Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 30. • PETŐFI NÉPE • 3 DECEMBERI DÉLUTÁN AZ OLAJBÁNYÁSZOKNÁL VENDÉGÜNK VOLT É Tizennyolc kilométernél a Zalka Máté brigád A dunántúli lankákkal hasonlítja össze a kiskunsági tájat Szabó Ferenc főfúrómester, miközben gépkocsiján a mély­kúti, északkeleti mező 8-as fúráspontjához igyekszünk. A 34 éves 'fiatalember Nagykanizsáról került a Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat kiskunsági üzemébe/ Arról faggatom, milyen embereknek ismeri a környék lakosságát, szűkebb hazánk szülötteit. — A szénhidrogén-bányászat egész embert kíván. Aki az időjárás viszontagságainak kitéve keményen dolgozik napi 8 órát egy fúrótoronynál, az ha haza­ment, nehezen tud nekifogni 'kapálni, vagy disznó­kat etetni. A Bács-Kiskun megyeieket szorgalmas, dolgos embereknek ismerem, olyanoknak, akik ere­jüket nem kímélve tevékenykednek a második gaz­daságban is. Munkahelyükön és a ház körül együtt­véve annyi a jövedelműik, amivel mi — sajnos — nemigen tudunk versenyezni,' ezért munkaerő­gondjaink vannak. Egy kezdő '‘'segédmunkásnak 7. és fél ezer forintot adunk, de ezért olyan erőki­fejtést kívánunk, ami mellett aligha lehel napi két órát a fóliasátorban görnyedni. Ezért aztán keve­sen várják ki a három évet, ami után már hűségju­talmaikkal együtt tízezer forint felett kereshetné­nek. Sokan dolgoznak még nálunk dunántúliak, né- ihámyan közülük végleg letelepedtek a környéken. Van már persze olyan fúrómesterünk is,' aki itt szü­letett, itt tanulta a szakmát. Alighogy végére érünk a beszélgetésnek, feltűnik a tdrony. Érkezésünk után Szabó Ferenc ellenőrzi a naplót, melynek tanúsága szerint a 160 tonnás DHR Ifúróberendezés 1557 méterre hatolt a föld mélyé­be, jelenleg agyagmárga-rétegen igyekszik áttörni magát a mezozoikumban. 'Hallgatom, amii)t Szabó Ferenc a földtani szak- kifejezés értelmét magyarázza, ezalatt a torony tö­vében a Zalka Máté brigád éppen fúrócserével# bí­belődik. Jó három óráig tartott, míg a szerszámot kiemelték a mélyből, csaknem ennyi idő kell majd az új fúró beépítéséhez is. A két művelet között Kepe Ferenc mélyfúró szakmunkás értékeli a szer­szám állapotát, s megállapítja, hogy ugyanolyan, MO—8-as típussal kell folytatni a munkát. Köziben Szabó Ferenc — a foglalkozásukat nagyon szeretők lelkesedésével — szakelőadást tart a fúrófejek kü­lönböző tulajdonságairól, büszkén mutatja a Legér­tékesebb, gyémántszemcsés alkalmatosságot. Gondolataink átterelődnek a berendezés teljesít­ményére, s szép eredményekkel ismerkedhetünk meg. A Zalka Mátér brigádot négy „parti” alkot­ja, összesen 33 taggal. A három műszakban há­rom parti felváltva van szolgálatban, az éppen so­ros társaság pedig négynapos pihenőjét tölti. Min­dig ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak, évente 10—12 helyen. Ebben az esztendőben 16 500 méter fúrást terveztek, s ezt október 18-ára teljesítették. Jelenleg 18 kilométernél tartanak. A mostani kuta­tófúrást november 19-én kezdték és várhatóan ja­nuár közepére fejezik be 21Q0 méternél. — Mit várnáik ettől a fúrástál? 1 — Valamit mindig várunk, de előre nem tudjuk megmondani, hogy mibőd mennyi lesz — válaszolja Szöllősi Béla olajipari technikus fúrómester, amiből • Gyémánt­szemcsés fúrófej (Straszer András fel­vételei) • A kőolaj- és földgázbányászok munkája abban különbözik a föld alatt dolgozó társaikétól, bogy fejük felett mindig láthatják az eget. arra következtetek, hogy az olajbányászok nem szoktak egyórástól ilyesmit kérdezni. — Ezerháromszáz-kiilencvenhét méteren már ta­láltunk gáznyomokat. Ez a várakozásnak megfelel, azt sejteti, hogy nem dolgozunk hiába — egészíti ki válaszát a szakember. A brigád, amely 1981-ben és 1984-ben az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Kiváló Brigádja cí­met nyerte el, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében vállalta, hogy a fúrás vé­geztével az egész berendezést minden esetben egy nap alatt átszállítják a következő munkahelyre, és ott négy napon bedül elindulnak a mélyítéssel. A harkakötönyi, 19 éves Kocsis István augusztus 1. óta dolgozik az olajosoknál, de már jutalmat is kapott. — Mezőgazdasági szakközépiskoláiban érettségiz­tem, a pénz miatt jöttem ide. Nagyon megszerettem ezt a munkát. Különösen megragadott az a kollek­tív szellem, amivel a bányászok egymás iránt vi­seltetnek. Ha valaki bajban van, biztosan számít­hat a többiek segítségére. A mindig tréfás kedvű Novikov Sándor is Bács- Kiskun megyei, Kiskunmajsán él. Már tíz éve ku­tatja a föld mélyét, szakmunkásbizonyítványt is szerzett. Látván, hogy megugatott a brigád ku­tyája, így szól: — Feltétlenül írja meg.-hogy az olajosok'szeretik a macskát és a kutyát. A macskát azért, mert sok ab egér a bódéban, a kutyát pedig azért tartják, hogy ne kedljen a csontot messzire dobni. B. F. I. A FÉLTÉKENY FÉRJ ESETE Kínvallatás a pincében „Az asszony ingatag, úgy haj - Ilik, mint a nád ...” Lehet, hogy éppen az ismert operasláger dal­lamát dúdolta felkelése után, szeptember 28-án reggel A. S. 50 éves kiskunhalasi férfi. Ha dalra fakadt, felesége biztosan a jól töl­tött éjszaka utáni derűnek tudta be férje jókedvét. Pedig a férfi lelkében már sötét,erők dolgoz­tak ... Középkori módszerrel A. S. mindig morgott, ha a fe­lesége nem akarta első szóra tel­jesíteni házastársi kötelességét. De ő ezen a reggelen sem kfVánt együtt lenni férjével, éppúgy, mint napokkal előtte. Most csak furcsállotta, de nem tagadta meg azt a kérést, hogy menjen le a pincébe. Viszont a ^hűvösben a férje ráparancsolt, hogy vesse le a hálóköntösét. Szó nélkül meg­tette, bár‘továbbra sem tudta mi­re vélni a dolgot. Ekkor — a már csöppet sem kedves férj — hirte­len mozdulattal hátracsavarta a kezeit,/majd a jóelőre odakészí­tett báránybőrrel gondosan be­csavarta, s egy katonai bőrszíjjal átkötötte az összeszorított csuk­lókat. Ezután a szíjhoz rögzített egy erős műszálas szalmabála-kö- töző zsineget, majd a másik végét a mennyezet közelében húzódó vascsövén átlendítette. Ezt köve­tően a zsineg segítségével húzni kezdte az asszonyt, mígnem ép­pen csak a lábujjai érték a talajt. Utána a madzag végét rögzítette, és megkezdte a vallatást. A fele­ségnek nem sok mindenre kel­lett válaszolnia, pusztán arra Vöit kíváncsi A. S., hogy kivel és mikor csalta meg. Az egyire erő­södő fájdalom sem .oldotta meg az asszony nyelvét, ezért új mód­szerhez kellett folyamodni. Az előre odakészitett holmik közüli előszedett, ekkor A. S. egy néhány méteres villanyvezetéket. Egyik — lecsupaszított — végét felesége meztelen bokájához kö­tötté, majd — egy százas izzót közbeiktatva — a másik végét a 220 voltos fali konnektor fázis- kivezetéséhez érintette, többször egymás után. Közben folytatta a kérdezősködést, kivel, miért csal­ta meg és hányszor. Időnként ar­ra is kíváncsi volt, hogy veié mi­ért nem él házaséletet?- Lehet, hogy a férfi éppen hi­ányzott annak idején a fizika­órákról, mert az áramos módszer sehogysem akart beválni. Ekkor, mintegy utolsó aduként, közölte az asszonnyal, hogy fölmegy a konyhába és öngyilkos lesz. Előbb-utóbb majd csak megtalál­ja valaki őket. Víz és vödör Az asszonynak teljesen mind­egy volt, hogy elhiszi a blöfföt vagy sem, mert mozdulni sem tu­dott ebben a helyzetben. Valószí­nűleg A. S. sem vette komolyan önmagát, mert pár perc múlva új­ra visszatart a pincébe, s folytat­ta, ahol abbahagyta. Közben a kimerült asszony kérte, hogy en­gedje el, mert szomjas és W. C.~, re is kell mennie. De ő csak any- nyiban méltányolta mindezt, hogy hozott á lakásból egy pohár vizet és egy vödröt. Ezután gondosan megitatta a feleségét és lehúzta az alsóneműjét. A. S. a továbbiak­ban türelmesen várta, hogy majd csalk történik -valami. Történt fv Közel egyórai kínzás után az asszony nem bírta tovább a meg­próbáltatásokat. Minden- erejét összeszedve kimondott egy fér­finevet. A férj, miután megtudta, hogy ki a „bűnös”, mint aki jól végez­te dolgát, leold9zta az asszonyt. Ráadta- a hálóköntösét, majd föl­Dr. Simon Ferenc és dr. Héjj László A közelmúltban a megye ,állat­orvosai megvitatták a gyógysze­rek alkalmazásának gazdasági jelentőségét. A Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében tartott megbeszélésen dr. Simon Ferenc, a Budapesti Állatorvostudomá­nyi Egyetem tanszékvezető ta­nára, rektorhelyettes, előadásá-• ban^— amely elsősorban a serté­sek' gyógykezeléséből szólt — több vonatkozásban utalt a gaz­daságosságra.' A New York-i Pfi­zer tudományos központ buda­pesti szaktanácsadó állatorvosa, dr. Héjj László pedig egy tartós hatású készítménnyel kapcsola­tos eredményt ismertetett. A tanácskozás után először Simbn Ferencet kérdeztem, hogy miért volt időszerű a témát na­pirendre tűzni. ' — Nálunk az állattartás ösz- szes költségeinek 0,4—0,5 száza­lékát teszik ki a gyógyszerek. A fejlett állattenyésztő országok­ban általában 5 százalékát. Ke­vesebb Is az elhullás, a kényszer- vágás. más szóval az úgyneve­zett technikai selejt. A gyógy­kezelésre fordított költség több­szörösen, megtérül1. Néhány gaz­daságunkban a selejit aránya el­éri a sertésnél és a szarvasmar­hánál a 18 százalékot is. ami elég magas. Tegyük hozzá azt is. hogy itt arról sem szabad megfeledkez­ni; az egészséges állat többet ter­mei. jobb minőséget ad. és ez a gazdaságossághoz. szintén hoz­zátartozik. — Tehát lényegében arról van szó, hogy az állategészségügyi rendszabályok gondosabb be­tartása sok hasznot hoz a nép­gazdaságnak. a jószágtartás min­den ágazatában. — Igen. Kétségtelen, hogy je­lentős eredményéket értünk el a felszabadulás óta- eltelt negy­ven év alatt, de még mindig sok a tartalék, mert a tudomány ha­lad. egyre korszerűbb gyógysze­reket hoznak forgalomba. Az is igaz. hogy új betegségek ellen is fel kell venni a- harcot. — Az élelmiszer-termelés fon­tos alapanyagát adja az állatte­nyésztés. ön többször bizonyítot­ta előadásában, hogy a termékek minősége az alapanyagtól függ. — Erre már az élőbb céloztam, /az egészséges állattartás jobb mi­nőségű nyersanyagot szolgál­tat. Ez exportszempontból sem közömbös, hiszen hazánk mező- gazdasága a lakosság élelmiszer- szükségletének 130 százalékát ter­meli meg. ami azt jelenti, hogy a termékek csaknem egyharma­• Dr. Simon Ferenc dát exportálni tudjuk. Ehhez azonban szükséges, hogy verseny-- képesek legyüm/k a nemzetközi piacon. Közbevetőleg megjegy­zem: az emberiség a világ élel­miszer-szükségletének jelenleg csak 85 százalékát termeli meg. Emiatt milliók pusztulnak éhen. Ismeretesek az afrikai éhségöve­zetek, de éheznék a világ más tájain is. — Az általános élelmiszer-ter­melési feladatokkal is foglalko­zott referátumában. Az emberi­ség létszáma a századfordulóra az előrejelzések szerint 70—80 szá­zalékkal lesz több. Elérhető-e ilyen magas termelésnövekedés? — Jósolni nehéz. A Föld ösz- szes területe 510,2 millió négy­zetkilométer. Éhből 29 százalék a szárazföld, ennek 10 százalékát művelik jelenleg. Az élelmiszer­termelésre fordított területet kö­rülbelül a kétszeresére lehet nö­velni. de ez sem lesz elegendő az emberiség ellátására. Egyre in­kább arra törekednek, hogy új fajtákat, korszerű technológiát alkalmazzanak a gyakorlatban. Egy adott területen a jelenleginél jó­val magasabb termést kell elér­ni a jövőben. Vonatkozik ez az állattenyésztésre is. hiszen itt is nagyobb hozamú fajták új mód­szerek lépnek be. — A tanácskozáson néhányon jelezték, hogy több információra lenne szükség az új gyógyszerek bevezetéséről. Mikor kaphatók, milyenek a mellékhatásai, és így tovább. — Egyetértek az észrevételek­4 Dr. Héjj László kei. lépnünk kell e tekintetben is. A tudomány előrehaladásával viszonylag gyorsan kerülnek for­galomba új készítmények, és ha nem kapnak megfelelő tájékoz­tatási az állatorvosok, bizonyta­lanná válnak. Dr. Héjj László itt kapcsoló­dott. a beszélgetésünkbe. — A Pfizer cég igyekszik idő­ben ismertetni gyógyszereit. A jó kapcsolatokat jelzi, hogy Bu­dapesten is van érdekképvisele­tük. — A tanácskozáson három ál­latorvos is beszámolt egy új. önök által gyártott antibiotikum ered­ményeiről. Hallhatnánk erről részletesebben? — A Terramycin/La több éves kutatási program eredménye, egyedülállóan tartós hatást ga­rantál ez a gyógyszer. Elsősorban a tüdőgyulladás, de más betegsé­gek ellen is bevált ,a sertéseknél. * a szarvasmarháknál és a juhok- náL Az eddigi háromszori injek­ciózás helyett, egyszer kell az állatot kezelni. Egyrészt az or­vos is jól jár, kevesebb fárad­sággal: éri éji ugyanazt az ered­ményt. másrészt az álatok ismé­telt kezelésével járó stressz is elkerülhető. — Tehát időt. pénzt takaríta­nak meg. Ez is hozzátartozika gazdaságossághoz. — igen. Az eddigi tapasztala­tok kedvezőek. Örömmel jelez­hetem azt is, hogy elegendő meny- ny iséget tudunk adná a hatásos antibiotikumokból a magyar ál­latgyógyászat számára. Kereskedő Sándor HAZAI TÁJAKON Hány Istók birodalma Sokan ólvasták Jókai Mórnak A névtelen vár című regényét, és nyilván még többen látták a romantikus históriából forgatott televíziós filmet. Így aztán alig­ha kétséges, hogy e kalandos me­se egyik bizarr szereplője, a ví­zi emberként fel-feltünedező Hány Istók is milliók és milliók ismerőse. Talán még azt sem kell külö­nösebben magyarázni, hogy nevét vezette a lakásba, hogy pihenje ki magát. Minden jó, ha.,.? A gondos munka miatt nem keletkezett A. S. feleségén teülsé- rebmi nyom. Csupán a vállárban és a karizmaiban maradt meg na­arról a tájról kapta, ahol — ál­lítólag 1749-ben — a vízből ki­fogták, azaz a Hanságról, régeb­bi szóval mondva, a Hányról. Ám az nyilván már csak keve­sebbek előtt ismeretes, hogy a Király-tó volt a kétéltűnek mon­dott, úszóhártyákat viselő” nyolc—tízéves kiskamasz állandó otthona. Az a Király-tó, amely mielőtt a Hanságot lecsapolták, valóságos vízi birodalom volt, és amelyhez hasonló állóvizek so­kasága csillogott a Fertő-tótól ke­letre, a Rábaköz és a Mosoni sík­ság között nyugat—keleti irány­ban elnyúló medencében. Egészen a XVIII. századig'3 él­te háborítatlan életét a Hanság'. Ekkor azonban több ok/ miatt is kimondták rá a lecsapolás, a tájrendezés ítéletét. Mivel a "Han­ság vízgyűjtő területe igen nagy — egészen a Keleti-Alpokig fel­nyúlik —, elgondolhatjuk, hogy micsoda' hatalmas vállalkozás volt megzabolázni ezt a vidéíbt. Legelőbb a mai Rábca kapott ál­landó ágyat, mégpedig egy He­gedűs nevű földmérő jóvoltából, aki aztán e csatorna „keresztap­ja” is lett. Miután — 1795 és 1799 között — ez a főcsatorna meg­épült, Hány Istók tavának, a Király-tónak a lecs ápolásához láttak hozzá. Ha nagyobb hasznot hajtó földművelésre nem is, ^de legelő­gazdálkodásra igen kiváló terü­letek szabadultak így fel. Rész­ben azért, mert állatvilága való­ban különösen gazdag — vidra, nyest, sőt vadmacska is föl-föl- tűnik arrafelé — részben pedig amiatt, hogy növényzete szintén igen változatos — láprét, mocsár­rét, égerláp egyaránt van ott —, a Hanság egy részét tájvédelmi körzetté nyilvánították 1976-ban. Ennek a mintegy 6 ezer hektáros területnek az egyötödét külö­nös szigorúsággal őrzik. A hajdani mocsarakból tehát olyan szárazulat 'lett az emberi kéz munkája nyomán, amelyre igazán büszkék lehetünk. Tovább bi oltalmazásáról pedig már csak azért sem szabad megfeledkez­nünk, mert — annyi más vidék­kel ellentétben — Hány Istók hajdani birodalma a környezet- szennyezés ellenére sem mutat számottevő romlást. Ezt egyebek között vadállományának válto­zatlan értékessége is jelzi. A. L pókig az erős fájdalom. Amint újra erőre kapott, elköltözött otthonról. * Meglehet, hogy A. S.-t gyötör­te a lelkiismeret, mert mindennap eljárt az asszonyhoz, és könyör- gött neki, hogy, jöjjön vissza. Még azt is bevallotta, hogy ő ma­ga is sokszor megcsalta. A történetnek boldog a vége. A házaspár újra együtt él. A. S. boldogsága mégsem lehet teljes, mert tettét a büntetőjog egészen másként ítéli meg, mint a felesége. A sértett sanyargatá­sával elkövetett személyi sza­badság megsértése miatt várja hogy a bíróság eldöntse, valójá­ban miit érdemel. Tuza Béla • Jellegzetes — füves, fás, bokros — hansági táj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom