Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-17 / 193. szám
4 • PETŐFI NÉPE S 1984. augusztus 11. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Zöldségés gyümölcsfélék tárolása A jó minőségű tárolás érdekében alapvető tudni, hogy ennek során mindig élő növényi részekkel van dolgunk, melyek lélegeznek, víztartalmukat változ^FELADATOK A TERMESZTÉS SORÁN: A tárolásra már a termesztés folyamán fel kell készíteni a termést. Általános szabály, hogy kerülni kell a nitrogén-tápanyag aránytalan túladagolását, mert ez a szövetek fellazításával rontja a tárolhatóságot. Hasonló hatású a túlzott mértékű öntözés is, különösen a betakarításhoz, szürethez közeli időszakban. Az alma-keserűfoltosság tünetei a tárolás során jelentkeznek, de oka a gyümölcs fejlődése alatt fellépett és állandósult káleium- hiány. A kálcium-elégtelenség megszüntethető, ha kalciumot is tartalmazó lombtrágyával kezeljük a fákat. A Fitahorm-ot a sziromhullás után 3 héttel kezdve, 2—3 hetente, évente 2—4-szer juttassuk ki úgy, hogy az utolsó kezelés három héttel a szüret előtt legyen (0,5 százalékos adagolás). Növényegészségügyi szempontból is az alma jelenti a legtöbb gondot. A tárolás során jelentkező különböző gombabetegségek ellen a szüret előtt két héttel kijuttatott felszívódó hatású gombaölő szerekkel (Ch. Fundazol 50 WP vagy Topsin M—70 WP 0,1 százalékos töménységben) permetezzünk. Így késleltetjük a fertőződést. A Stop Scald nevű sztipikesedés elleni készítmény, melyet közvetlenül szüret előtt kipermetezve (0,5) vagy szüret után a termést, bemártogatva (0,3 százalék) használhatunk fel, csak normális sze- dési időszakban nyújt védelmet. Túlságosan későn szedett al- • máknál már hatástalan, vagy csak mérsékelt hatású. A sárgarépa és a petrezselyem tárolási betegségei ellen szintén még a betakarítás előtt védekezhetünk, Ronilan 50 WP kíperme- tezésével (6—8 gramm vegyszer 8 liter vízben, 100 négyzetméteren). A TÁROLÁSRÓL ÁLTALÁBAN: Minden terméket tárolásra érett állapotban takarítsunk be. Különösen fontos ez a gyümölcsöknél. Az almát a fajtára jellemző fedőszín kialakulását követően, a körtét azonban még zölden kell leszedni. Az érett vagy túlérett gyümölcs csak rövid ideig tárolható. A betárolásnál fokozott mértékben ügyelni kell arra, hogy a termékek egészségesek, épek legyenek. Ezért feltétlenül át kell válogatni a rendelkezésünkre álló burgonyát, sárgarépát, petrezselymet, hagymát, káposztafélét, gyümölcsöt, szőlőt. Még nem késő! A zöldségeskertbe vethetünk még sóskát, spenótot, fekete gyökeret, ültethetjük a rebarbarát és az őszi salátát. Fejtrágyázzuk a kései káposztaféléket, az őszi haj- tatásra ültetett paprikát és paradicsomot. Figyeljünk, hogy kellő mennyiségben adagoljuk a káliumot, amely a növények hidegtűrő képességét javítja. A gyümölcsösben vizsgáljuk át a leszüretelt fákat. Minden gyümölcsöt és a fák alján a talajt takarítsuk tisztára, hogy a rothadó termés ne lehessen fertőzés forrása. A friss telepítésű szamócát rendszeresen öntözzük. Az idős csonthéjas gyümölcsfáinkat ifjíthatjuk. A sebek a tél beálltáig még beforrnak, és a következő tavasszal a fák erőteljesebben hajthatnak. A gyümölcsfákat két részletben célszerű ifjítani. Először a koronát ritkítsuk meg, a meghagyott koronaágakat a következő évben vágjuk vissza. Minél nagyobb méretű a visszavágás, annál erősebben hajt ki a fa. Az ifjítandó ágakat az oldal- elágazások fölött, vagy a könyöknél távolítsuk el. A nagy sebek felületét éles késsel végjeik simára és kenjük át Cellicid sebkezelővel. A visszavágott ágakon hagyjuk érintetlenül a gallyakat, vesszőket. Amíg a megifjított fa új koronáját neveli, különös gondoskodást, alapos trágyzást, öntözésit és növényvédelmet igényel. Ha új szőlőt szeretnénk ősszel ültetni, már most kezdjünk hozzá a talaj előkészítéshez, a trágyázáshoz. A telepítés előtt érdemes talajvizsgálatot végeztetni. Feketézzünk saját nevelésű kávéfánkról Lényeges a talaj helyes táplálása <tt A szintén ritkaságszámba menő, egyetlen napig virágzó piros Golgota. 9 Háttérben a banánfa, Feketé- né a kávéfát figyeli. (Méhesi Éva felvételei) Ez a gondolat változtatta meg Kecskeméten, a városközponttól néhány lépésnyire lakó, Fekete Józsefné napjait 1966-ban. Ma már közel jár a megvalósuláshoz, hiszen trópusi növényekkel teli kertjében, üvegházában virágoznak a kávéfák. .. — Bejártam annak idején Dél-Európát és messzebbre is eljutottam. A sok élmény mellett én növények termését hoztam magammal. Nagyon sok ismerőstől ha külföldön járnak, szintén ezt kapok ajándékba. Ma szinte az egyetlen szórakozásom ennek a kétezer növénynek az ápolása, gondozása. A három-négyszáz fajtának eredeti hazája Kuba, Brazília, Indonézia, Japán, Mexikó, Irak, Algéria, sőt van, amelyik a Kanári-szigetekről származik. Teljesen hozzá nem értőként kezdtem foglalkozni az effajta kertészkedéssel, aztán elkezdtem gyűjteni a szakirodalmat, megtanultam, hogyan kell nevelni ezeket a növényeket. — Hazánkban csak a vácrátó- ti arborétumban, és itt találhatja meg a Mamejt — mutat egyik kedvencére Feketéné —, ennek olyan termése van, mint a sárgadinnye, csak kissé sötétebb színű. Emez a Kivi. Termése kellemesen savanykás ízű, ezt tartják a jövő gyümölcsének, a földi cseresznye mellett. Az is van. Ez a piros a kubai Páternoszter-borsó. Ebből valaha olvasót, ma nyakláncot készítenek hazájában. Van néhány ritkaságom is, mint ez a Havas szépe. Vagy például a csak nálam' levő önter- mékenyülő dinnyefa. Ebből a szegedi botanikuskertbe vittek, valódi jázmint kaptam érte. Aztán nézze, ez a pisztácia. Ez a nagy sárfű azért különleges, mert ahol ez van, ott se vakond, se lótetű, se pocok nem él meg. Az a csodálatos virágú, az articsóka. Ehető termése van, bár én nem túlzottan szeretem. Itt az üvegházban a banánfa, most másfél éves, és már előre sajnálom, mert ha termést hoz, és érlel, elpusztul. Ezek a saját sza- porítású ananászaim. — Mindegyik növénynek más és más a talajigénye, bizony néha nem kis gond a megfelelő földkeveréket összeállítani. Az öntözésről ne is beszéljünk! Csak esővagy forralt vizet használhatok. De az eredmény megvan. Ezek a batáták — ez az édes burgonya — is úgy nő, hogy az csoda, — Ennek a kertnek ma már csak eszmei értéke van. Gyűjteményem egyre nő, hiszen a világ minden tájáról ötven állandó levelezőpartnerem és sok-sok jó barátom, ismerősöm küld utánpótlást, hazánkban soha nem látott növények szaporítóanyagait. — Nagy álmom, a saját kávétermés, lassan megvalósul, öt évig kísérleteztem, mire öt kávészem, kikelt, majd kábító illatú virágot hozott. Igaz, egy egész évig tart, mire beérik egy-egy szem kávé. Mit szeretnék giég? Nagyon jó lenne kakaót, teát és datolyaszilvát szerezni, ezek még hiányoznak. "I A zöld növények leveleik- ben levő festékanyagokkal, a klorofillokkal megkötik a nap energiáját és ezzel a levegőben levő szervetlen anyagot, a széndioxidot nagy molekulájú Szerves vegyületekké alakítják át. testüket ezekből építik fel. A nö_ vények életének alapja a fény, a hő, a víz, a levegői és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége. Ha ezek optimális mértékben rendelkezésre állnak, akkor a növények a szervezetlenekből értékes szerves anyagokat, szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, szerves savakat, vitaminokat hoznak létre. Ennek révén, az ember közvetve vagy közvetlenül hozzájuthat, ezekhez az élet szempontjából nélkülözhetetlen fontos anyagokhoz. Tehát döntő jelentőségű: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növényeink- a lehető legjobban fejlődjenek, jó minőségű és bőséges termést hozzanak. Az egyéb feltételek biztosítása mellett nagyon fontos, hogy hozzájussanak a számukra nélkülözhetetlen ásványi tápanyagokhoz is. A növények szöveteik felépítéséhez az oxigént, hidrogént és a széndioxidot a légkörből leveleikkel veszik fel, a többi tápanyagot a gyökerek segítségével a talajból szívják. A létfontosságú ásványi tápanyagokból, ha csak egy is hiányzik, a növény nem fejlődik megfelelően, legtöbbször elpusztul. Ha pedig kevesebb van belőlük, mint amire szükség volna, gyengén fejlődnek, úgynevezett hiánybetegségben szenvednek. Ez kritikus állapot, mert a legyengült, satnya növény sokkal érzékenyebb az időjárási változásokra, a kártevők és a kórokozók is könnyebben megtámadják. Ha a talajban nincs elegendő ásványi tápanyag, akkor ezt pótolni kell. A növények számára nélkülözhetetlen elemek — a nitrogén. a foszfor, a kálium, a magnézium, a kalcium, a kén. a vas, a réz, a cink, a mangán, a molibdén, a bőr, a klór és a nátrium — pótlásáról a trágyázással gondoskodunk. A növények tápanyagigénye eltérő. Ahhoz, hogy szakszerűen juttassák ki, feltétlenül ismernünk kell a tálhíj t, a növények igényeit. A nem megfelelő meny- nyiségben kijuttatott trágya mee- zavarja a növények életfolyamatait. s például ennek hatására a termés csak rövid ideig lesz tárolható, könnyen romlik. Ahhoz, hogy a trágyákat a növény számára a legkedvezőbb mennyiségben dolgozzuk a talajba, nem nélkülözhető a talajvizsgálat. Érmek során kiderül, milyen a talaj kémhatása, tápanyagösszetétele, szükséges-e javítani, s ha igen, milyen módon. Nem szabad takarékoskodni’ a talaj- vizsgálaton, hiszen ennek költsége csupán töredéke a gyümölcsös szőlőtelepítés, a zöldségtermesztés egyéb költségeinek. Ilyen vizsgálat általában a megyei növényvédelmi és agrokémiai állo- Vnások laboratóriumaiban rendelhető meg. Címüket a helyi tanácsnál lehet megtudni. A Nelson-dilemma Mielőtt a kedves olvasó azt hinné, hogy holmi unalmas történelemleckével kívánjuk figyelmét lekötni, előrebocsátjuk: a címbéli fogalom a nemzetközi menedzserképző j szakirodalomban használt kifejezés. Nelson admirális dilemmája előtt áll az a vállalatvezető, akinek arról kell döntenie, hogy vajon a felelősséget magáról elhárítva maradjon-e a régi, hellyel-közzel jól bevált, elöljárói által is jóváhagyott módszerek mellett, vagy saját egzisztenciáját is kockáztatva, a megszokottól eltérő, önálló módon próbálja a közös ügy előbbre jutását szolgálni. Ahhoz azonban, hogy a kérdést megérthessük, érintenünk kell a tengeri csaták taktikájának néhány kérdését. Az 1700-as évek végére, az angol flottánál teljes mértékben szokássá vált a csatahajók „libasorba” állítása. Középtávon helyezkedett el a flotta parancsnoka, és innen kiindulva mindegyik kapitány felettese volt az' utána következőnek. A hajóhad így kígyószerű mozdulatokkal operálva vette fel a harcot az ellenséggel. A St. Vincent foknál zajló ütközetben 1797-ben, Nelson hátulról a második, j „Captain” nevű hajó és egyben az utóvéd parancsnoka volt. Senki sem hányhatta volna szemére, ha legénységével a megszokott sorhajórendben marad. Látta azonban, hogy ebben az esetben a spanyolok egérutat nyernek. Főnökeinek felelősségmegosztó jóváhagyása nélkül, saját kockázatára, másként manőverezett. Az angolok a csatát ennek eredményeképpen megnyerték, és Jervis tengernagy, a flotta parancsnoka, dicséretben részesítette Nelsont. A történet felelevenítésének időszerűségét az adja, hogy gazdasági mechanizmusunk továbbfejlesztése során kialakuló új vállalatvezetési formák, nagyobb önállóságot adnak majd a helyi irányításnak. A felettes szerv az üzemek dolgaiba egyre kevésbé szól bele, csak a törvényhatósági felügyeletet látja el. Ä döntés kockázata nem oszlik így meg helyi és felsőszintű vezetés között, amitől érdemibb gazdálkodási önállóságot várhatunk. Minderre — mint tudjuk — a Központi Bizottság tavasszal nyilvánosságra^ hozott állásfoglalása nyomán, az ezt követően megfogalmazott Minisztertanácsi irányelvek szerint kerül majd sor. Nagy szükség lesz tehát »Nelson admirálisokra”, akik vállalják az irányítás teljes felelősségét, és saját cégük előrehaladása, anyagi gyarapodásának bátor szolgálata közben, mindannyiunk közös ügyét viszik előbbre. B. F. I. A MÉRNÖK IZOMLÁZAT KAPOTT „Oda megyünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk!” • Nagy Ferenc, az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója tűri a hőséget. _ Ez a legmelegebb napi S zili Istvánná ropitészta-készí- tő így érzi a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat 1-es számai gyáregységében. A tizenhatodik nyarat tölti itt. Telt, kerek arca piros, a hőségtől fénylik, ahogy erős kezével a tésztát gyúrja. — Az én helyemen csak 38 fok van — szabadkozik kissé a kánikulában is jó kedélyű Sziliné, nehogy Ő legyen a főszereplő —, hanem odaát, a sütőgépnél, az asszonytársak 58 Celsius-fokban dolgoznak! „Tessék mondani, kinek van ma leginkább melege?" — úgy látom, még jó pár száz embernek feltehetném e kérdést a gyár ezer. háromszáz dolgozója közül. A tűző napban rakodóknak: akiknek az udvaron enyhülés, ha a gépkocsik. nyitott ajtói mögé léphetnek néhány pillanatra, hogy verejtékes homlokukat megtöröljék. Vincze Józsefnek és Ond- rovics Gábornak, akik a Prohaska Weiz kemencénél a kelesztő- szakajtókból kettesével _ borítják a kenyértésztát a szállítószalagra. Nagy Ferencnek, aki a közelben, egy másik kemencenyílásnál tűri a hőséget, s aki á tavalyi augusztus 20-át azért tartja nevezetesnapnak, mert akkor kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ugyanígy megkérdezhetném az 1957-től’ itt dolgozó Vas Bélánét, és a vele egy évben munkába lépett Okner La- josnét a nugátüzemben. Egytől egyig alighanem azt felelnék: „Ez egy nagyon meleg nap!” ' Valaki felvételre jelentkezik Argat József gyáregységvezető irodájában. — „Kilépett" — olvassa a vezető a középkorú ember munkakönyvében. — A jogszabályok szerint egy évig csak a munkakörére megállapított legalacsonyabb bért fizethetjük. Kétezer-hatszáz forintot. Elfogadja? — Ezen még gondolkozom — válaszolja a megkérdezett. A munkaerőpótlás gondja az évszaktól függetlenül is „meleg helyzetbe” hozza a gyáriakat. Tudják, hogy az üzemrészekben több dolgozóra lenne szükség, mint ahány jelenleg van. Sokan még nem tértek vissza a gyes-ről. A nyári szabadságolás idején sem szünetelhet a termelés. S az év végi hajrától mentse meg őket az előrelátás! így számolgatott, tulajdonosi felelősségérzettől in• Szabó László vegyészmérnök az első napon 18 karton édességet csomagolt. dítva, az 1-es számú gyáregység háromszázötven, vezető, műszaki és adminisztratív beosztású dolgozója,‘amikor elhatározta: csatlakozik a felszabadulási és kongresszusi versenyhez. Havonta egy- egy napon termelő munkát végez.. — Oda megyünk, ahol a' legnagyobb szükség van ránk! Tóth Ignácné technológiai osztályvezető, Vancsura Györgyné és Körte Jánosné számlázó, Maros Anna bérelszámoló, Kapás Lászlóné művezető, Greksa Erika csoportvezető és társai ezzel az elhatározással tesznek eleget ígéretüknek. Az első, júliusi műszak után többen már az augusztusit is teljesítették. Péter Józsefné raktáros két műszakot dolgozott eddig a nugátüzemben. Ezzel ő is hozzájárult, hogy az üzembeliek — nyolcvan- négyen, a szükséges létszámnál kevesebben — könnyebben teljesíthessék idei 106 vagon Sportszelet- és 58 vagon szamóca-, banán-, narancs- és Saturnus csokoládégyártási tervüket. Péterné, tizenhatodmagával, 3600 kilogramm árut csomagolt, teljesítve a normát. Sági Jánosné adminisztrátor teljesítménye a ropigép mellett: nyolc óra alatt 966 csomag lezárása. Kőszegi Nórának is jól sikerült az első kongresszusi műszák. A gyáregység menetlevél-feldolgozója nem vendégeskedni ment két másik társával a nugátüzemi csomagolóba! Szabó László vegyészmérnök, a laboratórium vezetője sem csak a jelenléti ívet írta alá a pufóka- üzemben. Tizennyolc karton árut csomagolt. — A nyolcórás műszak végén a kezemben izomlázat éreztem — emlékszik a mérnök —, de nem baj. Legalább a termelési folyamatokat közvetlen közelről megismertem. Tapásztalataimnak a laboratóriumi minőségi vizsgálatban hasznát veszem. Haris Lászlóné anyagelszámoló és Szentpéteri Sándorné gyors- és gépírónő. Mind a ketten a pufó- kaüzemben segítettek. „De nem ám úgy, hogy csak elteljen a nap!” — hallom Horváth Fri- gyesné üzemvezetőtől, a gyár nőfelelősétől. Ötvenöt és fél kilogrammot mért és csomagolt egyik is, másik is a barna, citromsárga, zöld, málna- és mogyorószínű édességből. A második negyedévtől az üzem új terméke a Horgászcsali. Haleleség. Puffasztott tarhonyából és gyártás közbeni hulladékok őrleményéből készítik. Azelőtt az ilyen hulladékokra azt mondták: selejt. Ma jól eladható, keresett árut gyártanak belőlük. Csakhogy, mint a legtöbb sütőipari cikket, ezt is kézzel kell csomagolni. Jó segítők ebben is a munkaversenyben részt vevő műszakiak, irányítók és irodai dolgozók. Beosztásra való tekintet nélkül valamennyien magukénak j érzik a gyárat. Jó néhányukat évtizedes szakmai elkötelezettség és családi hagyomány fűzi egybe az ezerháromszáz tagú kollektívával. Kiss János gyártásvezetőnek és szakszervezeti bizottsági titkárnak több oka is van arra, hogy ezt mondja: — Velem együtt nőtt fel az üzem. 1960-ban jött a vállalathoz. Felesége húsz éve. Nagyobbik lánya szintén itt dolgozik. Élelmiszer-analitikus. Kisebbik gyermeke augusztus 20-án született. Mint szb-titkárnak és termelés- irányítónak, ismerőse az egész gyár; A kalocsai példa is bizonyítja: napjainkban az üzemi (munkahelyi) .hierarchia is átalakulóban, van, közelebb kerülnek egymáshoz az eltérő képességű és beosztású dolgozók. Kohl Antal Bevált kezdeményezés Csávolyon A mezőgazdasági termények fóliával • bélelt és lezárt gödrös tárolási módszerét a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet kezdeményezte, több mint tíz évvel ezelőtt. A közös gazdaság akkori elnökei Babies Antal kísérleteire felfigyelt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, bátorította a szövetkezet vezetőit. Az Országos Találmányi Hivatal 1982-ben magyar szabadalomnak fogadta el a csávolyi módszert, hiszen alkalmazásával a magtárak építéséhez szükséges összegek megtakaríthatók. A mezőgazdasági termények ily módon történő biztonságba helyezése ugyanis kevés beruházást igényel. A termény éveken keresztül megőrzi béltartalmát, még a lucerna-granuláturri karotintar- talma sem csökken. A levegő hőingadozása, az időjárás viszontagságai nem okoznak kárt a magokban. A rágcsálók sem jutnak hozzá, a tárolási veszteség jóval kisebb mint más módszereknél. Tegyük hozzá: energia-megtakarítást is jelent a természetes szá. razságú termény gödrös elhelyezése. Tavaly a csávolyi szövetkezet már mintegy 20 ezer tonna búzát, kukoricát és napraforgót tárolt, egyebek között a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, vetőmagtermeltető megbízásából. A termények átadásakor minőségi kifogás nem hangzott el. A csávolyi kezdeményezés tehát bevált, jelentős költség, és energia-megtakarítást jelént a gazdaságoknak. Szükséges azonban ügyelni a technológiára, a terület kijelölésére, a gödrök kiképzésére, a termények betárolására és az állandó ellenőrzésre, karbantartásra. A termelőszövetkezet vezetői szívesen adnak szakmai segítséget a társgazdaságoknak. K. Sí.
