Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 264. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 10. szombat KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora 1 (5—6. oldal) • Sophia Loren és Jean- Paul Belmondo az Egy asszony meg a lánya című olasz filmben. (Péntek, tv 1. 22.00.) Megépül a halasi felüljáró A közlekedési miniszter és a megyei vezetők megbeszélése Urbán Lajos közlekedési miniszter tegnap délelőtt feladategyeztető megbeszélést folytatott Kecskeméten a megyei pártbizottság székházában Romány Pállal, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első .titkáré- i val, dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével, a megyei pártbizottság és a megyei tanács több más vezetőjével. A mintegy két és félórás megbeszélésen számba vették mindazokat a lehetőségeket, amelyeknek a kihasználásával — figyelemmel a szűkös anyagi helyzetre — javítható a közúti, a vasúti és a vízi szállítás. Hangsúlyozottan szó esett például a kiskun- halasi felüljáró megvalósításának régóta húzódó ügyéről. Egyetértés született abban, hogy a minisztérium támogatásával a lehető legrövidebb idő alatt — és a lehető legkisebb költséggel — fel kell építeni a felüljárót. A kivitelig tervet a szűkös pénzügyi lehetőséghez kell igazítani. Téma^ volt a megbeszélésen a Dunántúl és a Duna—Tisza köze közlekedési kapcsolatának a javítása. Hangsúlyozták: addig is, míg Kalocsától délre nem épülhet új Duna-híd, amely mindenMegbeszélés a megyei pártbizottságon. (Pásztor Zoltán felvétele) képpen szükséges lenne, más megoldással kell enyhíteni a két országrész közötti közlekedés gondjain. Kellő súllyal esett szó az úthálózat javításáról, s egyéb kérdésekről, így például a hercegszántói és a tompái határátkelőhelyek közútjainak a fejlesztéséről, s azokról a problémákról, amelyekéit a vagonhiány okoz a megye több ipari és mezőgazdasági üzemének. Az utóbbi — a vagonhiány — ügyben gyors intézkedést ígért a közlekedési miniszter. R. M. A 40 órás munkahét tapasztalatai Kedvezmén J • a Betakarították a cukorrépát IBács-Kiskun valamennyi termelési körzetében végéhez érkezett a cukorrépa betakarítása. A termelők a feldolgozóüzemekkel egyeztetett ütemterv szerint szedték fel és továbbították a kijelölt átvevő helyekre a répát. A megye cukorrépa-területe csupán öt százaléka a kenyérgabonáénak, a hektáronként betakarítandó cukornyersamyag memy- nyisége azonban átlagos esztendőben is hétszerese a búzáénak. A répaéréskor az időjárás általában sokkal kedvezőtlenebb, ami megnehezíti a munka szervezését. A szolnoki gyárral szerződött pálmonostori Keleti Fény Tsz az utóbhi években jól gépesítette a répatermesztést, s folyamatosan szállította a közeli rakodótérre á termést. Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz a legnagyobb termesztője a cukorrépának, melyet a MÁV-állomási átvevőtelepről közvetlenül továbbítottak Szolnokra. Jól bevált szokás szerint a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz saját járműveivel fuvarozta a nyersanyagot a gyárba. Tehergépkocsijai visszafelé sem jöttek üresen, hanem cukorgyári melléktermékkel, répa- szelettel rakottam Az aszálysújtott gazdaságnak szüksége van a lédús takarmányra, melyet a szarvasmarha-állomány kap. A Mátra vidéki Cukorgyárakkal' a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek, állami gazdaságok, szakcsoportok vannak szerződéses kapcsolatban. Ezen a tájon terem Bács-Kiskun cukorrépahozamának több mint kétharmada. A talajadottságok itt kedvezőbbek, szárazságban és esős időben' viszont a betakarítás e két termelési körzetben a nehezebb. Szerencsére október végétől már nem akadályozta a répaszedést a túlságosan nedves, vagy sziiklakemény talaj. Szár mítva azonban az újabb csapadékra, a termést a legtöbb gaz- (Fólytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az SZMT elnöksége Az SZMT elnökségének egyik tagja szokása ellenére kettős minőségben szólt hozzá a tegnapi, az SZMT-székházban rendezett ülés első napirendi pontjához, a 40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatait összegező jelentéshez. A megyei testület tagjaként messzemenően egyetért a munkahét rövidítésének eddigi eredményeivel, de szűkebb illetőségű területén gondokat is érzékel.' Vannak olyan munkaterületek, ahol az adott létszámmal ésszerű szervezéssel is alig-alig pótolhatók a munkaidő-veszteségek. Figyelemre méltó, hogy a továbbiakban is a szakmai megyei titkárok voltak a legaktívabbak Egyikük kifogásolta, hogy az oktatásügyben miért csak részlegesen vezették be a 40 órás munkahetet. Az adminisztrátorok a technikai dolgozók, az óvodai dajkák méltánytalannak érzik, hogy a rendelkezés rájuk nem vonatkozik. Né-, mely nagyvállalatnál csak a munkaidő után tarthatnak szak- szervezeti bizottsági üléseket, aminek következtében csökkent a résztvevők aránya. Az SZMT elnökségi ülésén hangsúlyozták, hogy a túlórák növekedése nem kizárólagosan a munkaidő-rövidítés következménye. A jelentést készítő Kovács Pál osztályvezető helytelenítette: sok helyen csak a kieső munkaidő pótlására összpontosítanak, noha további ész- szerűsítésre, takarékosságra is volna lehetőség. Mindnyájan egyetértettek az előterjesztéssel, mely szerint központi támogatás nélkül vezették be a munkáltatók a rövidebb munkaidőt, nőtt az egy órára jutó termelési érték, ami még mindig számottevő vállalati tart allékokra utal. Néhány észrevétellel — többek javaslatára — az illetékes szervekhez fordulnak. Szükségesnek érzik az áttérés tapasztalatainak (Folytatás a 2. oldalon.) t" ♦ A MÁV solti állomásának rakodóterére gyűjtötték a környék répatermését, s onnan továbbítják a Mátra vidéki Cukorgyárakba. WOJCIECH JARUZELSKI BUDAPESTEN Magyar—lengyel tárgyalások • Kádár János és Wojciech Jaruzelski. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár meghívására november 9-én baráti munkaláttogatást tett Budapesten-Wojciech Jaruzelski had- 'seregtábomök, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának alsó titkárá, ia Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke. A látogatás során Kádár János és Lázár György miniszterelnök véleménycserét folytatott Wojciech Jaruzelskival, amelyen részt vett Hóim Gyula és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői. Kádár János ebédet 'adott a lengyel vendég tiszteletére, |amelyen részt vett Lázár ‘György, Aczél György, Gáspár 'Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az 1MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Czineg|e Lajos honvédelmi miniszter, Horn Gyula és Katona István. A látogatás •programjában részt vett Biczó György, a 'Magyar Népköztársaság varsói és Jerzy Zielinski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Kádár Jámos és Wojciech Jaruzelski a munkatalálkozó keretében négyszemközti megbeszélést tartott. Kádár János a megbeszéléseken tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság belső helyzetéről, a szocialista építőmunka napirenden levő feladatairól, az MSZMP 1985 tavaszára tervezett XIII. kongresszusának előkészületeiről Megerősítette az MSZMP, a magyar nép szolidaritását az(Folytat ás a 2. oldalon.) BÁCSALMÁS Átadták a Pamutfonóipari Vállalat új gyárát A Finomposztó Vállalat bácsalmási gyáregységének épületét, területét, sőt az ott dolgozókat is átvette a Pamutfonóipari Vállalat hetedikként üzembe helyezett gyára. A szükséges átalakításokat az idén februárban kezdték meg és azóta folyamatosan adták át az új, NSZK berendezésekkel felszerelt csarnokokat. Ahonnan kiköltözött a finom- posztó, oda máris megérkeztek a szerelők és munkájuk nyomán azonnal megindult a másfajta termeléssel. A gépekkel együtt megvásárolta az új tulajdonos, s pamutfonás technológiáját is ma már európai színvonalon állítanak elő a bálázott gyapotból nyers, fehér, tiszta pamut, orsózott fonalat. Ha majd teljes kapacitással dolgozik a gyár, akkor évente 1500 tonnla terméket szállít az NSZK-beli és a hazai pamutfeldolgozóknak és szövőgyáraknak, ahol többek között abroszok, ágyneműk vásznát készítik. A megváltozott technológiához másfajta tudásra van szükség. Ezért az átalakítás ideje alatt az üzem nyolcvan dolgozóját átképzésre küldték társgyárakhoz. Miután az új gyár önelszámoló egység lett, a gazdasági, az úgynevezett főkönyvelői vonal kialakítása szintén szükségessé vált. A beruházások, a munkakörülmények, a szociális ellátás javítását is figyelemmel kísérték az új termelőegység kialakításakor. Ma már, ha valaki belép a munkahelyére, ugyanazon épületben öltözhet munkaruhába, sőt az étkezés miatt sem kell elhagynia a területet. A melegítőkonyhás új étkezdében kulturált körülmények között látják el a dolgozókat. A három műszakosokra is gondoltak: az éjszaka dolgozóknak frissítőt, kávét, üdítőt kínálnak. A Pamutfonóipari Vállalat bácsalmási gyárát tegnap ünnepélyes külsőségek között adta át dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes. G. E. • Munkában az előfonógépek. (Méhesi Éva felvétele) Több fontos vitát rendeztek mostanában a közművelődésről. Szeptemberben a Magyar Népművelők Egyesületének pécsi vándorgyűlése kezdte a sort, a parlamenti közművelődési tanácskozás folytatta, néhány napja pedig a művelődési miniszter tartott beszámolót a művelődés időszerű kérdéseiről. Mindenütt nagyon hangsúlyosan hozták szóba a kultúra és a gazdaság összefüggését. Joggal, hiszen közművelődésünk jelenlegi problémáit és eredményeit nem lehet megérteni, ha ezt megkerüljük. Gazdaság és a kultúra: egyik a másik nélkül nem létezhet. A két szféra kapcsolat_ rendszerében manapság új problémák vetődtek fel. A nyolcvanas évek magyar gazdaságára ugyanis a többi között az a jellemző, hogy a növekedés az előző évekhez képest lelassult. Másfelől közelítve, ugyanebben az időszakban napirenden van: miként kell a gazdaságirányítási rendszert továbbfejleszteni, hoJ~ gyan lehetne a társadalmi erőforrásokat gyarapítani, az ön- tevékenységet tovább fokozni. Az országos közművelődési tanácskozás úgy foglalt állást, hogy mindez egyúttal a kultúra fontos kérdése is. Amikor a felszólalók elismerték a művelődési szemlélet jelentős pozitív változását, azt a véleményüket sem rejtették véka alá, hogy éppen a gazdaság és a kultúra összefüggésének a megítélésében vannak még gondok, s ezek feloldása a következő időszak fő feladatai közé tartozik. A lehetőségekhez mérten — és a korábbinál okosabb elosztással — továbbra is támogatni kell anyagilag is a művelődést. Persze az sem hagyható ki a számításból, hogy már a jelenlegi színvonal megtartásához is jóval több pénzre lenne szükség. A gazdaság azonban határt száb a növekedésnek. Tisztázatlan egyelőre az is, hogy a reform jelenlegi szakaszában miként reagál a kultúra a gazdasági élet változásaira? Meri, mihelyt megszűnik kizárólag állami dotációból működő rendszer lenni közművelődés, és ez lényegében már meg is történt, s a fenntartás költségeit a közönség maga fedezi — a tartalom kérdései kerülnek elő. Nevezetesen az is, hogy kinek az ízlésével mérjünk ezután? Éppen ezért ma az a sürgető feladat, hogy — különösen az állami intézményekben — a gazdasági és a tartalmi munkát, azaz a költségvetést és a műsorpolitikai összhangba hozzák. \ Köpeczi Béla művelődési miniszter néhány nappal ezelőtt egy sajtótájékoztatón félreérthetetlenül fogalmazottt ,jVem mondhatunk le arról, hogy a jót, a művészileg, esztétikailag értékesebbet kínáljuk a tömegeknek. Pillanatnyilag alig van olyan kulturális tevékenység, amit nem dotálunk, de elgondolkodtató, hogy mennyi pénz jusson a különböző, viszonylag szűk rétegeket érintő kísérletekre.” Világos beszéd: a legfelsőbb vezetés is a legfontosabb — legnagyobb tapasztalatot, fel- készültséget és érzékenységet kívánó — feladatok között tartja számon az elosztás demokratizálását. Mert szorít az idő! A társadalom változása elképzelhetetlen a gazdaság reformja nélkül, ennek sikere pedig a kiművelt emberfők sokaságán is múlik. Farkas P. József
