Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
1M4. szeptember 29. ■ PETŐFI NÉPE • 3 ÖTSZÁZ HÚSZ TŰZESET, 30 MILLIÓS KÁR Mielőtt felcsapnak a Beszélgetés dr. Lengyel László alezredessel • Valamivel több mint három hónap van még hátra az idei esztendőből, viszont a megyében a tűz által okozott kár összege meghaladja az elmúlt évit. A tűzvédelmi szempontból leginkább érzékeny időszak — a kenyérgabona betakarítása — befejeződött, így legalább ezen a területen nem kell számítani újabb pusztulásra. Máshol viszont a statisztikai valószínűség szerint sajnos igen. Az okokról, a károkról, a megelőzés lehetőségeiről dr. Lengyel László alezredessel, a megyei tűzoltóság parancsnokával beszélgettünk. — Ha az előző évekhez és a többi megyéhez hasonlítom az esetek gyakoriságát és a keletkezett kárértékeket, akkor azt mondhatom, hogy „megfelelünk” az országos átlagnak. Sajnos, évről évre emelkedik a tűzesetek száma, és méginkább a kárértékek, ami jellemző az országban, sőt az egész világon. Hazánkban tavaly megközelítőleg 10 ezer tűzeset 445 millió forint kárt okozott. A megyében áz elmúlt évben 692 eset 27 millió forint, ez évben eddig 520 tűz csaknem 30 millió forint kárral járt." Tény, hogy az idén már majdnem annyi tűz volt. mint tavaly egész évben. Várpsaink, falvaink és bennük a lakóházak egyre nőnek, az ipari és más létesítmények mind nagyobbak, értékesebbek lesznek, ezért ha bennük tűz pusztít, akkor a károsodás is magasabb. A lakások, irodák gazdagabban bútorozottak, az ipari és mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések fejlettebbek, nagyobbak, mint régen. Bennük a tűz gyorsabban terjed, viszonylag rövid idő alatt — sokszor még az állami tűzoltók kiérkezése ‘előtt — jelentős kárt okoz. Ha alaposabban megvizsgáljuk a statisztikai adatokat, kiderül, hogy Bács- Kiskun megyében a lakóházi tűzesetek ugyanúgy, mint az ország-' ban mindenütt, az összes tűz több mint felét teszik ki, viszont több a mezőgazdasági és erdőtűz, mint másutt. Ez az évek óta tartó száraz időjárással is összefüggésben van, de nem elhanyagolható szerepet játszik benne az állampolgárok gondatlan magatartása is. — A lakástüzeket a háztájiban, a kisgazdaságokban keletkezett tüzek kö- • vetik. — A múlt évben 166 ilyen történt, 4 és fél millió forint kárral. Sok állat pusztult el, de jelentős a gazdasági épületekben, a takarmányban keletkezett veszteség is. Az erdőtüzek is gyakoriak, különösen azokban az erdei- és feketefenyő telepítésekben, amelyek utak, vasutak mentén, vagy kirándulóhelyek közelében vannak. Külön ki kell emelni a gabonatáblákon és a betakarítógépékben keletkezett 46 tűzesetet, melyek az idén 4,5 millió forint kánt okoztak a mezőgazdasági üzemekben. Ez a kár azért is súlyos, mert a kenyerünket érte. Szerencsére nem túl gyakqriak azok a tüzek, amelyek a nagyüzemi állattartó létesítményekben keletkeztek, de szólni kell róluk, mert mindegyik nagy, több milliós kárral járt. MEDDIG TART Az inysorvadás és inyvérzés a középkorú, de főként az' idős embereknél gyakran előforduló panasz. Cseh Károly kecskeméti drogista csaknem tíz évvel ezelőtt kezdett kísérletezni olyan gyógynövényt és vitamint tartalmazó oldattal, amely kezdődő ínysorvadásnál és foglazulásnál jelentős javulást eredményez. -Az általa készített szert ismerősöknek, érdeklődőknek ajánlotta kísérleti célra és megkérte őkét, hogy számoljanak be hatásáról. Az eredményről szóljanak az alábbi levélidézetek. Csodálatos szer Cs. Gy-né Kecskemét: kismama vagyok. Ínysorvadásra ajánlották a cseppeket, nekem nagyon használt. M. J-né Kecskemét: csodálatos szer, már ötszö- l ri használat után tartós hatás érhető el. S. J-né Kecskemét: használata nélkül már fogatlan lennék. M. L. Budapest: a szer . meggyógyított, nem kell kihúzatni a fogaimatj Örökké hálás vagyok érte. Tovább lehetne idézni a leveleket, de talán ennyi elég. Az Országos Találmányi Hivatal 1979 novemberében fogadta el szabadalomként Cseh Károly készítményét. A szabadalom címe: Eljárás vérzéses ínysor vadás és foglazulás megbetegedést gyógyító készítmény előállítására. A feltalálóról tudni kell, hogy nyugtalan, kezdeményező -ember. Képesítését Kecskeméten és Budapesten szerezte. A felsza— Amikor lapunkban is beszámoltunk egy-egy tűzesetről, majdnem mindig megjelöltük az okokat, persze csak címszavakban. Irtunk a tüzelőberendezések helytelen használatáról, az ágyban való dohányzásról, az elektromos berendezések figyelmetlen kezeléséről. — Folytatnám a sort a szakmai kifejezéssel „gyermeki tevékenységnek” nevezett jelenséggel. Tavaly 62 tűz keletkezett a megyében amiatt, hogy a gyerekek gyufával játszottak. Az idén is gyakoriak voltak az ilyen tüzek. A vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy a szülők majdnem mindig elmulasztják gyermekeik oktatását,- nem vigyáznak arra, hogy ne kerüljön a gyerek kezébe semmiféle gyújtóeszköz. A tüzelő- berendezések szabálytalan használata az utóbbi években a kisgazdaságok állattartó épületeiben is jellemző. Sokszor házilagosan — rosszul — kivitelezett, vagy nem jól karbantartott kályhát, kazánt használnak. Nem megfelelően helyezik el a berendezést, éghető anyagokkal körülveszik, vagy az éghető anyagú tetőn, födémen át vezetik ki a füstcsövet. Olajkályhák esetében az üzem közbeni fűtőolajtöltés, a hu" zatviszonyoknak nem megfelelő, túl nagy fokozaton való működtetés a leggyakoribb hiba. A „dohányzás” mint tűzokozó, szintén sűrűn szerepelt a híradásokban. Az ágyban történő dohányzás könnyen életet követel. Az erdők, gabonatáblák közelében, az utak mentén eldobott, járművekből nagyvonalúan kihajított cigaretta is veszélyes, amint a gabonatü- zek és erdőtüzek ezt bizonyítják. Egyesek .meggondolatlanul gyújtanak rá, tűzveszélyes környezetben eldobálják a gyufát ott is, ahol nem lenne szabad. Az „elektromos áram”, illetve az eletkro- mos berendezések, vezetékek is előkelő helyen szerepelnek a tűz- okozásban. Veszélyes a berendezések, vezetékek túlterhelése, az adott hálózat tervezettnél több fogyasztóval való igénybevétele, mert ez túlmelegedésihez vezet. A tervszerű megelőző karbantartással, szabályos használattal e tűzesetek is elkerülhetők lennének. — A tűzoltóságnak nemcsak az oltás a feladata, hanem a tűzkárok megelőzése és a keletkezett tüzek körülményeinek vizsgálata. v Rendszeres ellenőrzéseket tartanak, feltárják a hibákat, felhívják az illetékebadulás előtt a fővárosban dolgozott, a Török-labor nevű rangos vegyészeti gyárban. 1945- ben üzembe helyezte a Kecskeméti Rézgálic Gyárat. Neki köszönhető, hogy a környék lakosságának megélhetését segítő szőlőtermést megmentették. Ismeretes, hogy abban az időben a rézgálic volt a fő védekezőszer a peronoszpóra ellen. Az Ipari Újjáépítés című 1948-ban megjelent kiadvány dokumentálja ezt a tevékenységét. K apcso 1 atk er esés éveken át Találmányának elfogadása után Cseh Károly fáradhatatlanul keresett egy olyan üzemet, amely készítményének gyártását elkezdené. Az már a kapcsolatkeresés elején tisztázódott, hogy gyógyszerként nem hozható forgalomba a készítmény, mert ehhez kórházi, klinikai kísérletekre lett volna szükség, ami elég költséges és hosszadalmas: A szer tehát a gyógyító hatású kozmetikumok jegyzékébeN került. Több évi levelezés, tárgyalás után, végül is siker koronázta a feltaláló próbálkozásait. A kezdeményezéseiről ismert kecskeméti UNIVER Áfész vállalta a gyártást. Szarka Balázs elnök erről a következőket mondja: — Már az lángok sek figyelmét a szabálytalanságokra, a veszélyes állapot megszüntetésére. — Sőt! Indokolt esetben sza-. bálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményezünk. Munkatársaink részt vesznék a mezőgazdasági üzemekben az araitás előtti gépszemlén is. A tűzoltás technikai felszereléseinek fejlesztését fő feladatként kezeljük. Folyamatosan cseréljük a gépjárműveket, a jobb és hatékonyabb oltóanyagok bevezetésére törekszünk. Éhhez jelentős támogatást kapunk a megyei tanáos illetékeseitől és az országos tűzoltóparancsnokságtól. — Egyre „égetőbb", hogy az üzemi vezetők tekintsék fontos feladatuknak a biztonságot, a létesítmény tűzvédelmét. — A vállalatok, szövetkezetek többsége gondoskodik a tűzvédelmi szervezetek tagjai számára előírt szakképesítés megszerzéséről. Kiemelném a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatot, amely az országos tűzoltópa- rancsnokság álta;l meghirdetett „lakóházi, tűzvédelem éve” akció keretében rendezvénysorozatot indított el egyrészt a vállalaton belül, másrészt más üzemek, intézmények és a lakosság bevonásával. — Bács-Kiskunban 102 önkéntes tűzoltótestület, és 140 tűzoltóság működik. Vagyis munkájukat több ezer társadalmi aktivista segíti. — Az önkéntes és a vállalati tűzoltók — ismerve az adott települést vagy üzemet — a tűzesetnél gyorsan a helyszínre érkeznek, és már akkor megkezdhetik a tűz oltását, amikor az csak kezdeti stádiumában van. Még jobban felmérhetjük az önkéntesek munkájának a jelentőségét, ha figyelembe vesszük a megye földrajzi adottságait. Azt, hogy az állami tűzoltóság egységeitől a. települések elég nagy távolságra esnék. Ezért gondolunk az önkéntes tűzőltóságok fejlesztésére is. Közülük elsősorban azokra, amelyek több község, egy-egy településcsoport központjában vannak. Arra törekszünk, hogy legyen tűzoltó gépjárművük, és más, alapvető felszerelésük. Szükséges, hogy telefonnal, URH-készülékekkel, vagy más hírtovábbító eszközzel rendelkezzenek. Izsákon például az egyesület — elsőként az országban — olyan rádiókészüléket vásárolt, amellyel egyidejűleg riszthatók a kijelölt önkéntes tűzoltók a község egész területén. Néhány egyesületünk is rendelkezik már saját URH-berendezéssel, CB-rá- dióval. Az eddigi tapasztalataink nagyon jók. Mindenképpen szélesítenünk kell a kort, hogy előbb megállítsuk, majd visszaszorítsuk a tűzkár emelkedésének folyamatát, mert igen nehezen tudjuk pótolni értelmetlenül elvesztett értékeinket. Tuza Béla elmúlt év tavaszán megállapodtunk a feltalálóval. Tavaly őszszel megkezdtük a próbagyártást. Előzőleg természetesen megtörténtek az ilyenkor szükséges vizsgálatok. Az Országos Táplálkozástudományi Intézet, valamint a KERMI engedélyezték a gyártást. Vita az árról Esztétikus, praktikus műanyag csomagolásban szeretnék forgalomba hozni, Cservit szájspray néven. A flakonokból hajtógáz — tehát környezetszennyeződés — nélkül, mechanikus útion lehet spriccelni a szájba a gyógyító ^szert. A megállapodás szerint először 20 000 darabot juttatnának a piacra és az igények szerint növelnék a termelést. A világosbarna színű flakonok töltésre várnak, a tartalmuk is készen áll. Sajnos a Belkereskedelmi Minisztériummal nyolc hónap óta nem tudtak megegyezni az árban. Ez a kozmetikai cikk ugyanis nem számít szabadáras terméknek. A minisztériumban az a vélemény, hogy a már forgalomban lévő, hasonló céllal készült termékeknél ne legyen drágább. Hangsúlyozzuk, fillérekről van csupán szó a vitában. A minisztérium még egy KERMI-vizsgálatot kér. A minőséget és a béltartalmat ismételten elemeztetni akarják. MÉG A HUZAVONA? A Cservit kálváriája Társadalmi összefogással iskolabővítés Kisszálláson Szűk lett a kisszállást általános iskola. Ezért kisegítő termet rendeztek be a tanév kezdetére, és társadalmi összefogással kibővítik az intézményt. A belyi tanács beszerezte a szükséges építőanyagot. Kölcsönadta a szakipari munkára a költségvetési üzem brigádját. A többit elvégezték a társadalmi munkások, a helyi vállalatok és a Bácska Tsz dolgozói. Az iskola melletti telken lebontották a helyi pékség öreg épületét. Megásták az alapokat, és felhúzták a falakat. Amikor a fénykép készült, a födémet betonozták. A munka üteme reményt ad arra, hogy az 1984/85- ös tanév második felében a szükségtermekből a diákok átköltözhetnek végleges oszálytermük- be. (Pásztor Zoltán felvétele) NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN „Az volt a vád: kapcsolatot tartottam a kommunistákkal” Szegényparaszti családból származom. Abonyban születtem, 1912. november 6-án. Az elemi iskola után a cipészszakmát is ott tanultam. Újpestre kerültem dolgozni, és fiatalon szakszervezeti tag lettem. Még nem voltam párttag, de már megismerkedtem a mozgalommal. 1936-ban letartóztattak, Kecskemétre, pontosabban Miklós- telepre hoztak. A vád az volt, hogy a tényleges katonai szolgálatom idején kapcsolatot tartottam a kommunistáikkal. Szembesítettek egy Nyers Imre nevű katonával, és .több kommunistával is. Ekkor Kecskeméten nagyobb letartóztatásokra került sor. Itt volt Hegedűs, Rózsa, Fodor, Nyers és Kovács nevű vádlott, akiknek a neve még eszembe jut. Nagyon megkínoztak bennünket. 1942 márciusában behívtak katonának a reptérépítő munkásszázadihoz. A frontra vittek, s ekkor találkoztam először szovjet emberekkel. Fegyveres harcokban nem vettem részt. Ahol több időt töltöttem, ott barátságot kötöttem a helybeli lakosokkal, akikkel többé-kevésbé megértettük egymást. Nekik is, nekünk is nehéz, nyomorúságos volt a sorsunk. Azokat az időket Gyöngyösi szüret E hét végén tartják Gyöngyösön a hagyományos tájjellegű rendezvényt, a gyöngyösi szüretet. Szombaton a helyi Mátra Művelődési Központban kerül sor a VIII. Eszak-magyarorszá- gi Néptánc Fesztiválra, amelynek gálaműsora vasárnap a szabadtéri színpadon lesz. Mindezekhez annyi a megjegyzésünk: miért nem bíznak a piac értékítéletben? Az ár — 36,50 forint — nem tekinthető magasnak. Ha ezért a pénzért elfogadja a fogyasztó közönség, a fog- ínysorvadásban szenvedők a találmányt, akkor nincs értelme a további huzavonának. A kecskeméti UNIVER ugyanis kényelmesen kezelhető készítményt hoz forgalomba, amit bizonyára szívesen fogadnak a vevők. Kereskedő Sándor soha nem lehet elfelejteni. Egyre azon járt az eszünk, miként lehetne jobbra fordítani az életünket. 1943 júniusában leszereltem, és a szakmámban kezdtem dolgozni Pesten. Nem sokkal .később rájöttem, hogy most sokkal fontosabb dolgot kell' tennem. A fasiszták ellen harcoló emberekhez csatlakoztam. Nehéz napokat éltünk át a hadműveleti területeken. Szinte lépésről lépésre előre, vissza, aztán megint előre ... Az Ideiglenes Kormány megalakulását követően Debrecenből Ausztriába, Graz környékére mentünk a fasiszták ellen harcolni. Akkor már társaimmal együtt én is tudtam, hogy a győzelem a miénk, hogy rövidesen eljön az idő, amikor végre békében, nyugalomban élhetünk. A felszabadulás évének decemberében leszereltem, és Or- goványra kerültem, ugyanis testvéreim itt éltek. Jó érzés volt ennyi kínlódás és szenvedés után köztük lenni. 1948 decemberében megnősültem. Három gyermekem van, két lány és egy fiú. öt unokám is született azóta. 1945 decemberében lettem párttag. A földosztásnál Földbérlő Szövetkezetét, majd termelőszöMegszokhatták olvasóink, hogy szombati lapuink harmadik oldalán rádiójegyzetben írjuk meg véleményünket a héten sugárzott, általunk kiválasztott műsorról. Ezúttal mégsem kritikát közlünk, hanem felhívjuk olvasóink figyelmét néhány újdonságnál, amelyet október 1-től vezet be a Magyar Rádió. Sokat cikkeztek az utóbbi időben a változásokról. Egy régebbi Rádiójegyzetünkben mi is emlegettük az éjszakai rádiózás lehetőségét, ami most valóra vált. A Petőfi-adón megszakítás nélkül, 24 órán át sugároznak műsort október elejétől. A nonstopadást éjszaka csak az urh-sávon lehet majd fogni, tehát előnyben részesülnek azok, akiknek készülékén van unh-sáv. Középhullámon nem lehet — egyelőre — megvalósítani az éjszakai adást, miután az adóberendezések igen-igen korosak, s szükségük van néhány órás éjszakai pihenőre. Ennyi a magyarázat. Elsősorban arra törekednek októbertől' a rádiósok, hogy áttekinthetőbb tegyen a műsorszerkezet, s a Pető fii-adón megvalósuljon a szolgáltató-szórakoztatóajánló zenés műsoarsáv. Nagyobb változásokra a Petőfin kell számítani. Hétfőtől péntekig nyolc óra után a zene lesz a főszereplő. Kilenctől délig mindennap a Napközben — zenés délelőtt című összeállítás jelentkezik. Gazdag információs műsorrá válik az eddig is közkedvelt műsor, sok-sok zenével. Fél egytől egyig népzenét hallunk majd hétköznapokon, az egyórás hírek után pedig a Pophullám dalai csendülnek fél. Kettőtől ötig: szintén vetkezetet szerveztünk. 1949-től 1963-ig termelőszövetkezetben dolgoztam, először mint könyvelő, majd tizenegy éven keresztül elnök voltam, amíg a két téeszt össze nem vonták. Ez sem volt könnyű időszak, de a tudat, hogy magunknak dolgozunk, erőt adott a többieknek is, nekem is. Orgovány község szegény tanyavilág volt. Gyenge talaja három-négy mázsa rozsot termett; ma a jó szőlő 50—60 hektó bort hoz, az állatállomány is jól fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezetek megerősödtek. A tanyasi gyermekek végre iskolába járhattak, szakmát tanulhattak. A községben 1948-ban vasút épült, majd művelődési házzal, műszaki bolttal, villannyal, vízhálózattal, járdával gyarapodtunk, a sok társadalmi munka nyomán is. Jó körülnézni itt, sok minden megváltozott, gazdagodott, szépült. Szeretem ezt a környéket, sajátomnak is érzem. Jelenleg is Orgoványon élek, nyugdíjasként. De azért most sem 'tétlenkedem. Az UNIVER Áfész 3. számú egységénél pártvezetőségi tag vagyok, s az Orgovány községi pártbizottság fegyelmi bizottságában dolgozom. Csajbók Pál a zene világából állítanak össae programot, öt óráitól hétig pedig a fiataloké lesz az adó, például az Ötödik sebesség, a Csak fiataloknak, a Slágerlista jelenti kezák ilyenkor. Pénteken délután kettőkor a Péntektől péntekig című ajánló-útrabocsátó három és félórás magazin — a Hétvég gi panoráma és a Jó utalt! új ötvözete — fogható a Petőfin. A hétvégi műsorok is változnak. Sokak örömére a Petőfire kerül át a Vasárnapi koktél, így szte-. reóban, jobb minőségben hang-, zainak el az új szerzemények. A Jó ebédhez szól a nóta szamba-; ton és vasárnap dél és egy óra között. B. Tóth László Poptarisznyája pedig vasárnap délután négy órán keresztül szóit, közbe; iktatva az útihíreket, a sportközvetítéseket A Kossuthon is átekinthetőbb lesz az adásszerkezeit. Az azonos típusú műsorokat kedvezőbb időpontban sugározzák Három és négy óra között például tenei életünk különféle rádiós fórumainak szignáljai csendülnek fel. Kóruspódium, Népzenei hangos újság, Zengjen a muzsika!) Néhány műsornak állandó helye tesz, vasárnapra pedig több és változatosabb komolyzenei programot ígérnek. Reménykedjünk, hogy a fontosabb adásokat megismétlik a hét más napjain. S még sok mindenben kell reménykednünk az új műsarkulitú- ra bevezetése után. Egyelőre csak azért szurkoljunk hogy mielőbb ismerjék meg a hallgatók az újdonságokat, s aztán; szeressék is meg. Borzák Tibor Szolgáltatások a jövő esztendőben A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága Tervezési Szervezési Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének rendezésében október 2-án, kedden fél kettőkor kerül sor dr. Simái Sándor kandidátusnak, a Szolgáltatási Kutatóintézet igazgatójának tájékoztatójára Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. Témája: a szolgáltatások jövő évi szabályozórendszere. RÁDIÓJEGYZET Újdonságok október 1-től
