Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

’VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <A* MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ülést tart a megyei pártbizottság Hétfőre összehívták az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának ülését. A végrehajtó bizottság ja­vasolja a testületnek,^ hogy tárgyalja meg az, 1984. évi gazdaságpolitikai célkitűzé­sek várható teljesítésével foglalkozó jelentést, vala­mint a jövő esztendei fela­datokra kidolgozott javasla­tot. Gorbacsov Londonban évf. 295. szám 1^40 Ft 1984. december 16. vasárnap I ■ A brigádvezető öröme Kezdettől fogva külföldi, főként szovjet megrendelésre ké­szülő munkákon dolgozik az Alföldi Cipőgyár kiskunsági gyár­egységében a Kilián György szocialista brigád. Ok állítják ! össze, „szerelik” kész cipőkké á külön futószalagon, „körön” érkező aljat és felsőrészt. Nekik kell behozni a késést ha va­lahol bármilyen okból elmaradnak a tervezett ütemtőL Noha mindannyian elfoglalt családanyák, mindig vállalkoznak több­letmunkára, ha úgy kívánja a helyzet. Kállai Lászlóné, a há­romszoros aranykoszorús brigád vezetője elégedetten vizsgálja S a tetszetős férficipőket; a minőséggel sem lesz baj, a brigád is, a félegyházi gyár is jól zárja ezt az évet. (Méhesi Evafelv.) Mihail Gorbacsov, az SZiKP KB PB tagja, a KB tit­kára tegnap Londonba ér­kezett. Mihail Gorbacsovot a London—Heathrow nemzetközi repülőterén Bemard Weatherill, az alsóház elnöke fogadta. Rövid repülőtéri nyilatkozatában a szovjet vendég hangoztatta, hogy mindenekelőtt országa jószán­dékáról és jóakaratáról szeretné biztosítani a brit közvéleményt. Hozzáfűzte, reméli, hogy látoga­tása javulást hoz a brit—szovjet -viszonyban és „tágabb értelem­ben is hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok megjavításához”. Gorbacsov a továbbiakban ki­jelentette: „Megvan a lehetőség arra, hogy megakadályozzuk egy nukleáris háború kitörését s ezt a lehetőséget nem szabad elsza­lasztani, hanem teljes mértékben tFolytatás a 2. oldalon.) Hétvége a földeken A téliesre fordult idő, az eddi­gi fagyok inkább segítik, mint­sem akadályozzák a mezőgazda- sági üzemekben a még elvégzés­re váró mezei munkák befejezé­sét. A szombati jelentések tanú­sága szerint állami és szövetke­zeti gazdaságaink országszerte alaposan ki is 'használják azt a kedvező körülményt, hogy a fel­színen fagyott földeken gyorsab­ban, könnyebben mozognak a gé- (Folytatás a 2. oldalon.) ÉLEZŐDIK A VERSENY Előtérben a szovjet piac A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának várhatóan az idei kedvezőtlenebb termékösszetétel mellett is sikerül a tavalyihoz hasonló nyereséget elérni. A kemény munka ered­ményeképpen 650—660 millió forintos értékesítés mellett mintegy 70 milliós nyereségre számítanak. A gyár rende­lésállományának alakulásáról és a jövőben várható gyárt­mányszerkezetéről beszélgettünk Tóth Mihály műszaki fő­mérnökkel: — Az év elején nagy gondban voltunk, á fizetőképes észak-afri­kai piacok szűkülése miatt. Ezért előre hoztunk bizonyos szovjet exportra készülő munkákat, ame­lyek elkészítését eredetileg a II. féléyre terveztük. Így sikerült el­kerülnünk a foglalkoztatási gon­dokat. Viszont nagy kérdés volt, •hogy mit fogunk csinálni a má­sodik félévben. . A helyzet kedvezően alakult. Észak-afrikai partnereinknek öt újabb ipari csarnokszerkezetet szállítottunk, és a Szovjetuniótól megrendelést kaptunk olyan szol­gáltatóházak szerkezeti elemeinek gyártásárá, melyekben ráddó-te- levíziójavító bázisokat fognak ki­alakítani. Huszonegy ilyen épület­re már megkötöttük a szerződést. Az idén öt készül el. A novemberi tárgyalásokon a szovjet fél újabb igényeket jelentett be. — Ezek szerint a szovjet meg­rendelések hosszú időre biztos piacot jelentenek a gyárnak? — Véleményem szerint a jövő­ben is nagy figyelmet kell fordí­tani a szovjet piacra, nemcsak a mi gyárunknak, hanem az egész/ népgazdaságnak. Jelenlegi szer­ződésünk is — melyet a KOMP­LEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül kötöttünk — képese - •lódik további két magyar szállí­táshoz. Az említett szolgáltató- házak épületgépészeti berende­zései' is hazánkban készülnek, a technológiát pedig a Híradástech­nika Ipari Szövetkezet adja. — Milyen konkurrenciával kell megküzdeni? 1 — Finn,. jugoszláv, NDK-beli és csehszlovák vállalatok is ér­deklődnek az ilyen jellegű szov­jet igények iránt. Ennek ellenére a vásárló elégedett lesz a mun­kánkkal, reményünk van arra, hogy a következő öt évben mi kanjuk meg 800 darab ilyen szol- \" gáltatóház megrendelését. — Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a piacon? — Ügy gondoljuk, igen. Autó­szerviz-állomások létesítésére tett javaslatunk egyelőre nem keltet­te fel a szovjet fél érdeklődését, de ajánlatot tettünk más jellegű szolgáltatóházak szállítására is. Az egyik változatban vegytisztí­tó, fodrász, fényképész, háztartá­si kisgépjavító, valamint bútór- és cipőjavító kapna helyet, a má­sik változat szerint pedig üdülő- területen felállítható könnyű­szerkezetes épületben éttermet, bárt, konyhát, postát, gyógyszer- tárat és utazási 5rodát rendezhet­nének 'be. .Érdeklődés mutatkozik a 18— 24 méteres fesztávú csarnokszer­kezeteink iránt. Ezek különösen földgázhálózati kompresszorállo­mások lefedésére lennének alkal­masak. A közelmúltban járt ná­lunk az olajipari minisztérium főosztályvezetője és a tyumeni terület beruházási igazgatója. A velük folytatott tárgyaláson meg­tudtuk, hogy Tyumenben növelni akarják a földgáztermelést, ami­nek érdekében 12 ezer lakosú ipari települést alakítanak ott ki. Ha sikerül kedvező ajánlatot ten­nünk, számíthatunk néhány csar­nokszerkezet eladására. Keres­kedelmi hálózatunk mindent megtesz hazai és külföldi vevőink megtartásáért, valamint uj pia­cok feltárásáért, és reméljük, hogy ilyen irányú törekvéseinket az elmúlt évekhez hasonlóan siker koronázza — mondta a főmér- 'pök. B. F. J. €> Szovjetunióban összeállítandó szolgáltatóházak szerkezeti elemeit bízunk a további sikerekben. Ha készítik elő szállításra a „fémmunkás” kecskeméti gyárában. ÜNNEPEK ELŐTT Négyszázezren a pult mögött Juhár Zoltán belkereske- ^ A f 11 delmi miniszter a szerdai ÁCJ 1*Q l/TQT'CI I/KqVI parlamenti sajtótájékoztató- U A. ítlVlítl mjL IV \wájL 11 ján elmondta, hogy az idén javultak a vásárlási körül- iy/|*f Linói mények, és ami ezekben a J-YIll Küldi napokban vevőnek és eladó­dnak egyaránt fontos: az üzletek jó karácso­nyi kínálattal várják a vásárlókat. Ország­szerte négyszázezer kereskedelmi dolgozó — háromnegyed részben nő — áll talpon, a szó szoros értelmében, a pult mögött és a raktárakban, hogy kiszolgálják a fogyasztó­kat. Bács-Kiskun megyében sem pihennek ezekben a napokban az eladók és a forgalmazó vállalatok szál- litoi. A Tisza Fűszert kecskeméti raktárházában mozgalmas az élet. Ezerhatszáz üzlet ellátásáért fe­lelősek. Naponként mintegy 6 millió forint értékű élelmiszert, háztartási vegyiárut és különféle koz­metikai cikkeket küldenek partnereiknek. Zsír-, étolaj-, margarin-, liszt-, cukor-, só- és egyéb áru­készletük elegendő. A kínálatnak azonban. Lukács Ferencné igazgató szerint, alatta marad a kereslet. A néhány hete még akadozó őrölt- és szemesbors- ellátás megyeszerte újra kielégítő, a települések közül -utolsóként pénteken Dunavecsére szállítottak .pótlást a nélkülözhetetlen fűszerféléből. A raktár- házban a csütörtökön átvett kétezer kilogrammon felül hétfőn további, csaknem négy tonna borsszál­lítmányt várnak. A sertésvágókon kívül a sütés-főzéshez készülő háziasszonyoknak is jó hírrel szolgálhatunk. Má­kot, sütőport, a nyáron hiányzott krémport. mazso­lát és kókuszreszeléket kaptak a holtok, és érke­zett Otthon nescafé is. Az év végi pezsgőt az üz­letvezetők már mindenütt átvették. Ha valahol szükség lesz ‘árupótlásra, a Tisza Füszért eleget tesz a kérésnek. Szaloncukorból és más édesipari ter­mékekből sem jelent gondot a készletfeltöltés a kö­vetkező napokban, hetekben. (Folytatás a 2. oldalon.) halasi gépgyára pedig leány- vállalatként folytatja tevé­kenységét. Az említett cégeknek szá­mos problémával kell szembe­nézniük, azonban ezek nem azonosak. Egy részüknél ko­moly gondot jelent majd az önálló gyártmánytervező, számviteli, anyaggazdálkodási és kereskedelmi apparátus ki­alakítása, hiszen ilyen * tevé­kenységet eddig nem folytat­tak, hozzáértő szakemberek­kel nemigen rendelkeznek. A FÉKON kalocsai dolgozói­nak viszonylag kedvező a hely­zetük, hiszen nekik — koráb­ban önálló vállalat lévén — van némi tapasztalatuk a fel­sorolt tevékenységekben. A Mezőgép külön kategóriát kép­visel, náluk szinte csak formai változásról van szó. A tröszt munkájából fokozatosan kap­tak egyre nagyobb részt a tagvállalatok, a mostani lé­pés tudatosan tervezett és vég­rehajtott folyamat eredménye. Közös azonban, hogy ezután a felsoroltak egyike sem búj­hat a fővárosi központ védő­szárnyai alá, önállóan, saját termékeikkel, saját kockáza­tukra kell megjelenniük a pia­con. Ez lehetőséget ad az al­kotó energiák fokozott kibon­takoztatására, ugyanakkor az eddiginél nagyobb felelősséget is jelent. Reméljük, hogy va­lamennyi önállóvá váló Bács- Kiskun megyei vállalat meg­állja majd a helyét a ver­senyben, jól kihasználja a nagykorúság adta előnyöket. Bálái F. István BMBBWIWIfMr HBBBB——BE3KMBH——B—8MB—1MMBBBWBMWI A mienknél fejlettebb ipari országokban a munkaerő nagy részét kis- és középvállalatok foglalkoztatják. Franciaor­szágban a bruttó nemzeti ter­mék 63 százalékát olyan cégek állítják elő, amelyeknél a dolgozók száma ezer alatt van. Az NSZK-ban ebbe a kategó­riába tartozik a vállalatok 98 százaléka. Míg a mammutvál- lalatok hatalmas adminiszt­ratív apparátusában az in­tézkedések végrehajtása aka­dozik, addig a kisüzem gyor­sabban tud alkalmazkodni a piac igényeinek változásához, általában hatékonyabban mű­ködik. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a nagyvállalatok, a kitermelő ágazatokban, a ter­melőeszköz-gyártásban és a nagysorozdtú termékek előál­lításában tudnák eredménye­sen működni, a gazdaság egyéb területein — főleg a fogyasztó­éi cikkek előállításában, a háttériparban, a szolgálta­tásban és a kereskedelemben — a kisebb létszámú cégek ha­tékonyabban tevékenykednek. Kisvállalatok sokasága va­lamint csökkenő számban je­len lévő közép- és nagyválla­latok egymással versenyezve, és egymást kiegészítve, jól működő piramist alkotva ké­pesek lehetnek megfelelő vá­laszt adni a világgazdaság ki­hívásaira. Hazánkban a 70-es években ezzel ellentétes folyamat ját­szódott le. 1972-ben az állami vállalatoknak még 65 százalé­kában volt ezer főnél keve­sebb a foglalkoztatottak szá­ma, 1978-ra azonban ez az arány 55 százalékra csökkent. A kedvezőtlen tendencia az évtized elején — tervszerű központi intézkedések hatá­sára — megfordult, és a he­lyes arányok kialakítása nap­jainkban is tart. Megszűnt jó néhány tröszt, gyárak,, gyár­egységek önálló vállalattá ala­kultak. Az új vállalkozási for­mák elterjedése is a folyamat kibontakozását segítette. A változások szele Bács- Kiskun megyét sem. kerülte el. A korábbi évekből is ta­lálhatunk példát ipari üze­meink önállóvá válására (Zo­mánc- és Kádgyár), ebben az esztendőben pedig már egy sereg ilyen irányú döntés szü­letett. Január 1-től saját lábá­ra áll a FÉKON kalocsai és bajai, az ÉPFA bajai és kis­kunhalasi gyára. Kalocsán lét­rejött az önálló Építőipari Kis­gépgyártó Vállalat, amely ko­rábban az ÉPGÉP-hez tarto­zott. A Mezőgép Tröszt meg­szűnésével tovább növekszik a kecskeméti Mezőgép Vállalat eddig is meglévő függetlensé­ge, a Ganz-MÁVAG kiskun­a Füszért és a Tüzép? • Alma, körte, mandarin. „Bevezető kínálat” gyfl- m ölesből a kecskeméti Kodály Zoltán téri szerzfiá déses ZÖLDÉRT-bolt előtt. Ahol bíznak az összefogásban: Felsőlajos (3.0ldal) Mintegy négyszázan élnek Lajosmizse külterületi központjá­ban, Felsőilajoson; ugyanolyan igényekkel, mint az ország bár­mely más nagyobb — településén. Hogyan válnak valóra a már-már falu nagyságú közösség elképzelései, vágyai? — I MAGAZIN ] Bátor gondolkodó, \ távlatos politikus a íeiszabadulas után a nép­jóléti, a külügyi, az igazság­ügyi, majd ■ ismét a külügyi, utóbb másodszor az igazság­ügyi tárca élén, egy esztendeig moszkvai nagykövetként. 1957- től elsősorban a Magyar Tudó­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézetének igaz­gatójaként, az ELTE tan­székvezető tanáraként isme­reteit fontos tisztségekben * Ha S7n:Ő5lt/l a ha7QÍ morvicto tudomány egyik kiváló mű­velő jeként tisztelt kecske­méti ügyvédre, dr. Molnár Erikre emlékezik munka­társunk születésének kilenc­venedik évfordulóién. Beszélgetés a KSC társadalmi elnökével

Next

/
Oldalképek
Tartalom