Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 11. A NEMESÍTŐK SIKERE Magyar paradicsomfajták exportra Három éve jelentős for­dulat következett be a magyar paradicsomneme­sítésben. Sikerült olyan piacképes fajtákat előállí­tani. amelyek iránt kül­földön is nagy az érdeklő­dés. Megkezdődött a kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál előállított faj­ták magjának exportja. Az idén — mint Farkas József tudományos főmun­katárs, a téma felelőse el­mondta — nyolc új fajta 70 tonna vetőmagját szál­lítják külföldre. Ez bizony jelentős mennyiség. Viszo­nyításként érdemes meg­említeni, hogy hazánk évi szükséglete összesen . 3 ton­na. A szaporítóanyagot an­gol, holland, dán, olasz ve­tőmag-forgalmazó cégek szállítják a világ, minden tájára. Nagy siker, hogy a paradicsom termesztéséről hjíres Egyesült Államok­ban is van piacuk a ma­gyar fajtáknak. Szó 'van arról,- hogy • a Royal Sluis nevű holland válla­lat megbízza az intézet kutatóit egy hibridprog­ram végrehajtásával. Az új fajták exportja tovább növelte a kecske­méti intézet kutatóinak hírnevét. Érthető, hogy egyre többen — különösen a fejlődő országokból — utaznak ide tanulni, tudo­mányos képesítést szerezni azzal a céllal, hogy hazá­jukban hasznosítsák az itt szerzett ismereteket. A na­pokban Nabil Abdul La- tif Mahmud iraki főiskolai tanár sikeresen védte meg disszertációját, amelynek címe: Paradicsomhibridek előállítása fólia alatti hajtatásra. Az arab kuta­tó megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet. Farkas József irá­nyításával végezte a kísér­leteit, hővítette ismere­teit, tanító mestere ezt a tudományos fokozatot már korábban megszerezte. A sikere^ védés után először azt kérdeztem meg az arab kutatótól, hogy miért ezt a témát válasz­totta? — Nálunk a paradi­csom fontos népélelme- zé?i cikk. Nyersen és fel­dolgozva egyaránt szinte mindennap fogyasztjuk. Nagy gondunk, hogy ala­csony a termésátlag, a ma­gyarországi hozamoknak még a felét sem éri el. Korszerűsítenünk kell te­hát a termelési módsze­reinket, új, magasabb ho­zamú fajtákra van szük­ségünk. A magyarországi sikerekről értesülve elha­tároztam! hogy idejövök tapasztalatokat gyűj teni. Hozzáteszi, hogy — a kecskeméti kutatók segít­ségével — sikerült egy olyan új hibridet előállí­tani, amelyet hazájában valószínűleg sikerrel ter­melnek majd. A fólia alat­ti hajtatást' azért tanul­mányozta, mert az ország északi részén, októbertől áprilisig az alacsony hő­mérséklet miatt a szabad­földön nem tudnak. para­dicsomot termelni. Fűtet- len fólia alól viszont meg­oldható a fogyasztók igé­nyeinek kielégítése. ■Az arab kutató vissza­térve , hazájába, továbbra is tanít az egyetemen és a főiskolán, de főként azon munkálkodik, hogy a Kecskeméten előállított új hibridet az ottani viszo­nyok között minél gyor­sabban elterjessze. Kereskedő Sándor SZEBB DOBOZOK — GYORSABBAN • Néhány hete új nagy teljesítményű stancológép működik a kecskeméti Petőfi Nyom­dában. A WUPA típusú gép segítségével a dobozok előállítása gyorsabb lett. (Méhest Éva felvétele) Csekk a brigád vezetőnél Néhány nappal ezelőtt elhangzott egy min­den bizonnyal közfigyelmet keltő riport a rá­dió kora reggeli műsorában. Röviden arról \ volt szó, hogy a diósgyőri Lenin Kohászati Művek heragerdéjében a brigádvezetőik csekk­füzetet kaptak, s ennek alkalmazásával, mint­egy „zsebből fizetve”, ők honorálják a bri- gádtagok többletmunkáját, a minőségi mun­kavégzést. Ügy is mondhatnánk: kezükbe ke­rült a mozgóbér egy része. Ez első hallásra úgy hangzik, mintha az LKM-.ben feltalálták volna a langyos vizet. Pedig egészen másról van szó, formálódó bé­rezési rendszerünknek egy érdekes, új ele­méről. Köztudott, hogy'gondjaink vannak a bérrendszer átalakításával. A darabbér nem ösztönzött a minőségre — sok terméket gyárt­va kevesebbnek tűnik a viszonylag magas selejtszázalék is —„ az órabér pedig elké- nyelmesítette az embert, különösképpen ott, ahol a' puszta jelenlétet is megfizették. Valamennyi mozgóbért természetesen nem lehet a közvetlen munkahelyi vezetők kezé­be adni. Nem lehet, mert ilyen tömegű pénz kezelése-elosiztájsa már bérgazdálkodási is­mereteket követel,- amiket viszont nem lehet — nem is keli! — megkövetelni egy brigádve­zetőtől, egy művezetőtől. Nem kerülhet azért sem a teljes mozgóbér a legközvetlenebb mun­kahelyi vezetők kezébe, mert vannak olyan bérpolitikai alaipelveink, amelyeket egy ilyen megoldás súlyosan sértene. Nekem mégis nagyon tetszik ez a diósgyő­ri kezdeményezés. Tetszik, mert a munkabér egy részét az az ember oszt ja el, aki naponta látja társainak munkáját, akikkel együtt sír­nevet. Az ilyen megoldás — szerintem — a legjobban, a legkönnyebb átláthatósággá! emelheti meg az elvégzett munka minőségi színvonalát, eredményezhet többletmunkát. • És van még egy fontos összetevője az ilyen ■ elosztásnak. Formálhatjuk, erősíthetjük vele a munkahelyi kisközösségeket, a szocialista brigádok mozgalmát. H. Z. OKTÓBER 14. Szabványosítási világnap Október 14-én ünnep­ük a Szabványosítási Világnapot annak emlé­kére. hogy 1946-ban ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezet.JE napon^ minden esztendőben'” - szerte a világon fokozot-1 tan hívják fed a figyel­met a minőség korsze­rűsítését, az egységes műszaki követelmények érvényesítését szolgáló szabványosítási munka jelentőségére. A Szabványosítási Vi­lágnap alkalmából tar­tott szerdai sajtótájé­koztatón a Magyar Szab­ványügyi Hivatalban e1- mondták: az évforduló ezért Is különösen je­lentős, mert éppen fél évszázaddal ezelőtt — 1934-ben — készült az első Magyar Országos Szabvány, amely az erősáramú villamoshá­lózatok és berendezések .|es;züjt$ég£t, frekvenciá­ját határozta meg. ' ■ Ä' Szabványosítási Vi­lágnapon még egy év­fordulóról emlékeznek meg: 25 éve működik Magyarországon a Nem­zetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) Mező- gazdasági Élelmezési Termékek Műszaki Bi­zottságának Titkársága, amelynek munkáját el­ismerik és nagyra érté­kelik a világszervezet valamennyi tagországá­ban. Vizsga — mindennap Soltszentimre, Fő út 17. Az ala­csony, nádfödeles parasztház .fa­lán tábla: Bálint Vince péksége. A falu kábultan pihen, semmi mozgás, semmi hang. Hajnal há­rom óra van, mikor az apró ab­laka épület fehérfalú helyiségei­ben kigyűlnak a fények. Bálint Vince, az Ipar Kiváló Mestere, valamint segítője, Döbrentei Ti­bor szamára nem rendkívüli az időpont. A pékeknek — mond­ják — barátjuk a hajnal... Legény a talpán, aki pék Először a tegnap esti kovászt nézik meg, majd előkészülmek a kemence fűtéséhez. Közel száz éves — vagy tucatszor felújított — magyar kemencéjük van. Rit­ka kincse mért jó. Aki ezt a „pú­post” építette, még jól értette a dolgát. Az ovális alaprajzú épít­mény arányos, ívelt, alacsony bol­tozató. A fűtése sem költséges. Az „alapozásnál” elfogy ugyan egy-két liter fűtőolaj, de a tartós hőt venyigéből nyerik. 'Indul a dagasztógép is. Okos, áldásos szerkezet ez! Régen kéz­zel dagasztottak a .péklegények. Úgyhogy e szakmát csak a bá- myászteljesítményekkel lehetett hasonlítani. Legény volt a talpán, aki bírta. Talán éppen ezért, pék­inasnak csak a legszegényebb családok engedték a gyereküket. A Bálint-féle pékség naponta két-három mázsa alföldi fehér ke­nyeret kínál a vevőknek. Ez két- három „bevetést” jelent. Egytől három kilóig, kerek és hosszú ke nyeret Sütnek. A tészta időbeosz fása: két órát kel a fémcsészék­ben, fél órát pihen a szakajtóban. Lassan öt óra. A kis csapat (az alkalmatlankodó vendéggel együtt) elfogyasztja a kávét. . Minden készen áll a sütéshez. Belül mar fehéren izzik a kemen­ce fala. A mester .benyúlt a 280— 30Ö fokos légtérbe. Csípi a forró­ság az ujjait, és ez jó... „Kezd­hetjük, jöhet a lapát!” — szól oda kollégájának. Mielőtt azonban az első kenyérbölcső kidobná, „gyer­mekét”, még egy nagy bögre hi­deg zuhanyt kapnak a samott- téglák. Nem tesz jót nékik, de a másodpercenként érkező kenyér­tészta csak akkor lesz finom, ro­pogós, fényes héjú, ha gőzben sül. Susog a lapát. Ügyeskedni keli áz elhelyezéssel: a nagyok belülre, a kicsik kintebb legyenek, s így — másfél, két óra múltán —, egy­szerre sül meg az egész. Közben indul a következő dagasztás is, cuppog a tészta a forgó óriáscsé- szében. Amikor a mester úgy látja, Is­mét előkerül a hosszú nyélű la­pát és kezdődik a'kiszedés. Hét V Ami ken, az kell... . Most még egy kis víz. • A mester 1982-ben nyerte el az Ipar Kiváló Mestere címet óra körül van. Egyre gyarapodó közönség figyeli ezt a műveletet. A soltszentimrei „kenyériesők” várják a forró, piros-barna, ro­pogós csemegét. Ahogy „röpköd- . mek” a kenyerek az.állványra, a félhomályban csak a kemence vi­lágít és a friss kenyérillatban eszembe jut, hogy itt mindegyikre ráköthetnénk a nemzetiszínű pántlikát, oly szépek. Van ebben a pékmunkában valami intimi­tás, varázs, költészet... Olyan mint a kisded... A vásárlók rohamát nem vár­tam végig. Tizenegy óra felé ér­tem vissza vendéglátóimhoz. Bu­cit is sütöttek, Bálint mester ab­ból tör, azzal kínál. Utoljára vagy húsz éve nagyanyámnál ettem ilyen csemegét. — Budapesten a nagyiparban dolgoztam — mondja a pékmes­ter —, de nem tudtam megszeret­ni azt a munkát. 'Hiába, nem ott nevelkedtem. Füiöpszálilási va­gyok, és a szakmát itt, ebben az üzemben, ennél a kemencénél kezdtem. Kozárd József volt. a mesterem, akire máig szeretettel emlékszem vissza, hiszen a mes­terfogások mellett emberségre is nevelt. Vele dolgozva vérünkbe Ivódott, hogy az igazi mérce a vá­sárló. Ha az visszajár, és jókedv­vel, mosolyogva távozik, akkor nincs 'baj. Igaz, ezzel a felfogással nem sokra mentem Budapesten. Névtelenségben dolgoztunk, há­rom műszakban. Nem is láttam, ki vásárolja az én kenyereimet. — Van-e titka a kenyérnek? — Szerintem, nincs! Persze, azért'mindenkit érhet meglepe­tés. A kenyér olyan mint a kis­ded. 'Ha hideg van megfázik, de a tói meleget sem szereti. Törőd­ni kell vele... — Kimerítő lehet nap mint nap — évék óta — kiváló minőségű árut készíteni... — Mi mindennap vizsgázunk... Magam vagyok az első kóstoló! Fölvágom, megnyomom* ízle­lem ... Ha a kenyér megszólal: pattog a kicserepesedett héja, szép fényes, aranybama, finom, úgy mondjuk: ress. Amikor ilyet kínálunk a vevőknek, bátran me­hetek bárhová a faluban, biztos, hogy kedvesen fogadnak. A szent- imrei nép még szívből tiszteli a kenyeret, és ebből a tiszteletből jut a pékekre is. Farkas P. József Irányjelző Változások a KRESZ-ben KÖZLEKEDÉS villamospAlyäval ELLÁTOTT ÚTTESTEN Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályá­ra vezeti az egyéb járművek for­galmát, a villamospélyára — a villamosforgalom zavarása nél­kül — más jármű is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos köz­lekedésre vonatkozó Szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospályá által elfoglalt részét is figyelembe kell Venni. vasúti Átjáróban Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet. Ha vasúti átjáróban a jármű elromlik, azt onnan haladéktalanul el kell távolítani. Ha a járművet az át­járóból ^távolítani nem lehet, a vezetőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy e veszélyről a közeledő vasúti jármű vezetője, vagy a' vasút más alkalmazottja kellő időben tudomást szerezzen. LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZETBEN Lakó-pihenő övezetbe — a „lakó-pihenő övezet” jelzőtáb­lától a „lakó-pihenő övezet vé­ge” jelzőtábláig terjedő terü­letre — csak a következő jármü­vek hajthatnak be: kerékpár* az ott lakók vagy az odalátogatók személygépkocsija, motorke­rékpárja, segédmotoros kerék­párja; az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi; az oda áru- szállítást végző, legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű tehergépkocsi, valamint mö- toros tricikli és segédmotoros tri­cikli; az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergép­kocsi ; az út és közmű építésére vagy fenntartására, köztiszta­sági vagy közegészségügyi fel­adat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítőszolgálat ellátására szolgáló gépjármű, ha ez feladata ellátása,érdekében elkefüíhetet- ien. 1 Ä lakó-pihenő övezetben' jár­művel legfeljebb 20 km/óra se­bességgel' szabad közlekedni, s a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályoz­hatják. Járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad. MEGÁLLÁS Járművel megállni — ha közúti jelzésből más nem következik — csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni keli Egyirá­nyú forgalmú úton az úttest bal szélén is meg szabad állni, ha a jármű mellett legalább egy for­galmi sáv és — ezen felül — az úttest jobb szélén megálló jár­művek számára elegendő széles­ségű hely marad. Tilos megállni: kijelölt gyalo­gosátkelőhelyen, valamint a gya­logosátkelőhely . előtt személy­gépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerék­párnál és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolsá­gon belül. Hídon, aluljáróban, alagútban,' valamint ezek be- és kijáratánál; vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolsá­gon belül, valamint vasúti, ille­tőleg villamospályáin és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vas­úti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza1. Más járművel a villamos-, autóbusz-, vagy trolibusz-megállóhelyet, il­letőleg táxiállomást 'jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter tá­volságon belül, kivéve, ha útbur­kolati jelből más következik; au­tóbuszöbölben és autóbuszfor- galmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyén megálló autóbuszt (trolibuszt); villamosmegálló­helynél ie^ő járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda közötti út­testrészen.; egy tonnánál nagyobb tengelyterhelésű járművel jár­dán; ikapaszkodósávon, gyor­sítói és 1 lassítósávon, va­lamint kerékpársávon, külö­nösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett terüle­ten. Járdán az egy tonnánál nem nagyobb tengelyterhelésű jár. művel abban az esetben szabad megállni, ha' az úttesten a meg­állás tilos és főútvonalon a jár­dán. a megállást közúti jelzés ki­fejezetten megengedi; egyéb úton akkor, ha a megálló jármű a gyalogosok forgalmát nem aka­dályozza. VÄRAKOZÄS Mozgáskorlátozott személy (il­letőleg. az őt szállító jármű veze­tője) a járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla, tiltja. A kijelölt irako- dóhely.re vonatkozó rendelkezés azonban e járműre is irányadó. MAGATARTÁS A MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSEKET HASZNÁLÓ GÉPJÁRMÜVEKKEL SZEMBEN A megkülönböztető . jelzéseket (villogó kék fényjelzést és sziré­nát vagy váltakozó hangmágas- ságú más hangjelzést) használó gépjármű részére minden jármű­vel, minden helyzetben elsőbbsé­get kell adni és akadálytalan to­vábbhaladását — jobbra húzódás­sal és a szükséghez képest,, meg­állással. — lehetővé, kell tenni. Autópályán — ha a forgalom olyan sűrű, 'hogy a megkülönböz­tető jelzéseket használó gépjár­mű akadálytalan továbbhaladá­sát a jobb szélső forgalmi sávba való vissszatéréssel biztosítani nem lehet — az úttest két szélé­re húzódással kell a megkülön­böztető jelzéseket használó gép­jármű részére szabad ütaí adni. Megkülönböztető fény­jelzést használó, -.álló jár­művet megközelíteni, ille­tőleg mellette elhaladni csak fo­kozott óvatossággal szabad. Meg­különböztető jelzéseket haszná­ló gépjárművet élőzni tilos. A GYALOGOSOK BIZTONSÁGÁÉRT A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi ok­ból álló jármű mellett meg kell állni, és továbbhaladni akkor sza­bad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok el­sőbbségének a megsértése nélkül megtelheti. A vezetőnek fokozot­tan' ügyelnie kell az úttesten, vil- lamos-mégállóhelynél levő járda­sziget, és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá egyedül vagy csoporto­san haladó gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk, vagy más ok miatt saját biztonsá­gukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek .biztonságának a megóvására. Balesetveszélyes lengéscsillapítók A kagylósán kopott autógumik tiz- vagy százezrei a „megmondhatói”, hogy mennyi hatástalan vagy kevés­sé hatásos lengéscsillapftójú gépjár­mű közlekedik az utakon. Ha a len­géscsillapító hibás, a kocsi nem felel meg a közlekedésbiztonsági előírások­nak, azaz veszélyes állapotban közle­kedik. Ha ugyanis a lengéscsillapító nem jó, illetve csak részben műkö­dőképes, az autó kereke és az úttest között az egész menetidő 30—60 szá­zaléka során — az útállapottól füg­gően — nincs közvetlen kapcsolat. Hossz lengéscsillapítókkal a kocsi „oda megy, ahova akar”, hiszen nlnps, ami a kereket az úttesten meg­tartsa,-a kerekek gyakran vannak a levegőben kanyarban. Tehát a „pat­togó” kerekű kocsi kisodródik, főleg ha a kormányszerkezet sínes az elő­irt műszaki állapotban. Képzeljük el ennek a látszólag je­lentéktelen gépjárműtartozéknak a munkáját. Ehhez néhány szemléltető számadat: 15. ezer kilométer évi me­netteljesítmény esetén a lengéscsil­lapító szelepei mintegy IS mlllló- szor (!) nyitnak és zárnak, körülbelül SO km/óra átlagsebességet feltételez­ve. Kevesen gondolnák, hogy a len­géscsillapító hőmérséklete Igen erős Igénybevételnél elérheti a 120 Celsius- fókot Isi Erre vonatkozólag nehéz pontos adatokat adni, mivel a len­géscsillapító élettartama — akárcsak a gumiabroncsé — számos befolyáso­ló tényezőtől függ (amellett, hogy tu­lajdonképpen egymástól is függnek). Tájékoztatásul egy tapasztalati ér­ték: Ha a lengéscsillapító minden hi­ba nélkül elérte a garancia határide­jét, várható, hogy kielégítően műkö­dőképes marad 30 ezer kilométer meg­tételéig. Erősített kivitelű típusúknál ez a teljesítmény elérheti az 50—100 ezer kilométert is. A megbízható és gyors lengéscsilla­pító-vizsgálatnak tehát döntő szerepe van a forgalombiztonság szempontjá­ból. Sok vlzsgálási és mérési módszer Ismeretes, a kocsi kézzel való „hin- táztatásától” kezdye a kiszerelt len­géscsillapítónak különleges méröpa- don való beméréséig. Az egyik mód­szer túlságosan szubjektív és felüle­tes, a másik Időt rabló és túl költsé­ges. A helyes középúton Jár a Schock­tester elnevezésű — hazánkban is szé­les körben alkalmazott — vizsgálóbe­rendezés, amely magán a kocsin vég­zi el a vizsgálatot alig néhány perc alatt és eredményét mérőlapon rög­zíti (hátrányként tartják számon, hogy viszonylag kis frekvencián mű­ködik). A tárcsa alakú mérőlap len­gésgörbéi alapján mindenesetre meg­állapíthatók a figyelmet érdemlő hi­bák. • A lengéscsillapító hatékonysága há­zilag a karosszéria féloldali ütemes lenyomásával, a kocsi meglengeté- sével ellenőrizhető. Szabály ugyanis, hogy a lengéscsillapítóknak két len­gés után hatniuk kell. Ellenőrizhe­tünk szemrevételezéssel is: a kopott lengéscsillapítóból olajszlvárgás ész­lelhető. Ha a lengéscsillapítót cseréljük, ten­gelyenként mindig párban kell azt elvégezel. (Ne lepődjünk meg, hogy általában a jobb oldali megy tőnkre hamarabb, mert ez a kerék gyakrab­ban jár egyenetlen útfelületen, pad­ka, Járdaszél- stb.). A lengéscsillapí­tót általában nem érdemes javíttat­ni, habár a tömítés kopása tulajdon­képpen kiküszöbölhető a tömítés cse­réjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom