Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGVESÜLJETÉlt! Tokiói bekenyilatkozat AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 182. szára Áfl! 1,40 Ft 1984. augusztus 4. szombat AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET VÁNDORGYŰLÉSE Az Alföld-fásítás jelene és jövője Az Országos Erdészeti Egye­sület ötven év­vel ezelőtt tar­totta — tapasz­talatcserével* összekötött — évi vándor- gyűlését Kecs­keméten. A testület tegnap ismét a megye­székhelyen ülésezett. Az elmúlt fél év­század alatt alaposan meg­változott a táj az Alföldön. Bács-iKiskuh megyében is az összes terület­hez viszonyít­va számotte­vően nőtt az erdők aránya. A statisztika szerint 1949— 1984-ig 10 szá­zalékos ez az emelkedés. Az erdé­szek kétnapos programja esemé­nyekben igen gazdag. Tegnap dél­után Muray Róbert festő és grafikus kiállításának megnyitá­sa előzte meg a gyűlést. A neves természetábrázoló művész érde­meit dr. Tóth Károly, a Kiskun­sági Nemzeti -Park igazgatója is­mertette az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ Fényes Adolf-ter- mében. A vándorgyűlés a művelődési központ színháztermében kezdő­dött mintegy félezer résztvevő­vel. Dr. Herpay Imre, az Orszá­gos Erdészeti Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, köz­tük dr. Villányi Miklóst, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium államtitkárát. A házi­gazdák nevében Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a -tnegyei pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a vándor­gyűlés résztvevőit. Elismerését fe­jezte ki az erdészeknek eddigi munkájukért és sok sikert kívánt terveik megvalósításához, ame­lyek rendkívül fontosak a nép­gazdaság számára. Az egyesület munkájáról szóló jelentést Ki­rály Pál főtitkár terjesztette elő, az ellenőrző bizottság munkáját pedig Kis Ipoly elnökhelyettes is­mertette. A szakmai előadások sorát dr. Láng István akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­• A résztvevők nagy figyelemmel hallgatják az előadásokat. titkárhelyettese kezdte. Elmond­ta, hogy 1981—1983. között nagy­szabású tanulmányhoz fogtak több száz szakértő részvételével. A gél: a biomassza komplex hasz­nosításának feltárása. A biomasz- sza kifejezésen a biológiai erede­tű anyagok összességét értik, vagyis mindent, ami élő szerve­zetből származik, függetlenül at­tól, hogy főtermékként haszno­sítják vagy hulladékként keze­lik, és attól is, hogy élő szerve­zetről van szó vagy elhalt részek­ről.. Az erdei biomassza-készlet a legjelentősebb nyersanyagforrás, amellyel ésszerű gazdálkodással jelentős tartalékokat tárhatunk fel. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság igazgatója, dr. Barányi László a homok fásítá­sának múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről tartott előadást. Harminc­öt esztendő alatt 56 500 hektár erdőt létesített a gazdaság. Ered­ményes fásitó munkát végeztek a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. A korreferátumok kiegészítet­ték az előadásokat.. Ismertették a Duna—Tisza közi erdők környe­zet- és természetvédelmi jelentő­ségét, a Kiskunsági homokfásítá­sok történetét, a Kiskunhalas kör­nyékén folytatott fenyőfa-ter­mesztést és áttekintést adtak a Bugac környékén 30 év alatt végzett erdőgazdálkodásról. A magyar erdőgazdálkodás fej­lesztésében és az egyesületben végzett kiváló munkájuk elisme­réseként több kitüntetés átadásá­ra került sor. A megye erdészei közül Bedő Albert-díjat Szeveré- nyi István, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyárjasi erdészetének vezetője kapott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért ki­tüntetését Pankotai Eszter, a KE- PAG erdőmérnöke, az Országos Erdészeti Egyesület helyi ; szer­vezetének titkárhelyettese, vala­mint Gál István, a halasi erdé­szet vezetője érdemelte ki. A gyűlés után dr. Járó Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet nyugalmazott főigazgató-helyet­tese felavatta az ÉRTI Duna— Tisza közi Kísérleti Állomásának székházánál dr. Babos Imre em­léktábláját. A tudós az elmúlt há­rom évtized egyik legkiemelke­dőbb erdészegyénisége, sokat fá­radozott a Duna—Tisza közi Kí­sérleti Állomás létrehozásán, melynek nyugdíjba vonulásáig szakmai irányítója, patronálója .volt. Ma reggel a gyűlés résztvevői csoportokban a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a Kiskunsági Nemzeti Park megte­kintésére szakmai „tanulmányútra indulnak. K. Sj. AZ UTOLSÓ HEKTÁROKAT FALJÁK A KOMBÁJNOK Finiséhez érkezett az aratás TOKIO „Tokiói nyilatkozat” elfogadásá­val ért véget pénteken a japán fővárosiban az atomfegyverkezés elleni nemzetközi konferencia há­romnapos ülésszaka. Á nyilatko­zat hangoztatja, hogy az emberi­ség legfőbb feladata a nukleáris háború elhárítása és az atomfegy­verek teljes betiltása. A tokiói ülésszak résztvevői — 37 ország és 11 nemzetközi szer­vezet küldötte, illetve képviselő­je — elítélték az amerikai kor­mányzat agresszív és militarista politikáját, amely a nukleáris fegyverkezési hajsza újabb ve­szedelmes; fordulóját eredménye­zi és meghiúsít minden olyan erő­feszítést, amely a nukleáris há­ború veszélyének csökkentésére, a fegyverkezési hajsza kordátok közé szorítására irányul. A nyi­latkozat aláírói felhívták a világ békeszerető erőit, hogy indítsa­nak széles körű nemzetközi moz­galmat a nukleáris katasztrófa el­hárításáért. A héten gyakorlatilag befeje­ződik Bács-Kiskun megyében a búza aratása. Az idei nagy nyári munka viszonylag gondmentes volt, alkatrészhiány csak némelyütt hátráltatta a betakarítást. Több szövetkezet mát átküldte társ­gazdaságainak kombájnjait. Pél­dául a héten a dávodi Augusztus 20. Tsz-be négy betakarítógép érkezett a jánoshalmi Petőfi Tsz- ből, hogy vasárnap estig az 1100 hektáron termelt kalászos gabo­na vágása befejeződjék. Ebben a bácskai gazdaságban a PRP szov­jet körbálázógépekkel viszont sok a' gond, a végtelenített'gumi- hpvederek szétszakadoznak, ere­detit pedig nem tudnak besze­rezni. Pedig ezekre .a most vásá­rolt bálázókra alapozták a szal­mabegyűjtést, aminek gyors be­fejezése veszélybe került. A többi kalászos gabona ara­tása is jól halad a megyében. A zab és a rozs vetésterületének mintegy 70 százalékáról már mag­tárba került a termés. A megye déli részén néhány gazdaságban kiemelkedő átlaghozamok is szü­lettek. Búzából 6—6,7 tonna kö­zötti termést értek el például a katymári, a bácsbokodi, a boro- tai, a miskei tsz-ekben, s a jég­eső sújtotta felsőszentiváni búza­táblákon is 6,5 tonna lett a hek­táronkénti átlag. Viszont a Ho-' mokhátságon a jól ismert okok — vízhiány, szélverés stb. — t miatt több gazdaságban szeré­nyebb a termés. Az aratással párhuzamosan fo­lyik a szalmabetakarítás, a talaj­előkészítés, és nyolcezer hektáron befejeződött a másodvetés. Saj­nos, több gazdaságban tűz pusz-' (Folytatás a 2. oldalon.) • A dunapataji Űj Elet Tsz-ben több mint hétszáz hektáron tel* mesztettek kalászos gabonát, s a hét közepén már az utolsó táblát aratták le a szövetkezet kombájnjaival. LENGYELORSZÁG Amerikai szankciók kudarca KÉP és HANG, a rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) Az 1981-ben mélypontra jutott amerikai—lengyel kapcsolatok alakulása szempontjából figye­lemre méltó fejleményre került sor. Varsóban. John R. Davis, aki a' lengyel—amerikai hűvös vi­szonynak megfelelően nagyköve­te helyett ideiglenes ügyvivőként képviseli országát Varsóban, be­jelentette, hogy a Lengyelország ellen életbe léptetett amerikai szankciók közül újabbakat he­lyeznek hatályon kívül. Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok kormánya a lengyelor­szági szükségállapot I981-es hő­vezetésére hivatkozva egyoldalú­an felbontott számos kormánykö­zi gazdasági, kulturális, tudomá­nyos megállapodást. Az intézke­dések sorában Washington fel­függesztette Lengyelország vo­natkozásában a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalmazását, megtiltotta a lengyel légitársaság gépeinek az államok repülőterei­nek használatát, korlátozta a len­gyelek halászati lehetőségeit te­rületi vizein, továbbá megakadá­lyozta, hogy Lengyelországot fel­vegyék a Nemzetközi Valuta Alapba. Figyelemre méltó, ahogyan az amerikai diplomata kormánya ne­vében kénytelen-kelletlen megfo­galmazta a döntés indoklását. A szankciók hatályon kívül helye­zése — mondotta — „elismerése annak a kedvező hatásnak, ame­lyet pz amnesztia gyakorolhat a lengyel népre”. Ez a legújabb amerikai bejelentés hivatalos be­ismerése annak, hogy az ameri­kaiak vezényelte nyugati gazda­sági, politikai és propaganda nyo­más nem érte el célját. E célki­tűzés pedig, bárhogyan is fogal­maztak vagy fogalmaznak, akik a követendő politikát kiagyalták, sohasem volt más, mint a lengyel belpolitikai, gazdasági stabilizá­ció megakadályozása. Képünkön: jelenet a Nyolcadik stáció című tv- filmből Csomós Marival a főszerepben. AUGUSZTUS MÉG HÁTRAVAN Mit hozott eddig a strandidény? Nem kényeztette el eddig a nyár a napsütés és víz szerelmeseit. A változékony, hűvös időjárás, a sok borongós hétvége a szokásosnál kevesebb látogatót vonzott a me­gye strandjaira ds. A kecskeméti széktói strandot a május végi nyitás óta hatvan­ezer fürdőző látogatta meg, ez a szám alig kétharmada az előző évinek. A legtöbben — mintegy ■MMMHMMMIH hétezren — július 14-e forró szombatján mentek ki a „széktói­ba”. Egy másik, nyárelejd szom­baton viszont, június 9-én mind­össze egy merész látogató váltott jegyet a több ezer ember fogadá­sára képes létesítménybe. Szék­tón az idén nem lehetett panasz a szolgáltatásokra. A büféknél rö- videbbek voltak a sorok, a mele­gített, szűrt vizű gyermekmeden­ce, s az ország egyetlen feszített víztükrű, vízforgató berendezéssel ellátott nyitott medencéje nagyobb rohamokat is kiállt volna. Sokan berzenkedtek eleinte az idén be­Nem bevett szokás a kíván- csiskodás — főként munkaidő­ben — a Kiskunhalasi Barom­fifeldolgozó Vállalatnál sem, a kommunista műszak alatt azonban jó néhányon belesel­kedtek a darabolóba, meg a dobozkészítő részlegbe. Arról akartak saját szemükkel meg­győződni, hogy igaz-e a hír: a munkásőr-parancsnok, meg a városi pártbizottság munka­társai fehér köpenyt öltve ott dolgoznák. Ugyanezen a szombaton négy •.városi sportpályán zajlottak a falusi dolgozók spartakiádjá-. nak körzeti döntői. Kiskunha­lason a itompai csapatban a ta­nácselnöknő, a mélykútiakkal a tanácselnök, a kunfehértói­akkal a vb-titkár is felsorako­zott. Kiskőrösön az imrehegyi tanácselnök „aranyat ért" — súlylökésben; első helyezése értékes pontot jelentett a köz­ségnek. Emlékszem a csólyos- pálosi járdaépítés hírére, a te­lepülés apraja-nagyja részt vett a munkában. Sőt, annak, végeztével a bográcsban főzött étel közös elköltése követke­zett: emelve a jól végzett mun­ka feletti öröm hangulatát. A soltvadkerti tanácselnök is büszkén említette, hogy a nagyközségben az új utcák fel­tőltése szinte népünnepély­hangulatú, hozzák a járművek a homokot (akad bőven a kör­nyéken), s kapára kapnak az Utcabeliekkel együtt a társa­dalmi munka szervezői is. Ezek a példamutató vezetők legfeljebb tréfából mondják: fogjuk meg és vigyétek! Tevé­keny részvételük — a sport- versenyen éppúgy, mint a la­pátolásban — adja hitelét buz­dító, lelkesítő szavaiknak. Mindannyian tudjuk, hogy mostanában az emberek több­ségének ahhoz, hogy eddig el­ért életszínvonalát növelni vagy szintentartani tudja, a napi nyolc órai munkát meg­fejelve másodállást, mellék­munkát is kell vállalnia. Ki kertet művel, ki baromfit tart, ki a szaktudását kamatoztatja: lehetőség van a fizetés kiegé­szítésére. Sőt, az is egyre, nyil­vánvalóbb, hogy a munkahe­lyeken is nagyobb a ráhajtás: a minőségi követelményeknek még jobban megfelelni i egyé­ni, a fizetési borítékban is ki­fejeződő érdeke az emberek­nek. A feszített munka mellett a társadalmi munkára, a spor­tolásra az amúgy is megtépá­zott szabad időben kell helyet szorítani. Sokszorosan növe­kedik így a közösségért vég­zett munka értéke, hiszen pénz azért nem jár ... Ezt a veszteséget kárpótolja a vezetők részvétele a társa­dalmi munkákban. Hiszen mindenki tisztában van az­zal, hogy a tanácselnök papri­kaföldjén is kapálni kellene, s lám, mégis itt van velük égy sorban... Többszörösen bebizonyoso­dott — szépen gyarapodó köz­ségeink, falvaink is tanúsítják —, hogy értelmes célokért le­het mozgósítani az embereket. Szinte már számbavehetetlen, hány tanterem, óvoda, hány méter járda, út, vízvezeték épült lakossági összefogással. Persze az eredmények csak ott mutatkoznak, ahol a vezetők is az élre állnak. Egyszerű a kép­let: a vizet prédikáló, bort vedelő papnak az ántivilág- ban sem hittek a hívek. így van ez manapság is: a leggon­dosabb szervezés sem mozgósít olyan eredményesen, mint a szavak hitelét adó cselekede­tek. Nagy Mária vezetett < kötelező fürdősapka- használat miatt. Az üzemeltetők szerint a rövid hajúakra is köte­lező kényelmetlenség mindenki­nek megéri, mert így tisztább, frissebb a víz. A tőserdei strandifürdő meleg­vizes medencéit a hűvösebb na­pokon is megtöltötték a kempin­gezők, táborozók. Bevált a 12 és 14 óra között bevezetett déli ki­lépőjegy. Népszerűek a 20 alka­lomra szóló bérlettömbök is. Aa Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat strandjain eddig há- (Folytatás a 2. oldalon.) ■SBHWmct raira m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom