Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 84. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A zöldség­és gyümölcsfélék tárolása ' A tárolás épületeken kívül prizmában, veremben történhet, gyakoribb azonban a termékek pincében vagy kamrában való raktározása. Nagyon fontos, hogy a tárolótér szellőztethető, tiszta, fertőtlenített legyen. Betárolás előtt gondoskodni kell e feltéte­lekről. , A tárolás során ajánlatos folya­matosan fiigyelemmeQ kísérni a tárolótér hőmérsékletét és pára­tartalmát. Ez egyszerű'műszerek­kel (maximum—minimum hőmé­rő, polymeter) megoldható. A leg­több termék tárolásánál a nulla— plusz 4 Celsius'-fok közötti hő­mérsékletet prizmás, vermes tá­rolás esetén a takaró földréteg vastagságával, épületen belüli tárolásnál pedig szellőztetéssel tudjuk elérni. Ez rendszerint hat a páratartalomra is, de különö­sen pincékben, kamrákban szük­ségessé válhat a páratartalom növelése úgy, hogy tiszta vizet permetezünk ki az aljzatra (nem a tárolt termékre!) vagy párolog - tatóedónyekben vizet tartunk. TÁROLÓTEREK FERTŐTLENÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: A fertőtlenítés mindig megelő­ző jellegű legyen, ennek során a még üres tárolókat kezeljük. Alapvető szempont a prizmák, vermek helyének kiválasztása (partosabb, száraz részeken). Amennyiben ezek évek óta ugyan­azon a helyen alakíthatók csak ki, ajánlatos a kiszemelt terület talajának fertőtlenítése a forma­lin 5 százalékos oldatával. A tárolóhelyiségekben a ta­karítással kezdődik az előkészí­tés. Ezt a falak fertőtlenítése kö­vetheti meszeléssel. A mésztejbe gombaölő szert is keverhetünk, rézgálic 1 százalékos, Orthocid 50 WP 0,2 százalékos, vagy Ortho- Fhaltan 0,3 százalékos oldatát. A légtér fertőtlenítésére kénlap el­égetése alkalmas (légköbméteren­ként 30—35 gramm).' Rovarkár­tevők ellen az Unifosz 50 EC (100 légköbméterre 20 gramm, 2,5 liter vízben ködszerűen kiper­metezve), vagy az Actellic 50 EC (1—2 milliliter négyzetméteren­kénti adagban a falra permetez­ve) használható fel. A helyisé­get 1 napra le kell zárni, majd 24 óráig szellőztetni szükséges. Nem hanyagolható el a tárolás eszközeinek (polcok, gyümölcsös rekeszek, ládák) fertőtlenítése sem. Erre a célra a trisós vagy ultrás víz használható.' A terményeket csak az eszkö­zök megszárítása után rakhatjuk be. A sárgarépa és a petrezselyem raktározására legjobb a folyami homok, de a sovány bányahomok is megfelelő. Minden ősszel gon­doskodjunk a szükséges homok­mennyiség cseréjéről. A kellően előkészített és gon­dosan kivitelezett betárolást kö­vetően rendszeresen ellenőriz­nünk kell a. termékek állapotát. Az álmát, körtét kéthetenként, a zöldségféléket havonta válogas­suk át. A károsodott, beteg dara­bokat távolítsuk el, a további romlás elkerülése érdekében. Következő alkalommal a nö­vényvédő szerek és műtrágyák tá­rolásának, felhasználásának sza­bályait ismertetjük. SZÁRAD A DOHÁNY A múlt században a világon még mintegy félszáz dohányfaj­tát tartottak nyilván. Elnevezé­süket rendszerint arról a vidék­ről- kapták, ahol honosak voltak. Így vált ismertté például nálunk a Debreceni, a Tiszai, valamint a Faddi, a Rétháti kerti dóhány. Magyarország termőföldjének ösz- szetétele, éghajlata és a terme­lés módja jellegzetes magyar do­hányt hozott létre. Ennek egyik igen tekintélyes, népszerű kép­viselője , évszázadok óta változat­lanul a Kerti dohány, majd 1938 óta a jelenleg legnagyobb terü­leten termelt, hazai nemesítésű Szabolcsi. Ugyancsak kitűnő tu­lajdonságai vannak a füstölésre termelt fajták közül a vidékein­ken is megtermő, Virginia ál­lamból származó növénynek. An­nak idején pipa- vagy bagódo-; hánynak használták, nálunk He­vesi (verpeléti) néven, ismert. A fogyasztóközönség, a piac igé­nyeihez — és nem utolsósorban az egészségügyi követelmények­hez — igazodva ma már olyan fajtákat kell termeszteni,‘ame­lyek nikotinbar) szegények, és könnyű, kellemes füstöt adnak, ilyen a Hevesi, a Kerti, valamint az öntözéssel igen magas ter­méseredményt adó Burley. A dóhány a komló után a leg­több munkát, a legtöbb szorgos­kodást kívánó ipari növény.- Ter­mesztése még nincs teljesen gé­pesítve. A vegyszeres gyomirtás­nál, a permetezésnél, a kiültetés­nél és a kapálásnál használható dohánykombájnok még nem ter­jedtek el eléggé. De még ezek sem növelik a teljesítményt a dohánytörésnél, csak megkönnyí­tik a fizikai munkát. A szakem­berek egyik célkitűzése a rövid tenyészidejű, bőven termő fajták kialakítása, amelyek gyorsabban beérnek. Ugyanis az augusztus és a szeptember elég meleg ahhoz, hogy a dohány levelei természe­tes úton is gyorsan megszáradja­nak a dohánypajtákban. Még nem késő! A zöldségesben a paprikát, a tojásgyimölcsöt, a káposztafélé­ket hetente, az uborkát és a pa­radicsomot kéthetente öntözzük meg. Tenyészidejűkben két-há- romszor fejtrágyázzuk nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal. (Egy-két dekagrammot adjunk négyzetméterenként.) A hagymát már ne öntözzük és ne is fej­trágyázzuk, hogy visszahúzódá­sát elősegítsük, tárolhatóságát ja­vítsuk. A gyümölcsösben a ribiszke és a köszméte dugványozását már most készítsük elő. A ribiszke szaporítására a bokor tövéhez közeli gallyakon levő fásodott vessző a legalkalmasabb. A ki­metszés után a vesszőket vágjuk fel 20 centiméteres darabokra. Az alsó metszlap mindig" közvet­lenül a rügyalapnál legyen. A vessző csúcsán hagyjunk meg egy-két levelet, segítve ezzel a gyökeresedést. A köszméte dugványozásához alkalmas vesszők a két-három- éves gallyakon vannak. A vesz- szők alapi részén hagyjunk egy darab gallyat is, így úgyneve­zett kalapácsos dugványt ka­punk. A ribiszke- és köszméte­dugványokat trágyával jól feltöl­tött, lehetőleg fertőtlenített tala­jon 20x5 centiméteres kötésbe ültessük úgy, hogy a felső két rügyet ne érje föld. Az iskolázott dugványokat alaposan öntözzük meg. • A szőlő nem utóérő, ezért csak az érett fürtöket szedjük le. A hibás, ibeteg bogyókat csípjük ki, így tetszetősebb lesz a szőlő, fürt. A,szőlőben kezdjük meg a szü­reti előkészületeket. Szerezzük be a szükséges anyagokat, felszere­léseket, alkatrészeket. Időben gondoskodjunk az üvégballonok- ról, hordókról is. A présházat és a pincét takarítsuk ki, mésszel fertőtlenítsük. A virágoskertbe most telepít­sük a korán virágzó hagymáso­kat, a krókuszt, csillagvirágot, téltemetőt. Ezek igen gondos ta­laj-előkészítést kívánnak. Lehe­tőleg ne sorba, hanem 10—15 hagymát magába foglaló csoport­ba ültessük őket. Az apróhagy­mákat lehet fák, bokrok alá| is ültetni. A kétnyári virágokat most szaporítsuk magvetéssel. Öntözzünk, ahol erre lehetőség nyílik. A dohánypajtában felfűzött levelek ezrei száradnak. © NÉVRESZÓLÓ Cserényi József kiskunfélegyházi olvasónk érdeklődik, hogyan lehet védekezni a babzsizsik ellen akkor, mikor a növény még érleli a termé­seit? A Bács-Kiskun megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szak­emberei adtak tanácsot: a babzsizsik az érés kezdetén már megtámadhat­ja a növényt. Tojásait a babhüvelyre rakja, ekkor Chinetrin 25 EC-vel vagy Cecis 2,5 EC-vel védekezhetünk el­lene. Betakarítás után alaposan válo­gassuk át a babszemeket. Legjobb, ha a nem egészségeseket elégetjük. Jó megoldás, ha a „tisztára” váloga­tott termést 1—2 hétig a hűtőszek­rény mélyhűtőjében kifagyasztjuk. Szelei István kecskeméti olvasónk tudni szeretné, vajon a hobbikertjé- ben fúrott kút vize iható-e? A Bács- Kiskun megyei Kommunális' Szol« gáltató Vállalat településtisztasági laboratóriumában térítés ellenében elvégzik ezt a vízvizsgálatot. Lényeges a talaj helyes táplálása TT Ha nem akarjuk, hogy ker- tünk talajának termőereje csökkenjen, a növények által évente kivont tápanyagot rend­szeresen pótolnunk kell. A leg­értékesebbek a szerves trágyák, mert ezekben a növények és a talajlakó élőlények számára egyaránt nélkülözhetetlen összes ásványi tápanyag megtalálható, még a mikroelemek is. A mű­trágyákban egy vagy legfeljebb három ásványi tápelem van (nit­rogén—foszfor—kálium). Hátrá­nyuk, hogy nem . tartalmaznak szerves anyagot. A szerves trá­gyák nagy értéke, hogy a talaj- lakó élőlények energiaforrásául is szolgálnak, miközben a talaj kedvéző sajátságainak a kialakí­tásában olyan fontos szerepet ját­szó humusz is keletkezik. A szerves trágyák lazítják a talajt, javítják szerkezetét, nö- vélik víztartó képességét, segítik a hasznos mikroorganizmusok szaporodását. Bár a műtrágyák nem'aktív mérgek, de általában erősen maró hatásúak, és sok hasznos talajlakó mikroorganiz­must elpusztítanak. Túlzott és .ötletszerű felhasználásuk egyér­telműen káros. Hatásukra köny- nyen megbomlik a növények terT mőegyensúlya, a szükségesnél na­gyobb mértékű lesz a növekedés, a szövetek fellazulnak, az ilyen növény hajtásait könnyebben megtámadják a kórokozók, a kár­tevőik. A termés víztartalma meg­nő, szárazanyag-, cukor-, savtar­talma, tárolhatósága csökken. A szerves trágya kijuttatásával sok­kal könnyebb a növényeket ter­mőegyensúlyban tartani. Kiskert­ben, kistermelői területen első­sorban ezt használjuk. Ha nehéz érett istállótrágyához hqzzájutni, célszerű komposzttrágyát készí­teni. Ennek elősegítésére ma már kétféle bioaktív humusztrágya is akad. A szuperkomposztot a Fü­zesgyarmati Szálastakarmányter­mesztési és Juhtenyésztési Rend­szer gyártja és forgalmazza (Bé­késcsaba, Kinizsi u. 4.). A Cofu- nát a Badacsonyi és a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság készíti, és a megyei AGROKER vállalatok forgalmazzák. Ezek a talajéletre kedvező ha­tású, mikroszervezetekben gaz­dag humusztrágyák kiválóan al­kalmasak a leromlott vagy pan­gó tálajélet felélénkítésére. Ah­hoz azonban, hogy szaporodásuk és aktív tevékenységük a későb­biekben is akadálytalanul érvé­nyesüljön, szükséges, hogy a ta­laj már rendbehozott és szerves­anyaggal feltöltött állapotban legyen. A komposzthalomba ke­verve mindkét humusztrágya ki- j válóan alkalmas az érési folya­tnátok meggyorsítására. Összeállította: Gál Eszter Gondos előkészítés — sikeres aratás Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MÉM főosztályvezetőjével A búzatermelést mindig megkülönböztetett figyelem kí­sérte hazánkban. Érthető ez, hiszen a búza a kenyérnek, a legfontosabb népélelmezési cikknek az alapanyaga. Manap­ság azonban már nem csak erről van szó. A megtermelt ga­bonának — vagyis a kalászosoknak éá kukoricának — mind­össze 10—12 százalékát értékesítjük emberi fogyasztásra, 12—15 százalékát exportáljuk; a többit pedig takarmányként hasznosítjuk* Ezzel persze nem csökkent a gabona szerepe a gazdaságok és az ország életében, hiszen a takarmányból is hús lesz, élelem és exportálható termék. A gabona tehát a jövőben is egyik legfontosabb termény a magyar mezőgazdaságban. A termelés helyzetéről Kovács Istvánnal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk. — Márciusban és ápri­lisban még féltettük az idei kalászos gabonater­mést. Kedvezőtlen volt az időjárás a növények fej­lődésére, s a szakemberek akkor nem is reméltek nagy termést. Az aratás befe­jeztével, hogyan értékel­hető az idei gabonatermés? — Megint igaza lett a régi né­pi bölcsességnek: hűvös május asztagot rak. Más szóval, később az időjárás pótolta kora tavaszi mulasztását, s az idén jó termést takarítottak be a gazdaságok. Megtermett az ország kenyere, elegendő lesz az abraktakarmány, jó közepes .kukoricaterméssel számolva. Kifogástalan a ke- nyérnekvaló minősége, kedvező a búza hektolitersúlya, sikértar­talma. A kedvező időjárás per­sze kevés lett volna a sikeres ga­bonatermeléshez. A gazdaságok­ban jól szervezték a vetést, a növények ápolását és a betaka­rítást is. Mindenütt gondoskod­tak az aratókról, s így semmi nem rontotta a munka ütemét. — Az alkatrészellátást sem? Sok helyütt panasz­kodtak a hiányzó alkat­részek miatt. — Tény: a gazdaságok anyag- beszerzői nem mindig, és nem mindenütt azt az alkatrészt kap­ják, amit keresnek. De az is igaz, hogy ahol jól felkészültek az aratásra, zökkenők nélkül, mehetett a munka. Az alkatré­szekkel kisegítették egymást a gazdaságok, jól, működött a ke­reskedelmi és 'a Mezőgép Válla­latok aratási ügyelete is, így nem volt olyan akadály, ami miatt központilag is szükség lett vól- na a beavatkozásra. Az együtt­működés már esztendők óta jel­lemzi az aratókat. Az ország északi részéről délre vonulnak a kombájnok aratás kezdetekor, majd később mindenki vissza­kapta a segítséget. Ezen túlme­nően még nemzetközi együttmű­ködésnek is tanúi lehetünk. Az idén mintegy 300 kombájn és 50 teherautó érkezett Csehszlová­kiából aratásra. — A hazai gazdaságok­nak érdekük is az együtt­működés, a termelés fej­lesztése, mert ' elkötelez­ték magukat a gabonater­melés mellett. A szántóte­rület 62—63 százalékán ga­bonát vetnek. — A gabonatermelés értéke 50 milliárd forint évente. Ezen túl még mintegy 80—90 milliárd forint érték megalapozását te­szi lehetővé az állattenyésztés ré­vén. Ebből következik, hogy a jelenlegi termelési szerkezet mellett a gabona olyan bevételi forrás a gazdaságoknak, amely nélkül az eredményes vállalati gazdálkodás elképzelhetetlen. —«Jól tudják ezt a nagy­üzemi vezetők, hiszen a ga­bonát az úgynevezett „pén­zes növények" között tart­ják számon. Milyen a ter­melés jövedelmezősége? — A statisztika szerint az el­múlt hat esztendőben a búzater­melés költségei 40 százalékkal, a kukoricatermelésé 50 százalék­kal emelkedtek. Ugyanebben az időben az értékesítési ár a bú­zánál csak 10 százalékkal, a ku­koricánál 19 százalékkal növe­kedett. A gabona mégis marad­hatott a „pénzes növények” kö­zött. Egyrészt, mert más növé­nyeknél rosszabbá^ az arányok, másrészt a termelési színvonal emelkedése ellensúlyozta kür lönbségeket. Jélehle^ j iszáí: f ó- / rint1 %rihélési költségre áS^ábo-4 natermelésben átlagosan 30 fo­rint jövedelem jut. A gabona te­hát megőrizte jövedelemtermelő képességét. Erre persze számos intézkedés is született. Korábban a gaibonatermelési prémium, most a felvásárlási árak emelé­se ösztönöz a termelés bővítésé­re. Ezt indokolja a gabonának a hazai ellátásban és a? exportban betöltött szerepe. — Gyakran hangzik el, hogy a mezőgazdaságunk drágán termel. All ez a ga­bonatermelésre is? — Nem lehet azon vitatkozni, hogy még mérsékelhetők a ter­melési költségek. Az idén vannak gazdaságok, amelyek hektáron­ként több mint nyolc tonna bú­zát termeltek, de olyanok is, ame­lyek csak 3—4 tonnát. Az ilyen nagy különbségek természete,- sen nem maradnak hatástala­nok a termelési költségek alaku­lására sem. Egyértelmű a követ­keztetés: a gazdaságok egy része olcsóbban is termelhetne. — A gabonatermelés­hez napjainkban szerve­sen hozzátartóznak a prog­ramok. Eddig három in­tenzív termelési program indult útjára. Beváltották, a hozzájuk fűzött reménye­ket? — Nézzük a számok tükrében. Az első program 1980-ban indult 134 ezer hektáron. Már az első esztendőben 0,26 tonnával növe­kedett a búza, 1,9 tonnával a ku­korica hektáronkénti átlagter­mése. Az első ütem három év alatt búzából 84 ezer, kukoricá­ból 375 ezer tonna többlettermést adott. Az elmúlt évben befejező­dött a második ütem 156 ezer hektáron. Tavaly elkezdődött a harma­dik ütem megvalósítása 300 ezer hektáron, és 10 milliárd forint befektetéssel, összességében az eddigi gabonatermelési progra­mok és a hozzájuk kötődő beru­házások 600 ezer hektáron teszik lehetővé a legkorszerűbb terme­lési technológia alkalmazását. — E beruházásoknak rendkívül örültek a gaz-, daságokban, hiszen mint mondják, ez az egyetlen számottevő lehetőség a fej­lesztésre. Másfelől szük­ség is volt rá, mert elavult a géppark. — A termelési programok egyik célja természetesen az volt, hogy segítsék a termelés feltételeinek megteremtését. Jó fajtáink van­nak, jelentősen növekedett a mű­trágya-felhasználás, ugyanakkor a gépesítés színvonala nem tu­dott ezekhez felzárkózni. Közis­mertek a gazdaságok .panaszai, miszWiÄt a tápanyag-Visszapótí ’'lás é& 'á hövényvédélem gépeinek műszaki színvonala elmaradott, a kombájnok egy részének kicsi az áteresztőképessége. Kevés a tárolótér, a termés egy részét szükség tárolókban kell elhe­lyezni. E gondok enyhítését is szolgálják a .gabonaprogramok. A termelés feltételeit ugyanis meg kell teremteni, mert anél­kül nem növekedhet a gabona- termelés. V. F. J. Életem öröme: a családom és a munkám — Elégedett vagyok-e a helyzetemmel, az életemben ed­dig elértekkel? Én azt válaszolom, igen, és azt vallom, aki szeret dolgozni, boldogul is, szinte mindent elérhet, amit akar- Munkásember voltam világéletemben, s nemi mond­hatom, hogy könnyű volt az életem, különösen a kezdet. Kiskunfélegyháza határában egy tanyában nőttem fel. Édes­apám valamikor 'cipész volt, de a 30-as évek közepén abbahagyta a mesterségét, a tanya körül hat holdon gazdálkodott, és anyám­mal együtt nevelte kilenc gyer­mekét. A cipész szakmáról édes­apámtól sokat hallottam, már akkor, gyermekkoromban úgy döntöttem, hacsak lehet, folyta­tom az ő mesterségét. Sikerült 1047-ben egy kisiparosnál kita­nulnom a szakmát, majd a kato­nai szolgálat letöltését követően 1951-ben a kecskeméti cipőígyár- ban vállaltam munkát. Rövide­sen megnősültem, és a feleségem is ide került. Mikor 1958-ban megalakult a félegyházi gyár, azonnal hazatértünk, azóta is itt dolgozunk mind a ketten. Az elmúlt harminchárom esz­tendő nem telt el eseménytele­nül. Mivel a kecskeméti gyárban kitanultam a talpvarrógép keze­lését, ezen folytattam a félegyhá­ziban is. Nemcsak szeretem ezt a munkáit, hanem sikerült úgy dolgoznom, hogy kiérdemeltem vezetőim és munkatársaim elis­merését, megbecsülését is. Szinte meg sem tudom számolni, hogy az elmúlt években hány kiváló dolgozó jelvényt, óklevelet kap­tam. Szocialista brigádot is ala­kítottunk, amelynek tagja va­gyok. Vállalásainkat rendre túl­teljesítjük, és évről évre kapunk elismerést, elnyertük a bronz mellett az ezüstfokozatot is. Megtiszteltetés volt számomra, amikor 1965-ban felvettek a párt soraiba, és nem sokkal később pártcsoport-bizalminak is meg­választottak. Tizenegy kommu­O Csányi Miklós munka közben. nista társammal- együtt nemcsak a gyár dolgait vitatjuk meg rend­szeresen csoportértekerieteinken, hanem a hül- és belpolitikában történteket is. Természetesen munkatársaimmal, a párton ki- vüiliékkel ugyancsak szóba kerül­nek ezek a dolgok, különösen a munkánkkal, helyzetünkkel ösz- szefüggő teendőkről beszélünk, arról, hogy napjainkban a mun­kásemberek megbecsülését, ne­künk jobb minőségű termékek­kel kell,/ hogy úgy mondjam, „viszonozni”. ■Ami a családomat illeti; fele­ségem most is itt dolgozik a gyár­ban a .másik szalagon, a lányom ruhaipari technikus lett, a szom­szédos Habselyem-üzem a mun­kahelye — jelenleg, unokámmal odahaza van gyesen. Van egy kis hdbbitelkemj ' ahová 3 szabad időmben, a hétvégeken kijárok, jólesik egy kis kertészkedés, és a konyhára is kell, amit ott meg­termelek. Az élet örömét számomra a családom és a munkám jelenti. A nyugdíjig van még három évem, de lehetséges, hogy ezt még meg is hosszabbítom ... Elmondta: Csányi Miklós, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának szakmunkása Lejegyezte: Opauszky László 9 A szalag másik oldalán dolgozik Csányi Miklósné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom