Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 242. szám Ári! 1,40 Ft 1984. október 14. vasárnap TÖBB MINT SZÁZ RENDEZVÉNY Őszi megyei könyvhetek A szövetkezetek támogatói a közművelődésnek. Neves művészeti közösségeket patronálnak és segítségükkel sok' amatőr csoport ka­pott már eddig is bizonyítási alkalmat. Vannak olyan helyek, ahol az ismeretterjesztés vagy a képzőművészeti alkotó munka szervezé­sében is jeleskednek. A legjelentősebb közművelődési szolgálatuk azonban minden bizonnyal a vidéki könyvtérjesztés terén végzett tevékenységűk. Ha esak az elmúlt negyedszázadot tekintjük is, nagyra kell értékelnünk, hogy boltok és bizományosi munkaközös­ségek kiterjedt terjesztői hálózatával, mintegy házhoz viszik az ér­tékes, hasznos, triss olvasnivalót. Ez pótolhatatlan, értékközvetítő munka kerül a figyelem fókuszába októberben, az őszi megyei könyvhetek rendezvénysorozatán. Az idén már huszonegyedik alka­lommal összeállított programfüzér — falun és városon egyaránt — Szerves része a területileg illetékes közművelődési intézmények, könyvbarátbizottságok tevékenységének. Az október 15-ével kezdődő rendezvényekről Kocsó Istvánná, a MÉSZÖV munkatársa adott tá­jékoztatást Elmondta, hogy fiz -olvasást népszerűsítő sorozat szer­vezésében mindegyik megyei áíész részt vállalt. Számos iro­dalomtörténeti könyv- és (illuszt­ratív céllal készült) grafikai kiál­lítás lesz látható október végéig. Népszerű írók találkoznak a kö­zönséggel, vetélkedők, tombolák, kedvezményes könyvárusítások segítik majd, hogy a közönség közelebb kerüljön Guttentoerg örökségéhez. Tölblb helyen úgy kívánják fel­hívni a figyelmet a kortárs vagy a klasszikus írók, költők alkotásai­ra, hogy neves művészek tolmá­csolásában mutatnak be résziete­ket a műveikből. A színes, változatos esemény­kor megnyitója október 15-én 18 órakor lesz Kalocsán, a Művelő­dési Központ és Ifjúsági Házban. •Br. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője mond ünnepi beszédet, majd Vasy Géza irodalomtörté­nész beszélget Végh Antal íróval és Pintér Lajos József AttUa-dí- jas költővel. Kiskunhalason 19-én, a szövet­kezeti könyvesboltban Moldová- nyi Ákos találkozik olvasóival. Kiskőrösre Sánta Ferencet hív­ták meg. ( Az Isten-a szekéren cí­mű. kötet szerzőjének vendégeske­dése alkalmából irodalmi, vetél­kedőre is sor kérdd.) Petőfi szü­lővárosában szerepel egyébként, a rákövetkező héten, Tompa Lász­ló színművész is. Dunavecsén Ba­jor Nagy Ernő dedikálja müveit 18-án, Bflto Imre pedig 25-én tant előadást. Az apostagiak dr. Tar­ján Tamást, a Népszabadság kri­tikusát várják október végén. Az emUtetteken kívül több • mint száz különféle rendezvényre ke­rül sor B ács-Kiskunban az őszi megyei könyvhetek alkalmából. F. P. J. Hétfőn kezdődik Kádár János franciaországi látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja, Francois Mitterrand- nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására ok­tóber 15-én, hétfőn hivata­los látogatásra franciaor- szágba utazik. (MTI) Indonéz küldöttség érkezett hazánkba /Maijai Józsefnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének meg­hívására szombaton küldöttség élén Budapestre érkezett Ali Vardijiana, az Indonéz Köztársa­ság gazdasági, pénzügyi,. ipari és fejlesztési ügyek irányításáért fe­lelős tárcaközi együttműködési minisztere. A vendégeket a re­pülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Budi Hartantyo, az In­donéz Köztársaság budapesti nagykövete. 'Délután Marjai József és Ali Wandhana között a Parlamentben megkezdődtek a magyar—indonéz gazdasági tárgyalások. A Minisz­tertanács elnökhelyettese este ■ vacsorát adott a vendégek tisz­teletére. (MTI) Szüret — 1984 • Borbáson szüretelnek a kecskeméti lenlnvárMl álta­lános iskola tanulói, naponta százhatvanan, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet ültetvényén. Régen volt olyan rossz hangulata a szőlőter­melőknek és -feldolgozóknak, mint most a szü­ret elején. A mintegy két éve tartó aszályt még ez a mélyen gyökerező növény is megsínylette, ráadásul' jöttek a téli és tavaszi fagyok; néhány helyen pedig a jégverés pusztított, s mindezt te­tézte a hő- és napfényszegény nyár, amely nem érlelt édes fürtöket. A napfényt és a meleget semmi sem pótolja. • így tehát az Idén lassú az érés, gyengébb a bo­gyók cukrosod ása, az ősz pedig csapadékosabb és hűvösebb a megszokottnál... szóval minden összejött, s emiatt a termés kevesebb, a minő­ség pedig elmarad a jó évnek számító tavalyi­tól. * ' A pénze viszont a szőlőben és boriban „fek­szik” több megyei gazdaságnak, az ebből szár­mazó jövedelme döntő a nyereség alakulására, a jövő év pénzügyi megalapozására, a gazdál­kodás stabilitására. Ezért is dúl ádáz harc a felvásárlási árak kömül. Aki átveszi a termést — legyen- az szövetkezeti, állami vagy pincegaz­dasági felvásárló — nem tud a gyengébb mi­nőségűért többet fizetni, mert a bort a minő­ség szerint értékesítheti, s nem várható el sen­kitől, hogy eleve veszteséggel, ráfizetéssel dol­gozzék. A termelők helyzetét még nehezebbé teszi, hogy a több száz hektáros ültetvényekkel egyik évről a másikra nem tudnak mit kezdeni. Alakulnak mér az ésszerű kompromisszumok is, annak figyelembe vételével, hogy a minőség továbbra is elsődleges szempont, s a magyar bor felfelé ívelő nemzetközi elismerése ne törjön meg. A megyénkben is ez vezérli a termelőket és feldolgozókat; annak a felelősségnek a tudata, hogy az itteni termőtájakról kerül hordókba és palackokba az ország borának csaknem fele. (Szüreti képriportunk a 3. oldalon.) Szűrőszövet szovjet exportra • A kunszentmiklósi TEMAFOBG-nál IV. negyedévi szállításra gyártják a most először szovjet piacra kerülő Teriül műszaki szűrő­szövetet. Múlt évben a gyár összes exportja 25 millió forint értékű volt; ez a mostani megrendelés 31 milliós nagyságával igen jelentős. Amennyiben a szovjet partner elégedett lesz a 750 ezer négyzetmé­ter szövet minőségével, jócskán megemelkedhet az 1985-ös szállítá­sok értéke. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL - f .'JA BETAKARÍTÁS — KÉSÉSSEL I Vetik a kalászost Néhány hetes késéssel kezdődött megyeszerte a betakarítás. Oka, hogy elhúzódott az őszi termé­nyek érése a rendkívül változé­kony időjárás miatt Az október 10-e után szokásosnál még min­dig jóval magasabb a kukorica víztartalma. Szárítás nélkül elég kockázatos magtárba gyűjteni. Legfeljebb azt a terményt érde­mes anélkül raktározni, amelyet a nedves, fóliás-vermes tárolásra szántak, örvendetes, hogy ezt a bevált módszert évről évre nö­vekvő mértékben alkalmazzák a jelentősebb takarmányterm esztő, állattartó gazdaságok. A megközelítőleg. százezer hektár szemeetoukorica területnek a 10 százalékát takarították be a megyei tanács mezőgazdasági és éietenezésügyi osztályának értéke­lése szerint Sajnálatos ez az el­maradás, mert számottevő szán­tón a búzának éppen kukorica az előiveteménye. A betakarítás ké­sése a magágy készítő talajmun- kát, a számítást, a tárcsázást ne­hezíti. Október második féle a őszi búza számára a legalkalma­sabb vetési idő. A tudományos kutatók és gyakorlati szakemberek sokéves tapasztalata is ezt igazol­ja. A gabonamag kései vetése miatt esetleg B—12 százalékkai alacsonyabb termést hoz a ke­nyérnek-, takarmánynakvaló. A kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ben ezért minden erőt összefogva takarítják a kukoricát, végzik a vetést megelőző talaj- rnumkát. A 2000 hektár kalászos-, bői napjainkig 850-et vetettek el. és a jövő hét végéig 1300 hektár­ral lesznek készen a termelőszö­vetkezet gabonavető szakmunká­sai. A megyeszékhely szövetke­zeténél kisebb szántóterületű raó- ricgáti Petőfi Tsz-ben október 10-* (Folytatás a 2. oldalon.) beszéd a fiatalokról A Magyar Szocialista Mun­káspárt, mint az országot ve­zető párt egyszerre felelős ha­zánk jelenéért és jövőjéért. Ez a mély felelősségérzet nyilvá­nult meg abban, ahogyan a Központi Bizottság az ifjúság •társadalmi helyzetével foglal­kozott, és állást foglalt ifjú­ságpolitikai kérdésekben. Hangsúlyozta: az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társa­dalmi feladat, ugyanakkor sor­suk alakításáért a fiatalok ma­guk is felelősek. Nehéz időket élünk, és a fia­taloknak soha nem volt köny- nyü. Az emlékek sok mindent megszépítenek, a történelmi igazság azonbdn az, hogy min­den nemzedéknek, ha más- ■ más módon is, de meg kellett küzdenie azokkal a gondok­kal, nehézségekkel, amelye­ket a pályakezdés, a család­alapítás, az életbe való beil­leszkedés jelent. 1945 óta a mindenkori magyar fiatalok soha nem maradtak magukra egyéni gondjaikban. A szabad Magyarország első dolga volt: a jövőre vetve tekintetét, min-, dent megtegyen azért, hogy a fiatalságot megnyerje a maga számára, és segítsen neki jö­vője kialakításában. Ma már nyugdíjasként emlékeznek vissza sokan azokra az idők­re. Mások ötvenévesen, negy­venévesen másként éUék át if­júságukat, találták magukat szemben a nehézségekkel, és kaptak segítséget azok legyő­zéséhez. Mindig voltak ellent­mondások, időnként feszült­ségek is. Mégis bízvást mond­hatjuk: hazánk szocialista kö­rülményei között a nemzedé­kek viszonyára nem az a jel­lemző, amiben különböznek, hanem ami összeköti őket. A fiataloknak tudniuk kell: ók a munka társadalmába szü­lettek bele. És aki munkával akar boldogulni, ezzel máris tanújelét adta felelősségérze­tének. Így kapcsolódik össze az egyéni érdek, a kisebb kö­zösségek előrehaladása, és a haza fogalma. A fiatalok teret kémek maguknak — és ezzel egyetért a párt. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmé­nyek biztosítsanak a fiatalok számára képzettségüknek és képességüknek megfelelő mun­kát, hogy meg tudják mutatni, mire képesek, egyben pedig a teljesítményükkel arányban álló bérekkel, fizetésekkel könnyíthessenek egzisztenciá­lis terheiken. Olyan korszakban, mint a mai, a népgazdaságnak feltét­lenül szüksége van a fiatalok többségét jellemző tulajdon­ságokra: óz új iránti fogé­konyságra, ötletességre, újító- készségre, munkabírásra. A szocialista építés már olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről — különösen, ha fi­gyelembe vesszük a neméppen kedvező külső körülményeket, amelyék ugyancsak kifejezés­re jutnak a közleményben — a további fejlődésért nagyon meg kell dolgozni. Kádár János a KISZ legutóbbi kong­resszusán a küldöttekhez, és általuk az egész ország fia­talságához szólva felidézte a sportolók útját a rekordokig: eleinte könnyű megjavitaniok korábbi eredményeiket, de később minden századmásod­percért is vért kell izzadni. És ez nagyjából így van. a társa­dalom fejlődésében is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának október 9-i ülésén megerősítették újólag azt is, hogy a KISZ, a párt ifjúsági szervezete a szocialista rend­szer fontos politikai tényezője. Az ifjúsági szövetség sokrétű feladatot lát el, : munkáját szüntelenül meg kell újítania. Más és más korok fiatalságá­hoz mindig megfelelő módon kell és lehet közel kerülni, se­gítve a napi problémák leküz­dését és soha nem tévesztve szem elöl a szocialista célok kiterjesztését, megvalósítását. Nem vitás, hogy ehhez hozzá­járulhat, ha a KISZ, de egyes tagjai és általában a fiatalok az eddiginél nagyobb szám­ban, szélesebb körben vesznek részt a közéletben, amelyet a szocialista demokrácia kitere- bélyesedése jellemez. A mai fiatalságnak abban is követ­nie kell az éíSző nemzedéke­ket, hogy meg keli tanulnia áz igaz ügyért szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és má­sokat meggyőzni. Mindazok, akik felelősséget éreznek hazánk sorsáért, mél­tán remélik, hogy az ebben az országban felnőtt és felnövek­vő ifjúság követi a pártot olyan időszakban is, amikor utunkon nagyobb akadályok, újabb nehézségek várhatnak ránk, amelyek próbára teszik az erőt, a tudást, a találékony­ságot. A párt — kitetszik a hé­ten nyilvánosságra hozott ál­láspontjából is — bízik az if­júságban és számol azzal, hogy a fiatalok bizalmát továbbra is megtarthatja. Ez az alapja mindennek. KUKORICATALLÉR ÉS PASZIÁNSZ, HAT TONNA HABKORONG A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat jászszentlászlői üzemében készítik a fcnkoricatallérí és a pa­sziánsz^ az őszi BNV-díjas teasüte- ményt. Mind a kettőnek az a sajá­tossága, bogy a kukoricaliszten kívül más gabonaUsztet wbiw tartalmaz. Ezért olyanok is fogyaszthatják, akik a búza vagy a rozs őrleményére ér­zékenyek. % Vásárdíjas termékek Jászszentlászlón Több ezer ilyen, úgynevezett Qfisztérzékeny személy él hazánk­ban — gyermekek és felnőttek —, akik búza- vagy rozskenyeret, il­letve e két gabonaféle lisztjéből késsiiteítt tésztát nem ehetnek. A kecskeméti vállalat az egészség­ügy! és más .felügyeleti szervek engedélyének a birtokában a múlt esztendőben kezdte eűi az igen szigorú A1eto,viK7]pirihiigiiiSin,i,a‘i feltételek szerint létesített és fel­szerelt jáSzszentlásziód üzemében a kalászosgabonia-liszt nélküli sü­tőipari termékek előállítását Er­re külön gyártórészleget kellett Szállítmányok Ausztriába teremteni, ahová még véletlenül sem kerülhet be más gabonaőr- tómény, eSafe kukoricaliszt. Tizenhármán dolgoznak a jász- szentlószlói munkahelyen, és egy- műszakos termeléssel havonta négy—öt tonna kukorieataQűént és pasziánszt tudnak sütni. Mivé) a két terméket ezidieig csak szűk- körben ismerik, a kereskedelem keveset réndéL Emiatt a részleg teljesítőképességének 50 százalé­ka van kihasználva. A gyártás gazdaságosságának a javítására egyéb édesipari termékeket ig készítenek, melyek semmiléi» lisztet sem tartalmaznak. Hlyen a kókuszos habcsók és a hahfco- rong. Ez utóbbit osztrák cég tag- rendelésére gyártják, és folyama­tosam számítják, hagy a karács®» nyi forgalomra a nyugati szom­széd országiba jusson az utolsó té­tel is. Az ausztriai megrendelő egyelőre hat tonna habkörcaMft. vásárol. A készítmény kifogáson lan minőségét tekintve, bizonyai hogy máskor is piacra talál B jészszentlászliói édesség. í K. A. • Kukorica- liszttel készített teasüteattajt — a Jász- szentlászlól asszonyok. t* 1 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom