Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 1. Leköszönő kisiparosok Ki hitte volna pár évvel eze­lőtt, hogy megcsappan az önálló ipart kiváltók száma? Márpedig a Kisiparosok Országos Szerveze­tének legutóbbi jelentése szerint: a fejlődés folyamata 1982-től meg­tört, s azóta a létszámnövekedés igencsak mérsékelt» A kisiparos szakmákban az elmúlt évben együttesen csak 336 fővel efnelt kedett a főfoglalkozásúak száma. Ez bizony megdöbbentően kevés. Ráadásul a meglevő kisipa­rosok is változtatják helyüket, s nem mindig a lakossági igé­nyeknek megfelelően. Tény, hogy a kisebb településeken nehezednek a feltételek, ke­vesebb a megrendelés. Ám, ha a kisiparos „leköszön”, ez gyakran együttjár azzal, hogy a falu ott marad cipész, fod­rász nélkül, s nem lesz, aki a ruhákat igazítsa, méretre szab­ja. De a kisiparos természete­sen a saját boldogulását nézi; ha fiatal, ha van benne még némi vállalkozókedv, inkább a városba igyekszik, de min­denképpen átköltözik a na­gyobb lélekszámú településre. S miután jól lemérhető egy­fajta lakossági ' visszafogott­ság, a kezdők százszor is meg­gondolják: kiváltsák-e az iparengedélyt? Eme bizonyta­lanság, tétovázás eredménye, hogy a nyugdíjas iparosok he­lyére nem jönnek újak. S ez a holnapot tekintve egyáltalán nem megnyugtató! A számokat tovább böngész­ve kiderül, hogy nem a főfog­lalkozású, inkább a munkavi­szony melletti iparosok száma emelkedik. S ez sok mindent elárul. Így is lehet pénzt ke­resni, nem is keveset, s ugyan­akkor mentesülnek egy csomó kötelezettségtől. S mi tagadás, kisebb a rizikó.' Ott a biztos háttér, a főállás, így könnyebb a próbálkozás, az ízlelgetés, ha bejön, ha megéri, még min­dig átnyergelhet főállású ma­szekká, ha nem, semmit sem vesztett. A döntésben nyilván az is közrejátszik, hogy ked­vezőbbé váltak a munkavi­szony melletti ipargyakorlás feltételei. Előny, hogy nem kell munkaadói engedély, a társadalombiztosítási járulék alacsony, s változatlan össze­gű a balesetbiztosítási járulék. Ez így együtt annyira vonzó, hogy az elmúlt évben több mint ezren váltak munkavi­szony’melletti kisiparossá. Ám ennél is meglepőbb, hogy a mezőgazdasági megyékben még ez a tendencia is leáldozóban | van. A kimutatás szerint ott j inkább a kertet, a háztájit vá- j lasztják, sokan áttérnek — ki- •’ egészítő tevékenységként — a gyümölcs-, a zöldség-, a sző- « lőtermesztésre, vagy az állat­tartásra. Az adatok alapján í kirívóan így van ez Szabolcs, Hajdú és Békés megyében. A pontosabb kép kedvéért , érdemes áttekinteni miként ,'ís alakul a különböző szakmák r kedveltségi Most virágkorát \ éli a közúti szállítás, legfel- - jebb a szekérfuvarozók kezde­nek kiszorulni a pályáról. Vi- ; szont ismét feljövőben van az ; autószerelő szakma. Ennek egyszerű a magyarázata: túl i sok az öreg, -a gyakran javí- | tásra szoruló kocsi. Viszont 1 alig emelkedik az építőiparban dolgozó kisiparosok száma, sőt | például a bádogos, a cserép­kályhás a parkettacsiszoló } szakmákban még csökkent is a I létszám. Ez aztán igencsak ellentmond annak, hogy soha < nem látott mértékben építik a magánerős házakat, s a nya- | ralók sem mentek ki a divat- í ból. Akkor ez miért nem tűk- | röződik a létszám-alakulás­ban? A' KIOSZ jelentése sze- j rint azért nem. mert e terület ■ a kontárok aranybányája, az s adót nem fizető „feketegaz- dálkodóké”. Azoké, akiket a KIOSZ „'láthatatlan szférának” - nevez, amely különlegesen jó szimattal a legjobban jövedel­mező ágat szállta meg. Tehe- ; tik, mert az ellenőrzés nem megfelelő. Továbbmenve: a textilruházatban csökkent a férfiszabók száma — ez nyil- i ván azzal függ össze, hogy ; jobb lett a konfekcióipar, s j kevesebb embernek telik esi- j náltatott ruhára. A női szabók i helvzete valamivel iobb. ám s idestova lesvőzhetetlen kon- ; kurrenciát jelentenek számuk- > ra az illegális bedolgozókat { foglalkoztató butikok. S ami teljesen kilátástalan: a cinő- | javítás jövője, e téren még utánpótlásra sem lehet számí­tani. A KIOSZ. Jelentése szerint sür- S5s és áteondolT lnté7ic»«’ío,*,'-'‘ van szülcsée annak érdekét»»«, hogy a kisloarps-létszám az 19*2. évi imegtornan&s. után továhh emel­kedőn'. ! Mindenesetre a teen**’'*-1 etaflKon Into lel: valamit tenni kell, valami nines rendben. Cs. Gy. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS — GONDOKKAL A legfontosabb: az érdekeltség • A szabadszállási határban zöld* ségfélét öntöznek. * A piacon mindenki bosz- szankodik. A háziasszony sokallja a zöldség- és gyü­mölcsfélék árát, a termelő pedig kevesli. Mindenki a maga pénztárcája szerint mérlegeli a helyzetet, ezért az ellentmondás is érthető. S ebből aztán az Is követ­kezik, hogy felszínen marad a bosszankodás, az érdeklő­dés homlokterében marad a zöldségtermelés és -forgal­mazás. A zöldségtermelés nép- gazdasági jelentősége is fi­gyelemfelkeltő. A statisztika szerint a mezőgazdaságilag művelt terület 1,5—1,8 szá­zalékán termelnek zöldséget, ugyanakkor a mezőgazdasági/ termelés értékének 4,7—4,9 százaléka származik az ága­zatból. Fontos ágazat Az exportnövelés egyik lehető­ségét is kínálja a zöldségtermesz­tés. Hazánkban átlagosan 85 ki­logramm zöldséget fogyaszt egy ember évente, 70 kilogrammot frissen. 15 kilogrammot feldolgo­zott formában. Ezzel szemben az egy főre jutó zöldségtermelés 190 kilogramm. A termelés tehát meghaladja a fogyasztást, így a felesleget más piacokon lehet ér­tékesíteni. A zöldségtermelés a rubelelszámolású élelmiszerex­portnak több mint 30 százalékát adja, a nem rubelelszámolásúnak pedig 5 százalékát. A külpiaci ér­tékesítésben meghatározó szerepe van a tartósított termékeknek, de a friss zöldségek exportja is je­lentősen emelkedett az elmúlt években. Az agrárgazdaságnak tehát fon­tos ágazata a zöldségtermelés. Ezért a megkülönböztetett figye­lemnek párosulnia kellene a meg- ■ felelő termelőt "érdekeltséggel. A rvátóságbaniazunbártwm így vapp^ legalábbis a termelők magatartá­sa erre utal. Az elmúlt évtized­ben csökkent a zöldségfélék ter­mőterülete, jelezve, hogy valami­vel elégedetlenek a termesztők. Az ingadozás 100—130 ezer hek­tár, között váltakozott a hetvenes évek derekán, a nyolcvanas évek elején ismét csökkent a termelői kedv. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság egyik jelentése egyebek között megállapítja: „1970 és 1982 között sok volt a bi­zonytalansági tényező, az eseten­ként egymásnak is ellentmondó kormányzati intézkedések hosz- szabb-rövidebb ideig alapvetően befolyásolták az ágazat fejleszté­sét”. Sokszor háttérbe került te­hát a termelők érdekeltsége, emiatt ingadozott a termőterület, bizonytalanná vált egyes zöldség­félékből az ellátás és az export is. Növekvő költségek Az érdekeltségre rendkívül ér­zékenyék a zöldségtermelők. Az elmúlt esztendőkben növekedtek a termelési költségek,-' drágább lett a műtrágya, a növényvédő • szerű a.^öldi-tnűiyglésébez szüksé? ;ggs gázpfaj*,f:lpgutpbbi emelkedtek a munkabérek közterhei. Mind­ezek megváltoztatták a termelés jövedelmezőségét. Elsősorban a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok mondtak le a zöld­ségtermelésről, valamelyest növe­kedett viszont á termelési kedv a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban. A falusi portákon ugyanis nem voltak olyan érzékenyek a költségek növekedésére,*mint a nagyüzemekben. Jelenleg á zöldségféléknek több mint a felét a kistermelők 'állít­ják elő. Egyes fajoknál még en­nél is nagyobb az arány. A nagy kézi munkaerőt igénylő uborká­nak a 75 százalékát, a hajtatott zöldségféléknek mintegy 80 szá­zalékát a háztájiban termelik. Persze a kistermelők sem haza­fiúi kötelességből hajladoznak az ágyások fölött, őkét is a bizton­ságosan elérhető, tisztességes jö­vedelem hajtja. Ha ezt nem ta­lálják meg az ágazatban, másutt keresik lehetőségeiket. Rontja a termelés fejlesztésé­nek esélyeit az is, hogy a hazai iriezőgépipar nem érdekelt a gép­ellátás javításában. így a nagy­üzemek és a kistermelők gépellá­tása rendezetlen. A zöldségter- melésben .ugyanis speciális gépe? két haszilM&kcIi^ríótálikatrésZ- ellátás aaonftah 'ákadözik/pmiatt esetenként használhatatlanok a drága masinák. Korlátozza a tech­nológiák fejlesztését, hogy az im­portból származó gyomirtók és más növényvédő szerek eseten­ként hiányoznak. A vásárlók igénye Az ágazatnak egyik legsúlyo­sabb gondja a feldolgozás ala­csony színvonala. A piacon ízlé­sesen csomagolt, jó minőségű árukat keresnek, ezzel szemben a konzervipari gépek többsége erkölcsileg és műszakilag is el­avult. 'Ehhez képest fejlettebb a hűtőipar, de a hűtőlánc kialakí­tása még akadozik, a kereskede­lemben sok helyütt hiányoznak a hűtőpultok. Végül is nem a ke­resett minőségű áruhoz jut a ve­vő, s ez különösképpen a kül­piaci értékesítést gátolja. Amint ..láttuk, a zöldségtermé- lés és -feldolgozás fejlesztését számos műszaki-technikai hiá­nyosság hátráltatja, amelyeket meg kell szüntetni. De még en­nél is sürgősebb a megfelelő^ ter­melői érdekeltség kialakítása. Gép ugyanis csak akkor kell, ha - a térmelőnek kédve van zöldség­gel foglalkozni. > Ezért a. termelői és forgalmazói érdek egyeztetése mindkét félnek érdeke, s így le­het legjobban szolgálni a vásár­lók igényeit is. V. F. J. ■ Akik a hűtőláncért felelősek Karbantartók az élelmiszer-kereskedelemben Délben egy hűtőgépkocsi érkezik a kiskőrösi 23-as számú áruház raktárához. A szállítók sonkával, csülökkel és szalá­mival rakott tálcákkal iparkodnak befelé. Nyomukba szegő­dünk mi is. Érdekel bennünket; hol, s hogyan folytatódik a nyári melegben könnyen romló áruk útja az üzlet falai • Egy motor hűti a tejfölt. Med­dig .... ? A PÁRTMÚNKA gyakorlatából Tapasztalatszerzés között? Megérte! A szállítók végállomása a hű­vös raktárban egy Tyler-hűtő- kamra. Dideregnénk, ha mögöt­tünk csapnák be az ajtaját! A hentesárunak azonban jót tesz az augusztusi hűtés. A tej sem ma­radna frissen, ha egy másik rak­tári hűtő nem óvná a fogyasztók számára. Az élelmiszerek nyári szállítá­sában oly fontos hűtőlánc két szeme — esetünkben a két Tyler- kamra — kifogástalanul műkö­dik. Beljebb, az élelmiszerosztály hűtőberendezései is jobbára meg­felelőek. Litauszki János osztály- vezető mutatja: — Nézzék meg, érdemes volt egymillió forintot költeni a hűtő- kapacitás fejlesztésére! A hűtőtárolás feltételei ma sokkal jobbak, mint korábban. Egy időben a sajtokat és a süte­ményt egy helyen tartották. Most már különválasztva, egy- egy Lehel-szekrényből árusítják. Három hűtőpult közül a leg­újabba felvágottakat raktak. Di­csérik az eladók az NDK-beli Grönland jégkrémhűtőt. Haszná­latával az átlagosan hatmillió fo­rintos havi forgalomban mintegy 4000 pohár jégkrém is vevőre ta- , Iái az osztályon. Az üzlet közepén levő két, nagy Tyler-pult egyikét mosit töltik fel áruval, a másikban — mínusz 34 Celsiús-fokon — fagyasztott ba­romfi, de találunk itt bajai hal- rudat, gyomaendrődi angolnát, harcsát, keszeget- és kárászt is, tálcás csomagolásban. A hűtő­gépekre költött pénz, lám, a na­gyobb kínálat és a nagyobb for­galom révén, előbb-utóbb megté­rül! Hol a motor? Hol a hőmérő? — Olyan üzembiztosak az egy­millió forintot érő berendezések, mint amilyen tetszetősek? — Általában igen, bár kelle­metlenségeink is voltak — vála­szolja az osztályvezető. — Észre­vettük, hogy a feszültségcsökke­nésre a Tylerek nagyon érzéke­nyek. Az egyik nap ötször volt áramszünet Kiskőrösön. Emiatt, a gépek újraindításakor leégett egy-egy motor. Két hónapja meg az egyik hűtőből valaki kiszakí­totta a hőmérőt. Azóta kézzel „el­lenőrizzük” a hűtő hőmérsékle­tét. — Tudják pótolni? — Bajai szerelők a karbantartók. Telefonhívásra idejönnek. Oly­kor azonban egy-egy alkatrész hiányzik. Ilyen nyári hiánycikk például a hőmérő. Meg a motor! — válik gondterheltté Litauszki János arca, amikor felnyitja előt­tünk az üzlet tejtermék-hűtőjét. Két motorja közül az egyik rossz. Kivették. Várják a pótlását. De hát ilyen melegben hűtőmotor­hoz jutni... ? Majdnem olyan ne­héz, mint nyár elején Chemo- tox-hoz! Akasztótól Kurjantó-pusztáig \ Kiskőrös központi áruháza, egy­millió forintos hűtőberendezésé­vel, egy-két alkatrész hiánya el­lenére, állja a kánikula ostro­mát. De mit tesz áz akasztói, a fülöpszállási, a soltszentimrei* a csengődi, a kaskantyúi, a cehei, az erdőtelki és a Kurjantó-pusztai boltos, a presszóvezető, ha a hű­tőt baj éri, vagy valamelyik üz­leti berendezés tönkremegy? Üzen a kiskőrösi Kurta-kocsma udva­rába, az- áfész-boltok karbantar­tóinak. Cseh János hűtőgépszerelő és Kiss Sándor villanyszerelő együtt járja a Kiskőrös környéki tele­püléseket. Akik 8 óráig jelentik a hibát, azokhoz még aznap ki­mennek. jóllehet, a falusi ve­gyesboltoknak és tanyai kisüzle- teknek nincs Tyler-hűtőkamrája, de vannak háztartási hűtőgépei, hűtőládái, es -kocsijai, amelyek­nek ugyancsak jól kell működ­niük. Viharban a villany-fázis- kiesés okoz üzemzavart. „Leold a hűtő”, „Kikapcsol”, így mond­ják. Ám gyakran figyelmetlenség­re vezethető vissza, hogy a hű­tőlánc itt-ott „megszakad”, zár­latossá, működésképtelenné válik egy-egy gép. Páhin például, a presszóban el­vágták a fagylaltgép melletti réz­csövet. Ki kellett cserélni. Máshol a hűtőszekrényt teleön- tötték vízzel, úgy akartak kimos­ni. Meglepődtek, hogy a gép „ráz”. A szerelők aztán megma­gyarázták, miért... Valaki bekapcsolta a presszó­gépet, anélkül, hogy feltöltötte volna vízzel. Tönkrementek a fű­tőszálak. A kár: 2000 forint!' Éjszakára kikapcsolták a hűtőt, holott nem kellett volna ... Sok oka van annak, amiért az áfész karbantartói útra kelnek a Kurta-kocsma udvarából. Ki menjen alkatrészekért? — El tudják-e látni akadályta­lanul kereskedelmi karbantartói feladatukat? Dedák István raktáros a, fejét ingatja. Láthatólag valamivel nincs kibékülve. — -Fontos alkatrészekhez csak igen nehezen jutunk hozzá — tá­jékoztat. — A földelt dugaszoló- villával, vízállásmutató- és nyo­másmérő órákkal ugyanez a helyzet. Talán hamarább sikerül­ne beszerezni ezeket is, ha len- ne anyagbeszerzőnk, aki — hi­szen a szövetkezeti részleg 30-féle szakmában végez karbantartást — „hajtana” az alkatrészpia­con. De így...? Mi járunk a MÜÁRT-hoz, a VOSZK-hoz, ahe­lyett, hogy azt az időt is javítás­sal töltehénk... A nehezebb karbantartási fel­tételek ellenére Cseh - Jánosék szorgalmasan kijárnak a hozzá­juk tartozó 120 üzletbe. — A városkörzetí ellátásért, azért, hogy a hús, a tej és más élelmiszerek meg ne romoljanak, mi, nyári karbantartók is felelő­sek vagyunk! — mondja a hűtő- gépszerelő Cseh. János. Kohl Antal a földeken A napokban együttes ülést tar­tott a Baljai Mezőgazdasági Koin- bi-nát párt-végrehajtóbizoftsága és a vállalati' szakszervezeti bi­zottság. E közös programban nem a két testület megbeszélése volt a rendhagyó — ilyenre évente egyszer, olykor többször is sor kerül—, hanem, hogy rövid tá­jékoztató, után a munkahelyeiken, a föl-dekái folytatták az eszme­cserét, a tapasztalatgyűjtést, a gondok feltárását, az eredmények megismerését. A tájékoztató, amelyet Molnár János vezérigazgató-helyettes tartott, önmagáiban is figyelemre méltó, hiszen áttekintést adott a' mezőgazdasági kombinátban fo­lyó munkákról, a terméskilátá­sokról, a legfontosabb tennivalók­ról. Á Bajai Mezőgazdasági Kom­binátban az idén a korábbinál jobb technológiái színvonalon,, műszakilag , megalapozottabban készültek fel a tavaszi, a nyári munkákra. A korszerűbb "gépek, a 10 százalékkal .több műtrágya, a vetés idejében történő elvégzé­se jnost érezteti 'igazán hatását. A kalászosok mennyiségileg és minőségileg jobban fizettek. A szántóterület egyharmadán,_ több mint 4 ezer hektáron, a blúza és az őszi árpa 20 százalékkal többet termett. A repcevetőmag ?— ame-1 lyet az NSZK-ba exportálnak — szintén beváltotta a hozzáfűzött reményeket, 1,5 tonna termett hektáronként. Az 1600 hektár rep­ce bevétele — mintegy 1 millió dollár — azonban megoszlik. Fe­le a bajai, a másik fele pedig öt termelőszövetkezet és a Hosszú­hegyi Mezőgazdasági Kombinát nyereségét gyarapítja. A .fémzá­rolt 'repcevetőmagot naponta -10 í kamion, szállítja Nyugat-Német- országba. A betakarítással egy időben, a kombinátban' elkezdték a szalma behordásáft, illetve a tarláhántást. Az őszi árpa helyén 300 hektáron silókukoricát vetettéki A tavalyi­hoz képest sokkal szebben, job- í ban fejlődött a kukorica és a napraforgó. Igaz, ezeken a táblá- : kon idejében és jó minőségben elvégezték a gyomtalanítást, a szükséges talajmunkákat. A két j testület tagjai örömmel vehették tudomásul, hogy a kombinátban j. a jobb személyi és tárgyi feltété- : lek hatására az idén a munka ; szervezettebben, zökkenőmente- ; sebben 'halad, s ugyanakkor a mutnkahelyi légkör is javult; A kombinált párt-végrehajtó- és i szakszervezeti üzemi bizottságé- nak tagjait a mátételki üzemben -- Marján István üzemigazgató tá- | jékoztatta az aratási munkáról. Itt a testületek tagjai személye- seh győződhettek meg a munka nehézségéről, az_ ellátásról, a gép- j javítás megszervezéséről. A garai üzemben Pintér Ferenc üzem­igazgató az első félév eredmé­nyeiről tájékoztatta a két testű- i letet. Végül az együttes ülésen d'r. Németh Ottó, a borászati ' üzem igazgatója számolt be a Hosszúhegyi Állami Gazdaság- : gal való együttműködésről, illet- ve a társulás tapasztalatairól. A - legjelentősebb ezek közül, hogy 1,8 millió palackkal több bort ér- j tékesítettek, mint az elfnúlt esz­tendő hasonló időszakában. Lehóczky István, a Bajai Me- I zőgazdasági Kombinát pártbi- zottóágának' titkára így foglalta j Ősszé a tapasztalatokat: — Leg- j utóbb az elmúlt év decemberében í tartottunk együttes testületi ülést, ahol a kombinát vezetői az éves terv teljesítéséről, az eredmények­ről,' a gondokról számoltak be. Már akkor úgy döntöttünk, hogy j félévenként közösen vizsgáljuk meg a. legfontosabb gazdasági kérdéseket. Erre került sor a mi­nap. A két testület tagjai — kö­zöttük olyanok is, akik munka­helyük vagy beosztásuk folytán nem ismerik az egész kombiná­tot w rendkívül sok, saját mun­kájukban is hasznosítható tapasz­talatot szereztek. Az együttes ha­tárjárás szorosabbra fűzte a két testület kapcsolatát is. G. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom