Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 21.

HÁZUNK TÁJA

KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK!

Védekezés az almafa- és körtefavarasodás ellen

Az elmúlt évinél erősebb volt a varasodásfertőzés az idén, mert kialakulásához 8—10 alkalommal is kedvező volt az időjárás. A megyében a fertőzés júniusban volt a legerősebb. Az almafavara- sodás tünetei először a leveleken jelennek meg. Kezdetben kicsi, kerek, 3—5 milliméteres, olajsze- rűen áttetsző, majd barnuló foltok láthatók. Később mutatkoznak a foltok felületein bársonyos, fekete penészgyep formájában a gomba szaporítóképletei. Erős fertőzés esetén a levelek meggörbülnek. száradnak, majd lehullanak. A gyümölcsön a tavaszi fertőzés során keletkeznek a legjelentősebb és a legfeltűnőbb károsodások. A korai fertőzésnél először a csésze környékén lép fel a betegség, majd innen terjed át az egész gyümölcsre. A gyümölcs berepedezik, rendszerint apró marad, és az esetek többségében idő előtt lehull. A későbbi fertőzések eredményeként kisebb felületű, a gyümölcs növekedését jelentősen már nem befolyásoló foltok képződnek. A késő nyári, őszi fertőzés esetén a tünetek nagyon gyakran csak a raktározás idején fejlődnek ki.

A körtefavarasodásnál a gyümölcs felületén foltokban penészgyep jelenik meg, később a folt megkeményedik, a bőrszövet felreped. Súlyosabb esetben a gyümölcs féloldalasán növekszik, torz alakú lesz. A körtefavarasodás kórokozója a leveleken és a gyümölcsön kívül megtámadja a fiatal hajtásokat is. melyeken felrepedő duzzanatokat idéz elő. A hajtások növekedése megáll, görbültek, torzultak lesznek. Felületén penészbevonat látható („koszos hajtás”). Az almafavarasodás kórokozója a lehullott, fertőzött leveleken telel át. Az ezekből kiinduló úgynevezett elsődleges (primer) fertőzés kora tavasszal, márciusban, április elején, rügy- fakadáskor veszélyezteti a fákat. A fertőzést követően a hőmérséklettől függően 20—24 nap múlva jelennek meg az első tünetek. A már fertőzött leveleken található szaporítóképletek képezik az alapját a másodlagos (szekunder) fertőzésnek — ez esetben a gomba lappangási ideje rövidebb (1 —2 hét), melynek elteltével újabb foltok, s ezen újabb szaporítóképletek alakulnak ki. Így a gomba

egész évben folyamatosan fertőzi a levelet, s a termést. Eltérően az almafavarasodás kórokozójától, a körtefavarasodásé nemcsak a lehullott leveleken telel át, hanem a fertőzött vesszőkön, ágakon is. A környezeti tényezők döntő jelentőségűek a varasodás fellépésében. A 'betegség a párás, csapadékos nyarakon okoz gondot. Ahhoz, hogy a levélfelületre került gömba fertőzni tudjon, alapvető, hogy a levélfelület nedves legyen. Ha április, május csapadékmentes, és a harmatképződés is ritka vagy gyenge, akkor az érett spórák nem tudnak a termőtestből kiszóródni, s így egy júniusi esőzést követően fokozottabb a fertőzési veszély. A betegség elleni védekezés során nagy figyelmet kell fordítani az áttelelő gombaképletek megsemmisítésére. Ennek érdekében a nyugalmi időszak elején a lehullott leveleket gyűjtsük össze és égessük el, illetve Novenda 2 százalékos oldatával permetezzünk. Nagyon jó hatású a Karbamid (nitrogénműtrágya) 5 százalékos töménységben. A lombhullás időszakában kell a lehullott levelekre kipermetezni. Vegetációban rendszeres védekezéssel, növényvédő szeres kezelésekkel kell megakadályozni a gomba kártételét. A zöldbimbós állapot után az addig alkalmazandó réztartalmú készítmények (Bordódé, réz- oxiklorid) helyett, azok erős perzselő hatása miatt a rézpótló szerves gombaö'lőszereket használjuk — Dithane M—45 (0,2 százalék), Zineb (0.2—0,3 százalék), Ortho- cid (0,2—0,3 százalék), ezekkel kéthetente védekezzünk.

Munkánk eredményesebbé tehető a szisztematikus készítmények felhasználásával. Ezek a felszívódó készítmények (Chinoin Fun- dazol 50 WP, Topsin Metil 70 WP. Rubigan 12 EC) egyaránt hatásosak a lisztharmat- és a varasodásfertőzés ellen. A Rubigan 12 EC-t a zöld dió nagyságú termésig használjuk. Ügyeljünk a szerek megfelelő váltogatására, mert tartós használatuk esetén a kórokozó ellenállóvá válhat. A körte esetén a védekezésnél a téli almánál felsorolt szerek eredményesen használhatók, de a szerek megválasztásánál vegyük figyelembe a fajták eltérő rézérzékenységét.

NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN

A borsarc

• A borsarc egyik fajtája a sár- gásfehér-tarka levelű.

A borsarc — tudományos nevén a Peperomia obtusifolia — a bors- félék családjába tartozik. Amerika meleg, trópusi tájain honos. Virágzata a fűszerbors torzsvi- rágzatához hasonlatos. Termése száraz bogyó.

Szobanövénynek a család néhány szép lombozatú, részben színes levelű faja és változatai terjedtek el. Általában húsos, a nedvességet jól tartó levelű növények. Ezért a szárazabb szobalevegőt is jól tűrik. Világos, de a nyári időszakban ne közvetlenül napos helyen tartsuk. Ilyenkor rendszeres öntözést igényel.

Télen is nagyon lényeges, hogy az ablakhoz közeli világos helyre kerüljön. Elegendő a 17—18 Cel- sius-fok körüli hőmérséklet, de az öntözés mérsékelt legyen. A hőingadozásokra és a hideg öntözővízre érzékeny a növény.

Átültetéséhez megfelel a két rész lombföld, két rész érett trágyaföld vagy komposztföld, egy rész tőzeg, egy rész folyami homok keveréke.

Az elöregedett, fölkopaszodott növényeket dugványozással újíthatjuk meg. Hajtásdugványai szerencsés esetben másfél hónap alatt gyökeresednek meg. A fiatal növények csúcsát csípjük ki, ekkor elágazó dús vegetáeiójú lesz.

Cz. P.

Kertek — telelőben A földkeverékekről

A fagy jobbára azokban a növényekben tehet kárt, amelyek mediterrán származásúak, vagy azokban] amelyek tavasztól őszig, a nyugalmi állapot beköszöntőig nem erősödtek meg kellően. Ennek.számos oka lehet: a kedvezőtlen, a helyenként a csapadékban szegény időjárás, más helyen pedig a hulló eső, a szakszerűtlen műtrágyázás. A növények vesszői, hajtásai nehezebben, vagy alig érnek be. Így a téli fagyoktól károsodnak, sőt elpusztulnak. Az indokolatlanul bőséges nitrogéntrágyázás miatt a_ laza szövetállományú vesszők, és az azokon fei- lődött éretlen rügyek szenvednek legtöbbet a téli ’ fagyoktól.

Természetes, hatásos védekezési anyag a lehullott lomb. az avar, A betegségektől, fertőzésektől mentes lombot szárazabb napokon érdemes összegereblyézni. Ez nemcsak a növények téli takarására, hanem tavasszal a komposztáláshoz is felhasználható. A lombtakaróval borított növények törzsei, vesszői a hőingadozásoktól is kevésbé szenvednek. A rózsák és a szőlő védelmére a talaj fölkupacolása. feltöltése régóta bevált módszer.

A magastörzsű rózsa és szőlő védelme azonban még több figyelmet és gondosságot igényel. A föl- kupacolással együtt a növények magasabb részeit is érdemes védelemben részesítenünk. A magastörzsű rózsákat óvatosan hajtsuk le a talaj felszínéig, s egy erősebb kampóval úgy rögzíthetjük, hogy még a koronarészek is egyszerűen takarhatok. A legalább £0—25 cm-es lombtakaró nyújt kellő védelmet. A szőlőnél a fölkupacolással együtt nem hajthatjuk le a törzsrészeket, hanem azokat eredeti állásukban kell burkolni. Erre a célra nemcsak a lomb. hanem a szalmatörek is alkalmas. Vékony nádfonatból készíthetünk tartóburkolatot. Ebbe töltjük a venni, hogy főleg háromféle összeállításban kerül- hogy a vesszők körül a takaróréteg legalább 20 ■centiméter átmérőjű legyen.

Az érzékeny növények csoportjába tartoznak a frissen telepített örökzöldek is. Különösen azért, mert vontatottabb begyökeresedésükkel lassabban fejlődnek, és a téli hótakaró terhét is jobban meg- sínylik, mint a lomblevelűek. Védelmükre vékony lécekből készítsünk gúla alakú vázszerkezetet, és közéjük .töltsük az avart vagy a töreket.

A szamóca téli védelmére i.s kitűnő a lehullott lomb. Nemcsak a növényeket érdemes takarni avarral, hanem a sorok közeit is. fgy a tavaszi eredés- kor a talaj felszíne hamarabb melegszik fel. és a •gyomok kelését is meggátoljuk.

A gyümölcstermő bokrok és oltványok törzsét télen különösen azokban a kertekben érdemes védőburkolattal ellátni, ahol a közelben erdő van. Ahonnan a vadak hívatlan vendégként kárt is tehetnek a fiatal növényekben. Ne csak a törzset burkoljuk be, hanem a kis koronákat is. mert az őzek. nyulak a magasabb hótakaró tetejéről a koronában is maradandó károsodást okozhatnak.

Az apró termetű növények fölé léckeretből érdemes a hótakaró nyomása ellen védőszerkezetet készíteni.

• A legutóbbi, keceli kiállításon láthattuk a soproniak teljes termékskáláját.

Az eredeti élőhelyükről a lakásokba került dísznövényeket igényük szerinti táplálóközegben kell elhelyeznünk. Addig nincs is baj, míg ki nem növi a bolti cserepet, ugyanis a virágkedvelőknek nem áll rendelkezésükre annyiféle és olyan minősénű talaj, mint a kertészeteknek. Ezért többnyire kirándulásokon, erdei sétákon gyűjtik össze a jónak vélt földet, esetleg virágüzletekben vásárolják a földkeveréket. A növények a tévedéseket hamar megsínylik, mert a nem megfelelő talajba ültetve senyvednek, el is ’pusztulhatnak.

A földkeverékek beszerzésekor figyelembe kell venni, hogy főleg háromféle összeállításban kerülnek a boltokba. A mésztűrő növények számára savanyú, laza talajról kell gondoskodni. A második típus a csak enyhén savanyú, mérsékelten laza, tápanyagban gazdag — ezt• igényli a legtöbb szobanövény. Végezetül a közepesen Ikötött, közömbös és enyhén meszes, magás tápanyagtartalmú földben érzi jól magát a nagy pálma, a muskátli stb.

A Györ-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat már évek óta hoz forgalomba Florasca virág- földeket. Ezeknek négy típusa terjedt el. Az „A" jelű. laza és savanyú, 5,5 pH-jú; a „B” közepesen kötött, gyengén savanyú, 6,2 pH-jú. a „C” kötött, és kémhatása semleges; a ..Szuper B” pedtfj az alaptípusnál magasabb szervesanyag-tartaimamal bír.

vs * ‘

összeállította: Gál Eszter

Harmincöt éves a közhasznú

autóközlekedés

A napokban meghitt, mondhatnám családias ünnepséget rendeztek a Volán 9-es számú vállalatánál. A résztvevők azok a többségükben a 70. életévüket már betöltött alapítótagók voltak, akik 35 évvel ezelőtt nagyon mostoha körülmények között bábáskodtak a közhasznú autóközlekedés születésénél. ők voltak, akik irányítóként, gépkocsivezetőként, vagy szerelőként dolgozva 1949-ben Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán lerakták azokat az alapokat, amelyekre a Volán 9-es számú Vállalat mai tevékenysége épül. A rövid, de annál érdekesebb történelmi visszapillantás ma már valóban különlegességnek számít.

Kecskeméten 1945. végén alakult újjá a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete 13 bejegyzett taggal és roncsokból épített különféle típusú gépkocsikkal. A MA- TEOSZ-osok részt vettek a háború utáni helyreállítási munkálatokban, a fővárosba irányuló élelmiszerfuvarozásban. A MA- TEOSZ-engedélyeket 1948-ban részben bevonták, s 1949-ben Budapesten megalakult a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat, Kecskeméten pedig -kirendeltsége létesült 7 gépkocsival. Az önálló Kecskeméti Teherautófuvarozási Vállalat 1950-ben jött létre 37 tehergépkocsival és 16 postaképviseleti gépkocsival. A 136 dolgozóból 96 volt a fizikai. Ettől kezdve nagyarányú fejlődés kezdődött. ami kiterjedt a gépkocsik számszerű növekedésén túl a termelékenységi mutatók emelkedésére is. Ebben az időben a megyében egy szállítási vállalat volt Kecskemét székhellyel, bajai és

kiskunfélegyházi főnökségekkel. A vállalat 1955-ben átvette a Földműves Szövetkezetek Szállító Vállalatától a darabáru-fuvarozást, majd 1959. július elsején a kecskeméti és a bajai Belsped Vállalat beolvadt az akkor már Autóközlekedési Vállalatokba. A távolsági autóbuszközlekedés 1954-ig a budapesti székhelyű MÁVAUT-hoz tartozott, amelynek főnöksége volt Baján. Ez a főnökség 1954-ben beolvadt a vegyesprofilú bajai 43-as számú Autóközlekedési Vállalatba. A taxiközlekedés Budapestről irányították, de szerepe és jelentősége az igen elhasznált személy- gépkocsik miatt nem volt jelentős.

A 9-es számú Autóközlekedési Vállalat 1961. áprilisában alakult meg a 43-as számú bajai és a 44-es számú kecskeméti Autóközlekedési Vállalat összevonásából. A következő évben a 9-es számú AKÖV átvette a kecskeméti, a

kalocsai, a bajai, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi tanácsi helyi autóbuszközlekedést, s ezzel a megyében ez a,profil egy kézben összpontosult. Néhány évvel később létrehozták az összetett darabáru-fuvarozást, amely az AKÖV-ök és a MÁV szoros kapcsolatát jelezte. A szekérfuvarozási részleget 1969. végén szüntették meg, majd a következő évben már VOL/ÁN név alatt dolgoztak.

A visszaemlékezés, a régi vezetőkkel, dolgozókkal való eszmecsere sokat segített a vállalat jelenlegi vezetőinek,' hiszen az évtizedes tapasztalatokat annak ellenére, hogy az árufuvarozás és a személyszállítás lényegesen megváltozott, nem nélkülözhetik. A huszonnégy alapítótag és a vállalat jelenlegi vezetői a megemlékezés után hosszan tartó eszmecserét folytattak a mai személy- és áruszállítás tennivalóiról.

Gémes Gábor

Túlteljesítette tervét a MEZŐGÉP Kiskunmajsai Gyára

• Festésre készítik elő a Claas kombájnfUlkéket.

• Jobbra: a világbanki hitelből épülő silók berendezéseit hegeszti az Április 4. szocialista brigád.

(Csontos Károly felvételei)

Szeptemberben nem a munkaterv szerinti beszámolót terjesztették a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat Kiskunmajsai Gyára pártszervezetének taggyűlése elé. Fontos megbízást kapott a vállalattól a gyár kollektívája, amit először a kommunistákkal ismertetett Zilahi-Sebess Béla főmérnök. Azért velük tárgyalta meg az üzem vezetősége a tennivalókat, hogy a párt tagjai okos, meggyőző szóval, és a munkában való személyes példamutatással mozgósítsák a feladatok elvégzésére a gyár valamennyi dolgozóját.

Lehet 60 millióval több?

— Az idén 420 millió forint termelési érték előállítására vállalkoztunk — hangsúlyozta a főmérnök. — Egyes testvér gyárainknál azonban értékesítési nehézségek akadályozzák a termelést. Nálunk ugyanakkor kedvezően alakult a piaci helyzet. Vállalatunk vezetősége ezért kérte a majsai gyár vezetőit és munkásait, hogy éves termelési tervük túlteljesítésével ellensúlyozzák a más területeken bekövetkezett árbevétel-kieséseket.

A lehetőségeket a gyár pártós gazdasági vezetői, a vállalat szakembereinek közreműködésével természetesen már felmérték. Ezek szerint 20 millió forint értékű tőkés exoortra és mintesv 40 milliós belföldi értékesítésű termékünkre lenne ieény — vázolta a taggyűlés előtt Zilahi- Sebess Béla.

A Dárttavok alanosan megvitatták a lehetőségeket, a tennivalókat és úgv dönt.ött°k. horev vállalkoznak a több mint 60 millió forintos többlettermelésre.

M.Qrésa elhatározásukban erősített őket. na a tudat, hngv az ntóKVvl ea^fAndőktion minden alkalommal cíkerral rrm-eócították az iizam dolgozóit, a tervek túl tel iesi tÁflói’e.

— Mi a helyzet most? — faggattam három héttel az év vége előtt a főmérnököt.

— Biztatóak az eredményeink. November végéig teljesítettük éves előirányzatainkat, ily módon decemberben már minden erőnkkel a többlet vállalás teljesítésén dolgozhatunk. Jól halad a Claas kombájnok vezetőfülkéinek gyártása, amelyekből az

idén összesen 4180-at szállítunk a nyugatnémet megrendelőnek. Ugyanezt mondhatom a világbanki hitelből épülő gabonasilókhoz készített berendezésekről (rédlerekről, felhordókról, tran- sittartályokról), valamint a lakosság által olyannyira keresett drótfonatról. Sajnos, az utóbbi termékből állandó anyaghiány akadályozza kapacitásunk teljes kihasználását. Ha ez nem gátolna bennünket, már az idén elérhetné a majsai gyár a félmilliárdos termelési értéket. így azonban 480—490 millió forintnál megállunk.

Kapcsolat a többi gyárral

Both Jenő, a pártszervezet titkára veszi át a szót:

— Nálunk a pártmunkát és a gazdasági tevékenységet elkülöníteni nem lehet. A vezetők többsége ugyanis tagja a pártnak, s kommunista becsülettel, példamutatással tartoznak munkájukat végezni: Az ilyesmi viszont, — ez többször beigazolódott —. jó hatást vált ki a dolgozók körében.

Már az év elején számoltak azzal a gyárban, hogy feszített esztendő lesz az idei. Amikor pedig vállalatunk megkapta a világbanki megrendelést, gyárunk egész kollektívája átérezte, hogy több. s az eddigieknél- jobb munkára van szükség. Ám ez nem rontotta a hangulatot. Azt is tudta mindenki, hogy a vállalati belső szabályozók lehetővé teszik a többletvállalással eevüttiáró béremelést.

A pártszervezet úgy döntött, hoev | feladat sikeres végrehajtása ércekében mindenkit a maga területén fel kell készíteni a

60 millió forintos többlettermelésre. S nemcsak a dolgozók, a vezetők is kaptak feladatokat. Az. egyik csoportvezetőt például azzal bízták meg, hogy teremtsen kapcsolatot a solti, a kecskeméti, a tiszakécskei, a kiskőrösi és a kerekegyházi testvérgyárral alkatrészek készítésére és határidőben való leszállítására. Szinte éjjel-nappal úton volt, de feladatát sikerrel teljesítette.

A legkönnyebb dolgunk mégis a szocialista brigádok mozgósítása volt. A nyáron például tűz volt a festőműhelyben, ezért ezt a munkát Kecskemétre kellett áthelyezni. S hogy a munka ne akadozzon, a József Attila szocialista festőbrigád vállalta: naponta átjár Kecskemétre,' így a tűzeset nem okozott kiesést a termelésből. De itt van éppen a brigádvezető, nyilatkozzon ő maga.

Méltón a címhez

'— Sajnos, én vidékről járok be, ezért nem tudok a brigáddal tartani — kapcsolódott a párttitkár szavaihoz Simon Gáborné. — A munkamódszer kialakításában azonban magam is részt vettem. Jobb szervezéssel és idő- kihasználással elértük, hogy 25 helyett naponta 30—35 kombájnfülkét fessünk le. A brigád tagjai szakmailag is segítik egymást, de sem a selejtes munkát, sem a lazítást nem tűrik el a kollektíván belül.

— A december 3-i beszámoló taggyűlésen már arról beszélhettem,— vette át ismét a szót a párttitkár —, hogy a gyár kollektívája sikerrel teljesíti vállalását, vagyis az év közben módosított tervet. Azóta is nap mint nap gyarapodnak az eredmények. Dolgozóinkban van akarat és nagy tettekre képesek. Az utóbbi egvmást követő években háromszor nverte el üzemünk a kiváló gvár címet. Ehhez méltóak akarunk maradni, s remélhetően az esztendő végén azt mondhatjuk maid, hogy negyedszer is srkerült.

Nagy Ottó

r