Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
UM. nevt«abw N. • PETŐFI NlPB I I Népfront feladatai a kistelepüléseken A Hazafias Beszélgetés Pozsgay Imre főtitkárral Hazánkban több száz olyan település van, amelyben a Hazafias Népfronton kívül nincs egyetlen más politikai szervezet sem. Ezek természetesen egytől-egyig apró települések, amelyek jövőjéről manapság sok fórumon hallani. E kistelepülések jövőjéről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, a Hazafias Népfront világnézetre, pártállásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek kínál arra fórumot, hogy kifejthesse ötleteit, javaslatait, véleményét. A népfront nem társadalmi konfliktusok kihordója, hanem valóban a tudatos állampolgári kibontakozás terepe. Ez azonban csak akkor lehet így, ha a mindenkori kisközösségek valódi érdekeinek képviseletét, a problémák feltárását, a megoldások kigondolását a kisközségek bevonásával sikerül megoldania. Hogyan teszi ezt? Miként tudja segíteni a népfront a falvak népességmegtartó képességét? — ezekről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. — Mi a településfejlesztés jövőjének legfontosabb kérdése? — Nos, az egyik legfontosabb mindenképpen az, hogy a helyi ügyekben a helyi vezető testületek szava legyen a mértékadó. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi közösséget érintő kisebb vagy nagyobb kérdésekben felhasználják a lakosság véleményét és javaslatait. Mindamellett az elképzelések megvalósításához szükség van anyagiakra is. Magyarán tehát arról van szó, hogy a helyi döntések megvalósításához helyben legyenek meg a hozzá szükséges anyagiak. Szükséges azonban egyúttal kitérni arra is, hogy a helyi érdekék érvényesítése nem történhet egy nagyobb terület, vagy az ország érdekének a rovására. így tehát a helyes településtervezésben ötvöződnie kell a helyi szándéknak és a központi irányításnak. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a legfontosabb teendőket a központi településpolitikai elképzelések szerint ösztönözzék. — Ezt elfogadva, mégis csak felmerül a kérdés, hogy mind sürgetőbbé válik a falvak népességmegtartó szerepének erősítése. Régóta világjelenség bogy a falvak lakossága arra törekszik, hogy városlakó (legyen. Nálunk kiváltképpen a mező- gazdaság szocialista átszervezése után — a különféle társadalmi és gazdasági változások hatására — gyorsult fel ez a folyamat. Hihetetlenül gyors át- rétegeződésnek lehettünk tanúi, hiszen rövid idő alatt másfél milliónál is többen vándoroltak el falvainkból a városokba. Megállítható ez a folyamat? — Visszatekintve erre az időszakra, azt láthatjuk, hogy az elvándorlásnak részint múltból hozott, részint pedig a jelenben kialakult okai voltak. Nem hagyható figyelmed kívül az a tény, hogy valaha a falun élő ember számára a városba költözés szub' jektív értelemben is vett kiemelkedést jelentett. A folyamathoz azonban ennél erőteljesebben járult hozzá az extenzív fejlesztésért élő ipar elszívó hatása, miközben a mezőgazdaság — éppen a munkaerő-veszteségek folytán — mind erőteljesebben kényszerült ráhangolódni az intenzív fejlesztésre. Ez az átrétegeződés tehát szükségszerű volt, de napjainkra már hátrányos körülményeket is .teremtett. E hátrányos körülmények lemérhetők a városokban tapasztalható túlzsúfolt^ ságon, amely kétségkívül az élet- feltételek bizonyos fokú romlásával jár együtt. Gondoljunk csak a lakásgondokra, vagy áz óriási erőfeszítések ellenére is tapasztalható iskolai gondokra. Sokat beszélünk mostanában az urbanizációról. .E fogalmat gyakran és sokan levesen értelmezik. Az urbanizáció ugyanis nem azonos a városok felduzzasztásával, kizárólagos fejlesztésével. Sokkal inkább jelenti az életfeltételek széles körű városivá tételét. Falun, tanyán is lehet használni az urbanizáció fogalmát, s persze nemcsak használni, 'hanem egyúttal komfortos életfeltételeket is teremteni. Ebből következik, hogy igenis megállítható a falvakból való eláramlás folyamata, és különféle körülmények megteremtésével vonzóvá tehető a falu is. — Mi a teendő? — A tapasztalatok szerint a sorvadó településekről mindenekelőtt a fiatalok költöztek el, s ezáltal igen kedvezőtlenül alakult ezekben a településekben a lakosság korösszetétele is. Ma már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesztett kisközösségek ezzel közösségi jellegüket, közösségi életüket veszítették el. Ezt nagyon gyakran szóvá is teszik az érintettek falugyűléseken. A társadalmi vitában az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság találjon megfelelő munkaalkalmat lakóhelyén, vagy ha ott nem is, lega-' lább elfogadható utazási távolságon belül. A felmérések szerint az utóbbi években megnőtt az ingázók száma és egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tudva, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közlekedési tarifák emelkedése hátrányosan érinti a falusi lakosságot. Joggal várják el tehát a segítséget. Amikor a falvak népességmegtartó szerepének fontosságáról beszélünk, társadalmi érdekről szólunk. E társadalmi érdek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyezkedése jobban igazodjon a kistelepülések lakóinak igényeihez. Manapság, amikor mindinkább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, ennek meg is van a lehetősége. Miért ne kaphatna például a mainál jobban helyet a falvakban a fogyasztási szolgáltató- és feldolgozóipar? — Munkaalkalmak mellett a mainál jobb infrastruktúrára is szükség volna. Az egészséges ivóvíz, a használható telefonhálózat, avagy a jó alapellátás ugyancsak előfeltétele annak, hogy az emberek szívesen maradjanak falujukban. — Valóban így van. A Hazafias Népfront igyekszik is a maga ilöhetőségeivel élve ezekben a kérdésekben előbbre lépni. Talán jó példa erre, hogy évek óta együttműködünk a falvak és a kistelepülések alapellátásának javítására a fogyasztási szövetkezetekkel. Ennek az együttműködésnek is része van abban, hogy ma már több tucat mozgó ABC járja a falvakat, s gazdagabb lett az áruválaszték. Különféle ipari szolgáltató szakcsoportok létesítésével, a közétkeztetés lehetőségéinek bővítésével, a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka terhei. Ugyanakkor a nép- frontbizottságok akciókat szerveznek a takarékosság népszerűsítésére, valamint a szövetkezeti lakótelepek környezeti kultúrájának fejlesztésére. Felvetődött az is, hogy mielőbb napirendre kell tűzni a falvak bolthálózatának korszerűsítését. Emellett korántsincs minden lehetőség kiaknázva együttműködési munkánkban. Ennek egyik lehetősége a falusi turizmus feltételeinek feltérképezése, kialakítása. — Érdekes jelenség, hogy miközben sokan keresik a városba költözés lehetőségét, a városlakók mind szívesebben üdülnek, pihennek falun. A falusi turizmus hozzájárulhat-e a kistelepülések népességmegtartó szerepének javításához? _ A nagy idegenforgalmat lebonyolító országok tapasztalatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat. A falusi turizmus folytán ugyanis a helyi vállalkozók munkaalkalomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széleskörűen igyekeztünk tájékozódni arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A- tájékozódás biztató eredménnyel zárult. Sok faluban volna akár tíz—húsz család is, amelyik szívesen fogadna üdülő- vendégeket, hajlandó az arra alkalmas szobáit, lakrésztót rendszeresen bérbeadni. A január elsejével életbelépett minisztertanácsi rendelet a magánszállások idegenforgalmi hasznosításáról serkentőleg hathat. Amennyiben az egyéni vállalkozókedvhez társul a mezőgazdasági nagyüzemek támogatása is, jó irányba fejlődhet hazánkban is a falusi turizmus, amelynek egyúttal az is kifejezetten társadalmi 'haszna lehetne, hogy az érdeklődő városi vendégek közvetlenül megismernék a falusi életet, a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. — Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül alakult a kistelepülések lakosságának korösz- szetétele. Ez milyen feladatokét ró a népfrontra? — A Hazafias Népfront valamennyi nemzedékkel kapcsolatot tart. Teszi ezt például oly módon, hogy az iskolákban állandó a kontaktus a szülőkkel, a szülői munkaközösségben nevelési konszenzust alakítanak ki a gyerekek érdekében a pedagógusok és a szülők 'között., Emellett a nép- frontbizottságok komoly részt vállalnak az öregek gondozásában- is. Azon vagyunk, hogy ennek a feladatnak egyre jobban megfeleljünk. Befejezésül tehát azt mondhatom, hogy a népfront- mozgalomnak megannyi területe kínál teendőket ‘beszélgetési tárgyul, a kistelepülések népesség- megtartó képességének javítására. A nyíltabb helyi községpolitika, a szervezett közművelődési tevékenység javítása mellett több számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet segíteni ezt a képességet, amely még csak jelentősebb anyagi eszközöket sem kívánna. A helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakóhely gazdagításába, szépítésébe, szintén szolgálhatja ezt a célt. F. Gy. Egy igazi apa... Most mondja meg, mit csináljak, ha egyszer nem eszik? Nem eszik, nem és nem. Kettétöri neki az ember azt az izét, kinyomkodja, átpasszírozza, aztán leszűri, de így sem eszi. Próbáltam már, hogy dalolok közben, meg táncolok, de az sem segített. Hátha eszik, ha mesélek neki, mondom magamban. Erre mit csinál? ösz- szehúzza magát, prüszköl, hiába nyomom a kanalat a szájába, nem megy. Még a füle is tele van mindennel, de lenyelni nem akarja, nem és nem. Istenem, hogy én mennyi játékot vettem neki!? Cipeltem haza sorozatban, a játékbolt az én vásárlásaim alapján teljesítette a tervét, de hiába. Emlékszem, milyen nehéz volt például azt a holdjáró-automatát beszerezni. A fél várost összejártam, s egy egész tucatot vettem neki. Gondoltam, meglátja, a csodálkozástól még' a száját is tátva felejti, , én meg zsupsz, bele a kanállal! De nem. Nem kellett neki. összeszorította a fogait, és úgy sziszegte szemtelenül felém: „Ne töld magad, papa, ne töld! Ezt a légi tlükköt mái ismelem!” Erre mondtam én, hogy kész, kifújt, semmit nem lehet csinálni. Minden reményt feladtam. Aztán egyszer mégiscsak sikerült... Épp jövök haza a munkából, tudja, akkor munkavezetőként dolgoztam az építkezésen. Szép ’ komótosan átöltözködöm' Hát a zsebeimből különböző csavarok, alátétek potyognak ki. Meglátja ezt a kis srác, a tekintete felragyog, egyik kezével nyúl egy anyáscsavar után, a másikkal, nem , tetszik elhinni, a kompótot szorongatja. Megdermesztett a látvány. Nézem, s nem hiszek a szememnek. Az én csemetém a kompótot falatozza, összeszedtem magam, s mári/s rohantam az építkezésre. Szerencsémre nem volt messze. Teleraktam a zsebeimet mindenféle aprósággal, ami a kezembe akadt: villanykapcsolóval, biztosítékkal, kapcsolótáblával, vezetékkel, aztán sipirc haza. Otthon meg izgulok, toporgok a gyerek körül, lesem a hatást. Mit mondjak? Meghökkentem. Az eredmény leírhatatlan volt. Az én fiam addig rakosgatta ide-oda ezeket a holmikat, míg közben megevett egy egész almát. Hát elekor kezdődött. A munkahelyemről hazahordtam minden apróságot, a gyerek ezek hatására enni kezdett. Megette már a kompótot, a savanyúságot, az édességet is. És ekkor elhatároztam: a fenébe ezekkel az apró holmikkal, olyat kell hazahozni, amitől a gyerek már egy háromfogásos ebédet is bekebelez. Így aztán hoztam haza cementet, mozaiklapot, csempét, mindent. Meg is jött a kis lurkó étvágya, rendszeresen telerakta a pocakját, és nőtt, mint a gomba. Én meg nem tudtam, hova legyek az örömtől. Akkor hoztam haza azt az izét is, azt a fürdőkádat... Emlékszem, három napig egymás után még repetát is kért a kis srác. Meg kell, hogy értsen, drága nyomozó elvtárs, hiszen magának is vannak gyerekei! Maga is apa, és egy igazi, a családját szerető, gondos édesapa mindent megtesz a csemetéjéért, nem igaz? Alekszandr Kucev (Fordította: Kiss György Mihály) Zene, zene, zene Szeptember végén a vizuális (kultúra ünnepnapjai zajlottak, október pedig múzeumi hónap lesz. A zenéről sem feledkezik meg a világ: október elsejét az UNESCO mellett működő Zenei Tanács zenei világnappá nyilvánította. Figyelmünk, tehát a muzsikára irányul — kinek mindennap, kinek csak október elsején. A héten a zen© bűvöletében éltem. Nemcsak azért, mert így (is) (készültem e cikk írására. A Hungaroton Hanglemez Hetek értékes kiadványai igazi csemegéket ígértek. Számomra a legnagyobb élményt a finnugor és török népek zenéjét bemutató három nagylemez nyújtotta. Vi- kár László áldozatos gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy ilyen egységes lemez készülhetett el, helyszíni felvételek alapján. Bartók és Kodály régi tervei valóra váltak, amikor 1968 nyarán Vlkár gyűjtőútra indult. S egy újabb álom teljesedett be ezzel a csodálatos, gazdag albummal. S most találkoztam először azzal a szándékkal, hogy a zenebarátokat segítik kétnyelvű ismertetővel, kottapéldák és fotók mellékelésével. Ilyen brossúrát kellene adni minden lemezhez. A Hun- garoton-albumok között van még egy-két olyan kiadvány, amelyről csak felsőfokon beszélhetünk: Beethoven, Mozart, Ravel, Rossini darabjai. Fekete korongon őrizhetjük a magyar operaszínpad csillagainak felvételeit is. Apropó: Opera. Azt hiszem, nem is ünnepelhetnénk méltóbban a zene .világnapját, mint azzal, hogy az újjáépített Operaházba ellátogatunk. Nemcsak azzal a szándékkal, hogy megcsodáljuk a felújított „zenepalotát”. Épp a Bánk bánt mutatják be elsőként az évad elején, azt az operát, amellyel száz esztendővel1 ezelőtt adták át a nemzet dalszínházát. Zenéről, a zenepedagógiáról beszéltek a héten a Stúdió ’84-ben is az ismert szakemberek. A Zeneakadémián a világnap alkalmából rangos művészek helyett gyerekek koncerteznek: a különleges tehetségek. Am a képzésük körül nincs minden rendben. Válságban van az általános iskolai ének-zene oktatás? Egyáltalán: népszerű-e 1084-ben a Kodály-mód^zer? Ezekről a kérdé-. sekről nem túl derűlátóan nyilatkoztak a megkérdezettek. Bizony, Kodály Tanár Ür magasra állította a mércét... Ünnepeljünk a zenei világnapon, október elsején. Kecskeméten,' a Nagytemplomban Pécsi Sebestyén orgonaestjén Bach, Verdi, Dvorák, Liszt alkotásai csendülnek fel hétfőn este hét órakor. Közreműködik: Belohorszky Sára énekművész, és a Budapesti Fúvósegyüttes. Vagy találkozzunk a Kodály-iskolában ugyancsak hétfőn, délután négykor á finn Tapiola ifjúsági énekkar fellépésén! Borzák Tibor • Az utolsó három kötelet ellenőrzik. KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELŐSZÖR Befejezés előtt a solti adó karbantartása Ha az időjárás kegyes lesz, hamarosan be« fejeződik a solti Kossuth-adó antennatornyának ellenőrzése, és újra megkezdik a műsor sugárzását. Most a legnehezebb munkák folynak. Közép-Európában először ití végeznek karbantartást ekkora torony tartőr kötelein. Egyszerre három kocsi járja két- két dolgozóval a köteleket, szédítő magas»] Ságban. Ellenőrzik, nincs-e valami hibájuk; a kötéseket több soron lefestik, a köteleket pe-> dig újra zsírozzák. A Budapesti KGV dolr gozóin kívül a posta is segít embereivel,' hogy minél hamarabb befejezzék a karban-, tartást. Persze, ilyenkor az adóépületben is dolgoznak, hogy a torony elkészülte után minden rendben legyen a műsor sugárzár sához. • Akrobatáknak is becsületükre válna ez a munka. • Közben az adó hűtőrendszerét is felülvizsgálják. (Pásztor Zoltán felvételei)
