Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

4 • PETŐFI NÉPE S 1984. augusztus 11. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Zöldség­és gyümölcsfélék tárolása A jó minőségű tárolás érdeké­ben alapvető tudni, hogy ennek során mindig élő növényi ré­szekkel van dolgunk, melyek lé­legeznek, víztartalmukat változ­^FELADATOK A TERMESZTÉS SORÁN: A tárolásra már a termesztés folyamán fel kell készíteni a termést. Általános szabály, hogy kerülni kell a nitrogén-tápanyag aránytalan túladagolását, mert ez a szövetek fellazításával rontja a tárolhatóságot. Hasonló hatású a túlzott mértékű öntözés is, kü­lönösen a betakarításhoz, szüret­hez közeli időszakban. Az alma-keserűfoltosság tüne­tei a tárolás során jelentkeznek, de oka a gyümölcs fejlődése alatt fellépett és állandósult káleium- hiány. A kálcium-elégtelenség megszüntethető, ha kalciumot is tartalmazó lombtrágyával kezel­jük a fákat. A Fitahorm-ot a sziromhullás után 3 héttel kezd­ve, 2—3 hetente, évente 2—4-szer juttassuk ki úgy, hogy az utolsó kezelés három héttel a szüret előtt legyen (0,5 százalékos adagolás). Növényegészségügyi szempont­ból is az alma jelenti a legtöbb gondot. A tárolás során jelentke­ző különböző gombabetegségek ellen a szüret előtt két héttel ki­juttatott felszívódó hatású gom­baölő szerekkel (Ch. Fundazol 50 WP vagy Topsin M—70 WP 0,1 százalékos töménységben) perme­tezzünk. Így késleltetjük a fertő­ződést. A Stop Scald nevű sztipikesedés elleni készítmény, melyet közvet­lenül szüret előtt kipermetezve (0,5) vagy szüret után a termést, bemártogatva (0,3 százalék) hasz­nálhatunk fel, csak normális sze- dési időszakban nyújt védelmet. Túlságosan későn szedett al- • máknál már hatástalan, vagy csak mérsékelt hatású. A sárgarépa és a petrezselyem tárolási betegségei ellen szintén még a betakarítás előtt védekez­hetünk, Ronilan 50 WP kíperme- tezésével (6—8 gramm vegyszer 8 liter vízben, 100 négyzetméte­ren). A TÁROLÁSRÓL ÁLTALÁ­BAN: Minden terméket tárolásra érett állapotban takarítsunk be. Külö­nösen fontos ez a gyümölcsöknél. Az almát a fajtára jellemző fe­dőszín kialakulását követően, a körtét azonban még zölden kell leszedni. Az érett vagy túlérett gyümölcs csak rövid ideig tárol­ható. A betárolásnál fokozott mér­tékben ügyelni kell arra, hogy a termékek egészségesek, épek le­gyenek. Ezért feltétlenül át kell válogatni a rendelkezésünkre ál­ló burgonyát, sárgarépát, petre­zselymet, hagymát, káposztafélét, gyümölcsöt, szőlőt. Még nem késő! A zöldségeskertbe vethetünk még sóskát, spenótot, fekete gyö­keret, ültethetjük a rebarbarát és az őszi salátát. Fejtrágyázzuk a kései káposztaféléket, az őszi haj- tatásra ültetett paprikát és para­dicsomot. Figyeljünk, hogy kel­lő mennyiségben adagoljuk a ká­liumot, amely a növények hideg­tűrő képességét javítja. A gyümölcsösben vizsgáljuk át a leszüretelt fákat. Minden gyü­mölcsöt és a fák alján a talajt ta­karítsuk tisztára, hogy a rotha­dó termés ne lehessen fertőzés forrása. A friss telepítésű szamó­cát rendszeresen öntözzük. Az idős csonthéjas gyümölcsfáinkat ifjíthatjuk. A sebek a tél beáll­táig még beforrnak, és a követ­kező tavasszal a fák erőteljeseb­ben hajthatnak. A gyümölcsfákat két részletben célszerű ifjítani. Először a koronát ritkítsuk meg, a meghagyott koronaágakat a következő évben vágjuk vissza. Minél nagyobb méretű a vissza­vágás, annál erősebben hajt ki a fa. Az ifjítandó ágakat az oldal- elágazások fölött, vagy a könyök­nél távolítsuk el. A nagy sebek felületét éles késsel végjeik simá­ra és kenjük át Cellicid sebkeze­lővel. A visszavágott ágakon hagyjuk érintetlenül a gallyakat, vesszőket. Amíg a megifjított fa új koronáját neveli, különös gon­doskodást, alapos trágyzást, ön­tözésit és növényvédelmet igényel. Ha új szőlőt szeretnénk ősszel ültetni, már most kezdjünk hoz­zá a talaj előkészítéshez, a trá­gyázáshoz. A telepítés előtt érde­mes talajvizsgálatot végeztetni. Feketézzünk saját nevelésű kávéfánkról Lényeges a talaj helyes táplálása <tt A szintén ritkaságszámba me­nő, egyetlen napig virágzó piros Golgota. 9 Háttérben a banánfa, Feketé- né a kávéfát figyeli. (Méhesi Éva felvételei) Ez a gondolat változtatta meg Kecskeméten, a városközponttól néhány lépés­nyire lakó, Fe­kete Józsefné napjait 1966-ban. Ma már közel jár a megvalósu­láshoz, hiszen trópusi növé­nyekkel teli kertjében, üveg­házában virá­goznak a kávé­fák. .. — Bejártam annak idején Dél-Európát és messzebbre is eljutottam. A sok élmény mellett én nö­vények termé­sét hoztam ma­gammal. Na­gyon sok isme­rőstől ha kül­földön járnak, szintén ezt ka­pok ajándékba. Ma szinte az egyetlen szórakozásom ennek a kétezer növénynek az ápolása, gondozása. A három-négyszáz faj­tának eredeti hazája Kuba, Bra­zília, Indonézia, Japán, Mexikó, Irak, Algéria, sőt van, amelyik a Kanári-szigetekről származik. Teljesen hozzá nem értőként kezdtem foglalkozni az effajta kertészkedéssel, aztán elkezdtem gyűjteni a szakirodalmat, megta­nultam, hogyan kell nevelni eze­ket a növényeket. — Hazánkban csak a vácrátó- ti arborétumban, és itt találhat­ja meg a Mamejt — mutat egyik kedvencére Feketéné —, ennek olyan termése van, mint a sár­gadinnye, csak kissé sötétebb színű. Emez a Kivi. Termése kel­lemesen savanykás ízű, ezt tart­ják a jövő gyümölcsének, a földi cseresznye mellett. Az is van. Ez a piros a kubai Páternoszter-bor­só. Ebből valaha olvasót, ma nyakláncot készítenek hazájá­ban. Van néhány ritkaságom is, mint ez a Havas szépe. Vagy pél­dául a csak nálam' levő önter- mékenyülő dinnyefa. Ebből a szegedi botanikuskertbe vittek, valódi jázmint kaptam érte. Az­tán nézze, ez a pisztácia. Ez a nagy sárfű azért külön­leges, mert ahol ez van, ott se vakond, se lótetű, se pocok nem él meg. Az a csodálatos virágú, az articsóka. Ehető termése van, bár én nem túlzottan szeretem. Itt az üvegházban a banánfa, most másfél éves, és már előre sajná­lom, mert ha termést hoz, és ér­lel, elpusztul. Ezek a saját sza- porítású ananászaim. — Mindegyik növénynek más és más a talajigénye, bizony né­ha nem kis gond a megfelelő föld­keveréket összeállítani. Az öntö­zésről ne is beszéljünk! Csak eső­vagy forralt vizet használhatok. De az eredmény megvan. Ezek a batáták — ez az édes burgonya — is úgy nő, hogy az csoda, — Ennek a kertnek ma már csak eszmei értéke van. Gyűjte­ményem egyre nő, hiszen a világ minden tájáról ötven állandó le­velezőpartnerem és sok-sok jó barátom, ismerősöm küld után­pótlást, hazánkban soha nem lá­tott növények szaporítóanyagait. — Nagy álmom, a saját kávé­termés, lassan megvalósul, öt évig kísérleteztem, mire öt kávészem, kikelt, majd kábító illatú virá­got hozott. Igaz, egy egész évig tart, mire beérik egy-egy szem kávé. Mit szeretnék giég? Na­gyon jó lenne kakaót, teát és da­tolyaszilvát szerezni, ezek még hiányoznak. "I A zöld növények leveleik- ben levő festékanyagok­kal, a klorofillokkal megkötik a nap energiáját és ezzel a levegő­ben levő szervetlen anyagot, a széndioxidot nagy molekulájú Szerves vegyületekké alakítják át. testüket ezekből építik fel. A nö_ vények életének alapja a fény, a hő, a víz, a levegői és az ásvá­nyi anyagok megfelelő mennyi­sége. Ha ezek optimális mérték­ben rendelkezésre állnak, akkor a növények a szervezetlenekből értékes szerves anyagokat, szén­hidrátokat, fehérjéket, zsírokat, szerves savakat, vitaminokat hoz­nak létre. Ennek révén, az ember közvet­ve vagy közvetlenül hozzájuthat, ezekhez az élet szempontjából nélkülözhetetlen fontos anyagok­hoz. Tehát döntő jelentőségű: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növényeink- a lehető legjobban fejlődjenek, jó minőségű és bőséges termést hoz­zanak. Az egyéb feltételek bizto­sítása mellett nagyon fontos, hogy hozzájussanak a számukra nélkülözhetetlen ásványi táp­anyagokhoz is. A növények szöveteik felépí­téséhez az oxigént, hidrogént és a széndioxidot a légkörből leve­leikkel veszik fel, a többi táp­anyagot a gyökerek segítségével a talajból szívják. A létfontossá­gú ásványi tápanyagokból, ha csak egy is hiányzik, a növény nem fejlődik megfelelően, leg­többször elpusztul. Ha pedig ke­vesebb van belőlük, mint amire szükség volna, gyengén fejlőd­nek, úgynevezett hiánybetegség­ben szenvednek. Ez kritikus ál­lapot, mert a legyengült, satnya növény sokkal érzékenyebb az időjárási változásokra, a kártevők és a kórokozók is könnyebben megtámadják. Ha a talajban nincs elegendő ásványi tápanyag, akkor ezt pó­tolni kell. A növények számára nélkülözhetetlen elemek — a nit­rogén. a foszfor, a kálium, a mag­nézium, a kalcium, a kén. a vas, a réz, a cink, a mangán, a molibdén, a bőr, a klór és a nát­rium — pótlásáról a trágyázással gondoskodunk. A növények tápanyagigénye eltérő. Ahhoz, hogy szakszerűen juttassák ki, feltétlenül ismer­nünk kell a tálhíj t, a növények igényeit. A nem megfelelő meny- nyiségben kijuttatott trágya mee- zavarja a növények életfolyama­tait. s például ennek hatására a termés csak rövid ideig lesz tá­rolható, könnyen romlik. Ahhoz, hogy a trágyákat a nö­vény számára a legkedvezőbb mennyiségben dolgozzuk a talaj­ba, nem nélkülözhető a talajvizs­gálat. Érmek során kiderül, mi­lyen a talaj kémhatása, tápanyag­összetétele, szükséges-e javítani, s ha igen, milyen módon. Nem szabad takarékoskodni’ a talaj- vizsgálaton, hiszen ennek költsé­ge csupán töredéke a gyümölcs­ös szőlőtelepítés, a zöldségter­mesztés egyéb költségeinek. Ilyen vizsgálat általában a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állo- Vnások laboratóriumaiban rendel­hető meg. Címüket a helyi ta­nácsnál lehet megtudni. A Nelson-dilemma Mielőtt a kedves olvasó azt hinné, hogy holmi unalmas tör­ténelemleckével kívánjuk figyel­mét lekötni, előrebocsátjuk: a címbéli fogalom a nemzetközi menedzserképző j szakirodalom­ban használt kifejezés. Nelson ad­mirális dilemmája előtt áll az a vállalatvezető, akinek arról kell döntenie, hogy vajon a felelőssé­get magáról elhárítva maradjon-e a régi, hellyel-közzel jól bevált, elöljárói által is jóváhagyott mód­szerek mellett, vagy saját egzisz­tenciáját is kockáztatva, a meg­szokottól eltérő, önálló módon próbálja a közös ügy előbbre ju­tását szolgálni. Ahhoz azonban, hogy a kér­dést megérthessük, érintenünk kell a tengeri csaták taktikájá­nak néhány kérdését. Az 1700-as évek végére, az angol flottánál teljes mértékben szokássá vált a csatahajók „libasorba” állítása. Középtávon helyezkedett el a flotta parancsnoka, és innen ki­indulva mindegyik kapitány fe­lettese volt az' utána következő­nek. A hajóhad így kígyószerű mozdulatokkal operálva vette fel a harcot az ellenséggel. A St. Vincent foknál zajló üt­közetben 1797-ben, Nelson hátul­ról a második, j „Captain” nevű hajó és egyben az utóvéd pa­rancsnoka volt. Senki sem hány­hatta volna szemére, ha legény­ségével a megszokott sorhajó­rendben marad. Látta azonban, hogy ebben az esetben a spanyo­lok egérutat nyernek. Főnökei­nek felelősségmegosztó jóváha­gyása nélkül, saját kockázatára, másként manőverezett. Az ango­lok a csatát ennek eredménye­képpen megnyerték, és Jervis tengernagy, a flotta parancsnoka, dicséretben részesítette Nelsont. A történet felelevenítésének időszerűségét az adja, hogy gaz­dasági mechanizmusunk tovább­fejlesztése során kialakuló új vállalatvezetési formák, nagyobb önállóságot adnak majd a helyi irányításnak. A felettes szerv az üzemek dolgaiba egyre kevésbé szól bele, csak a törvényhatósá­gi felügyeletet látja el. Ä döntés kockázata nem oszlik így meg helyi és felsőszintű vezetés kö­zött, amitől érdemibb gazdálko­dási önállóságot várhatunk. Mind­erre — mint tudjuk — a Köz­ponti Bizottság tavasszal nyilvá­nosságra^ hozott állásfoglalása nyomán, az ezt követően megfo­galmazott Minisztertanácsi irány­elvek szerint kerül majd sor. Nagy szükség lesz tehát »Nel­son admirálisokra”, akik vállal­ják az irányítás teljes felelőssé­gét, és saját cégük előrehaladá­sa, anyagi gyarapodásának bátor szolgálata közben, mindannyiunk közös ügyét viszik előbbre. B. F. I. A MÉRNÖK IZOMLÁZAT KAPOTT „Oda megyünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk!” • Nagy Ferenc, az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója tűri a hőséget. _ Ez a legmelegebb napi S zili Istvánná ropitészta-készí- tő így érzi a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat 1-es számai gyáregységében. A tizenhatodik nyarat tölti itt. Telt, kerek arca piros, a hőségtől fénylik, ahogy erős kezével a tésztát gyúrja. — Az én helyemen csak 38 fok van — szabadkozik kissé a ká­nikulában is jó kedélyű Sziliné, nehogy Ő legyen a főszereplő —, hanem odaát, a sütőgépnél, az asszonytársak 58 Celsius-fokban dolgoznak! „Tessék mondani, kinek van ma leginkább melege?" — úgy lá­tom, még jó pár száz embernek feltehetném e kérdést a gyár ezer. háromszáz dolgozója közül. A tű­ző napban rakodóknak: akiknek az udvaron enyhülés, ha a gép­kocsik. nyitott ajtói mögé lép­hetnek néhány pillanatra, hogy verejtékes homlokukat megtö­röljék. Vincze Józsefnek és Ond- rovics Gábornak, akik a Prohas­ka Weiz kemencénél a kelesztő- szakajtókból kettesével _ borítják a kenyértésztát a szállítószalag­ra. Nagy Ferencnek, aki a közel­ben, egy másik kemencenyílásnál tűri a hőséget, s aki á tavalyi augusztus 20-át azért tartja ne­vezetesnapnak, mert akkor kap­ta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ugyanígy megkérdezhetném az 1957-től’ itt dolgozó Vas Bélánét, és a vele egy évben munkába lépett Okner La- josnét a nugátüzemben. Egytől egyig alighanem azt felelnék: „Ez egy nagyon meleg nap!” ' Valaki felvételre jelentkezik Argat József gyáregységvezető irodájában. — „Kilépett" — olvassa a ve­zető a középkorú ember munka­könyvében. — A jogszabályok sze­rint egy évig csak a munkaköré­re megállapított legalacsonyabb bért fizethetjük. Kétezer-hatszáz forintot. Elfogadja? — Ezen még gondolkozom — válaszolja a megkérdezett. A munkaerőpótlás gondja az évszaktól függetlenül is „meleg helyzetbe” hozza a gyáriakat. Tudják, hogy az üzemrészekben több dolgozóra lenne szükség, mint ahány jelenleg van. Sokan még nem tértek vissza a gyes-ről. A nyári szabadságolás idején sem szünetelhet a termelés. S az év végi hajrától mentse meg őket az előrelátás! így számolgatott, tulajdonosi felelősségérzettől in­• Szabó László vegyészmérnök az első napon 18 karton édessé­get csomagolt. dítva, az 1-es számú gyáregység háromszázötven, vezető, műszaki és adminisztratív beosztású dol­gozója,‘amikor elhatározta: csat­lakozik a felszabadulási és kong­resszusi versenyhez. Havonta egy- egy napon termelő munkát vé­gez.. — Oda megyünk, ahol a' leg­nagyobb szükség van ránk! Tóth Ignácné technológiai osz­tályvezető, Vancsura Györgyné és Körte Jánosné számlázó, Ma­ros Anna bérelszámoló, Kapás Lászlóné művezető, Greksa Erika csoportvezető és társai ezzel az elhatározással tesznek eleget ígé­retüknek. Az első, júliusi műszak után többen már az augusztusit is teljesítették. Péter Józsefné raktáros két mű­szakot dolgozott eddig a nugát­üzemben. Ezzel ő is hozzájárult, hogy az üzembeliek — nyolcvan- négyen, a szükséges létszámnál kevesebben — könnyebben telje­síthessék idei 106 vagon Sportsze­let- és 58 vagon szamóca-, ba­nán-, narancs- és Saturnus cso­koládégyártási tervüket. Péterné, tizenhatodmagával, 3600 kilo­gramm árut csomagolt, teljesítve a normát. Sági Jánosné admi­nisztrátor teljesítménye a ropigép mellett: nyolc óra alatt 966 cso­mag lezárása. Kőszegi Nórának is jól sikerült az első kongresszusi műszák. A gyáregység menetlevél-fel­dolgozója nem vendégeskedni ment két másik társával a nu­gátüzemi csomagolóba! Szabó László vegyészmérnök, a labora­tórium vezetője sem csak a je­lenléti ívet írta alá a pufóka- üzemben. Tizennyolc karton árut csomagolt. — A nyolcórás műszak végén a kezemben izomlázat éreztem — emlékszik a mérnök —, de nem baj. Legalább a termelési folya­matokat közvetlen közelről meg­ismertem. Tapásztalataimnak a laboratóriumi minőségi vizsgálat­ban hasznát veszem. Haris Lászlóné anyagelszámoló és Szentpéteri Sándorné gyors- és gépírónő. Mind a ketten a pufó- kaüzemben segítettek. „De nem ám úgy, hogy csak elteljen a nap!” — hallom Horváth Fri- gyesné üzemvezetőtől, a gyár nő­felelősétől. Ötvenöt és fél kilo­grammot mért és csomagolt egyik is, másik is a barna, citromsár­ga, zöld, málna- és mogyorószí­nű édességből. A második negyedévtől az üzem új terméke a Horgászcsali. Haleleség. Puffasztott tarhonyá­ból és gyártás közbeni hulladé­kok őrleményéből készítik. Az­előtt az ilyen hulladékokra azt mondták: selejt. Ma jól eladha­tó, keresett árut gyártanak belő­lük. Csakhogy, mint a legtöbb sütőipari cikket, ezt is kézzel kell csomagolni. Jó segítők ebben is a munkaversenyben részt vevő műszakiak, irányítók és irodai dolgozók. Beosztásra való tekintet nélkül valamennyien magukénak j érzik a gyárat. Jó néhányukat évtize­des szakmai elkötelezettség és családi hagyomány fűzi egybe az ezerháromszáz tagú kollektívá­val. Kiss János gyártásvezetőnek és szakszervezeti bizottsági tit­kárnak több oka is van arra, hogy ezt mondja: — Velem együtt nőtt fel az üzem. 1960-ban jött a vállalathoz. Fe­lesége húsz éve. Nagyobbik lá­nya szintén itt dolgozik. Élelmi­szer-analitikus. Kisebbik gyer­meke augusztus 20-án született. Mint szb-titkárnak és termelés- irányítónak, ismerőse az egész gyár; A kalocsai példa is bizonyítja: napjainkban az üzemi (munka­helyi) .hierarchia is átalakulóban, van, közelebb kerülnek egymás­hoz az eltérő képességű és be­osztású dolgozók. Kohl Antal Bevált kezdeményezés Csávolyon A mezőgazdasági termények fóliával • bélelt és lezárt gödrös tárolási módszerét a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet kezdeményezte, több mint tíz év­vel ezelőtt. A közös gazdaság ak­kori elnökei Babies Antal kísérle­teire felfigyelt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, bátorította a szövetkezet veze­tőit. Az Országos Találmányi Hi­vatal 1982-ben magyar szabada­lomnak fogadta el a csávolyi módszert, hiszen alkalmazásával a magtárak építéséhez szükséges összegek megtakaríthatók. A me­zőgazdasági termények ily módon történő biztonságba helyezése ugyanis kevés beruházást igé­nyel. A termény éveken keresz­tül megőrzi béltartalmát, még a lucerna-granuláturri karotintar- talma sem csökken. A levegő hő­ingadozása, az időjárás viszontag­ságai nem okoznak kárt a ma­gokban. A rágcsálók sem jutnak hozzá, a tárolási veszteség jóval kisebb mint más módszereknél. Tegyük hozzá: energia-megtaka­rítást is jelent a természetes szá. razságú termény gödrös elhelye­zése. Tavaly a csávolyi szövetkezet már mintegy 20 ezer tonna bú­zát, kukoricát és napraforgót tá­rolt, egyebek között a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat, vetőmagtermeltető megbízásából. A termények átadásakor minő­ségi kifogás nem hangzott el. A csávolyi kezdeményezés te­hát bevált, jelentős költség, és energia-megtakarítást jelént a gazdaságoknak. Szükséges azon­ban ügyelni a technológiára, a terület kijelölésére, a gödrök ki­képzésére, a termények betáro­lására és az állandó ellenőrzésre, karbantartásra. A termelőszövet­kezet vezetői szívesen adnak szakmai segítséget a társgazda­ságoknak. K. Sí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom