Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

: N CSaiaXl • OLLllOll • SZ&OtlXl. luo I Nyári veszélyek A tapasztalatok szerint a nyári idényben megnő az ételeikkel kapcsolatos fer­tőzések száma. A leggya­koribb tünetek: rövidebb- hosszabb lappang ási idő elteltével, a fertőzött (rom­lott) étel elfogyasztása után néha csak fél vagy egy, 'de néha 10—12 órával később fejfájás, hányin­ger, hányás kezdődik, majd ’ a beteg többnyire belázasodik, hasmenés gyötri. Mit kell tennünk a megelőzés érdekében? A hűtés nem pusztítja el a kórokozókat! A háza asszonyok termé­szetesen a romlékony élel­miszerek tárolására 'hasz­nálnak hűtőszekrényt. Azok a baktériumok azon­ban, amelyek a hűtőszek­rény alacsony hőmérsék­letál nem tudnak szapo­rodni, nem pusztulnak el, csak felfüggesztik életmű­ködésüket; amikor újra a számukra kedvező hőmér­sékletre kerülnek, szapo­rodásuk gyorsan megindul. Egyes élelmiszerek (levei- sek, tojásos és tejes éte­lek, hidegkonyhai készít­mények, halak, belsőségek, nyers darált hús) maximá­lisan 24 óráig tarthatók a szokásos, 5 C-fok körüli hűtőszekrény-hőmérsékle­ten. Ennél tovább, 2 na­pig tárolható a felvágott, a nyers hús, az elkészített szárnyas, a főtt és sült hal, a salátaféleség, a bontott vaj. Három napig is el tart­hatók a sült húsok, sült baromfiak, más — kevésbé kényes — gyümölcsök, a paradicsom, a paprika. A hűtőszekrény másik veszélyforrása az, ha nem választjuk határozottan külön azokat az élelmisze­reket, amelyek természe­tes állapotukban is fertő­zések forrásai. A tojás hé­ja például rendszerint tar­talmaz mikroorganizmuso­kat, a gyümölcsökön per- metlé lehet. Ügy helyez­zük el őket, hogy még a hűtőszekrény polcával, fiókjával vagy falával Se érintkezzenek. Ételmérgezések Az ételek elkészítésével foglalkozók kezén, orrán, vagy más bőrfelületén le­vő gennyes pattanás, to- rokváladák könnyen okoz­hat sztafilpkokkusz fertő­zést; ez gyorsan kifejlő­dik, de hamar ás 'gyógyul. A közétkeztetésben, élel­miszeripariban és keres­kedelemben dolgozókat eb­ből a szempontból is rend­szeresen ellenőrzik; de a háziasszonyt nem. Az ösz- szes „ételmérgeaés’Mnek mintegy fele így keletke­zik. Közel sem ilyen gyakori a szalmonellafertőzés. EZ ellen azért könnyebb vé­dekezni, mert a kórokozók már 60 C-fókon, toxinjaik pedig 100 C fokon elpusz- títhatók. Ha már megtörtént a baj... Az ételmérgezésben szenvedő' beteghez sürgő­sen orvost kell hívni. Meg­érkezéséig a beteget fek­tessük, és ha hányás, has­menés miatt nagy a folya- dékvésztesége, itassunk vele (kortyonként) hideg teát. A folyadékveszteség következtében előálló ki­száradás különösen gyer­mekeknél növeli a kocká­zatot Ne feledkezzünk meg arról, hogy például a szalmonellalfertőzött sze­mély maga is további fer­tőzés .forrása, tehát el kell különíteni; széklete, há­nyadika, környezetének szennyezett tárgyai fertőt­lenítésre szorulnak. Mérgezésit persze nem­csak az ételek, hanem más is okozhat: (vegyi anya­gok, növényvédő szerek, gombák stb. Nyáron ezek a veszélyek is fokozottab- bak. K. K. FALITÁROLÓK • Nagyobbaknak • Kisgyerekeknek HORGÁSZOKNAK Szeszélyes pontyok, kapitális amurok A tassi négyes vízről legen­dákat mesélnek,' Két évvel ez­előtt magam is tapasztaltam ezek valódiságát A Rózsa-sziget melletti nádasban horgásztam úszós készséggel. A 4,10-es te­leszkópomon levő 30-as zsinór egy Páliamat alatt megfeszült. Csupán annyi időm volt, hogy a botot elkaphattam, bevágni tehát már nem tudtam. A súlyt azon­ban éreztem. Az egyenletes hú­zásról kapitális pontyra 'lehetett következtetni. Irányítani lehe­tetlen volt. Fenéken, mozgott, tót- szer megfordult, s kiakadt a — feltehetően — rosszul akadt ho­rog. Persze, kellemes emlékem is maradt. Pedig rosszul kezdődött. Hajnaltól délig alig akadt né­hány dévér, délben viszont olyan intenzív kapások kezdődtek, hogy kárpótolt mindenért. A Ró­zsa-sziget felöli bedőlt fa mellé • etettem, s egy óra .alatt megfog­tam a 7—8 kilő halat. Ebiben volt egy 8 kg-los .poíyka is, ame­lyet 18-as zsinórral negyedóráig „sétáltattam”. Okom van tehát hinni a tassi négyes halbőségében. kiszámít­hatatlanságában^. rejtély ességé­ben. Ezt támasztja ailá Dalmati József tapasztalt horgász is, aki már nyugdíjasként úgyszólván ott él a vízparton. — A tavasz nagyon jó volt — kezdte beszámolóját — Május­ban, júniusban volt, aki meg­fogta a 100—120 kg pontyot, be­telt a fogási naplója. Sokan fog­tak 7—8 kilós példányt is. Fachs Mihály tassi horgász június ele­jén 18,5 kg-ost akasztott. Fél óráig fárasztotta. A csali kuko­rica volt. Azután júliusban alig lehetett halat fogni, pedig az el­múlt években június—július volt a legjobb. Már azt hittük, hogy kifogyott a hal a Duna-ágból. Pedig csak az ívás húzódott el a szokásosnál is tovább. Még július közepén is ívtak a pontyok; Csak úgy pezsgett a víz a nádasban, meg a hínár környékén. A nász után elhagy­ták ezekeit a helyeket a ponty- csapatok, s vissza sem tértek. Jóllehet az elmúlt években ép­pen a nádas környékén fogtuk a legtöbb pontyot. Idén csak a mederben lehetett halat találni. Ez mindenképpen azt bizonyítja,, hogy a pontynak őszig, a verme- lés kezdetéig nincs állandó tar­tózkodási helye. Tasson azért hú­zódik a mélyebb vízrétegekbe, mert tartós déli légáramlat ide­jén algásodik a víz felszíni réte­ge. Amikor az északnyugati szél szétfújja az algás rétegeket, megpezsdül a vizet, a ponty is kimozdul kényszerű rejtekhelyé­ről, s táplálék után kutat. Ezt nevezzük mi Tasson kapási idő­száknak. Ugyancsak új jelenség, hogy nem eszik a süllő. Panaszkodnak a horgásztársak, hogy alig lehet fogni. Eltűnt a dévér, a kárász is. Pedig ezeknek a halfajoknak a fogása az elmúlt években még igazi szórakozást nyújtott. Való­színűnek tartjuk, hogy ez a je­lenség összefügg a gyakori víz- szint-ingadozással. Ha apad a víz, megindulnák a -halcsoportok a vízfolyás irányába, Ráckeve felé. Ha duzzaszitják a Duna- ágat, bőséges fogás ígérkezik. Az állomány nagyon szép. Aki sze­ret az amurokkal foglalkozni, igazi horgászélmónyben lehet ré­sze. A 7—8 kilós amur nem rit­ka. Idén már 15 kilós is horogra akadt. .Vannak kapitális balinok is, de a szivarólmot, a műlegyes készséget nem méltányolják, na­gyon óvatosak. Kishallal érde­mes megpróbálni a fogásukat. Aki szerencsét akar próbálni a tassi kis Dunán, a Rózsa-szigeti horgásztanyán válthat napije-1 gyet. B. I. 100 éve született Balázs Béla A különféle méretű falitá- rolók főként a kisebb laká­sokban szinte bútort helyet­tesíthetnek. Ki­sebbeknek az ágy melletti falra szerel­hetjük fel: ide rakhatja alvás előtt a mese- könyvet, a já­tékot s.tb. Kö­zépiskolások - nak, egyete­mistának már komolyabb, na­gyobb méret­ben, sok ké­nyelmes zseb­bel, tasakkal ellátva készít­sük; amibe a tanszereken, hobbifelszerelésen át a tornacipőig, teniszütőig rengeteg minden elfér. Erős nyugágy-, illetve rolóvászon célszerű hozzá, és alsó-felső szegélyébe behúzott merevítő rúd. Ha elkészült, csak nagyon fixen, a tiplivel erő­sített szögre akasszuk, nehogy leszakadjon. B. K. 100 éve, 1080. augusztus 8-én szüle­tett Balázs Béla kOHO, Íré, a filmesz­tétika úttörője. Néhány művének el­mét rejtettük el rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 2. Egyik filmesztéti­ka! művének a elme (Zárt betűk: T, M.) 14. Ruhatartozék. IS. Megfo­gadja. 16. Férfinév. 17. Végtelen uta­zási 19. USA_áUam. 20. Kacat. 21. For. ró égövi emlős. 23. Részben elissza 1 24. A koordinátarendszer kezdőpont­ja. 26. Algériai város a Földközi-ten­ger partján. 27. Gabonaörlemény. 29. Odanyújt. 30. Limited röviden. 31. Ügy, dolog latinul. 32. A toll művésze. 34. Titok közepe! 35. Szintén ne. 36. Szélhárfa. 38. Fohász. 40. Tont egy­nemű betűi. 41. Határozatlan névmás. 42. A Duna mellékfolyója. 44. Ritka női név. 46. Színvonal. 48. Mezőgaz­dasági munkát végző. 50. Folyékony zsiradék. 52. Becézett női név. 53. Fél­rehangol. 53. Portéka. 56. Olasz hege­dűvirtuóz. (1782—1840, Niccoló.) 58. Fenn is — ... 60. Fehérnemű. 61. Morzejel). 63. I. A. 64. A teljes ábécé kezdete! 65. Énekhang. 67. Lázcsilla­pító. 69. Pedig egynemű betűi. '70. Megyénk. 72. Csavar. 73. Élezi. 75. Dramaturgiai művének a elme (Zárt betű: rr.) FÜGGŐLEGES: 1. Balázs Béla szín­műve (Zárt betűik: A, O.) 2. A szere­lem és a termékenység istennője az ókori elő-ázslai népeknél. 3. Csökken a víz szintje. 4. Állami Biztosító. 5. Értesülés, 6. Tevékeny. 7. Tétel. 8. „S hogy 'följön Márton az ... pap” (Szondi két apródja.) 9. Egy németül. 10. A szobába. 11. Szóba hozza. 12. Ijesztgető. 13. Önéletrajzi művének elme (Zárt betűk: A, F.) 18. Argon. 19. Faló egynemű betűi. 22. Izomkő- tő. 25. A tetejére. 27. Rábukkan. 28. Három Idegen szóval. 31. ‘ Rob ... (Walter Scott regénye.) 33. Alma né­pies neVe. 36. Én latinul. 37. Az elem­zés tana. 39. Állami bevétel. 41. Bu­dapesti nagyvállalat betűjele. 42. Kö­zel-keleti állam. 43. Antal egynemű be- i tűi. 45. Iráni lovas nép a népvándor­lás korában. 47. írásba nem foglalt. 48. Éppen csak 49. Olaj Idegen szó­val. 51. .Krétai mitológiai királylány. 53. Táplálkozni. 54. Teanövények al­kaloidja. 57. AI. 59. Nátrium. 62. Spa­nyol női név. 05. Összegyűjtött ver­seinek ezt a elmet adta (Zárt betűk: É, A.) 56. A thaiföldi, a luxemburgi és az uruguayi autók jele. 67. Lóbe­tegség. 68. Ír szervezet. 00. Bírósági ttgy. 71. Asztáclum. 72. Tullum. 73. Francia sziget. 74. Szintén. F, 1. Beküldendő: a vízszintes 2., 75. és a függőleges 1.. 13., valamint 65. számú sorok megfejtése. Az augusztus 4-én megjelent rejt­vény helyes megfejtése: Római elbe­szélés, Virág, Rágalom, Csarnok, Re­giszter, Méreg, Békedal, Kép. Kesz­tyű. Tükör, Levél, Csók. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül az aláb­biak nyertek könyvutalványt: Sze- redl Miklós Budapest, Sólyom Imre Kiskunhalas, Vízhányó Károlyné vá­rosföld, Dr. Ikrényi Ferencné Kecs­kemét. Jászszentlászlói sikerek Az elmúlt hét Végén Kiskörén rendezték meg a szövetkezeti Korgászegyesületek első országos versenyét, amelyen a jászszemlt- lászlói egyesület képviselte me­gyénk színeit, példás sikerekkel. Tizenegy egyesület között ajász- szentlászlóialk (ifjú Bánfi Tibor, dr. Fehérvári Lászlóné, Pencz András, Tamási István, Vásárhe­lyi Dániel, dr. Rácz György) Gé- czi Mihály elnök vezetésével az előkelő negyedik helyen végez­tek. Az ifjúsági korcsoportban Bánfi György, a női szektorban dr. Fehérvári Lászlóné első lett Súlyra a legtöbb halat Pencz András fogta, Tamási István pe­dig a halfőzőversenyben bizo­nyult legjobbnak. A leg-ek csat­tanója, hogy a jászszentlászlói együttes a legfegyelmezettebb, áegszervezeittebb csapatnak fel­ajánlott különdíjat is elhozta, amelyet a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetsége ajánlott fel. NAPTÁR Augusztus 11-től 12-ig igen jó. 13-tól 18-ig gyenge fogást ígér a horgász­naptár. Arak Kecskeméten Árak Kiskunhalason Arak Kiskőrösön (Ft/kg) Burgonya Uborka Vöröshagyma Kelkáposzta Fejeskáposzta Fokhagyma Főzőtök Sárgadinnye Paradicsom Zöldpaprika Őszibarack Alma Zöldbab Kajszibarack Körte Csemegekukorica 5—6 10—15 10—12 5 5—6 60 5 10—20 6—10 15— 25 18—28 10—15 20—25 10—16 16— 20 3—4 (Ft/kg) Burgonya Uborka Vöröshagyma Kelkáposzta Fejeskáposzta Fokhagyma Főzőtök Sárgadinnye Paradicsom Zöldpaprika őszibarack Alma Zöldbab - Kajszibarack Körte Csemegekukorica 5—7 8—10 10—12 10—12 8—10 40—45 2—4 25 7—10 15—20 20—25 12—18 18—20 20—25 15—20 25 (Ft/kg) Burgonya Uborka Vöröshagyma Kelkájposzta Fejeskáposzta Fokhagyma Főzőtök Sárgadinnye Paradicsom Zöldpaprika Őszibarack Alma Zöldbab Kajszibarack Körte Csemegekukorica 6-7 8—12 10—12 10—12 6 25—40 3— 4 20—25 10—14 20—30 10—20 12—16 16—18 12—22 8—12 4— 5 INfMMMMMMMMMMMMMMI »»»j n — Hogyhogy? — /Stockman valami faiskolát csinált. Díszfa meg ilyesmi... Állítólag nagy az ilyesféle iránt a kereslet... — És a mocsár? — Néhány mérföldnyir^ húzó­dik a várostól... Járt már arra hadnagy? — Még soha.. — Nem vesztett véle semmit. Ronda, büdös hely. Nádas, szity- tyó, zsombék, békák és mérhetet­len bűz. Én nem is tudom, hogy tud egy mocsár ennyire büdös lenni... És persze kísértetek ... Werner felkapta a fejét. — Ezt komolyan mondja? Az óriás hátratolta a fején a sapkáját. — Egy frászt. Azokban nem hiszek. De kétségtelen, hogy nem normális embernek való hedy. Én magam is láttam, amint tüzes nyelvek fuitkároznak zsombókról zsomlbékra. Aztán furcsa hangolj. Fortyogás, vartyogás, pöfögés. Majd egyszerre csak egy. durra­nás és vörös gejzír lövell az ég­re. Érti, hadnagy? Vörös, mint a vér... — megcsóválta a fejét. — Én mondom, nem normális em­bernek való hely. — Azt hallottam — mondta el­gondolkozva Werner —, hogy va­laha virágzó élet volt a longdale-i mező helyén ... Szinte az egész mező egy összefüggő város volt. Franklin bólintott. — Vagy kétszáz évvel ezelőtt. Azt mondják, nyolcmillió® metro­polis állt Itt. Felhőkarcolókkal, gyárakkal, föld alatti garázsok­kal, szóval csupa-csupa olyasmi­vel, amit akkortájt csináltak ... Nem túlzás, hadnagy, hogy egy óriási romhalmaz fölött élünk... — És .. . miért szűnt meg a inet- ropolis? Az őrmester megrántotta a 'vál­lát. Kd tudja? Azért, amiért a többi. Elérte a metropolisok vég­zete. Amikor már konmányozhia- tatlanná é§ ellenőrizhetetlenné vált az egész, az emberek ott­hagyták. Elmenekültek belőle. Aztán összedőlt vagy legalábbis tönkrement, s a környezetvédők meg leromboltatták, ami épen mar^ctó belőle és földet hordattak az egészre. A földet ibefüvesítet- ték, s a metropolis helyén ma a longdale-i mező zöldülne, ha az a satnya fű zöldülnl tudna... — És Longdale? — Ö, Longdale-t jóval később alapították, a múlt század utolsó éveiben.. Tulajdonképpen egé­szen fiatal város ... Tudja, had­nagy, olyan aiz egész, mint égy szobor- vagy régiségtemető ... Ha lenyom égy ásót akármelyik kert­ben, romokba ütközik. Végig, egé­szen az államhatárig, vagy még onnan is tovább ... — Valamit meséltek egy Ha­lott Városról is ... Nem messze a - mocsártól, csak éppen a másaik oldalán. Ez a másik nevezetes­ség. — Longdale-lel együtt alapítot­ták? — Nagyjából, egyidőben. Csak amíg Longdale ma is él» és virág­zik, a Halott Város, mint a neve is mutatja, nem él többé. Egy­szerűen kihalt. Nem lakik benne senki. — Furcsa — tűnődött Werner. — Minden ok nélkül csak úgy ki­haljon egy város ... — Pedig így történt — mond­ta a)z őrmester —| habár talán azért volt valami ■ oka ... Tudja, az év háromszázhatvanöt napjá-t* ból legalább háromszázhatvanon fúj a szél arrafelé ... Alighanem úgy hívják ezt, hogy szélzsák. És minden bűzt behord a mocsárból. Rossz helyre építették ... Ami­kor felépült sem volt öt-tízezer­nél több lakója. Attól kezdve meg csak fogytak. Végül már csak egyetlen utca maradt, né­hány lakóval, míg aztán (Jegyszer csak ők is elköltöztek. — Mikor? — Vagy tíz évvel ezelőtt... És> tudja, mi az érdekes, hadnagy? Mindenki otthagyta mindenét. Talán m'ég a ruháikat is. Ha be­költözik egy házba, még szap-, pant és fogkefét ?em kell magá­val vinni! Mindent megtalál, szép rendben ... Mintha csak össze­beszéltek volna. Abban' a gönc­ben 1 menekültek el, ami rajtuk volt. Van fogalma, hogy miért? Az őrmester megvonta a vállát. — Tudja, gyerek voltam még abban az időben. És errefelé sók • mindent fecsegnek az emberek. A városról is olyan hírek ter­jengtek, mint a mocsárról.’ 'Hogy kísértetek járnak a házakban, ■ furcsa fények bolyoriganak az ut­cákon éjszaka, a kutyák pedig egyszerűen nyüszítenek a féle­lemtől, felhúzzák ínyüket és mo­rognak, meg vonyítanak szünte­lenül. Aztán a legelső alkalomfrnal el­szakítják a kötelüket és1 kereket oldanak. Pedig a kutya hűséges állat, vagy mi a fene... — És hová költöztek az embe­rek a Halott Városból? — Ki erre, ki arra. Nemigen maradt utánuk nyom. Tud javak­kor még nem volt olyan szigorú a bejelentési kötelezettség. De ... gyerekkoromban olyasmiket hal­lottam, mintha az utolsó néhány lakó pánikszerűen menekült vol­na el. — Szóval azt mondja, hogy semmi nyom nem maradt utá­nuk? — Hát nemigeh. Persze, az az igazság, hogy nem is keresett itt J nyomokat senki. A város azóta is kihalt. 'Néhg-péha ugyan felbuk­kannak arrafelé hippik, csöve­sek, meg egyéb csirkefogók, hogy néhány éjszakára meghúzzák ma­gukat, de ennél , tovább nemigen bírják ők sem. Az ördög sem tud­ja, hogy miért... j— Köszönöm,' őrmester — mondta Werner, és kinyitotta a szemét. — Azt hiszem, legjobb lesz! ha nekikezdünk a munká­nak'. .. Hova is vitték azt a ka­mionsofőrt? — A Szent Szív kórházba, uram. — Hát akkor, Franklin őrmes­ter, elfuvarozna a Szent Szívhez? — A legnagyobb örömmel, had­nagy |— vigyorintotta el magát az óriás és gázt adott az utcái cir­kálónak. * Szeptember 24. 15.30 Longdale város 'kórháza Az ügyeletes orvos csak felüle­tes pillantást vetett Werner iga­zolványára és unott mozdulattal a háta mögé mutatott. — Ott. A 22-esben. Werner eltette az igazolványt és rövid habozás után megkér­dezte: — Súlyos? Az orvos elmosolyodott. — A kamionsofőr? Ha maguk nem szóltak volna, már haza is engedtük volna ... Szerencséjére még csontja gém tört. Néhány na­pig azért elfekhet majd odaha­za. Inkább egy kicsit kiborult. Bengt Larsson azonban egyálta­lán nem úgy nézett ki, mintha ki lenne borulva. Az ágyán feküdt, és a plafont szemlélte komor áb- rázattal, ámikor kinyílott az ajtó és a két rendőr besétált rajta. Larsson felugrott, szemrehányóán üdvözölte a látogatókat. —r Na, hál istennek! Már. haza­engedtek Volna, ha maguk nem köpnek a levesembe. Bengt Larsson vagyok.. — Werner hadnagy... ez meg itt Franklin őrmester. — Helló. — Ne haragudjon, Larsson úr, a késésért t- mentegető^itt Wer­ner és letelepedett a Larsson mel­letti ágy tetejére, míg Franklin az ágy lábához állított székre csüccsent —, egy csomó rutin­munka, miegymás. El akarjuk kapni a King Kongot. — Oké — bólintott Larsson. -r- Készen állok, - hadnagy úr. Kér­dezzen. Werner töprengve néfte Larsson arcát. Olyasféle benyomása1- tá­madt, hogy ez a kamionsofőr nem ijed meg a maga árnyékától. v (Folytatjuk) 1, d

Next

/
Oldalképek
Tartalom