Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

1

PN MAGAZIN

Kánikula

Valóban emberiesség?

Különös kereskedelemről olvashattunk a Spiegel című NSZK- beli hetilap egyik korábbi számában. Minid több észak- és nyugat-európai, valamint északamerikai házaspár akar gyermeket örökbe fogadni a fejlődő országokból. Saját hazájukban ugyanis körülményes és nehézkes eljárás csökkenti az örökbefogadási kedvet. Az NSZK-foan évente húszezer házaspár jelenti be adoptációs szándékát, de legfeljebb tízezer az örökbe adható gyermek.

Az eljárás akkor is hosszadalmas, ha külföldi apróságot kíván behozni valaki, ezért élelmes üzletemberek amolyan „nagyvállalkozásokat” hoztak létre: „beszerzik” a babákat, kiutaztatják az örökbe fogadni kívánókat, s az adott országban bonyolítják le a jogi eljárást — otthon viszont a hatóságok szemet hunynak az ügy-' let fölött, mert mi is lenne a gyermekek sorsa, ha visszakerülnének?! Az „embervásár” mégis megdöbbentő, és olyan embertelenségeket is előidéz, melyeket az örökbe fogadó szülők jószándéka sem ellensúlyozhat. A vállalkozók ugyanis nemcsak az árva, kitett, elhagyott csecsemőket közvetítik, hanem nyomorgó sok- gyermekes, családoktól vásárolják meg a piciket, akiktől a szülők nehéz szívvel válnak meg, de a többi gyermekük érdekében megteszik. Ami a szülőknek súlyos bánat, az a kereskedőknek jó üzlet: Bangkokban 50 dollár egy baba árfolyama, Ceylonban 120 márka — a New Ydrtk-i vásárló viszont 15 ezer dollárt fizet érte. Ráadásul- a kereskedők a lopástól sem riadnak vissza, itt torkollik bele az örökbefogadók jó szándéka a legsötétebb embertelenségbe.

A kusza, zavaros ügyek sok vitát kavarnak. Vannak, akik „cu- kormáz - ralbszo lgas ág o t” emlegetnek, s úgy vélik, az örökbefogadás terjedő szokása nem más, mint a neokoloniallzmus új fajtája, s az egyesek megsegítése pedig csupán fügefalevél egy embertelen világgazdaság bűneinek .takargatására.

Abban azonban mindenki egyetért, áki a gyermekek sorsáért hivatalból felelős, hogy a gyermekkereskedelemnek véget kell vetni, hogy a vállalkozók gazdagítása helyett a pénzt inkább a harmadik világ családjainak kell juttatni, hogy maguk láthassák el és nevelhessék fel utódaikat; viszont a valóban meglevő sok árva és elhagyott érdekében jó lenne az örökbefogadási eljárást megkönnyíteni.

Csodaszer a méhpempő?

Vajon a méhpempő csodaszer, ír minden bajra? Vagy kiváló táplálék, amelynek semmiféle gyógyí- tó hatása nincs? Vagy;nem egyéb,, -mint óriási csalás, amelyet gräm-' monként méregdrágán bocsátanak áruba, s nem tartalmaz egyebet, mint ugyanazt a proteint, mint a tojás, amit lényegesen olcsóbban megvásárolhatunk?

A méhpempő körül hatalmas vita folyik: van bíró, aki elítéli azt, aki méhpempővel kereskedik, a vádlott viszont a bírót vádolja tévedéssel; a szakértők egy része elismeri a pempő előnyeit; egy diétás szakorvos kijelentette, hogy sikerrel alkalmazza a táplálkozásban, egy mezőgazdasági szakember kineveti a méhpempőt dicsérőket, és kijelenti: „a méh- pempő csak annak használ, aki áruba bocsátja”.

Arról, hogy a méz micsoda, általában sokat tudunk. Ismeretes, hogy 8Ö százaléka cukorból, 17 százaléka vízből áll, ezenkívül tartalmaz aromás vegyületeket, savaikat és aminosávakat, proteineket, vitaminokat (igen keveset), enzimeket, élesztőket és pigmentet. Ami a méhpempőt illeti, 49 százalékban proteinből, 30 százalékban cúkorból, 18 százalékban pedig zsírokból áll. A fennmaradó 3 százalékban ásványi sókat, oligoelemeket, vitaminokat tartalmaz. A virágpor asszimilációja folytán létrejövő méhpempő mennyisége igen csekély. Ha egy kasból 3—4 hónapon át minden harmadik napon Összegyűjtjük, 100—15Ö grammot nyerhetünk.

Gyógyszer lenne tehát? „Nem, tévedés lenne a méhpempőt gyógyszerként definiálni. Sohasem tulajdonítanék neki gyógyító hatást. De probiotikus és eufórikus hatást már annál inkább” — írta egy tudós kutató.

, Mit jelent ez, mi a különbség? „A méhpempő általában ösztönzi, élénkíti, egyensúlyiba hozza a szervezetet, és javítja funkcióit. Leblokkolja a baktériumflórát, ösztönzi a szervezet immuntevékenységét. Nem képes hatást kifejteni speciális betegségek ellen, de értékes eszköz,a megelőző orvosi gyakorlatban, mivel erősíti a szervezetet.”

Genovában Paola Zumino doktorasszony idegi eredetű étvágy- talanság.bai) szenvedő betegek esetében próbálta ki a mézet. Ez a főként serdülőknél fellépő betegség abban áll, hogy a páciens nem hajlandó semmiféle ételt fogyasztani, aminek következtében nemegyszer bekövetkezik a halál. Egy kanálka mézet azonban legtöbbször mégiscsak sikerül elfogadtatni velük, és ha a mézhez keverünk egy kevés méhpempőt, javul a beteg proteinfelvétele. Mi- ninjális mennyiség az idősek esetében is rendkívül hasznosnak bizonyulhat.

Pusztulnak Kanada erdői

Kanada Tudományos Tanácsa szerint az ország 2 millió négyzetkilométernyi erdőségeit a fakitermelők veszélyesi mértékben kizsákmányolják. Sem a kormányzat, sem az ipar nem úgy gazdálkodik az erdőállománnyal, hogy annak értéke ne csökkenjen. Az évente kitermelt 200 ezer hektár erdőterületnek alig a negyedét telepítik be újra; negyedrésznyi terület természetesen felújul, de a fele (főképp az északi országrészeken, amelyek ma a nyugati világ papírszükségletéhez a nyersanyagnak csaknem a felét adják) nem újul fel. Ennek az az egyik oka, hogy a fatermelés céljait szolgáló erdők 90 százaléka a tartományi kormányok tulajdonában van. s a kitermelők a fakitermelés jogát tőlük bérlik öt-tíz évre. A bérlő cégeknek nem érdekük az, hogy telepítsenek, hiszen az erdő legközelebb is csak ötvenhatvan év múlva válik ismét vágásra éretté. A kitermelő vállalaA turistaszezonban sokan indulnak keletre, egzotikus tájakra, tengerpartokra. Aki Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába látogat, egyhelyütt találja meg a pihentető tengert és a keleti mesevilágot. Dr. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Múzeum 'nyugalmazott igazgatója, számos könyv és tanulmány írója ezúttal a sírván salhok palotájáról közöl érdekes adalékot.

Kelet kapuja — Baku, az üvöltő tengeri' szelek városa, a közel- keleti karaván kereskedelmi utak csomópontja, ahol a selyem, az értékes keleti szőnyegek, kőolaj, só, sáfrány és még sok más áru cserélt gazdát. A Volga—Kaszpi- tengeri víziutat kihasználva már a XV. századiban megfordultak itt orosz kereskedők, elsőként Afanaszij Nyikitics, aki Perzsiába és Indiába vezető útján járt a sírván kánságban., Claviho spanyol utazó 1404-ben volt Bakuban, midőn a világhódító Timur Lenk Szamankandban levő udvarába igyekezett. A velencei köztársaság követei, A. Contarini és

A SÍRVÁN SAHOK PALOTÁJA

tok szószólója szerint a tartományi kormányoknak a kitermelés joga fejében és az adók formájában beszedett összegeket az erdők felújítására kellene fordítaniuk, azok azonban ezeknek a bevételeknek csak az1 5 százalékát' használják fel ilyen1 célra/

Miközben Kanadában az utóbbi öt évben mindössze 80 millió dollárt költöttek erdősítésre, a fejlődő országokban (főképp Zsíréban és Ruandában) 430 millió dollár kanadai tőkével telepítettek erdőket.

Némely kutató szerint különösen nagy kárt okoznak azok a nagy géprendszerek, amelyek egyetlen menetben széles sávban termelik ki az erdőt, mert nyomukban letarolt, a gépek lánctalpai vagy kerekei által barázdákkal felszabdalt területek maradnak vissza, s ezeket ázután az erózió könnyűszerrel tönkreteszi.

Reménykeltő fejlemény is akad. Az ontariói Erdészeti Kutatóinté. zetben nemesített fenyő-, lucfenyő- és nyárfajták 20—200 százalékkal gyorsabban nőnek, mint a nem nemesített állományok fái. Az egyik hibrid nyárfajta már tízéves korában vágásra érett.

Az alkohol a petesejtet (is) károsítja

A petefészekből kikerülő érett peték még a megtermékenyülés előtt két érési osztódáson mennek keresztül. Ezekből egyetlen hiánytalan petesejt és három, szinte

csak a magállományt magában foglaló, csökevényes, általában meg nem termékenyíthető, úgynevezett sarkisejt képződik. A cambridge-i egyetemen egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy ezekre az osztódási folyamatokra; nagymértékben hat az alkohol/ lAz ugyanis befolyásolja azt a folyamatot, amelynek során az utód-sejtmagokba egyenlően kerülnek bele kromoszómák.

Egerek 7 százalékos alkoholos oldatba helyezett petesejtjei úgy osztódtak, hogy az utódsejtek 20 százalékába a kelleténél vagy több, vagy kevesebb kromoszóma került. Hasonlóan rendellenes osztódás következett be akkor is, midőn nőstény egerekkel — közvetlenül a megtermékenyítésük előtt — alkoholt itattak.

Számítógép ellenőrzi a sarkkutatókat

Az ausztráliai Antarktisz-kutató Intézetben olyan hordozható számítógépet fejlesztettek ki. amely a sarkkutató hátára erősítve a test különféle helyeire telepített hőmérséklet-érzékelőknek és egy elektrokardiográfnak a jeleit folyamatosan feljegyzi és elemzi. Adatai módot adnak a szakembereknek arra, hogy objektív ismérvek alapján dönthessék el: a különféle típusú sarki öltözetek, illetőleg a sarki vizekben való merülésre szolgáló különféle búváröltözetek közül melyik felel meg legjobban a céljának.

Egy fagylafyos vallomása

Köpenyem lobog a szélben, mintha valami Játékos kedvű parlamenter magára öltötte volna a fehér zászlót. Bizakodva tolom hűtőkocsimat a strandon, minden reményem megvan rá, hogy eladom a készletet, mielőtt beáll áz olvadás. A jég- krémárusítást nem lehet félvállról venni, a tűző napon fekvőknek én vagyok a bernáthegyi a rummai, gyermekek öröme, asszonyok gyámola, forró kínokra gyógyír. Fehér köpenyem, szelíd arcom határozottan angyalszerű jelleget kölcsönöz nekém». . Mikor megsimogatom a körém sereglő gyermekek buksi fejecskéjét, valami meleg járja át szívemet, ellentétben a jégkrém okozta gyönyörökkel. De így kell ennek lenni, milyen csodálatos harmóniában oldja fel a természet az, ellentéteket!

Alkonyattájt, midőn az üres kocsival ballagok hazafelé, egész bensőmet az az érzés járja át, amely csak az emberiségért munkálkodó humanisták kiváltsága.

*

— Most mondja, főtörzsőrmester elvtárs, mindezekért olyan sok az az 50 fillér, amivel minden jégkrémet drágábban adtam? .

— hámori —*

A „kőbe merevült” híd

G. Barbaro azért utaztak Bakuba, hogy politikai és kereskedelmi kapcsolatot építsenek ki. A sírván sahök (királyok) állama a

i XV—XVI. században virágzott, s ebben az időben épült fel a bakui várnegyéd festői dombján az azerbajdzsán építőművészet

■

■1

■

1. PALOTA /XM-XV. EZ./

2. DIVÁN-hANE /XV. SZ./

1. SZÍ 10 JAKJA BAKUVI MAUZÓLEUMA /XV.

4. UDVARI MECSET ES MINARET/1441/

5. TORSÉ / SlRBOIT. 1435/

e a pOrdö romjai /xv.ez./

7. OVDAN / VÍZTÁROLÓ. XV. EZ/

E 14 MURÁD EZUITAN KAPUJA /1SES/

A palota alaprajza

• A természet egyik különleges terméke ez a „kőbe me- revült” híd, mely az USA-ban, Arizona államban található, és nagy idegenforgalmi nevezetesség.

gyöngyszeme, a sírván uralkodók palotája.

A felső díszudvarban van a palota, melynek alapjait a XIII. században rakták le, itt fogadták a vendégeket, s az udvart a Keleten elmaradhatatlan szökőkút, vízmedence, fák és szőlőlugas díszíti.

A népi hagyományok szerint a Diván-háne a sah tanácskozóterme, illetve a bíráskodás helye vodt, de az is lehet, hogy valamelyik uralkodó sírboltja. A leheletfinom csipkeszerű kőfaragások, a díszes kapuzat és a vallásos feliratok arra utalnak, hogy az épület valaha mauzóleum volt. Szeid Jahja Bakuvi XV. században épült mauzóleumát a nép „a dervis sírjaként” emlegeti,- mivel a kiváló1 férfiú udvari csillagász volt. Az udvari mecset és minaret 1441-ben épült, s ezt csak a sah és környezete látogathatta, á fehéres és szürkéssárga mészkőből emelt épület a napfény és az árnyék hatására váltakozó és elragadó látványt nyújt. A mecsetben a nők is imádközhátták, de

csak az oldalbejáraton mehettek be és egy kamraszerű szoba volt az imahelyük. A türbé — a sírván uralkodók sírboltja — 1435-ben épült, építőmestere Ali volt, aki a nevét a homlokzaton levő csepp alakú medalionba rejtette ed. A sírbolt belső tere 'aszkéti- kusan komor, s csak a rácsos ablakokon jut be a szűrt fény. A sírók a padozat alatt vannak, és a türbé felszerelése az, oldalsó helyiségben volt. A díszes sírhe-1 lyet „a hatalmas sirván sah építette” — hirdeti a felirat — maga, édesanyja és hétéves fia részére, akikhez „Allah legyen könyörületes”. A mindig sietős idegenvezetők és turisták legtöbb esetben elfelejtik megtekinteni Murád szultán 1585-toen épült nagyszerű kapuját, pedig ez a palotaegyüttes hátsó frontján levő, a díszesen kiképzett, mértanias, növényi-mintás és cSeppkőbolitozatos kapuzat egyike a legszebbeknek Keleten.

Összeállította: Varga Mihály