Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 20. TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATOK Irta: Georgij Kapsuk, az UKP területi bizottságának titkára Krím dolgozói J2 az élelmiszerprogram megvalósításáért Krím dolgozói — a területi pártszervek irányításával — állha­tatosan munkálkodnak a XXVI. pártkongresszus és az SZKP KB ez- évi februári és áprilisi plénuma határozatainak végrehajtásán, az élelmiszerprogram megvalósításával. Az ötéves terv eddigi évei nem voltak könnyűek számunkra. A me­zőgazdaság egyes ágazatainak fejlődési ütemét lassították a kedvezőt­len időjárási viszonyok. Mégis, minden baj ellenére, az agráripari komplexum, a falu önfeláldozó, fáradhatatlan munkásai figyelemre méltó eredményeket érnek el. Területünk az ötéves terv első három esztendejében sikeresen teljesítette a népgazdaság felé történő érté­kesítés terveit, szójából, gyümölcsfélékből, szőlőből, olajos magvak­ból, takarmánylisztből, húsból, tejből, tojásból, gyapjúból, mézből és selyemgubóból. _____111121 sSmIS • Az Észak-Krími Csatorna elágazása a Népek Barátsága kolhoz földjén. A Dnyeper vize folyik benne. • A Sztarokrimszkij szovhoz szociális épülete, amelyben orvosi ren­delő is található. Hozamnövelés ti gabonatermesztésben Különösen fontosnak tartjuk, hogy növekedjék a gabonater­melés. Ebben az évben a korai kalászosok termése elegendő volt a terv teljesítéséhez. Intézkedé­sek vannak folyamatban a hoza­mok növelésére. A cél érdekében a kolhozokban és szovhozokban nagy súlyt helyeznek a tudomá­nyosan megalapozott vetésfor­gókra. A gabonatermelésben fontos szerepet szánunk a kukoricának. Kitűnő szakembereink vannak, akik magas és egyenletes termé­seket érnek el. így például a Vörösgárdista járásban, a Raz- dolnyenszkij szovhozban N. L. Presznyakov. a Szocialista Mun­ka Hőse, a Május 1. járásban, az SZKP XXI. kongresszusa nevel viselő kolhozban G. I. Lihono- szenko, a Kalinyin kolhozban pe­dig L. I. Bronovickij és csoport­jaik. Feladatul tűzzük ki. hogy a ku­koricatermés mennyisége a hrut- tó gabonatermésben érje el a 15 százalékot. A mezőgazdaság egyik legfon­tosabb ágazata a zöldségtermesz­tés. A zöldségfélék aránylag kis területet foglalnak el. 18 ezer hektárt, de a termelés és az ál­lamnak átadott mennyiség állan­dóan növekszik, ami persze a mi üdülőterületünk számára is na­gyon fontos. A fejlődést látha­tóan elősegítette a Dnyeper Krím. be vezetett vize. Nő a korai zöld­ségek termelése. Ezt a meleghá­zak területének bővítésével, s a fóliasátrak széleskörű alkalma­zásával értük el. A fólia lehető­vé teszi a kolhozokban, és szov­hozokban, hogy uborkát, paradi­csomot. s ehhez hasonlókat, a nap melegét hasznosítva, egy, másfél, a fűtött melegházakban pedig 2—3 hónappal korábban szüreteljenek,, mint szabadföldi termesztés esetén. Nagy figyelmet fordítunk a vá­laszték bővítésére, a minőség ja­vítására, a városlakók és az üdülők igényeinek maximális ki­elégítésére friss, változatos, első­rendű zöldségfélékkel. E feladat sikeres megoldásának lehetősé­gét a zöldségtermesztés belter­jességének további fokozásában látjuk. Belterjes kertészet . Az utóbbi években valamelyest nőtt nálunk a szőlőtermelés. Az 1381—83-as években a kolhozok­ban és szovhozokban összesen 374 ezer tonnát takarítottak be, 108 százalékra teljesítve a tervet. Napjainkban az asztali fajták területének növelésére, a neme­sítés eredményeinek hasznosítá­sára és a munka további gépe­sítésére törekszünk. A krími tudósok ellenállóképes szőlőfajtákat hoztak létre, kidol­gozták az alkalmas területek sző. lóművelésbe való bevonásának, s a széles sorközű magas művelés­nek a. technológiáját, a legkitű­nőbb fajták gyorsított szaporítá­sának melegházi módszerét, s még egyebeket is. 1990-re 580 ezer tonnás termés elérését ter­vezzük. Nagy munka folyik nálunk a belterjesség fokozására a kerté­szetben, amely az agráripari komplexum fontos láncszeme. Az ilyen kertek ültetvényei most körülbelül 39 ézer hektárt fog­lalnak el, illetve a kertészet össz­területének 60 százalékát. Dolgos napok Az ötéées terv elején a terüle­ti pártbizottság és párt-végre­hajtóbizottság határozatot foga­dott el a tejtermelés, a f sertés- tartás. a juhászat és a többi ál­lattenyésztési ágazat fejlesztésé­re. Most vannak folyamatban a gyakorlati végrehajtást szolgáló intézkedések. Sok minden történik a barom­fitenyésztésben. A húselőállítás növelésének meggyorsítása ér­dekében fejlesztettük a brojler- csfrke-termelést. Fontos láncszem itt a nemesi- tő-tenyészmunka szervezése. Van égy nemesítő-genetikai közpon­tunk, ahol a meglévő kereszte­zett hústyúkok adottságainak ja­vításán dolgoznak, amelyek hib­ridjei jelenleg 49 nap alatt 1,4— 1,5 kilogrammos élősúlyt érnek el, de a cél az, hogy ennyi idő alatt 1,7 kilogrammra nőjenek. Köztudomású, hogy az állatte­nyésztés sikerének alapja a jó­szágok teljes értékű é| változatos takarmányokkal való etetése. Mi előnyben részesítjük az évelő hü­velyeseket, amelyek olcsó, ter­mészetes fehérjeforrások. Fel­adatul állítottuk magunk elé az évelő füvek területének növelé­sét. elsősorban a lucernáét. Egy­szóval: a krími mezőgazdaság munkásai dolgos napokat élnek. Szélesedő együttműködés Nagy megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy Krím és Bács- Kiskun baráti kapcsolatainak fejlődésében fontos szerep jut a testvérgazdaságok együttműkö­désének. Több mint húsz kolhoz és szovhoz cseréli ki tapasztala­tait Bács-Kiskun megyei ter­melőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. Évről évre erősödik a Rosszija kolhoz és a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz, a Vinograd- nij szovhoz és a Helvéciái Álla­mi Gazdaság, a Nyizsnyegoszkij szovhoz és a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság, a Frunze baromfi- kombinát és a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság együttműködése. Az utóbbi években újabb gazda­ságokkal bővült ez a lista. Kölcsönösen tanulmányozzák a mezőgazdasági termelés külön­böző ágazatait. Különösen az ál­lattenyésztésre, a baromfineve­lésre, a kertészetre, a szőlészet­re és a borászatra- irányul a fi­gyelmük. A testvérgazdaságok képvise­lői megismerik a partner munka- és üzemszervezési módszereit, az alkalmazott technikát és a tech­nológiai folyamatokat, s a dol­gozók életmódját, pihenési lehe­tőségeit. Ez segít az együttműkö­dő kollektíváknak kiküszöbölni a fogyatékosságokat, átvenni á gazdálkodás értékes tapasztala­tait, javítani a hatékonyságot. A két terület termelő kollek­tíváinak kapcsolatai egyre fonto­sabb tényezőivé válnak a tapasz­talatok átadásának, átvételének, a termelő tevékenység, valamint a párt-és a társadalmi szerveze­tek munkája tökéletesítésének. A pártszervek rendszeresen el­lenőrzik, hol tart az együttmű­ködési megállapodások megva­lósítása. Az a véleményünk, hogy bará­ti területeink távlati mezőgazda- sági fejlődésének egyik fontos tartaléka á testvérgazdaságok kapcsolataiban rejlik. A további munkánkban, a feladatainkkal összhangban, érdemes ezt szem előtt tartanunk. Fordította: A. Tóth Sándor JELENTŐS TARTALÉK A jövedelmezőséget meg lehet kétszerezni A Petőfi Népe 1984. november 27-i számában cikk jelent meg Gyógyszeres takarmány Rémről címmel. Ebben az írás­ban arról volt szó, hogy a rémi Dózsa Termelőszövetkezet­ben megkezdték az ASCAREM nevű gyógyszeres takarmány gyártását. Nem is gondoltuk, hogy ez a tudósítás milyen élénk visszhangot keltett. Nagyüzemek és kistermelők egy­aránt érdeklődtek az említett készítményről. A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakállatorvosa, dr. Springer József- is felkeresett bennün­ket. Elmondta, hogy az említett gyógyszeres takarmány gyár­tásának azért is nágy a jelentősége, mert az orsóféreg — amely ellen használják — rendkívül elterjedt parazita, né­piesen gilisztának is hívják. Megkérdeztük a megyei para- rzitológus szakállatorvost, hogy mi­ben jelentkezik a kártétel? — A fertőzés terjedése a ser­tés- és baromfiállományokban igen gyors, még a kezelés ellené­re is évről évre újra jelentkezik, mivel a parazita petéi hosszú ideig életképesek. A nőstény férgek naponta mintegy 50 ezer vagy ennél is több petét raknak. A giliszták károsak a tüdőre és a májra, ezekben elváltozásokat idéznek elő, ezért a vágóhidakon az állatorvosok- kénytelenek eze­ket a belső szerveket fogyasztásra alkalmatlannak minősíteni, ami bizony jelentős kár, mert serté­senként 120—150 forint vesztesé­get is jelent. •— Ezen- kívül még milyen kár­tétel jelentkezik o jószág szer­vezetében? — Fejlődésben valő visszama­radás, csökkent takarmányérté - kesítés, melynek következménye a Lesoványodás. ezenkívül más betegségek iránti fokozottabb ér­zékenység jelentkezik. Ha ezt' is figyelembe vesszük, akkor még nagyobb a vesztesége a tenyész­tőnek, mivel több takarmányra, hosszabb időre van szükség a malacok felneveléséhez és hizla­lásához. Amennyiben összevetjük a vágóhídi májkobzásokat és a felneveléssel kapcsolatos vesztesé­geiket, akkor a jövedelmezőség a parazita miatt felére csökkenhet. — Mi a szerepe tehát' az AS- CARÉM-nek? — A gyógyszeres takarmány al­kalmas arra, hogy nagyobb állo­mányoknál. rendszeres kezeléssel peteszegény környezetet alakít­sunk ki. Az előírt adagolás be­tartásával nem\fejlödnek ki sza­porodásra alkalmas orsóférgék. ezek szerint vastag burkú, sóskáig fertőzőképes peték sem, így . az azonnali újíafertőzss megakadá­lyozható. A készítmény -súly- és korcsoportonként alkalmazható. 5 százalékban kell a tápba bekever- • ni, 6 hetenként, 6 napon át etet­ni. / — Vaji elegendő a gyógysze­res takarmányból? — Igen, a rémi Dózsa Terme­lőszövetkezet el tudja látni a ser­téstartó gazdaságokat, sőt a na­gyobb sertésállományt tartó kis­termelőket .is. — Ha figyelembe vesszük, hogy a megye sertéslétszáma egymil­lión felül van, akkor valóban nagy jelentőségű a rémi kezde­ményezés. Bízhatúnk-e abban, hogy hatásos lesz alkalmazása? — ígenl javaslom a- sertéstartó nagyüzemi gazdaságoknak és a sertést tartó kistermelőknek a készítmény állategészségügyi tech­nológiába való beépítését, mert ezzel hosszabb időre -megoldjuk a sertések mentesítését. Hozzáte­szem: több millió forintot taka­rítunk meg a népgazdaságnak és a termelők is jól járnak. Kereskedő Sándor Irányjelzö TÉLI UTAKON A közlekedés biztonságának két legfontosabb feltétele az együtt­működés és az alkalmazkodás. A téli közlekedés az alkalmazko­dásban támaszt kemény követel­ményeket. A nyári viszonyokhoz képest jelentősen romlik az utak tapadóképessége, csökken á nap­pali órák száma, romlanak a lá­tási viszonyok és csökken a gya­logosok elővigyázatossága.. A nedves utakon csökken a ke­rekek és a burkolat közti tapa­dás. Száraz úton ez a tapadóerő teszi lehetővé a gyorsítást, a fé­kezést és az iránytartást főleg kanyarodásnál. A tapadóerő csökkenése 'a stabilitást veszé­lyezteti, azaz a megcsúszás, a ki­sodródás veszélyét hozza köze­lebb. A síkosságot gyakran az út­menti mezőgazdasági területről felhordott sár okozza. A KRESZ ugyan előírja az ilyen esetekben a kerekek megtisztítását,. de saj­nos, a sár mégis megjelenik az úttesten. Autós legyen a talpán, aki, ha ilyen helyen erősebb fé­kezésre kényszerül, ura marad járművének. Ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, a nedvesség óhatatlanul az úttestre fagy. Ilyenkor a leg­kisebb sebességnél is érheti a vezetőt meglepetés. A fékezés, a kanyarodás könnyen válhat haj­meresztő mutatvánnyá. A hóta­karó csak akkor rontja jelentő­sen ,a tapadási erőt, ha az útra fagy. Ha az bordásán történik, minden irányváltoztatásnál jeges részen kell a kerekeknek áttör­ni. Előfordul, hogy kormányzás ellenére is „vonakodik” a jármű irányt változtatni, majd egy pon­ton azonnal keresztbe fordul. Ha­sonló helyzetet okoz, ha a kerék lefut a padkára, és a jeges szint- különbségen finom kormányzás­nál nem akar visszalépni. Ilyen­kor nem érdemes a kormányzást fokozni, hanem egyenletes lassí­tás után a megfelelő helyen eny­he kormányzással visszahozni a járművet. A síkos úton való el­induláskor érdemes magasabb fo­kozatban enyhe gázadással kísér­letezni. Ellenkező esetben biztos­ra lehet venni a kerekek kipör­gését; ’ •• Másik jellegzetessége a téli közlekedésnek a látási viszonyok jelentős romlása: Ez egyrészt a nappali órák csökkenése, másrészt a gyakori ködkéoződés. miatt kö­vetkezik be. Figyelembe véve, hogy a forgalomban hozott he­lyes döntések egyik feltétele a szabad látás, illetve a környezet alapos felmérése, a látási viszo­nyok romlása a döntési megbíz­hatóság csökkenéséhez vezet. Mi­nél nagyobb a sebesség, annál valószínűbb ilven esetben a bal­eset bekövetkezése. A KRESZ a biztonságos sebesség megválasz­tása érdekében előirja. hogy- 'á sebességhez tartozó féktávolság nem lehet hosszabb, mint a be­látható útszakasz hossza. A de­cember eleji ködös időben bekö­vetkezett balesetek mégis azt igazolják, hogy a vezetők meg­alapozatlanul nagy kockázatot vállalnak ködös időben a sebes­ségük megválasztásával. Egy megtörtént példa szemlél­teti ,e magatartás kockázatát. Ti- szakécske külterületén, a Szolnok felé vezető "úton a déli órákban Megállt egy gépkocsivezető az út szélén a ködben Kiszállt és ép­pen a vezetőfülke előtt -tártózko- dott, amikor egy őt követő pót­kocsis szerelvény ütközött kivi­lágított járművének, amely meg­indulva súlyos gerincsérülést pko­zott vezetőjének. Ezt követően rövid időn belül még két teher­gépkocsi ütközött” a helyszínen. Vajon ezek a vezetők hogyan tar­tották be a biztonságos sebesség­re vonatkozó szabályokat?! Köd­ben az álló jármű nagy veszélyt jelent, ezért nem tanácsos meg­állni az úton. Ha elkerülhetetlen a megállás, ezt lehetőleg várako­zóhelyen, vagy forgalommentes helyre húzódva érdemes tenni. Az álló járművet nehéz észlelni, méginkább vonatkozik ez a ke­rékpárosokra. Kivált, ha^a hátsó világítás nem működik. Lehet, hogy az ilyen módon közlekedő kerékpáros tudatában sincs an­nak, hogy élete milyen kévésén múlik. Az úttesten ködben közlekedő gyalogos szintén veszélyes hely­zetet teremthet A fényvisszaverő jel a Ruházaton nem terjedt el kellően, kivéve az iskolatáská­kat. Télen a ruházat általában sötét színű, nem hívja fel magá­ra a figyelmet Ha szabályellene­sen a gyalogos a menetirány szerinti iobb oldalon közlekedik, országúton a rá leselkedő veszélyt észre sem veszi, tehát kizárt a menekülési kísérlete is. Érdemes a gyalogosan közlekedőknek la­kott területen kívül — de belül is- — szabályosan a bal oldalon egy sorban közlekednii Sőt, éle­tük védelme érdekében ragasz­kodnak kellene valamilyen fény­visszaverő jelzés vagy ruhada­rab viseléséhez.. Téli időszakban a gyalogosok viselkedésében is kedvezőtlen változás áll be: Ha az idő zordra fordul, a gyalogo­sok képletesen szólva úgy behúz­zák a nyakukat, hogy az úttesten való átkelésnél a körültekintést is elhanyagolják. December a karácsonyi boltjá­rás és szilveszterezés időszaka is. Ilyenkor fokozottan kell a gya­logosokra ügyelni, ugyanakkor megbirkózni a síkos úttal, az át­láthatatlan köddel A gyermekek téli iskolai szünetében, ha a szü­lők nincsenek szabadságon, a fel­ügyelet csökken. Csapatostul ját­szanak az úttesten, főként ha kedvükre való hótakiaró is van. A csúszkálás, szánkózás, hógolyó­zás . élvezete megszünteti az amúgy is gyenge veszélyérzetüket, és a járművezetőkre hárul min­den felelősség a biztonságukért.' Szabó András Illeték, átírás, hasznos tanácsok A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatás decent­ralizált ügyintézése 1983. ja­nuár 1-től az egész ország­ban, így megyénkben is meg­valósult. Az ügyfélfogadást az állandó lakhely szerinti kapitányságon _ végzik, ami azt eredményezi, hogy mind az eladó, mind .a vevő lakhe­lye szerinti kapitányságon is át lehet1 íratni a jármüvet. Változatlanul sok gondot okoz az illeték befizetése. Az illetékcsekket — a korábbi­aktól eltérően — az adásvé­teli szerződés és a forgalmi engedély bemutatására a la­kóhely szerinti rendőrkapi­tányság közlekedési igazga­tást végző ügyintézője ad ki. Az illetékcsekk hátoldalán a bélyegzőlenyomatot az ügy­intéző t$lti ki. A bélyegző- lenyomat kitöltésének hiá­nyossága esetén az illetéket befizetni nem lehet. Sokszor félreértésre ad okot az, hogy más megyében vásárolt gépjármű esetében az új tulájdonos várja a ren­dőrségtől az idézőt, s közben 15'napon belül nem rója le az illetéket. Ilyenkor az alap­illeték befizetése után az il- • letékkiszabási hivatal pótló­lag további felemelt illetéket ró ki az új tulajdonosra. Ezért az adásvétel utän, vá­rakozás nélkül, 15 napon be­lül akkor is le kell róni az illetéket, ha a gépjármű nyil­vántartólapja időközben a vevő megyéjébe nem érkezik meg. Sok gondot okoz a beje­lentési kötelezettség elmu­lasztása. Az érvényben lévő Rendelet értelmében az ela­dónak — régi tulajdonosnak a vevőnek — az új tulaj­donosnak — egyaránt köte­lessége az eladás, illetve a vétel tényét 15 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasz­tása esetén a rendőrhatóság kitilthatja a forgalomból a járművet, és 10 ezer forintra bírságolhatja a régi és az új tulajdonost. , A megyében egy helyen kísérletképpen kihelyezett ügyfélfogadást tartanak Kis- kunmajsán.' A kihelyezett ügyfélfogadáson nemcsak szóbeli információkkal látják el az ügyfeleket, hanem' ér­demi ügyintézést is végez­nek; vezetői engedélyt cse­réltek, átírást, lakcímválto­zást jegyeztek be, esetenként új forgalmi engedélyt és rendszámot adtak ki. Terve­zik a városi jogú nagyközsé­gekben, Tiszakécskén, Kun- szentmiklóson, Bácsalmáson is a kihelyezett ügyfélfoga­dást. Gubényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom