Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

4 ♦ PETŐFI NÉPE ® 1984. november 21. A PÄRT TAGJAI SORÁBAN Figyelem, hogyan zongorázik. Komoly tekintettel Összpontosít a billentyűkre. Homlokán feszesre simul a bőr. Egész szakállas, bajü- szos, szemüveges arca mély átélést tükröz. Ujjai lecsapnak a billen­tyűsorra — s a képernyőn számok, betűk jelennek meg. Ugyanis Meződy Péter nem hangszer előtt fii, s amit csinál, nem művészi já. ték; a számítógéptől kér adatokat. Hogy az ember értéssel teremt­hessen kapcsolat e masinával, nem kevés felkészülésre van szüksé­ge. A Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet harminc, egy éves mérnöke maga is jópár leckét vett számítástechnikából, programozásból. Számítógépes mérnök a BLÉVISZ-nél — A III. Béla Gimnáziumiban érettségiztem ma­tematika-fizika tagozatos osztályban — meséli. — Azután a kecskeméti GAJVEF műszaki specialista ágazatán szereztem üzemmérnöki oklevelet. A vil­lamosmérnöki diplomát további tanulás után tavaly kaptam meg Budapesten. A tudományos-technikai haladás e különösen fontos területe középiskolás koromtól érdekelt. A villamosmérnöki diploma­munkám egy miknoszámítogépes csapadókmérő műszer tervezése volt. — A gyakorlatban hol kezdte alkalmazni isme­reteit? — Szegeden dolgoztam először, a MÁV-igazgató-' ság számítástechnikai üzemében. Amikor a felesé­gem végzett az ottani tanárképzőn, hazajöttünk Ba­jára. Itt először a vízügyi igazgatóság számítóköz­pontjában helyezkedtem el. Másfél év© jöttem a BLÉVISZ-hez, ahol jelenleg számítástechnikai üze- meKetésvezefő vagyok, s a rendszergazda szerepét töltöm 'be. — Érdekes feladat lehet „agyközpontban" dől- ■ gozni. — Valóban az. Mi egyébként még szakmai nyel­ven szólva, most veszünk alkalmazásba az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalata által szá­munkra kidolgozott programokat. VT 30-as típusú mikroszámítógépünk agyában naprakészen tárolunk majd minden információt a szövetkezet életéről. Se­gítségével nyilvántartjuk a készleteket, a- megren­deléseket, meghatározzuk az adottságainknak leg­jobban megfelelő, leggazdaságosabb termékösszeté­telt, programozzuk a termelést. — Mindez az ön feladata lesz? — Sok lenne egy embernek. Két operátor és há­rom adatelőkészítő kezeli a gépet, de végeredmény­ben szinte mindenki kapcsolatiban áll majd a gép­pel, mert pontos — és ezt hangsúlyoznám — adat­szolgáltató. Egyébként az anyagügyvitelt már „gép­pé vittük”, s rövidesen elkészülünk a rendelésiállo­mány feldolgozásával is. Itt vannak a termelési programok, kezdhetjük velük a kísérletet. Mindez nagyon összetett dolog. A sikeres alkalmazáshoz át kell formálni az emberek gondolkodását, a felada­tokat számszerűen kif ejezve, egzakt módon kell meg­fogalmazni. Ügy érezzük, hogy az „áttörés” már megtörtént nálunk. — A szövetkezet vezetőinek rangsorában a szá­mítástechnikai üzemeltetésvezető helye hol van? — Fizetés, jövedelem szempontjából az osztály­vezetők között. — Beszéljünk egy kicsit a mozgalmi munkájáról is. Mióta tagja a megyei KISZ-bizottságnak? — Két év óta. Itt, Baján a városi KISZ-bizottság •kulturális munkabizottságának a vezetője vagyok. Amikor Szegedről hazajöttünk, hiányoztak a szín­házi előadások, egyéb kulturális programok. Szer­vezkedni kezdtünk a KISZ-en belül és találtunk is társakat a fővárosi, szegedi színházlátogatáshoz. A Vígszínházba vagy százan bérletet váltattunk. Film­klub-összejöveteleket .szintén szerveztünk. így ala­kult ki lassacskán a KlSZ-heli szerepem. — Azt hallottam, felvételét kérte a pártba. — Igen, a következő taggyűlés dönt a felvéte­lemről. Az az igazság, hogy már korábban is gon­doltam erre, amikor például a vízügynél dolgoz­tam. De az értelmiségiek között ott előttem többen vártak f elvétéire. így aztán csak most itt, a BLÉVISZ- nél határoztam. A KISZ-szervezetünk lesz az aján­lóm. — Mit vár a párttagságtól? — Szerencsés embernek mondhatom magam, mert szövetkezeti dolgozóként és KISZ-tagként is segíti a környezetem az emberi, szakmai kibontakozáso­mat. Ez talán a legtöbb, amit aiz egyén a közösség­től kaphat. Bízta? vagyok benne, hogy a pártalap- szervezet támogatására is számíthatok. — Mik a tervei? — Egyelőre lekötnek a legközelebbi feladataim: a számítógépek rendszeres alkalmazása, amely a tervezéstől az értékesítésig mindent magáiban fog­lal, s általa gazdaságosabbá tehető a termelés. Meződy Péter a billentyűikre helyezi ujjait, s ma­gyarázni, bizonyítani kezdi, amit az imént állított. (Találkozásunk óta a BLÉVISZ pártalapszerveze- te tagjává fogadta a fiatal mérnököt.) j A. Tóth Sándor KÍSÉRLETEK A KISKUNHALASI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Jövedelmező „munkaerő” a gomba A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakemberekből álló munkacsoportja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázata alapján kísérleteket végez a mezőgazdasági ter­melésben jelentkező másodlagos alapanyagok hasznosítá­sára. Céljuk: az erdei apríték, a faipari és fakitermelési hulladék, a szalma, a kukoricacsutka, a szár, a venyigenye- sedék, a törköly hasznosítása különböző gombafajtákkal. Farkas László környezetvédelmi programfelelős, aki a gombával is foglalkozik, elmondja: — Talán ázzál kezdeném: a nyárfatermesztő üzemeket az er­dőtörvény kötelezi, hogy a ki­termelés után a földben vissza­maradt tuskókat távolítsák el Ennek hagyományos módja a tuskókiemalés, amely elég költ­séges művelet. Hozzáteszem: energiaigényes is. Az Irodalom és a tapasztala­tok alapján a gazdaság szakem­bered elhatározták, hogy biológiai módszert alkalmaznak. Laska­gomba szaporítóanyagával ol­tották Fe a tuskókat mintegy 300 hektáron. Ezzel kettős ered. mónyt értek el. Egyrészt élelmi­szert termeltek, másrészt a gom­ba segítségével szétpórlasztották .a famariadványokat. A módszer jelentős költségmegtakarítást ho­zott a gazdaságnak, sőt. számot­tevő jövedelemre ds szert tettek. A tüskök között természetesen a rendelkezéseknek megfelelően újabb ültetvényeket létesítettek, s közben foglalkoztak gombater­mesztéssel. A gazdaság szakemberei úgy •döntöttek, hogy előbbre lépnek és ezért határozták el, hogy nemcsak tüskökön, hanem több gombafajtával, más mezőigazda­sági melléktermékkel is kísérle­teznek. Farkas Lászlótól meg­tudom : — Kunfehértón egy régi is­tállót alakítottunk át erre a cél­ra. Ez ’ év júliusától szerény kö­rülmények között megkezdtük a munkát biotechnológiai üze­münkben. Négy-öt fajta gombá­val kísérletezünk. Egyik mel­léktermékünk a gombával fel­lazított szerkezetű faanyag, ame­lyet MIKOFÁ-nak neveztünk el. Megfelelő piackutatással impor­tot helyettesítő, keresett termék­ké fejleszthetjük. Másik mellék­termékünk, amelynek a PLUMUS nevet adtuk, nem más, mint az állami gazdaságban már gyár- lőtt COFUNÁ mellett egy sokkal olcsóbb, aktív humusz. A leter­melt gombaalapanyaghoz a ta­lajélet szempontjából kedvező elemeket, miikroszervezeteket ke­verünk. Számos érdekes tapasztalatot adott az eddigi kutatás. Bebizo­nyosodott, hogy nyáron is ter­meszthetők a késed' laskagomba egyes változatai. A H—7-es faj­tából több miint 800 kilogram­mot termeltünk. A halasi szakemberek együtt­működnek a Békéscsabai Kon­zervgyárral, kialakítottak egy csemege kategóriát, ezen belül megtették a kezdő lépéseket a fontos élelmiszer borban törté­nő tartósításához. A kiskunhalasi kísérletek irán­ti érdeklődést bizonyítja!, hogy a gazdaság szakemberei jelen voltak a Nemzetközi Gomba­termesztés-tudományi Társaság közelmúltban tartott budapesti ülésén. A tanácskozáson 22 or­szág vett részt, több mint 200 neves kutatóval és nagynevű szakértővel. Külön említést ér­demel, hogy a rendezvény emb­lémája az ölelkező „csiperke- gomba lány és laskagomba fiú” egyúttal azt is jelzi, hogy az egész világon megközelítette a laskaigombaterm.es ztés jelentősé­ge a csiperkegomFáét. A nemzetközi tanácskozás résztvevői nagy elismeréssel nyi­latkoztak a hidasi kísérletekről. — Egy napot töltöttek nálunk a szakemberek, a szervezéssel kapcsolatiban elsősorban az ága­zattársítások tetszettek a láto­gatóknak. összekapcsoljuk az er­dőfelújításit a gombatermesztés­sel. a tuskóporlasztással. az er­dei hulladékanyaigiokon pedig kü­lönböző kísérletekké! új fajtákat termesztünk —, hangoztatja a környezetvédelmi programfele­lős. % • Laskagomba a szétporladó fa. maradványon. # A biotechnológiai üzemben mű­anyagzsákokban különböző me­zőgazdasági hulladékok felhasz­nálásával termelik az értékes élelmiszert. (Méhes! Éva felvé. telei) Végezetül elmondja még, hogy (intenzív gombatermesztésükhöz 50 kilométeres körzetben — szá­mításaik szerint — 14 ezer ton­na eddig nem hasznosított alap­anyagot lehet a termelésbe ál­lítani. Nagy mennyiségben tud­nának ily módon nemcsak a kis­kunhalasi üzemben, hanem más gazdaságokban is étkezési gom­bát termeszteni, ezzel egyúttal olcsóbb áruval jelentkeznének a piacon. Kereskedő Sándor SAJTOPOSTA [ : Mi újság a Petőfi-lakótelepén? A szűkebb környezetünkben levő ABC-áruháznak nagyon örü­lünk. De annak nem, ami ott esetenként tapasztalható. Mire gondo­lunk? Például az ismétlődő belső átszervezésekre, minek következ­tében egysíer a sütemény kiadásának, máskor az üvegvisszaváltás­nak a rendje módosul. Szembetűnő, hogy időnként piszkos az eladó­tér, a kenyér mellett jó ideig poros rongyok sorakoztak. Mi ez ügy­ben a hatósághoz fordultunk, amely intézkedett. De kirukkolt újabb meglepetéssel a kereskedelmi egység, ahol véglegesen megszűnt a presszókávé árusítása. E kávét ezentúl nem 5, hanem 8 forintért kaphatja mega dolgozó,a távolabbi vendéglátóhelyen. Nem tudni, kinek az ötlete mindez, ám annyi bi?onyos: nem érdekelhette a la­kótelepiek véleménye. És most másról, nevezetesen a távfűtésről, mely hol van, hol csak alig van errefelé. A kisgyermekes családoknál (tehát sokhe­lyütt), villanymelegítéssel kell pótolni a fűtést. Rengeteg pénzbe kerül ez. Térjék Sándorné Kiskunfélegyháza, Holló László u. 7. I. em. 5. SZÉNHEZ PORT IS? Hidegre fordult az idő, folya­matos már á fűtés, amelyhez tűz- revaló Ikell. Hogy odahaza elegen­dő legyen belőle, gondoltaim, to­vább gyarapítóm a tartalékomat. K ibalLagtam * a helyi TÜZÉP-te- lepre, s hozzáikezdtem lapátolni a megvásárolandó szenet, amikor nem várt. dolog történt. Mögöttem termett a főnölkasz- szony és határozottan közölte: a pont is pakoljam. Azzal nem tu­dok mit kezdeni, mondtam, de hajthatatlan volt, s megparan­csolta, hogy a következő fuva­romhoz vegyem igénybe a rako­dógépet. Ezt meg is tettem, ám nagyon elkeseredtem, mikor lát­Október 24-én e hasábokon közöltük a lakiteleki „Varga Kálmán” mások nevében is megfogalmazott sérelmét, arról, hogy a-település számos részén kényszerülnek botor­kálni éjjel az emberek, mert nem működnek az utcai lám­pák. Pedig ezek már újak, melyeket az elavult világító- testek helyett szerelt fel az áramszolgáltató. A cikkünkben foglaltakat ellenőrizte a DÉMÁSZ kecs­keméti kirendeltsége, ahon­nan a következő tájékoztatást kaptuk: Lakiteleken ez év eleje óta dolgoznak a szakemberek a A szerk. megjegyzése Panasszal ft rduiltalk lapunkhoz a Homokmégyen lakó diákok — Farkas Andrea, Markéba Anikó, Vízi Ildikó, Szabadi Árpád, Ka­pitány Attila és a társaik —, akik arról számoltak be, hogy a kalocsai középiskolákban ta­nulnak, ahová egyre körülmé­nyesebben á|s bizonytalanabbul jutnak el reggelienként. Mégpe­dig azért,(mert a menetrend sze­rinti autóbusz egyáltalán nem a menetrendjének & megfelelően közlekedik. A gyiákori késésre csak ráadás voQit az a két alka­lom, almikor hiába vártak az utasok. A tanulók közül ekkor csak azok mehettek el idejében az intézményekbe, akiket a szü­leik a saját gépkocsival fuvaroz­tak. A közérdekű ügyben vizsgála­tain: a masina olyan rakásba markol, melyben tölbb a por, mint a szén. Végül is elálltam szándé­komtól, s csak tíz mázsányit vet­tem meg. Tapasztalatom szerint a mi TÜZÉP-telepünkön dolgozók még nem sokat hallhattak a fogyasz­tói érdekvédelemről, vagy ha igen. az egyelőre .közömbös számukra. Különben ők is követnék az eh­hez hisoniló nagyságú telepeken bevált gyakorlatot, miszerint az igen poros szenet először kiros­tálják, s csak utána értékesítik. Kálmán József Bácsalmás, Zrínyi u. 1/a. közvilágítás korszerűsítésén, s e munkák költsége megkö­zelíti az 1 millió forintot. Ed­dig 388 helyen szerelték fel a modern. higanylámpát (ezek megfelelően működ­nek) és még mintegy 30 régi szerkezet cseréje van hátra. Ami az újságban említett Zrí­nyi utcát illeti, ott, valamint a Széchenyi körúton valóban találták a szerelők elromlott lámpákat. A javításuk hala­déktalanul megtörtént. ÉS ugyanerre kerül sor, ha a világítás hiányosságaival kap­csolatos észrevételüket el­juttatják a lakosok a körzeti szerelőhöz, vagy a községi tanácshoz. tot és intézkedést kértünk a Vo­lán 9-es számú Vállalattól, mélynek illetékes vezetőitől eze­ket tudtuk meg: Szeptemberben és októberben összesen négy autóbuszt nélkü­lözött a köünylákbelli személy- szállítási szolgálat. E járművek felújításon, illetve javításon vet­tek részt, s ez utóbbi munka gyors elvégzését alkatrészhiány nehezítette. Nélkülük sajnos, nem lehetett zökkenőmentesen bo­nyolítani a forgalmat. Amint azonban a felújított kocsik újra kigördültek a szóban forgó te­rületre, lényegében megszüntet­ték a közlekedési gondokat. Bár az utasok jelenleg már elége­dettek a járatokkal, azok pon­tos indulása—érkezése érdeké­ben intézkedett a vállalat. Vendégségben az idősek November 8-án zsúfolásig megtelt a helyi művelődési ház nagyterme, ahol a község mezőgazdasági szövetkezetei látták vendégül fehér asztaloknál a nyugdíjas és járadékos tagjaikat. Kris­tóf- Mátyás, a pártbizottság titkára köszöntötte a megjelent mintegy 260 idős embert, majd a Kovács Gyuláné tanárnő vezette húsztagú úttörőcsoport adott szép műsort. A kiadós ebédhez finom ital dukált, majd a hangulatos zene közepette dalra fakadtak a nénik és bácsik. A Csárdáskirálynő című film megtekin­tésével zárult a gazdag napi program, mely szervezőinek-rendezőinek ez­úton mondok köszönetét a meghívot­tak nevében. Horváth Emilné levelező, Orgovány ÜZENJÜK Albert Istvánnak, Bajára: Minden alapot nélkülöz az ön értesülése arról, hogy általában is, de főleg a veszteségesen mű­ködő termelőszövetkezetekben korlátozzák a háztáji föld igény- bevételének a törvényesen meg­határozott feltételeit. Soha sem­milyen hivatalos fórumon nem esett szó efféle szándékról. Sőt, a TOT elnökségének ez év május 30-án ■ tartott ülésén arra a kö­vetkeztetésre jutottak: manapság a háztáji termelés nélkül nem lennének megvalósíthatók a me­zőgazdasági szövetkezetek előtt álló feladatok, éppen ezért fontos számukra, hogy differenciáltan fejlesszék, korszerűsítsék a gaz­dálkodásuk szerves részét képe­ző háztáji termelést. Egyébként hazánkban jelenleg 650 ezer — szövetkezetben dolgozó — család foglalkozik háztájival, s ehhez számítandó hozzá az a több mint háromnegyed-millió család, amely kisegítő és egyéb gazdaságot mű­vel. Végezetül közöljük, hogy az ország gyümölcstermelésének 28, a vágóbaromfi-állományának 17 százaléka és a tojástermelés egy- harmada a háztáji gazdaságok­ban realizálódik. „Műhelydalgozó” jeligére, Kis­kunhalasra: Nincs abban igaza, hogy az egészségre is ártalmas munkakörben dolgozónak afféle sültgalambként kell várnia a vé- 1 delme érdekében szükséges mű- , szaki intézkedéseket. Ugyanis a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályok világosan leszöge­zik, hogy az adott feladatot végző személy jogosult megkövetelni a biztonságos munkájához nélkü­lözhetetlen technikai felszerelé­seket, illetve a munka- és Védő­eszközöket. Ezentúl köteles tevé­kenyen részt venni, közreműköd­ni az üzemi balesetek és a fog­lalkozási megbetegedések megelő­zésében. Amennyiben a vállalati vezető felkérésre sem teremti meg a megfelelő munkavédelem feltételeit, a dolgozó segítségért fordulhat a helyi szakszervezeti bizottsághoz, indokolt esetben pedig a megyei munkavédelmi felügyelőhöz. Rendek Lászlónknak, Kiskun­ma jsára: A KRESZ módosított előírása szerint éjszaka és .korlá­tozott látási viszonyok közepette ki kell világítani az úttesten ál­ló járművet, kivéve, ha azt kel­lően megvilágítják az utcai lám­pák. Ha ön nem e szabálynak megfelelően parkolt, jogosan von­ta felelősségre a helyszínen a közlekedésrendészet járőre. Zombori Juditnak, Zsidai Mik­lósnak, Kecskemétre és többek­nek: Az 1984. évi I. törvény tag­lalja az Alkotmányjogi Tanács feladatát, szervezeti felépítését, s az eljárásának szabályait. Mint a törvényt megalkotó Országgyűlé­sen is elhangzott, e magas rangú jogi testület általános funkciójá­nak lényege, hogy közreműködik a társadalom alkotmányos rend­jének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmá­nyosságának biztosításában. A saját kezdeményezésére és az ar­ra jogosultak (például az ország- gyűlési képviselő, a legfőbb ügyész, az állami gazdálkodó szervezetek és szövetkezetek or­szágos érdekképviseleti szervei és a megyei tanács) indítványa alapján jár el. Az állampolgárok közvetlenül nem fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikban e szerv­hez, viszont a jogszabályok al­kotmányosságának felülvizsgálata érdekében javaslatot juttathatnak el — a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szó­ló törvény szabályainák megfele­lően — az indítványozásra jogo­sultakhoz. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. CIKKEINK NYOMÁN Ilii / •■ Hatósági intézkedésről — hiányérzettel Amint azt a szeptember 12-i Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük, a tiszakécskei Bognár Mihályné a nyár kellős közepén összesen 37 napon át nélkülözte a nemrég vásárolt hűtőgépét, mert a kijavításához ennyi időre volt szüksége a szerviznek a helyi Építő- és Vegyipari Szövetkezet szakrészlegének. Ezzel kapcsolatban kifogásoltuk a kölcsönkészülék hiányát, illetve a csereutalvány kiadásának elmulasztását, s azt, hogy a szállításról olvasónknak kellett gondoskodnia. A közöltek nyomán vizsgálatot végző megyei-taftács ipari osztálya megállapította a panasz, meg a bíráló ,, észrevétel alaposságát és intézkedett, hogy Bognárnénak megtérüljön a felmerült fuvarozási költsége. Egyidejűleg felhívta a kécs- kei szövetkezet vezetőinek figyelmét a garanciális kötele­zettségre, miszerint a 15 napon túli javítás esetén kölcsönké­szüléket (gépet), a 30 napot meghaladóan pedig a készülék (gép) cseréjéhez szükséges utalványt kell kiadni a megren­delő részére, anélkül, hogy igényelné. Korszerűsítenek, s javítanak is Talán feltűnt olvasóinknak, hogy e sorok legelején idézőjelbe tet­tünk egy nevet. Nos, korántsem véletlenül, hiszen nem vagyunk ró­la meggyőződve, hogy létező személlyel kapcsolatos. Miért? Mert a DÉGÁZ küldött részére is válaszlevelet, melyet visszahozott a posta, arra hivatkozva, hogy a címzett ismeretlen. Ha így van, szomorú ez a tény, már csak azért is, mert az álnéven jelentkezés nem éppen a leghízelgőbb jele a bizalomnak! Miért voltak zökkenők a Homok mégy — Kalocsa közötti buszközlekedésben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom