Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-14 / 216. szám
rr\/í TÍftlC Várható Időjárás ma estig: détayuUUvIJAJfAd gát felöl lassan tovább csökken a felhőzet. Már csak néha zavarfa meg kisebb tolhösödés a napsütést. Esd nem valószínű. Napközben Időnként élénk lesz a nyugati, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet lő és 24 fok között lesz, de délnyugaton még ennél Is kissé melegebb várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 216. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 14. péntek A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN Az alkatrészellátás és a bútoripar helyzete A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta az Országos Tervihivatal előterjesztését a népgazdaság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozásának irányelveiről. Megállapította, hogy a népgazdaság az év eddig eltelt részében alapvetően az éves terv gazdaságpolitikai céljainak megfelelően fejlődött, de fontos területeken elmaradások is vannak. A kormány utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy az év hátralevő időszakában további határozott intézkedésekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teljesítését, a vásárlóerőnek az egyensúlyi célokkal összehangolt alakulását, a munkaidő jobb kihasználása, valamint az anyag- és energiatakarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozását illetően úgy foglalt állást, hogy a tervezőmunka a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelését, a termelési szerkezet korszerűsítését, a versenyképesség fokozását alapozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer továbbfejlesztése is. Megbízta az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a miniszterekkel és más országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve dolgozza ki az 1985. évi részletes népgazdasági tervjavaslatot és azt terjessze a Miniszter- tanács elé. A kormány egyidejűleg áttekintette az 1985. évi állami költség- vetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a hazai alkatrész- gyártás és -ellátás helyzetének javítására hozott intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a kis- és közepes vállalatok háttéripari tevékenységének bővítése, az alkatrészfelújítás és a használt alkatrészek újraértékesítése nyomán, főleg a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában, jelentős javulás tapasztalható. Továbbra sem megoldott azonban a személygépkocsik alkatrészellátása. Rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban az alkatrészkereskedelmi vállalatok forgalmában csökkent az autójavító vállalatok és szövetkezetek részesedése, miközben egyes magánkereskedők nagy tételben felvásárolják és indokolatlanul magas áron árusítják az állami kereskedelemtől beszerzett alkatrészeket. A kormány a bútoripar és a bútorkereskedelem helyzetéről készült jelentést megvitatva megállapította, hogy bővült az elemes bútorokból a kínálat és a választék. Az ipar és a kereskedelem azonban — elsősorban gyermek- és konyhabútorokból — még mindig nem tudja kielégíteni a vásárlók igényeit A kínálat és a választék további bővítése mellett több figyelmet kell fordítani a minőség javítására, valamint a bútorok szállítására és raktározására, mivel a minőségi kifogások jelentős részét az itt keletkező hibák idézik elő. (Háttéranyagunk a 2. oldalon) A békekonferencia előkészületeiről tanácskozott a népfront megyei elnöksége A X. Országos Békekonferencia előkészítéséről, az őszi szolidaritási akcióval kapcsolatos feladatokról, valamint a kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének munkájáról tárgyalt tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei elnöksége. A testület tájékozódott a béke- konferencia előkészületeiről. Az október 27—28-ra összehívott országos tanácskozáson mintegy 800 küldött és 200 meghívott vesz majd részt. Áttekintik az elmúlt 5—6 évben végzett békemunka tapasztalatait, szekciókat alakítanak, s munkacsoportokban vitatják meg a mozgalom időszerű feladatait. Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy most emlékezünk meg felszabadulásunk 40., valamint a szervezett békemozgalom 85. évfordulójáról. A témához hozzászólt többek között Deák Lívia, az Országos Béketanács ügyvezető elnökségének tagja is. Elmondta, hogy a békekonferenciát szeretnék teljesen kötetlenné tenni. Ezért elhatározták, hogy a szekcióüléseken a küldöttek és meghívottak mellett bárki részt vehet. Azt szeretnék, hogy minél többen mondják el véleményüket, és foglaljanak állást a konferencia témáival kapcsolatban. A szekcióüléseken egyébként az ifjúságnak a békére, a szocialista hazafiságra való neveléséinek kérdéseiről, az európai biztonságról, a leszerelésről, és az enyhülésről, az írók és művészek békemozgalmi tevékenységéről, a tudósok békéért érzett felelősségéről esik szó. Az Országos Béketanács tervei sze-. rint október 26-án nagyszabású békedemonstráció lesz majd a fővárosban, amelyen természetesen a békekonferencia küldöttei is részt vesznek. A népfront megyei elnöksége megvitatta a kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének a legutóbbi kongresszusuk óta végzett munkáját is. Az elnökség elismerését fejezte ki a szövetség vezetőinek az eddigi munkájáért, és egyetértett az általuk megjelölt féladatokkal. Ezek között szerepel egyebek mellett, a megye sajátos kertkultúrájának ápolása, továbbfejlesztése, kiállítások, termékbemutatók szervezése, a kertészkedésnek a fiatalokkal való megszerettetése, a kisállattenyésztés népszerűsítése. Az elnökség ezután megválasztotta F. Tóth Pált, a népfront megyei alelinökét és Farkas József rfiegyei népfronttitkárt, az OBT tagját a X. békekonferencia küldöttének. Kádár János és Bertold Beitz megbeszelese Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a Parlamentben fogadta Bertold Beitzet, az NSZK-beli Krupp Művek felügyelő bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a világgazdasági helyzet, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti viszony, valamint a Magyar .Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. * ASZÁLY NEHEZÍTI A TOVÁBBFEJLŐDÉST A gabonatermelés sikerei Losonczi Pál fogadta a kubai nemzetgyűlés elnökét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Országház Nán- dorfehérvár-termóben fogadta Flavia Bravót, a Kubai Nemzet- gyűlés elnökét, aki az országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatáson küldöttség élén szerda óta tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen Losonczi Pál elismeréssel szólt arról, hogy a Közép-Amerikában és a Karib- térségben kiéleződött helyzetben Kuba határozottan fellép a reakciós erőknek a nemzetközi helyzetet is veszélyeztető .politikai és katonai fenyegetésével szemben. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris a Kubai Köztársasággal. Az Elnöki Tanács elnöke leszögezte, hogy a két párt, a magyar és a kubai kormány, a két nép a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó barátsága, az élet minden, területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködése eredményesen szolgálja mind országaink, mind az emberi haladás közös érdekeit. A találkozón részt vett Cser- venka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, jelen volt Euelides Váz- quez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Hasznos javaslatok Kunfehértón Csütörtökön kétnapos tanácskozásra jöttek össze a megyei áfé- szek elnökei Kunfehértón. Erdélyi Ignácnak, a MÉSZÖV elnökének üdvözlő szavai után Markó István, az MSZMiP Központi 'Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott előadást időszerű — a fogyasztási szövetkezeteket is érintő — kérdésekről. Beszámolóját követően számos kérdés és vélemény hangzott el. Szó esett az áruellátásról, a hiánycikkek listájának csökkentéséről, amelyhez a háttéripar, jobb megszervezésére lenne szükség. Többen érintették a bérszabályozás és a jövedelmezőség kérdéseit. Említést kapott az energiatakarékosság és a költséggazdálkodás ésszerűsítésének számos lehetősége. (Délután Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára •tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a megye gazdasági eredményeiről és terveiről. Ma dr. Pünkösti László, a &ZÖVOSZ főosztályvezetője az áfészek idei so- ronlevő feladatait ismerteti. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Rendszer Heves, Pest, Szolnok, Bács-Kiskun megyei taggazdaságai szakvezetőinek részvételével, Kecskeméten, a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben tanácskozott csütörtökön a közös vállalat részközgyűlése. Dr. Tóth László tsz-elnökhelyettes, igazgatótanácstag megnyitója után Téglás Zoltán közgazdasági igazgató vázolta az IKR újabb fejlesztési elképzeléseit, 1985. évi tervjavaslatait. A kalászosgabona-természté» közös sikereiről Tóth László termelési igazgató számolt be. Az IKR 5000-es körzetéhez tartozó négy megye búzatermesztését elemezte, majd az őszi betakarításé növények hozamának várható alakulását ismertette Metzinger Péter termelésszervezési egységvezető. A tájékoztatókat hasznosan egészítette ki az a nyolc felszólalás, ameliy a taggazdaságok és a közös vállalat együttes problémáit, megoldásra váró feladatait tárta fel, és dr. Tóth János IKR-igaz- gató vitazárója összegezte. Vitathatatlan, hogy a bábolnai rendszer a megalakulása óta töretlenül fejlődik. Korszerű műszaki és biológiai alapok előteremtését, fejlett termesztési technológiák bevezetését segíti elő. Az intenzív gabonatermelés programjának II. és III. ütemében például a taggazdaságok gépállománya 2,5 milliárd forintot érő műszaki eszközzel gyarapodott. Kecskeméten éppen ezen a héten zajlott le az IKR termelésszervezési egység vadonatqj alkatrészraktárának műszaki átadása. Az ugyancsak Bács-Kiskun megyében tervezett, és közös vállalati összefogással1 létesülő, annyira szükséges folyékonyműtrágyaüzem kivitelezése elhúzódik nem várt akadályok miatt. örvendetes, hogy 1984-ben elfogadhatóan alakult a bábolnai rendszer taggazdaságaiban a kalászosok hozama. Nem kivétel szőkébb hazánk és a szomszédos Pest, Szolnok, valamint Heves megye sem. Áz őszi betakarítású növények azonban évek óta igen megsínylik a csapadékhiányt. B ács-Kiskunban több mint 200 millió forintban kifejezhető terméskiesést okozott a kukoricában. Az idén a Bácskában és a Duna mellékén, a mezőségi talajokon is legfeljebb a gazdaságok saját szükségletére elegendő terem, de árukukorica már alig. Másfélszázezer tonna tengerit vásárolniuk kell, hogy a nagy számú állatállománynak elegendő abrakja maradjon az új termésig. Számos gazdaság a szemesnek szánt kukorica teljes növényállományát kénytelen besilózni, hogy mentse, ami még menthető. Pest megyében a jó hírű Kiskunsági Állami Gazdaság is erre a sorsra jutott. Szolnok, sőt Heves megyében úgyszintén akad ilyen nagyüzem. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ A napraforgó sokkal jobban elviselte az aszályt. Ezért nőtt 31 ezer hektár fölé a vetésterülete Bács-Kiskun megyében. Képünkön a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kombájnosa takarítja be az olajnövényt. (Tóth Sándor felvétele) LÁTOGATÁS A KALOCSAI INTÉZETBEN Az országgyűlés jogi bizottságának ülése Tegnap Kalocsán, a büntetésvégrehajtási intézetT ben ülésezett az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A dr. Gajdócsi István elnökletével .tartott ülésen részt vett Terhe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára is. A képviselők a büntetésvégrehajtást szabályozó 1979-es törvényerejű rendelet és az új jogszabályok társadalmi hatását, érvényesülését vizsgálták. Juhász Lászlóné alezredes, a Kalocsai Fegyház ás Börtön parancsnoka ismertette a bizottság előtt az 1950-.ben Máriánosztráról idetelepített intézet mai helyzetét. Mint' mondotta, az utóbbi négy évben számottevő korszerűsítési, felújítási munkát végeztek. A büntetésükéit töltők többsége az intézet saját üzemében dolgozhat, de más üzemekben is foglalkoztatják őket. Az elítéltek életkora, az elkövetett bűncselekmények jellege, a visszaesők száma, itt is az országos arányokat tükrözi. A rabokkal való foglalkozás fő célja a nevelés, a megváltozás szándékának felébresztése. Gondot fordítanak az iskolázatlanok oktatására is; .tavaly például 144-en végezték el az általános iskola valamelyik osztályát. Szabad idejüket szakkörökben, ismeretterjesztő előadásokon, vetélkedőkön tölthetik el. Gondot okoz, hogy az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz nincs elegendő nevelőjük. Ezt követően megtekintették az intézetet, tájékozódtak az itt élők munka- és életkörülményeiről, majd az ülés befejező részében összegezték a tapasztalatokat. Hangsúlyozták, hogy a nevelői és a pártfogói munka fejlesztésére különösen szükség van a visszaesők számának csökkentése érdekében. A képviselők kérdéseire Borics Gyula igazságügyi államtitkár, Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetés- végrehajtás országos parancsnoka és Juhász Lászlóné alezredes válaszolt. A bizottsági ülésen kilenc képviselő szólalt fel, közöttük dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye). L. A. Meghívó érkezett. A Magyar Agrometeorológiai Társaság kecskeméti csoportja tisztelettel meghívja a címzetteket a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő előadásokra és be- bemutatókra. Nem véletlen, hogy a megyében dolgozó mezőgazdászokat, termelőket elsőrendűen érdekli az időjárás alakulása, mint a termés meny- nyiségét meghatározó egyik fontos tényező. Esőért kémlelik az eget, a hőmérséklet kedvező alakulása érdekében hallgatják a rádióban naponta többször is elhangzó jelzéseket. Hiszen az Alföldnek ezen a táján, különösen a Homokhátságon, rendkívül nagy a napi és az évi hőmérsékletin- gás. Itt legmelegebb a nyár és leghidegebb a tél. Vidékünkön legerősebb a hajlam a késő tavaszi, valamint a kora őszi fagyokra. Itt van a legnagyobb bőség a napfényből, ugyanakkor a páratartalom és a felhőzet aránylagosan kisebb. A csapadékmennyiség szűkös és ingadozó, gyakori a nyári aszály. Télen csapadékban és hótakaróban egyaránt szegényes terület. A nap sugárzó energiájából legtöbbet a Duna —Tisza közének középső része kap. Az ezekkel a kérdésekkel való foglalkozás a negyedszázada létrejött intézet állandó programja. Az intézetnek volt köszönhető az, hogy éppen húsz évvel előbb Kecskeméten tartották meg a hazánkban addig páratlan, nemzetközi meteorológiai konferenciát, amelyen akkor a szocialista országokon kívül részt vett az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, az Egyesült Arab Köztársaság és Olaszország mintegy nyolcvan tudósa. A konferencia jelentőségét növelte, hogy nem csupán agrometeorológiai kérdésekről esett szó, hanem a homoki kertészkedés általános problémáinak megoldásáról is. A gazdálkodás gondjait és nehézségeit az intézet forrásaiból származó néhány adattal jelezzük, utalva arra, hogy mennyi mindent kell egy-egy esztendő folyamán figyelembe venni. Köztudomású, hogy az asszimiláció 10 Celsius-fokon felül kezdődik — legalábbis a szőlőnél :— és 35 Celsius-fokon éri el legmagasabb fokát. A megyében az ötvenéves átlag 10,7 Celsius-fak volt, de például 1934-ben elérte a 12 Celsius- fokot. A legalacsonyabb 1940- ben volt, mindössze 8,3 Celsi- us-fok. Ha a városokat vesz- szűk (Kalocsa, Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza) a te- nyészidő alatti hőösszeg csaknem azonos, illetve egységes. Az intézet hatalmas iratanyaga■ a kutató számára azt is megmutatja, hogy az utolsó fagyos nap, 1917-ben, május 23-án volt, és ötven évet áttekintve, 17 esetben, április második felében zajlott le. Az első fagyos nap 1922-ben szeptember 20-án köszöntött ránk, és Kecskemét, Kiskunfélegyháza körzetében 18-szor kezdődött ilyen korán. Nem lehet szó nélkül hagyni a fényviszonyokat sem. Tudni kell, hogy a Baja—Kiskunmaj- sa—Kecskemét—Solt négyszög hazánk legfényesebb területe, ahol az évi napfényes órák száma sokéves átlagban 2000— 2100 között váltakozik. A napfényes órák száma 1917-ben volt a legmagasabb: 2391, és 1955-ben volt-a legalacsonyabb: 1809. Temérdek a szakemberek számára nélkülözhetetlen, a termelést meghatározó adat. ■ Az intézet ajtaja mindenkor nyitva áll az érdeklődők előtt és — már sok mindennel tanúsította — azon van, hogy részese legyen a gazdálkodási sikereknek. Ennek érdekében ténykedve, az elmúlt években az intézet munkatársai 161 tanulmányt írtak és 110 tudományos előadást tartottakt Elkészült négy doktori disszertáció és egy kandidátusi értekezés. Dr. Szilágyi Tibor, az intézet -I vezetője, a Kertészeti Egyetem főiskolai karán egy évtizeden át — mint címzetes főiskolai tanár — számtalan tanítványába plántálta él a meteorológia tudományát. Reméljük, hogy fontos pedagógiai és tudományos munkásságát a nyugalom éveiben is folytatni fogja. Bizonyos, hogy a szeptember 14-én sorrakerülő, az évforduló előtt tisztelgő tudományos tanácskozás és bemutató sikerrel zajlik le, és a mezőgazdaság termesztőszférája tudománnyal telt tarisznyát visz haza a termelésbe. W. D. tmmá R. M.
