Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

IÄÖLYAÄaTOSSÄG írta: Németh Miklós, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője 1984. december 24. • PETŐFI NÉPE • Az alig 100 négyzetméteres bajai üzlet tíz hónapos forgalma 20 mil­lió forint volt. A BLÉVISZ kezdeményezett • A BLÉVISZ üzemében készül a TÉKA bútorai­nak 65 százaléka. Érthetően nagy érdeklődés kíséri a gaz­daságirányítási rendszer január 1-i módo­sítását, hiszen most nem egyszerűen a szo­kásos kiigazításokról van szó, hanem a VII. ötéves terv és a gazdaságirányítás egészének továbbfejlesztési folyamatába Illeszkedő, annak szerves részét képező lé­nyeges átrendezésre kerül sor. Amikor a Központi Bizottság 1984. ápri­lis 17-i ülésén állást foglalt a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesztésének kér­déseiben, lényegében a XII. kongresszus határozatának tett eleget, amely kimond­ja: „...fejlesztjük bevált gazdaságirányí­tási rendszerünket, a tervezést, a szabályo­zást, a gazdaságvezetés intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét”. A Köz­ponti Bizottság állásfoglalásával utat mu­tatott: mit kell tennünk erőforrásaink ha­tékonyabb kihasználásáért, új, alkotó ener­giák felszabadításáért, gazdaságpolitikai céljaink eléréséért. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése ugyanis nem öncél, hanem eszköz céljaink jobb megvalósításához, a szocialista építés feladatainak megoldásá­hoz. ' HANGSÚLYVÁLTÁS Az, hogy népgazdaságunk — ha nem is zökkenők, átmeneti megtorpanások nélkül —-, végül is helytállt az utóbbi esztendők világgazdasági viharai közepette, hogy el­lensúlyozni tudta a bennünket ért veszte­ségeket és helyreállította egyensúlyát, mindez elválaszthatatlan gazdaságpoliti­kánktól, gazdaságirányítási rendünktől. Az elmúlt évek erőfeszítései, törekvései — mint azt a Központi Bizottság legutóbbi, december 4-i ülésén is megállapították — fokozatosan éreztetik hatásukat, és hozzá­járultak a valamelyest kedvezőbb helyzet kialakulásához. így az elmúlt években fo­lyamatosan csökkent a fajlagos energia- és anyagfelhasználás, a termelés importigé­nyessége, és megkezdődött a gazdaság ked­vező szervezeti átalakulása. Ugyanakkor megállapítást nyert az is, hogy a változó feltételekkel való lépéstartás még nem ki­elégítő, a mainál lényegesen rugalmasabb, hatékonyabb, a minőségi elemeket előtér­be helyező gazdálkodásra van szükség an­nak érdekében, hogy a gazdaság jövede­lemtermelő képessége megfelelően növe­kedjék. Az 1985. évi terv irányelvei az eddig követett gazdaságpolitikai irányvonal kö­vetkezetes továbbfolytatását tükrözik, azon­ban a gazdaságpolitikai gyakorlatban né­hány ponton jelentős hangsúlyváltás kö­vetkezik be. Ezt eddig elért eredményeink lehetővé,' társadalmi-gazdasági célkitűzé­seink pedig szükségessé teszik. A legEőbb gazdaságpolitikai célkitűzés továbbra is külső egyensúlyi helyzetünk javítása. Lé­nyeges változás azonban, hogy ez ma már nem a fizetőképesség napi fenntartás hanem külföldi adósságállományunk csök­kentését, illetve kedvezőbb szerkezetének (kialakítását jelenti. A külgazdasági egyensúly javítását ed­dig elsősorban a belső felhasználás visz- szafogásával tudtuk megvalósítani, ami több kedvezőtlen tendencia kialakulását eredményezte, így több éven keresztül csökkentek a- beruházások és a reálbérek. Lényeges változás, hogy az 1985. évi terv ezeknek a kedvezőtlen tendenciáknak a megállítását tűzi célul, a beruházások és a reálbér csökkenésének megállításával, az import kismértékű növelésével számol. En­nek azonban az a feltétele — s ez szintén az eddigi gazdaságpolitikai gyakorlat lé­nyeges hangsúlyváltása —. hogy a gazda­ság jövedelemtermelő képessége fokozód­jék, és ezáltal a változatlanul magas kül­földi kötelezettségek teljesítése mellett a belföldön elosztható jövedelem is növeked­jen. A belföldön felhasználható jövedelem növelésének két fontos forrása a gazda­ság korábbinál mérsékelten élénkebb nö­vekedése, és a gazdálkodás hatékonysági, minőségi elemeinek fokozott előtérbe ke­rülése, melyekre a jövő évi terv' célkitű­zéseinek maradéktalan megvalósulása épül. Ezt a gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztésével is elő kell segíteni. TERV ÉS SZABÁLYOZOTT PIAC A változtatások — melyek már jogsza­bályokban is megjelentek — arra irányul­nak. hogy fokozzák a központi gazdaság­irányító szervek munkájának hatásossá­gát, csökkentsék ■ az egyedi utasításokkal való irányítás szükségességének gyakori­ságát, növeljék a vállalati gazdálkodás ön­állóságát, és teremtsenek nagyobb lehető­séget a dolgozói kollektívák vállalatveze­tésben vailó részvételére. A cél az, hogy fejlődjön a népgazdasági - terv és a sza­bályozott piac kapcsolata, a döntésekkel, az azokért vállalt felelősséggel jobban össz­hangban álló munkamegosztás jöjjön létre a gazdaságirányítási és a gazdálkodói szfé­ra között. Mindennek a korábbinál érez­hetőbben kell ösztönöznie, .illetve .kénysze­rítenie a gazdálkodókat a körülmények­hez való rugalmas alkalmazkodásra, a tar­talékok mozgósítására, a hatékony gazdál­kodásra. A jövő évi intézkedésekből újdonságuk­nál és horderejűknél fogva is kiemelkedik az új vállalatvezetési formák bevezetése. A közeljövőben arról kell dönteni, hogy a vállalatok milyen szervezetben, milyen vállalatvezetési forma alkalmazásával mű­ködjenek, és mikor történjen az átalakulás. Mindhárom kérdésben előzetesen ez év végéig az alapító szervek és az ágazati mi. niszterek foglalnak állást. A vállalati kol­lektíva ehhez jövő év márciusáig észrevé­telt tehet, javasolhatja az előzetes állás- foglalások módosítását. Az átalakulás elő­készítésére vállalati bizottság alakul, az át­térés egységes szemléletű, szervezet lebo­nyolítását útmutatók is segítik. Az új vál­lalatvezetési és vállalatirányítási formák­ra való áttérés várhatóan 1986 végéig meg­történik; 1985-ben az érintett vállalatok mintegy egy harmada álakulna át. ' Az új vállalatvezetési formák eredmé­nyes működéséhez megfelelő feltételek kel­lenek. Ezek egyike a piaci szervezet átala­kítása, a gazdaságunkra jellemző túlzott mértékű centralizáció mérséklése. Ezért az új vezetési formák bevezetését össze kell kapcsolni a versenyviszonyok javítását cél­zó szervezeti intézkedésekkel. El kell ke­rülni, hogy a nagy önállósággal felruhá­zott Vállalatok indokolatlan monopólium­mal, erőfölénnyel rendelkezzenek, de ezt nem lehet csak néhány adminisztratív in­tézkedéssel elérni. A szervezeti változtatá­sokat ezért más, a piacépítést szolgáló in­tézkedések is kísérik. A vállalati jövedelemszabályozásban jö­vőre nemcsak egyes mértékek változnak, hanem maga a rendszer is. Az a cél, hogy a szabályozórendszer a gazdálkodókat az eddigieknél jobban ösztönözze, illetve kényszerítse az ésszerű, -piacorientált, vál­lalkozói magatartásra. Erősödnie kell a nyereségérdekeltségnek, az adózás utáni jövedelmek szabadabb felhasználásában a vállalati lehetőségeknek bővülniök kell. Az is fontos törekvés, hogy a szabályozás kiszámíthatóbb és következetesebb legyen. A jövő évi változások meghatározóan fontos eleme az árszabályozás módosítás Mindinkább el kell érni. hogy a nyereség tényleges, a piacon- is elismert teljesítmA nyékét tükrözzön, amihez minél szélesebb köriben versenyárrendszer működésére van szükség. Ennek azonban feltétele a szabá­lyozott piaci viszonyok fokozatos kibonta­kozásával erősödő gazdasági verseny, hi­szen csak ez' gátolhatja meg az indokolat­lan költségek továbbhárítását az árban. • A közgazdasági szabályozórendszer te­hát a mainál jóval egységesebb, normatí­vabb 'esz. A mainál világosabban fog el­különülni az a vállalati kör, amely fel­adatainál és gazdálkodási körülményeinél fogva képes a nyereségérdekeltség alap­ján működni. AZ IDŐTÉNYEZŐ SZEREPE A világgazdasági változások és az ezek­hez való igazodás jelentős átrendeződést feltételez a gazdasági élet, a gazdálkodás minden területén. Ennek egy része, jelle­génél fogva, nem tud végbemenni helyi konfliktusok a jelentős társadalmi-gazda­sági mobilitás kibontakoztatása és válla­lása nélkül. Mindezért érdemes áldozatot hozni, következetesen vállalni a nagyobb teljesítmény-követelményeket, a szükséges nagyobb munkaerőmozgást, a telie-útnnény- től függő nagyobb differenciálódást. Különösen a veszteséges éc alaohiánvos vagy alacsony hatékonyságú vállalatok problémájának megoldásában kell előbbre lépni, hiszen a cselekvés halogatása már a szerkezetváltás alapvető akadályát je- -lenti. Tény: a feszítettebb követelmények­hez átgondolt programmal és esyértelmű elhatározással a' vállalatok nagyobb része, folyamatosan, alkalmazkodni tud — kisebb részük erre nem képes. Egyes vállalatok ismétlődő problémái ar­ra utalnak, hogy objektív és szubjektív okok miatt nem találiáka kibontakozás útját. Ahol a problémák átmenetiek és a. világgazdasági dekonjuktúrából, strukturá­lis" válságból eredőnek ítélhetők, ott az ál­lamnak segítséget kell nyújtania ezek át­hidalására. Erre egyébként az állami költ­ségvetésben megfelelő források állnak ren­delkezésre. Ott azonban, ahól a nehézsé­gek tartósak — és főként hibás vállalati döntések következményei —| a terhek ál­lami átvállalása nem indokolható. Ezeknél a vállalatoknál szigorúan meg kell köve­telni a kibontakozás garanciát nyúitó gazdákcdási programot, és csak annak fe­lelős megítélésével adhat az állam segít­séget. A támogatás tartós fenntartására nincsen mód.-mert az a gazdaságtalan mű­ködést konzerválná és más hasznos célok elől vonná el a forrásokat. Természetesen a támogatásokat egyszerre megszüntetni nem lehet, a leépítést a strukturális vál­tozások folyamatában és azok elősegítésé­re kell megvalósítani. Ezt szorgalmazzák a gyorsan változó vi­lággazdasági feltételek is. Tlendkivüli mér­tékben megnőtt az időtényező, a gyorsaság szerepe. A hetvenes évekbéli tapasztala­tainkból arra következtethetünk, hogy a szükséges reagálás elmaradása, a késleke­dés — különösen tovább' romló feltételek idején — nagy. csak rendkívüli erőfeszí­tésekkel felszámolható veszteségeket okoz. A gyorsaságnak elengedhetetlen feltétele a következetesség. A következetesség és gyors reagálás se­gít abban, hogy a vállalatoknál növeked­jék a bizalom a központi irányítással és intézkedésekkel-szemben, mert így jobban érzékelik a külső és belső viszonyok "kö­zötti kápcsólatot. így - lesznek a központi intézkedések kiszámíthatóbbak — a világ- gazdasági változásokból és központi ter­vekből jobban levézethetőhb a szükséges gazdálkodási magatartás. Sokan bosszankodva lapozgatják —, hogy csak kettőt említsek — az NSZK- beli Quelle, vagy a Neckermann Aru­ház katalógusait. A magyar téliszalá­mitól a finn szaunáig sok ezerféle árucikk szerepel ezekben a vaskos kö­tetekben. Minden képecske mellett az áruk és egy szám. A vásárló dolga egy­szerű: levélben rendel, esekken fizet, és a lakásban várja a szállítókat. Bosszankodunk azért, mert aki ná­lunk egy lakást, szobát vagy konyhát szeretne berendezni, nemcsak kötél­idegzetűnek kell lennie, hanem szeren­csésnek is. A választék némelyik áru­házban elfogadható, másutt kifejezet­ten jó. Azonban az, hogy mindent egy helyen megkapjunk, már szerencse kér­dése is. Azonos ízléssel Már jó néhány esztendeje, hogy a Bajai Lakberendező. Építő- és Vegyes­ipari Szövetkezet, főleg exportra, úgy­nevezett skandináv bútorokat gyárt. A külföldi igények kielégítésén túl hazai terjesztéssel is próbálkoztak. A kezde­ményezés kudarcba fulladt, talán azért is, mert ezek a bútorok „sápadtan.” áll­dogáltak a nagy áruházak tarkabarka eladótereiben. Az alapanyag, a natúr fenyő, a nemesen egyszerű 'kárpitozás nem mérhető össze a kolaniáűbútorok bonyolult díszítésével, a méregdrága szövetekkel, a bőrgarnitúrákkal. A várt forgalom elmaradt. Tavaly ősszel a BLÉVISZ megfelelő partnereket talált a Népművészeti és Háziipari Vállalat vezetőiben. Novem- ben 11-én Budapesten megnyitottak egy közös üzletet. 4—4 milliós forgó­alappal. Ez újdonságnak számított a fővárosi bútorpiacon, egységes stílusú szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat, ágya­kat, étkezőket talált itt a nagyközön­ség. Emellett árusítottak iparművészek által tervezett, ehhez a stílushoz illő úgynevezett kiegészítőket; szőnyegeket, •függönyöket, térítőkét stb. Februárban Baján is ilyen üzlet nyílt. így már a várt siker nem maradt el, hiszen a vásárló a boltba lépve egysé­ges ízlésre valló mintateremben talál­ta magát. Az idei, az első éves terv mintegy 35 milliós forgalmat remélt. En­nek csaknem a háromszorosát sikerült értékesíteni. Az eredmény titka A két szövetkezeti vállalat létrehoz­ta a TÉKA Gazdasági Társulást. A ba­jai gyártó vállalat adja a termékek 65 százalékát, a többit majd tucatnyi bú­toripari szövetkezetnél készítik. A há­ziipari szövetkezet pedig rendelkezik a szükséges 'kiskereskedelmi tapasztala­tokkal. A kezdeti forgalmi fellendülést az új­szerű, modem bútoroknak köszönhet­ték. Időközben módszereiken finomí­tottak. Szolgáltatásaikat kibővítették, minta utáni értékesítéssel és házhoz­szállítással. Emellett lakberendezési szaktanácsadással is foglalkoznak. Az év folyamán vásárlással egybekö­tött bemutatókat szerveztek Orosházán, Salgótarjánban és Balatonfüreden, ahol igyekeztek megismertetni termékeiket. Ennyit a múltról... Bővítik a szolgáltatást A TÉKA központja, az áruforgalmi csoport Baján van. Az ügyvezető Siba- lin Antal a jövő terveiről tájékoztatott: — A termékek körét szeretnénk bő-> víteni. Nem titok, hogy mi elsősorban a telepszerűen épített, vagyis a kisebb mértű lakásokban lakók számára ké­szítjük bútorainkat. Méretük miatt fő- leg a fiatalabb, most lakáshoz jutott réteg vásárlására számítunk. * Szeretnénk országos üzlethálózatot ki­építeni— Kecskeméten Portéka név­vel nyílt meg a boltunk —I mert a nagy áruhazakban termékeink „elvesz­nek”. Mivel központi raktárunk Baján van, továbbra is minta után szállítunk, de a távolabbi terveink között szerepel, hogy katalógusból történő választás után rendelhesse meg cikkeinket, a vásárló. Jelenleg egy hét és két hónap közötti átfutási idővel jutnak el bútoraink a megadott lakcímre. Ezen is gyorsítani szeretnénk, és igyekszünk a jövőben el­kerülni az apró. de bosszantó hiányos­ságokat. Hogy példát is mondják: két bal karfát küldtünk egy fotelhez. A hazai kereskedelem évente 7 milliárd forint értékű bútort for­galmaz. Ebben a tengerben a TÉ­KA százmilliója csupán csepp. Vi­szont abból a szempontból jelen­tős, hogy kezdeményezésük, a minta utáni vétel, a csomagküldő rendszerrel kibővítve már új színfolt a vásárlók kiszolgálásá- ^an- - Czauner Péter A CSIBEKELTETÖ BRIGÁD Mint egy nagy család ^ Válogatásra készítik elő a tojásokat. Vajda Imréné gépkezelő, Vargacz József né és Kisföldi Istvánné betanított munkások. • Itt lámpázással ellenőrzik, hogy melyik tojásból lesz életképes csir­ke. A selejtet megsemmisítik. Horváth Ferencné szak-, és Csorba Ferencné betanított munkás. A keitetőüzemben rend, tisztaság és fegyelem va: 5rr.01 a 15 Haman Kató szocialista ljrigád gór aoskodik. Vajda Imréné gépkezelőtől — az egyi alapító tagtól — munkájukról, életükről érdekle dóm. — Úgy emlékszem. 1971 karácsonyán keltek el< szőr csibék ebben az üzemben. Termelőszövetk* zetunk, a jánoshalmi Petőfi azóta a mégye egyi legnagyobb pecsenyebaromfi-tenyésztő szövetkéz* tévé vált. Akkor huszonegy tízezres géppel ma huszonnyolccal keltetünk. Szocialista brigádun , „2")>en alakult, nyolc taggal. Most már tizedsz* küzdünk az aranykoszorús címért. Közben kiérd* meltük a Termelőszövetkezet Kiváló Brigádja e ismerést is — tájékoztat Vaj dáné. Nagy odafigyelést kivárva keltetés, a brigádtagc az idén i$^jól vizsgáztak. Voss János, a baromfiág, zat-vezetője megjegyzi: — Sajnos, keltetőüzemünkben elavult már a géj park, ami nehezíti a kollektíva munkáját. Enm ellenere az életképes naposcsibék aránya javult í a szakszerű tojásválogatásnak, a gondos fertőtlén tesnek, a lelkiismeretes munkának köszönhető. Ni lun>k minden százalék sokat jelent, hiszen jeleni* mintegy 3 millió csirkét keltetünk évente, ebből es fel milliót mi nevelünk fel, több mint fél-mim pedig nagy- és kisüzemeknek értékesítünk. . A tizenöt tag közül csupán egy lány dolgozik brigádban, Iván Sarolta. Kékszemű, szőke, még nini tizenhat éves. — Olyan ez a brigád, mint egy nagy család - mondja. — Jól érzem magam,-mindenki segít, szakmai támogatásra szükségem van, mert csak n< hány hónapja vagyok itt. A törzstelepen egyedi voltam, itt egészen más. Ügy gondolom, ez a kedv kollektíva befogadott és én is igyekszem kiérdeme ni a barátságukat és a bizalmat. • A brigád tagjaitól megtudom, hogy Iván Sarol beteg édesanyjával él. ő ápolja, és ez is ösztönöz a fiatal lányt, hogy a kollektívába kérje magát, brigád valóban jól összetart, segítik egymást b tegség idején, az otthoni gondok megoldásába együtt járnak kirándulni, szórakozni, művelődni i Aktívan részt vesznek' a' társadalmi munkában. Örömmel újságolják: jövőre elkészül sa, új kelt tőüzem, nuntegy 50 millió forintba kerül, saj anyagi erejéből építi a szövetkezet. Itt már mode: gépekkel dolgoznak, könnyebben halad majd munka, évente. 4 millió tojás keltetésére lesz lehet ség. Az üzem bővíthető, és ha az ágazatnak továb ra is kedvező marad a piaca, 6 millió tojás kelt tésére lesz mód évente. Azzal búcsúzunk: igyekeznek úgy dolgozni, ho; az idén is kiérdemeljék az aranykoszorús brigádj* vényt. Kereskedő Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom