Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-28 / 254. szám
■ ADC7 a rnc uűcFifAisjrirDirxirTa • v^JK.öJLjjLAvxv^k5 JjjQilV lirf-iyJT v^JLlV- • ..............................' - ■ ■ - - ■■■•-' :................... • ■• >. . ' .............. ( Folytatás az 1. oldalról. résztvevői. Az Európában, az Amerikai EgyesüQit ÁUaimakban, Kanadában és Japánban kibontakozott békemozgakxm példa nélkül álló a háború utáni időszakban. Napjainkban a háborús veszély eüh-árítása, a béke védelme az a nemes indíték, amely a földkerekség, s kontinensünk békeszerető embereinek millióit egyesíti, tekintet nélkül bőrük színére, származásúikra, világfelfogá- suíkra, társadalmi helyzetükre. Meggyőződésünk, hogy további közös és párhuzamos akciókra van szükség. A magyar békemoz- gatlom nyitottan fogad minden előremuitaitó, hasznos kezdeményezést, kész a közös munkára, az együttes fellépésre. — A magyar békemozgalom erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi békeerők egységének és harcának elősegítésére. A ■legnagyobb, legszélesebb nemzetközi békemozgaiam, a Béke Világtanács tagjai vagyunk; tevékenyen részt veszünk céljainak és programjának alakításában, az együttesen megfogalmazott politikai akciók megvalósításában. Ehhez jó feltételeket teremt, hogy magunk is széles körű együttműködési politikát folytatunk. A gyakorlatban igyekszünk megvalósítani árit az alapel/vet, hogy egymás álláspontjának tiszteletben tartása mellett, nyíltan, őszintén keressük az összekötő szálakat, a közös vagy párhuzamos cselekvés lehetőségét mindazokkal, akik vélünk együtt valóban a békét akarják — mondotta Barabás Miklós. A fiatalok elkötelezettsége Ezután arról szólt, hogy a magyar békemozgaiam kiemelkedő feladatának tekinti a nemzeti felszabadulásra és a függetlenség megszilárdítására irányuló törekvések támogatását, s a hozzájárulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. — Nem igazán békemozgalom az, amely nem vállal segítő szolidaritást a harcolókkal, az éhezőkkel és azokkal is, akik ugyan már kivívták függetlenségüket és szabadságukat, de azt csak szakadatlan készenléttel és küzdelemben tudják megvédeni. Hozzátette: a magyar békemozgalom- nak régi hagyománya a szolidaritás azokkal, akiknek nem jut a békéből, vagy akik ma is szenvedik a gyarmati idők súlyos következményeit. Mozgalmunk joggal lehet büszke arra, hogy, ha szerény mértékben is, de tevőleges jelét tudta adni szolidaritásának, például az évtizedekig harcoló Vietnam támogatásával, vagy a kambodzsai gyermekváros felépítésével. A békemozgalomnak most feladata az is, hogy kezdeményezéseket tegyen az imperializmus támadásainak kereszttüzében helytálló nicaraguai nép támogatására, s erősítse szolidaritását Ázsia, Afrika és Laitin- Amerika népeivel. A magyar békemozgaiam eredményeit, gondjait számba véve rámutatott: az elmúlt hat esztendőben gazdagodott a békemozgalmi tevékenység politikai tartalma, szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munkájára irányuló figyelem is. Mindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdeklődésében', de a társadalmi & tömegszervezetek megnövekedett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniaka- rása. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel kialakított harmonikus együttműködésnek. — Ügy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezettsége megnyilvánul tetteiben, munkájában, magatartásában. Ez a nemzedék azonban másként kérdez, másként vitatkozik és töpreng, mint a megelőző korosztályok. És kérdéseikre válaszolni kell! — hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette: a legutóbbi időszak megmutatta, kik azok, akikkel lehet és szükséges is vitatkozni, és azt is, hogy kik azok az — egyébként elenyésző számú és társadalmi támasz nélküli — emberek, akiknek az ifjúsági bé- kemozgaíam csupán álca és ürügy. A mozgalom nem hunyhat szemet afelett sem, hogy az ifjúság körében is sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó nézet él. Nyílt, őszinte eszmecseréken, okos szóval, áz érzelemre és az értelemre egyaránt hatva kell alakítani gondolkodásmódjukat, segíteni eligazodásukat a korántsem könnyen megválaszolható kérdésekben. Alkalmazkodni a körülményekhez — Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helytállása az országépítő munkában, a béke, a haladás és a szolidaritás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sikerének alapvető összetevői voltak és maradnak. Az értelmiség, a tudósak, az írók, a művészek képviselői is tevékenyen részt vesznek a békemozgalomban, s hagyományosan jelentős részt vállalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyházaik. Az utóbbi évek eredménye, hogy a béke- mozgalomba mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a hazánkban éló nemzetiségiek. — Mozgalmunk eredményeinek forrása a gyümölcsöző együttműködés társadalmi és tömeg- szervezetekkel, mozgalmakkal és az új békemozgaimi közösségekkel. Azt kérjük tőlük, hogy az eddig kdalakiult jó kapcsolatokat ápolva továbbra is kiemelt módon szolgálják és képviseljék a béke ügyét — mondotta az OBT főtitkára, i külön kitért a Hazafias Népfronthoz, társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalmához fűződő kapcsolataikra. — A mozgalomban mind nagyobb teret kaptak az egyénék és közösségek kezdeményezései, visszaszorulóban vannak a formális elemek — állapította meg a továbbiakban. — Megelégedettségre azonban nincs ok, mert a munka tartalmi gazdagítása, az új kezdeményezések bátorítása, a jó tapasztalatok széles körű megismertetése és aílikalimazáisa továbbira is sürgető feladat, finnek érdekében támogatják például az egyes társadalmi csoportok és foglalkozási ágak képviselőinek — az orvosoknak, a pedagógusoknak és a fizikusoknak — önálló békekezdeményezéseit. Hiszen a sokféleség nem gyengíti az egységet, sőt, az egyik 'legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy napjaink magyar társadalmában a lehető legszélesebb politikai platform teremthető meg. — A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt időszak bebizonyította: jó úton haladunk. Továbbra is felelősségünk és kötelességünk őrizni, továbbfejleszteni és gazdagítani, munkánkba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értékeit. — Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bontakozzék ki mozgalmunk feladatairól. A szekcióülések is azt célozzák, hogy minél' többen juthassanak szóhoz; s olyan állásfoglalást fogadjunk el, amely világosan megfogalmazza cél jainkat és segíti napi munkánkat — mondatta végezetül Barabás Miklós. Ezután megkezdődött a vita az OBT beszámolója és a konferencia elé terjesztett állásfoglalástervezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly. Boldogulásunk legfontosabb feltétele Elöljáróban köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta az MSZM'P Központi Bizottsága, és személy szerint Kádár János, szívélyes üdvözletét, jókívánságait. — A X. Országos. Békekonfe. renicia hazánk fontos politikai eseménye, hiszen Önök olyan kérdésekről tanácskoznak itt, amelyek népünk, s az egész emberiség szempontjából — a szó szoros értelmében — életbevá- góak. Tanácskozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsönöz az a munka, amelyet az elmúlt években, az Országos Béketanács folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitársaink végez, tek. Az egységes magyar béke- mozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezéseknek; igazi közössége a különböző társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó, világné. zetüket tekintve gyakran különböző embereknek — hangsúlyozta. — örvendetes, hogy mind a munkában, mint a konferencia küldöttei közt megnőtt a fiatalok száma és aránya. Lendületük, tettrekészségük éppen úgy nélkülözhetetlen a békéért vívott küz_ delemben, közös ügyünk továbbvitelében, mint- az idősebb nemzedékek élettapasztalata. A közvélemény fontos tényező Meggyőződésünk, hogy a magyar békemozgalom a jövőben is aktívan kiveszi részét a békéért folyó világméretű küzdelemből. Honfitársaink ott voltak a szervezett béke-világmozalom születésénél, és nem hiányoztunk azóta sem a küzdők közül. Éppen napjainkban van a nemzetközi békemozgalöm létrejöttének, szervezeti kialakulásának 35. évfordulója. A történelem tanulságait felismerve, nagy felelősséggel jártak el mindazok, akik erejüket latbavetve munkálkodtak a wroclawi és a párizsi 'békekonferenciák összehívásán, a Bélke Világtanács megalapításán. Fel_ ismerték, hagy a II. világháború szörnyű pusztítása után a közvélemény a politika fontos tényezőjévé lép elő; a tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszorozhatja a békemozgalom erejét. A Világ 35 év alatt sokat változott, ez a felismerés azonban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják azok az új békemozgalmak is, amelyek .az elmúlt években jötték létre a világ kü_ l'önböző részein, elsősorban az amerikai közepes hatótávolságú rakéták túszává tett Nyugat- Eu répában. — Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mondotta a továbbiakban. — A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világ- gazdaság változásai próbatételek elé állítanák bennünket, de gondjaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pontján véres összecsapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világ- rendszer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a' katonai szembenállás mértéke, már csaknem 40 esztendeje sikerült megőrizni a békét. Ez nyújt lehetőséget áz anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásra, ad alapot arra, hogy az emberek, családok, kisebb-nagyobb közösségek normálisan élhessenek, célokat tűzhessenek maguk elé, megtervez, hessék jövőjüket. A -különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének körülményei között a gazdasági kapcsolatokból kölcsönös haszon származik, a nemzetközi munka- megosztás előnyeit százmilliók élvezik. Századunk népvándor. lása, a turizmus a személyes élmények és kapcsolatok erejével köti össze a népeket, erősíti barátságukat, békevágyukat. Az emberiség valódi kulturális értékei hamarabb válnak közkinccsé. Emlékezzünk és emlékeztessünk a hidegháborús korszakra, amiNémeth Károly felszólalása kor mindez elérhetetlen volt, amikor népek szigetelődtek el egymástól. Mindennek kárvallottja az emberiség volt. A háború erői megfékezhetők A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a hadak útjai oly sokszor találkoztak, s a fegyvereket annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett ; .háború'ktpl,.. .elnyomástól, . mint ' sok más nép. 'MágyaíOrszág — történelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a francia birodalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati soriban élt, s fájdalmasabban, nehezebben tört előre a társadalmi haladás is országunkban. Áz a nép, amely annyit szenvedett, mint a miénk, soha nem felejtheti el, hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti létét nemegyszer fenyegette vég. veszély, igazán tudhatja és értékelheti), mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás élvonalában menetel. Megőriztük és ma is őrizzlük történelmi sorsfordulónk tanulságait. Elsősorban azt, hogy bé_ kénk megőrzése, gazdasági és társadalmi fejlődésünk csak a haladás oldalán, a szocialista országokkal szaros szövetségben biztosítható. Ezért — miközben ma is tisztelettel adózunk a fasizmus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — békepoliti- kárik sarkkövének tartjuk együtt, működésünk, barátságunk, szövetségünk erősítését a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival. Az a meggyőződő vezérel bennünket, hogy nemzeti érdekeinket és a béke ügyét . is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küzdelmében egyértelműen állást foglalunk, és a társadalmi • igazságosságért, az emberibb jövőért, a szocializmusért küzdő erőkkel szövetségben haladunk. Őrizzük és változatlanul időszerűnek tartjuk azt a tanulságot is, hogy az agresszió, a háború erői megfékezhetők és legyőz- hetők, ha az emberiség józanul gondolkodó nagyobbik része ősz-' szefog a legfontosabb, az élet megőrzése érdekében. Pártunk és kormányunk ennek szellemében tevékenykedik a nemzetközi életben. Következetesen törekszünk arra, hogy bővítsük országunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a különböző társadalmi berendezkedésű országok állampolgárainak találkozási, ismerkedési lehetőségeit. Keressük a közös fellépés lehe. tőségét mindazokkal, akik felismerték: a fegyverkezési hajsza, a konfrontáció politikája értelmetlen, veszélyes, és minden népnek, keleten és nyugaton egyaránt felmérhetetlen károkat okoz. Fegyverek helyett iskolákat Németh Károly ezután arról szólt, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegyvergyártásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperialista -körök mindent elkövetnek azért, hogy eltemessék helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rá. galmazzák a békemozgalmakat, a keletieket és a nyugatiakat egyaránt. Hatalmas eszközöket fordítanak erre, és ha- nem megy kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny, fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék elérni, hogy gazdasági nehézségeket okozzanak a szocialista országoknak. Az emberiségnek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a Földet kik fenyegetik pusztulással, hogy kiknek a lelkén szárad az anyagi és szellemi erőforrások mérhetetlen pazarlása, miközben vér-lázító nyomorban - élnek em. bermilliók. A fegyverekre költött hatalmas összegek bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki boldogulhasson,, emberi körülmények közé kerüljön, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson. Ezt -ki kell harcolniiä az emberiségnek. A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperialista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fokozni akarják. Önös ‘! .-érdekből árra-törekszenek, hogy -öiár rtopténsteii-leg. r.kialakuilt katonai erőegyensúlyt — amelynek létrehozása a szocialista közösség országainak nem kis anyagi áldozatába került — felborítsák; s erőfölényre tegyenek szert. A Szovjetunió, a szocialista országok ezt semmiképpen sem engedheti meg. Nemcsak a szocialista országok népeinek, de min. den más népnek is életbevágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt azt hirdetjük, arra hívunk fel, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról. amely minden érdekeit fél egyenlő biztonságát garantálja, a fegyverzet mainál lényegesen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állás, foglalásainkat, önálló külpolitikai lépéseinket az vezérli, hogy a békére szóló felhívásaink visszhangra találjanak, s győzzön a kérdések realista megközelítése. Pártunk,, kormányunk nemzetközi tevékenységét népünknek az a leghőbb óhaja vezérli, hogy szocialista építőmunkáját békében folytathassa, és valameny. nyi népnek azt kívánja, hogy békében élvezhesse munkájánlak gyümölcsét. Ennek érdekében . összefogunk minden béfceszerető erővel, együttműködünk mindenkivel, aki kész részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fenyegető világháború elhárításáért folyik. örömmel látjuk, -hogy a ma. gyár békemozgalom, a társadalom különböző erői — -köztük a társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, az egyházak — e tekintetben azonos célokat követnek. A rendkí. vül nehéz nemzetközi helyzetben fellépésük hozzájárul ahhoz, hogy -helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk a fegyverkezési hajszának, hogy a két világrendszer Vitája ne a harc- mezőn, hanem békés vensengés- .ben dőljön el. Helyeseljük, hogy a magyar békemozgalom növelni kívánja erőfeszítéseit ezen a térien. Érdemes megőrizni, sőt gyarapítani azt a nemzetközi megbecsülést és tekintélyt, amelyet a párbeszéd, 'a nyitottság és a megértésre való törekvés híveként mozgalmunknak, és hazánknak szereztek — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta: — A világ közös ügyeiért akkor tesszük a legtöbbet, ha itthon sikerrel intézzük dolgainkat, eredményesen munkálkodunk azért, amiért közvetlenül felelősek vagyunk. Több a gondunk, nagyabbak a feladataink, de napról napra azt is érezzük és tapasztaljuk, hogy a hatékony cselekvés szolgálatába állítható társadalmi erő is gyarapszik. Egyire szilárdabb az emberek elhatározottsága, hogy történelmi vívmányainkat, amelyekért , megküzdöttünk, eredményeinket, amelyeket évek so. rán sok erőfeszítéssel elértünk, megiyéd-jük és továbbfejlesztjük. Ez a határozott szándéka pártunknak is, amely XIH. kongresszusára készül. Az elmúlt évek nem voltak könnyűek, és az a program, amelyet az előző kongresszuson vállaltunk, még a várt. nál is nagyobb erőfeszítéseket igényelt. Bár a végleges mérleg .még nem kész, azt felelősen elmondhatjuk, hogy helytálltunk a nehéz körülmények közt, az ország fejlődött, s ez dolgozó népünk érdeme — hangoztatta a többi között Németh Károly. Hozzászólások A konferencián felszólalt Romes Csandra; tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek a Bé- ke-viilágtainács üdvözletét, s hangsúlyozta a nukleáris háború elleni világméretű összefogás szükségességét. A vitáiban résztvevők meggyőződéssel vallották: a világháború elkerülhető, a béke megőrzésé elérhető cél. Még akkor is így van ez, ha napjainkban feszültebbé vált a nemzetközi helyzet; lefékeződött az enyhülési folyamat: nem reménytelen az Európában milliókat megmozgató Ibékevágy, nem hiába- valóak a bétoeakairat újalhb és újabb megnyilvánulásai — hangoztatták a felszólalók. Az eredményes küzdelemhez azonban az szükséges, hogy a békemozgalmak világszerte mind több embert késztessenek szembenézésre a háborús veszély okaival, okozóival. A nemzetközi politikai viszonyok befolyásolásában megnőtt a népek szerepe. Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyszerű emberek millióinak bé. keakoióit — hangoztatták a felszólalók. Csakis a .világot átfogó béfcemozgálmiak alkothatják azt az erőt, amely képes egy újabb világégést megakadályozni. Ennek az összefogásnak szerény, de felelősségteljels, tevékeny részese a magyar békemozgaiam. :u A, -hozzászólók- úgy ítéjtték meg, hogy a magyar békemozgalöm az élet. a változó körülmények állította új követelményekhez igazodva folyamatosan megújul- Tevékenységében nagyobb teret kapnak az egyének és a közösségek békeakaraitát kifejező kezdeményezések. így programjai, megmozdulásai tartalmasabbak, színesebbek, vonzóbbak lettek. Ennek 1 is köszönhető, hogy a fiatalok egyre aktívabban vesznek részt a békemoz- g-ailom munkájában, életkorukból fakadó tettvágyuk, dinamizmusuk gazdagítja, színesíti azt. A n-őmozgalom-ban is egyre nagyobb szerepet kapnak a béke megőrzésének, a leszerelésnek, a fegyverkezési hajsza megállításé, nak kérdései — hangzott el a vitában. A nők békéért folytatott küzdelmének egyik legfontosabb feladatta a felnövekvő generáció, vagyis gyermekeink békére nevelése. Ennek a folyamatnak magában kell foglalnia a háborút nem ismerő nemzedék rádöbbe- nését egymás pusztításának esz. télén, abszurd mivoltára. De e nevelésnek el kel-1 érnie azt is, hogy a fiatalok sajátjuknak vallják a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, más népek megbecsülésének eszméjét, megismerjék népünk történelmét, és az igaz hazaszeretet fogalmát is. A konferencia első napjának plenáris vitájában felszólalt Bánffy György színművész; Pong- rácz Tiborné, a KSH tudományos főmunkatársa; Boldizsár Iván író; Pebrei Csaba, az Eötvös Lo. ránd Tudományegyetem hallgatója; Szántó Péter, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet főágazat-vezető je; Meruk József,' a Magyar Távirati Iroda munkatársa, Simái Mihály akadémikus; Menyhárt Lajos, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem docense; Paskái László, kalocsai koadjutor érsek; Pólyák Ferenc fafaragó népművész és Molnár György, á mecseki szénbányák vájára. * A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László, az OBT eür nökhelyettese bejelentette: az 1978-ban, a IX. magyar béke- kongresszuson megválasztott Országos Béketanács mandátuma lejárt. A testület tagjainak köszönetét mondott munkájukért. Ezután Váljyi Gábor, a jelölő bizottság vezetője ismertette az új, a konferencián megalakuló 379 . tagú tanács ülétrejöttének körülményeit. Elmondotta, hogy a — korábbiaktól eltérően — a kül- döttválíasztás és a tagok jelölésének jogát ezúttall azok a közösségek — vállalatok, intézmények. társadalmi- és tömegszervezetek — gyakorolták, amelyek az elmúlt években számottevően hozzájárultak a békemozgalmi feladjatok megoldásához. Az új testület összetétele megfelelően tükrözi a lakosság fogflalkózási és életkori jellemzőit, földrajzi megoszlását. A testület tagjai közül csaknem kétszázan, vidéken élnek és dolgoznak, s több mint százan még nem töltötték be 35. életévüket. A béketanácsban helyet kaptak a fizikai munkások, az alkalmazottak, az értelmiségiek, az egyházak képviselői egyaránt. A X. Országos Békekonferencia plénuma egyhangúlag ki. mondta az új testület megalakulását-, majd döntött az „Országos Béketanács tiszteletbeli tagja” cím megalapitásáról is, s megerősítette a jelölő bizottság javaslatát: húsz, a Ibékemozga- lomhain évtizedeken át eredményes munkát kifejtett nevessze, mélyiségeknek ítélte oda a megtisztelő címet. A konferencia színhelyére a délelőtti plenáris ülés szünetében érkezett meg a hét elején indult békestaféta, amely hazánk valamennyi megyéjét, 450 települést érintve békeüzenetek sokaságát hozta magával. A váltók a SOTE Nagyvárad téri ifjúsági békecemtrumából indultak el és a Csepel SC kerékpárosainak . kíséretében futottak be a Dózsa György úti székházba. A magyair békemozgaiam nevében Fodor István, az Országos Béke tanács titkára vette át az üzenetcsokrot és mondott köszönetét mindazoknak, akik a csaknem 4000 kilométeres út egy-egy szakaszán tagjai voltak a stafétának. A békekonferencia délután szekciókban folytatta munkáját. A békemozgalöm időszerű kérdéseivel foglalkozó munkacsoport üléslén a felszólalók arra keresték a választ: hol tart a magyar bé. kemozgalom megújulási folyamata. Elismeréssel szóltak a fejlődésről, bár hangsúlyozták, hogy sokszor még nincs kelő összhang a célok, és az eszközök között. A békemozgaiam propagandája gyakorta ném segíti megfelelő érvekkel, tények sokoldalú bemutatásával az eligazodást a világ mind bonyolultabb kérdéseiben. A formalitások, noha i visszaszorulóban vannak, még mindig szép számmal fellelhetők a mozgalomban. Többen azt is szóvátették, hogy a tankönyvek, a különféle publikációk némelyike nem fordít’’elegendő figyel- met a valóság, árnyalt ábrá^jjlá- sára, hajlamos' ‘biiónybs 'kérdéseket .rutinszerűen megválaszolni. Amiről viszont egyöntetű elismeréssel szóltak: mind többen keresik a lehetőséget, hogy bekapcsolódjanak a békemozgaiam munkájába. A társadalmi bázis kiszélesedése és megerősödése a továbblépés elengedhetetlen feltétele — állapították meg. Az európai biztonság, leszerelés és enyhülés kérdéseivel^ foglalkozó szekcióülés résztvevői rámutattak : az európai biztonság és együttműködés mindenkori helyzete alapvetően befolyásolja népünk létérdekét. Amennyiben kontinensünkön erősödik a nemzetközi együttműködés, , úgy az kedvezően hat a két- és többoldalú kapcsolatokra. Nincs igazi béke a fejlődő országok előrehaladása nélkül, s nincs fejlődés béke nélkül — állapították 'meg a ,(fejlődés, béke, szolidaritás” témakörét megvitató munkacsoport résztvevői. Kifejtették: a fejlődő -országokra- nemcsak a fegyverkezés ró hovatovább elviselhetetlen terheket, de őket érinti a legérzékenyebben a világgazdasági válság is. Közös érdekünk, hogy — erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten — támogassuk ezen államok harcát egy igazságosabb gazdasági világrend kialakításáért, s nemzet-, közi politikai fórumokon is kifejezzük a velük, ügyükkel vállalt szolidaritásunkat. Az ifjúsági szekció ülésén elhangzott: a béke ügyéért szólni és tenni is kész fiatalok száma jelentősen növekszik napjainkban, s ennek békemozgalimi konzekvenciáit a tartalmi munkában és a szervezeti életben egyaránt érvényesíteni -kell. A felszólalók kiemelték: a békeharcra meg kell tanítani a fiatalokat, I ebben jelentős szerepe Van a hazafiságra, az internacionalizmusra nevelésnek is. A világ modernizálódásával, a technikai fejlődéssel és a humánus értékek veszélyeztetettségével kapcsolatban rámutattak a felszólalók: mindent meg kell tenni azért, hogy az atomenergia csak békés célokat szolgáljon. A magyar tudósok, művészek, a tömegkommunikáció területén dolgozók, csakúgy, mint a világ bármely más részén élő kollégáik, sokat tehetnék a háború elkeni- . lése, a béke megvédése érd-ekében-, szakmai munkásságukkal épp úgy, mint társadalmi tevékenységükkel — hangoztatták szekcióülésükön tudományos, kulturális életünk közismert szemé. • lyiségei. A békekonferencia . vasárnap ismét plenáris üléssel folytatja, munkáját.
