsenek adataink — ezúttal nem is kerestünk ilyeneket —, hogy kiket vontak, vonnak felelősségire — elsősorban anyagilag, azok közül, akik a közvagyont károsító tüzeket okozzák. Am minden okunk megvan annak feltété, lezésére, hogy — legalábbis az esetek nagyobb részében — nem maradnak büntetlenül ezek a cselekmények. Tévhitek oszlatása Áligazság az a cselekedetlo- hasztó vélekedés, miszerint hol a bor hiányzik, hol a kancsó. Az őszinteség pillanata Semmi sem számít, csak a virtus: megmutatjuk a fővárosiaknak, nekünk Bács-Kis- kun megyeieknek mindenünk van, ha az itteni lakosság nem is tud róla... Mindent az olvasókért Befutott a következő világsztár: Tina Turner. Aki ezt vallja: A színpadon szét kell tárni a lábakat. Még ha a kotnyeleskedő fotósok rád is villantanak. A nagy Tináról annak idején a Petőfi Népében is megjelent fotó. Széttárt lábakkal... Este mennydörgés, villámlás. Szakad, ömlik az eső, sebes vágtaitáissal. Teleszippan- tom a tüdőm friss levegővel. Pár óra oázis, felfrissülés ad némi reményt az árzuhatag után az áreséshez. Ám erre alighanem még várni kell. Az árak létrája felfelé több fokból áll, mint az esőé fctfelé. — Leszállt az éj, csöndesen, feketén, mint biciklijéről a fáradt kéményseprő... bökte ki váratlanul, s maga sem tudta, hogy jutott most éppen ez az eszébe. (Szilveszteri önarcképünket az év folyamán lapunkban megjelent „elszólásokból" állítottuk össze. A kollégák írásait be-, a sajátjait kiválogatta: (l. d.) Foglalkozási ártalom Az újságíró is ember Mamimit-fánk Ismét egy újabb csúcsbeállítás- sal bővül a Guinnes-féle rekordok könyve: egy kis tiroli faluban), az Innsbruck közeliében levő Stamsiban elkészítették a világ legnagyobb fánkját. A gigantikus sütemény átmérője több, minit másfél méter (pontosabban il62 centiméter), súlya pedig körülbelül 60 kiló volt! Maffia az utak' mentén n Az olasz maffia számos hasznot hozó üzletágban, játszik vezetőszerepet. Az .igen jövedelmező kábítószer-kereskedelmen kívül a külföldi kamionok ellen végrehajtott rablótámadások is a legfontosabb bevételi forrásai közé számítanak. Olaszországban az áruszállítás 80 százaléka országúton bonyolódik le. A kamionok fél Európából hordoznak értékes árukat az országon keresztül. Csakhogy túl gyakran egyáltalán nem érik el az úti- céljukat. Naponta 10—20 áru- szállítmány tűnik el nyomtalanul a Brenner- és a Gotthlard- hágón túl. Az elmúlt évben kereken 6000, tößbnyire külföldi teherautó vált rakományostól a TIR-maffia áldozatává. Az eseteknek csak a 10 százalékában sikerült a tetteseket leleplezni, és került elő újra az ellopott szállítmány. A TIR-bamdák számtalan kisegítő és bűntársat vesznek igénybe. Nem ritkán a gépkocsivezetőket is, akik féLelemből vagy kapzsiságból működnek közre, és „közreműködői tiszteletdíjat” vesznek föl. Az olasz biztosító társaságok, vagyis a szervezett országúti rablások fő szenvedő alanyai még arról is meg vannak győződve, hogy egyes teherautó-tulajdonosok is részesei az „üzletnek”, 'akik a kártérítésen kívül még prémiumot is bezsebelnek. Végül — aflitólaig — egyes vámtisztviselők a teherautók rakományáról adott értékes információkkal segítik a maffiát. Ennélfogva • a TIR-forgalom- ban részt vevő gépkocsivezetők félelemben és rémületben élnek. A nápolyi II Mattino című napilapnak az 52 éves Giovanni Esposito gépkocsivezető a következőket nyilatkozta: „Legszívesebben abbahagynám ezt a munkát. Védtelenül 'ki vagyunk szolgáltatva a kamionos maffiának. Valamelyik ' benzinkútnál, egy pihenőhelyen a kezük ,közé kerül az ember, és ha védekezik, akkor rjóí -megverik, vagy kinyírják. Az áldozatnak nem marad más választása, mint hogy bejelentse a rablást a rendőrségen.” A PETŐFI NÉPE „névre szóló” kérdései replésével. Megkérdezzük: ülne-e szívesen egy kecskeméti „pádon"? — "Természetesen! Szeretem Kecskemétet, megpihennék „padjain”. A kecskeméti produkciót még nem láttam, ezért a színház „padjaim” is örömmel ülnék. A televíziós munka sok boldog percet szerzett nekem, jó partnerem volt Koncz Gábor személyében. Ugyanakkor fárasztó volt a forgatás, hiszen májusban készítettük a felvétel éket a Népliget „padján”, 8—10 fokos hidegben, egy esős éjszakán. Három napom üt kellett koncentrálni. Persze most már sok minKrími diákok készítették . •''Ezek az érdekes robotok a szlnt- feropoli kiállításon láthatók. Akiállításon bemutatott valamennyi ■ szerkezetet a krími szakközép- iskolások készítették. A távirá- nyitbaté robotok Járnak és .. kezüket mozgatják, de datt»- mokat is megszólaltatnak. Az egyik robot mellén elhelyezett képernyőn filmek - láthatók. A képén: robotok kézfogása. HEGYSZOBROK • Arizona sivatagában találhatók ma is ezek az óriási eróziós kőzetmaradványok, amelyek különleges szoboralakokra emlékeztetnek.. Sokan megcsodálják napjainkban a csodálatos alakzatokat, a természet csodáit. Ezért nevezték el ezt a helyet az emlékművek völgyének. dent másképp csinálnék! SUGAR ANDRÁS, a Magyar Televízió főmunkatársa: BRÓDY JANOS szövegíró: — Volt-e kockázatos riportja 1984- ben? — 'Uruguayiban tizenegy évig volt hatalmom a katonai diktatúra, novemberben döntötték meg hatalmukat. Februárban forgattunk ott. A kormány amy- -nyira igyekezett háttérben maradni, 'hogy nem tudtunk kapcsolatot teremteni az ország irányítóival. Nem volt engedélyünk a filmezésre, de nem is tiltották meg. Lényegében azt telhettünk, amit akartunk. Polgári politikusokkal és a montevtideói érsekkel beszélgettem. Hogy kockázatos volt-e a „kirándulás”? Igen. hiszen még telefont sem használtak az ottaniak, minden üzenetét személyesen hoztak el hozzánk... KISS MARI színművész: — Kecskeméten, a Kelemen László Kamaraszínházban szinte ugyanazon a napon mutatták be Gelman A pad című darabját, amikor a televízió is műsorára tűzte az ön fősze— Megsirat- ta-e Szörényi Leventét, amikor december közepén elbúcsúzott a színpadtól? — Nem sírok, nem nevetek, és nem vagyok meghatódva. A szó folytatódik... („A szó veszélyes fegyver” — B. T.) HALÁSZ JUDIT, színművész: — Mit énekel a gyerekeknek jövőre? — Még nem tudom, de biztos, hogy jelentkezem új nagylemezzel, amely a gyerekekhez szól majd. Legutóbb karácsonyra adtunk ki albumot a Bojtorjánnal és a Bakfark Con- sarttal közösen, amelyet én szerkesztettem, és énekelek is rajta. Az az igazság, hogy minden energiánkat elvitte a Parlamentben megrendezett fenyőünnep, ahol háziasszony voltam. Kérdezett: Borzák Tibor Fotózott: Somos László, Zih Zsolt és a szerző. Miért lármázunk újévkor? Az . óévbúcsúztatás talán legáltalánosabb velejárója a zajkeltés, a féktelen ünnepi lármázás, amelynek az idén is tanúi lehetünk, ha végigmegyünk a szilveszteri utcán. Üjév napján az emberek igyekeznek világszerte minél nagyobb lármát csapni. Dániában például tűzijátékkal, patronok és petárdák robbantásával növelték a zajt, méghozzá olyan mértékben, hogy később rendeletekkel kellett megtiltani a szórakozásnak ezt a fajtáját. Az NDK-ban viszont még ma is több mint harmincmillió márka értékű tűzijáték-rakétát gyártanak újévre. Lármázunk a magunk módján mi is: a hangorkán növelésére dudák, sípok, kereplők szolgálnak. Vajon hogyan alakult ki az óévtől való búcsúzásnak ez a mindenütt honos, ám a fülnek korántsem kellemes szokása? A papír- trombiták rikoltozása és a petárdadurrogtatás <réges-ré- gi hiedelmeket idéz, amelyeknek közös célja a rossz, az avitt, a gonosz elűzése, — és ezáltal az új esztendőre való egészség, bőség, termékenység megteremtése, meg- idézése — volt. „A régi babonás szokások létrejöttét viszont olyan áltörténeti mondákkal magyarázzák, melyek inkább eltakarják, mint felfedik a szokás valódi, értelmét, célját — írja Dömötör Tekla Magyar népszokások című könyvében. — A lármázással, álarcos alakoskodással összekötött szokásokat gyakran a török harcokkal hozzák kapcsolatba”. Hazánkban is több helyütt él ilyen szokásmagyarázó történet. Érdemes a legjellegzetesebbel megismerkednünk, ezt a püspökladányi születésű lgmándy József, a hajdúnánási gimnázium egykori tanára, (a debreceni egyetem későbbi bölcsészdoktora) ■ jegyezte fel. Hajdúszoboszlón szerzett megfigyeléseit Szilveszteri népszokásl Hajdú megyében címmel adta közre az Ethnographia egyik 1941-es számában. „Szoboszlón — írja — a gyerekek, suhancok és legények pergőkkel, ko- Tompokkal, csengőkkel, dudákkal, ostorokkal és mindenféle eszközökkel felszerelve . összegyűltek a piacon, s itt, valamint az utcákon járkálva rettenetes zajt csaptak. Közben lövöldöztek is. Ezekhez járult még a torony, az ablakok kivilágítása, csillagszórók, világító rakéták lövöldözése.” A hajdúvárosban a szájha- puománv szerint a szokás a törőJcvilág eseményeivel függ össze „ • ■. 1660, december 31-én — írja lgmándy — török martalócok támadták meg a várost. A szoboszlói hajdúk nemcsak visszaverték a támadást, hanem {még űzőbe is vették a rablókat. Közben beesteledett, és sűrű köd ereszkedett. Az otthonmaradtak féltek, hogy a vitézek a sötétben nem találnak haza, ezért csaptak nagy lármát, kivilágosították a tornyot, s az ablakokat. Más változat szerint a török támadás elől a város határában levő nádasban elbújtatott asszonyok és gyerekek sikoltozása és kongatása azt a hitet keltette a támadókban, hogy a Szo- boszlót védők nagyon sokan vannak, s a megrémült törököket a várost védelmező néhány vitéz visszaverte, sőt elkergette Kaba felé. Hogy aztán ezek visszataláljanak,. ezért a toronyba lámpát tettek.” lgmándy József négy évtizeddel ezelőtt még azt adhatta hírül, hogy „a szokás a kántálással együtt ma is megvan." 1 Az idő múlásával azonban, miképp egész szilveszteri szokásrendszerünk, a zajkeltés rítusa is megváltozott értelmezésben, elhalvá- nyodölt eredettel, talán csak puszta hagyományként élt tovább. Az újévi zajkeltésnek is alighanem a harsány öröm, a féktelen ünnepi jókedv lett a továbbéltetöje. Hogy mik voltak...! A bűnös vödör! A módénál székesegyház harangtornyában ma is látható egy vödör, melynek különös története nem hagyja nyugton a látogatót. A hagyomány szerint ugyanis e jámbor tárgy volt az oka az egykori Bologna elleni háború kitörésének. Nos, a fit város határán volt egy kút, s mindkét város polgárai onnan hordták az ivóvizet. Egyszer aztán vita kerekedett arról, hogy kié is — ősi jogon — a kút. Ettől kezdve napirenden voltak a háborúskodások, mígnem Bologna elvitte a vödröt, a vízmérési jog jelképét. Modena ezt a harci események során hadizsákmányként visz- szaszerezte. Nos, ha csak (élig Igaz is a történet, arra mégis elegendő volt, hogy egy Tasson! nevű (rőt vígjáték írására ihlessen. Ez volt ám a lakoma! A régi Csehországban, a Rosenberg- nemzetség tagjai dúsgazdag nagyuraik voltak. Amikor egyikőjük házasságot kötött a badeni hercegnővel. Jókora lakomát csaptak. Százados hányódás után előkerült egy sárguló Irat, melyen szerepel mindaz, amit ; jelentős eseményen az étkezésekhez felhasználtak: íme: negyven szarvas, ötven zerge, húsz vaddisznó, kétezer nyúl, húszezer galamb és szalonka, ötezer hízott liba. hatezer pisztráng, háromszázezer rák, százötven hízott ökör, ötszáz borjú, harmincezer tojás, harmincöt mázsa vaj, tizenöt mázsa méz... Nem soroljuk — belefáradtunk .. . összeállította: Varga Mihály 4 y