Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

1984. szeptember 83. • PETŐFI NEPE ■ I Munkásőrök — hadgyakorlaton • Lepsényi József irányzó, a munkásőrség sükösdi szakaszának tag­ja, Nánay Levente rajparancsnokkal részt vett a bekerítésben. Mindketten megyei parancsnoki dicséretet kaptak. Csütörtökön este a munkásőr­ség bajai egységének ügyeletese kényelmesen hátradőlt székében, s várta, milyen újabb fantaszti­kus kalandok történnek a tele­vízió képernyőjén, az Alfa hold­bázis lakóival. A telefon csörgé­se törte meg a kellemesnek ígér­kező estét. A távmondat megle­hetősen furcsa volt, számok, sza­vak keveredtek. Az ügyedetes ez­után hívta a parancsnokot, aki nem sokkal később hozzálátott „megfejteni” a szöveget,... Gyorsain peregtek az esemé­nyek. A feltételezés szerint Sölt körzetében ellenséges felderítőket dolbtak le repülőgépről. A csopor­tot ugyan szétverték, de néhány „ejtőernyős” elmenekült. A fog­lyok elmondása szerint az ellen­ség néhány tagja kiépített rejtek­helyre, a Hosszúhegyi (Mezőgaz­dasági Kombinát .nemesnádud­vari kerületének pincészete kör­nyékére igyekezett. .A parancs­nok riadóztatta a törzset, majd a helyzet értékelése után meghatá­rozta a feladatot: — A bajai munkásőrszáza'd- nafc szeptember 21-én reggel 5 órakor meg kell kezdenie a kom­binátban a kijelölt objektum őr­zését és védelmét. A bácsalmási alegység derítse és számolja fel a kombinát területén bújkáló el­lenséget. A törzs gyorsan megkezdte a feladatok kidolgozását, az objek­tum őrzésének, védelmének va­lamennyi módozatát, illetve az ellenség felszámolásának külön­böző variációit. A térképek, ki­• Szécsi Vince munkásőr, a bácsalmási Petőfi Termelőszövet­kezet karbantartója jól kihasz­nálta az őszi növényzetet a rej­tőzködéshez. Egységparancsnoki dicséretet és tárgyjutalmat ka­pott. mutatások fölé hájló munkásőrök — akik néhány órája még a gyá­rakban, üzemekben, irodákban dolgoztak — azt számolták ki, s tervezték meg, hogyan lehet je­lentősebb áldozat nélkül megvé­deni a kombinát pincészetét és elfogni á diverzánsokat. Egy órával éjfél után a parancs­nok a személyi állomány részére is elrendelte a riadót, amit .tele­fonon, rádión, a rendőrség kör­zeti megbízottainak bevonásával, személyesen hajtottak végre. Ködben az alegységparancsnokok eligazítása is megtörtént. A gyakorlat szemlélői — a munkásőrség megyei parancs­nokságának vezető munkatársai —' szorgalmasan jegyzeteltek. Jó megoldásokat vagy hibákat írták be noteszaikba? Akkor ez még persze nem derült ki... — A bajai alegység készen áll a feladat elvégzésére — jelentet­ték a parancsnoknak. — A riasz­tottak 99 százaléka száz perc alatt bevonult. S fél órával később hasonló jó eredményt közölt rádión a bács­almási alegység parancsnoka is. A munkásőrök ugyancsak kitet­tek magukért. Jóval a meghatá­rozott idő lejárta előtt készen álltak a feladatok végrehajtásá­ra. iNéhány perc múlva mindkét alegység teherautókkal, önálló menetben elindult a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát felé. .Esett az eső éjjel, s pirkadat­kor felerősödött a szél. Géppisz­tolyok ropogása jelezte, hogy megérkeztek a munkásőrök, őr­zik, védik a rájuk bízott épüle­teket, berendezéseket, s megkezd­ték az ellenség megsemmisítését. Közben a parancsnok harcállás­pontjától néhány száz méterre a vegyvédelmisek is hozzáfogtak a szükséges előkészületekhez. A rá­dión utasítások, parancsok kö­vették egymást, teljes volt az „üzem”. Elcsendesült a környék, de kis idő múlva az egyik domb tete­jén mintha mozdult volna vala­mi. A géppuskás szakasz mun­kásőrei nyomban felkúsztak a dombra, több irányból. A beke­rített ellenség minden bizony­nyal .belebotlott” volna a mun­kásőrökbe, akik feladatuk végre­hajtása során jól hasznosították a terep és a természet adta le­hetőségekét. A csoport Vén János bácsal­mási szakaszparancsnok utasítá­sára megkezdte az ellenség kéz- rekerítését. Pattogtak a géppisz­tolysorozatok, szorult a hurok, s nem sokkal később a két „ejtő­ernyős” a munkásőrök fogságába került. Másnap délfelé járt az idő. Az értékeléshez felsorakozott mun­kásőrök arcán fáradtság és elége­dettség tükröződött. A megyei parancsnokhelyettes, a bajai és 'bácsalmási munkásőralegységek munkáját eredményesnek érté­kelte. Haszonics Ferenc alegység- parancsnok megyei paracsnoki, Koller János alegységparancsnok egységparancsnoki, Szécsi Ferenc egységparancsnok-helyettes me­gyei parancsnoki dicséretet ka­pott. Gémes Gábor • Vén János, a felszámoló csoport parancsnokának vezetésével, tűzharc az ejtőernyősökkel. KOMMUNISTA AKTÍVA ■ TANÁCSNÁL! I Növekvő felelősséggel Aktíva, vagyis e fogalom jelentésének megfelelően valóban tevékeny csoport tartott értekezletet a hét kö­■ zepén Kecskeméten, a megyeháza nagytermében. A megyei tanács apparátusában és az államigazgatási szervhez tartozó intézményeknél dolgozó kommunisták szinte napi munkakapcsolatban vannak egymással, de bokros teendőik végzése közben nincs idejük, s módjuk arra, hogy számvetést készítsenek az eddigi eredmé­nyekről, a meglevő hibákról, hiányosságokról, s ennek alapján a jobbítás szándékával meghatározzák közös feladataikat. Szükségesnek, időszerűnek tartották munkájuk mér­legelését, s további főbb tennivalóik meghatározását, jjj ezért úgy döntöttek, hogy aktívaértekezletet tartanak — mindannyiunk, azaz a megye minden állampolgára érdekében, mert végül is rólunk volt szó: közvetlen és tágabb környezetünkről, helyzetünkről, ügyes-bajos ff dolgaink intézéséről, közérzetünkről. Nyíltan, őszintén Ennek tudatában, ezúttal is érezve a nagy felelősséget, az aktíván részt vevők nyíltan, őszintén vitatták meg a közös ügyeinket szervesen érintő kérdéseket, s nem úgy jöttek el az értekezletre, hogy an-> nak végeztével ,kipipálják” naplójukból ezt a munkaprog­ramot is. A reális 'helyzetelemzéshez hozzátartozik az is, hogy ko­moly gazdasági és kulturális hátrányokkal indultunk az öt­venes évek elején. S noha egyes területeken sokat fejlőd­tünk, de a lemaradásunkat még nem tudtuk maradéktalanul behozni. Nehezítette az ez- irányú törekvéseket a megye nagy területe, jellege és adott­sága is. Jogosan lehetünk büszkék az eredményekre, de elbizako­dottságra sincs okunk. Bizo­nyos, hogy jobb szívvel beszél az ember a szép és örvendetes sikerekről, mint a kudarcok­ról. vagy a lehetségesnél ki­sebb .teljesítményekről. Ezért is volt talán a szoká­sostól eltérő Horváth Ignác­unk, a megyei .tanács appará­tusi pártbizottsága titkárá­nak a vitaindítóként elhang­zott gondolataiban egy meg­állapítás, miszerint megyénk ipara, mezőgazdasága, keres­kedelme már nem fejlődik gyorsabb ütemben, mint az or­szágos. Ahhoz, hogy eredmé­nyeinket megtartsuk, sőt gya- rapítsuk, szemléletünk vál­toztatására is szükség van. Nem szabad, nem lehet .be­szerelni” magunkat azzal, hogy nehéz a helyzetünk, mert egy­részt soha sem volt könnyű, másrészt ezáltal csupán egy­helyben topognánk. Tervszerűbben, szervezetten A lakosság életkörülményei­nek javulásához mindenek­előtt az szükséges, hogy min­den ágazatban és településen javítsák a munka tervszerűsé­gét, szervezettségét és haté­konyságát. Az eddigieknél gyorsabban, rugalmasabban kell alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nagyobb ak­tivitással, kezdeményezéssel, új módszerek keresésével és alkalmazásával lehet a me­gyei párténtekezlet és a párt XJiI. kongresszusa határozatá­ban, valamint a VI. ötéves .tervben megjelölt célokat el­érni. Ebben nagy szerepük van az államigazgatási dolgo­zóknak is. Mint azt a vitában részt vevők egyike nagyon helyesen megemlítette, a feladatok tel­jesítése közös és nagy felelős­ség, egymás segítése nélkül megvalósíthatatlan. De a csa­patmunka ne azt jelentse, hogy nap mint nap szinte .reg­geltől estig értekezleteken, ta­nácskozásokon kelljen az- ér­tékes időt eltölteni. Még min­dig gyakran előfordul, hogy nem hagyjuk egymást dolgoz­ni, s tulajdonképpen ez is a bürokrácia egyik, még megle­vő formája. Szó esett arról, hogy még most is csak szavakkal irtott káros jelenség a papírmunka növekedése a tanácsoknál, ami nem mindig teszi gyorsabbá, lényegre törőbbé az ügyinté­zést az állampolgár számára. S ráadásul nem is választhat­ja meg, hogy a nap mely sza-' kában keresi fel a tanácsi .ügyintézőt, mert előírják ne­ki, mettől, meddig. Ezért az egyik felszólaló azt javasolta, hogy mindenütt a teljes munkaidőben fogadják a .tanácsi ügyintézők az állam­polgárokat, mert ez lenne a •természetes. A köztisztviselők a jogos vagy jogtalan bírála­tok helyett ezáltal is nagyobb rangot, megbecsülést kapná­nak. A funkciók ne keveredjenek Apropó: köztisztviselői rang. Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára szót kér­ve a vitában egy helytelen, de még mindig meglevő szemlé­let tisztázására hívta fel egye­bek között a figyelmet. Nem jó ugyanis az, hogy a tanácsi testület tagjának és a tanácsi apparátus dolgozójának funk­ciója összekeveredik, mint az sok helyütt' sajnos tapasztal­ható. A tanácstag munkája nem azonos a tisztviselő .tevékeny­ségével, mert a tanács tag­sága irányít, az apparátus a döntéseket végrehajtja, vagy­is szolgálatot lát el. De senki se becsülje le ezt a tevékeny­séget, különösen most ne, a közigazgatás átszervezése utá­ni hónapokban. ::TÄ kérdés ‘MM még tisztázatlan Ezzel a témával kapcsolat­iban áz egyik felszólaló el­mondta, hogy a közigazgatás átszervezése utáni új helyzet­ben az eddigiektől eltérő mun­kamódszereket kell kialakíta­ni. Egyelőre azonban még nem tisztázott például az ellenőr­zés, irányítás rendje. Tovább­ra is kérdés, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei­nél dolgozók a megváltozott körülmények között hogyan vizsgáljanak? Ugyanis a régi hagyományt hetek, hónapok alatt nagyon nehéz megvál­toztatni, s egészen új mód­szert alkalmazni. Pedig mu­száj, ment a (kisebb települé­sek államigazgatási apparátu­sai munkájuk jobb elvégzésé­hez ezt igénylik. Az a fő törekvés, hogy kis létszámmal, de minden taná­csi dolgozónak rendszeresen részt kell venni a megyei ta­nács ellenőrző és irányító mun­kájában, hogy pontos képet kapjanak a megye települései­ről. Közeli és távolabbi jövőnkért A megyéről alkotott tárgyi­lagos helyzetkép nélkülözhe­tetlen a .további feladatok meghatározásához, a tervezés­hez, a VII. ötéves ciklusban megvalósításra váró tenniva­lók kijelöléséhez. Bács-Kiskun megye gazda­sági, társadalmi fejlődése ér­dekében jelentős feladatokat kell most, s a közelebbi és tá­volabbi jövőben is teljesíteni. 'Ez a határozott cél, amihez mindenütt fel kell tárni a le­hetőségeket. Az elképzelések megvalósí­tásához a párt felsorakoztatja aktivistáit, többek között az államigazgatásban dolgozó kommunistákat is. Ennek szellemében az érte­kezlet résztvevői a sürgős, va­lamennyiünket érintő tenni­valóikkal kapcsolatban nem úgy fogalmaztak, hogy ezek megvalósítását máris elkez­dik, hanem a tanácskozásukat követően, másnap reggel — folytatják. Tárnái László NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT látók, akik felkészültek egy jö­Negyven évvel ezelőtt még nagy vihar dúlt szerte Európában. A német fasiszta hadak, vereség­vereség után, saját odüju-k .irá­nyába vonultak vissza, de még nem semmisültek meg. 1944 őszén — más nemzetek sok-sok tanul­ságot magában hordozó példája ellenére — a magyar kormány miég velük tartott. Az ellenforra­dalmi rendszer negyedszázados politikája annyira elkötelezte ma­gát a hitleri fasizmussal, hogy a józan ész nem lehetett úrrá. Európa népei mind fellázadtak az éveken át gyilkpló fasizmus el­len.. A nyugati front júniu­si megnyitása után augusz­tus 24-én felszabadult Pá­rizs. Fegyvert fogott a bolgár, a román és szlovák nép, folytat­ták, harcukat Jugoszlávia , .par­tizánjai. Elpusztult a 2. magyar 'hadsereg. A még harobanállók csak a megsemmisülésre számít­hattak. A magyar országvezetők számára az akkori helyzetben ine#vvolt más alternatíva, mint a 'fegyverszünet-kérés, vagy to­vábbi | értelmetlen .pusztulás. Az árvák, a sebesültek, a rokkantak jajszava azonban nem talált meg­hallgatásra, Érthetetlen, hogy Lakatos' miniszterelnök csapa­tdkat küldött Dél-Erdély bevéte- lére,. akiket Malinovszkij rna-r- " sail vezetésével a 2. Ukrán Front csaipatai kivertek onnan. Majd a Maros völgyében előretörve elér-, 'keztek Magyarország határához, és 4944. szeptember 23-án Batto- nyát elfoglalva két nap múlva felszabadították Makót, az első magyar várost. Szeptember 23- tól számítjuk a szovjet hadsereg magyar földre lépését. E naptól a jelentős, szovjet hadisikerekre támaszkodva kezdődött hazánk felszabadulásának folyamata, amély 1945. április 4-én ért véget. Tehát még jó néhány hónapon át folyt a harc, miközben folya­matosan romlottak az ország bel­ső viszonyai. A 15 dekás kenyér- fejadag (Németországban ennek a duplája volt), a németek há- rommiiliárd pengőnyi adóssága, a magyar hadsereg fenntartása, a spekuláció burjánzása, a parasz­ti termények elrablása, a munka­bérek elértéktelenedése, az in­ternálások szaporodása, a „kü­lönleges büntetőszázadok”: létre­hozatala. a haladó szellem, és a zsidóság üldözése egyre neheze­dő feltételeket teremtett a nép életéhez. Ilyen, okok és körülmé­nyek következtében erősödött a népi ellenállás, amely a parti­záncsapatok egyre növekvő szá­mában jutott kifejezésre. Ezért is volt nagy jelentősége szeptember 23-nak! Mindenki előtt 'bebizonyoso­dott, hogy a fasizmussal az em­beriség jobbik fele képes szembe­szállni, képes megvédeni önbe­csülését, és minden olyan érté­ket, amelyet a humánum terem­tett. Bizakodásra adott okot ez a nap, mondván: közeledik a nácik vereségének végső napja. Sajnos még sok százezer embernek kel­lett a győzelem napjáig elpusz­tulnia vagy áldozatul válnia. Kétségtelen azonban, hogy szeptember 23-a hatása döbbene­tes volt. Hitet teremtett a nagy reménytelenségben-. Ez a nap csa­pás azokra, akik Voronyezsnel akarták megvédeni az ezeréves magyar határt. A magyar fasiz­mus nagy erkölcsi és fizikai ve­reségét szimbolizálta ez a nap. De Battonya határától már. na­pokban számoltuk a még hátra­lévő holnapokat. Bár hatalmon volt a nyilas kényuralom, a de- generált Szálasi, s akik ebek har- mincadjára juttatták az országot, gyárakat. Szer "sére voltak előbbre­vendo új Magyarorszag építé­sére. Az ország felszabadító -moz­galmának élvonalában, a Magyar Kommunista Párt haladt. A párt­vezetés szeptember végén felhí­vásban szólította fel a dolgozókat a független Magyarországért, a demokratikus köztársaság ki­kiáltásáért, a hitleristák kiűzé­séért, a fasiszta- rezsim megdön­téséért vívott küzdelem fokozá­sára. A kommunista párt több­ször is rámutatott, hogy kapcsola­tokat kell teremteni a szovjet csapatokkal, hangsúlyozta, hogy a- Szovjetunió nem akarja csorbítani a magyar nép szuverenitását, sem azt a jogát, hogy maga döntsön az ország gazdasági és .társadalmi berendezkedésének kérdésében. Ugyancsak szeptemberben vá­lasztották meg a Magyar Front végrehajtó ' bizottságát, amely nyomban, megkezdte a helyi bi­zottságainak megszervezését. (Kecskeméten a" pártok munká­jának' összehangolásában Maro­sán György vett részt.) Ez történt hát szeptember vé­gién. Megkezdődött történelmi megújhodásunk folyamata. W, D. Még egyszer a nyomáscsökkentőről Lapunk szeptember 14-1 számában foglalkoztunk azoknak a gond­jaival, akiknek lakóhelyére már bevezették a földgázt, de nyomás­csökkentő hiányában mégsem élvezhetik e korszerű fűtési mód elő­nyeit. Akkor megemlítettük, hogy Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben jelenleg háromezer hiányzik ebiből a fontos szerelvény­ből, de külön nem részleteztük megyénk ellátottságát. Cikkünk nyo­mán többen, érdeklődtek, szőkébb hazájuk gázfogyasztási lehetőségei­nek várható alakulásáról. Nos, Bács-Kiskunban jelenleg mintegy 800 lakást azonnal be lehetne kapcsolni a szolgáltatásba, ha lenne ele­gendő nyomáscsökkentő. Ennek megoldása sajnos nem egyszerű. Ha egyik napról a másikra korlátlan számban állna rendelkezésre ez a szerelvény, akkor is jó időbe telik, -míg a szolgáltató vállalatok elvégzik a közben felszapo­rodott munkát.' A községek gázellátása olyan léptekkel halad előre, hogy a nyomáscsökkentőgond megoldódása után feltehetőleg a DÉ- GÁZ-kirendeltségek kapacitása lesz kevés, a felhalmozódott bekötések gyors elvégzésére. Különösen iákkor lesz ez igaz, ha az importból megérkező szerelvények eltérő méretei miatt a már elkészült és nyo­máspróbával ellenőrzött csőhálózatokat át kell alakítani. Á kiskunhalasi és bajai kirendeltségek körzetéiben legsúlyosabb a helyzet, ahol- 350, illetve 260 rákapcsolással vannak elmaradva. A kecskeméti .üzemegység területén most még csak 130 nyomáscsökkentő beszerelését kezdhetnék meg azonnal-, de az év végére/— az újabb 'bekötési igények miatt — ez a szám várhatóan felmegy ötszázra. A kiskunfélegyházi kirendeltséghez .tartozó településeken 60 szerelvény hiányzik, de a közeljövőben adják át egy 900 méter hosszú utca ge­rincvezetékét, ami újabb igénylőket jelent majd. A gázprogram sikeréhez egyidejűleg több. dolog kell. Mindenekelőtt gáz, ami (feltehetően) van elég. Azután KiPE-cső, egyéb csövek, kon­vektorok, kazánok, szerelvények, amiből akár egynek a hiánya is ne­hézségeket okozhat. Ha mindez megvan, még mindig nem elég, hiszen növekvő létszámú szakképzett munkaerőre is szükség van, akik el­készítik a külső és belső gázvezetékeket, elvégzik a nyomáspróbákat és a rákötéseket. Ha a felsoroltakból bármi is hiányzik, olyan fenn­akadásokat okozhat, amely felboríthatja az egész programot. Bálái F. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom