Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1 4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 29. Beszélgetés Németh Sándorral, a KM Közúti Igazgatóság vezetőjével Köztudomású, hogy az elmúlt év júliusában meg­szüntették a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságát, összevonták Csongrád és Bács-Kiskun megye orszá­gos közúthálózatának fejlesztési, fenntartási, üze­meltetési munkálatait, s az irányítást a KM Szege­di Közúti Igazgatósága vette át. Azzal a céllal ke­restük fel az igazgatóság vezetőjét Németh Sándort, hogy válaszoljon néhány, a megye lakosságát foglalkoztató kérdésre. Útfenntartás, állagmegóvás, javítás csők, mezőgazdasági üzemek ke­lésében levő úthálózat állagmeg­óvására vállalkozunk. — Milyen vállalati munkák va­lósulnak meg Bács-Kiskunban ebben az évben? — Az összekötőút-épitési prog­ramban célcsoportos beruházás­ként már kiépült a Kígyósi be­kötőút 3,5 kilométeres hosszúság­ban, ehhez a Közúti Igazgatóság 3,5 millió, a tanács és az érintett mezőgazdasági üzemek 7 millió forintot adtak. Telepfejlesztési programunk ugyancsak célcso­portos keretből valósul meg. Er. re Bács-Kiskunban 16,4 millió áll rendelkezésre. Ebből a kecs­keméti géptelep rekonstrukcióját folytatjuk, s a kiskunhalasi asz­faltkeverő telep iparvágányát építjük meg, s másfél millió fo­rintos beruházással megkezdjük az üzemmérnökségi telephelyek energiaracionalizálási program­ját. Vállalati út- és hídjavitási előirányzatunk 120 millió forint. Ebből az alábbiakat szeretnénk megvalósítani: az 54-es számú út 14 kilométer hosszúságban, illetve a Szolnok—kiskunfélegy­házi út 6,5 kilométer és a csá- voly—csátalajai üt bácsbokodi át­kelési szakaszának szélesítését és megerősítését. Burkolatmegerő­sítést végzünk az 52-es és az 53-as számú út 11 kilométer hosz- szú szakaszán. Csomópont épül Kecskeméten az 54-es számú fő­út és a Szentgyörgyi utca keresz­teződésében, ahol jelzőlámpa- rendszert is kiépítünk. A két nagy Duna-híd fenntartása és há­rom kishíd építése mintegy 25 millió forintba kerül. — A házilagos fenntartás so­rán milyen munkákat végeznek el Bács megyében? — A teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb - tennivalót említek meg: bitumenemulziós bevonás készül az 51-es főúton Sükösd—Baja között, valamint Dávod és az országhatár között, az 52-es főúton a 30—51 kilomé­ter szelvények között, az 55-ös főúton Gsávoly—Baja között, Szaruk—Kiskunmajsa, Bácsal­más—Bácsszőlős között. Aszfalt, szőnyeget kap a Géderlak—Duna- pataj közötti út, és a Baja— Bácsbokod közötti útszakasz egy része. Szélesítésre kerül, és itatá­sos hengerlés készül többek kö­zött a Kiskunfélegyháza—Kun­szállás közötti úton. Mintegy 100 kilométer hosszan árokrendezést és 700 kilométeren padkarende­zést végzünk. Mindezek bizonyít­ják, hogy a KM Szegedi Igazga­tósága, a Kecskeméti Koordiná­ciós Üzemmérnökséggel közösen mindent megtesz azért, hogy — a szűkös anyagiak ellenére — meg­óvja az utak állagát, sőt, a le­hetőségekhez mérten fejlessze az úthálózatot — fejezte be nyilat­kozatát Németh Sándor. Gémes Gábor — Milyen módszer szerint, kik­kel egyeztetve osztják el a pénz­ügyi kereteket a két megye kö­zött? — A Közlekedési Minisztérium •által rendelkezésünkre bocsátott évi pénzügyi keretek megyék kö­zötti elosztásánál a korábbi évek­ben kialakult arányok mellett az úthálózat hosszát, a burkolatok állapotát és a'már folyamatban levő építkezéseket vettük fi. gyelembe. Ezt követően és a terv lebontása után egyetető tárgya­lást folytattunk Bács-Kiskun me­gye párt- és tanácsi vezetőivel, illetékes munkatársaival. Ok a keretek elosztásával egyetértet­tek. Megállapodtunk, hogy a kö­zéptávú tervkészítést megelőzően a jelzőlámpa-telepítési, az útszé­lesítési, a kerékpárút-, a kerék­pársáv-létesítési programra fon- tosssági sorrendben jegyzeteket készítünk, a közlekedési osztály- lyal közösen. Ezekre a követke­ző, a VII. ötéves terv helyi igé­nyeinek felvázolásánál lesz szük­ség. — A közigazgatás átszervező-, se után tárgyalásokat folytattunk Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja, Kiskunhalas, Kalocsa, Kis­kőrös, Tiszakécske, Kiskunmaj­sa, Bácsalmás,i Kunszentmiklós tanácsaival. Ismertettük a terve­zett ez évi utánpótlási, fenntar­tási, üzemeltetési feladatokat. Ugyanakkor megismerkedtünk a közúti közlekedés gondjaival, fel­mértük a, helyi igényeket. Ezek a tárgyalások — melyeken az ille­tékes párt- ás tanácsi vezetőkön kívül esetenként az országgyűlé­si képviselők is részt vettek — megegyezéssel zárultak. — Melyek az idei útfenntartá­si, üzemeltetési tervek? — Az utóbbi évek szerényebb gazdasági lehetőségei miatt a nagy költséggel járó fejlesztések, út- és hídkorszerűsítésék fokoza­tosan csökkentek, s növekszenek az állagmegóvó, megelőző jelle­gű beavatkozások. Előtérbe, ke­rült az útfenntartási tevékeny, ség, .ezen belül is a záróréteg­készítés. Ezzel a módszerrel Vi­szonylag kis költséggel, nagy fe­lületen lehet a pálya vízzáró ké­pességét, felületi érdességét és egyneműségét biztosítani. Az utak vízelvezető képességének ja­vításával csökkenthetők a bur­kolatkárok. Bács-Kiskunban eb­ben az évben a házilagos fenn­tartás keretében a kátyúk meg­szüntetésére 9500 tonna aszfaltot használunk fel. Záróréteget több mint másfél millió, profiljavító és erősítő réteget 200 ezer, bur­kolatszélesítést pedig 76 ezer négyzetméteren készítünk. Árok. és padkarendezésre mintegy 800 kilométer hosszan van lehetőség. Folyamatos az útüzemeltetés, vagyis az úttartozékok, táblák karbantartása, cseréje, a forga­lomirányító berendezések működ­tetése, a növénygondozás és .védelem, a tengelysűly-ellenőr- zés, és sorolhatnám tovább. A házilagos útfenntartáshoz és üze­meltetéshez 151 millió forint áll rendelkezésre. Külső megrende­lőinknek 25 millió forint értékű munkát végzünk; főként a taná. • Javítják az 54-es utat. SAJTÖPOSTA Es a mi veszteségünk...? Az utóbbi időben furcsa gya­korlat szemtanúi vagyunk a Szé- chenyivárosban, ahol egymás után húzzák le véglegesen roló­jukat a kereskedelmi egységek. Korábban az Agrokonzum nevű zöldségboltot zárták be, mostaná­ban pedig a posta melletti ha- ' .sonló üzlet jutott ilyen sorsra. Pe- "aig ez utóbbi helyen mindig friss és jó minőségű volt az áru, a ki­szolgálás udvarias, a tisztaság szembetűnő. Azt beszélik, vesz­teségesen működtek, ezért kéllett megszűnniük. Nem vitatom a ráfizetés tényét, de mpg rágondolni is rossz, ha efféle indok alapján egyszer csalk nem indítják el a megszokott vo­natot, távolsági autóbuszt, s a gyógyszertárt is lelakatolják. Be­ismerem, van némi túlzás ebben a „perspektívában”, de mentsé­gemre legyen mondva, nekünk is van veszteségünk az említett in- , tézkedések miatt. Például az, hogy a lakásunktól távolabb kell men­ni a napi árukért, s ahova já­runk, óhatatlanul fokozzuk a tu­multust, i minek következménye: hamarább elfogy a készlet. Meglátásom szerint a rugal­masabb üzletpolitika, a bátrabb és főleg az idejében történő át­szervezés elejét vehetné bármi­lyen eladóhely bezárásának! Bálint István Kecskemét, Akadémia krt. 34. Méregdrága gyógycipő Sajnos, többször volt már láb­műtétem — utoljára pár hónap­pal ezelőtt —, ezért muszáj gyógy. 'cipőt viselnem. S mert egy-egy pár nem éppen hosszú életű, így gyakran szükséges újat megren­delni, vásárolni. Ilyen célból ke­restem fel a minap a szakorvosi rendelőt, ahol szinte kővé mered­tem a meglepetéstől. Közölték velem, hogy a 25 centiméter szármagasságú gyógy­cipő 800 forintba kerül, s ezen felül mindegyik centi eltérés plusz ötvenet jelent. Mivel ne­kem — orvosi rendelésre — 36 centis szárú cipőt kell hordanom, nem volt nehéz kiszámítanom, hogy ezúttal méregdrága lábbe­lim lesz. Így is történt, hiszen minden tételt felszámolva, csak­nem kétezret kellett fizetnem. Megjegyzem, hogy mint rokkant- nyugdíjasnak, a havi ellátásom mindössze 2070 forint. Én nem értek az árkalkuláció­hoz, de azt meggyőződéssel állí­tom, ott valami nem lehet rend­jén, ahol a kis jövedelmű beteg embert szinte kizsebelik azért, hogy hozzájuthasson a számára nélkülözhetetlen speciális lábbe­lihez, a gyógycipőhöz! Őrző Jánosné Bugac, Kecskeméti u. 9. Félünk az ősztől Az idén április végén nagy­arányú munkálatok kezdődtek a kecskeméti belterület északi ré­szén ! levő lakhelyünkön, ahol1 közüzemi vezetékek kerülnek a földbe. Emiatt lezárták az érin­tett . forgalmas útvonal, a Vácsí- köz jelentős szakaszát, s megszűnt ott a 16-os számú 'helyi Volán­járat közlekedése is. Illetékesek azt mondták, helyette vegyük igénybe a 9-es buszt, mely arra­felé jár. Mi így is teszünk. De milyen áron? Sokunknak igen hosszú utat — egy. kilométernél lényegesen töb­bet — kell megtennünk laká­sunktól a legközelebbi megállóig, meg onnan vissza. A munkába-- járáshoz egyáltalán nem kedve­ző a körülmény, de azok is jog­gal panaszkodnak, akik , pici gyereküket cipelik orvoshoz in­nen, vagy éppen a piacról, a bolt­ból térnek haza teli cekkerrel. mindezt tetézi, hogy nem egy ut­ca rettenetesen sáros-vizes, -ha csapadék hull. Nehéz elképzelni is, hogyan jövünk-megyünk majd, ha beköszöntenek az őszi esőzé­sek. Tudjuk, hogy szükség van a létesítendő gázvezetékre, csator­nahálózatra, de emiatt szerintünk túlságosan sok keserűséget—bősz-; szúságot vagyunk kénytelenek elviselni. Az útlezárás közeli megszüntetéséhez pedig aligha kedvező jel, hogy a szóban forgó kivitelezések tempója néha a csi­galassúsággal egyenlő... A kör­nyékbeliek nevében: Kelemen Jánosné Kecskemét, Kékfestő u. 10. VÁLASZ A CIKKÜNKRE A gyorsjáratok továbbra sem állnak meg... Még egyszer a tázlári hozzájárulásról Augusztus löri Sajtóposta rovatunkban foglalkoztunk az­zal, hogy Tázláron új községi kút készül, s mert a kivitele­zéshez szükséges fedezettel nem rendelkezik a helyi ta­nács, segítséget vár a lakos­ságtól. Ezzel kapcsolatosan közreadtuk a tavaly nyári ta­nácsülés határozatát, mely voltaképpen egy felhívás: aki tud, járuljon hozzá 5Ű0, vagy 10Ö0 forinttal, esetleg még töb­bel a munka költségeinek fi­nanszírozásához. Soraink nyomán levéllel fordult szerkesztőségünkhöz . Horváth János tázlári tanács­elnök-helyettes, aki a szóban forgó határozat pontosítását kérte az alábbiak szerint: A hozzájárulás összege la­kásonként 1500 forint, ám a nyugdíjasok, s a nehezebb anyagi körülmények között le­vők fizethetnek kevesebbet is, 1000 vagy 500 forintot. A határozatot követően a tanácstagok felkeresték vá­lasztójukat, akik nyilatkoza­tot írtak alá arról, melyik ösz- szeg befizetését vállalják. Előfordulhatott-e, hogy egy­két tanácstag az átlagosnál is többet tett az ügy érdekében, de senkit sem köteleztünk adakozásra. A lakók megértet­ték : csak közösen tehetünk többet községünkért. Az augusztus 8-án megjelent Véleményünk szerint.. című' cikkünkben olvasói észrevételek alapján kifogásoltuk, hogy a Bu­dapest—Makó között közlekedő távolsági autóbuszról nem lehet leszállni a Széchenyivárosban, ahol elhalad. Hivatkoztunk arra, hogy a kecskeméti Volán-pálya­udvaron 15 percig várakozik a kocsi, vagyis jutna ideje a sok­ezer lélekszámú városnegyedben történő megállásra. Írásunkra választ kaptunk a járat gazdájától, a 10-es számú szegedi Volán Vállalattól. A dr. Bérezi Mihály igazgatóhelyettes és Nagy András forgalmi osztály- vezető által aláírt levélből idéz­zük az alábbiakat: Az elővárosi forgalom meg­szervezése, valamint a helyi já­ratú buszok közlekedési rendjé­nek kialakulása indokolttá tette számos vonalon, hogy gyorsjárat­ként közlekedjenek autóbuszaink. Ezen intézkedésünk' előtt egyez­tettük a kívánalmakat és lehető­ségeket a területileg illetékes társvállalatokkal, fekintettel ar­ra, hogy a Budapest és Kecske­mét között közlekedő buszok zö­me lassú járatú, azok menetrend szerint megállnak a Széchenyivá­rosban. Akik e kocsikon utaznak, mindig leszállhatnak a Széche­nyivárosban. Más a helyzet a Budapest—Ma­kó között közlekedő buszokkal, melyek Kecskeméten gyorsjárat­ként haladnak, ezért nem száll­hatnak le róla térségükben a széchenyivárosiak. Megállóhe­lyeink számát a jövőben sem nö­veljük, sőt éppen e járatnál rö­vidül majd 20—25 perccel a me­netidő az utasok érdekében. A szerk. megjegyzése: Messzemenően respektáljuk a gyors­járatok rangos rendjét, mégis az a véleményünk, az említett helyen meg kellene állniuk ezeknek a buszoknak. Miért? Mert a kisebb városnak is be­illő lélekszámú kecskeméti Széche- nyivárosba is utazhatnak olyanok, akik gyorsan szeretnének hazaérkez­ni! KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET Jó eredmények a háztáji gazdaságokban Kiskunfélegyházán — a nyugdíjasokkal együtt ezernyolcszázan — mondhatják magukat a Lenin Tsz tagjának. Közülük évről évre 900-an foglalkoz­nak háztáji termeléssel.1 Külön érdekesség, hogy nemcsak a tanyán élők járulnak hozzá áruikkal a közellátáshoz, sokan a „hobbin” folytatnak jelen­tős növénytermesztést. Cibolya Jánossal, a háztáji bizottság elnökével beszélgettünk a napokban ezeknek a kisgazdasá­goknak az idei eredményeiről és gondjairól. — Termelőszövetkezetünkön keresztül tavaly 278 millió forint értékű állati és növényi eredetű ter­méket értékesítettek a háztáji gazdák — mondta az elnök. — Az idén várhatóan 8 százalékkal több lesz az áru, és értéke megközelíti a 300 millió fo­rintot. — Elsősorban mivel foglalkoznak a kistermelők? — Miután Kiskunfélegyházán nagyon- régi ha­gyományai vannak a libanevelésnek és -hizlalás­nak, természetesen a háztájiban is ez a, legfőbb profil. Jelenleg 150-en foglalkoznak ezzel a vízi szárnyassal, és az év végéig sovány-, pecsenye-, il­letve májliba formájában 220 ezret értékesítenek. Eddig e mennyiség 45 százaléka került a feldolgo­zó üzembe, az igazi szezon ősszel, a kukorica beta, karítása után kezdődik, 1 várható az eredeti terv .túlteljesítése is. A naposliba-ellátás az idén jó volt, nem utolsósorban azért, mert a tsz tavaly létesí­tett. keltetőüzeme — ahol ebben az évben már 101 ezer kisliba látott napvilágot — 70 ezer darabot jut­tatott a háztáji, gazdáknak. A többi beszerzése sem Volt nehéz.' r — Tudomásunk szerint sertéshizlalással is fog­lalkoznak. — Igen. Tavalyi 10 ezer 60-at adtak át, az idén várhatóan ,10 ezer ’500, hízó kerül a felvásárlókhoz, illetve a vágóhídra. Kilencezer sertésre terveztünk szerződéskötést, de már 9 ezer 500-ra van megál­lapodás. A szerződés folyamatos, hiszen a hizlalás jó része is ősszel történik. — Sajnos — teszi ho'zzá Czibolya János — a sej­téssel foglalkozóknak gondjaik is vannak. Az Állat- forgalmi Vállalat kocakihelyezési akciója nem a leg­sikeresebb. Az állatók egy részéről hamarosan ki­derül, hogy nem alkalmasak tenyésztésre. Igaz, a vállalat visszaveszi őket, és kártalanítja a gazdákat, de mégis kellemetlen, hogy egy ideig „hiába” fog­lalkoznak az állatokkal. Ugyancsak gondot jelent, hogy a második negyedévtől nem készpénzben fi. zetik ki az átadott állatok árát, hanem átutalással. Ez esetenként azt jelenti, hogy a hizlaló gazda csak három-négy hét múlva kapja meg a neki járó pénzt. A szarvasmarha-neveléssel foglalkozók az idén már 65 hízott állatot értékesítették, az év végéig még 55-öt adnak át a felvásárlóknak. A kisgazda­ságokban napjainkban 195 tehenét fejnek. Az éves tejtermelési terv 600 ezer liter, ennék felét már le­adták a gazdák, s az év végéig várhatóan túltelje­sítik az eredetileg tervezett 600 ezer litert. .A termelőszövetkezetben májusban tehénkihelye­zési akció kezdődött. Azóta már 105, jól tejelő te­henet gondoznak a háztájiban a gazdák. Közülük Mészáros János és Németh Tibor 10—10 tehén gon­dozását vállalta. Az igényéket figyelembe véve, az év végéig még legalább 45 tehenet adnak ki. A libával, sertéssel, szarvasmarhával foglalkozók­nak jó segítséget jelent a termelőszövetkezet saját takarmánykeverő üzeme, amely a múlt év szep­temberében kezdte meg működését. Azóta zavarta-1 lan a tápellátás, a 10 mázsán felüli tételeket díj­mentesen házhoz szállítják. I O. L. ÜZENJÜK Almási Bálintnak, Dunapatajra: A propán-bután gáz felhasználá­sához szükséges berendezések (palack, nyomáscsökkentő, tűz­hely stb.) magánszemélytől is megvásárolhatók, természetesen a kialkudott áron. Ilyenkor az el­adó — az ügylettől számított 30 napon belül — köteles bejelen­teni a területi gázszolgáltatónak, hogy megváltt az eszközeitől. Az új fogyasztó viszont csak akkor használhatja azokat, ha már be­kapcsoltatta a szakemberrel. Az ő közreműködése elengedhetetlen, mert ellenőrzi a biztonságos; mű­ködést. illetve fontos kezelési ta­nácsokat ád. Farkas Istvánnénak, Jánoshal­mára: Munkaviszonyának hosszú, több mint tizenkét éves megsza­kítása miatt ön valóban elvesz­tette a korábban szerzett szolgá­lati idejét, következésképpen egyetlen társadalombiztosítási el­látásra' (nyugdíj, járadék) »sem jogosult.- Nem maradhat azonban szervezett anyagi támogatás nél­kül, s e célt szolgálja a tanácsi szociális gondoskodás intézménye. Írásos kérelmét juttassa el a he­lyi tanács szociálpolitikai csoport­jához, mely a körülményeinek kivizsgálása után — különös'te­kintettel 67 százalékos csökkent munkaképességére — határozatot hozhat a rendszeres szociális se­gélyezéséről. Ennek legmagasabb összege idén havi 1870 forint. Horváth Mihálynak, Kalocsára: A belkereskedelmi miniszter 3/1984.‘ (VII. 1.) BkM. számú ren. delete értelmében a játékautoma­ta, a kártyajáték, valamint az egyéb szórakoztató játék (biliárd, teke artb.) csak a területi tanács szakigazgatási szervének engedé­lye alapján működtethető, illetve folytatható. Ezt megszerezni az egység üzemeltetőjének a felada­ta. Ha a haltóság úgy véli, hogy a játéktevékenységnek1 nincse­nek meg a kulturált feltételei, nem adhatja! ki az engedélyt, mint ahogy a pénznyelő automata használatához sem. Még annyit: magánszemély üzletében, szabad- kasszás elszámolású, illetve szer­ződéses üzemeltetésű vendéglátó- helyen nem helyezhető el játék- automata. M. A.-nak, Kiskunmajsára: So­raiból arra következtetünk, a köz­vetlen- ikörnyezetében lakó egyik autótulajdonos kissé veszélyes kí­sérletezgetést folytat azáltal, hogy a belső égésű motorral ellátott gépjárművét gáznemű üzemanyag fogyasztásúvá alakítja át. ön és szomszédai emiatt okkal retteg­nek (a gáz ugyanis robbanékony anyag), s minthogy szabályellenes cselekményről van szó — gázzal üzemelő autó Magyarországon nem kaphat forgalmi engedélyt —,, annak megszüntetése érdeké­ben eljárhat a helyi rendőrség és a megyei autófelügyelet, per­sze csakis bejelentés alapján. „Sokat cigizem” jeligére, Ágas­egyházára: Nem alaptalan, amiről' ön hallott, hogy tudniillik a do­hányfüst károsítja a szemet. Na- gyoh füstös helyiségben ezért érezzük: szúr. viszket a szemünk, s könnyezünk. Szakemberek meg­állapítása szerint az erős hiko- tinhatás miatt bekövetkezhet a látóideg idült gyulladása, ami va­lójában az idegrostok sorvadását jelenti. Szabó Jánosnak, Lajosmi.zsére: A kisiparos olyan vállalkozó, aki maga határozza meg a Saját na- pi-heti-havi munkaidejét, meg azt) is. mikoí és mennyi ideig pi­hen. Van ugyan munkarendje (nyitva tartása), de ez korántsem hasonlítható az intézményes fog­lalkoztatás kötöttségéhez. Felte­hetően e tényt vették alapul a jogalkotók, amikor olyan rende­letet hoztak, hogy a szabadság mértékének kiszámításakor nem vehető figyelembe munkaviszony­ként a kisiparosként töltött idő, vagyis utána nem kaphat pótsza­badságot az igénylő. Az ön ese­tében is —, aki 11 év kisipari te­vékenységet ' követően dolgozik idén január óta állami vállalatnál — e szabálynak megfelelően járt el a munkaadó. Űjvári Mártonnak, Kerekegy­házára: Jogi előírás, hogy aki nyugdíjasként létesít tsz-tagsági viszonyt, azt a munkateljesítmé­nye alfepján illeti meg a háztáji terület, vagy a terméhyjuttatás. Másként fogalmazva, ha már nem dolgozik, nem kaphat ilyen földet, vágy helyette pénzt, Szerkeszti Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom