Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

1984. november 9. # PETŐFI NÉPE 9 * VENDÉGÜNK: Jenukidze Guram Nyikolajevics, a Grúz Kommunista Párt KB titkára Hétfőn délutáni a Bemutatko­zik Szovjet-Grúzia elnevezésű reprezentatív kiállítás megnyitó­jával kezdődtek -meg Kecskemé­ten a grúz napok. Ebből az alka­lomból kulturális és tudományos delegáció érkezett megyénkbe, élén a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárá­val, Jenukidze Guram Nyikolaje- viccsel, aki a kiállítást megelőző sajtótájékoztatón válaszolt kér­déseinkre. — A ezéles ,körü gazdasági és műszaki-tudományos kapcsola­tokról sok iszó esett. Mi jellemzi a kulturális legyüttműködést? — Kapcsolatainkra bőven hoz­hatnék példát a múltból, de ma­radjunk a mánál. Irodalmaink legjobbjainak alkotásait kölcsö­nösen fordítjuk egymás nyelvére, a hozzáértők szerint például Pe­tőfi Sándor költeményeinek leg­sikerültebb fordítása a grúz. En­nek köszönhető, hogy versolva­sóink igen jól ismerik a nagy ma­gyar költőt. Magyarországon so­kan foglalkoznak a grúz kultú­rával, sőt Tbilisziben az állami tudományegyetemen, a nyelvtu­dományi intézetben jó néhány magyar dolgozik. A közelmúlt­ban egyikük ott védte meg a dok­tori disszertációját is. — Gondoltak-e arra, hogy a kulturális kapcsolatokat konkré­tan Bács-Kiskunnal is szorosabb­ra lehetne fűzni? Kecskeméten rendszeresen dolgoznak grúz mű­vészek a zománcművészeti al­kotótelepem, műveiket ki is állít­juk. Szóba jöhetne-e a megyénk­ben művészek bemutatkozása Grúziában? — A szocialista országok veze­tői mindig is arra törekedtek, hogy a népek egyre jobban meg­ismerjék egymás kulturális érté­keit. Ez a mostani kiállítás is ilyen célokat szolgál. Mi bármi­kor, készek vagyunk magyar ba­rátainkat fogadni. Kiállításunk igazgatója néhány napja részt vett a kecskeméti színház előadá­sán, amelyet a város felszabadu­lásának 40. évfordulóján rendez­tek, és ezt azóta is emlegeti. Va­lószínű, hogy az itteni művészek nálunk is sikerrel szerepelnének. Nagy jelentősége lenne az ilyes­fajta kulturális együttműködés­nek, mindkét fél .profitálhatna belőle. — A kaukázusi köztársaság Bu­dapesten is bemutatkozik ugyan­ezzel a kiállítással. A vidéki vá­rosok közül miért éppen Kecs­kemétre esett a választás? — Grúziának nincs magyaror­szági testvérmegyéje, Kecskemé­tet tulajdonképpen a magyar elv­társak ajánlották, már csak a hasonlatosságok miatt is. Gondo­lok itt a megközelítően azonos klímára és ezzel összefüggésben a szőlőtermesztés hagyományára, de akár említhetném a történel­mi emlékek megőrzését is, amely­re nálunk is és — ahogy látom — Bács-Kiskunban is egyformán gondot fordítanak. Perspektivi­kus választás volt tehát, amely a grúz—magyar kapcsolatok továb­bi bővülésének reményével is ke­csegtet bennünket. — Elképzelhető-e, hagy Bács- Kiakun imegye — ja kecskeméti grúz (napokhoz hasonlóan <— a jö­vőben bemutatkozhat Tbiliszi­ben? — Ez a mostani kiállítás al­kalmat ad arra, hogy meghívjuk Bács-Kiskunt. Biztosan lesz le­hetőség egy hasonló tbiliszi be­mutatkozásra. — Ugyan még csak két napja tartózkodik Kecskeméten, de gondolom első benyomásairól már be tud számolni. — Ez alatt a rövid idő alatt a legjobb benyomásokat szereztük. Nagyon tetszik az, hogy a város­építésnél óvják a régi épületeket. Ha valaki járt Tbilisziben, itud- hatja, hogy mi is hasonlóképpen gondolkodunk, tiszteletben tart­juk a múlt emlékeit. A helyi vezetőkkel való beszélgetés so­rán az ragadott meg bennünket leginkább, mennyire számon tartják a fiatalok gondjait, és mi mindent megtesznek azért, hogy ezeken enyhítsenek. Az együk legbensőségesébb élményünk a Szórakaténusz játékműhelyhez fűződik, ahol a gyerekek kulturá­lis-esztétikai nevelésével már a jövőt szolgálják. A legnagyobb hatással egyébként az itt élő em­berek vannak rám: az utcán minden szembejövőn érződik a jelen stabilitásába és a jövőbe vetett bizalom. Kormos Emese HÁROM ÉS FÉL ÉVTIZED KERESZTMETSZETE Kiállítás Kiskőrösön ' A felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen Kiskőrösön megemlékeztek az állami gazdaság megalakulásának 35. évforduló­járól. Ebből az alkalomból a mezőgazdasági nagy­üzem történetét bemutató kiállítás nyílt a városi művelődési házban. Az egykori fotók jól ábrázolják azt a nehéz küzdelmet, amelyet az elődök vívtak a mostoha természeti viszonyokkal. Janik _ József igazgató így emlékezett: — A harmincöt éve itt dolgozók — már csak heten vannak — tudják a legjobban, hogy milyen sok harcot kellett végig­küzdeni, míg 'idáig eljutottunk. A megyében mi gazdálkodunk a leggyengébb minőségű földeken. A mezőgazdasági nagyüzem egyik jogelődje az 1949-ben alakult Csengődi Állami Gazdaság, a má­sik az Ács-Ökördi Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat. A környező gazdaságok idecsatolásával fokozatosan gyarapodott a terület. Az adottságokhoz igazodva főként a kertészeti ágazatokat fejlesztették. A cső- kutak fúrását és az intenzív öntözést 1959—60-ban kezdték meg. Ez akkoriban jelentős kezdeményezés­nek számított, hiszen a tudomány segítségével fel­fedezték a föld alatti Duna-medret. Dr. Fekete Ist­ván, Mohácsi Károly és Andó Gyula voltak a felta­lálók és kivitelezők. A nagy szőlőtelepítés idősza­kában 915 hektár új ültetvényt létesítettek, ezen­kívül 90 hektáron, gyümölcsöskertet. A kiállítás ismerteti a jelenlegi eredményeket is. A gazdaság ötezer-hétszáz hektáron termel. A leg­fontosabb hatékonysági mutatók alapján a megye állami gazdaságai között a harmadik helyet foglal­ja ed’. K. S. Megalakult a Felszabadító Bizottság Az 1944 májusában, létrejött Magyar Front, a demokratikus, baloldali pártok politikai szerve­zete, . történelmi feladatot töltött be. A német megszállás után te­vékenysége gyorsan kibontako. zott, szervezte az ellenállás erőit, reményt nyújtott a változásra, a majdani felszabadulásra. A Magyar Front, .röplapok, fel­hívások sokaságát adta ki, föld. alatti lapot jelentetett meg, több emlékiratot juttatott el Horthy- hoz, s megkezdte területi, gyári, üzemi szervezetei létrehozását. Megalakult a Magyar Front inté­ző bizottsága, s a szervezet lépé. seket tett a fegyverszünet előké­szítésére, segítésére. Az október 15-i szomorú események mégis azt tanúsították, hogy a Magyar Front egyedül nem volt képes az események megváltoztatására Cél: az erők egyesítése A Kommunista Párt 1944. ok­tóber 28-1 „Nyílt levele” drámai őszinteségű számvetés október 15-e tanulságaival. Megállapítja, hogy a Magyar Front nem vé­gezte el azit az „aprólékos, türel. mes, szívós” szervező munkát, amely a tömegeket felkészítette volna a várható eseményekre. Be­bizonyosodott, hogy a demokra­tikus pártok, politikai tevékeny­sége önmagában nem elegendő, s szükség van egy olyan szerve­zetre, amely a ,közös elvek alap­ján gyakorlati téren is szervezi, vezeti, irányítja a magyar nép antifasiszta szabadságküzdelmét. A megváltozott viszonyok azt kívánták, hogy létrehozzanak egy olyan szervezetet, amelynek keretei a Magyar Frontnál tágab- bak. A front e célból felajánlotta az együttműködést azoknak a polgári csoportoknak is, amelyek a fegyveres harcban hajlandók voltak részt venni, vagy erre a célra a már megszervezett erői­ket átadni. A korabeli történeti forráso­kat, a későbbi visszaemlékezése­ket tanulmányozva, jól látható, hogy az új szervezet, a Felszaba­dító Bizottság létrehozásának gondolatát a vészterhes idő, a pa­rancsoló szükség érlelte meg. No­vember első napjaiban, már er­ről tárgyalt egy kisebb baráti csoport Dessewffy Gyula, a Ma­gyar Front intéző bizottsági tag­ja lakásán.. A meghívottak egyi­ke, Nagy Jenő ezredes, itt arról beszélt, hogy „egységesíteni kell az erőket, közös munkaprogra­mot kell kidolgozni, meg kell szervezni az egységes katonai ve­zetést, és a szétforgácsolt erőket össze kell tömöríteni”. A felvető­dött javaslatokat Dessewffy a Magyar Fronthoz, Nagy ezredes Bajcsy-Zsilinszky Endréhez vitte tovább. Hasonló javaslatról tár­gyalt a Kommunista Párt nevé­ben Kállai Gyula a Magyar Ha_ * zafiak Szabadság Szövetsége, va­lamint a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete nevű szervezetek képviselőivel, és Ko­vács Imre parasztpárti politikus­sal. NEGYVEN ESZTENDEJE Makay Miklós, a Nitrokémiai Vállalat vezérigazgatója irodájá­ban november első hetében került sor a legfontosabb tanácskozásra. Ezen a párt képviseletében Rajk László titkár, Kállai Gyula, a leendő Felszabadító Bizottság ré­széről Bajcsy-Zsilinszky, vala­mint a katonák, Kiss János al­tábornagy. és Nagy Jenő ezredes vettek részt. Itt tisztázták a leg­fontosabb politikai koncepciókat Zsilinszky így összegezte a teen­dőket: szembe kell fordulni a né­metekkel, meg kell akadályozni Budapest elpusztítását, kapcsola­tot .kell teremteni Malinovszfklj marsa Hal. „Közölni kell vele, hogy megalakult a Magyar Nem­zeti Felkelés Felszabadító Bizott­sága” — emlékezik Kállai Gyula. Kiáltvány a nemxethez E hosszú nevű szervezetet a hétköznapok gyakorlatában csak Felszabadító Bizottság néven em­legették. Megalakulására végül is 1944. november 9-én került sor Budapesten az V. kerület, Nádor utca 21. szám alatt, a Nitrokémia Vállalat székházának egyik ter­mében. A házigazda Makay Mik­lós vezérigazgató volt, aki a fon­tos alkalomra átengedte a hiva­tali helyiséget. A meghívottak délután kettőre érkeztek a Szabadság térre — a neve akkor is az volt —, ahon­nan a parasztpárti Kovács Imre jeladására felvonultak a vezér- igazgató irodájába. Makay tapin­tatosan visszavonult. Bajcsy-Zsiiinszkyt helyetesit- ve, az ülésen. Csorba János elnö­költ. ö jelentette be meghatott­ságtól elcsukló hangon a Felsza­badító Bizottság megalakulását. A jelenlevők, Kállai Gyula, Ko­vács Imre, Dudás József, Soós Géza, Hám Péter, Pénzes Géza, bizonyára átérezték a perc tör­ténelmi súlyát. A Felszabadító Bizottság köz­leményben adta hírül megalaku­lását, s felhívta a .pártokat, szer­vezeteket, hogy akik az alábbi célokat elismerik, azok csatla­kozzanak hozzá A .program cél­kitűzése: a német és fasiszta bé­rencek kiűzése az országból; a dicsőséges Vörös Hadsereggel együttműködő nemzeti felkelés megszervezése; szabad, független, demokratikus Magyarország meg­teremtése; alapvető szociális vál­tozások előkészítése; a legszoro­sabb baráti együttműködés ha­talmas szomszédunkkal, a Szov­jetunióval. A bizottság már másnap, no­vember 10-én kiáltvánnyal for­dult a nemzethez, a társadalom különböző rétegeihez, a tisztvise­lőkhöz, diákokhoz, a vasutasok­hoz, katonákhoz és rendőrökhöz. Pontos utasításokat adott, hogy kinek mi a teendője a német- és nyilasellenes harcban. Érdekes, hogy a Felszabadító Bizottság ekkor még a jogfolytonosság alap­ján állt, s a nyilasok gyengítése céljából még Horthyra hivatko­zik. Alig tíz nappal később viszont a bizottság a Molotovhoz írott le­velében önmagát már a nemzeti főhatalom megtestesítőjének, a Magyar Front végrehajtó szervé­nek nevezi. Ezzel minden köte­léket elszakított, ami a múlthoz fűzte, s lerakta a leendő demok­ratikus Magyarország törvényes és alkotmányos rendjének első tégláit. Történelmi tett volt A Felszabadító Bizottság fel­adata mindenekelőtt a németel­lenes szabadságharc megszerve­zése és vezetése volt Kiss János altábornagy vezetésével, Nagy Jenő ezredes tényleges irányítá­sával létrejött a szervezet kato­nai vezérkara, amely a hozzá csatlakozott, beszervezett tisztek segítségével megkezdte egy buda­pesti általános felkelés terveinek ' kidolgozását, a Vörös Hadsereggel történő kapcsolat felvételét, ka­tonai és nemzetőri egységek, an­tifasiszta harci csoportok szerve­zését, bevonását. A terv az volt, hogy egy általános felkelés kene­tében kaput nyitnak a szovjet csapatok előtt a város szíve, a. dunai hidak felé. A tervezett ak­cióhoz a Kommunista Párt Kato­nai Bizottsága is felajánlotta- az általa bevont, megszervezett erő­ket. A Felszabadító Bizottság te­vékenységének leggyengébb pont­ja a nem kielégítő konspiráció volt. Feltételezhető, hogy a Ges­tapo, s a nyilas Számonikérő Szer­vezet már a szervezkedés korai szakaszában tudomást szerzett a mozgalomról, s .bizonyos, hogy kellő időben be is építette besú­góit. Ezután már csak arra várt, hogy a mozgalmat kiismerje, s az általuk, kedvezőnek ítélt időben felszámolja. A tragikus nap november 22-én ■következett be Ezzel végleg meg­hiúsult annak reménye, hogy Magyarországon egységesen- ve­zetett, .központilag irányított an­tifasiszta mozgalom, szervezett el­lenállás jöjjön létre. A Felszaba­dító Bizottság munkájában- részt vevő katonai és polgári szemé­lyek a nemzeti történelem egy vészterhes szakaszában kísérel­ték meg, -hogy más folyást adja­nak az eseményeknek, hogy ment­sék a magyarság, becsületét. Min­den hiba és gyengeség mellett is tettük történelmi tett, utolsó két­ségbeesett kísérlet volt. Gazsi Józset KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügye­let ideje hétfőtől pénte­kig, este 18 órától reg­gel 8 óráig tart. Szom­baton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet he­lye felnőttek részére: Kecskemét, Nyíri út 38. (Üj megyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb, diag­nosztika. Gyermekek részére: Kecskemét, Izsáki u. 5. (C-pavi- •lon, földszinti ambulancia.) T.: 22-822. Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Nyárlőrinc, Ja- kábszállás gyermek- és felnőtt- betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Ti- szaalpár, Imre tér 18. T.: 14). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Besz- terczey Gy. (Lászlófalva, Kossuth u. 10. T.: 2). Tiszakécske: dr. Lo­vász I. (Tiszakécske, Béke u 132. T.: 61). Szabadszállás, Fülöpszál, lás, Soltszentimre: dr. Réthy (Sza­badszállás, Dózsa tér 2. T.: 16). Lakitelek: dr. Dudás E. (Lakite- lek, Széchenyi körút 48 a. T.: 40). Orgovány: dr. Csollák L. (Orgo- vány, Hajma u. 14. T.: 20). Izsák, Ágasegyháza: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23). kunszentmiklós, Kunadacs, Kun. peszér: dr. Farkas (Kunszentmik­lós, Kossuth u. 2á. T.: 155). Ke­rekegyháza: dr. Benkő M. (Ke­rekegyháza, Lenin tér 14. T.: 120). KISKUNFÉLEGYHÁZA. A központi ügyelet szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u, 7. T.: 47. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kun­szállási, pálmonostori. petőfiszál­lási, bugaci betegeket. Ügyeletet tart: dr. Csányi J. — dr. öve­ges L. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­lettel. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, kisszállási, harkakötönyi, zsartai, kunfehér­tói, pirtói betegeket. Ugyeletet tart: dr. Dobos L. — dr. Dukai Z. Kiskunmajsav Csólyospálos, Kömpöc. Szánk, Jászszentlászló: dr. Hajdú Z. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság u. 85. T.: 25). Já­noshalma, Kéleshalom, Borota, Rém, Mélykút: dr. Kishonfi A. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88) Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. (Tompa. Rákóczi u. 15. T.: 31). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyelétet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öreg- csertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ide­je szombaton reggel 7-től hétfő regg"5l 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mel­lék. URH-szoba: 219-es mellék. Ügyel: dr Szabó L. — dr. Kiss K. — dr. Csanádi L. — dr. Molnár I. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19). Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u, 1. T.: 10). Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Dózsa Gy. u. 51. T.: 34). Solt, Űjsolt, Du- naegyháza: dr. Benedek G. (Solt. Vécsey tér 1. T.: 167) Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass: dr. Kol- lányi M. — Mejer Józsefné (Du­navecse, Lenin u. 4. T.: 31). KISKÖRÖSÖN a Kossuth ut­cai rendelőben látják el a bete­geket. (T.: 12 vagy 105.) Fogásza­ti ügyelet a város és környék la­kói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi .rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Tabdi, Páhi, Kaskantyú: dr. Téglás Zs. (Kaskantyú, Vasút u. 1. T.: 7). Akasztó, Csengőd: dr. Somogyi E. (Akasztó, Vörös Had­sereg -u. 1. T.: 16). Kecel, I-mre. hegy: dr Szabadosi K. '(Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Tázlár, Bócsa, Soltvadkert: dr. Schwarcz L. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 25). Császártöltés: dr. Terentyák A. (Császártöltés, Rózsa u 2.). BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában tartják. T.: 11-244. Itt látják el a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsöszentiváni, gara-i, hercegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. Ügyeletet tart: dr. Keresztes Gy.!— dr. Kiss M. — dr. Gulyás J. — dr. Győri S. — dr. Ábrahám Gy. — dr. Ta­kács I. A BÁCSALMÁSI rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, esi. kériai, madarasi, katymári lako­sokat látják el. Ügyel: dr. Somos T. , dr.-Mór ova L. — Molnár J._né. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabadság •tér l a.; Baja, Tóth Kálmán, tér 2. ; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; János­halma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3;; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas, Kos­suth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától, hétfő reggel 7 óráig tant. BAJAI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, No­vember 7. tér 6.), Nemesnádud­var, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Szabados J. (Nemesnádudvar, Pe­tőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent­györgy. Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sza­bó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Madaras, Katymár: dr. Mátrái J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47). Herceg- szántó,. Dávod, Csátalja. Nagyba- racska: dr. Gyenis J. (Herceg- szántó, Bem u. 44a.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Ka­locsa, Magyar L. u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Ti- ringer A. (Szalkszentmárton, Rá­kóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse Baj- csy-Zs. u. 17a), Solt, Dunaegyhá- za. Űjsolt, Bösztör: dr. Bíró F. (Solt, Üget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Bán S. (Harta, Lenin u. 32. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Répási Cs. (Dunapataj. Komáromi köz 1.), Szakmár, öregcsertő, Ho­mokmégy: dr. Kerekes B. (Öreg­csertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Mis­ke. Drágszél, Hajós, Császártöl­tés: dr. Kunvári J. (Császártöl­tés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, Bihar u. 2. T.: 24-749), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispáno- vity I. (.Kecskemét. Kölcsey u. 24. T.: 20-869). KECSKEMÉTI ALLATKÖR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333), Jakab- szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi ■ u. 26.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tisza­kécske, Tiszasor u. 64. T.: 95), Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladány- bene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös. Baj- csy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fü- löpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T. : 20), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8). Szabadszállás, Fülöpszál- lás: dr. Schlei de# J. (Fülöpszál- lás, Kossuth L. u. 12.), Soltvad­kert, Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munkácsy u. 11. T.: 90), Akasztó. Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61). Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel. Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 523), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 7). Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be- rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7.), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33). Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16.), Bugac, Kunszállás: dr. Paraczky S. (Bugac, Nagybu- gac 18.). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Czabán L. (Kiskun­halas. Kosevoj tér 5. T.: 11-241), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Ba- * lotaszállás. Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 11-563), Jánoshalma: dr. Erdőd! J. (Jánoshalma, Béke tér 12. T.: 51), Borota, Rém: dr. Fe­kete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút. Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94). Bácsalmás. Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Győrffy L. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 143), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). • a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom