Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

5£ IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén ma estig: Az ország nagy részén trénf uí;« - folytatódik a párás, ködös idő, időn- Es? ,wm ,esz* CsuPán átmenetileg és kevés ?CiA^CiI “ ? déIi\ kora délutáni órákra süt ki a nap. Gyenge marad fokKiIfl?H«áS'!.w,eSin,aS*S?Sbnnapii,a11 »““Érséklet általában 5 és 10 fok között, ahol viszont kisüt a. nap, 15 fok közelében alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-AM W»M? BÄCS-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. Z56. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 31. szerda KGST-ülésszak Havannában Nyikolaj Tyihonov beszéde Fidel Castro megnyitója után a KGST szervei által készített be­számolók meghallgatásával foly­tatta munkáját hétfőn Havanná­ban a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXIX. ülés­szaka. A KGST Végrehajtó Bizottsá­gának beszámolóját a tanács múlt évi, berlini ülésszaka óta végzett munkáról Carlos Rafael Rodri­guez, a KGST VB soros elnöke terjesztette elő. Megállapította, hogy a tagországok a beszámolási időszakban tovább növelték nem­zetgazdaságuk termelési haté­konyságát, újabb intézkedéseket tettek az intenzív fejlődési útra történő, átállás érdekében. Vala­melyest felgyorsult a KGST-or- szágok nemzeti jövedelmének nö­vekedése, s a közösség egészét tekintve 1983-ban 3,8 százalékot ért el. Több tagállamban csök­kent a nemzeti jövedelem előállí­tásához felhasznált nyersanyagok és energia mennyisége. A tagor­szágok együttes ipari termelése a Jmúlt éviben 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben, s a növe­kedés jelentős része a munkater­melékenység emelkedésének kö­szönhető. A mezőgazdasági termelés 3 százalékkal bővült. 285 milliárd rubellel, az előző évhez viszonyít­va 8,2 százalékkal megnövekedett 1983-ban a tagországok összesített külkereskedelmi forgalma, s még ennél is nagyobb mértékben, 11,3 százalékkal emelkedett az egy­más közötti külkereskedelmi for­galom értéke. A Carlos Rafael Rodriguez ál­tal ismertetett dokumentum a to­vábbiakban mélyrehatóan elem­zi, hogy miiként fejlődtek a múlt évben a tagországok közötti kap­csolatok a KGST-együttműködés különböző területein. Részletesen •kitér a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítására, s az ezt elősegítő, a robottechnika,' a mik­roelektronika és a mikroprocesz- szoros technika fejlesztésére vo­natkozó általános egyezmények végrehajtására. A beszámoló ki­emeli az atomenergetika, és a tagállamok egyesített énergia- rendszerének fejlesztését. A szervezeten kívüli országok­kal folytatott együttműködésről szólva a beszámoló kitért többek között a KGST-nek Jugoszláviá­val és Nicaraguával fenntartott kapcsolataira. Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervkoordinációs bizottságának elnöke Számolt be a tagállamok 1988—1990-es időszakra vonatkozó népgazdasági terveinek egyezte­téséről. Közölte, hogy lényegében befejeződött a kétoldalú koordi­nációs tevékenység első szakasza. Az együttműködés konkrét terü­leteiről szólva megemlítette: több tagállam megállapodott arról, CFolytatás a 2. oldalon.) A VASASSZAKSZERVEZET NAPIRENDJÉN A művezetők megbecsülése vállalati érdek A vasasszakszervezet központi vezetősége tegnap ülést tartott; megvitatta azt a szakszervezeti felmérést, amelyet a kohászati, gép­ipari ésjvülamosenergia-ipari vállalatoknak végeztek a művezetők szerepéről és helyzetéről, anyagi, erkölcsi megbecsülésükről. A szakszervezeti testület meg­állapította: az elmúlt tíz évben számos jogszabály született a művezetők jog- és hatáskörének bővítésére, anyagi-erkölcsi meg­becsülésük fokozására. A műve­zetők helyzetében mégsem ta­pasztalható érdemi változás. A vállalatok közül kevés él a le­hetőségekkel, a vállalati szak­szervezeti bizottságok pedig csak a legritkább esetben kérik szá­mon a határozatok és rendeletek végrehajtását. A művezetők ko­rábbi problémái a gazdasági környezet változásával újjáéled­tek és újratermelődtek. A felmérésből kitűnik, hogy a művezetők a munkaidő nagy há- (Fölytatás a 2. oldalon.) A világ takarékpénztárai­nak 130 évvel ezelőtt, 1854- ben megtartott első kongresz- szusán olyan határozatot hoz­tak, hogy minden év októbe­rének' utolsó munkanapján takarékossági világnapot tar­tanak. Azóta hosszú idő eltelt. Fel­tehetjük a kérdést: mi lehet a célja, a jelentősége ma ennek a világnapnak'; mire hívhatjuk fel a figyelmet ezen a na­pon? A válasz röviden ez le­het: takarékoskodjunk mindig jobban pénzzel, anyaggal energiával és általában anya­gi javainkkal, hogy gazdagod­junk. Különösen nagy jelentősége van ennek jelenlegi gazdasá­gig helyzetünkben, amikor kül­ső — piaci — kényszerek el­kerülhetetlen hatására sokkal jobban a sarkunkra kell állni, hogy versenyképesek marad­junk — mindinkább azok le­gyünk — a világpiacon. Ne tékozoljuk el hanyag módon a megtermelt javaink egy' ré­szét, ne hagyjuk', hogy tönkre­menjenek termékeink. Visel­kedjünk jó gazda módjára, aki — ahogy mondani szokták — a semmiből is pénzt tud csi­nálni, is aki, ha szükségét érzi, a fogához veri a garast, mint­sem hogy meggondolatlanul kiadjon akár egy fillért is. S ha takarékosságról beszé­lünk iés a jó gazdáról, akkor ne csak a vállalatokra, a gaz­daságokra gondoljunk, hanem a társadalom legkisebb sejt­jeire, a családokra is. Hiszen a nemzetgazdaság mindenkori helyzetét megérzik azok is. Vagyis: ahhoz, hogy igényeiket jobban ki tudják elégíteni, nem elég „csak" többet és job­ban dolgozni, beosztani is tud­ni kell a pénzt, takarékosan, a jövőre is gondolva. Szoktassuk hozzá e gondo­lathoz — de ne a mi gyermek­korunk kényszerű í takarékos életére hivatkozva — gyerme­keinket is, a saját boldogabb jövőjük érdekében. S ebben nagy felelősség hárul a szülők­re, az iskolákra és az ifjúsági szervezetre egyaránt. , Rapi Miklós az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának . 1984. október 30-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságá 1984. október 30-án Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a pártbizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésén meg- hívottak voltak: a megyei tanács tisztségviselői, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, a városi jogú pártbi­zottságok első titkárai, a társadalmi szervek, tömegszerve­zetek megyei vezetői, a városok és a városi jogú nagyköz­ségek tanácselnökei. Részt vett a megyei bizottság munká­jában dr. Boross Sándor, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese és Jávor János, a Központi Bizottság munkatársa. ® A megyei pártbizottság Romány Pálnak, a testü­let első titkárának előterjeszté­sében meghallgatta és tudomásul vette az MSZMP Központi Bi­zottsága 1984. október 9-i ülésé­ről szóló tájékoztatót. ® A testület Terbe Dezső­nek, a megyei pártbizott­ság titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i — a járások megszüntetésével, a helyi párt-, állami, társadalmi irányítás to­vábbfejlesztésével kapcsolatos — határozata megyei végrehajtásá­nak tapasztalatairól szóló tájé­koztatót. A megyei pártbizottság meg­állapította: a pártirányítás to­vábbfejlesztésének előkészítő és végrehajtó szakaszában a megyei pártbizottság szervei tervszerűen, a határozótokban foglalt elvi, politikai követelményeknek meg­felelően szervezték, segítették és ellenőrizték a feladatok végre­hajtását, folyamatosan foglalkoz­tak a káderkérdések előkészíté­sével és megoldásával. A járások megszüntetésével, a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő káderügyeket a párt- és állami szervek körültekintően rendezték. A nagy tapasztalatú vezetők, testületi tagok más te­rületen továbbra is felkészült­ségüknek megfelelő munkakörö­ket, megbízatásokat látnak el. A közigazgatás korszerűsítése még nem jár együtt a tanácsi hivatali munka minőségi, szak­mai megerősödésével. A szemé­lyi feltételek jobb megoldása, a felkészültség erősítése főleg a kisközségekben jelentkezik sür­getően. A városok új feladataikat könnyebben tudták átvenni, mi­vel a városkörnyéki irányításban már volt gyakorlatuk, ugyanezt a városi jogú nagyközségek csak most szerzik ,meg. A megyei szervek, valamint a városi és a községi hivatali szervezetek kö­zött a partneri kapcsolat alaku­lóban van. A községek között hasonló jellegű kapcsolatok ki­építése szükséges. A közlekedési kapcsolatok az átszervezés után még nem alakultak át olyan gyorsan, mint ahogy azt a la­kosság igényelné. A megyei pártbizottság állás­foglalásának megfelelően a nem tanácsi állami szervek, tömeg­szervezetek, -mozgalmak vezetői áttekintették, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság dönté­sének megfelelően kialakították területi irányító szerveiket a párt- és közigazgatás változásait figyelembe véve. A termelő, szolgáltató és ér­dekképviseleti szervek műkö­dési területe a közigazgatás kor­szerűsítésével nem módosult, de az irányítás továbbfejleszté­se közvetve ezeket a szerveket is érintette. ' @ A megyei pártbizottság Romány Pál előterjesz­tésében meghallgatta és elfogad­ta a pártbizottság munkabizott­ságainak és a végrehajtó bizott­ságnak a legutóbbi pártbizottsági ülés_ óta végzett munkájukról szóló tájékoztatót, továbbá azt az ismertetést, amelyben áttekin­tést kapott a testület az orszá­gos szervekkel, miniszter iumok­T T odossi Sándor 1937-ben született Bácsalmáson. A pártnak 1966 I_J_ óta tagja. A munkásmozgalomban 1951 óta vesz részt. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bi­zottsága növénytermesztési szakbizottságának és a szegedi Akadémiai Bizottság munkacsoportjának. Egyetemi tanulmányai befejezése után intézeti gyakornok, tudomá­nyos segédmunkatárs, majd munkatárs Budapesten. 1964-től dolgozik a Zöldségtermesztési Kutató Intézetnél. 1972-től tudományos főmun­katárs, három év múlva megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1978-ban tudományos igazgató, 1982-től az in­tézet főigazgató-helyettese. Középiskolás kora óta áhtív mozgalmi tevékenységet folytat. Dol­gozott m DISZ-ben, alapító tagja volt az egyetemi KlSZ-szervezet- nek. Volt pártcsoportbizalmi, hosszú ideje propagandistaként tevé­kenykedik. Kecskeméten 1980-ban a városi pártbizottság, 1981-ben a végrehajtó bizottság tagjává választották. ~ Szamos közleménye, szakcikke, tudományos dolgozata, könyvrész­lete jelent meg. A kertészeti szakközépiskolák számára irt négy tan­könyvét a MÉM nívódíjjal tüntette ki. Többször képviselte hazánkat a nemzetközi tudományos élet különböző fórumain. Hős, felesége a Növénytermesztési és Minősítő Intézet területi köz­pontja laboratóriumi csoportvezetője. Két gyermekük van. kai, azok vezetőivel folytatott, a következő tervidőszakolt előké­szítő tárgyalásokról. O A megyei pártbizottság döntött hatáskörébe tar- tozó személyi kérdésekről. — Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát — érdemei elismerése mellett — saját kéré­sére felmentette végrehajtó- bizottsági tagsága és megyei tit­kári funkciójából, 'valamint az agitációs és propagandabizottság elnöki tisztségéből, mivel 1984. december 31-én nyugdíjba vo­nul. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Katanics Sándor­nak érdemes és eredményes köz­életi munkája elismeréseként a Szocialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A ki­tüntetést a megyei pártbizottság ülésén Romány Pál adta át. — Dr. Hodossi Sándort a me­gyei pártbizottság tagjává koop­tálta, és megválasztotta a végre­hajtó bizottság tagjává, a megyei pártbizottság titkárává, valamint az agitációs és propagandabi­zottság elnökévé. Emlékművet avattak Tiszakécskén • Koszorúzás a felavatott emlékműnél. (Tóth Sándor felvétele) A negyven éve szabad Tisza- kécske pártbizottságának szék­házában kezdődött tegnap az emlékezés az egykori események­re. Az Arany János Művelődési Központ, valamint a zeneiskola irodalmi színpadának és énekka­rának műsora után Angyal János, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte 1944 október végének legdöntőbb ese­ményéit, a szovjet hadsereg csa­patainak átkelését a Tiszán, s az azóta,eltelt békés évtizedek építő munkájának kiemelkedő ered­ményeit. Az elesettek előtt tisztelgő, s a felszabadítókat köszöntő beszéd után Szeráf in Nyikolajevics Je- pihin alezredes, szovjet magasabb- egység-parancsnok kért szót, s üdvözölte azt a nagyívű fejlődést, amelyre Tiszakécske igazán büsz­ke lehet. Azért, hogy valóban nagy köz­ség és a városi jogú címnek mél­tóképpen megfelelő helység le­gyen, nagyon sokan és sokat tet­tek. Közülük a legkiemelkedőb­bek, számszerint tizenkilencen „Tiszakécskéért” emlékplakettet vehettek át Tóth Sándortól, a nagyközségi pártbizottság első titkárától. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak „Kiváló Társadalmi Mun­kás” kitüntetését öt személynek nyújtották át. Az ünnepség ezután a Szabad­ság téren folytatódott, ahol 1200 kisdobos és úttörő dalokkal kö­szöntötte az évfordulót, majd Romány Pál, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára felavatta a felszaba­dulási emlékművet, Karripfl Jó­zsef szobrászművész alkotását. A munkásőrség diszsortüze után a szobor talapzatánál, a mártírok emléke előtt tisztelegve, a me­gyei, illetve a városi jogú nagy­községi pártbizottság, valamint a megyei és a helyi tanács képvi­selői elhelyezték koszorúikat. Battonyáról indulva szeptem­ber 22. óta követi azt az utat a szabadság lángja, amelyet 40 éve a felszabadítók jártak meg. Most megérkezett Tiszakécskére, ahová nyárlőrinci úttörők stafétája hoz­ta, s adta át őrzésre és tovább­vitelre a helyi pajtásoknak. • Az ünnepség befejező részében Szűrszabó Lászióné, a városi jo­gú nagyközségi pártbizottság tit­kára megnyitotta a tiszakécskei alkotótáborban készült művek­ből összeállított kiállítást. t. a Hatékony munkával a jobb piaci helyzetért Export a szövetkezeti Ebben az évben 565 millió fo­rint értékű árú külföldi eladá­sát tervezték Bács-Kiskun ipari szövetkezetei. Ennek nagyobbik része — 330 millió forint értékű — tőkés piacokon hoz valutát az országnak. A szövetkezetek törek­véseit az eltelt hónapokban több tényező keresztezte, több viszont segítette. Néhol túl derűlátóan ítélték meg üzleti lehetőségeiket. Nem vették kellően figyelembe a megváltozott piaci feltételeket. Helyenként gondok voltak az anyagellátással is. A bajai BLÉVISZ-nél az év első felében hiányzott a szivacs és a vastagabb fenyőfa, később pedig akadozott a pótlás ezekből az anyagokból. Emiatt késve in­díthatták az exportszállítmányo­kat; nyugati üzletfeleik közül egyes cégek jelentősen csökken­tették megrendeléseiket. A lajos- mizsei MIZSESZÖV-nek az ala­csonyabb eladási árak, a bajai Vas- és Fémiparinak az ónozott huzal beszerzése, a Tompái Ve­gyesipari Szövetkezetnek pedig az export bérmunka gazdaságos iparból végzése okozott nehézséget. Eb­ben a helyzetben a nem rubel- elszámolású értékesítési tervüket a szövetkezetek — időarányosan — csak nyolcvan százalékra tel­jesítették az első nyolc- hónap­ban. A termelő közösségek a ked­vezőtlen hatásokat rugalmas al­kalmazkodással részben mérsé­kelték. Húsz exportáló szövetke­zet közül nyolc új piacot szerzett magának. Ilyen módon 24 millió forint bevételre tett szert, ami a többi szövetkezet lemaradását te­kintve, jól jött. Ugyancsak figyel­met érdemel, hogy a Kecskeméti Ezermester, a Dunapataji Vasipa­ri, a Kiskunmajsai Cipőipari, a Keceli Vas- és Építő, valamint a Solti Vegyesszövetkezet együt­tesen 18 millió forinttal teljesí­tette túl tőkés exporttervét. Kihasználják az esztendő vé­géig hátralevő két hónapot is as. exportáru-értékesítésben. A ta­pasztalatok alapján a megyei KI- SZÖV gazdaságpolitikai osztályát. (Folytatás a 2. oldalon.) • Bébicipőket gyárt tőkés megrendelésre a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom