Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

1984. augusztus 22. tt PETöíl NEPE • 9 Az alkotmány születésnapját köszöntötte az ország (Folytatás az 1. oldalról.) cán Gyenes András, a KEB el­nöke-. — A továbbiakban szólt a szo­cialista építőmuhka eredmé­nyeiről, a tennivalókról: — Az eredmények és a gondok tükrében — mondhatni törvény­szerűen — még élesebb megvi­lágításba kerülnek az olyan je­lenségeik, mint a felelőtlenség, a rossz munlka, az állampolgári fe­gyelem lazaságai, ezek elnézése, a társadalmi tulajdon megsér­tése, az élősdiség. Ezek termé­szetes éllenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy min­denki, aki illetékes, határozottab­ban, következetesebben lépjen fel minden ilyenfajta kártékony jelenséggel szemben. A nagyobb rend megteremtése minden szin­ten — kis és nagy beosztásban egyaránt — a saját munkáért ér­zett felelősség erősödését felté­telezi. A magyar munkások, pa­rasztok, értelmiségiek szakér­telme és szorgalma volt és ma­rad a legfőbb biztosítéka annak, hogy nemcsak megőrizzük, amit elértünk, hanem megteremtődnek a feltételei a gyorsabb előrehala­dásnak, és ennek mértékében az életszínvonal, a nép jóléte emel­kedésének. Az előadó ezután nemzetközi kérdésekről szólt, majd beszédét a következő szavakkal zárta: — Az elkövetkező időszákban nemcsak hazánk felszabadulása közelgő negyvenedik évfordu­lójának méltó megünneplésére készülünk, hanem több más fon­tos politikai eseményre is, ame­lyek közül kiemelkedik orszá­gunk vezető, erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a XIII. kongresszusa. Az esemény fogadását azok a munkaverseny- felajánlások fejezik ki a legjob­ban, amelyek a felszabadulás 40. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére bontakoztak ki. Olyan kongresszusra készülünk, amely önkritikusan — eredmé­nyeket és hibákat számbavéve — fogja megjelölni azt az utat, ame­lyen a következő öt évben min­den bizonnyal sikeresen fogunk haladni. Strandavatás Kiskunmajsán Pontban tíz, órakor befutott a fáklyával a staféta utolsó embe­re. Hófehér egyenruhás diákze­nekar, az NDK-beli lommatzi fiatalok pattogó ütemű menetze­nével köszöntötték az összegyűl­teket, majd a helybéli tanulók fúvószenekara is megmutattatok sem járatlanok a jókedvre ser­kentő indulók játszásában. Mindez augusztus 19-én, délelőtt történt Kiskunmajsán, a termál­fürdő ünnepélyes megnyitásán. Az ünnepségen megjelent Ro-' mány Pál, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei bizottságának első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Nagy Ist­ván, a városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára, Tóth István, a nagyközség or­szággyűlési képviselője. Dr. Tóth Károly, a Kiskunsá­gi Nemzeti Pank igazgatója ava­tóbeszédében az ember és a ter­mészet szoros kapcsolatáról szólt, kiemelve, hogy a jól vég­zett munkához milyen elenged­hetetlen feltétel a tartalmas pi­henés, kikapcsolódás. A nemzeti­színű szalag átvágásával felava­tott termálfürdőben — amely­nek vize a harkányihoz hasonlít­ható — valóban felüdülést ta­lálnak majd a környékbeliek és az ide látogatók. • Első fürdőzők az új meden­cében. Dr. Vedres Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke ezután köszö­netét mondott a rendkívül gyors tempójú építkezésben részt ve­vőknek, majd Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV elnöke a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának „Kiváló termelő­szövetkezeti munkáért” kitünte­tést nyújtotta át Váradi Károly elnökhelyettesnek, aki legfőbb szervezője, koordinátora volt a strandépítésnek. Bár az időjárás mostoha volt,- hideg szél fújt, jó néhányan meg­fúrod tek Majsa első, régen óhaj­tott strandján. Akinek nem aka- ródzott fürdőruhára vetkezni, ze­nét hallgatott, népi táncosok mű­sorában gyönyörködhetett. Vagy megtekinthette azt a makettet, amely gyógyszállójával, kem­pingjével, sportpályáival az el­következendő években folyama­tosan megvalósul. Igazi idegen- forgalmi hellyé növekedve Kis- kunmajsa is bekapcsolódik a ha­zai és külföldi turizmus, a ven­déglátás országos vérkeringé­sébe. Munkás—paraszt —értelmiségi találkozók Kecskeméten Az alkotmány-napi munkás— paraszt találkozók évtizedekre visszanyúló hagyományát Kecs­keméten is ápolják. Tavaly a vá­ros és környéke mezőgazdasági üzemei voltak a házigazdák; az idei ünnep előtti napokban 11 kecskeméti vállalat dolgozói lát­ták vendégül a termelőszövetke­zetek. állami gazdaságok — és első alkalommal az értelmiségie­ket tömörítő intézmények dolgo­zóit. Korábban is vettek már részt értelmiségi küldöttek a rendezvé­nyeken, de a Hazafias Népfront városi bizottsága kezdeményezé­sére mos\ rendeztek először szé­lesebb körben munkás—paraszt— értelmiségi találkozókat. A ven­dégek köre másokkal is bővült. Először hívták, meg a találkozók­ra a Kecskemét körzetéhez tarto­zó községek dolgozóit, akik a magnetofongyár, a Habselyem, a SZIM, a MEZŐGÉP és az Ezer­mester Ipari Szövetkezet vendé­gei voltak. Éz utóbbi találkozó résztvevői — a házigazdák mel­lett a reszelőgyár és az orgová- nyi Sallai Tsz és Egyetértés Szak- szövetkezet — szakmai kapcsolat­ban is állnak, a szövetkezeti mel­léküzemágak termékeit Kecske­méten használják fel. Három üzem Budapest XI. ke­rületéből, a várossal baráti kap­csolatokat ápoló Kelenföldről is fogadott vendégeket. A konzerv­gyárba a Kertészeti Egyetemről, a Baromfifeldolgozó Vállalathoz a Panyova Keltex üzemétől, míg a Zománc és Kádgyárba a 43. számú Építőipari Vállalattól ér­keztek küldöttek. A 'találkozókon mindenütt részt vettek a Hazafias Népfront váró. si bizottságának tagjai. A ven­déglátók igyekeztek kitenni ma­gukért — az üzemlátogatás, kul­turális műsorok, baráti beszélge­tések mellett az ott dolgozók munkáját jelképező ajándékokkal leoték meg vendégeiket, akik vi­szont az új kenyeret adták át ünnepélyesen az ipari munkások, nak. s beszámoltak az aratásról, az idei terméskilátásokról. A hangulatos rendezvények idén is hozzájárultak a város gazdasági egységei, a különböző területeken dolgozó emberek kaDcsolatainak erősödéséhez. Az értelmiségi küldöttek felajánlot­ták. hogy jövőre szívesen vendé­gül látják a mezőgazdasági és ipari kollektívák képviselőit. Tsz-alapitókra emlékeztek Hercegszántón „Albban a faluban, ahol ilyen szép nagy házakat építenek, ahol a kultúrának ekkora rangja van, ahol a nemzetiségi hagyo­mányok így virágoznak, ott az emberek életkörülményei alapve­tően jó irányiba fejlődnek, s csak egyet lehet kívánni: éljenek még sokáig így, békében és barátság­ban.” — Papp György, a bajai pártbizottság első titkára mond­ta ’ezt augusztus 19-én Herceg- szántón, ahol az alkotmány és a kenyér ünnepét összekötötték egy másikkal: e napon emlékeztek meg a helyi Lenin Termelőszö­vetkezet fennállásának 25. és az első közös gazdaság — a hódunai Dózsa Termelőszövetkezet — megalakulásának 35. évforduló­járól. Ez .alkalomból többen is felidéz­ték a kezdeti időszak nehézségeit. Idős Leheda György, az egyik alapítóig elmondta például, hogy a hercegszántói Felszabadulás Termelőszövetkezetet tizenegy család alapította meg összesen 296 holdon, de a szántáshoz nem volt lovuk, a csátaljaiaktól kér­tek kölcsön kettőt. Tanulságos volt összevetni e régi emlékeket a mai helyzettel, amelyet Szur- csik János, a Lenin Tsz jelenlegi elnöke ismertetett: a falu egyet­len kollektívába tömörült paraszt­sága 5300 hektárnyi területet művel, kereken negyven erőgép­pel (köztük több,- nagy teljesít­ményű berendezéssel). S hogy milyen eredménnyel, annak érzé­keltetésére elegendő talán egyet­len példa is: a régiek örültek, ha 18—20 mázsányit takarítottak be egy hektárnyi területről, az idén viszont sikerült elérniük ennek többszörösét. E sikert is ünnepelték a kitün­tetések és a jutalmak átadásával (ketten — Pánesity István nyug­díjas tsz-elnök és idős Lebeda Gyöngy nyugdíjas tsz-tag — Ki­váló termelőszövetkezeti mun­káért kitüntetést kaptak, nyolcán pedig ingyen tehetnek körutat a Szovjetunióban), a budapesti Fáklya Együttes nemzetiségi tán­cokat bemutató, színvonalas mű­sorával és a délutáni sportesemé­nyekkel, amelynek fő száma a helyi és a vaskúti focisták baj­noki rangadója volt. A mozgal­mas nap utcabállal ért véget.. Bács-Kiskun megyeiek a fővárosban Augusztus 20-án népes Bács- Kiskun megyei küldöttség vett részt a főváros XI. kerületében megrendezett alkotmánynapi ün­nepségsorozat rendezvényein. A sokemeletes háztömböktől körül­ölelt Kelenföldi Szabadidő Park színpadán a délutáni órákban igazi Bács-Kiskun megyei han­gulatot teremtettek a résztvevők. A nagybaracskai néptáncegyüt­tes, a vaskúti német táncegyüttes mellett a kalocsai Szép Ilona műsora és a kecskeméti Szokolay Péter produkciója egyaránt nagy sikert aratott. Bács-Kiskun megye és a fővá­ros XI. kerülete közötti egyre szorosabbá váló együttműködés jegyében . került sor a nagyba­racskaiak által hozott új kenyér ünnepélyes megszegésére, átadá­sára. NYOLCVANŐTEZEB EMBERT ÉRINT v. m 1 mm Béremelés a kereskedelemben Az idősebbek még jól emlékeznek arra a kor­szakra, amikor a kereskedelmi munkának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az ér­tékítélet abból a hibás szemléletből táplálko­zott, ami szerint a kereskedelem nem értéknö­velő tevékenység. Ennek a felfogásnak máig is ható következményei voltak; hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakképzés, és a kereskedel­mi dolgozók bérét igen alacsonyan állapították meg. A vásárlóknak is előnyös Bár azóta évtizedek teltek el, a szakma anya­gi és erkölcsi megbecsülése még mindig nincs 'reális szinten'. A kereskedelmi dolgozók bére mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a népgaz­dasági átlagnál. Ez az elmaradás az idén némi­leg mérséklődik, mivel a kormány a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy az élelmiszer-kereskede­lemben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét júliusi elsejei hatállyal 7 százalékkal növeli. A bérpolitikai intézkedés mintegy 85 000 dol­gozót érint az élelmiszer-kiskereskedelemben, az élelmiszer-nagykereskedelemben, és az iparcikk­áruházak élelmiszer osztályain. Azokat, akik fi­zikai munkát végeznek: liszttel, cukorral, olaj­jal, sörrel, üdítővel teli dobozokat, rekeszeket emelnek, raknak, magas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak lépcsőkön tudják megközelíteni. Mint mindannyian látjuk, az élelmiszerbolti eladók szinte kizárólag nők, ami nem csupán a munka megerőltető volta miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcsődék köztudottan nem alkalmazkodnak a boltok nyit­vatartási idejéhez. De akinek történetesen nincs kisgyereke, annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakosság igénye diktál, mert — hogy mást ne is mondjunk — mi természetesen ra­gaszkodunk ahhoz, hogy szombaton, szabad szombaton is tudjunk vásárolni. Hogy mennyire nem vonzó az élelmiszer-ke­reskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a külön­féle szakmák közül éppen az élelmiszerboltokat sikerült eddig a legkisebb arányban szerződéses üzemeltetésbe adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkalmazottként dolgozzon az ABIC-árúházafcban, s községi kis boltokban. Ez a tény pedig mindannyiunkat sújt, mert minél kevesebb az eladó, a pénztáros, annál hosszadalmasabb, nehézkesebb a minden­napi bevásárlás. Differenciáltan A szakmai szakszervezet, a KPVDSZ legutób­bi kongresszusán már úgy foglalt állást, hogy a vásárlási körülmények további romlását meg­akadályozandó is szükséges javítani a kereske­delmi dolgozók anyagi megbecsülését. A válla­latoknak és az áfőszeknek erre viszont alig van módjuk, hiszen igen kis árrésből gazdálkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bérpreferenciával segíti, az élel­miszer-kereskedelem dolgozóit. A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk érté­kelni, ha meggondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben tizennégy szakma kért adómentes bérfelhasználási lehetőséget a kor­mánytól, s a rendelkezésire álló pénzből csupán háromnak jutott: a melegüzemekben folyamato­san• dolgozóknak,.az alsó- és középfokú oktatás­ban dolgozó pedagógusoknak, és az élelmiszer- kereskedelem hálózati dolgozóinak. A kormány és a szakszervezet azt is megszab­ta, milyen elvek alapján kell a kapott pénzt el­osztani. Alapelv, hogy minden érintett dolgozót béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész­munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkozta­tottakat is. Kihagyni csak azokat szabad és kell, akik a jogszabály vagy a kollektív szerződés sza­bálya szerint nem kaphatnak béremelést. A legkevesebb emelés havi 150 forint, illetve — részmunkaidőben vagy nyugdíj mellett fog­lalkoztatottak esetében — ennek időarányos ré­sze. Az ezen felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lényegesen jobban keil emelni azok bérét, akik nagyobb gyakorlat­tal és szakképzettséggel rendelkeznek, egyenletes teljesítményt nyújtanak, munkájukat az átlagos­nál is nehezebb körülmények között, kedvezőt­lenebb időbeosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden fázisában példamutatóan közre­működnek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyabb 'béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a budapesti agglo­meráció, illetve az 500—1000 lakosú települések üzleteiben dolgoznak. Ami természetesen más­felől azt jelenti, hogy jócskán lesznek, akik az átlagos 7 százaléknál kisebb béremelésben ré­szesülnek. A Belkereskedelmi Minisztérium levélben tá­jékoztatta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket a pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keretösszeg felhasználásáról a gazdál­kodó szerv vezetője a bizalmi testülettel egyet­értésben dönt, és a dolgozó alapbérének megál­lapítása a szakszervezeti bizalmival egyetértés­ben történik. A béremelés visszamenőlegesen, július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dolgozó értesítést kap a fizetésemelés mértékéről. G. Zs. MEGTEREMTETT FELTÉTELEK A körzeti orvos Amikor tíz esztendővel ezelőtt elfoglalta a körzeti orvosi állást Balotaszálláson dr. Jósa Zoltán, maga sem gondolta, hogy az el­következendő években ilyen szo­ros szálak fűzik a kicsiny falu­hoz; a homokos földeken a meg­élhetésért keményen megküzdő emberekhez. Most már bevallhat­ja, hogy akkor elsősorban a lakás „csábította”, az önálló otthon megteremtésének lehetősége. Fe­leségével — aki körzeti ápolónő­ként mellette dolgozik — két kis gyermekével egy évtized alatt sikerült megvalósítani azt az ember-meleg környezetet, amely nélkül választott hivatásának sem ..élhetne. — Az első években Kisszállás és« Zsana is hozzám tartozott, szinte ki sem mozdulhattam. Ha bementem Halasra, mindig az járt a fejemben: nem keresnek-e éppen? A CB-rádió nekem 1979- ben 500 márkába került. Viszont nyugodtan végezhetem a munká­mat, ha valami adódik, a fele­ségem utánam szól, s perceken belül ott vagyok, ahol gyors szükség van az orvosi segítségre. Mert a kétezer-száz lelkes kör­zetemnek felénél több lakója ta­nyán él. Több mint tízezer hektár területen, Öttömöstől Halasig, Zsanától Kunfehértóig ... A másik fordulópont az éle­temben a központi körzeti orvo­si ügyelet létrehozása volt. Bár a betegek kezdetben idegenked­ve fogadták, az előnyeit megis­merve megváltozott a vélemé­nyük. Például Kisszállásra el­mentek az ügyeletes orvoshoz, utána be Halasra gyógyszerért, azután vissza. Most már tudják, hogy mindez egy úttal egysze­rűbb. Nekünk is könnyebb, a hétvégi két pihenőnap alatt le­hetőség van a regenerálódásra, a kimozdulásra. Két évvel ezelőtt készült el a körzeti orvosi rendelő és a cse­csemőgondozó épülete. Tanácsai­mat, észrevételeimet megfogadták a tervek készítésénél, s' így a rendelőnek szánt „hodály” he­lyett két kisebb helyiséget alakí­tottak ki. Így mód nyílik arra, hogy ha a beteg legbizalmasabb dolgairól kíván négyszemközt velem beszélni, magunkra csuk­hassuk az ajtót. Otthonos szívességgel mutatja be a délelőtti rendelés után el­néptelenedett „házat”. Mindenütt tökéletes tisztaság, a jőízlésre valló dekoráció, függönyök, te­tt Dr. Jósa Zoltán. (Kispéter Imre felvétele) rítok. Az épület elkülönített ré­szében a tanácsadó: itt fogadják a kismamákat. Van még gyógy­szertár is, a felírt receptre azon­nal kiváltható az orvosság. — Az adottságok így ideálisak — mondja dr. Jósa Zoltán. Azt már dr. Gubacsi László megyei főorvos mondta el, hogy az egész­ségügyi alapellátás mintaszerű megteremtéséért a szerény, de céltudatos, hivatástudattal dol­gozó orvost méltán illeti elisme­rés ... N. M. CSAKNEM 13 EZER ÚJ LAKÁS AZ ELSŐ HÉT HÓNAPBAN Erőfeszítések a jobb anyagellátásért Az építőipar kivitelező vállala­tai és szövetkezetei az év első hét hónapjában — az ÉVM je­lentése szerint — csaknem 13 ezer új otthont adtak át az országban, s ezzel idei előirányzatuk 34,6 százalékát teljesítették. Ennél va­lamivel előbbre tartanak az ÉVM és tanácsi vállalatok, amelyek éves átadási kötelezettségük 36 százalékát váltották valóra eddig. Időarányos tervét 12 ÉVM válla­lat teljesítette túl, és közülük a Duna—Tisza közi és a Heves me­gyei vállalat másfélszer annyi, a Vas megyei és a Nógrád megyei pedig mintegy kétszer annyi új otthon építését fejezte be. mint a múlt év elsső hét hónapjában. A kivitelező vállalatok és szövet­kezetek jelenleg több mint 45 ezer lakás építésén dolgoznak, s ebből az év utolsó öt hónapjában még mintegy 24 ezer otthon mun­kálatait kell befejezniük, hogy teljesíthessék idei átadási kötele­zettségeiket. Az építőanyagipar túlteljesítet­te időarányos előirányzatát, első­sorban a sajátház-építők köré­ben legjobban keresett termékek­ből. Falazóanyagokból — főként a szombat-vasárnapi munkával — 24 millió kis méretű téglának megfelelő kézi falazóelemmel, va­lamint üreges és tömör téglával készítettek többet, mint tavaly ilyenkor. Ez a többlet csaknem 1900 családi ház felépítéséhez ele­gendő. Tetőcserépből majdnem négymillióval gyártottak többet az egji évvel ezelőttinél, ám ez is kevés, s ezért az építőanyag-ke­reskedelem külföldi beszerzések­kel egészíti ki a hazai ellátást. Lényegesen nagyobb a kínálat vasbeton födémgerendából, amelyből 27 százalékkal, csaknem másfél millió méterrel többet ké­szítettek, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül megduplázták a lágy­vasas vasbeton födémgerenda tér. melését. Ugyancsak több mint 20 százalékkal bővítették a födém­palló és a panel termelését. Aj­tóból és ablakból is bővült *a ter­melés egy-két százalékkal, de ezekből a termékekből is import- beszerzésekkel javítják az ellá­tást. Várhatóan megnő a keres­let a szigetelőanyagok iránt a rö­videsen életbe lépő és a korábbi­nál jóval szigorúbb hőtechnikai szabványok miatt. A fokozódó ke­resletet megelőzve, az év első hét hónapjában 70 százalékkal több szigetelő gyapot és rost készült, mint a múlt év azonos időszaká­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom