Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

1984. november 7. • PETŐFI NÉPE '■ 3 / ! KITÜNTETÉSEK m • Kocsner Antal, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát állat- gondozója átveszi a Munka Érdemrend arany {okozatát dr. Gajdócsi Istvántól. S' Útmutató forradalom A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfor­dulója alkalmából érdemes és eredményes munkássága elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Bank Gyu­lát, a Kiskunsági Mezőgazdaságii .Szövetkezeteik Területi Szövetsé­ge személyzeti vezetőjét, dr. Gasz- ner Istvánt, a bajai Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Főiskola nyugal­mazott főigazgatóját, Kocsner Antalt, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát állatgondozóját, Laták Edéit, a keceli Nagyközségi Ta­nács elnökét, Lálvty Józsefet, a kiskőrösi ipari szövetkezet üzem­vezetőjét, ' Páncsity Istvánt, a katymári Vegyes- és Építőipari .Szövetkezet elnökét, Pfenning Gyulát, a megyei .tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztá­lya nyugalmazott osztályvezető­helyettesét, Szalui Józsefet, a Dél iB ács-Kiskun, megyei VÍZMŰ Vállalat igazgatóját, Szigeti Pé­tert, a megyei tanács nyugalma­zott osztályvezetőjét, Tengeri Pált, .a megyei pártbizottság osztályve­zetőjét, Tóth Sándort, a tabdi .Szőlősként Termelőszövetkezet- elnökét, Vágó Ivánt, a megyei -tanács osztályvezetőjét. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta Bálint Mihály, a gátéri Községi Tanács nyugalma­zott elnöke, Bencze Károlyné, a kalocsai Vén József Általános Is­kola tanára, Békevári Sándor, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanára, Bochner Zoltán, a Ganz Villamossági Mű­vek bajai készülékgyára pártbi­zottságának titkára, Boros István, a bácsibokodi Aranykalász Tsz párta Lapszervezetének .titkára, Csordás Józsefné, az SZMT nőfe­lelőse, Fekete József, a kecske­méti KÉV osztályvezetője, Fodor Sándor, a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója, He­gedűs János, a pálmonostori Ke­lleti Fény Termelőszövetkezet el­nöke, Lovrity Sándor, a Baja- Űjvárosi Művelődési . Központ igazgatója, Pesir József, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatóid, Makány Jánosné, az Április 4. Gépipari Művek gazdasági igaz­gatója, Mihók Dániel, a megyei tanács nyugalmazott katonai re­ferense, Mózes Ernő, az MSZMP kunszehtmiklósi városi jogú Nagy­községi Bizottságának volt titká­ra, Palsovics József, a Helyiipari és. Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsá­gának .titkára, Pálos Éva, az Alsó- Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott főkönyvelője, dr. Romány Pálné, a . kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Álta­lános Iskola, Gimnázium és Ze­neművészeti Szakközépiskola igazgatója, Solt Árpád, az érsek­csanádi Búzakalász Tsz elnöke; Szirmay László, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet' párt- titkára,- Tamás János, az Izsáki ÁG igazgatóhelyettese, Veliczky István, a DUTÉP osztályvezetője, Varga Istvánná, a Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ üzemvezetője; Vezsenyi István, a Hazafias Nép­front megyei .bizottságának mun­katársa, dr. Viszmeg Sándorné, a Kiskunhalasi Városi Bíróság el­nöke. A Munka Érdemrend bronz fö- kozatában részesült: Ambrus Jó­zsef, a megyei tanács főmunka­társa, Bella Józsefné, a kalocsai Városi Tanács főelőadója, Berta Gyuláné, a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ boltvezetője, Birkás Béla, a Petőfi- Nyomda műszaki igaz­gatóhelyettese, Boda Lajos, a bát- monostori Kossuth Tsz traktoro- . sa, Czutor János, az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság laka­tos csoportvezetője, Dombi István, a bajai Kismotor- és Gépgyár osztályvezetője, Faddi Béla, a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát gép­kocsivezetője, Fehér László, a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat előadó­ja, Fekete Ferenc, a szanki Ha­ladás Tsz műszaki vezetője, Filus József, a kaskantyúi Homok­gyöngye Szakszövetkezet gépko­csivezetője, Gáspár Sándorné, a lajosmizsei Kefe-Seprű-Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipa­ri Szövetkezet. -részlegvezetője, Gudmon Tibor, a MÉSZÖV ÁFÉSJS titkárságvezető-helyette­se, Járomi András, a lajosmizsei Béke Szakszövetkezet gépszerelő­je, Kaposvárivá Kosóczky Aran­ka, a kecskeméti Árpádvárosi Óvoda vezető óvónője, Katz Sán­dorné, a bajai Városi Tanács csoportvezetője, Kollár János, a bátyai Sertéstenyésztő Szövetke­zeti Közös Vállalat igazgatója, Mányi József, a DUTÉP villany- szerélője, Menyhei László, a kecskeméti városi pártbizottság munkatársa, Mészáros Miklósné, a csátaljai Községi Tanács vb- titkára, id. Mikus István, a csát­aljai' Űj Tavasz Tsz traktorosa, Mizsei Ferenc, a Közép-magyar­országi Pincegazdaság munkása, Nagyhegyest István, a megyei ta­nács oktatási és -továbbképzési intézete igazgatója, Papp József, a jászszentlászlói Községi Tanács elnöke, Rábai Istvánná, a KPVDSZ megyei bizottságának szervezőtitkára, Szabó Istvánná, a JászszentLászló Tsz .betanított munkása, Szakolczai János, a MÁV kecskeméti körzeti üzemfő­nökség főkalauza, Szörényi Lász­lóvá, a Kismotor- és Gépgyár ba­jai gyára diszpécser csoportveze­tője. A KISZ Központi Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetés­ben részesítette: Baloghné Boros Ilonát, a Keceli Nevelési Köz­pont tanárát, Szabó Károlyt, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóját, Wiedner Istvánt, a kalocsai Építőgépgyártó Vállalat munkaszervezőjét. KISZ-érdemérem kitüntetést kapott: Butterer Péter Baja, He­rényi Béla Bácsalmás, dr. Kiss Zoltán Baja, Ottmár László Baja, Schön Ferenc Kalocsa, Szinyi Károly Kunszentmíklós. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége a Gyermeke­kért Érdemérem kitüntetést ado­mányozta: Kádasi Lászlónénak, a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárának. Űttörővezető Érdemérem ki­tüntetést kapott Ballun Tiborné Ágasegyháza, Biácsi Sándorné Kiskőrös, Dóra Ferencné.Soltvad- kert, Gulyás Endrévé Nyárlőrinc, Halácsi Tivadar Csólyóspálós, Má­iké László Madaras,' Sallay Sán­dorné Kiskunhalas, Szabóvá Mi­zsei Julianna Lajosmizse, Tri- polszki Pálné Baja. Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben 185-en részesültek. Ezenkívül többen kaptak minisz­teri és munkahelyi elismerést. Korszaknyitó, történelmi évfor­dulóra emlékezünk: 67 éve an­nak, hogy ’a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom1 győzelme megrengette a világot. Az elmúlt csaknem hét évtized történelmi tanulsága fényesen bizonyítja a nagy október, igazságát: bizonyít­ja azoknak a forradalmi bátor­ságát, akik az orosz kommunista párt erejére támaszkodva, meg­határozó módon avatkoztak be a történelem menetébe. A Szovjetunió az októberi for­radalom óta — történelmileg vil­lanásnyi idő alatt — az elmara­dott cári Oroszország helyén ha­talmas ipart, nagyüzemi mező­gazdaságot teremtett; világra­szóló tudományos eredményeket ért el, százmilliókat emelt fel a mélyből az emberibb életre. Példa a világ dolgozóinak Az anyagi és szellemi igények kielégítésének egyes döntő jelen­tőségű területein a Szovjetunió elérte, sőt felülmúlta a fejlett tő­kés országokat. így például a fog­lalkoztatottság, a munkavédelem, az egészségügy, a társadalombizto­sítás területein a Szovjetunió és a többi szocialista ország példa­ként szolgál az egész világ dol­gozóinak. Az októberi forradalom győzel­mével először jutott a világpoliti­ka színterére olyan ország, mely­től idegen a fegyverkezés, a ter­jeszkedés. Az októberi forradalom nem azért döntötte le a régi ren­det, hogy romboljon, hanem, hogy felépítsen egy jobb és iga- zabfa társadalmat. Ehhez pedig béke kellett akkor is, amikor a fiatal szovjet állam még gyenge volt, és béke kell ma-is, amikor a Szovjetunió világhatalom, A fiatal szovjet állam létrejöttének első percében békefelhívás sál for­dult a világ kormányaihoz és népeihez. Az akkori békefelhívás ma is érvényes, a szocialista kül­politika vezérlő elve napjainkban is. Amikor Lenin meghirdétte a bé_ kés egymás mellett élés elvét, akkor hazája nemcsak meggyö­tört, de magányos sziget is volt a tőkés világban. Azóta nagyot fordult a- történe­lem: az imperializmus hátorszá­ga Összezsugorodott, országok so­ra lépett a szocializmus útjára. A szovjet állam ma, az erős nagy­hatalom helyzetében is ugyanúgy a békés egymás mellett élés po­litikáját követi, mint megszületé­se pillanatában. Borsodi György beszéde Ma olyan korban élünk, ami­kor az imperialista körök, első­sorban az Amerikád Egyesült Ál­lamok vezető körei nemcsak nyílt antikommunista hadjáratot foly­tatnak, hanem mindent megtesz­nek azért, hogy fokozzák a bizal­matlanságot, elutasítanak minden javaslatot az együttműködésre. Fegyverkezési bajszát indítottak, hozzáfogtak a nagy hatóerejű nukleáris fegyvereik telepítésé­hez. Céljukat — hogy a szocializ­must megdöntsék —, nem érik ed, mert a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunió gazdasági és katonai ereje elégséges ahhoz, hogy megvédjük a békét, vissza­riasszuk ezeket a köröket a nuk­leáris háború kiroibbantásától. Korszakunkra az is jellemző, hogy minden országban léteznek háborúellenes erők, nagy hatású békemozgalmak, amelyek közös célunkat, a béke megőrzését tá­mogatják. A szovjet nép az elmúlt évti­zedekben súlyos áldozatok árán tette országát a világ forradalmi erőinek támaszává, az elnyomás ellen küzdő népek reménységévé. Az emberi méltóságukért »har­coló milliók és azok a népek, amelyék már élvezik szabadságu­kat szerte a világon, tudják, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, az orosz bolsevikok győzelme nem kizárólag Szovjet- Oroszország belső ügye volt. Ez a forradalom utat mutatott és mu­tat minden ország munkásosztá­lyának, az elnyomott népeknek a kizsákmányolás, a tőke elleni harcban. A világ népei ezért tekintették már születése pillanatától kezdve saját ügyüknek az októberi forra­dalmat. Ezért tekint ma is min­den ednyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpá­tiával a Szovjetunió felé, erőt, hitet merítve saját harcához. Ez a reménykedés nem volt hiábava­ló. A szovjet hadseregnek a né­met fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európáiban kedve­zőbb feltételeket teremtett a fel­szabadított országok népei szá­mára^ hogy nemzeti függetlensé­güket visszanyerve, ne csak a fa­sizmus rémétől szabaduljanak meg, hanem egyszer és minden­korra a tőke uralmától is. Az el­múlt évtizedekben vereségek so­rozata érte a kapitalista világot: európai, afrikai és ázsiai orszá­gok egész sora vált ki a tőke rabságából. Az amerikai konti­nensen a kubai nép vívta meg győzelmes harcát, s jelenleg Kö­zép- és Dél-Amerika népei is harcolnak azért, hogy emberibb életet vívjanak ki maguknak. A világ haladó erőinek hitét, bizalmát október eszméjének ki- teljesedésében az is megalapozza, hogy ma már a szocializmus nem elszigetelt jelenség a világon, ba­ráti országok egész sora dolgozik azért, hogy ez az eszme valóra válhasson. Baráti közösségben A mai ünnep tartalmához elvá­laszthatatlanul hozzátartozik a magyar és szovjet nép kapcsola­ta, barátsága. Az a széles törté­nelmi távlat, amelyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista- Forradalom a világ elé tárt, a magyar nép szá­mára is új korszak 'kezdetét je­lentette. Mi, magyarok is azok­nak a népeknek a sarába tarto­zunk, akik igaz barátira, segítő szövetségesre találtak a Szovjet­unióban, Nemcsak a forradalmi múlt és az igaz érzelmek szálai fűznek össze minket. Ezt a ba­rátságot az eszmék, a célok és érdekek azonossága teszi szilárd­dá és tartássá. Országunk, megyénk boldogu­lásán munkálkodva, szinte na­ponta tapasztaljuk, hagy mit je­lent számunkra a Szovjetunió ba­rátságai, támogatása. Országaink között a kétoldalú kapcsolatok kiszélesedtek: átfogják a politi­kai, a gazdasági és a kulturális élet egészét A Szovjetunió, a szocialista országok összefogása jelenti ma is a biztonságos fejlő­dést. Összefogott, alkotó munkával Tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista tábor részeként, slaját belső problémáink megol­dásával járulhatunk hozzá leg­eredményesebben a világfanradal- mi folyamat további kibontako­zásához. Jól tudjuk, hogy csak a realitások számbavételével; ösz- szefogott alkotó munkával érhet­jük el, hogy az eddiginél többet teljesítve kiálljuk a következő évek próbáját. Pártunknak megvan a prog­ramja az előttünk álló gazdasági és társadalmi feladatok megoldá­sára. Ahhoz, hogy ez a program valóra válhasson, nagy szükség van arra, hogy minden gondolko­dó ember kivegye részét a közös feladatok megoldásából. Ennek érdekéiben fejlesztjük a gazdaság- irányítás rendszerét, a szocialista demokrácia intézményeit a mun­kahelyeken és a közélet egész szférájában. Úgy akarjuk alakítani a mun­kaviszonyokat, közéletünk intéz­ményeit, St társadalmi légkört és a közfelfogást, hogy a dolgozók még inkább sajátjuknak érezzék rendszerünket, munkahelyüket, egész országunkat A hasznos tettekre kész emberek pedig érezzék; fontos tényezők a köz­életben. - * Felidézve a Nagy Októberi Szó-’ dialista Forradalom szellemét, a lenini eszméket, s azok gyakor­lata megvalósulását, most két olyan jeles eseményre készül né­pünk, amely sok szempontból meghatározója lesz az elkövetke­zendő évek tennivalóinak. Ha­zánk felszabadulásának ' közelgő 40. évfordulója jó alkalmat kínál arra. hogy munkánk javításával tanúsítsuk: milyen lehetőségek kiaknázását kínálja számunkra a szocializmus, s ugyanakkor az ed­dig megtett úton milyen eredmé­nyeket tudhatunk magunkénak. Pártunk közelgő XIII. kong­resszusa ugyancsak a számvetés és az előretekintés fóruma lesz. Amikor e jelentős, népünk sorsát befolyásoló eseményeikre készü­lünk, nem feledhetjük, hogy csak a következetes forradalmi szem­lélet, a küzdenitud ás, a céljaink­ba vetett rendíthetetlen hit vihet előre bennünket a fejlődés útján. A Nagy Októberi Szocialista For. radalom eszméjét magunkénak vallva, a viliág haladé erőivel együtt vállaljuk a harcot a béké­ért, a népek biztonságáért, a szo­cialista rendszerünk erősítéséért, népünk életének javításáért. MOZGALMI HÁZ PETŐFI NEVÉVEL • DR. KOROM MIHÁLY MEGEMLÉKEZÉSE Évforduló Kiskunfélegyházán • Az újonnan felavatott mozgalmi -ház. A földszin­ten üzlethelyiségeket is berendeznek. Mint lapunk tegnapi számában hírül adtuk, vasárnap délelőtt — egy héttel a város felszabadulásának 40. évfor­dulóját követően — bensőséges ünnepség színhelye volt Kis­kunfélegyháza. A központban Petőfi Sándorról elnevezett mozgalmi házat avattak fel — közel ahhoz a helyhez, ahol negyven esztendeje megalakult a Magyar Kommunista Párt. (Az épületben kapott otthont a körzeti pártszervezet mellett a Hazafias Népfront városi bizottsága is.) Az ün­nepségen a régi harcostársák, veterán kommunisták üdvö­zölhették dr. Korom Mihályt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, a város országgyűlési képviselőjét. Az . ízlésesen berendezett párt­helyiségben meghatóan emléke­zett vissza dr. Cseh László, a Ma­gyar Kommunista Párt kiskun­félegyházi szervezetének alapító tagja, a Hazafias Népfront váro­si bizottságának elnöke: — Tegnap múlt negyven esz­tendeje, hogy Kiskunfélegyházán megalakult a Magyar Kommunis­ta Párt immár legális szervezete. Még hallatszott ,a 'fegyverropogás, még áléit állapotban volt a vá­ros, amikor a légbátrabbak, a Tanácsköztársaság helyi direktó­riumának élő tagjai, az egykori vöröskatonák, az első világhábo­rú után Oroszországban hadifo­golyból a Vörös Hadsereg tagjává lett magyar katonák, illegális kommunisták, szociáldemokraták, haladó gondolkodású emberek már gyülekeztek, tanácskoztak az élet megindításának lehetőségei­ről. A Magyar Kommunista Párt szervezete 1944. november 3-án alakult meg, titkárává Haracsi Mihályt, elnökévé Drahös Lászlót választották. A kommunista pártszervezet felhívására már a következő na­pokban egymás után jöttek és kapcsolódtak be a munkába a segíteni kész elvtársak. A vete­rán kommunisták nevét sorolta, olyánokét, akik akkor, s a követ­kező években is sokat tettek a párt politikájának megvalósítá­sáért. Férfiakról és nőkről egy­aránt megemlékezett, akik fér­i-cop./|§H • Korabeli dokumentum egy kommunista pénzadományáról. jükkel, testvéreikkel vállvetve a mozgalom élharcosaivá váltak. A párt működéséhez szüksé­ges anyagiakat a kommunisták adták össze. A rend helyreállítá­sához és a termelőmunka megin-7 dításához na(gy segítséget nyúj­tottak a szovjet katonák. Haracsi Mihály és Drahos László ■ novem­ber 10-e tájban Szegeden felvet­te a Központi Vezetőséggel a kapcsolatot. A legfontosabb ten­nivalók elvégzéséhez* itt kapták meg a kellő tájékoztatást. ­A beszédet nagy tetszés fogad­ta, s dr. Cseh László végezetül köszönetét mondott a párthelyi­ség felépítéséért, ahol szeretné­nek nagyon tartalmas, aktív párt­életet élni. Dr. Korom Mihály kért szói ez­után. , ' • — Ez az összejövetel — mon­dotta — nagy jelentőségű Kis­kunfélegyháza kommunistái és a város politikai életében. A Ma­gyar Kommunista Párt megala­kulására emlékezünk, ami méltó módon vezeti be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ját. Az alapítók, a pártot, létre­hozók kiváló munkát végeztek, s teszik ezt ma is a város» a me­gye, az ország felvirágoztatásáért. A beszéd hallatán személyes em­lékeim idéződtek fél. Igaz, én csajk égy évvel ezután kerültem a városba, de jól emlékszem: pezsgő, alkotó politikai légkör uralkodott itt. Akkor á pártmun­káért nem vártunk köszönetét, elismerést, nem azért dolgoztunk. A megalakuláskor Kiskunfélegy­házán harminc .kommunista volt, ma majdnem háromezer, tehát erőnk növekedett, néha mégis úgy érezzük: még nagyobb lendü­let kellene a nagy célok elérésé­hez. A kommunisták helytállásáról beszélt ezután, az illegalitásba!! élőkről, a Horthy-rendszerrel szembeszállókról, azokról, akiket éltetett ,a remény, a kommuniz­musba vetett hit. A négy évtized eredményeiből, hibáiból levont tanulságokat figyelembe véve kell alakítani a politikát — hangsú­lyozta a KB titkára. — Óriásit fejlődött a város. Gyarapodott a szocialista mező- gazdaság, megteremtődött az ipar, magas szintű a szociális, kultu­rális ellátottság, és sorolhatnám, tovább — folytatta ezután dr. Ko­rom Mihály. — Mindez azoknak a kommunistáknak is köszönhető, akik negyven esztendővel ezelőtt hitet tettek a proletáriátus, a párt politikája mellett,,megnyerve ah­hoz a becsületes pártonkívülieket. A Központi Bizottság titkára végezetül mintegy útmutatást adott a párt XIII. kongresszusá­ra való felkészüléshez, ahhoz az eszmecseréhez, amely rövidesen a határozattervezetet vitatja meg, s amely) nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép‘ ügye. Ünnep volt vasárnap Kiskun­félegyházán. Olyan, amely nem­csak az emlékezést tette lehető­vé ... Gémes Gábor Kiosztották a Gyárfás-díjat a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Gyárfás-díjait alapított az idén a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A nagyüzem fennállásának 35. évfordulója alkalmából, november 7-e tiszteletére rendezett ünnep­ségen hétfőn ki is osztották. A díjat Busch János nyu­galmazott igazgató és Juhász Bálint, a gazdaság legna­gyobb szőlőtermelő kerületének vezetője kapta. Ezentúl minden esztendőben odaítélik a kiskun város kertészeti termelését megalapozó Gyárfás Istvánról elnevezett dí­jat két-két olyan dolgozónak, aki az állami gazdaság termelésének a fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet fejt ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom