Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évf. 184. szám Árar 1,40 Ft 1984. augusztus 7. kedd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Bács- Kiskun megyében és Szegeden töltötte az elmúlt hét végét. Kecskeméten a vendéget és feleségét Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Aczél György a megyeszékhelyen megismerkedett a Nemzetközi Zománoművészeti Alkotótábor munkájával, , eszmecserét folytatott a hazai és a külföldi művészekkel, akik bemutatták alkotásaikat. Tiszakécskén meglátogatta a rendszeresen megrendezett Tisza- parti festő- és grafikai tábort, amelyet a városi jogú nagyközségi tanács tart fenn, s elbeszélgetett az ott alkotó fővárosi, Bács-Kiskun megyei és a Romániából érkezett művészekkel. A táborban Szűrszabó Lászlóné, a helyi pártbizottság titkára és Pólyák. Albert, a művelődési ház igazgatója kalauzolta a Központi Bizottság titkárát és kíséretét. Vasárnap — miután szombat este Szegeden részt vett az István, a király című rockopera előadásán — Aczél György megtekintette a Kecskeméti Galéria kiállításait a Cifrapalotában, majd visszautazott a fővárosba. A programban részt vett Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője is. Befejeződött a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése A vasárnap tartott ünnepi is- temtiszeletiel .befejeződött a Lutheránus Világszövetség Budapesten rendezett íVII. nagygyűlése. A Budapest Sportcsarnokban tartott szertartáson ott voltak a világ mintegy száz országából érkezett hivatalos vendégek. egyházi személyiségek, a magyarországi társegyházak, fe- iekezetek képviselői és hívők ez" rei. Anette 'Nüber NSZK-beli lelkésznő prédikált. A liturgikus szolgálatban magyar és külföldi egyházi személyiségek működtek közre. Az istentiszteleten felolvasták az LVSZ VII. nagygyűlésének a világ evangélifcusságához- intézett üzenetét. Újságok, könyvek — fiirdőzőknek (3. oldal) A Tisza mentén három helyen járt munkatársunk, hogy megfigyelje: milyen a fürdőhelyeken á kínálat újságokból és könyvekből. Örvendetes, hogy mindenhol látta a legfrissebb kiadványokat, de néhol problémák is akadnak. Hogy mik? Megtudható a 3. oldalon található írásunkból. (Képünkön: van miből válogatni a kerekdombi strand bejáratánál.) A legfontosabb: az érdekeltség (4. oldal) Ballag még a véndiák (5. oldal) Az ország közepén, a Pusztávács melletti mezon vasárnap folytatódott a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács Ifjúsági és Diák- bizottsága és a Képes Újság békefesztiválja. A harminckét fokos hőségben legalább kétszázezer ember vett részt a számtalan programban: a fiatalok rockot, az idősebbek operett- és operaénekeseket, asszonykórust, népi együtteseket hallgattak, a politikai rendezvények sátrai előtt hatalmas töpiegek hullámzottak. Fél kettőkor Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára olvasta fel a fesztivál üzenetét Hirosima és Nagaszaki túlélőihez. A sokezres tömeg tisztelettel adózott az áldozatok emlékének. A ^beszéd után értek földet a nagyszínpad előtt az MHSZ ejtőernyősei, akik az ifjúság békeüzenetét hozták. Békemenet indult a jeltoronyhoz — az ország geometriai középpontjához —ji itt helyezték el a brigádok, termelőszövetkezetek, iskolák által hímzett békezászlókat. Az esti órákban vidám hangulatban, a jövő augusztusi találkozó tudatában ért véget a kétnapos népünnepély. Nyári vásár kánikulában — Nem volt elég kosarunk, pedig abból jól felkészültünk! Ebből a tréfás mondatból már következtetni lehet arra, hogy elégedett a hétfő délelőtti forgalommal Bolvári István, a kalocsai Duna Áruház vezetője. Nem csalódtak a vásárlók sem; 2,5 millió forint értékű áruból válogathatnak. A legnagyobb forgalom a cipőosztályon volt, egy népviseletbe öltözött asszony egymaga 12 pár szandált vitt el. Ami kellemetlen: a 35 fok körüli hőmérséklet, amely igencsak próbára teszi a kereskedőket és a vásárlókat. Nem fáztak a kecskemétiek sem: a Szivárvány kisáruházban szétnézni a cipőösztályon felért egy szaunával. Pancza János áruházvezető elmondta, hogy a négymillió forintos készlet negyedrésze vevőre lelt már, nem lehet csodálkozni a nagy tumultuson. Kelemen Ferenc, a Pajtás áruház vezetője örömmel újságolja, hogy. újra otthon, az Arany János utcai megszépített üzlethelyiségben fogadhatják vevőiket. Bár cipőosztályük már nincs (a szomszédban nyílt egy szaküzlet), azért van mivel fogadni á régi és új ügyfeleket: különösképpen lánykaruhákból, vászon- nadrágokból, shortokból, fürdőruhából nagy a választék. Az első félnapi forgalom hajszálra megegyezik a tavalyival, akkor is, most is százezer forintot hagytak itt a vásárlók. A Centrum Áruház igazgatója, Kecskés Jánosné 19 (!) millió fotintos árukészlettel induló vá- | sárral büszkélkedett. Ebből' a félegyházi áruházé 5,6 millió. A I megyeszékhelyen és Kiskunfél- j egyházán is érdemes hallgatni a reklámra: Cél és Centrum! A kecskeméti áruházban az „akciós területen” — rögtön a bejárat (Folytatás a 2. oldalon.) S Ne félj kisunekám, nem néz ide senki! Ruhapróba a kecskeméti Pajtás áruházban. S Nekem az is tetszik! — szandál- választás a kecskeméti Centrum Áruház cipőosztályán. (Méhes! Éva felvételei) SZÁRAZSÁGBAN SENYVEDNEK A NÖVÉNYEK Ismét aszály sújtja a Duna—Tisza közét Szabadszálláson másfél hónap alatt négy milliméter esőt észleltek a szövetkezetek mérőberendezései. A kiskunsági településtől' délnyugatra fekvő Du- napatajon sem hullott sokkal több csapadék az elmúlt hónapban. Augusztus első hetének időjárása száraz, csapadék nélküli volt. Már nemcsak a Homokhátságon, hanem á Duna mentén és a Bácskában is egyre vigasztalanabb képet mutat a határ. Hervad a kukorica, a napraforgó levele, és egyéb növénykultúrában is visszafordíthatatlanná vált ez a folyamat. A tiszakécs- kei Béke és Szabadság, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a kecskeméti Törkevés Tsz-ben a fővetésű szemeskukoricát, melyet terménynek szántak, silóba kezdik gyűjteni, hogy tömegtakarmányként még megmenthessék. Májusban úgy tűnt, hogy az idén véget érhet az 1981 óta tartó aszályos időjárássorozatot. A tavaszutó hónapjában ugyanis megye átlagban 96 milliméter eső hullott. Akadt több település, amelynek határában a szántókat, kerteket ugyanakkor 120—140 milliméter csapadék áztatta meg. Júniusban azonban megyeszer- te már csak a sok évi átlagot elérő eső hullott. Mindez csupán arra volt elegendő, hogy a kalászos gabonafélék magképződéséhez, és az szálas takarmányok első növedékének fejlődéséhez szolgáltasson elegendő nedvessé- get. Az esztendő hetedik hónapjában megszűnt ez a lehetőség is. Megyeszerté megrekedt a növényzet fejlődése. A szőlőkben, gyümölcsösökben a termés, a fürtök, bogyók növekedése megállt, az őszibarack gyorsan leérett, a szilvaültetvények nagy részében pedig a fák sorra „megszabadulnak” a termésüktől, lehullatják azt, amit nem képesek felnevelni, beérlelni. Számos szövetkezet és állami gazdaság hetek óta folyamatósan működteti öntözőberendezéseit. A megye 33,8 ezer hektáros, öntözhető területének a felét mesterséges esővel szórták meg, ami 42 százalékkal meghaladta az 1983- as arányt. A kánikulai forróságban ennek a hatása sem érvényesült tökéletesen, mert az ötvenéves átlagnál jóval magasabbra emelkedett a napi átlaghőmérséklet. Napjainkban már ott tartunk, hogy Bács-Kiskun megyében 1981 óta egy teljes esztendő csapadékösszegének megfelelő nedvességgel maradt adós a természet. A felső, de már az alsó talajrétegekben sem talál vízkészletet a növényzet. Az aszálykáros szántók csaknem másfél ezer hektárján hibridkukorica-vetőmagot állítanának elő a gazdaságok. Sajnos, több száz hektáron ebből már csak silónak alkalmas a szárazságtól sínylődő kukoricanövény. A kiskunsági homoktalajokon termesztett burgonya sem hozta a várt termést. A májusi csapadék hatására még jól kötődött növény gumói már nem tudtak kifejlődni a hetek óta tartó szárazságban. A zöldségfélék ugyancsak megsínylették az aszályt. A zöldborsó-betakarítás még kedvező feltételek között indult. Az idény végén beköszöntött forróság miatt a termes egy része nem volt alkalmas konzervipari nyersanyagnak. A zöldbab és az uborka sem hozza a várt termést, legfeljebb a mélyebb fekvésű, kevésbé sülevényes és öntözhető talajokon ígér valamit, bár az sem fedezi a termelési költséget. Az 1981 óta tartó szárazság és egyéb elemi csapás következtében Bács-Kiskun számos gazdasága a tartalékalapjait kénytelen volt felhasználni. Az idei aszálykár kiegyenlítésére, mérséklésére, egyik-másik nagyüzemnek éppen ezért csekély lehetősége van. Mindehhez hozzájárul még az a kényszer, hogy az állat- állomány takarmányszükségletének fedezésére abrakot kell vásárolniuk az aszály miatt tönkrement termés helyett. A fagy sújtotta, jégverte gazdaságok kárát már felbecsülték az Állami Biztosító szakértői. A megye számos gázdaságában az előző két elemi kárhoz az aszály is hozzátette a magáét. Az már bizonyos, hogy a visszafordíthatatlanul hervadó növényzet aligha érleli be a termését. A veszteség pótlásához gyors segítséget .nyújthat az Állami Biztosító, ha nem vár az esztendő, a betakarítási idény végéig, hanem előbb megtéríti a megállapított növénykár összegét. Kiss Antal „A MŰFAJ NÉPSZERŰSÉGE FÓRUMOT KÍVÁNT” Megnyílt a zománcművészeti kiállítás Ferenc építész közreműködéséSomogyi György, az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatóhelyettese üdvözölte vasárnap délelőtt a X. nemzetközi zománcművészeti alkotótelep kiállításának megnyitására összegyűlteket. Csaknem napra pontosan, egy esztendővel a tavalyi összegzés után ismét alkalmat teremtettek egy újabb alkotói időszak termésének áttekintésére. Kovács Anikó, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának munkatársa - egy folyamat fontos állomásának minősítette megnyitójában a tizedik tábor megnyitását: „Z. Gács György alkotói és pedagógiai koncepciója nyomán igen rokonszenvesen nyitott magatartással dolgoztak a díszítő-festő tagozat növendékei a főiskolán. Ebben a légkörben nem volt véletlen, hogy egy-két hallgató újra felfedezte az eddig elfeledett tűzzománcot”. (Kátai Mihály diplomamunkáját is ezzel a technikával készítette el 1963-ban.) ,A. műfaj népszerűsége fórumot kívánt, szakmai és szellemi központot igényelt, mely, mint tudjuk, Salgótarjánban kezdett szerveződni, de végül is Kecskeméten talált otthonra. Az itteni műhelymunka során született alkotások lettek a leghatásosabb érvei a tűzzománcművészet autonómiájának, időszerűségének és korszerűségének”. A művészettörténész nagy elismeréssel szólt a kezdeményező Bács-Kiskun megye, az ügyet támogató Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a LAMPART Budafoki Gyárának támogatásáról, egyúttal sürgette a feltételek további korszerűsítését. Miként azt a Pap Gábor szerkesztésében, Tóth Sándor tervezői közreműködésével készített pompás, a tavalyi munkásságot áttekintő kiadvány előszavában dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tudatta — „megérett az idő arra, hogy megkezdje működését Kecskeméten a zománcműveszet „Kodály Intézete”. Nem titok, hogy erőteljesén egyengetjük a Nemzetközi Zománcművészeti , Műhely megalapításának útját. A műhely az év minden szakában lehetőséget ad majd a művészek — egyszerre 4—6 fő — munkájához, és terveink szerint értékesítési, műkereskedelmi feladatokat is •vállalhat”. Az 1984-es alkotótábor értékelése nem e tudósítás feladata. Annyi gyors vizsgálódásból is megállapítható, hogy az idei programból különösen a természet- védelemmel 'kapcsolatos feladjátok keltettek érdeklődést a meghívottak körében. Az ősidők óta jelképnek is tekintett madármotívummal igen tetszetős kompozíciókat hoztak létre. ! Kovács vei bugaci irányjelzoket xs terveztek. A jakabszállási parkba szánt emlékmű is megmozgatta a táborba meghívottak fantáziáját. Előreláthatóan a kecskeméti színészház társalgóját díszíti majd néhány itt készített tűzzománcmunka. A kialakult hagyományok szerint, a Szovjetunióból érkezett művészek együtt dolgoztak magyar kollégáikkal. Nagy taps köszöntötte Pap Gábort, aki ezen a kiállításon vette át a tűzzománc műfaj teljes elfogadtatását gyorsító tanulmányaiért, ügygazda szerepéért, a műfaj jellegzetességeit feltáró elméleti munkásságáért a Szocialista Kultúráért Érdemérmet. A X. nemzetközi zománcművészeti alkotótábor kiállítása szeptember 10-ig tekinthető meg a megyei művelődési központban. H. N. Kalocsai napok Badacsonytomajon Augusztus 4-én este nyitották meg Badácsonytomajon az Egry József Művelődési Házban a Kalocsai napok rendezvénysorozatát. Az előcsarnok a nagy meleg ellenére zsúfolásig megtelt érdeklődő helybeliekkel és nyaralókkal. A megjelenteket Németh Lajos badacsonytomaji tanácselnök köszöntötte. Megnyitó beszédet Szabó István, a kalocsai Városi Tanács vb-titkára mondott. Tömören összefoglalta a város múltját és jelenét, ,majd részletesebben szólt a jellegzetesen kalocsai népművészekről: a hímző, a pingáló asszonyokról, a naiv festészetről, valamint az országhatárainkon túl is ismert Kalocsai Népi Együttesről, amelyet aznap este láthatott a tomaji közönség. Ezt követően Faragó György fotókiállítását nyitotta meg Dániel Géza, a kalocsai városi párt- bizottság titkára. Faragó Györgynek’ jelentős szerepe van abban, hogy létrejött Kalocsa és Badacsonytomaj között az együttműködés. Kiállított fotói a Kalocsai Népi Együttest örökítik meg. A két beszéd után népviseletben lépett fel a részteleki asz- szonykórus, majd szinte megelevenedett Kalocsa népművészete. A kalocsai hímzésű ruhákba öltözött asszonyok a publikum előtt pingáltak, hímeztek, előírtak. Eközben az érdeklődésre szívesen válaszoltak. Tetszést arattak Gu- bányi Imréné naiv festő képei. A kiállított kalocsai babák, hímzett kendők, blúzok, térítők festett kerámiák stb., a helyszínen megvásárolhatók augusztus 11- ig, a zárásig. Az esti program fénypontja volt a Kalocsai Népi Együttes fellépése, melyen különösen a hagyományőrző csoport aratott közönségsikert. Vén Ferenc és Tamás- né Vörös Erzsébet kitűnő párostáncát nyíltszíni tapssal jutalmazta a tomaji közönség. H. Gy. Aczél György látogatása Békemenettel zárult a pusztavacsi fesztivál
