Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

TT>f~* TADiC Várható időqárás ma estig: £szak­1UUJAKAS nyugat felől tovább csökken a fel­,, , hőzet, csapadék már nem lesz. A soKfelé erős, néhol viharos északi szél éjszakára mérséklődik. Reggelre több helyen köd keletkezik, ami napközben megszűnik. A legmagasabb nappali hőmérséklet: 4 és 8 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .AM MIMP BACS-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 279. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 28. szerda Kádár János és Gustáv Husák találkozója Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának meghívá­sára november 27-én baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke. Kádár János és Gustáv Husák tárgyalásokat folytatott, ame­lyek során kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII., és a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a szocializmus építé­sének napirenden levő feladatai, ról. Kádár János ismertetést adott az MSZMP 1985 márciusában sor­ra kerülő XIII. kongresszusának előkészületeiről. Kádár János és Gustáv Husák véleménycserét folytatott a nem­zetközi élet időszerű kérdéseiről, valamint a kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. Meg. állapították, hogy a fegyverkezé­si versenyben érdekelt legreak- ciósahb imperialista erők nem adták fel a világban ikialakult ka­tonai-stratégiai egyensúly meg­bontását célzó törekvéseiket, s ' Kádár János és Gustáv Husák a Ferihegyi repülőtéren. ennek következtében a nemzet­közi életben továbbra is hatnak a veszélyes, a feszültséget növe­lő irányzatok. Ugyanakkor mind­két fél kifejezte meggyőződését, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása mellett a nemzetközi helyzet további romlása megál­lítható. Ehhez kedvező alapot te­remtenek a- Varsói Szerződés po_ litikai tanácskozó testületé 1983 januári prágai ülésének javas­latai, a Szovjetunió és a szocia­lista közössége többi országának következetes békepolitikája, a fegyverzetkorlátozást és a lesze­relést célzó jelentős kezdemé­nyezései, valamint az európai és a világbéke megőrzésére irányu­ló további javaslatai. Ezzel ösz- szefüggésben Kádár János és Gustáv Husák üdvözölte a szov­jet—amerikai külügyminiszteri találkozóról szóló megállapodást. Kifejezték azt a reményüket, hogy létrejönnek a valódi fegy­verzetkorlátozási tárgyalások feltételei. (Folytatás a 2. oldalról.) , Magyar—laoszi megbeszélések Tegnap délelőtt több mint há­romórás tárgyalásra került sor a vientiaméi elnöki palotában a LiOsonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Szufanuvong, az LNFP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Lao­szi NDK elnöke által vezetett párt- és állami küldöttségek kö­zött. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen Szufanu- vang elnök hangsúlyozta, hogy a magasszintű magyar küldöttség látogatása Laoszban újabb bizo­nyítéka pártjaink és népeink ba­ráti együttműködésének, szolida­ritásának. iLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszönetét mondott a meghívásért, a nagyon szívélyes, baráti fogadtatásért. Ismertette belső építőmunkánk jellemzőit, s azokat a nehézségeket, amelye­ket az elmúlt években a világ­politikai helyzet éleződése és a világgazdaság problémái okoz­tak. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország a .békére és a nemzetek közötti jó viszony helyreállításá­ra törekszik. Ezért is üdvözöljük, (Folytatás a 2. oldalon.) POLITIKAI KÖNYVNAPOK ’84 • A kiállított könyveket meg is vásárolhatták az érdeklődők. felelősségteljes, fáradságos mun­Megnyitó Kalocsán Tegnap délután zsúfolásig megtelt a kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház kama­raterme, a megyei és a kalocsai városi pártbizottság, valamint a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kis- kun megyei kirendeltségének szervezésében rendezett politikai könyvnapok megyei megnyitóján. Az Ének-Zenei Általános Iskola kórusainak szép műsora után Dániel Géza, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte a megje­lenteket, köztük Terhe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, a kiadó munkatársait és a könyv- terjesztésben kiváló munkál vég­ző propagandistákat. Ezt .követően Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy az ez évi rendezvénysorozatnak kü­lönös jelentőséget ad, hogy éppen negyven esztendeje jelent meg Szegeden a Szikra Kiadó gondo­zásában a felszabadult Magyar- ország első ideológiai .témájú könyve, A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának története címmel. Tehát a szegedi kiadó jogutódja, a Kossuth, most ünnepli megala­kulásának 40. évfordulóját. Az előadó méltatta a kiadó négy évtizedes tevékenységét, ér­demeit abban, hogy végre széles tömegekhez is eljuthatott a mar­xizmus klasszikusainak szellemi hagyatéka. Rámutatott továbbá, hogy politikai könyvkiadásunk az utóbbi időben fordulóponthoz étkezett: 'lassan befejeződik a klasszikus műveket közreadó so­rozat, s ezzel párhuzamosan egy­re nagyobb .hangsúlyt kapnak a közelmúltunkat, a jelenünket és a jövőnket tárgyaló politikai ki­adványok. A tömegek érdeklőd­nek a politikai témájú művek iránt. A megyében az elmúlt öt évben 43 százalékkal nőtt a vá­sárlás. 1983-ban például közel hétmillió forintot áldoztunk Kos­suth-k iád ványokra. A városi pártbizottság első tit­kára megnyitó beszédének végén külön köszöntötte azokat, akik a munkahelyeken, iskolákban ön­ként vállalják a 'könyvterjesztés káját, majd felhívta a figyelmet a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent legfrissebb kö­teteikre. (Ezekből a helyszínen kiállítást rendeztek, sőt, meg is vásárolhatták azokat az érdeklő­dők.) Kiemelte Cserhalmi Imré­nek, a Népszabadság riporteré­nek kamionosokról írt Ha nincs fék, gáz van című könyvét. A szerzővel a megnyitót követően anikétot rendeztek. Azonban ezt megelőzően még Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át a politikai sajtó és könyvkiadás termékeit népszerűsítő propa­gandistáknak. F. P. J. NEMESNYÁR, FŰZ, FEKETEDIÓ ÉS AKÁC Túlteljesíti exporttervét a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság • Rövidesen útrakész az ölasz tehergépkocsi Tarvisióba, Udinébe. (Méhest Éva felvétele) A bajai, a hajósi, a pandúri erdészetben kitermelt farönköt az érsekcsanádi fűrésztelepen ké­szítik elő külpiaci értékesítésre a Gemenci Állami Erdő- és Vad­gazdaság bajai erdészetének dol­gozói. Erdélyi Gábor fűrészüzem­vezető irányítása alatt az Egyetértés és Barátság szocialis­ta brigád tagjai szorgoskodnak, hogy az év végéig hátralévő he­tekben minél több jövedelemre tehessen szert az erdőgazdaság. gj Brünyi Tiborné és Tóth A. Jó­zsef 'brigádvezetők kollektíváik - .kai jól kihasználják a munka­időt, hogy az exportértékesítés kedvezőbb árbevételének elő­nyeit élvezzék. A feldolgozott fa­anyag egy részét a bajai uszály­rakodóra küldik. Onnan az áru víziúton jut el a megrendelőhöz. Akad olyan külföldi partner, aki saját járműveivel szállíttatja el a kényesebb bútorlapot, amely így gyorsabban ér az észak- olaszországi Tarvisióba és Udi­nébe. A gemenci erdőgazdaság a har­madik negyedév végéig 104’mil­lió forint értékű faárut értéke­sített tőkés piacon. Ebben a jó eredményben a szocialista mun­kaversenyben helytállt fakiter­melő, -feldolgozó, rakodó, szál­lító brigádok mindennapi igye­kezete is benne van. Jellemző a Sára József által vezetett kö­zösség példája. A szocialista bri­gád szombati, vasárnapi rakodást is vállal, ha éppen aznap érke­zik meg az üres uszály, vagy a vasúti vagon. Sára Józsefek a szekszárdi erdészetben dolgoz­nak, de mind a hét erdészetben hasonló törekvések tapasztal­hatók. Szekér István brigádja Mohács térségében azon fára­dozik, hogy év végéig 250—300 köbméter feketediófa rönköt ter­meljen ki, ugyancsak exportra. A • Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén lévő ne­mesnyár, fűz és feketediófa rönk iránt főként az osztrák és olasz vásárlóik érdeklődnek. Ez ideig 9000 köbmétert szállított ki szá­múkra a gazdaság. Várható, hogy ebben az évben még 3000 köb­méter faanyag szintén e'ljut a két országba. Ebben az esetben az éves exportfeladatát ezer köb­méter rönkfával túlszárnyalhat­ja az ártéri erdőségeket művelő nagyüzem. Példásan dolgozott a hajósi er­dészetben a Kun Béla szocialista brigád. Az Illés József által ve­zetett közösség 0200 köbméter úgynevezett vastagfát termelt ki, (Folytatás a 2. oldalon.) Milliárdokat ér a településfejlesztési társadalmi munka TISZAKÉCSKE FELHÍVÁSA Országos tanácskozás Kecskeméten • Vitaindítót mond S. Hegedűs László. Értelmes célok, jó szervezés, a résztvevők erkölcsi, anyagi meg­becsülése — mindez szükséges ahhoz, hogy a lakosság alkotó­erejét mozgósítani tudjuk a kö­zös ügy, a város, a község fej­lesztése érdekében — mondotta dr. Gajdócsi István, a házigazda Bács-Kiskun megyei Tanács el­nöke, amikor köszöntötte a Ha­zafias Népfront Országos Titkár­sága és a Minisztertanács Taná­csi Hivatala által szervezett kecs­keméti tanácskozás résztvevőit. A 19 megye, valamint a főváros képviselői — tanácsi és népfront­tisztségviselők — a településfej­lesztési társadalmi munka orszá­gos tapasztalatait vitatták meg tegnap három előadás alapján, ezután csatlakoztak Tiszákécske városi jogú nagyközség felhívá­sához, mely a településfejlesztés­re, -szépítésre, a lakosság ellátá­sának javítására mozgósít. Tavaly 10,6 milliárd forint volt a társadalmi munka értéke — kezdte felszólalását S. Hegedűs László, a HNF Országos Taná­csának titkára, amikor a tanács­kozás megrendezésének indokait vette számba. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy ez a .tevékeny­ség évről évre lendületesen fej­lődik. Az eredmények azonban kötelezettséget is jelentenek, hogy a lakosság támogatása, részvéte­le az elhatározások magvalósítá­sában ne csökkenjen. Ehhez el­engedhetetlen a demokratizmus a döntésben és a végrehajtásban, is, s 'ne szegje a kedvet bürokratiz­mus, kényszeredettség. A településfejlesztési társa­dalmi munka országos mozgalom­má vált, s a 70-es években az életszínvonal és a nemzeti jöve­delem 'növekedését meghaladóan emelkedett értéke. De sok még a tartalék, ezt mutatja, hogy Bács- Kiskun megyében, amely kétszer első lett a megyék versenyében, az egy lakosra jutó 2228 forint több mint kétszerese az országos átlagnak. Ma már a társadalmi munka egyre szervesebben il­leszkedik az állami tervekbe. S a HNF OT, valamint az MTTH irányelveinek megfelelően a konkrét tennivalókat helyileg ha­tározzák meg, és az országos ta­pasztalaitok mellett építenék a települések sajátosságaira. Oj célokat tűznék ki, növekszik a fejlesztés mellett a fenntartás, nagyabb szerepet kap a kezde­ményezés. Továbbra is követel­mény az önkéntesség és az érde­keltség. A HNF Országos Taná­csa 1984. és 1985. évre — a párt­kongresszushoz és a felszabadu­lási évfordulóhoz kapcsolódva — jubileumi versenyt 'hirdetett, s a győzteseknek jubileumi zászlót adományoz. Az öröklött elmaradottság fel­számolása, a növekvő igények kielégítése és a központi támo­gatás alacsony szintje együttesen hozta azt, hogy Bács -Kiskunban hosszú ideje nélkülözhetetlen a településfejlesztésben a társadal­mi munka és az önkéntes anya­gi hozzájárulás — mondta Tokai László, a megyei .tanács általá­nos elnökhelyettese. 1959-ben hir­dették meg először a RSSségfej- lesztési, mai nevén településfej­lesztési versenyt, s az eltelt idő alatt a fejlődés óriási. Az V. öt— (Folytatás a 2. oldalon.) ban a másutt született alko­tások iránt. Itt jegyezném meg: amikor ehhez az íráshoz gyűjtöttem anyagot, messzire kellett te- lexeznem. A KISZ — a véd­nök! — megyei bizottságai­nak illetékesei nem tudtak felvilágosítást adni á Bács- Kiskun megyei Alkotó Ifjú­ság mozgalomról, Tiszaföld- váron van az Alkotó Ifjúság Egyesülés alföldi területi képviselete. Tőlük is csupán annyit tudtam meg, hogy hoz­zájuk találmányok, újítások, új szervezési 1 megoldások tárgyában fordulhatunk, s jelentkezhetünk a náluk meg­lévő, az ország más részeiben született újdonságok hasz­nosítására. Konkrét adatokról, talál- mányökról a budapesti köz­pontban sem adtak összefog­lalót, miután „jelentési, adatszolgáltatási kötelezett­ségük” nincsen. Így hát Bács- Kiskun megye Alkotó Ifjúság mozgalmáról nem kaptam ké­pet. Ahhoz, hogy megtudhas­suk, mennyire alkotó az ifjú­ság, pontos nyilvántartást kellene készíteni-vezetni a megyei fórumokon (is), s ta­lán az sem lenne fölösleges, ha a találmányokat, újításo­kat mások — mondjuk a töb­bi pályázó, és az esetleges hasznosítók — is megismer­hetnék. Borz&k Tibor A válasz: igen. •Éppen ezért hirdette meg a KISZ az Al­kotó Ifjúság tpályázatot tíz esztendővel ezelőtt. Az akciót a kormány, a szakszervezet és a tudományos egyesületek is támogatták. Hol tart ma ez a mozgalom, egy évtizeddel a háta mögött? Erről !is szó volt a KISZ KB ifjúmunkás- és mezőgazdasági fiatalok > ta­nácsának legutóbbi lülésén. Ott hangzott el: a pályázat akkor szolgálja a fiatalok > érdekeit,, ha a korábbinál jobban segí­ti az ötletek felkarolását, az alkotások hasznosítását, és a teljesítményük arányosabb el­ismerését. Több vállalatnál kísérletet folytatnak a sike­res pályázatok vállalkozási alapon történő bevezetésére. Így tesznek több mezőgazda- sági nagyüzemben is. Fokozódna a közösx érde­keltség, ha az alkotás ered­ményéről a helyi KlSZ-szer- vezet is értesülne. iS talán az sem lenne utolsó szempont, ha az illetékes részlegveze­tők részesülhetnének a meg­valósított pályamű haszná­ból. Így talán még többen tartanák szívügyüknek » a mozgalmat. Kérdés az is: ho­gyan lehetne rangot, dicsősé­get szerezni a pályázaton va­ló szereplésnek? * Mennyire népszerű az Al­kotó Ifjúság a fiatalok köré­ben? A Duna—Tisza közi Épí­tőipari Vállalatnál például már hagyományai vannak a mozgalomnak. Évente 50—60 szakember vesz részt a pályá­zaton 10—12 munkával. 1983- ban az őszi BNV-n négy alko­tásukat tártak közszemlére, ebben az esztendőben pedig egy pályamű országos máso­dik díjat nyert. Az ötlet ’83 címmel megrendezett kiál­lításon ketten képviselték a DVTÉP-et újításukkal. Ha az újítások bevezetését vizsgál­juk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az alkotásoknak negy­ven, az országos kiállításon szerepelt munkáknak hat­van százalékát hasznosítják a 6500 dolgozót foglalkoztató cégnél. Szintén DUTÉP-pél- da: 1983-ban 123-ból 58-at, 1984-ben októberig 71 ötletből 42-t alkalmaztak a termelés­ben. A fiatalok időben beadott pályázatát egyes helyeken sokszor hónapokig nem érté­kelik. Pedig az érdek nem ezt diktálná... Nincs magyarázat arra sem, hogy az üzemek miért nem érdeklődnek job­Alkotó-e az ifjúság?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom