Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 209. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 8. csütörtök Nicaragua a BT összehívását kérte A nicaraguai kormány kedd éjjel az ENSZ Bizton­sági Tanácsának sürgős összehívását kérte az ország elleni agresszió újabb ki- szélesedése miatt. Az ENSZ New York-i székhelyén a közép-amerikai ország hi­vatalos képviselője közölte, hogy a Nicaragua ellen folytatott hadüzenet nél­küli háború újabb fejle­ménye volt a napokiban egy amerikai gyártmányú he­likopter és három másik katonai repülőgép behato­lása az ország légterébe. A gépek a törvényes kormány ellen harcoló ellenforra- dalmároknak szállítottak utánpótlást. A nicaraguai légvédelem lelőtte a határ­sértő gépeket. A béke ügye minden embert összeköt Az időjárás késleltette az érést Szüreti előkészületek Bács-<Kiskun középső részén rövidesen megkezdik a szőlő betakarítását a mezőgaz­dasági üzemek. Valamelyest késik az idén a szüret, mivel az időjárás a korábbi időszak­ban hátráltatta a fürtök beérését. A felkere­sett gazdaságokban már készen állnak a ter­més leszedésére és a préselendő nedűk tá­rolására. A kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben összesen 3600 hektáron termelnek szőlőt, s a terület nagyobb része — 3150 hektár — a tagság kezelésében lévő ültetvény. A korán érő fajtákat várhatóan a hónap közepén szüretelik. A legnagyobb területen Kadar, kát, Ezerjót, Kékfrankost, Opöntőt termesztenek. A megtermelt szőlő tárolására és feldolgozására ösz- szesen 270 ezer hektoliter tárolókapacitás áll ren­delkezésükre. A soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet termő szőlőterülete összesen 986 hektár, amiből közös nagyüzemi művelésű 157 hektár. A Rizlingszilváni, az Olaszrizling, az Ezerjó, a Kövidinka, a Sárfehér, és a Kadarka, valamint a kisebb mennyiségben ter­mesztett fajták terméséből óránként 300 tonnát tud­nak feldolgozni, sőt az idén még többletkapacitás­sal is rendelkezik a gazdaság. Tárolóterük is bővült ebben az évben, így 47 ezer 500 hektoliter bort tud­nak elhelyezni. Tavaly ilyenkor, szeptember első napjaiban már javában szüreteltek a Kunbajai Állami Gazdaság­ban. Idén az 1400 hektáros ültetvényben csak a hónap második felében kezdhetik ezt a munkát. Dr. Ternai Jenővel, a gazdaság termelési igazgatóhelyet­tesével bejártunk néhány szőlőtáblát. • A szakemberek a fürtök érettségét vizsgálják *■ Kunbajai Állami Gazdaságban. — Szemre tetszetős — mondta kísérőm, kezében egy Zalagyöngye-fürtteL — Legalábbis, ha a bogyók számát nézem. Most jó lenne egy kis csapadék, ettől még hízhatnának a fürtök. Dolgozóink és a gé­peink már augusztus 6-a óta várják a betakarítást, ugyanis ekkor volt nálunk a szüreti szemle. A betakarításból a háromszázötven saját dolgo­zón túl még ötszázötven „vendég” is részt vállal. Az Irodában tevékenykedők is kiveszik részüket a szü­retből. Hat nap alatt mindenkinek legalább 3 ezer kilogramm szőlőt kell leszednie. Gyűlés a Fémmunkás kecskeméti gyárában Megkezdődtek az előkészületek a magyar békemozgailom tizedik országos konferenciájára. Az ok­tóber végi tanácskozás és a bélke ügye volt a témája annak a munkásgyűlésnek is, melyet teg­nap reggel tartottak a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyárá­nak műhelycsarnokában. Miklán Ferenc, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkatársa be­szédében megemlékezett a ma­gyar békemozgalom múltjáról, s szólt a mai feladatokról, melye­ket legutóbb a magyar szakszer­vezetek felhívása is megfogalma­zott. Ezután az SZMT képviselője átadta az Országos Béketanács emléklapját a gyár Magyar— Szovjet Baráti Társaság szocia­lista brigádjának. Az 1976-ban alakult, tizenegytágú aranykoszo­rús közösségnek a békemozgalom­ban végzett eredményes mun­kájáért adományozta az OBT az elismerő oklevelet. Ezután Váradi Mihály szb-titkár javaslatára a jelenlevők az üzem ezerszáz dol­gozója nevében küldöttet válasz­tottak az országos békekonferen­ciáira: Szegedi Imre 25 éves la­katos képviseli majd a gyár dol­gozóit a tanácskozáson. A következő napokban a me­gye 23 településén tartanak kül­döttválasztó gyűléseket, ezeken huszonöt küldöttet választanak a békekonferenciára. L. D. | ÉRDEKES TURISTAPROGRAMOK _____________ No sztalgiavonat Bugacra Jó ötven évvel ezelőtt utaztak már turistacsoportok a bugaci kisvasúttal, hogy jobban szem­ügyre vehessék a magyar táj ro­mantikáját. A gazdasági világvál­ság idején a vasutat megszüntet­ték, később azonban a turistavo­natból gazdasági vasút lett. Máig is jól szolgálja azokat a települé­seket, mezőgazdasági nagyüze­meket, amelyek nem kapcsolha­tók be a közúti árufuvarozásba. Tegnap óta ismét idegenforgal­mi célokat is szolgál a „kispöfö­gő” (ahogy Móricz Zsigmond ne­• A kalauz jelt ad a „kispöfögő” vezetőjének. (Straszer András felvételei) • Indulásra kész a szerelvény. vezte egyik riportjában). A me­gyei Idegenforgalmi Hivatal szer­dán délelőtt „szemlevanattozásra” hívta meg az ország valamennyi utazási irodájának, több mint tíz szállodákat üzemeltető válla­latnak, a környező megyék ide­genforgalmi hivatalainak mun­katársait és a sajtó képviselőit. A program a kecskeméti tanács­házán tájékoztatóval kezdődött, majd 11 órakor elindult a gőz­mozdony vontatta szerelvény, amelyen ötven év előtti egyen­ruhába öltözött személyzet telje­sített szolgálatot. A turistáknak szánt program szerint a nosztalgiavonat utasai a jövőben Bugac-Felső állomáson szállnak ki, ahol lovas kocsikra ülnek, s dél felől közelítik meg a pusztát. Itt megtekintik a látvá­nyos ügyességi lovasbemutatót, a híres racka nyájat és szürkéi gu­lyát, a nádépitményeket, a Pusz­ta Múzeumot. A bugaci csárdá­ban elköltött ebéd után indul majd vissza a vonat Kecskemét­re. Az Idegenforgalmi Hivataltól szerzett információ szerint szep­temberben francia turistacsopor­tolt várnák egy ilyen utazásra. A későbbiekben bizonyára az uta­zási irodák, a szállodavállalatok is küldenek csoportokat vonat­tal Bugacra. G. G. Megtalálta helyét az állattenyésztő vállalat 'Az egyes mezőgazdasági ágaza­tok értékelése majd’ minden eset­ben a betakarításhoz, vagy az esztendő zárásához kötődik. A nö­vénytermesztés eredményed köny- nyen összemérhetők, elég a mér­leghez állni, szorozni és osztani. Sokkal nehezebb az állattenyész­tők munkájának megítélése, hi­szen ők „élőbb” anyaggal dol­goznak. Az elmúlt időszakban jó né­hány kutatóintézet, felügyeleti — de szolgáltatást is végző — szerv alakult át gazdálkodó vállalattá. Az egyik ilyen a Kecskeméti Ál­lattenyésztő Vállalat. Tevékeny­ségi területe: Bécs-Kiskun, Bé­kés és Csöng rád miegye. Az el­múlt év januárja óta, új felada­tot kapva, más közgazdasági fel­tételek között dolgozik. Ügy tű­nik, jól. Vidmann Mihály igaz­gatóhelyettes szerint a féléves eredmények alapján remélik, tel­jesítik az idei tervüket. Mint gazdálkodó vállalat, né­hány kevésbé kifizetődő tevé­kenységüknek búcsút mondtak, míg másokat bővítettek. Például a teljesítmény vizsgáló telepeken, ahol erre mód és lehetőség kí­nálkozik, bérhizlalással is foglal­koznak. Az idén a második félév­ben 2500 pecsenyebárányt és 400 növendékmaihát is nevelnek. Jö­vőre ennek már a többszörösét ad­ják át az Állatforgabni és Hús­ipari Vállalatnak. Ide sorolható a kereskedelmi tevékenység széle­sítése is. Takaimánytartősító. és tápszereket forgalmaznak. A sok­helyütt hiányzó állattartási kötél­áruk — kötőfék, pányvakötél stb. — kínálatát javítják azzal, hogy a Kiskunhalasi Háziipari Szövet­kezettel megállapodtak ezek gyártásáról. Ugyanígy készíttet­nek kisiparosokkal műanyag fül­jegyet, krot&Mát; ezt korábban Űj-Zéáandból importáltuk. A 9 önelszámoló egységnél dol­gozók .számára megtalálták azo­kat az ösztönző bérezési formá­kat, amelyekkel sikerült csök­kenteni a költségeket. A célpré­mium elnyerését egyrészt a köz­pontból szabályozzák, másrészt pedig a telepek vezetői, személy­re „'bontva”, jó néhány mérhető feladatot adnak munkatársaiknak. Cz, r. Közterület-felügyeletet hozott létre Kecskemét város Tanácsa Döntés személyi kérdésekben Hamarosan szürke egyenruhás férfiak ügyel­nek a közterületek rendjére, és a rajtakapott szabálysértőket akár helyszíni bírsággal is sújthatják; fegyverük a könnygázszóró pa­lack — egyebek között erről intézkedik Kecskemét város Tanácsának tegnap dél­utáni, a közterület-felügyelet létrehozásáról hozott döntése. A dr. Mező Mihály elnökletével tartott ülé­sen dr. Bán Izabella igazgatási osztályvezető a javaslat tárgyalása során — dr. Rebek Lő­rinc és dr. Vörös József tanácstagok kérdésé, re válaszolva —t beszámolt .arról, hogy a fő­város után Siófokon is létrehoztak, már fel­ügyeletet, és a tapasztalatok igen kedvezőek. Égy olyan városban, ahol évi 24 millió forint értéket teremt a társadalmi munlka, jogos követelmény az így létrehozott parkok, más közösségi létesítmények fokozott védelme; a lakótelepek bővülésével az egymás mellett élés írott és íratlan szabályait is fontos betarta­ni és betartatni. A közterület-felügyelők — e munkára 18 éven felüli, érettségizett, bün­tetlen előéletű, egészségileg alkalmas, ráter­mett férfiakat keresnek — tehát nyitott szem­mel járva igyekeznek majd megakadályozni a város rendje elleni szabálysértéseket,' és — természetesen — szorosan együttműködnek a rendőri szerveikkel. A testület tájékozódott az egészségügyi és .szociális bizottság munkájáról, majd szemé­lyi ügyekben döntött. Veliczky Istvánt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmen­tette általános tanácselnök-helyettesi funkció­jából (Veliczky István a továbbiakban a DU- TÉP osztályvezetőjeként korábbi szakmájá­ban tevékenykedik), majd megbízta Fischer Istvánt az általános elnökhelyettesi és dr. Fáy Ferencnét az elnökhelyettesi teendők ellátásá- , val. Dr. Fáy Ferenoné városépítési és város- gazdasági szakmérnök, a BÁCSBER osztály­vezetői munkaköréből kerül szeptember 16-án a városi tanácshoz; eddigi tevékenységét a 680 ágyas kecskeméti megyei kórház beruházói teendőinek elvégzése, hat kitüntetése fémjelzi. A testület a továbbiakban megemlékezett a 100 éve született dr. Halmos Lajosról, aki a Tanácsköztársaság idején a lakáshivatal el­nöke volt, és aki a fehérterror egyik orgová- nyi áldozataként végezte életét. A testület ezután bejelentéseket vett tudomásul, majd interpellációkat hallgatott meg. Bognár Jó­zsef, Bokor Pál, Takács Béla, Ambrus László és Benkó Zoltán — különféle nézőpontból — a gázvezeték és egyéb közművek építésének problémáit ecsetelték. Dr. Kőrös Gáspár vá­lasztói elismerését tolmácsolta a városszépí­tés Arany János utcai sikeréért, az Ybl Mik­lós által tervezett evangélikus templom ki­bontásáért. Borsodi Ilona a széchenyivárosiak nevében arra kérte a vízmű vállalatot: mi­vel a záportározó és a vízdomb építése során a nagy szárazságban nagy a por, naponkénti többszöri locsolással óvják meg a lakótele­piek egészségét. B. J. A SAVANYÚ TEJTŐL A MÉRGES SUSULYKÁIG A közegészségügy nyári mérlege Jó nyár volt az idei a közegészségügy területén dolgozók számára. A tavalyinál kevesebb megbetegedés történt, és csökkeni s szabálysértési ügyek száma is. Or. Tempfli Ágnes, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosa szerint ez elsősorban a nuvosedd időjárásnál^ Koszonnero* i eroieszexesen így sem nélkül. Mit tapasztaltak a strandokon, az éttermekben es * a nyári. if júsági -táborokban a közegészségügyi szakemberek? A strandok tisztasága, gondo- zottsága sokat javult. Egyetlen szabálysértési eljárást sem kellett lefolytatni az idén. A hidegvizes strandokon — a legnagyobb for­galmú kecskeméti széktóit kivé­ve — a víz minőségére sem lehe­tett kifogás. Nem mondható el ugyanez a melegvizes fürdőkről és a gyermekmedencékről, ahol a legtöbb esetben találtak bakte­riális szennyeződést. Az ellenőr­zések tanúsága szerint gyakrab­ban kellene üríteni, tisztítani a melegvizes medencéket. Ehhez azonban a legtöbb helyen hiá­nyoznak a technikai feltételek. Jelentős ételfertőzés, mérgezés nem történt a megyében. Nyár elején az összes közétkeztetéssel foglalkozó konyhát ellenőrizték. Tizenhárom esetben állapítottak meg kisebb szabálysértést, és há­rom konyha működését kellett át­menetileg felfüggeszteni. Az ok: elhanyagoltak, piszkosak voltak, alapos takarítás, festés után kezdhették meg bennük újra a főzést. Ma. amiken: a gazdasági helyzet nem kedvez a technikai fejlesztésnek, a közegészségügy szigorúan figyel a tisztaságra, az előírások betartására. A rend. a higiénia fenntartása több mun­kával jár, de megéri, mert az ételfertőzések, mérgezések zömét a gondatlanság okozza. Visszatérő probléma az élel­mezés területén nyaranta a hűtés. Az éttermek, bár csak friss árut szabad ételkészítéshez felhasz­nálniuk, gyakran vesznek na­gyobb mennyiséget könnyen rom­ló élelmiszerekből. Ezeket házilag lefagyasztják, és így tárolják. A nem megfelelő technológiájú, há­(Folytatás a 2. oldalon.) I Orvostanácskozás A magyar ortopédia minden jelentős {képviselője meghívót kapott arra a háromnapos ta­nácskozásra, amelynek ünne­pélyes megnyitóját ma délelőtt tíz óraikor itartják Kecskemé­ten, a 'Tudomány és Technika Házában. Az orvostudomány egyik t legrégebbi — a „test- egyenészet” az 1800-as évek elején különült él az általá­nos sebészettől — ágának mű­velői minden évben találkozót adnak egymásnak, három­évente nemzetközi konferen­cián cserélik ki tapasztalatai­kat. Ez a mostani kecskeméti vándorgyűlés átmenet a kettő között: csaknem negyven kül­földi ortopéd szakorvos ér­kezett megyeszékhelyünkre, egyebek között az NDK-ból, Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából, 'Franciaországból és az NSZK-ból. Az előadások, kerekasztal- beszélgetések, filmvetítések té­mái szorosan kapcsolódnak Bács-Kiskun megye első — és egyetlen —, az új kecskeméti kórházban berendezett orto­pédiai részlege eddigi munká­jához, jelenlegi kutatásaihoz. Megvitatják például a gyer­mekkorban kezdődő gerinc- ferdülés szűrővizsgálatainak — ezen minden megyeszékhelyi kisiskolás átesett ■— eredmé- 1 nyeit, a kezelés módjait, továb­bi lehetőségeit. Szó esik majd a láb statikai megbetegedé­seiről — melyek közül a leg­közismertebb és legelhanya­goltabb a ■lúdtalp —, ezek megelőzéséről, gyógyításáról. Utóbbiban is jelentősek a kecskeméti eredmények: a kórház kutatócsoportja az óvó­nőképző intézet pedagógus- gárdájával együttműködve olyan gyakorlatrendszert dol­gozott ki, amelynek alkalma­zásával megelőzhetők az óvo­dáskorú gyerekek láb- és ge­rincrendellenességei. A gyógy- , torna elemeit már bele is épí­tették a pályára készülő hall- i gaták tanulmányaiba. A iMagyar Ortopéd Társaság kecskeméti vándorgyűlésének legfontosabb feladata: közös véleményt kialakítani egy-egy terítékre kerülő témában a megelőzéstől a gyógyításig; is­mertetni, továbbadni az ered­ményeket, meghatározni, ösz-\ szehangolni a kutatások továb­bi menetét. Ezt kívánja segí­teni a tanácskozás ideje alatt a Tudomány és Technika Há­zában megtekinthető kiállítás is, ahol számos külföldi és ma­gyar cég sorakoztatja fel leg­újabb gyógyászati segédesz­közeit. A háromszáz vendég nem- I csak kecskeméti kollégái mun­kájával ismerkedik meg a há­rom nap alatt: városnézésen, bugaci, lajosmizsei kirándulá­sokon, színvonalas kulturális programokban való részvéte­lükkel bepillantást nyernek annak a tájegységnek a jele­nébe, múltjába is, amelynek ismeretében talán — főleg a külföldiek számára — orvo­saink eredményei még jelen­tősebbé, még becsűlendőbbé válnak. Sz. K. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom