Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

/ Csikériától Dunaesvházáis 1944. október 30-tól november 1-ig Október 30-án még erősebben folyt a szovjet csapatok offenzí- vája. Harci repülők bevetésével, valamint gyorsan mozgó harc­kocsi- és gépkocsizó egységek alkalmazásával Kecskemét felé törteik, így a súlypont ai város 'körül alakult ki, miközben e na_ pon tizenöt újaibh Bács-Kiskun megyei községet szabadítottak fel, A 31. szovjet! llövészhadtest el­sőként a hátában álló Vaskút községet foglalta él. Bajától északra, a Kalocsára vezető úton hat község lett szabad 30-án: Dusnok 'községet „átkutatták, né­met katonákat kerestek, de már egyet sem lehetett találni. El­hordták az .irhájukat..Mis- ke, majd Bátya következett, Ka_ locsa ikörzetéban Drágszél és IJomokmégy elfoglalásával a szovjet csapatok 5—10 kilométer­re megközelítették Kalocsát, s lehetőséget teremtettek egy eset­leges duhaj átkeléshez. A Duna—Tisza közének kö­zépső szakaszán északra mozgott előre az arcvonal. Ekkor szaba. dúlt fél október 30-án Soltvad- 'kert. A község református temp­lomának tornyát két áknatalálat érte, az egyik a tornyot, a másik pedig ,a templom oldalfalát. Soltvadikert felszabadulásával Imrehegy és Kecel területéről is ki kellett vonni iá magyar csa­patokat. Söltviadkerttől északra Kaskantyú is a szovjet csapatok kezére kerüillt. A Kecskeméttől északra elhe­lyezkedő 24. német páncéloshad­osztály október 30-án a reggeli órákban ellentámadást indított a Kecskeméttől délre támadó szovjet csapatok ellen. A 2. szov­jet gárda-gépesített hadtest azon­ban Kecskemétet balról meg­kerülve, a támadó német páncéloshadosztály hátába ke­rült és azt három részre szakította. Ekkor szabadult fél Hetényegyháza. A szovjet csapa­tok ezen gyors és váratlan előre­törése következtében a Kecske­méttől délnyugatra harcoló 1. magyar lovaslhadosztály csapatai, hogy elkerüljék a . bekerítést, szórványos harcok után elhagy ták Jakabszállást, ahova még e napon bevonultak a szovjet csa­A Duna melletti térségben1 • a rW 'vfiiä^yk? mádósztály ä'rcvörtä- lán — az erős szovj et támadás miatt — az egységeket Söltvad- kert és Kaskantyú területéről visszavonták; s így szabadulj fél élőbb Császártöltés, .majd myu_ gatabbra Hajós október 31-én. Mindkét teJepülIéS felszabadítá­sában. a 31. lövészhadtest egysé­gei vettek részt. Kalocsát a magyiar—német csapatok 31-énl még a reggeli órákban elhagyták. Utóvédként egy szakasz marladt a város szé­lén. A 3. szovjet l'övészhadtest csapatai a déli órákban érték el a város ihatárát. A felderítő egy­séget Grősz József 'kalocsai ér­sek vezetésével küldöttség fo­gadta a város határában. A kül­döttség biztosította a Vörös Had­sereg katonáit a város lakóinak jóindulatáról, és békési szándé­káról!. Ilyen körülmények között Kalocsán nem voltak harci cse­lekmények, s a város megmene­kült a rombolástól és pusztítás­tól kivéve néhány aknabecsápó- dást. amely mégt a reggeli órák­ban történt. Délutánra Kalocsa érseki és járási székhely a szov­jet csapatok! kezébe került. Soltvadkertről — aknavetők és tüzérségi lövegek tüze után — a szovjet 'hadsereg csapatai (főként kozák csapatok) tovább vonultak Kiskőrös irányába, s 31-én elfog­lalták. „Izsák községen keresztül ok­tóber '31-én volt a'-legnagyobb visszavonulás. A vasútállomáson német tehervagonok álltak. Kö­rülbelül 12 tagú'nemét őrség volt az állomáson. Ezeket a vagono­kat kihúzatták és az állomást fel­robbantották, a Kecskemét felé vezető műúton, a község szélén lévő patakhíddal együtt. A síne­ket is felrobbantották 50 méter renként. A község védelmét az Alsótemető és .Felsőtemető árká­ba beásott néhány: magyar tüzér­ségi löveg tette ki, dé. azokat is elvezényelték még a nap folya­mán” — írja Kovács Gyula Izsá­ki helytörténész, így e napon, a késő esti órákban — néhány órás síri csend után — megjelentek a községben a szovjet csapatok elő­őrsei, s még az éjszaka folyamán a szovjet csapatok magasabb egységei is elfoglalták a közsé­get, kora hajnalra Izsák felsza­badult. Kecskemét környékén a debre­ceni hadművelet és a budapesti hadművelet közötti időszak leg­súlyosabb csatája dúlt a magyar ' fröníszákászon, s néhány hadtör­ténész után joggal beszélhetünk Kecskemét-környéki csatáról. E csata kíméletlen, véres és hullám­• Vörös János vezér- ezredes, a magyar honvéd- vezérkar főnök« 1944. november 1-én Kecskeméten Jelentkezett a szovjet csapatoknál. NEGYVEN ESZTENDEJE zó volt, s mindkét fél részéről súlyos veszteségekbe került. A csata a jól felszerelt, nagyobb erejű és létszámú, valamint jó harci szellemű szovjet csapatok­nak hozta meg a győzelmet. A 2. gárda-gépesített hadtest Kecskemét mindkét oldalán elő- . rejutva, Kecskemét északnyugati körzetében beleütközött- a Hor- tian német légvédelmi ezred vé­delmébe. Különösen erős harc bontakozott még ki a Korhánkö- zi út környékén, valamint a Kis­kőrösi földúton, ahol a szovjet 'harckocsik : több magyar páncé­lost lőttek ki. Kecskeméttől északra, a Buda­pest felé vezető műúton az 1. né­met páncélos hadosztályhoz tar­tozó harckocsik kilőttek két szov­jet páncélost, amelyek Lajosmi- zsére törtek be. Lajosmizsétől nyugatra viszont a 2. gárda-gé­pesített hadtest egységei Helvé­cia felszabadítása után észak­nyugatnak fordulva 'haladtak to­vább, a 49. szovjet gárda-lövész- hadosztályhoz tartozó egységei pedig körülbelül délután 16 óra tájban — rövid utóvédharcok után — felszabadították Kerek­egyházát, a 6020 lakosú nagy­községet. / A Kecskemét környékén zajló harcok hevességére mi sem jel­lemzőbb, hogy a várost körülve­vő szovjet csapatok ellen a né­met—magyár katonai alakulatok húsz ellentámadást vezettek. A Krasznaja Zvezda haditudó­sítója írta a Kecskemét környé­kén folyó harcokról: „Amikor az egyik lövészegységünk állása ellen tizenöt harckocsi kezdett ellentámadást, azokat először a páncélvadász-tüzérség és páncél­törőink fogadták. Megsemmisí­tettek 'hat ellenséges harci jár­művet. Közben a nehéztüzérség gyorsan rövid sorozatot adott le oda, ahonnan a tankok jöttek. Csak ide és nem más helyre kel­lett nekik menni, ahogyan az ellentámadás nem sikerült. Így is történt. A távolfigyelők észre­vették, hogy az ellenség páncé­lozott járművei megálltak egy liget tisztásán, amelyet már a nehéztüzérség belőtt. Hamarosan megkezdődött a tüzelés." Végeze­tül, amikor elfoglaltuk a ligetet, itt még négy. Panther is ki volt égve.” Október 31-én Kecskemét fel­szabadult. A szovjet csapátok 'bevették Budapest délkeleti ka­puját, ahonnan 86 kilométeres egyenes műút vezet Magyaror­szág fővárosába. Dr. Jósa Iván (Folytatjuk) 1884. november 2. t* PEiiíí GYERMEKÉVEK-GYERMEKELET .Íí'fc» ( Kecskeméti vagyok! A Kecskeméti Szemle szer. kesztősége, a városi úttörőelnök­ség.és a Szadlvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon közösen hir­dette meg a kecskéméit úttörő- csapatok számára a felszabadu­lási vetélkedőt, Kecskeméti va- gyokl — címmel. Harmincnégy csapat nevezett be a tizenkét feladatból álló, hat- fordulós vetélkedőre. A kisdobo­sok és úttörők jól kivették a ré­szüket a különféle gyűjtőmun­kából. Megfejtették a szemlében meg­jelent — a várossal kapcsolatos — keresztrejtvényeket. A kisdo­bosok Összegyűjtötték a város­ban található emléktáblák he­lyét. 'lleírták szövegét —, illetve az úttörők megkeresték a város valamennyi szobrát, . és kiderí. tették alkotójának nevét is. Ké­szítettek ajándékot a városba ér­kező társaiknak, felkutatták az itt élő művészek nevét, a híres sportolókét, és a felszabadulás előtt országos hírnevet szerzett emberek munkásságát dolgozták fal. Nagyon érdekes, szép kiállí­tást sikerült gyűjteni azokból a tárgyakbóL amit a város üze­meiben. gyáraiban készítenek, illetve a környező termelőszövet, kezetekben termesztenek. A feladatsor utolsó részeként a gyerekeknek azokat az elkép­zeléseiket kellett megfogalmaz­niuk — például makettet készí­teni —. hogy milyennek képze­lik el a megyeszékhelyet a fel. szabadulás 50. évfordulóján. (Na­gyon ötletes volt a Béke téri út­törők elgondolása: iskolájuk te­tőszerkezetében napkolléktorok gyűjtik majdan az energiát, hogy a fűtési gondot elvethessék!) Nemrég került sor a vetélke­dő eredményhirdetésére. A Ko­dály Zoltán-iskola ifjú muzsiku­sai — Kökény Maria/nna, Keré- nyi Ákos, Bense Nóra és Bense Márta — valamint a Petőfi-is- kolából érkezett Varga Ottilia szavalata vezette be a kis ün­nepséget. Ezután a városi ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője, Császár Cirill méltatta a gyerekek munkáját,, és ismer, ■tette a legjobbak nevét. Az úttörők közül edső helyen a Béke tériek végeztek, kimagas, lo munkájukkal. Második helyen a Buday Dezső iskola Vük őrse, •harmadikon a Molnár Erik isko­la Makk Marci őrse végzett. Va_ lamennyien jutalomtáborba me­hetnek — a Béke téri úttörők közül pedig egy diák Szimfero- polba utazhat. A kisdobosok pályamunkáinak # A kiállításon láthatók a kecs­keméti üzemek termékei. (Mé— hesi Éva felvétele) sorából kiemelkedtek a II. Rá­kóczi Ferenc iskola, a Mátyás király körúti iskola, a helvécia- feketeerdei iskola és a kerek­egyházi iskola kicsinyeinek raj­zai és gyűjteményei. Jutalmul budapesti ldránldulást kaptak. A győzteseknek Fekete László, a városi pártbizottság titkára tárgyjutalmakat és emléklapokat adott át. & K. Tudósítóink jelentik Két új tudósítót köszöntünk sora­inkban: a kisdobos Ma&ocsa Jutkát, aki a bajai gyakorló általános isko­la, és a- kalocsai Dömény Évát, aki a Vén József Általános Iskola tanu­lója. Jutka, amint levelében erről beszá­mol öt különféle szakköri foglalko­zásra* jár! A legérdekesebbnek az orosz- és a tűzzománcszakkört tart­ja. de szívesen jár szolfézs, matema­tika- és zongotraszakköre is. A tüzzománcszakkörön az iskola bejárati kapujára készítettek dísze­ket! Lecsiszolták a vörösréz-lemezt, befestették. virágainkban gyöngyöt, üvegreszeléket helyeztek és kiégették. Ezután a kapura került! Sikerült még egy szépjlepkét is elkészíteni. Mds-tr á teí&ihr szobát díszít?! * “ * Éva egy jól sikérült járőrverseny­ről küldött beszámolót. „Tizenkét őrs vett részt azon a ver­senyen. amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére rendeztünk. A hat állomáson különféle kérdések vártak bennünket. Tanáraink bírálták el vá­laszaink helyességét. Osztályunk há­rom őrse, egymással is versengett. Üdvrivalgással vettük a hírt. a mi Dongó őrsünk lett az első! Jutalmunk egy labda, és két zacskó cukor volt.. Az őrs minden tagja úgy érezte, hogy ilyen finom cukrot még soha életé­ben nem evett!” * A Bajai Űttörőzenekar tette emlé­kezetessé ä hercegszántói gyerekek szüreti mulatságát! A zenekar tagjai szívesen látott vendégek a nemzetisé­gi községben, ahová a legutóbbi be­mutatkozásukkor a szomszédos, Vaj­daságból is érkezett égy harmincta­gú delegáció. A helyi termelőszövet­kezet autóbusza rendszeresen szállít­ja az ifjú muzsikusokat, a község szívesen látott vendégeit. összeállította: Selmeci Katalin Harcijáték Halason Nagyszabású harcijátékkal emlékeztek meg az elmúlt napokban Kiskunhalason a város felszabadulásáról hét úttörőcsapat tagjai, valamint KISZ-esek. a fegyveres testületek tagjai. Az eseményen pontosan követték a várost felszabadító 2. Ukrán Front katonáinak negyven esztendővel ezelőtti útvonalát. A négy ég­táj irányából vonuló „szovjet harcosok” előrenyomulását páncélo­zott járművek, fegyveres katonák és munkásőrök segítették. A „harc” irányítása rádió segítségével történt, a csapatok természetesen ma­gukkal vitték zászlóikat, amelyeket a szovjet páncélosokra erősítet­tek fel. A számháború szabályai szerint bonyolított játék azzal ért véget, hogy a városi tanács tűzoltótomyának Lenin térre néző felén ki­tűzték a szovjet zászlót a győztes katonák. Ezután került sor a Piriéről érkező Szabadság lángjának foga­dására. A szovjet hősök emlékművéhez futóstaféta hozta a lángot. NAPLÓLAPOK A SZOVJETUNIÓBÓL IV. Világváros (Méretek, adatok.) Moszkva metropolisz. Tokió, New York és London után a világ negyedik leghatalmasabb városa. Nyolc­millió ember él itt. Területe: 875 négyzetkilométer. Észak—déli irányban negyven, kelet—nyugati irányban pedig harminc kilo­méter széles. Nem csoda, hogy a turista többször eltéved Moszk­vában. S annyiszor veszít tájé­kozódókészségéből, ahányszor metróba száll. Három metró — három szinten. Egyébként logi­kus az elrendezés: körkörös és sugárirányú vonalak találkozásá­nál egy-egy állomás található. Egy menet itt is öt kopek. Néhány adat, ami nem a vá­ros méreteire vonatkozik, hanem a moszkvaiak életkörülményeire. A lakások 90 százaléka komfor- tosított. A ■ lakbér: 15 kopejka négyzetméterenként. (Csekély összeg!) A gázért két rubelt, a telefonért hármat kell fizetni ha­vonta. A háromszobás lakások bérleti díja — mindent egybe­vetve — 12—15 rubel. Moszkvát lehetetlen megis­merni az ExpreSsz-út néhány napja alatt. Merész vállalkozás lenne az ötezer , utcát bejárni, négyezer könyvtárába, hétszáz tudományos kutatóintézetébe, hetvennyolc főiskolájára, egye­temére, százötven múzeumába, huszonhat színházába — akár­csak egy-egy pillanatra is — be­áll. Kevesen tudják: ez a mos­tani a harmadik Lenin-mauzó- leum. Az elsőt sebtében, három nap alatt ácsolták össze fából, 1924 telén. A második ugyancsak fából készült. A mostanit 1930. november 7-én avatták feli A fa­lak borításához Ukrajnából hoz­ták a sötétvörös, fekete-és szür­ke gránitot, míg a LENIN-fel- irathoz való mélyvörös kvarcitot az Onyega-tó partjáról szállítot­ták Moszkvába. A mauzóleum főbejárata" előtt éjjel-nappal díszőrség áll. S mire megláthat­juk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom legnagyobb hősének bebalzsamozott testét, bizony órák telnek el, olyan hosszú sor kígyózik a mauzóleum előtt. (Üjra itthon.) Utolsó este mit csináljon a turista a hotelban, a várös központjától tíz kilomé­terre? Pihenjen, hiszen hajnal­ban indul a repülőgép, frissen kell ébredni. Moszkva egyik leg­nagyobb repülőterén, a Séreme- tyevo 2-n csend honol. PerstoeJ hiszen még mindenki álmos. S egyszercsak megtörik a csend. Faládából kukorékol egy kiska­kas. Itt a hajnal, biztosan jelzi! Nevetés, etfipr kezdve halk mo­rajlás. Megint kezdődik egy nap, tilos álmosnak, fáradtnak lenni! A gép is pontos. S akkorra ér­kezünk Budapestre. amikor Moszkvából elindulunk. Vissza­nyertük a két órát! S megőriz­zük élményeinket! (Vége) l Borzák Tibor napsütésben (Felfedezőúton.) A szabad időben próbálom felfedezni a várost. .Ügy gondolom, gyalogo­san teszem ezt. De, ámikor a Vörös térről a Rosszija filmköz­pontba ' igyekszem, rájövök: olyan nagy a távolság, hogy mi­re odaérek, Vége a szabad óráimnak. Trolival közelebb van. Puskin szobra és a szökőkút mö­gött áll á Rosszija mozi, ahol a moszkvai - filmfesztivált 'rendezik. Mellette pedig a több világnyel­ven megjelenő népszerű szovjet külpolitikái hetilap, a Novoje Vremja szerkesztősége. A „felfedező” séta során kör­bejárom a vörös téglafallal kö­rülvett erődítményt. Nemcsak kívülről, hanem „belülről” is megismeri a csoport a 28 hek­táron fekvő Kremlt. S" azokat a templomokat, amelyeknek arany hagymakupolái messzire szórják fényüket. Rubljov ikonjai a ti­zenhárom méter magas faiko- nosztázon csodálhatok, az Ark­angyal. székesegyházban. Lehetetlen felsorolni, hogy mennyi' látnivaló vár még ben­nünket a: Szovjetunió fővárosá­ban. , ■ (Mauzóleum.) A Lenin-mauzó- leum méltóságteljes gránitépít­ménye a Vörös tér központjában kukkantani. A gigantikus' mére­tekkel csak külső szemlélőként is­merkedhetünk, nincs lehetőség • A Vörös téren mindig sokan sétálnak. A képen a Kreml egyik tornya és a Történeti Múzeum látható. 4« Szombati csúcsforgalom a GUM-ban, a hatalmas áruházban. arra, hogy a múzeumban qrákig álljunk egy-egy kép előtt. Sietni kell, az idő sürget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom