Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

1984. október 14. • PETŐFI NÉPE • | AZ ÉPÜLŐ ISKOLA JELKÉP IS Fülöpháza és lakói •A «^ségtMíterniekből jövőre u új épfiletszárnyba költöznek a fülöpházi gyerekek. • Egyre több fiatal építkezik. Űj házsor a belterületen. (Pásztor Zoltán felvételei) Bővítik az iskoláit Fülöpiházán. Kevés pénzből, aninál nagyobb lelkesedéssel. A két új osztályte­rem alapját a község lakói ásták ki és betonozták társadalmi mun­káiban.. ' Nem volt nehéz rábeszélni az embereket a közös munkára, hi­szen az 1170 lakosú településen szinte mindenki ismer minden­kit. A község központjában nincs sokkal több száz háznál, a fü- löpháziak többsége a négyezer hektáros határ tanyavilágában la­kik. Itt megnézik az idegent, s rá is köszönnek, ha végigmegy a főutcán. |‘ A zártságot a falu fekvése is erősíti. Alig húsz kilométerre Kecskeméttől, egy ugrásra a for­galmas 52-es úttól, a híres ho­mokbuckák közelében épült a kétutcányi település. Vasút, köz­úti áfcmenőforgalom erre nincs, többnyire csak az itt élők fordul­nak rá a kétkilométeres b ekötő- útra. A viszonylagos elszigeteltség is hozzájárult, hogy az elmúlt év­tizedekben folyamatosan csök­kent a község lélekszáma. 1960- ban még 1677 lakost számláltak össze, tíz évvel később 1419-en éltek Fülöpiházán, s 1980-ra ez a szám 1155-re csökkent. Az elmúlt években azonban a csökkenés le­lassult, mondhatni megállt. —■ Korábban öt év alatt adtunk el tíz telket, az idén az első fél­évben kelt el ugyanennyi — mond­ja Pesti József né tanácselnök. — Sorra építkeznek a fiatalok, a a környékbeli tanyákból .is többet felújítottak, valóságos kis gazda­ságokat alakítottak ki. Ha a vizünk, gázunk meglenne Miinek köszönhető, hogy keve­sebb fiatal költözik el, s többen keresik otthon, szülőfalujukban boldogulásukat? Vegyük sorra, mit tud a község nyújtani az itt élőknek. Anyagiakban a háztáji gazdál­kodás lehetősége vonzó. Minden család foglalkozik valamivel — állattartással, fóliázással. Mun­kahelyet helyben a legtöbb em­ber a Zrínyi Szakszövetkezetnél talál. A lányoknak, asszonyoknak a szövetkezet dobozrészlege és a Budapesti Sapka- és Kalapipari Szövetkezet nyújt — az óvoda nyitvatartásiihoz igazodó — mun­kai ehetőségét. Reggelenként négy üzemi busz­járat viszi azt a százhúsz dolgo­zót, akik Kecskemétre járnak munkába. Az utóbbi időben már nem alkarnak feltétlenül a vá­rosba- költözni a bejárók. Közre­játszanak ebiben a lakásának is. Fülöpiházán 8—10 ezer forintba kerül egy telek. Igaiz, közműve- sítetlenüi. A vízműtársulást most kezdték szervezni, s a gázbeveze­tés is várat egyelőre > magára. Nincs olyan nagyfogyasztású in­tézmény, amely fedezrii tudná a bevezetés költségeit. — Ha a vizünk, gázunk meg­lenne, közelebb kerülnénk Kecs­keméthez — mondja a tanácsel­nöknő. A távolság a várostól nem csak képletes. A helybeliek egyik legnagyobb bánata a közlekedés megoldatlansága. Akinek nincs , saját kocsija, szinte el van zárva a világtól. Míg a közeli Ágas- ögyházán naponta 24 buszjárat halad keresztül, itt viszont nincs átmenőforgalom, s a főúton robo­gó távolsági járatok nem tesznek kitérőt a néhány fülöpházi utas kedvéért A gazdaságossági érvek itt azt a régi keletű egyenlőtlen­séget konzerválják, melyet így fogalmaz meg a népességmegtar­tásról készült tanácsi .beszámoló: „Községünk lakosságának sértik az igazságérzetét azok a megkü­lönböztetések, amelyek a lakás­építés valamint a közművesítés feltételeinek rendszerében, az energia és közműdíjak tarifadí­jában is tapasztalhatók.” Idősek és fiatalok Eddig az anyagi feltételekről esett szó. Nemcsak kenyérrel él azonban az ember. Egy település sorsát, jövőjét az anyagiaknál is jobban befolyásolja, milyenek az idősebbek és fiatalok lehetőségei, s megkapják-e azt a törődést, se­gítséget, amire szükségük van. A község lakóinak korátlaga igen magas, az ötven év feletti korosztály többségben van. Külö­nösen sok idős ember él á buekás rész nehezen roegközeflíthető ta­nyáiban. őket a posta kapcsolja be a község életének vérkeringé­sébe. Aszódi Gyula kézbesítő na­ponta negyven-ötven kilométert tesz meg a rosszul járható, ho­mokos ■ dűlőutakon. Nemcsak a leveleket, újságokat— többnyire Szabad Földet és Petőfi Népét. — hordja szét, hanem hozza és viszi nap mint nap a híreket., üzeneteket. — Ha valakinék gyógyszer kell, vagy a tanácshoz, a postára akar küldeni valamit, elintézem. Apró dolgok, nekem jelentéktelenek, az időseknek viszont nagyon jól jön a segítség —• mondja a fiatal kéz­besítő, aki családi hagyomány folytatója. Édesapja 28 évigpos- táskodoit, s ő lépett a nyomálba. Aszódi Gyula egyszemélyes in­tézmény, s természetes, hogy osz­lopos tagja a tűzoltóegyesületnek, s a község focicsapatámk is. Vannak rajta kívül mások is, akik összetartják ezt a magycsa- ládnyi közösséget; például Emmi néni — Kántor Emma — a nyug­díjas tanítónő, aki most a klub­könyvtárat vezeti. Negyven éve él itt, s minden' társadalmi meg­mozdulás résztvevője, szervezője. Hasonló közéleti ember dr. Mé­száros Imre orvos, a község párt- titkára, aki másfél évtizede Fü­löpháza lakója. Szakemberek kerestetnek S mi a helyzet az utánpótlás­sal, a fiatal szakemberekkel, akik­re egyre nagyabb szükség van? Tanár, népművelő, ' mezőgazdasá­gi mérnök kellene. Egy ezer fŐ6 település természetesen nem tud ennyi szakembert saját tagjaiból kinevelni. Máshonnan kell ide­kötni őket, s ez óriási gondot je­lent. — Ügy érezzük, hogy egy ilyen kis községben feltétlenül lakás kell a szakembernek — mondja Pesti Józsefné. — Aradkor ideke­rül egy fialtad, biztos nem dönti el agyiból, hogy én építkezni fogok, és egész életemet itt töltöm. Van megoldás? A fülöpháziak megpróbálják bizonyítani, hogy igen. Az iskoláiban öt éve még egyetlen szakos tanár dolgozott. Garzonlakást, szolgálati férőhe­lyeket alakítottak ki, s ma már hat képzett nevelő tanít, közülük 'hárman egyenesen a főiskoláiról jöttek. Hhhiez persze az kellett, hogy Martanosi Józsefné, az igaz­gató személyesen megkeresse és rábeszélje a szóba jöhető végzősö­ket. Antim Jdnosné tavaly végzett férjével együtt a szegedi tanár­képző főiskoláin. Biológia-test­nevelés szakos. Az óraközi szü­netben az első év tapasztalatairól kérdeztem: — Egy kezdő helyzete minde­nütt nehéz, de egy ilyen kis he­lyen még nehezebb. A gyerekeket nagyon megszerettük, a szülőkkel is jó a kapcsolatunk, bár eleinte tartattak tőlünk. Itt minden ide­gent megnéznek. Mivel mi vol­tunk az újak, élednie sok embert akaratlanul is megsértettünk. A szakmai előrelépés a részben osz­tott iskola miatt nem könnyű. A tanánhiány miatt reggeltől estig az iskolában vagyunk. Az első évben a tanítás' mellett sők' min­dennel próbálkoztunk, de elfcép- zelésedmknek csak egy részé sike­rült. A zenés esti torna nem vált be. 'Beindítottam egy népiltánc- szakkört is. Eleinte jöttek lelke­sen, a fiatalok, azután elmaradtak. A moziműsor viszont, amit a férjeim csinál, sikeres. Vége a szünetnek, folytatódik a tanítási. Egyelőre még szűkösen ülnek a gyerekek, de már maga­sodnak az új tantermek falai. Az épülő iskola jelkép is. Ahol is­kolaépítésbe fognak az emberek, ott hosszú távira terveznek. Lovas Dániel Fiatal Vezetők Iskolája Harmadik ízben hirdette meg az Országos Vezetőképző Köz­pont a negyven évesnél fiata­labb vezetőknek á Fiatal Veze­tők Iskoláját. Az egyéves kur­zus a megfeledő alapképzettség­gel — egyetemi vagy főiskolai diplomával — és legalább Öt­éves középszintű vezetői gyakor­lattal rendelkező szakembereket kívánja a felsőszintű vezetői feladatokra . felkészíteni. A tíz­hónapos képzésből és négyhetes szakmai gyakorlatból álló isko­la vállalati és makroszintű gaz­dasági ismereteket nyújt. Ve­zetésszociológiai és vezetéspszic­hológiái foglalkozásokat tarta­nak, és számítógépes döntési já­tékokat is szerveznek. A hallga­tók minden hónapban egy hétig bentlakásos gyakorlatokon vesz­nek részt. Az iskola iránt évről évre növekszik az érdeklődés. Az iskolába való felvétel na­gyobbrészt vállalati, vagy — egyre csökkenő arányban — fő­hatósági jelölés alapján törté­nik. Ä most jelentkezőik felvéte­léről novemberben pszichológiai alkalmassági vizsga után dönte­nek'. Megnyílt a felújított KSC-sportvendéglő Kecskeméten, a Nagykőrösi u. 13. számú épületben, a Városföldi Állami Gazdaság működtetésében. HIDEG, MELEG ÉTELEKKEL, REGGELIVEL, EBÉDDEL, VACSORÁVAL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET. Vállaljuk csoportos, családi és társas összejövetelek rendezését. Nyitvatartás mindennap 6-töl 23 éráig. 2145 RÁDIÓJEGYZET •.eveioan vagy teleronon feltett kér­dések, kérések sokasága hangzott el a csütörtök délutáni Segíthetünk? cí­mű rádióműsorban. A jogi problémák­tól a pályaválasztási gondokig, sok mindemről szó esett, az egyórás adás központi témája azonban az iskola rüil félreértések, tankönyveik, tanesz szülök, gyógypedagógusok kerestek, letékes szakemberei adtak választ, sül ugyanebben az időben, egy nagy sor hangzott el a Kossuth-adón, A kor — és hasznosabb! —, ha nem medttá szerkesztési koncepció, ha alig huszo dióműsor ugyanazt a problémát fe Ungváxy Ildikó szerkesztette csűtörtö levelét”, remélve, hogy Bádiójegyze Segíthetünk? érettség, a korrekciós osztályok kö- közeik hiányosságai voltak, amire és az Országos Pedagógiai Intézet 11- Igaz, egy nappal korábban, s ráadá- szerű, a részletekre is kiterjedő mü- rekció kérdőjelei címmel. Talán jobb lünk azon, bogy mennyire szerencsés nnégy érán belül, két különböző ré­szegeid. Ehelyett, inkább felidézzük az ki adás Somogyból érkezett „hangos tünkkel Így mi is Segíthetünk (?) ... „Igen tisztelt rádió szerkesz­tőség! Olyan súlyos problémánk van, amit egyedül képtelenek vagyunk megoldani... Végtele­nül el vagyunk keseredve... Háromszobás, paraszti jellegű fa­lusi házunk van, Kaposvártól 11 kilométerre, egy kis faluban. Szép rendezett lakás, szép kert fürdő­szoba, víz bevezetve, de sajnos én az itteni éghajlatot nem bí­rom, orvosi javaslatra el kellene hagynom a Dunántúlt. Erős rosz- szullétek jönnek rám, szédü­lök ... A buszban olyan szégyen ért a múlt héten is, rosszul let­tem ... Az orvos azt tanácsóljá, hogy ha lehet, az Alföldre köl­tözzünk, mert a Dunántúl olyan mint a százarcú színész, mindig mást mutat... S az én beteg szívem nem bírja. Reggel és naplementekor, ha kint vagyok a szabadban, úgy érzem azonnal megfulladok. Ezért nagyon szí­vesen elcserélnénk, egy alföldi, faluszéli tanyáért a mi házun­kat. Megfizethetetlen öröm len­ne számiunkra, ha megoldódna a problémánk... Minden megol­dás érdekelne bennünket, Bács- Kiskun megye előnyben... Ugye segítenek? Az adott bátorságot a levél írásához, hogy mindig hall­gatom a Segíthetünk? című ro­vatot, bár arra nem gondoltam, hogy egyszer nekem is lesz olyan fájdalmas ügyem ,az életben, ami­hez az önök segítségét kell majd kérnem. A nevünket a nyilvános­ság előtt, ne tessenek mondani, de ha. valaki a szerkesztőségüktől a dinünket kéri, szíveskedjenek közölni. Segítőkészségük ben bí­zunk, hiszen hány nehéz prob­lémát megoldottak, amit nagyon sokan nem tudunk megolda­ni... Mert vannaik lelkiismere­tes emberek, akik megértik em­bertársaik bajbajutását... Az orvos azt mondta, hogy ha élni akarok, fogadjam meg a taná­csát. Nagyon szépen kérem önö­ket, hogy segítsenek! Ugye meg­teszik? .. Azzal, hogy ilyen hosszan idéztük az idős férjével Somogy­bán élő nyugdíjas néni levélét, azoknak' a kedves olvasóinknak a figyelmét kívántuk felhívni az ő sorsára, akik nem hallgatták e csütörtöki adást. S mivel Bács- Kiskun az életeit jelenthetné szá­márai, hátha segíthetünk!... Aki úgy érzi, tud megoldást, tud se­gíteni, az személyesen, telefo­non vagy levélben, keresse a rá­dió, vagy a Petőfi Népe 'szer­kesztőségét! Kolob Elek FÖLYÓIRATSZEMLE |g kongresszusra készülve Bács-Kiskun megyében Gazdag tartalommal, sok tár­sadalmi tanulságot nyújtva je­lent meg az MSZMP Központi Bizottságának havi folyóirata, a Pórtélét októberben. Itt látott napvilágot az a háromszerzős összeállítás, amely Bács-Kiskun megye kongresszusi felkészülé­sét mutatja be. Áz idei 10. számot óvári Mik­lós. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára nyit­ja cikkével Az eszmei tisztánlá­tás jelentőségéről. Szeptember­ben újsághíradásokból értesül­hettünk a Politikai Főiskola tanévnyitó és diplomakiosztó ün­nepségén elhangzott beszédről. Most teljes egészében olvasható a közös feladatok számbavétele, külpolitikai fő irányvonalunk és a belső szocialista építőmiunka elemzése. A közoktatás időszerű kérdé­seiről Köpeczi Bélát kérdezte meg a szerkesztőség. A művelő­dési miniszter legközelebbi ten­nivalóként határozza meg a tan­tervek és tankönyvek, illetőleg óratervek korrekcióját az indo- ■ kola ti an túlterhelés megszünte­tése, illetve a minőség, a szín­vonal javítása céljából. Nagyon időszerű gondolatokkal jelentke­zett Bállá László, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője is. A vállalat­vezetés és -irányítás változásai között szól arról, hogy „kibővül a vállalati vezetés rendszere: a kollektív és egyszemélyi vezetés kombinált ■ alkalmazására kerül sor. Mint írja, az új formák fo­lyamatosan és fokozatosan ala­kulnak ki az elkövetkezendő két évben a gazdaságirányítási rend­szer fejlesztési folyamatába il­leszkedve. ' Az egészségügy nem kis vitát kiváltó helyzetét Medve László államtitkár elemzi. A XII. kongresszus óta végzett munká­ról számot adó alapszervezeti beszámoló taggyűlésekkel Látos István foglalkozik. A rövidesen kezdődő helyi kommunista par­lamentek átfogó értékelést nyúj­tanak az élteit öt esztendő párt­munkájának egészéről Ez a folyóiratszám is képet ad az országszerte kibontakozó kongresszusi felkészülésről. A Bács-Kiskunban folyó munká­ról Romány Pál ír öt év ta­pasztalatainak összegezése cím­mel. A megyei pártbizottság el­ső titkárának egyik fontos kö­vetkeztetése: „pártunk helyi szervei minden bizonnyal akkor járnak el helyesen, ha minden­hol a teendőkre, a cselekvési irány kijelölésére, az előrehala­dás feltételeinek kimunkálásá­ra összpontosítják erejüket." KSXePONT­PtXyfvAAfA Egy város számvetését Papp György, a bajai városi pártbi­zottság első titkára végezte el. Egyebek közt beszámol a gaz­dálkodási. településfejlesztési eredményekről, a demokratiz­mus és önállóság erősödéséről. Ettől elválaszthatatlan a csak­nem 100 ezres lakóterület poli­tikai irányításának, munkastílu­sának folyamatos megújulása. Füredi Imre, az Április 4. Gép­ipari Művek pártbizottságának titkára, a kiskunfélegyházi köz­pontú, 3500-as létszámú válla­lat tevékenységét tekinti át. Beszámol róla, hogy a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny a VI. ötéves terv vál­lalati előirányzatainak teljesíté­sére irányul, s a politikai mun­kát összhangba ’hozzák a gazda­sági érdekeltséggel. A Pártélet rovatai ez alka­lommal is közreadnak fontos eszmecseréket, vitaérveket. Szecskő Tamás a közvélemény növekvő politikai szerepéről - ír­va mintha csak Romány Pálnak a Népszabadság szeptember 21-i számában megjelent gondolat- menetéhez kapcsolódna. (Politi­ka, közigazgatás, népképvi seiet.) Ott a helyi nyilvánosság sajtó­beli vagy kábeltelevíziós megte­remtéséről volt szó. A Tömeg­kommunikációs Kutatóközpont igazgatója pedig arra igyekszik fölkészíteni, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfej­lesztése új fórumokhoz vezet, s a tanácsi önállóság növekedése „párosulva a helyi kommuniká­ciós rendszernek az utóbbi idő­ben egyre látványosabbá váló fejlődésével, a községi, városi közéletet juttatja majd szükség­szerűen a szocialista nyilvános­ság új formáihoz”. H. F. Űj oktatási forma a műszaki szakközépiskolákban Az 1985—86-os tanévben a kijelölt műszaki szakközépiskolák nap­pali tagozatán megkezdődik .a technikusképzés, és ezeknek az okta­tó^ intézményeknek egy részében a technikusképzéssel közös szak, mai alapozású szakmunkásképzést is indítanak. Az új oktatási for­mává^ kapcsolatos, a közelmúltban napvilágot látott miniszteri ren­deletről a Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. A műszaki szakközépiskolák eddigi oktatási rendszerében már az első évfolyamtól egy adott szakon, szakmában, illetve alap­szakmában 'kezditek meg tanul­mányaikat a diákok. Az új rend­szerben a képzés széles szakmai alapozással kezdődik, ennek meg­felelően 1985-től a műszaki szak- középiskolák nappaM tagozatán az első-másodikosok különféle sza­kok, szakmák csoportját össze­fogó, úgynevezett szakcsoport«« szakmai, elméleti és gyakorlati ailapozóképzésben, emellett egy­séges tartalmú általános képzés­ben vesznek részt. Az első—má­sodik osztályban — a gimnáziumi­hoz a jelenleginél közelebb kerü­lő tartalommal — a magyar nyelv és irodalom, az orosz nyelv, a második idegen nyelv, a történe­lem, a matematika és a testneve­lés tárgyak tananyaga minden szakterület hallgatója számára egységes. A második osztály után az ok­tatás hároméves technikusképző, illetve kétéves szakmunkásképző ágon folytatódik. A második év­folyam befejezése előtt a diákok választhatnak, hogy tanulmányai­kat a harmadik osztálytól mely technikusi szakon vagy szakmun­kás szakmában kívánják folytat­ni. Ha a választott szakot, szak­máit nem oktatják az iskolában, akkor a tanulók megjelölhetik, hogy az ország mely szakközépis­kolájában kívánnak továbbtanul­ni. A második évfolyam végén a technikusi ágra jelentkező diákok úgynevezett alapvizsgát tesznek abban a műszaki szakközépiskolá­ban, amelyikben harmadiktól ta­nulni szeretnének. Az új képzési formáiban a ne­gyedik osztály végén, a technikus- képzői ágon az általánosan kép­ző tantárgyakból — előrelátható­an magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, matematikából és a szakcsoportra jellemző .termé­szettudományi tantárgyból: fizi­kából vagy kémiából vagy bioló­giából — érettségiznek a diáknk- A szakmunkásképző ágon ugyan­ezen tantárgyaikból, továbbá szak­mai elméletből és gyakorlatiból érettségi képesífővizsgát tesznek a tanulók. Mindkét bizonyítvány — tehát az érettségi és az érett­ségi képesítő is — jogosít felső­fokú továbbtanulásra. A teahnikusképző-ágon az ötö­dik osztályt technikusképesitő- vizsga zárja le. Az itt szerzett bi­zonyítvány technikus munkakör betöltésére képesít, a bizonyít­vánnyal rendelkezők szakmun­kásként is foglalkoztathatók. Az új oktatási forma azért is ked­vezőbb, mert a gyerekeknek nem kell tizennégy éves korukban konkrét szakmát választaniuk, ha­nem csak a pályairányt, szak­irányt, azaz a szakcsoportot. A pályaválasztás tehát „eltolódik” a tizenhat éves korra, amikor már szélesebb 'körű Ismeretei vannak a tanulónak az érdeklődéséhen közel álló szakmáról. Jövőre 90 iskola mintegy 200— 250 osztályában kezdődik meg az új képzési fanma szerinti tanítás A szakmunkáságon ugyanakkor csökken a szakmai oktatás kere­te, ezért az elméleti alapozásra, illetve a. gyakorlati oktatásban an alapvető készségek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt A szak­közép iskolák jelenlegi gondját or­vosolják azzal, hogy a mostani 33—-84-ről 30—82-re csökkentik a heti óraszámot, s naponta legfel­jebb 6 elméleti órát tartanak ezek­ben az oktatási intézményekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom