Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1984. november 1. ŐSZI CSÚCS IDEJÉN m ^ t ♦ \ . PwPs 4$ PpsK ■&■*> w. m mm , «£ « 1 A szerelőbrigád vállalása 9 A Radnóti brigád. A Volán 9-es számú Vállalat 26 tagú Radnóti Miklós szocia­lista kollektívája kétszer érde­melte ki egymás után a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet, de tavaly „csak” az aranykoszo­rús jelvényt sikerült megszerefc- niük. A brigádvezetőt kerestem a kecskeméti központi telepen, amikor az egyik autóbusz alól érces hang állított meg: — Itt vagyok! — egy szőke fia­talember. Kovács János karosz. szérialakatos mászott ki az ak­nából. — A brigádvezető? Mind­járt előkerítem... — Odakiáltott egy másik szerelőnek: Keressé­tek meg (Rendét!... A brigádnak én is tagja vagyok. Itt kezdtem ipari tanulóként, itt szabadultam, s 1967 óta együtt dolgozom a fiúkkal. Korábban MAVAUT brigádként dolgoztunk, kifeje­zetten csak autóbuszokat ja­vítottunk. Három éve az átszer­vezés miatt a kettes szemlét és a fékmegbontásos egyes szemlét csináljuk. Két műszakban dol­gozunk, mert sem'a teherautók, sem az autóbuszok nem állhat­nak sokáig. Erről, meg a társa­dalmi munkáról többet tud mon­dani Laci bácsi..., Már itt is van! Bende László nem mai gyerek sem életkorban, sem a szakmá­ban, de nagyon szeret a fiatalok között lenni, s hallgatnak is rá. — Számunkra mindig nagy munka, kiemelt feladat az őszi csúcsforgalomra ■ való felkészü­lés. 'Már szeptember elején el­kezdtük, s azóta két kommunista szombatot szerveztünk: szep­tember 15-én és 22-én. E két mű­szak alatt 10 tehergépkocsi Il-es szemléjét végeztük- el, s néhány futó javítást. A felkészüléshez tar­tozik: ha szükséges, túlórát is vállalunk, mert az őszi mezőgaz­dasági terménybetakarítás, akár­milyen furcsa, rajtunk is múlik. Jó münkáskollektíva ez, amely­nek politikai arculatát az a nyolc kommunista formálja, akik a brigádban tevékenyked­nek. A közösség hárióm negyed ré­sze 30 éven aluli, jórészt KISZ- tagök, s nemcsak jja munkában tűnnek ki, a tanulásban' is példát mutatnak. Heten s szakközép- iskolába járnak, dé akad közöt­tük gimnazista, ítechnikusmi- nősítőt végző, tízen1 pedig poli­tikai oktatásban vésznek részt. — Társadalmi munkánk is akad bőven. Kecskeméten a szo­ciális otthont patronáljuk, rok­kantkocsikat javítottunk. Ezen az őszön újabb vállalást tettünk. A városi pártbizottság első .titkára kért meg bennünket, támogassuk az orgovány-kargálai iskolát. Kimentünk, s megjavítottuk a játszópark hintáit, $É tanterembe álló fogasokat !■ készítettünk. Negyven órát dolgoztunk, s mi­vel a brigád megszerette a tanya­si gyerekeket, továbbra is elvé­gezzük ott a szakmába vágó ten­nivalókat. Beszélgetés közben lépett mel­lém Sáfár Mihály műhelyfőnök. Autószerelőként lett tagja a bri­gádnak, s azért, mert magasabb beosztásba került, nem akart, nem is szakadt el a kollektívá­tól. — Nagyon jó itt a szellem, hi­szen nemcsak másokon, de egy­máson is segítünk. Amikor épít­keztem, vagy 150 órát dolgoztak nálam a szaktársak, s én is igye­keztem, amikor másoknak volt szükségük a segítségre. Könnyen szervezhető ilyen dolgokra ez a társaság, akárcsak kispályás lab­darúgásra, vagy éppen légpuska­lövészetre ... Véget ért a reggeliszünet, csat­togni, sivítani kezdtek a fúrók, pattogni a lemezek, s fel-felbőg- tek a motorok, ismét dolgozott a Radnóti brigád ... Gémes Gábor W^0 igpá «ÉS 1984« november 3-áii 12 órakor Kerekegyházán üzembe helyezzük az új áutomAta - távhívóköájpontot. A tele ionokat bekapcsoljuk a i bélfalai és a nemzetközi távhívásba«1 körzetszámuk: 76. Ettől az időponttól a helybeli te­lefonszámok megváltoznak; ötszám jegyűek lesznek. Ugyanezen a napon. 10 órakor meg szüntetjük a hetényegyházi regi köz­pontot is és az előfizetők távbeszélő-állomásait a kecskeméti telefonköz­ponthoz kapcsoljuk, j ■ , _ , . - , _ A kerekegyházi és á hetényegyházi előfizetők régi és uj telefonszámait az alábbiakban közötjük. . • . . , _ ... , . fcaItf, (A kecskeméti előfizetőknek a kerekegyháziak felhívásakor — a hely} beszélgetésekhez hasonlóan — csak a hívott állomás ötjegyű számát kell • tárcsázni. Ezeket a beszélgetéseket a központ berendezése 1. díjkórzet sze­rint számlálja. A díi 7-18 óráig 40 másodpercenként *8—7 óráig 60 má­sodpercenként i,50 Ft. A hetényegyházi előfizetőkkel folytatott beszélge­tés díja 7—10 óráig 3 íjpercenként, 18— 7 óráig 6 percenként 1«50 Ft.) A Kecskemét és góckörzete című új telefonkönyv egyébként a közel­jövőben jelenik meg.-T' Szegedi Postaigazgatóság ­ÚJ TELEFONSZÁMOK KEREKEGYHÁZÁN, FÜLÖPHÁZÁN ÉS HETÉNYEGYHÁZÁN | KEREKEGYHÁZA ELŐFIZETŐ NEVE; • Illír ­•• '■ 'i. ' Afész-lroda ABC-áraház Hangulat étterem Tüzép-telep Önkiszolgáló bolt Textilbolt Vegyesbolt, Fülöpháza Antal Mihályné Bajnóczl József Bárány! László Benkő Margit dr. Berente József Berényi Antal1 dr. Bodor László Borbély Antal Czakó István Csorba János. Dobos Erzsébet Dómján István Egészségház Erdőgazdaság Fa-. Fém Szolgáltató Ipar! tkezet Fa-. F«.., ős Szóig. Ip. Szöv.. asztalosüzem Faragó Sándor Farkas Jánosné Gengeliczki János Gengellczki László Görbe József Gyógyszertár Habselyem Kötöttárugyár Halcsik József Hídvégi Imre dr. Iskola, általános Iskola, gondnokság Kalamen Sándorné Kálmán András Kántor József Király János Kiskunsági Nemzeti Park, kutatószállás Kiss Lajos Kovács István Lengyel Mihályné Lovas Béláné Magyar Szocialista, Munkáspárt Mezőgazd. Gépgyártó Szóig. V. Mezőgazd. Szöv. Felv. és Ért. Közős Váll. Mihály Sándor Monostori Ferenc Művelődési Otthon Móczár Antal Németh Imre Oberfrank Dona Orvosi rendelő, Fülöpháza Óvoda Óvoda Óvoda Pál Sándor Pencz Gyula Pencz János Pesti Józsefné Pincegazdaság, pincészet Pintér József Plébánia., római katolikus REGI SZÁM 114 142 106 124 148 137 163 167 376 155 120 127 134 390 179 176 172 374 394 147 110 109 123 177 108 143 392 375 102 140* 196 113 111 192 ÜJ SZÁM: 71-304 71-342 71-206 71-042 71-071 71-049 71-204 71-200 71-326 '71-375 71-340 71-177 71-234 71-022 71-169 71-226 71-062 71-264 71-384 71-147 71-300 71-009 71-395 71-324 71-308 71-193 .71-029 71-025 71-202 71-233 71-027 71-313 71-151 71-129 Előfizető neve: Postahivatal Kerekegyháza Postahivatal Fülöpháza Kendőrség. KMB Rónai Tibor Sáránszki Lajos éárközi Sándor Séurcz Béla Sütőüzem Szakáll Szabolcs dr. {{Szatmári Károlyné Takarékszövetkezet Tanács VB Kerekegyháza Tanács VB Fülöpháza Termelő szövetkezet, „Dózsa”, termelési központ jj1 iroda | tejüzem ! ; lakatosüzem «; háztartási gépszerelő Termelő szöv.. „Kossuth” iroda '( termelési osztály ! asztalosüzem I, felvásárlási és • értékesítési osztály '■í: központi géptelep j- számvitel, pénzügy Térmelőszöv. „Zrínyi”, Fülöpháza Tóth Béla Tűzoltóság Vandlik M. László dr. Varga Ödön Varga István REGI ÜJ SZÁM SZÁM: 145 71-250 166 71-235 103 71-107 ‘ 154 71-057 125 71-075 377 71-224 393 71-285 133 71-273 171 71-161 165 71-259 132 71-132 105 *71-011 161 71-212 131 71-031 141 71-247 118 71-118 149 71-294 175 71-125 135 71-335 138 71-038 170 71-067 173 71-123 151 •71-311 139 71-359 162 71-292 152 71-052 193 71-385 101 71-101 136 71-036 178 71-228 I KECSKEMÉT— HETÉNYEGYHÁZA 379 71-069 1" 391 71-164 157 71-209 U NI VER ÁFÉSZ, *i gyümölcs-zöldség 168 71-278 [1 .-felvásárlás 7 27-165 144 71-184 Homokgyöngye vendéglő 10 28-244 150 71-350 Konzervüzem 13 28-565 372 71-162 Tüzép-telep 12 28-525 153 71-253 Bányai Imre 14 28-685 128 71-140 Gyógyszertár 3 27-085 116* 71-133 Általános Iskola 22 29-522 Alsópusztai Általános Iskola ’ 25 29-766 112 71-316 Kendere si Mihály 23 29-646 395 71-221 Kiss Béla 26 29-886 378 71-328 MSZMP 17 29-006 191 71-064 Jfctartonosi Józsefné 15 28-727 174 71-364 MAV-állomás 5 27-133 15$ 71-158 Orvosi rendelő (I. számú) 27 ‘ 29-926 130 71-230 jÚrVosi rendelő (II. számú) 16 28-922 164 71-271 Óvoda 24 29-765 121 71-241 Postahivatal — 29-262 190 71-122 Rendőrség 9 28-104 122 71-371 Egyetértés Szakszövetkezet 119 71-319 ! j iroda 11 28-363 115 71-4)15 Ü üzemegység 1 27-004 194 71-284 '1 lakatos 19 29-204 160 71-296 S^écsényi László 4 27-124 107 71-092 Takarékszövetkezet 20 29-365 373 71-023 Tanács (községi) 6 2*7-144 104 71-084 Trompák Józsefné 18 29-165 A vezetők fizetése N égy évvel ezelőtt — az akkor érvényes bérta­rifa szerint — a „ki­emelt” kategóriába sorolt vál­lalatok igazgatóinak „bérpla­fonja” 10 ezer forint volt; a ,.D” kategóriáiba sorolt válla­latok igazgatói mindössze 3400 és 4700 forint közötti alapbért kaphattak csak. Annyit sem, mint amennyiért manapság egy minden szakképzettség nélküli segédmunkás munkát vállal. Négy évvel ezelőtt e bértarifát • valahol, valakik mégis komolyan gondolták és — ki tudja, milyen megfonto­lásból — úgy vélték, hogy legföljebb havi 4700 forintért akad olyan tehetséges, ambi­ciózus és rátermett szakem­ber, aki vállalja akárcsak egy „D” kategóriájú vállalat igaz­gatását. S nem tévedtek: akadt ilyen ember, legföljebb nem volt szakember, s híjával volt tehetségnek, ambíciónak és rátermettségnek. Nemrég, de azért már el­avult ez a bértarifa. Az elmúlt négy évben kétszer is módo­sították, s manapság a legna­gyobb és a „legkiemeltebb” vállalatok vezérigazgatóinak alapbére a 20 ezer forintot is megközelítheti, ám • közülük —. az Ipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint — (mindössze öten kapnak 16,5 és 17 ezer forint közötti alap­bért. összehasonlításként: a bőripari kisszövetkezet nyers­bőrraktárában dolgozó mun­kás havi fizetsége 13 ezer fo­rint, a szövetkezet főkönyve­lője havonta 16 ezer forintot kap. További összehasonlítás kedvéért — s ennek érdeké­ben maradjunk a szakmánál —, a bőripar egyik legna­gyobb állami vállalatának ve­zérigazgatója havi 12 700 fo­rint alapbért kap. Jóval ke­vesebbet, mint a kisszövetke­zet főkönyvelője1, s még annál is kevesebbet, mint amennyit a szövetkezeti nyersbőrraktár­ban dolgozó munkás. E furcsaság magyarázata Toppant egyszerű. A hetvenes és a nyolcvanas évtized for­dulóján a túlzott keresetdif­ferenciálódás, illetve a túlzot­tan magasnak ítélt jövedel­mek elleni harc első számú célpontjaként éppen a vezetői alapbéreket szemelték ki.- Si­kerrel. Azóta változtak az idők, de alig változott a veze­tői bérekkel, keresetekkel kap­csolatos közfelfógás. 'Pedig a vezetői jövedelmek — összegszerűen — nagyon esetlegesek. Az 'alapbért ki­egészítő jövedelemhányad ki­fizetésé annyi — gyakorta egymásnak ellentmondó — feltételtől függ, - hogy egyetlen vállalatvezető sincs e kis or­szágban, aki biztonsággal ké­szíthetné el személyes jöve­delmi tervét. A minduntalan változó szabályozók, az ezek­hez kapcsolódó jutalmazási, illetve prémiumfeltételek hek­tikusan változnak a minden­kori gazdálkodási körülmé­nyektől függően. Az úgyne­vezett „komplex értékelésen alapuló jutalmazási rendszer” annyira szétparcellázza a ve­zetői munkát, s annyira elté­rő szempontok alapját) ítéli meg a vezetői (teljesítménye­ket, hogy manapság már sen­kinek nem fontos a hosszabb távon is kamatoztatható ve­zetői teljesítmények esetleges hasznának anyagi elismerése. Az évenkénti: prémium, az esetenként kifizetett jutalom egyébként is — szükségsze;- rűen — rövid távra ösztönző megoldás. Következésképpen senki nem érvelhet azzal, hogy az átlaghoz viszonyított — ta­gadhatatlanul alacsony — ve­zetői alapbérek nem jellem­zőek, mert a vezetők alapbére és jövedelme korántsem azo­nosítható. Hadd tegyem hoz­zá: az alapbérek és a jöve­delmek manapság már egyet­len kategóriában sem azono­síthatók ... És éppen a veze­tőgárda az, ahol vissza kelle­ne térni a tényleges vezetői munkát érdemlegesen meg­becsülő alapbérrendszerhez. A kinevezett vállalatvezetőknek annyi bizalmat és ehhez méltó alapbért, no meg annyi cse­lekvési önállóságot keilend adni, hogy személyes érde­keik valóban egybeessenek a vállalati — vagy ha úgy tet­szik : a nemzetgazdasági — érdekekkel. E szükségszerűség fölisme­résével változik — remélhe­tően — a következő év január­jától a vezetők anyagi érde­keltségi rendszere. Megszűnik á sokat bírált komplex érté­kelésen alapuló jutalmazási rendszer, és helyébe lép egy sajátságos prémiumrendszer; kiindulópontja a vállalati va­gyonhoz viszonyított vállalati nyereséghányad mindenkori nagysága. Megszűnik a sokát emlegetett bázisszemlélet is. f! Az új helyzet talán elvezet- annak felismeréséig, hogy a vállalatoknál, a vezetőknek és a beosztottaknak egyaránt a mainál mindenképpen hosz- szabto távra kell gondolniuk.; v. cs.: Szőlőtermesztő a jánoshalmi közös vállalat Jánoshalmán szeptember 29. óta szüretelnek a Termelőszövet­kezetek Közös Vállalatánál. A szakemberek véleménye szerint az üzemi ültetvény szőlőtermése eléri a tavalyinak a minőségét, bár az 1984-es esztendő nem a legkedvezőbb a kertészeti nö­vénytermesztés számára. Horváith György igazgató sze-- rint a közös vállalatnak megkö­zelítőleg 12 milliós -kárt okozott a fagy, amely a szőlőt, a csont­héjas gyümölcsfajokat és az al­mát érte, A téli almát szüretelik, de csak „fél termés” lesz. A jánoshalhii közös vállalatot a csaknem negyedszázados fenn­állása alatt többször is érte ilyen vagy hasonló mértékű veszteség. Ám az összefogás ereje na­gyobb az elemi csapásénál, és mindig felülkerekedett azon a termelő közösség. Az időjárás ál­tal okozott vitathatatlan károk ellenére, a szövetkezeti közös vállalat megvalósítja a termelést fejlesztő tervét. Megpályázta és megkapta a tárolóépítési hitelt. A közeljövőben be is fejeződik a kétezer tonna termény befo­gadására alkalmas magtár építé­se. Ez előmozdítja az évente 25 ezer vágósertést kibocsátó közös hizlalda takarmányellátását. Nyolcmillióba került a létesít­mény, ennek 30 százaléka az ál­lami támogatás. Az építkezés annyira előrehaladt, hogy az új­szakcsoportot szervez .termésű kukoricát már abban helyezheti el a közös vállalat. Kéleslhalmán, ahol a szakosított állattenyésztő telep és a gépmű­hely van,' nyolcvan személy szá­mára étkezőhelyiség, öltöző, für­dő is épül, valamint olyan vegy- szerraktár, amely a mai szigorú környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelel. Jánoshalmán ; is érdeklődnek a kistermelők a szőlőtelepítés iránt. Ennek érdekében anyagi hozzájárulásra is hajlandók. A közös vállalat még az idéá meg­kezdi a szakcsoport szervezését és 15 hektáron a szőlőtelepítés előkészítését. Segítséget nyújt a kistermelőknek gépi munkával, szak-mai tanáccsal, a körszerű fajták szaporítóanyagának be­szerzésével, a nagyközséghez kö­zeli szakcsoporti ültetvény léte­sítéséhez. A közös vállalatnak is érdeke ez, hiszen a borászat, áru­alapját gyarapítja a majdani sző­lőskert termése, Lusztig József A virágpor haszna A virágpor, akárcsak a méz, a természet egyik nagyszerű aíándéka. Méhek milliói gyűjtik össze a nyí­lé virágokról', s viszik % kantárakba. A virágpornak a növények megtermékenyí­tésében van elsődleges sze­repe. Előmozdítja a gyü­mölcs és a mag kialakulá­sát, ezáltal pedig az uj növények kifejlődését. Ezt a tápanyagokban gaz­dag anyagot, a virágport használják fel a méhek ős­idők óta utódaik felnevelé­sére. A tápértéke olyan nagy. hogy a hatnapos fej­lődési időszakban több száz­szoros súlygyarapodást eredményez. Napjainkra már az is kiderült, hogy miként lehet ezt a csodá­latos hatást az ember egész­ségének szolgálatába Állí­tani. A virágpor a benne lévő fehérjék, ásványi anyagok, hormonok. életfontosságú vitaminok .révén jól illesz­kedik be modern táplálko- zásunkba. Élénkíti és re­generálja a beteg, lerom­lott szervezetet. Természe­tes tápanyag, amely sza­bályozza a belek működését. Igen gyorsan növeli a vér hemoglobintartalmát. Új erőt. energiát ad a túlfe­szített munkában megfáradt szervezetnek. Vérszegény gyermekeknél a virágporral valé kezelés a vörösvértestek gyarapodá­sát eredményezi. Idősek és gyengélkedők súlya gyor­sán gyarapszik. erejük helyreáll, általános egész­ségi állapotuk és közérze­tük javul. A kutatók évek óta tartó megfigyelései azt igazolják, bogy a virágpor erősíti a szív és az agy. véredényeit, serkenti a nö­vekedést. javltja a látóké­pességet — a riboflavin vi­tamin révén. A kéntartal­mú aminósav (szisztln): használ a hajhullás ellen. A virágpor segit az egyik gyakori férfibetegségben, a prosztatatúltengésben szen­vedőkön is. A virágpor fo­gyasztható önmagában, de tejben vagy gyümölcslében elkeverve is. Az ajánlott mennyiség naponta egy-két kávéskanálnyi. K Képünkön: tisztításra és feldolgozásra való élőké izltés közben láthatjuk a jókora mennyiségű virágport.

Next

/
Oldalképek
Tartalom