Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

rmrmnfTii V ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP BACS-KISKUN MBCYSI BIZOTTBABAMi XXXIX. évi. 188. szám Ára; 1,40 Ft 1984. augusztus 11. «zombaj A szőlő is szomjas A hosszan tartó aszály a szabadszállási határt sem kímélte. Nemcsak a szántóföldi növények, hanem az ültetvények is nélkülözik a nedvességet. A Ma- thiász János Szőlőtermesztő Szakcsoport 110 hek­táros szőlőskertje is szomjazik. A helyi Aranyhomok Tsz által néhány éve ala­kított közösség, amelynek napjainkban mór öt­vennyolc tagja van, saját erőből, és az alapító gaz­daság segítségével a nagy szárazságban a fiatal szőlőt öntözi. Szabadszállás sírói határrészén — amely nem véletlenül kapta ezt a nevet — a zártkertbe tele­pített Jubileum—75, Kunleány és egyéb szőlőfajtá­kat locsolnak. A szakcsoportbeliek közös költség­gel kutat fúrtak, és az Aranyhomok Tsz-től bérelt felszereléssel, mesterséges csapadékkal pótolják azt, amit a természet elmulasztott. Nem volt olcsó a telepítést előkészítő melioráció, a szaporítóanyag, az ültetés, a kerítésépítés. Az ültetvényre eddig befektetett, összegeket^ szeretné a Mathiász János Szakcsoport tagsága gyümölcsöz- tetni. Nem hagyják, hogy az aszály tönkretegye sző- lőskertjüiket, közös érdekű összefogással , végzett, szorgos munkájuk eredményét. Nem sírni, hanem örülni akarnak a sírói határrész kistermelő szőlős­gazdái. M Az Aranyhomok Tsz-től bérelt őntőzőszivattyút indítja a Mathiász János Szakcsoport tagja. ■ Társai a többi szórófejhez vezető vízcsövet^ sze­relik össze a táblásán telepített szőlősorok között. (Tóth Sándor felvételei.) 1 pra* f§«fAczél György és Joaquim Gomes megbeszélése Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizotságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára pénteken a Központi Bizottság székházé­ban találkozott Joaquim Gomes- sel, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának és-titkár­ságának tagjával, aki az MSZMP ipeghívására hazánkban pihen. A két párt kapcsolatait hagyo­mányosan jellemző szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről, valamint átte­kintették az MSZMP és a Por­tugál Kommunista Párt közötti együttműködés további erősítésé­nek lehetőségeit. A találkozón részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi14 és felszabadulási munkaversenyről . i . ■ - m All - A Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli, hogy a népgazdaság különböző területein dolgozó szo­cialista brigádok, vállalatok, szövetkezetek es in­tézmények kollektívái munkaverseny-felajánla- sokat tettek a párt közelgő XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. . , „ . . A Központi Bizottság nagyra értékeli a dolgo­zók kezdeményezéseit, amelyek a szocialista ha­za iránti elkötelezettségről, a párt politikájával való egyetértésről, tettrekészségről tanúskodnak. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények felada­taihoz kapcsolódó vállalatok teljesítése hozzájá­rul a népgazdasági terv valóraváltásához, az ország gyarapodásához. A mozgalom — hagyo­mányainak megfelelően — erősíti a munkához való szocialista viszonyt, a kötelessegtudatot amely a nehezebb gazdasági feltételek kozott nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz. A szocialista brigádok, a dolgozó kollektívák munkaverseny-vállalásai összhangban vannak a gazdaságpolitikai célokkal, örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában az eredményes gaz­dálkodás, a tartalékok feltárása és hasznosítá­sa az ésszerű takarékosság, a termékek minő­ségének és versenyképességének javítása, az ex­portfeladatok teljesítése, a munka szervezettse­gének és fegyelmének növelése all. A társada­lomnak és minden állampolgárnak erdeke, nogy ezek a törekvések minél jobbat ervenyre jus­SänäKw A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségekül hecsaleíteí teljesítik, s ily módon is hozzájárulnák az ide és jövő évi népgazdasági tervek eredményes megvalósításához. Ehhez elengedhetetlen, hogy a párt, a szakszervezet és a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség támogassa a dolgozók alkoto kez­deményezéseit, a gazdasági vezetők pedig bizto­sítsák a vállalások teljesítésének feltételeit A kommunisták és az ifjúsági szövetség tagjai járja­nak élen a kezdeményezésben, mutassanak pél­dát a helytállásban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a Kong­resszusi és a felszabadulási ^ munkavei^e yben kiemelkedő eredményeket elérő 25 vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek kongresszusi zászlót, 80 szocialista brigádnak pedig kong­resszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására az 1985, május lri ünnepségek alkalmából kerül sor. Budapest, 1984. augusztus 10. MSZMP Központi Bizottsága Az év végén űrhajó indul a Halley-üstökös felé Sajtókonferencia Moszkvában KUNSZENTMIKLÓS, KISKŐRÖS, KECSKEMÉT Szvetlána Szavickaja személyé­ben az űrhajózás történetében először lépett ki nő a nyílt vi­lágűrbe — ezt minősítették a Szojuz T—12 programjában a legfontosabb elemnek maguk az űrhajósok, s azok a tudósok, akik részt vettek e munka előkészí­tésében, s erről beszéltek tegnapi moszkvai sajtókonferenciájukon. Mint Vlagyimir Dzsjnibekov, a július 17-én indult és 29-én visz- szatért Szojuz T—12 parancsnoka elmondotta, Szavickaja úttoro munkája nagy lépést jelent azon az úton, hogy minél többen ve­hessenek részt a jövőben az űr­hajózásban. Azzal, hogy immár nem csupán férfiak dolgozhatnak az űrállomáson, illetve ezentúl a nyílt űrben sem, gyakorlatilag az egész emberiség „tette ki a lá­bát” a világűrbe, s megkezdheti a felkészülést az eddiginél jóval nagyobb távlatokat nyitó felada­Az űrhajósok elmondották, hogy a „látogató expedíciók” rendkívül sűrű programnak: a Szojuz T—12 legénysége is mint­egy 20 fontos s nehéz kísérletso­rozatot végzett el a Szaljut 7-en dolgozó „állandó legénység” — azaz Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — se­gítségével. Az állomás karbantar­tását illetően Viktor Blagov he­lyettes repülésvezető szolgált ér­dekességgel. Mint arról hírt ad­tunk, Dzsanibekov az állomásra érkezte után bizonyos különleges feladatok elvégzésének titkaiba vezette be az állandó legénység tagjait, akik egy későbbi kiszál­lásuknál is végezték ezt a felada­tot. Az történt, hogy tavaly szep­temberben „léket kapott” azaz elvesztette légmentességét — az egyik tartalék üzemanyag-veze­ték. Ez az állomás munkáját ugyan nem befolyásolta, mivel az ehhez hasonló berendezések többszörösen biztosítottak, a föl­di kutatók azonban azonnal hoz­záláttak a javítás részletes kidol­gozásához. Arra a kérdésre, milyen nem­zetközi részvétellel végrehajtandó űrkísérletekre kerül sor a közel­jövőben, Kotyelnyikov akadémi­kus elmondotta, hogy az indiai űrhajós repülésével az Interkoz- mosz-program véget ért, az annak során kidolgozott műszereket azonban továbbra is hasznosítják a szovjet űrhajózásban. Itt egye­bek között megemlítette a „Ba­laton” elnevezésű, magyar szak­emberek által kidolgozott mű­szert, amelynek segítségével ezen a legutóbbi űrrepülésen is vizs­gálták az űrhajósok pszichikai munkakészségét. A legközelebbi nemzetközi rész­vétellel zajló kísérlet a Halley- üstökös felé tartó űrhajó lesz: e feladat előkészítésében különö­sen jelentős mértékben kiveszik részüket a csehszlovák és a ma­gyar kutatók, de Franciaország és az NSZK szakemberei is. Az űrhajó várhatóan az év végén in­dul útjára, hogy a Vénusz térsé­gének útbaejtésével megközelítse a Halley-t. Az automatikus szov­jet űrhajót követi majd az Euró­pai Űrkutatási Hivatal, s még va­lamivel, később a japán űrkuta­tás hajója. Mint az akadémikus elmondotta, ezenkívül több más, egyéb országok részvételével zaj­ló kísérlet van előkészületben. Gombatelep a nyárfásban Űj üzemágat alakított ki a bortermeléséről híres Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság: gombát termeszt a kertészeti, illetve az erdészeti hulladékokon. Ehhez az erdejük gyérítésénél földben maradt tuskok hasznosítása adta az ötletet. A gazdaság 1400 hektáros ne­mes nyárjasában 4—5 éves kor­ban ritkítani kell a faállományt ahhoz, hogy a megmaradt tág­hálózatú ültetvényen megfelelő A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM A SZÁLLÍTÁS Bővült a hűtőipar kapacitása M egfelelő ütemben bővült az elmúlt években a rom­landó élelmiszerek tárolá­sát, elosztását és felhasználását segítő hűtőlánc-rendszer. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság által tíz évvel ezelőtt kidol­gozott fejlesztési program során a 20 ezer tonna gyorsfagyasztott áru előállítására és tárolására szolgáló tervezett 'kapacitással szemben a Magyar Hűtőipari Vál­lalatnál kiépített egységek terme­lőképessége eléri _ a 34 500 tonnát. Töibb mezőgazdasági nagyüzem, és társulás is épített hűtőházat és hozzálátott a gyorsfagyasztott ter­mékek előállításához. Ezekből az egy főre jutott évi fogyasztás meghaladja az 5 kilogrammot. Közel sem ilyen kedvezően ala­kult a hús-, a baromfi- és a tej­ipar hűtési kapacitása. Ezek_ az iparágak jelenleg állandó bértá­rolói a Magyar Hűtőipari Válla-' lat univerzális hűtőházadnak, ám emellett is az elmúlt években többször fordult elő, hogy a ha- ’ zai igényeket csak a külföldi hű­tőtárolók igénybevételével tud­ták kielégíteni. A múlt eszten­dőiben például mintegy 1 millió dollárt fizettek ki külföldi bér­tárolásra. A húsipari fejlesztések eredményeként bővült az úgyne­vezett előhűtő kapacitás, de a je­lenlegi feltételek még mindig csak a napi egy műszakos vá­gást teszik lehetővé. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság újabb, tanulmánya éppen ezért fontosnak tartja, hogy a húsipar­ban az ezredfordulóig megkét­szereződjön az előhűtő kapacitás. Mivel a húsüzemek fele nem ren­delkezik mélyhűtő tárolóval, a szakemberek indokoltnak tartják a jelenlegi tárolótér többszörösére bővítését, A hűtőlánc fontos részét képe­zik azok a szállítóeszközök, ame­lyek a terméket a gyártótól kül­földre vagy a hazai üzletekbe, a fogyasztóig juttatják el. A nem­zetközi köziúti és vasúti szállí­tásban az elmúlt években meg­felelő eszközöket állítottak üzem­be. A belföldi hűtöttáru-szállítás terén azonban korántsem ilyeít jó a helyzet. A hűtőlánc sok eset­ben megszakad, mert nem min­den esetben áll rendelkezésre megfelelő jármű a belső szállítá­sokhoz. Az időpontokat sokszor nem tudják egyezteni a kereske­delem nyitvatartásával, így a te­jet és a tejtermékeket többnyire az utcán, hűtés nélkül tárolják. A húsipar nehézségeit többek között az okozza', hogy a szállí­tóeszközök 30 százaléka elörege­dett, mivel évek óta nem gon­doskodtak pótlásukról. Mindez a hűtőlánc megszakadását ered­ményezi. Az OMFB-tanailmány ezért rövid távon a közúti hűtő- j ármű-állomány két-háromszoros bővítését tartja szükségesnek. A feladatokat hosszabb távon hűtő­konténerek üzembeállításával le­hetne megoldani. A kereskedelemben és a ház­tartásokban is javultak a mély­hűtött áru tárolásának feltételei. Több mint 46 ezer olyan üzlet és Vendéglátóhely van hazánkban, ahol valamilyen hűtőeszközzel rendelkeznek. A legjobb a hely­zet a korszerű ABC-áruházakban és az újonnan épült szállodák vendéglátóhelyein. A régebben i épült egységekben azonban szá­mos feltétel hiányzik ahhoz, hogy a hűtőlánc teljes értékű legyen. Különösen vidéken az előforduló gyakori áramkimaradások jelen­tős károkat okoznak az élelmisze­rek tárolásában. Az OMFB-tanulmány szerint a lakosság szíves,eh vállalja az otthoni hűtés, fagyasztás és fa­gyasztva tárolás feltételeinek megteremtésével járó terheket. Az elmúlt években a fagyasztott ter­mékek iránti kereslet számotte­vően bővült Igen fontos hát, hogy megfelelő hűtő- és fagyasztószek­rények álljanak rendelkezésre. A tanulmány megállapítja, hogy évente 250—300 ezer háztartási hűtőszekrényt igényelnek a fo­gyasztók. Az évtized második fe­lében várható, hogy a jelenlegi 3,5 millió darabos állományt folya­matosan felújítják, kicserélik a háztartásokban. Ugyanakkor szá­mos háztartásban második vagy harmadik hűtőszekrényt is besze­reznek, s mindez tovább növeli a keresletet. Ennek későbbi kielégí­tésére .már most fel kell készül­niük a hgzai gyártóknak. életteret kapjanak a fák törzsük növeléséhez. A kivágott fák tus- kőit oltják be késői érésű laska- gombákkal', amelyek, fejlődésé­ihez kiváló á klíma a növekvő nyárfák alatt. Mire a gomba le­terem, a tuskó elkorhad, s feles­legessé válik gépi erővel való kitermelése, ami rengeteg ener­giát és különleges^ munkát igé­nyelne a meglevő faállomány miatt. Jelenleg • mintegy 350 hektár­nyi nyárjasban bomlasztják így a rfy árfagy öikereket, s egy-egy tuskóról gyakran 4—5 kilogramm laskagombái szednek ile. . Az idény szeptemberben kezdődik, és tart a fagy beálltáig. A ter­mést a Békéscsabai Konzervgyár fogadja szinte minden mennyi­ségben. Az eredetileg is kitűnő ötle­tet, a Soproni Erdészeti F.gyetem kutatóinak irányításával, tovább- , fejleszették a kiskunhalasiak. Egy régi gazdasági épületből gombaházat építettek, ahol az erdészetből, kertészetből nyert nyesedéket, fakérget és egyeb mezőgazdasági hulladékot hasz­nosítják gombatermeléssel. E| ' esetben kétszeres a cél: gombát, takarmányt nyernek a mellék- termékből. A zúzalék beoltásá­hoz saját laboratóriumukban ké- s7Í1ik el a micéliumot, s egye­lőre 300 négyzetméter alapterü­leten sarjasztják a laskát. A le­termelés után visszamaradt „tő­kéket” megőiiik, és fehérjepót- lólcént használják fel takarmá­nyozáshoz. Jövőre etetési kísérle­teket állítanak be a kérődző ál­latoknál ‘ a melléktermékből nyert „gbmbásliszt” étrendi ha­tásának tanulmányozására. A nyári hónapok a legtöbb embert-kizökkentik egy idő­re megszokott életritmusá­ból. A családoknál a nyári utazás, az iskolai szünet hoz változást, az üzemekben, hivatalokban a szabadságo­lások, a mezőgazdaságban az idényjellegű munkák jelente­nek a szokásostól eltérő fela­datot. Ezúttal arra kerestük a választ, három települé­sen, miben különbözik a ta­nácsi 'ügyintézés, ügyfélfo­gadás, a nyári hónapokban a -megszokottól. Többen- vagy kevesebben fordulnak meg a hivatalokban, s okoz-e fenn­akadást az ügyek intézésé­ben a nyár? iA. kunszerifcmiklósi nagyközségi . tanácsot az elmúlt két hónapban egy harmaddal kevesebben ke­restek fel, mint az év más idő­szakában — tájékoztat Ajpli László vb-titkár. A nyár két te­rületen eredményezett növekedést az ügyek számában. A tanévvál­tással függ össze a gyámügyi se­gélykérelmek szaporodása, míg a szabálysértések a nyári utazá­sokkal váltak gyakoribbá. Sor- banállásra nincs tehát szükség Kunszentmiklóson, s a hatósági ügyintézésnél sem veszik igénybe a 30 napos határidőt. A tanács ügyiratainak _ csak mintegy fele származik a hiva­talhoz forduló állampolgároktól. A többi jelentés, beszámoló, hiva­talos levelezés. Ezek nyáron is változatlan mennyiségű munkát a-lnak a tanácsi dolgozóknak. Kunszentmiklóson minden szak­területre helyettest jelöltek ki, s a szabadságok időzítésénél figye­lembe veszik, hogy egy terület se maradjon gazdátlanul. Lényegesen visszaesett az ügy­félforgalom a nyári hónapokban a kiskőrösi városi tanácson is. A szőlőmunkak, az aratás idő­szakában az emberek nem érnék rá hivatalba járni — fogalmazta meg a több evés te pasztalatót dr. Súrfi Ildikó osztály: 'ezetö. A hatósági osztályon, ahol az úgy7 felek 90 százaléka fordul meg, a szabadságok terv szerinti • leosz­tásával biztosítják a zökkenő- mentes ügyintézést. A kecskeméti tanács ügyfélszei;-, gálati irodáját viszont löbpeh . keresik fel az átlagosnál a, nyá­ri hónapokban. A növekectes Ga­bor György irodavezető adatat szerint néhány jellegzetes Ügytí­pusból adódik. ,V- végzős altaia- nos- és középiskolások muncca- könyv-igénvlese, a faiskolai kol­légiumokból elköltözők lakcím- változásai jelentősen n'öveák a forgalmat. Nyár ele.ien kapják meg a lakosok az éves adomye- tést. Sokan ezután pólónak az elmulasztó" bejelentéseké.. Átlagosan nyolcvan—száz ügy­fél fordul meg naponta a tanács* házai bejárata mfelleSti irodában. Az idegenforgalmi szezonban sok külföldi és magyar turista is be­tér érdeklődni különféle ügyek­ben. Az ügyfélszolgálati iroda mellett az igazgatási osztály la­kás- és gyámügyi eáöpörtjn £0­(Folytatás a 2. oldalon.) T atiácsi ügyintézés nyáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom