Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

1984. november 15. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT SZÁZHARMINC ÁLLAMPOLGÁR PANASZA Lami Gyula professzor A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás kez­deményezésére Kecskeméten az állatorvosok részvételével a na-| pókban vitát rendeztek. A ta­nácskozás témája az állatorvosok etikai és jogi felelőssége, amely­ről dr. Lami Gyula professzor, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető tanára tartott előadást. Izgalmas referá­tumát élénk vita követte. Az esz­mecserén elhangzott néhány fon­tosabb kérdésről beszélgettünk a professzorral. — Hangsúlyozta, hogy vannak olyan szabályok, amelyek faként a szokásjog alapján alakultak ki, ide tartozik az orvosi etika is. Hallhatnánk erről néhány gon­dolatot? — A gyógyítási kötelezettség alaRján a beteg állatot a tudo­mány mindenkori szintjén kell ellátni. A tudomány azonban ál­landóan fejlődik, és az sem el­hanyagolható, hogy az állatorvos élő szervezettel dolgozik, amely­nek a kezelésre történő reakció­készsége változatos lehet. Az ál­latorvosi foglalkozás szabályait végső soron a tudomány ismeret- anyaga határozza meg. — Egyes tennivalókat' viszont jogszabályok írnak elő, mire vo­natkoznak ezek?‘ — Meghatározzák egyes gyógy­szerek rendelésének módozatait, fontos szabályoknak tekintjük az oltási tájékoztatókat. Ugyancsak jogszabályok határozzák meg azokat a feladatokat, amelyeket az állatorvosok államigazgatási jogkörben, az élelmiszer-higiénia területén végeznek. — Amikor etikai felelősségről beszélünk, akkor lényegében magatartásbeli kötelezettsé­gekről van szó. Mit jelent ez? — Azt, hogy az állatorvosnak a képesítéshez kötött munkakö­rében, a szocialista erkölcs köve­telményei szerint, a hivatásából fakadó felelősségének tudatába^ szükséges elvégeznie feladatát. Hozzáteszem még: az adott lehe­tőségeket figyelembe véve. — Sokszor vitatéma az állator­vos késedelmes kiszállása, felső­sorban akkor, ha a jószág elhul­lik. Mit mondhatunk érről? — A késedelmesség csak ak­kor róható fel, híj hanyagságból ered. Az állatorvos fontossági sorrendben határozza meg a hí­vások teljesítését. Foglalkozá­sunkkal kapcsolatos, hogy szinte minden beavatkozásunknak van kisebb-nagyobb kockázata. Ebből következik, hogy bármely — a tudomány ■ jelenlegi állásának megfelelő szabályszerűséggel vég­rehajtott — kezelés nemcsak eredmény nélkül maradhat, ha­nem az állat elhullását is okoz­hatja. A gyakorlattal rendelkező szakember viszont mindezt szá­mításba veszi, és arra törekszik, hogy a kezelés kevesebb kocká­zattal járjon, önnek is ez a ta­pasztalata? — Igen. Véleményem szerint azonban ajánlatos nehéz műté­tekhez az állattulajdonos hozzá­járulását — esetleg írásban is — kérni. Ebben az esetben a tulaj­donosé a kockázat, ami viszont nem menti fel az állatorvost szakmája szabályainak betartása alól. — Mi tartozik a kockázat kö­rébe? — Minden olyan egészségi ká­rosodás vagy állatelhullás, amely a beavatkozásnak — a tudomány jelenlegi állása szerint — nem szükségszerű velejárója, előre nem látható, ezért eleve el sem hárítható, és akkor is bekövet­kezik, ha a szakember minden­ben eleget tett foglalkozása sza­bályainak. Ha a feltételek mind­egyikét teljesítette, akkor a ká­rokért nem felelős. Viszont, olyan esetben, amikor egyetlen feltétel is hiányzik; kockázatról már nem lehet szó, és szóba jöhet a fele­lősség kérdése. , — ön az előadásában többször hangoztatta, hogy az állatorvo­si gyógyító munka nem ered­ményszolgáltatás. henne szíves ezt megmagyarázni? — Az állatorvos és az állat - ' egészségügyi intézmény csak ar­ra vállalkozik, hogy a gyógyító, megelőző feladatokat szaksze­rűen ellássa. A tudomány szín­vonalának megfelelő diagnoszti­kai, betegségmegelőző és gyógyí­tó munkát végez, de nem szava­tolja az állatok meggyógyulását és a prevenció eredményességét sem. Ha a gyógyulás elmarad, vagy a megelőző beavatkozás nem jár a várt eredménnyel, ez nem szerződésszegés. Természe­tes, ha az állatorvos szakszerűt­lenül jár el, ez esetben felelős­ségének megítélésére a kártérítés általános szabályai vonatkoznak. Kereskedő Sándor Rendőrfalui hangulat magas nyomáson Százharminc rendőrfalu 9i lakos levelet küldött szerkesztőségünkbe, meLy ben kifogásolják a la­kóterületük gázellátásával kapcsolatban kialakult állapotokat. Gázvezeték lakossági erővel A kecskeméti Városi Tanács még 1979-ben nyomásszabályozót szereltetett fel a Zentai utca sarkára. Anyagiak hiányában azonban .többre nem vállalkozhattak, a továbbiak a lakosság áldozatkészségétől, anyagi hozzá­járulásától függően alakultak. Először a Zen­tai utcaiak fogtak össze, hozzájuk csatla­kozott a Szabadkai és Kassai utca, valamint a Brassói és Lőcsei utcaiak egy része. Csalá­donként több mint tizemhétezer forintot ad­tak össze, amiből megépült a térképünkön folytonos vonallal jelölt gázvezeték. Ezután a Gubányi és Benke József utcaiak is jelentkeztek. A DÉGÁZ illetékesei közlése szerint azonban a két utca addig nem kap­hatott gázt, míg a vezeték a Lőcsei és Bako­nyi Antal utcák teljes hosszúságában ki nem épül, ugyanis ez a két szakasz a Rendőrfalu további ellátásának kulcsa. A tanácstagok és az utcabizalmiak segítsé­gével sikerült bevonni az említett két utcát, sőt a Joó Mária utca lakói is csatlakoztak az akcióhoz. A szervezést a tanács tervosztályá­nak előadója, Jánosi Istvánná fogta össze. 138 család vállalta, hogy befizeti a huszonkét- ezer forint hozzájárulást, ami az ábránkon szaggatott vonallal jelölt vezetékhálózat ki­építéséhez szükséges. Szó szerint idézünk a hozzánk érkezett levélből: „Kértük, hogy vegyenek be több utcát, ez­zel is csökkentve az egy főre eső költséget. Jánosiné elvtársnő erre közölte, hogy ez az indítvány nem jó, mert akkor az csak növeli az összeget, és nem csökkenti. Továbbá azt is előadta, hogy ezeknek az utcáknak a ter­vei sem készültek el, és ebben az évben nem is tudnak többet beütemezni, valamint, ha valaki ezután rá akar kötni, kell a hozzájá­rulásunk ... Hittünk neki, de kár volt. A hír és a látottak szerint ebben az évben újabb három utcát kötnek be. Nevezetesen a Tűzol­tó, a Vasvári és a Németh Imre utcát. Ebből már a Tűzoltó utca készen is van, bekötésre vár... Miért kerülnek az ö utcáik minimum ötezer forinttal kevesebbe? Olyan ez, mint ha ki lettünk volna játsszva”. A Tűzoltó utca valóban később kezdett a szervezéshez és hamarabb jutott gázhoz, mint az említett öt utcában a lakók nagy része. Itt a családoknak itizenötezer-kétszáz forintot kellett vállalniuk, hogy kiépülhessen az a 110- es vezeték, amelyet a rajzunkon pontozott vonallal jelöltünk. Látható, hogy ez a Lőcséi utcára csatlakozik, onnan, kap gázellátást. (Zárójelben megjegyezzük, hogy a Tűzoltó utcáiban lakik Takács Béla, az egyik rendőr, falusi tanácstag, öt az öt utca lakói azzal vá­dolják, hogy szándékosan tartotta vissza szomszédait a csatlakozástól, tudván-tudva, hogy a Lőcsei utca elkészülte után ők olcsób­ban juthatnak gázhoz.) Összegubancolt szálak Az ügyet Jánosiné ismeri legjobban, ő az elsőszámú illetékes: — Emberileg megértem a panaszokat, de az előkészítés során nem sértettük meg az ide vonatkozó jogszabályokat. Az 1/1977-es NIM-rendelet előírja, hogy ha egy körzetben lakossági összefogással .megépül a gázveze­ték, úgy az utólag rácsatlakozóknak meg kell fizetniük a korábbi hozzájárulás összegét. Az említett utcákban lakók közül nem mindenki vállalta a költségeket, tehát, ha valaki, mond­juk ikéj; év múlva meggondolja, és mégiscsak gázzal akar fűteni, akkor csak úgy engedé­lyezzük a rákötést, ha a szomszédai által már befizetett összeget ő is leteszi. Ezt a kijelen­tésemet érthették úgy a levélírók, hogy a Lő­csei utcai vezeték költségeihez a további ut­cáknak is hozzá kell járulni. A kialakult gyakorlat azonban az, hogy az elszámolás utcánként, vagy összefogott utca- csoportonként történik. Emiatt kialakulnak ellentmondások, egyik utcában nagyobb a szükséges összeg, a másikban kisebb. Ese­tünkben még márciusban, a kivitelezővel lét­rejött szerződés megkötése idején hiány volt KPE-csőben. Mivel félő volt, hogy a munka nem lesz .kész a fűtési idény kezdetére, a szanki Haladás Tsz-szel állapodtunk meg. Időközben újjáalakult a kecskeméti Kossuth Tsz gázvezeték-építő részlege és őik a Tűzoltó utcát rövidebb határidőmé, olcsóbban elvállal­ták. — Mi akadályozta, hogy az egész Rendőr­falu részére azonos hozzájárulást állapítsa­nak meg? — Elvileg semmi. Viszont lehet, hogy sen­ki sem járna jobban. A Kolozsvári utcaiakat például csak most sikerült beszervezni az akcióba, az egész Rendőrfalura vonatkozó tár­gyalásokat pedig csak az ő aláírásukkal a zse. bünkben kezdhetünk. Ennélfogva félő, hogy a program késett volna egy egész fűtési idényt. Takács Béla tanácstag a következőket teszi hozzá: — Amikor kiderült, hogy a szankiak au­gusztus 31-évei vállalják a hálózat kiépíté­sét, az öt utca lakói éppen azt kérték, hogy most már a Tűzoltó utcaiak bevárása nélkül, de mielőbb kerüljön aláírásra a szerződés. A véletlen műve, hogy nekünk kevesebbe ke­rült, és végül hamarabb kész lett. Tanácsi magyarázat A tervosztály vezetője, Gyulai Tibor azt magyarázza, hogy a tanácsot nem érheti szem­rehányás az ügyben: — A szóbanforgó utcák lakóit anyagilag is segítettük. A szanki Haladás Tsz négymillió- kilencvenötezer forintért végzi a munkát, éhből a tanácstagi alap terhére a szokásosnál nagyabb összeget, egymillió-százezer forintot mi átvállaltunk. A fennmaradó költséget 138- felé osztottuk, így jött ki a huszonhétezer fo­rint. összesen kétszázötven család bevonásá­ra lenne mód, azóta újabb 46 csatlakozott a közösséghez. így a kiadás csökken, 'hogy meny­nyi lesz, még nem tudjuk pontosan. A fenn­maradó pénzt mindenki visszakapja. Nem lesz olyan- nagy különbség az egyes utcák között, mint ez a mostani helyzetben, látszik. Nem látok lehetőséget arra, hogy a kialakult álla­poton változtassunk. Korábban a Vacsiköz- ben, a Szeleifaluban és a Felső-Széktón sike­rült ugyan mindenkire vonatkozóan azonos hozzájárulással megvalósítani a gázellátást, de ott a műszaki feltételek utcánként hason­lóak voltak. A további jobb szervezés érde­kében a tervosztályon belül közműcsoportot hoztunk létre. Már folyik a hetényegyházi, kadafalvi és katonatelepi fejlesztés előkészí­tése. Ezeken a helyeken az egész környék azonos összeget fog fizetni. A Bakonyi Antal utca 29-ben Deli Gyula lakásán 'beszélgettünk, aki az elégedetlenség okát ismerteti: — Nem tudjuk megérteni, hogyan lehetsé­ges' az, hogy egy éven belül a Rendőrfaluban mégy gázvezeték-építő közösség is alakul, és mind más-más átlagköltséget fizet. Ügy gon­doljuk, a tanács nagyobb odafigyelése esetén elkerülhettük volna ezt az ellentmondásos helyzetet. Vincze hászló megpróbál kompromisszu­mos javaslattal előállni : — A Lőcsei utcában 160-as vezeték van, a keresztutcákban pedig csak 110-es. Pontosan kiszámítható, hogy a mi csövünk mennyivel drágább, ezt a költséget mégiscsak meg kel­lene osztani. A kérést tolmácsolom Jánosinéhak, aki így válaszol: — Ilyen alapon a Zentai utcaiak is köve- . telhetik a magukét, hiszen náluk 200-as cső van. Sőt, a .tanácstagi alap szétosztása is in­dokolttá válna, mert ebben a kedvezmény­ben csak az öt utca részesült. Szervezni jobban is lehet Eddig tart a történet. Néhány megjegyzés mindenképpen idekívánkozik. Jó lenne mi­előbb olyan központi intézkedést íátni, amely változtat a kialakult felemás gyakorlaton. Mégiscsak furcsa, hogy egy sarokház tulaj­donosa más-más összegért juthat gázhoz a két különböző utcából. A lakosság társadalmi összefogásának szer­vezése 'Kecskeméten igen eredményes. Vi­szont ebben az esetben körültekintőbben kel_ lett volna eljárni, hiszen, nyilvánvalóan igaz­ságtalan helyzet áll fenn. Talán Takács_ Béla tanácstag is elkerülhette volna akt a látsza­tot, 'hogy nem a teljes körzete, hanem csak a maga és szomszédai érdekével törődik. Sze­rintünk most még mód van rá. hogy az egész Rendőrfalut egy kalap alá véve, igazságos végelszámolás szülessen. Hiszen, ha a Szelei­faluban erre lehetőség volt, akkor ennek a megoldása itt sem lehetetlen. Az utcák elté­rő műszaki körülményei ezt csak aláhúzzák, mert az egyik vezeték megépülése feltétele a többi utca ellátásának. Bálái F. István Kíváncsian várjuk, hogy a panaszosokat meg­nyugtatja-e Gyulai Tibor ígérete — miszerint visszakapnak a pénzükből. — vagy további fejle­mények várhatók az ügyben. Telefonsztori Hat esztendeje múlt, hogy kérvényt adtam be a posta- igazgatóságra, szereljenek fel a lakásomon telefonkészüléket, mijcor egy nap váratlanul be­állítottak a szerelők. — Tryzan elvtárs — mond­ták —, sem objektív, sem szub­jektív nehézségek nem akadá­lyoznak abban, hogy teljesít­sük a kérését. Őszintén meg kell monda- nom. hogy először ámulatba ejtett a szerelők nyelvezete, de azután a szívem _ vadul megdobbant az örömtől. Két óra múlva működött a készü­lék. — Még most sem szereltük volna be. de szerencséje volt — mondta a vezetőjük. — A szülőotthon a város másik vé­gébe költözött, és maga kapta meg az állomásukat. 'ü Alighogy távoztak, felhív­tam valamennyi ismerősö­met, barátomat, és boldogan elújságoltam, hogy már van telefonom. Miután az utolsó­val is beszéltem, abban a pil­lanatban, hogy a villára he­lyeztem a hallgatót, vad csen­getés hangzott fel. — Mi van ott?'.! — üvöltött egy hang a kagylóbarí. — Fél órája hívom, de folyton ül raj­ta valaki! Kérem, mondja meg, szült-e már Grizljeva. A férje van a telefonnál. Három , nap és három éjjel magyaráztam, hogy téves kap­csolás, hogy ez magánlakás, hogy a szülőotthon elköltözött, hogy új száma van, hqgy én nem vagyok a szülőotthonnak se a portása, se a telefonkeze­lője, hogy ... hogy satöbbi. A roham nem gyengült a következő napokban sem. Már az idegösszeomlás határán voltam, a folytonos csengetés, az álmatlan éjszakák csak­nem az őrületbe kergettek. Vé­gül arra az elhatározásra ju­tottam, hogy a hívó felekkel ravaszabbul kell bánnom; in­kább azt mondom nekik, hogy a feleségük fiút vagy lányt szült, mintsem elmeséljem az egész históriát, hogyan jutot­tam a szerencsétlen telefon- állomáshoz. Eleinte még meg­elégedtem egy fiúval vagy egy' kislánnyal, később már ikrekkel, hármasikrekkel, né­gyesikrekkel, hatosikrekkpl örvendeztettem meg a hívó feleket... Jól szórakoztam az ugratásokon, különösen az ideges emberek reakcióját élveztem a drót másik végén. Amikor az egyiknek azt mondtam, hogy hitvesének hetesikrei születtek, négy fiú és három kislány, mind­nyájan egészségesek, és a fe­lesége forrón üdvözli, mély sóhaj hallatszott, aztán vala­mi zuhanásszerű robaj. A városban óriási.zűrzavaV támadt. A szülőotthonból el­bocsátották a telefonkezelőt meg a portást, és azzal vádol­ták őket, hogy isznak szolgá­latban. Isten tudja, mivel vég-^ j ződött volna a dolog, ha rá nem unok az ugratásra. Be­jelentettem a postaigazgató­ságnak, hogy lemondok a te­lefonomról. A postán sehogy- sem értették ezt a lépésemet. „Hat évig várt a készülékre, állandóan morgott L miatta, most meg_ hogy felszereltük, három hónap után leszerelte­ti. Ez komolytalan dolog, Try­zan elvtárs". Az én állomásomat Hrast szomszéd kapta meg, aki hét éve Várt a telefonra. Három hét múlva szívroham érte a szerencsétlent, j Érdeklődéssel várom, ki lesz a következő ál­dozat. ’ J. Tryzan (Záhemszky László fordítása MIT KELL TUDNI* 11. A terhességi-gyermekágyi segélyről Rajzfilmsorozatok a Pannóniában Évente több egyedi és sorozat- filmet készítenek a Pannónia Filmstúdió műtermeiben. Most a gyermekek és a felnőttek köré­ben egyaránt kedvelt Frakk-so­rozat televíziós újabb darabjainak forgatására készül — Várnai György figuraterveinek felhasz­nálásával — Cséh András. A Pont-pont vesszőcske című, ugyan­csak televíziós sorozatának hato­dik, befejező epizódján dolgozik Macskássy Katalin. A Kérem a következőt! című, Bubó doktor kalandjairól szóló rajzfilmsoró- zat újabb 13 darabját is forgat­ják. ' , Foky Ottó és Imre István „Egy világhírű vadász" című bábfilm­jének egyes részeiből, valamint Űjváry László Mesék Mátyás ki­rályról című sorozatának epizód­jaiból összeállítást .terveznek a gyermekeknek. Magyar népmeséket dolgoz­nak fel a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének mun­katársai. Az immár harmadik so­rozatban groteszk hangvételű al­kotások készülnek, többek között „A mindentjáró maimocska”; „A szegényember szőlője", valamint „A szorgalmas és a rest lány" cí­mű mesékből. A sorozatot Jan- kovics Marcell és egy-egy kecs­keméti társrendező csinálja. Sza­bó Szabolcs'és Haui József társ­rendezők — Kertész György for­gatókönyve alapján — a „Vízi- pók-csodapók" című sorozat Újabb epizódjait forgatják. Lázár Ervin forgatókönyvéből magyar történelmi mondákat feldolgozó rajzfilmsorozatra ké­szülnek Kecskeméten. Űjváry László rendezésében Árpád-házi királyokhoz kapcsolódó klasszi­kus mondákat ültetnek át ani­mációs filmre, így például Vértes, Bolond. Gizella királynő és Bú­vár Kund nevéhez fűződő legen­dákat. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki biztosított, vagy akire a biztosítás kiterjed. Nem jár annak, aki biztosítási jogo­sítványa alapján csak egyes el­látásokra jogosult (ph egyéni gazdálkodó, kisiparos, magánke­reskedő házastársként közremű­ködő, segítő családtagja). A segély a szülés napjától (e napot iis beleszámítva) 42 napig akkor is jár, ha a gyermek hal­va született, vagy ha az újszülöt­tet az anya örökbe, illetve cse­csemőotthoniba adta. A gyerme­ket örökbe fogadó biztosított nő a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő részére jogosult a segélyre, ha rendelkezik a feltételekkel. Nem jár a segély a szülési szabad­ságnak arra a tartamára, mely­re a szülő nő megkapja a teljes keresetét. Aki részben kapja meg ezt, annak csak az elmaradt ke­resete után. fizetik a terhességi- gyermekágyi segélyt. Nem jár a segély: a heti pihenőnapra, a gyermekgondozási segély folyó­sításának idejére, a keresőkép­telenség első 12 napjára annak, aki részesművelőként dolgozik. A magyar vállalatok az év első kilenc hónapjában több mint 800 millió forintért adtak el szellemi termékeket — licenceket, műsza­ki terveket, különböző gyártási módszereket — külföldön. Első­sorban a fejlődő országokban is­merik a magyar tervezők mun­káját, és ennek eredményeként az idén is több jelentős szerző­dést kötöttek. Az utóbbi időben keresettek a magyar mezőgazda­ság szellemi termékei is. s nö­továbbá, aki előzetes letartózta­tásban van, szabadságvesztés- büntetését tölti, illetve szigorí­tott őrizetben van. Nem jár azokra a napúkra, amelyeken egyébként sem kell munkát vé­gezni. Ha például vattaki heten­ként csak három napon köteles dolgozni, a segély heti három napra folyósítható. A mezőgaz­dasági tsz-ek tagjai á szövetke­zetektől kapnak terhességi­gyermekágyi segélyt. A segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a szülő nő az előző két évben 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítási idő esetén a niapí átlagkereset 65 százaléka a segély. Akik után a munkáltató fixösszegű társa­dalombiztosítási járulékot fizet, azoknak iá terhessegi-gy érmék- ágyi segélyét is fix összegben állapítják meg. Ilyen esetben is jelentősége van a megelőző 270, illetve 180 napi biztosítási idő­nek. . Gyakori, hogy a biztosított nő a gyermekgondozási segély ide­je alatt újból szül. Ilyenkor a számára legkedvezőbb ellátást vekszik az érdeklődés a magyar szoftverek, számítógép-progra • mok iránt. Az egyik legjelentősebb szelle­mi exportot lebonyolító vállalat a TESCO. Szellemi szolgáltatá­sokból származó idei bevétele el­éri a 18 millió dollárt. A referen­cialista igen hosszú, hiszen ma­gyar tervek alapján Algériában sportlétesítményeket, egészség- ügyi intézményeket, középiskolá­kat, mintegy 1500 kilométeres úit­,'vájlaszthatja. Ha a terhességi- gyermekágyi segély összege ma­gasabb, módjában áll lemonda­ni a gyermekgondozási segély­ről, és helyette a terhességi- gyermekágyi segélyt választhat­ja. Amikor pedig a szülési sza­badsága lejár, ismét igénybe ve­heti a gyermekgondozási segélyt, a korábban, született gyermeke után is. Ha az idősebb gyermek: és az újszülött után járó gyer­mekgondozási segély összege a nagyobb, lemondhat a terhessé— gi-gyermekágyi segélyről, és he­lyette az újabb szülés napjától ikét (vagy több) gyermek utáníi gyermekgondozási segélyt igé­nyelheti. Ha az idősebb' gyermek még a szülési szabadság lejárta előtt betölti a harmadik életévét, vagy más ok miatt szűnik meg a gyermekgondozási segélyre va­ló jogosultsága, a szülési sza­badság még hátralevő részére igényelheti a terhességi-gyer­mekágyi segélyt, ha pedig lejárt a szülési szabadsága,- igénybe veheti újszülött gyermekének gondozása címén a gyermekgon­dozási segélyt. Ádám Leventéné osztályvezető hálózatot, öntözőrendszereket, vízügyi létesítményekkel építet­tek, illetve építenek fel. A csepeli Duna Termelőszövet­kezet — a Licencia Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével — laskagomba-termesztési rendszert exportált a Német Szövetségi Köztársaságba. Szintén magyar találmányt hasznosított a Tungs­ram Rt. új földzárlati hibakereső műszerének értékesítésével. Nyolcszázmilliós bevétel szellemi exportból

Next

/
Oldalképek
Tartalom