Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

4 ♦ PETŐFI NÉPE • 1984. október 26. Állattartók őszi teendői A bágyadt, párás reggelek, a rövidülő nappalok, ' mind figyel­meztetik az állattartókat: vegye számba és 'kezdje el azokat a munkákat, amelyek a télire ké­szülődés jegyében mosd még idő­ben elvégezhetők. A kisebb létszámú tyúkot, sér­tésit tartók még most is gyűjt­hetnek takarmányt, hiszen ha úton-útfélen összeszedik a csa­lánt, a líciumot, az akácfajövést, megszárítva kitűnő csemege, vL tamin- és fehérjefonrás álla­taiknak. Moslékba. nyirkosított darába keverve nyúlilal, barom­fival, sertéssel etethető. Ezekben a hetekben szedik föl a burgonyát, válogatják ki az elraktározható épeket, egészsé­geseket. A vágott, sérült gumók megfőzve valamennyi állatfaj ta­karmányozására felhasználhatók. A kukorica törése után .vágjuk le A szárat, és kévébe kötve hordjuk pajtába, rakjuk kúpba, hogy az őszi esők ne tegyenek benne kárt. Aprítva még a nyilaknak is kedvenc eleségük lehet. Ne feledkezzünk! meg a tiszta, jó minőségű szalmáról sem. In­kább több legyen belőle, mint egyetlen villával kevesebb a kel­leténél. Télen kényelmes, tiszta, meleg pihenőhelyet csaik ez ad a jószágnak. Vigyázzunk azon­ban, hogy a szalmánk ne ázzon meg, penésztől, szúrós gyomoktól mentes Begyen. A portán az ősz a rendcsinálás ide jé. Az összegyűlt tráeyát hordiuk ki a földekre, az ólak, istállók, iavítását, meszelését is minél előbb végezzük el. Még megszárad a vakolat, ai mész, nem kell attól tartanunk, hogy a nyirkosság miatt rosszul ér­zik masukat a bezáirt álltaitok. A berendezési eszközök — önita- <ók etetők, jászlak, ketrecek, fűtőeszközök — javítását az ál­talános takarítássá! egvütt. egy­idősben végezzük. Az őszi nagy­takarításkor. amii csak mozdítha­tó. vigyük at napra, ott szárít­suk. A 'gondos gazdák arra is vi­gyáznak. hogy a portán összera­kott szénaboeílyát ne szennyezze a. szabadon tartott baromfi. Jő szolgálatot tesz, ha anró lyukú csibedróttal, vagy sűrűn rakott léceikkel]! kerítjük körbe ' a bog­lyát. A verebek csapataitól szin­tén esi bed róttál, vagy nettón há­lóval védiük a górékban szára­dó kukoricát. A rendben tar­tott portán nem fordulhat elő, hogv a .szálas, vagy az abrakta- karmánvba műanvag. soárga, törött üveg. vas vagy gumihul­ladék keveredik. Ezeket, a jó­szágait szerető gazda gondosan kiválogatja, nehogy bajt okoz­zanak. Még nem késő! A következő időszakban vál­tozékony időjárás* várható. Az alacsonyabb fekvésű helyeken talajmenti fagyok is előfordul­hatnak. A gyümölcsösben készül­jünk az őszi telepítésre. Terít­sük el a szervestrágyát» szór­juk ki a kálium és foszfor mű­trágyákat, ássuk fel a talajt. Hantosán, nagyobb rögöket hagyva ássunk, hogy a téli csapadékból minél többet tud­jon befogadni a talaj. A sza­porítóanyag vásárlásakor egy­mást jól termékenyítő, vagy öntermékeny fajtákat válasz* szunk. Az ültetést úgy tervez­zük, hogy a már meglevő és a most telepítendő fajták egy­mást kölcsönösen, jól terméke­nyítsék. Az akna, a körte, a birs, a cseresznyefajták, a nteggy Idegen megporzásra szorulnak, ezért legalább két- bárom különböző fajtát ültes­sünk. A virágoskertben még ültet­hetjük a tulipán-, a jácint- és a Űliomhagymákat. Most ke­rítsünk sort a díszfák dísz­cserjék, örökzöldek telepíté­sére Is. Az örökzöldek eseté­ben kerüljük a műtrágyát. Ki­zárólag teljesén földdé érett istállótrágyát, vagy kómpósz- tot használjunk. Egyáltalán nem kell trágyázni a boróka­féléket, a hangákat és az örök­zöld .sziklakerti növényeket. Diószüretkor vigyázzunk, hogy az ütögetéssel-ne sértsük meg a fa vázrendszerét. Téves az a nézet, hogy ha minél több ágat leverünk, nagyobb lesz a jövő évi termés. A zöld­ségesben fejezzük be a bur­gonya fölszedését. Téli táro­lásra csak egészséges gumók alkalmasak. Gyűjtsük össze a 1§ fertőzött növénymaradványo­kat és forgassuk meg a talajt. A mogyoró bokrok álól rend­szeresen szedjük fel a hullott, mogyoróormányos lárvájával fertőzött termést, Ilyenkor, ősszel a lárvákat a mogyoró­ból történő kifurakodás Ide­jén gyűjthetjük össze, meg­akadályozva bebábozódásu- kat. A felszedett termést olyan helyen tároljuk, ahonnan a ki- I mászó lárvák nem tudnak a talajba vonulni, és így elpusz­tulnak. Fűszerpaprika Harkakötönyből • A háztáji fűszerpaprikát vizsgálja Feketfi József, a háztáji ágazat vezetője. A harkakötönyi Egyesülés Ter- • melőszövetkezetben évek óta emelkedik a háztájiból értékesí­tett termékek mennyisége. Míg 1980-ban 12 millió forint volt, addig tavaly már elérte a 18 milliót. A kistermelőktől kike­rülő áruk értékesítése után a szövetkezet semmilyen anyagi részt nem tart vissza. ' A gazdaságban külön ágazat­ként kezelik e tevékenység koor­dinációját. A 138 hektáros ösz- szes háztáji területnek legna­gyobb részén, 95 hektáron fű- szerpaprikával foglalkoznak. A gépi munkálatokat, így a talaj- előkészítést, a helyrevetést, a permetezést a szövetkezet vállal­ja magára, a kézi munkát a ta­gok végzik. A leszedett tiermést nyers állapotban szállítják a paprikafeldolgozóba, Miskére. A minőségi követelményeknek igen jól megfelel a kötönyi paprika, hiszen évek óta a beszállított termék 70 százaléka első osztá­lyúnak minősül. A községben több mint százan hizlalnak sertést, a tsz-szel kö­tött szerződés alapján 2800-at adnak le az idén. Az állomány vegyes fajtájú, zömmel fehér és németöves keverék állatok talál­hatók áz ólakban. A sertéstartók már gondolkoznak a fajtaváltá­son. A legtöbb helyen fehér faj­tájú anyák találhatók, így a nemrégiben vásárolt három apa­állattól jó eredményeket várnak. Miután a gazdaságnak jelentős a juhihizlalása, hízóalapanyagot is felvásárol a gazdáktól. Az így megszerzett állatokkal azonban gond is van, mivel ezeket lege­lőn tartották, a szövetkezet hiz- lalási technológiája ’pedig a rács- padozatos módszer. A felvásárolt állatokat hozzá kell szoktatni az intenzívebb takarmányozáshoz, valamint a tartási körülmények változásához. A termelőszövetkezet saját ta­karmánykeverővel rendelkezik, így a tagok igényeinek könnyebb megfelelniük az itt előállított termékekkel. Szálastakarmány- ellátásban is segítséget nyújt a gazdaság azzal, hogy körbálázott lucernát, illetve a felújított ős­gyepük réti szénájából is ad1 el az állattartóknak. A háztáji gaz­daságok szükségleteire mintegy 200 hektár nagyüzemileg nem hasznosítható legelőt is kiadnak a tanyákhoz legközelebb eső te­rületeken. összeállítottat Gál Eszter HAZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák a szőlőben II. Nyugalmi állapotban tavasz- szal, márciusban a kétszázalé­kos novendás lemosópérmetezés. sei minimálisra csökkenthetjük a szőlőmolyok, a szőlőilonca, az ékköves faaraszaló, a szőtlőgu- .bacs és levélatka egyediszámát. Ugyanakkor ezzel a kezeléssel visszaszoríthatjuk a kordonkar elhalását előidéző betegségeket is. Az ültetvények jó egészségi állapotának megőrzése érdeké­ben • ezt a kezelést az ültetvény 15 éves koráig folytassuk. A téli nagy hőingadozás miatt már á fiatal (1—2 éves) ültet­vényekben is intenzíven fertő­ződnek a sérülések nyomán a homoki szőlők az agrobaktériu- mos gyökérgolyvátöl. A növé­nyek a hőingadozást jobban el­viselik szöveti károsodás nélkül, ha a törzseket mésztejjeB kezel­jük. A daganatok, tumorok 2 szá­zalékos novendás ecseteléssel le­szoríthatok. Jelenleg teljesen ha­tékony gombaötlő szer nem áll rendelkezésre a baktérium ellen. A fiatal ültetvényekben a törzs újranevelésével lehet a fertőzés továbbterjedését csökkenteni. A fejművelésű szőlőkben el­sősorban la szőlő-lisztharmatra, szürkepenészre és a rovarkárte. vökre vonatkozó technológiákat javasoljuk. Ugyanis a lemetszett vesszőkkel minden évben eltá­volítjuk a 'kórokozókat. A metszés optimális időpont­jának a január—februárt tart­juk. A korai metszés után a meg­előző permetezéseket idejében el tudjuk végezni. Felhívjuk a figyelmet az élel­mezés- és munkaegészségügyi várakozási idő betartására, va­lamint a védőruhák alkalmazá­sára. Téli szálláshelyen a méhek A mézgyűj­tésre az idén már nem lesz aükalmiuk a méheknek. Ezért téli szálláshelyre vitte a kaptá­rait Harti Ádám bajai nyugdíjas cuk_ rász is. aki még az édes­apjától örö- Iköllte a mé­hészkedés sze­retet ét. 1984 a mé­hészeik szá­mára sem volt kedvező esztendő. Az aszály, és a virágzás ide­jén a szokat­lanul nagy hőség hátráltatta a mézhordást, A bajait áfész, amelyhez ő és társai tartoznak, várhatóan csak szerényebb forgalmat tud fel­mutatni a méz értékesítésében, mint tavaly.' Sújtja a méhésze­ket egyes kártevők tömeges megjelenése, amelyek ellen a védekezés nem volt eléggé ha­jtásos. Mégsem ez az egyetlen oka Harti Ádám és társai .kedvetlenségé­nek. Inkább az, hogy népgazda­# Harti Adám nyugdíjas cukrász in éhei között. sági jelentősége elleniére, .sokan máig sem ismerik el a méhészek tevékenységét. A Bácskában leg. feljebb a Bácsalmási Állami Gazdasági és a Hosszúlhegyi Me­zőgazdasági Kombinát foglalkoz­tatja őket a szántóföldi és ker­tészeti növényeik beporzásának elősegítésére. Pedig kimutatha­tóan nagy a haszna a miéhek munkájának a szántóföldi növé­nyek és a gyümöltsfavirágok megtermékenyülésében. ÖSSZEFOGTAK A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Versenyben a teljesítéséért Az Alföldi Cipőgyár kiskunfél­egyházi gyárának termékei 1971 óta -jutnak el a Szovjetunióba. — Az első évben mindössze 180 ezer pár cipőt szállítottunk a baráti országba — emlékezik Kiss Bálint igazgató. — Az álta. lünk gyártott modellek annyira megtetszettek a megrendelőnek, hogy évről évre többet kellett gyártanunk részükre. Tavaly pél­dául 820 ezer pár férfi- és női cipőt adtunk át szovjet partne­rünknek, erre az évre pedig 916 ezer párra kaptunk megrende­lést. A második félév elején meg­lepetésben volt részünlj, aminek örültünk ugyan, de egy kicsit gondolkodóba estünk. Szovjet megrendelőnk arra kért bennün. két, hogy 55 ezer párral készít­sünk többet az eredeti rendelés­nél. Most is a szocialista brigádok segítettek: a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva vállalták, hogy ha­táridőre elkészítik a pótrende­lést. Bizonyos, hogy állják sza­vukat, és teljesítik vállalásukat. Galló Éva, a gyár versenyfe­lelőse is bizakodó: — Gyárunkban 38 szocialista brigád 416 tagja munkálkodik vállalásainak teljesítésén. A ter­melési feladatokon túl igen je­lentős a társadalmi munkájuk. Óvodákat, iskolákat patronálnak, rendszeresen látogatják a szó­szovjet export ciális otthont. A munkahelyük környékének parkosításában is. részt ivállalnak. összetartás a gyár érdekében — ez jellemzi az itteni kollektívát. Egy példát is említek. Tázláron, a Béke Szak. szövetkezetben a negyven dol­gozót foglalkoztató kis üzemből felsőrészeket kapunk. E félter­mék biztonságos szállítása érde­kében brigádjaink az egyik hét­végén segítettek a szüretben, hogy az ott dolgozóknak hétköznap ne kelljen ezzel foglalkozniuk — ami egyébként a szakszövetke­zettel kötött megállapodás sze­rint kötelességük lenne —, ha­nem az üzemben készítsék a láb­• Baranyai János munka közben. • Balra: Töth Istvánná a Kis­kunság 74 szocialista brigád ve­zetője. beli-„alkatrészt”. Százötven szo­cialista bíigádtag szedte a sző. löt. A „Kiskunság 74” nevet vise­lő brigád egyik alapító tagja, mosit vezetője is Tóth Isltvánné, aki a következőket mondotta: — Nagyon jó, összeszokott kol­lektíva a mienk, és természete­sen mi is szívesen vállaltuk a pótmegrendelés teljesítését. 'Ha szükséges, akkor még a szabad szombatokon is dolgozunk. Eddig még nem volt rá szükség, de ha később esetleg „szorít a cipő” — jövünk. O. Ii. SZALKSZENTMÁRTON, PETŐFI TSZ „Csonthéjas" gondok utóbbit tíz, a többit ötven-ötven A szalkszenitmártomi Petőfi Termelőszövetkezetben a szak­emberek az ősi tapasztalatokat jól egyesítik az agrotechnika legújabb eredményeivel. A vál­tozatos minőségű földeken évti­zedek óta nyereséges a gazdál­kodás. Legtöbbet kenyérgabona, báli, kukoricából, napraforgóból (és cukorrépából értékesítenek, de fontos a 1601 hektáros gyü­mölcsösükből i származó bevétel is. Az utóbbival1 azonban náluk is gondok vamnfak. Milyen a je­len, s mire számíthatnak a jövő­ben kérdésünkre Németh Ferenc, a szalkszentmártonii közös gaz­daság kertészeti ágazatvezetője válaszolt: — Szövetkezetünkben húsz éve, a nagy telepítések idején ás csak mellékágazat volt a gyümölcs. Nem vártunk nagy hasznot, el­sősorban azért telepítettünk, hogy a 25—30 fős asszonybrigá­dunknak folyamatosan munkát tudjunk adni. — Milyen csonthéjasokat ter­melnek? — Szilvát, kajszit, cseresznyét, meggyet és őszibarackot. Az hektáron. Kajszi ültetvényünk jö­vőre fordul termőre, ezzel szem­ben a cseresznyést kivágjuk a közeljövőben. — Miért? — Elöregedett az állomány, de más Okokat is említek. A hatva- (tuas években tulajdonképpen csak a legrosszabb talajok jutot­tak 'a' gyümölcsösöknek. 'Ezért a megfelelő, szakszerű 'ápolás' elle­nére sem biztonságos ezeken a területeken „termelni”, a jöve­delmezőség ingadozik, ugyianak. kor nagy költséget jelent a meggy, a cseresznye és a kajszi szedése. — Megéri-e szilvával foglal­kozni? — A legnagyobb mennyiséget ebből a gyümölcsből értékesít­jük. Az idén már kilónként 6,50-ért vásárolta tőlünk a kon­zervipar, és a szedés sem nagy teher, mert saját rázógéppel dol­gozunk. A fagyra nem annyira érzékeny, mint például a kajszi. Észrevettük azt ás, hogy erdő mellé nem Szabod ültetni, mert az akácpajzstetű súlyos károkat okoz. illetve az ellene való vé­dekezés megemeli a költségeket. Az idén 293 tonna termett, de volt már arra is példa, hogy en. nek a dupláját tudtuk éntékesi- teni. — A kajszi ezen a tájon nem olyan korán virágzik, mint má­sutt. A fagyok nem okoznak nagy károkat. A zamatos, sárgahúsú gyümölcs termelésével érdemes foglalkozni? — őszintén szólva ezzel is az asszonybrigád folyamatos mun­kalehetőségének megteremtését tudom csak haszonként említe­ni. Peöig agyagos, horhokos, nem fagyzugos területein van az ül­tetvényünk. Ű]gy látom, hogy amíg a mostani, magas terhek nyomják á gyümölcstermesztést, míg nem kap ez az ágazat meg­felelő elismerést ésl támogatást, addig nem lesz nagyobb telepí­tés sem. Sőt azok is abbahagy-1 ják a termelést, akik eddig dön­tően hozzájárultak a hazai ellá­táshoz, az exporthoz. Azt mond­hatom, ha nem lesz változás, évtized múlva a lekvárnak, be­főttnek, pálinkának valót impor­tálnunk kell. Mi a mostani kö­rülmények között biztos, sogy nem fogunk gyümölcsöst telepí­teni. F. P. J. Csikériától Dunaegyházáig 1944. október 23—29. A 308. szovjet lövészezred, Pál- monostora felszabadítása után, október 23-án megkezdte a har­cot Kiskunfélegyházáért. Kis­kunfélegyházán tartózkodott ek­kor az LVH. német páncélos hadtest, melynek harcálláspont­ja Kiiskundorozsmánól települt 'Kiskunfélegyházára. Így a vá­ros 'környékén és a városban is súlyos elhárító harcikra került sor. A szovjet csapatok erős tü­zérségi és csatarepülős támoga­tással, páncélos és lövészerőkkel együttesen támadtak. Az akna. vetők hatalmas aknatűzzel árasz­tották el Kiskunfélegyháza belső központját (kb. 150 ember esett áldozatul). A szovjet aknavetős század 'közelharcra kényszerült, mélynek során 27 foglyot ejtet­ték. A város központjában tény­kedő német légvédelmi harccso­port szívósan védekezett, de a Közélszőlőkben harcoló aknave. tősöket nem tudták elnémítani, s a németek az erős Szovjet tá­madással szemben kénytelenek voltak feladni a városit. A német légvédelmi harccsoport itteni erőinek jelentős részét elvesztet­te. Kiskunfélegyházára október 23-án bevonultak a szovjet csa­patok, a város felszabadult. Nyit­va állt az út Kecskeméthez, Bu­dapest délkeleti kapujához. A Kiskunfélegyházáért vívott harcok eredményeként szabadult fel Jászszentlászló is. A frontvo­nal kiegyenesítéséhez imég Alpár bevételére volt szükségük a szov­jet csapatoknak. A .magyar—né­met hadvezetés erősen és szívó­san védelmezte a községet, mi. vei az a Tisza mellett hídfő léte­sítéséhez kiválóan alkalmas he­lyen fekszik. A 37. szovjet lövész- hadtest és a 19. román gyalog- hadosztály élőrevetett osztagai 23-án elfoglalták Alpári, a kis­kunfélegyházi járás 4866 lakosú nagyközségét. A magyar csapa­tok több ellentámadást 'hajtották végre a szovjet állások ellen, hogy visszafoglalják a községet. Különösen a Tiszaújfalu felőli szárnyra mértek súlyos csapást, s a kialakított tiszai hídfőt akar. ták felszámolni, de sikertelenül, így a frontvonal október 23-án Baja'—J ánóshalma—Kiskunhalas —Szánk—Kiskunfélegyháza—Al­pár irányába húzódott. A német hadvezetés felismer­te, hogy a Duna—Tisza köze dé_ li részének elvesztésével hadá- szatilag erősen hátrányos hely­zetbe került. Erőit Budapest tér­ségébe kezdte átcsoportosítani, bár jelentős alakulatokat hagyott Kecskemét környékén a Buda­pest felé vezető utak lezárására. Hitler Kecskemétet Budapest kul­csának tartotta (ebben nem is tévedett), ezért azt megerősített helynek nyilvánította, amely azt jelentette, hogy a német katonai erőknek minden áron .tartani kel­lett a várost. Különösen a déli bejáratnál, Városföld környékén rendezkedtek be szilárd véde­lemre. A szovjet—román csapa­tok viszont ettől északkeletre, a tiszaugi hídfő körzetében nyo­multak tovább előre, és elfoglal­ták Lakiteléket. „Csongrád irá­nyából — jelöli meg pontosan az eseményeket dátumokra számol. NEGYVEN ESZTENDEJE '4 ’ . j 0 1 va 73 évesen is jól emlékező Ré­vész Pali bácsi — a 2. Ukrán Front és az 1. román hadsereg katonái a hídfőt október 24-én kiterjesztették Lakitelek terü­letére is. Családommal együtt ta_ nyán értem meg azt.a nagy pil­lanatot. Amikor az első szovjet katonákkal találkoztunk, ösztö­nösen a magasba emeltük a ke­zünket. ide a tiszt mosolyogva le_ gyintett: — Nye náde! — Aztán elküldte az egyik harcost, aki abrosznyi élelemmel tért vissza. — Egyetek — mondta a tiszt, s ölébe véve a kislányomat, velünk falatozott ő is.” E napon, -24-én szabadult fel Lászlófalva is. A 2. román gya­logos hadosztály Nagyrévnél át­kelt a Tiszán, és két irányból tá_ madta Üjkécskét. A 9. román lo- vashadosztály egy ezrede pedig. Tiszaugnál kelt át a folyón, és hídfőt foglalt el a nyugati par­ton. A német—magyar csapatok sorozatos ellenlökésekkel arra. í .1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom