Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

IDŐJÁRÁS Várható IdSJáris as ország terüle­tén ma estig: Marad a .túlnyomóan napos Idd. legfeljebb északkeleten nö­vekszik meg tddnként erSsebben a felhőzet, de számottevő esO ott sem lesz. Mérsékelt marad a változó Irányú szél. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 13—26 fok kflzOtt alakul. 1 ... — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az alkotmány születésnapját köszöntötte az ország AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 196. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 22. szerda--t P árt- és állami küldöttség utazott Romániába Gáspár Sándornak, a Magyiar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökéinek vezetésével, a Komán Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa meghívására kedden magyar párt- és állami küldöttség utazott Bukarestbe Románia felszabadulása 40. évfordulói álnak ünnepségeire. A delegáció tagjai: Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója és Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete, aki a román fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és állami küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Nagy 'János külügyminisztériuma államtitkár és Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ott volt- Nicolae Veres, a ro­mán Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A küldöttség kedd este megérkezett Bukarestbe. A delegációt a repülőtéren Nicolae Constantin, az RKP KB PVB tagja, a Román Szakszerveze­tek Általános- Szövetsége Központi Tanácsának elnöke köszöptötte. Termelési Nagydíj a fajszi Kék Duna Tsz-nek mm ll Kedden ismét ünnepeltek a faj­szi Kék Duna Tsz-ben.' A 3,1 ezer hektáros szövetkezet gazdái olyan sikeresen dolgoztak az elmúlt esztendőben, hogy kiérderhel- ték a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter által adomá­nyozott Termelési Nagydíjat. A fajszi szövetkezet a MÉM Statisz­tikai és Gazdaságelemző Köz­pontjának értékelésé szerint 1983-ban a gazdálkodás főbb mu- 7 tatói alapján Bács-Kiskun vala­mennyi nagyüzemét megelőzte, és országosan is az elsők közé emelkedett. A Kék Duna Tsz magas szín­vonalú gazdálkodásáért hosszú esztendők óta számos elismerést kapott. Gazdálkodása j egészé-' ben a mezőgazdasági termelés­re, aZ alaptevékenységre épül, s a termékek teljes, vagy magas fokú feldólgozásán, forgalmazá­sán alapszik. Jól kihasználja az öntözéses gazdálkodás lehető­ségeit, hiszen szántóterületének 52 százalékát öntözi. Kiaknázza ( a másodtermesztés által nyúj­tott előnyöket is a kertészeti nö­vények és a takarmányfélék ter­mesztésében. Jellemző, hogy a csapadékhiá­nyos 1983-as esztendőben meg­közelítőleg 1200 hektár kalászos területén 5,8 tonnás átlagtermés­sel fizetett a kenyérgabona, s 10 tonnás kukoricatermést takarí­tott be hektáronként a fajszi szö­vetkezet. Napraforgója több száz hektáron 2,4 tonnás átlagot adott, és az' 1983-ban 265 hektáron mű­velt fűszerpaprikának 16,1 ton­na lett a hektáronkénti hozama. Az elmúlt esztendőben haíszáz- kilencvenegyen dolgoztak a Kék, Duna Tsz-ben, munkájuk együt­tes eredménye a 199 milliós> ter­melési érték, valamint a 81 mil­lió forintos szövetkezett ered­mény. A dolgozók évi átlagjöve­delme 56,4 ezer forint fölé emel­kedett. Axtermelési, gazdálkodá­si feladatokon kívül a fajszi sző-, vetkezet közössége a tagság szo­Gazdag műsorral, színes, látványos ren­dezvényekkel emlékeztek meg országszerte augusztus 20-án az alkotmány, az államala­pító István király és az új kenyér ünnepé­ről. Vasárnap délután katonai tiszteletadás­sal felvonták a budapesti Kossuth téren és a Gellért-hegyen az állami zászlót. Nagy je­lentőségű esemény volt a Mosonmagyaróvá- rott, majd másnap Tapolcán, Székesfehér­várott és> öpusztaszeren megtartott nagy­gyűlés- Határőrvárossá avatták ózdot és Szentgotthárdot, s a hagyományokhoz híven augusztus 20-án rendezték meg a Parlament előtt az ünnepélyes tisztavatást. Ugyancsak a szokásoknak megfelelően légi- és vízipa­rádé gyönyörködtette a fővárosban az ér­deklődők tízezreit, majd színpompás tűzi­játékkal zárult az alkotmánynapi ünnep programja. PQZSGAY IMRE: Fejleszteni kell a demokráciát — Augusztus 20. a népfront- politikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a, szövetséges dolgozó osztályúk, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnéze­tű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — mondta Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára a mo­sonmagyaróvári nagygyűlésen, majd szólt -a haladás hajtóerejét jelentő nemzeti közmegegyezés­ről, s arról a felelősségről, ame­lyet a Hazafias Népfront vállal az állampolgárok valóságos -köz­életi lehetőségeinek, ilyen irányú tevékenységének fejlesztésében. Ezután így folytatta: — Ha valamikor igaz volt, ak­kor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpolitika az em­berekkel váló jó gazdálkodás po­litikája. Most, amikor újabb len­dülettel látunk hozzá gazdaság­irányításunk fejlesztéséhez, a gazdasági viszonyok további de­mokratizálásához, látnunk keli, hogy gazdasági-termelési gond­jaink megoldásának kulcsa a tár­sadalomban, az emberekben, az KÖPECZI BÉLA: ösztönzőbb munkafeltételekben van, és nem a tárgyak, dolgok igazgatásában. Hazánkban biztonság, nyuga­lom van. A mai viszontagságos Világban (Magyarország értéke megnőtt polgárai szemében és a világ szemében egyaránt. Erre az értékre érdemes és kötelessé­günk vigyázni. Egy ilyen világ­ban a hazafiiság mércéje nem lehet más, mint az, hogy mit te­szünk a szocialista nemzeti egy­ség megőrzéséért, erősítéséért. En­nek az egységnek a fejlesztéséhez a demokráciát is fejleszteni kell. Az alkotmány ünnepén arra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, rétegek szö­vetsége, együttműködése, hívők és nemhívők egymás iránti köl­csönös megértése, a hazánkban élő nemzetiségek szabad érvénye­sülési lehetősége beépült rend­szerünk alapjaiba. Ez az együtt­működés, szövetség, amelyet őriz­ni kell, és a naponta változó hely­zetben újra megteremteni a fel­növekvő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoztatta Pozsgay Imre. vényes aranyszabály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény. Egy emberöltő alatt évszáza­dos lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk fejlettebb orszá­goktól nincs tanúinivalónk. Fej­leszteni kell a technikát, korsze­rűsíteni az ipar struktúráját, meg­javítani nemcsak a gazdaságban, hanem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munkáját, ma­gasabb szintre emelni az oktatás G Fúvószenekar szórakoztatta a közönséget Kecskemét főterén az ünnepen. (Az augusztus 20-1 me­gyei eseményekről szóló tudósí­tásaink a 3. oldalon olvashatók.) és a szakképzés színvonalát. Ezek mind előttünk álló feladatok, amelyek megoldása nélkül a vi­lágfejlődéssel nem tarthatunk lé­pést — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. SZŰRÖS MÁTYÁS: Optimizmusunkat tényekre alapozzuk Felemelkedésünk forrása a munka G Dr. Kapolyi László dr. Berta Jenő és Miskolczi János társasá­gában megtekintette a Kék Du. na Termelőszövetkezet fűszerpap­rika-tábláit. ciális és kulturális igényeinek kielégítésére évrlől évre tekinté­lyes összegeket költ. Saját erő­ből építették fel például a szö­vetkezeti házat, amelyben üzemi konyha, étterem és klub is mű­ködik. Saját költségén tartja fenn a fajszi sportkört, támogatja a KISZ-szervezetet, az úttörőmoz­galmat, az MHSZ-klubot, az öre­gek napközi otthonát, a községi művelődési házat, az óvodát, az iskoláit. (Folytatás a 2. oldalon.) — Minden évben augusztus 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban olyan események évfordulóiról emlékezünk meg, amelyek az egész magyar fejlő­dést meghatározták: az állam- alapításról és ahhoz kapcsolódóan korunk államának, a szocialista államnak az alkotmányáról: az 1945-ös földosztásról és ezyel együtt arról a nagy gazdasági- társadalmi-kulturális átalakulás­ról, amely Magyarországon az elmúlt évtizedekben végbement. Megemlékezünk egy olyan ese­ményről is, amely egyszerre az ember és a természet ünnepe: az aratás befejezéséről, és az új ke­nyér megszületéséről, s arról, hogy az emberi munka felemel­kedésünk forrása — mondotta bevezetőiben Köpeczi Béla mű­velődési miniszter az Ópusztasze­ren tartott nagygyűlésen. Ezután népünk régmúltjára visszatekintve emlékeztetett a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűlésére. Megállapította, hogy több mint ezer esztendővel ez­előtt a magyar törzsszövetségből újszerű állam kezdett kialakulni, aimeíy meghatározta a maga alap­törvényeit és igazságszolgáltatá­sát. A Pusztaszeren elindult fo­lyamatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden magyar nemzedéknek, hogy fenn­maradni csak akkor lehet, ha a korszerűt, az előremutatót, a 'ha­ladót fogadjuk el, és szemibeszál- lunk minden visszahúzó erővel, még ha azt a hagyomány meg is szentelte. — István király történelmi tet­te után több mint ezer évvel Ma­gyarország fejlődésében gyökeres fordulat következett be: megdőlt a régi osztálytársadalom, és meg­kezdődött egy új társadalom ki­alakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköztársaság alkot­mánya. Az alkotmány szelleme sugall­ja a demokrácia szélesítését és gyakorlásának hatékonyabbá té­telét. Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a társadalmi szervezetek egyre na­gyobb szerephez jutnak az élet minden területén, egyre tagoltab­bá és nyíltabbá válik a politikai és kulturális intézményrendszer, , az állampolgárok egyre több le­hetőséget kapnak az országos és . helyi ügyek intézésére. A de­mokrácia nem önmagáért való, hanem csak eszköz arra, hogy a közjó érvényesüljön. Ma is ér­— Mint európai pép, különös gonddal figyeljük a földrészün­kön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fejleményeket. Európa sa­játossága, hogy a történelem so­rán pozitív és negatív értelem­ben egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a világ más részelnek, sőt egészéinek sorsára is. Az el­múlt évtized első felében Európa példát mutatott abban, hogy a bizalom és az előnyök kölcsönös­sége alapján van lehetőség a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti kapcsolatok építé­sére, együttműködésük kibonta­koztatására — állapította meg Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára a székesfehérvári nagy­gyűlésen. — Sajnos, az amerikai külpo­litika törekvései bátorítást adtak az NSZK-ban azoknak az erők­nek, amelyek a mai napig nem mondtak le az 1937-es német ha­tárok visszaállításáról, a Német Demokratikus Köztársaság állami létének és társadalmi rendjének megkérdőjelezéséről. A történel­mi tapasztalatok tükrében nem­csak megértjük, de teljes mér­tékben osztjuk is az ezzel ösz- szefüggő aggodalmakat. Az eu­rópai biztonság szempontjából kívánatos lenne, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya elhatárolja magát az ilyen jelenségektől és törekvésektől. Nemcsak a németek, de valameny- nyi európai nép érdeke ezt kí­vánja. — Mi hiszünk az emberi civi­lizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerekedésében, abban, hogy a másik oldalon is mind többen ismerik fel: a mai viszo­nyok között a két világrendszer szembenállásában értelmét vesz­tette a háború, mint a végső győzelem eszköze. Optimizmu­sunkat nem csupán reményekre, vágyakra, hanem tényekre ala­pozzuk. Mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok miként eddig, ezután is min­dent megtesznek a világ békéjét garantáló katonai erőegyensúly megőrzése érdekében. Biztató körülménynek tartjuk, hogy a nemzetközi légkör egészé­nek rosszabbodása közepette is fennmaradt, és összességében eredményesen szolgálja a dialó­gust az európai biztonság és együttműködés ügyének előmoz­dítására kilenc esztendővel ez­előtt, a helsinki záróokmány alá­írásával létrehozott intézmény- rendszer, és a szovjet—amerikai viszonyban kialakult súlyos fe­szültség ellenére nem követke­zett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelemben vett kelet— nyugati kapcsolatokban — han­goztatta Szűrőé Mátyás. GYENES ANDRÁS: Megtermett a kenyerünk — Augusztus húszadika olyan ünnepünk, amely híven kifejezi, hogy nemzetünk megőrzi törté­nelmének legjobb hagyomá­nyait és egybefűzi, gazdagítja azt a szocialista építés céljaival, a jelenkori nemzeti programunk­kal. Ma ünnepeljük a néphagyo- mányok szerint az aratást, és an­nak eredményét, az új kenyeret is. Most, az aratás után teljes biz­tonsággal megállapíthatjuk, hogy ebben az évben is megtermett az ország kenyere, s nyugodtan, mondhatjuk: nem fogunk hiányt szenvedni — hangsúlyozta Tapol­(Folytatás a 3. oldalon.) Válogatottunk és Juhász László a fogathajtó világbajnok Alkotmányunk, s az új kenyér ünnepe igazán nem szűkölködött tömegeket vonzó' eseményefcbeh, hiszen pél­dául Budapesten az atlétikai nagydíj rendezvényein öt­venezren szurkoltak, Békéscsabán a motoros és műrepülő­világbajnokságon tízezrek kémlelték az égboltot. A sport­élet központja mégis Szilvásvárad volt, ahol a magyar négyesfoga'tJhajtó-válogatott és Juhász László világbaj-. no'ki győzelmének tapsolhatott a sportszerető közönség. A díjhajtás hajrája — amelyre szombaton lapzárta után került sor -p alaposan megkeverte a „kártyákat”. Fülöp Sándor, a KTE kiválósága nem véletlenül mondta a versenyszám után, hogy korú délelőtti programját dél­után négy-Öt hibaponttal kevesebbre értékelték volna. Az történt ugyanis, hogy Fülöp herceg, a holland Velstra, a világbajnoki cím védője, és Bárdos, a magyar csapat tagja is gyengébb programot mutatott be, mégis alacsony pontszámot kapott. Ezért aztán nagyon szoros volt az élmezőny a maratonhajtás előtt. A rendkívül nehéz pá­lya azonban megtette mezőnyt rostáló hatását. A hármas és négyes akadály- közötti meredek hegyoldalon előbb az osztrák Gschwander bukásakor hördült fel a több ezres nézősereg, majd Fülöp Sándor borult fel kocsijával. Fran­cia fogatbírója könnyebb fejsérülést szenvedett, de Fü- löpnek és segédeinek nem esett bajuk. A versenyt azon­ban már nem tudta folytatni. Muity Ferenc a hetes szá­mú akadálynál hibázott, s tetemes hátrányba került. De Juhász és Bárdos (mindketten- a' magyar csapat tagjai) remekül megoldották feladatukat. Kiválóan hajtott- a (Folytatás a 2. oldalon.) G A kiskunfélegyházi Juhász László. (Tóth Sándor felv.) m $ m tefe-í jíÉl ni ül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom