Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
4 ■ PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 18. ŰJ KERESETSZABÁLYOZÁS 1985-TŐL (II.) Csakis a teljesítmény a fedezet Miután megnő a nyereség, az adóviselő képesség szerepe, a teljesítménytől független keresetkiáramlást mindenekelőtt az árak korlátolhatják. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az éles versenyhelyzet, illetve a megfelelő árszabályozás. A legrugalmasabb keresetszabályozási formát tehát csak azok a gazdálkodó egységek alkalmazhatják, amelyek növekvő bérköltségeiket nem tudják a vevőkre nyakló nélkül áthárítani. Erre garancia a nagyarányú export, illetve a megnyugtató árszabályozás. Nélkülözhetetlen a nagyfokú költségérzékenység, az ésszerű takarékosság, a különböző költségtényezők mindenkori ..optimális arányának kialakítása. Ügy váljon a különböző gyári forint konvertálhatóvá, hogy a bérforinthoz hasonló keménységű lesz a költségforint, és nem a bérforint puhul meg. A rugalmasság kockázata Csák aki a jelenlegi 7—8 százalékos inflációs rátát is fel akarja srófolni, az gondolhat arra, hogy eljött a könnyű béremelések időszaka. Ha ugyanis a kiáramló bérforintnak nem lesz növekvő teljesítményfedezete, elszabadulhat a pokol, az inflációs gerjedés felgyorsulhat és ellenőrizhetetlenné válhat. Nélkülözhetetlen tehát a felelős, fegyelmezett bérgazdálkodás. A növekvő bérfizetési hatáskörnek olyan vezetői érdekeltséggel kell párosulnia, ami eleve kizárja a teljesítményfedezet nélküli személyi jövedelmek kifizetését. Az új ösztönző bérezési gyakorlat nem csupán megfelelő gazdasági, szabályozási viszonyokat, hanem gyökeres szemléletbeli változást is feltételez. A vállalatok közt várhatóan jelentős bérkülönbségek alakulnak ki 1985-től. Előnyösen startolhatnak a magas nyereségű, az alacsony bérhányadú vállalatok. Különösen akkor, ha a nyereséget nem terhelik adósságok, hiteltörlesztések, kamatfizetések. Ellenkező esetben nyilvánvalóak az indulási hátrányok. A nagyobb bérkülönbségek várhatóan felgyorsítják a munkaerő mozgását, s társadalmi feszültségeket indukálhatnak. Az ilyen szabályozással együtt járó változások megértőbb fogadtatását nem könnyű elérni. Még nehezebb támogatást szerezni a helyi bérezési döntésekhez, az egyenlósdi felszámolásához. Ne legyen jelenléti díj Mindenütt rendkívül felfokozódott a béremelések iránti igény. De az elvárásokat nem a teljesítményekhez viszonyítják, hanem mások jövedelméhez, az általános dráguláshoz, a szabadpiac és a vállalati gazdasági munka- közösségek béreihez. Az ilyen tömegnyomásnak, bármilyen erős, nem szabad engedni. Béremelést csakis teljesítménynövelés indokolhat. Sőt, figyelembe véve az eddigi bérszabályozás létszámhígító hatását^ esetenként az adott bérért indokolt több, jobb, fegyelmezettebb munkát követelni. Az úgynevezett vatta-munkaerő a régi keresetszabályozás öröksége nem illeszthető az új, feszesebb rendszerbe.. Válaszút elé kerül a dolgozó: vagy beáll, a sorba, az újra rendeződő teljesítményhierarchiába, vagy kilép a munkahelyről. Sokan már attól megsértődnek, hogy nem kapnak fizetésemelést. Hát még ha azt is közük, hogy a kévéséit pénzért is meg kell dolgozni! De hát az igyekvő, teherviselő ember is érzékeny, kedvét szegi, ha egyazon cégnél olykor azonos munkát kétféle mércével mérnek. Nem mindegy, hogy ki sértődik meg. Illesse tapintat a szorgalmat, s tisztelet a teljesítményt! De akkor nem lehet becsülni a félmunkát, s nem lehet fizetni a jelenléti díjat. Ki sértődjék meg ? A következetlenség, a megalkuvás az ösztönzésben, nyilvánvaló kitérés az érdekütközések, a konfliktusok elől. Ez egyre kevésbé indokolható azzal, hogy a munkaerőhiányból fakadó gondokat gyarapíthatja. Ha a gyenge munkaerő megsértődik és tovább áll, remélhetőleg kevés eséllyel próbálhat majd másutt szerencsét. A kilépő pénzét pedig, amint erre az új szabályozás lehetőséget nyújt, megkapja. az, aki többre képes. Nem lesz teljesítménykiesés, sőt a több és jobb munka kellő anyagi elismerése vonzza majd az új munkaerőt. Arra persze számítani kell, hogy a szabályozásmódosítás révén a munkaerő egyre inkább megdrágul, ésszerű létszámgazdálkodásra, arányos teherelosztásra serkentve. Visszatérve az indítótémára: optimisták lehetünk-e az 1985. évi startot illetően? Feltétlenül. Van reális lehetőség a kibontakozásra, a gazdaság megújulására. De reményeinket, igényeinket ne a szabályozásváltáshoz, a központi intézkedésekhez kössük egy- síkúan. Ezek keretet, lehetőséget teremtenek, hogy új módon ésszerűbben, jobban dolgozhassunk. A kereteket mindenütt helyileg töltik meg tartalommal, a vezetők, munkások, alkalmazottak. Legyünk tehát derűlátóak, de mindenekelőtt magunkban higgyünk, s éljünk a lehetőségekkel. Kovács József Fuvarozók versenye a megrendelésekért A fuvarozó vállalatok az év első felében kevesebb terméket szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában. A csökkenés — ha nem is nagy mértékben — már évek óta tart a belföldi szállításban, főként a beruházások visszafogása miatt. Kevesebb építőanyagot kell például szállítani, ami jelentős részt képvisel az árufuvarozásban. így ^ kínálat' meghaladja a keresletet, ami arra készteti a vállalatokat, hogy különféle módszerekkel — kedvezményekkel, új szolgáltatásokkal — nyerjék meg a megrendelőket. Az áruk valamivel több mint fele a nagy szállító vállalatok — a MÁV, a VOLÁN, a MAHART és a HUNGAROQAMION — közvetítésével kerül a termelőktől a felhasználókig. Az MTI munkatársai ezúttal arról tájékozódtak, hogyan alakul a verseny a vasúti és a közúti szállítási vállalatok között, milyen módszereket alkalmaznak a fuvaroztatók megnyerésére, illetve megtartására. A MÁV az év első felében 57,8 millió tonna árut » fuvarozott, 3 rhillió tonnával kevesebbet, mint a • múlt év azonos időszakában. Több éve jól bevált az előszállítási és rakodási kedvezmény. Az év első négy hónapjában tonnánként 15—30 forint árengedményt adnak a fuvardíjból a vállalatoknak. Nemcsak a fuvaroztatók járnak jól a kedvezménynyel, a MÁV is nyer a dolgon, hiszen az előszállítások tehermentesítik az őszi időszakot. Űjabb kedvezmény az iparvágány-építőknek, hogy a MÁV szakemberei ingyenesen elkészítik a terveket. A vasút használt — de még jól felhasználható — anyagokat, váltókat, síneket ad kedvezményes áron az építőknek. Újabban mezőgazdasági üzemek veszik igénybe ezt a lehetőséget. Főként a rakodógépekkel jól felszerelt fuvaroztatók körében vált be a MÁV rakodási kedvezménye. Ha a megrendelő szombat reggel 6 óra után vállalja a rakodást, s hétfő reggel 6 óráig befejezi, nem kell kocsiállást fizetnie, amit egyébként általában már 5 órán túl felszámol a vasút. A kocsiállás-pénzből azok is engedményt kapnak, akik tíznaponta legalább 50 kocsit indítanak vagy fogadnak, s ezek 85 százalékát az előírt határidőn belül meg-, illetve kirakják. A fennmaradó 15 százalék rakodásánál akkor is lényegesen kevesebb állás- pénzt számolnak fel, ha ennek határidejét túllépi a megrendelő. Az anyagmozgatás korszerűsítésére, az egységrakományok képzésére a MÁV úgynevezett belföldi konténertársulást hozott létre. Ha a fuvaroztató belép, soronkívüliséget élvez a konténerszállításban. Egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, a társulásnak jelenleg 13 tagja van. Az újabb kedvezmények közül figyelmet érdemel az a lehetőség is, hogy a MÁV a fuvaroztatókkal megállapodást köt, miszerint az egy hétre előre megrendelt vagonokat visszaigazolja, s ezeket garantáltan előállítja. Jogszabály ugyanis nem kötelezi a vasutat arra. hogy maradéktalanul teljesítse a megrendelők igényeit. A megállapodás alapján azonban azt is vállalja, hogy amennyiben nem tartja be ígéretét, kártérítést fizet a vállalatoknak. Ezzel a lehetőséggel élnek is a vállalatok, hiszen különösen osúcsforgalom ideién előnyös számukra. A január 1-től önállósult Volán-vállalatok szolgáltatásaik bővítésével igyekeznek javítani a fuvarpiacon versenyképességüket. Az 1. sz. Volán Vállalat például nemcsak fuvarozást vállal, hanem segítve a mágánépítkezők munkáját, elvégzi a csa-, ládi házak alapozása előtti tereprendezést, az alapozásnál a föld kiemelését és elszállítását is. A vállalat szabad gépjárműjavító kapacitását is ki akarja használni, ezért hozzáláttak a magánteherautók javításának megszervezéséhez. Homokhasznosítás fásítással Hazánkban megközelítőleg 2 millió hektár homokterület van, melyet nemcsak szőlővel és gyümölccsel, hanem erdősítéssel is hasznosítani lehet. Az említett homokvidék mintegy fele a Duna—Tisza közén van. Dr. Ba- rányi Lászlóval, a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatójával arról beszélgettünk, meddig jutottunk el a gyenge termőképességű területek hasznosításában? — Másfél évszázaddal ezelőtt jelent meg Hubeny József erdésznek a homok megkötéséről írt könyve. Szerinte' a száraz területeken érdemes telepíteni a fekete- és az erdei fenyőt. Ö ismerte fel először e két fafajta jelentőségét a homok fásításában. Nem fogadta el azt a tévhitet, miszerint ez a terület nem őshazája a fenyőnek, nem bírja el a klímát. Kiss Ferenc, aki szintén kiváló szakember volt, ugyancsak a feketefenyő telepítését szorgalmazta — kezdte történeti visszatekintéssel. Az elmúlt 35 év alatt az erdőgazdaság területén 56 500 hektár erdőt telepítettek, a megye összterületéhez viszonyítva az erdők aránya 16 százalék fölé emelkedett. Ezzel kapcsolatban az igazgató megjegyezte: — Eredményes munkát végeztek a megye mező- gazdasági szövetkezetei, állami gazdaságai elsősorban a cellulóznyárasok telepítésében. A programot az 1960-as években indították, és a tervezett terület több mint 90 százalékát a mezőgazdasági nagyüzemekben létesítették. Az erdőgazdaság facsemetékkel segítette. a terv megvalósítását. A termelő- szövetkezetek területén több mint ezer hektár erdő- telepítés a mi kivitelezésünkben jött .létre. A jó együttműködésben szerepe volt és van az erdőfelügyelőségnek is. A megyében kétszer annyi erdőterület van, mint szőlő és gyümölcsös. Szóba került az erdők faanyagának hasznosítása. Itt elsősorban a cellulóz előállítására alkalmas vékonyabb méretű fenyőgömbfáról van szó. — El kellene véglegesen dönteni, hogy hosszú távon exportáljunk-e, vagy itthon dolgozzuk fel. Nekünk nincs ehhez megfelelő technológiánk, elég sokba kerül egy ilyen üzem kialakítása. Ezért egyelőre exportra szállítjuk a nyersanyagot, jelentős vevőnk Ausztria. Legújabb értesüléseink szerint az osztrákok évente mintegy 300 ezer űrméter fenyőfát vesznek át tőlünk. Jugoszláviába is szállí- _ tunk. Déli szomszédunkkal árucserére is kötöttünk megállapodást. Cellulóz alapanyagért ajtókat, ablakokat kapunk. Az említett mennyiségekből mintegy 40 ezer űrmétert Bács-Kiskunból exportálunk. Az ország erdészeinek a szemében az Alföld, köztük a homokhátság nem volt vonzó munkaterület. Itt az erdőgazdálkodás jelentős részét a homokkal • Kitermelés előtt álló fenyves, előtérben fiatal telepítés. való állandó birkózás jellemezte. Sokan voltak azóriban, akik szívüket-lelküket adnák az ügyért. — Évről évre jelentős feladatokat oldottunk meg — hangoztatja az igazgató —, de úgy érzem, ezt a munkát tovább kell folytatni. Az ezredfordulóra el tudjuk érni, hogy az erdők aránya a megyében elérje a 19—20 százalékot. Az idén is 1500 hektárral nőtt az új telepítés. Az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is törekszünk a lombos fafajták telepítésére, elsősorban á nemesítés során létrehozott akáccal és szürkenyárral erdősítjük a homokot. Szerintem felül kell bírálni az eddigi bélvízrendezést, mert ha továbbra is csökken a talajvízszint, még a legszárazságtűrőbb .feketefenyő telepítése is gondot okozhat. Az ezredfordulóig kidolgozták a fásítási elképzeléseiket, de mint a beszélgetésből kitűnt, a végrehajtás során még az eddiginél is jobban kell ügyelni a termőhelyi adotságokra, a szőlő—gyümölcs éfc az erdőtelepítés kellő összhangjának kialakítására. Kereskedő Sándor vwT^^%^Bgwaiy«-; ryy^ifpayw»^^yjpHw PAPlRFENYÖ AUSZTRIÁBA ÉS ijÉWBl|MM^BBÍÍ Hasznos gépek a mezőgazdaságnak Két évvel ezelőtt négy kecskeméti mérnök összefogott és megalakította a Mezőgazdasági Gép- fejlesztő és Kutató gazdasági munkaközösséget, amelyet hangzatosán ,,'NOVUS”-nak neveztek. Hogy sikeres volt e vállalkozás, az abból is kiderül, hogy ma már hét mérnök és hat speciális szakember — közülük három főállásban — tagjai a gmk-nak. Vezetőjük Horváth Benedek, aki fejlesztőmérnök, s korábbi munkahelyén, a MEZÖGÉP-nél jelentős gyakorlatra is szert tett. Hogy miért láttak úgymond üzletet ezek a fiatalemberek ebben a vállalkozásban? Elsősorban a kereslet az indok. Munkájukhoz szövetségeseket is kerestek és találtak. Például a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mechanikai tanszékével, a kertészeti kutató- intézettel, a kecskeméti MEZÖ- GÉP-pel, a SZIM-mel és a DU- TÉP-pel kötöttek együttműködést. Űj mezőgazdasági gépeket konstruálnak, illetve régebbiket továbbfejlesztenek, elkészítik ezek prototípusát és komplett gyártási dokumentációját, amelynek alapján a nagyvállalatok a sorozatgyártást is elkezdhetik. Terveztek tárcsás boronát, olyan silótoronytgrtó szerkezet, amelynek fölállításához kevesebb betonra van szükség. Most pedig egy talajművelő munkagép készül, amely a hazánkban használtaknál komplettebb és reményeik szerint nemcsak a minőségi munka végzése, hanem az ára miatt is közkedveltté válik a mezőgazdaságban. Ugyancsak napirenden van egy sorközművelő kömbinátor gyártása, amely a szőlőültetvényekben lesz használható. Eddigi eredményeik alapján és még inkább terveik sikerével ez a fiatal szakember kollektíva képes hazai fejlesztésű mezőgazdasági gép gyártásának kezdeményezésére, amelyekkel * azonos vagy jobb minőségű munka végezhető, mint a most importált hasonló célú eszközökkel. §1——— Irányüelzó Változások a KRESZ-ben Rovatunkban ezúttal azokról a változásokról adunk egységes értelmezést, amelyek a KRESZ módosításával függnek össze. Köztudomású, hogy a változás július elsején lépett hatályba. Most a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze: A kerékpárút tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek. A kétkerekű segédmotoros kerékpárok és a segédmotoros rokkantkocsik, ha ezt a jelzőtábla nem tiltja — legfeljebb 20 km/óra sebeséggel — a 'kerékpárutat is igénybe' vehetik; más jármű közlekedése a kerékpárúton tilos. Gyalogút tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jáirmű közlekedése a gyalogúton tilos. Ha a gyalogút, vagy a gyalog- és kerékpárút jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, ezen az időszakon kívül — legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül — célforgalomban járművek (más járművek is kötekedhetnek a gyalogúton, illetőleg a gyalog- és kerékpárúton. Autóbusszal behajtani tilos tábla azt jelzi, hogy az útra autóbusszal — kivéve a menetrend szerint közlekedő autóbuszt — behajtani tilos. Tehergépkocsival behajtani tilos tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival — kivéve a legfeljebb 2,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit —, valamint vontatóval, mezőgazda- sági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos. Ha a tábla súlyhatárt is megjelöl, csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű ilyen járművel tilos behajtani. Útkereszteződés alárendelt úttal tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben. A jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az út1- kereszteződés alaprajzi , vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonal- vezetését. •Várakozóhely tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. A tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozóhelyen kötelező elhelyezkedés módját (például a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (például csak személygépkocsik) részére van fenntartva; ahol várakozást ellenőrző óra (parkométer) van, kiegészítő tábla jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra működtetése kötelező. Kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig lehet és jelezheti, hogy a várakozóhely mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére van fenntartva. Különösen veszélyes helyekre — elsősorban a vasúti átjáró és az útkereszteződés területére — szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színű útburkolati jel hívhatja fel a járművezetők figyelmét. A kerékpársávot az úttest többi részétől folytónos — az útkereszteződésnél szaggatott — sárga vonal választja el. A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzi, ameddig a járművek a járdának az úttest felőli részét várakozás céljára igénybe vehetik. . A gyalog- és kerékpárúira festett folytonos fehér vonal — a jelzőtábla jelzésének megfelelően — a gyalogos és a kerékpáros forgalmat választja -el egymástól. Az út kanyarulatát — veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelző táblán felül — az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyíl alakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába. Négyszögletű fekete alapon fehér számértéket feltüntető jelzés azt a sebességet jelzi km/órában, amellyel forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerű. Amit a biztonsági övről tudni kell A műszaki KRESZ-nek nevezett KPM-rendeleit 57. szakasza 1. bekezdésének a) pontja a következőket írja elő: „Biztonsági övvel fel kell szerelni a taxi kivételével minden személygépkocsi első üléseit.” Ez év február 1-én. életbe lépett KM-rendelet — több más mellett — ezt is módosítót-, ta. Eszerint: „Biztonsági övvel fel kell szerelni minden személy- gépkocsi első üléseit.”1 Ennek a változásnak rendkívül vegyes a visszhangja a járművezetők körében. Keverik a hatályba lépés időpontját a KRESZ módosításával, s ami a legtöbb gondot okozza, úgy értelmezik a változást, hogy ezután olyan személygépkocsiba is kötelező a biztonsági öv. amelyben nincs gyárilag beépített rögzítő elem. Mi a helyzet valójában? Nem változott meg a műszaki KRESZ már idézett szakaszának 2., és 3. bekezdése, amely szerint: „A biztonsági övnek —1 kivéve, ha az ülésnél a három rögzítési pont nem helyezhető el — legalább hárompontos rögzítésűnek, to-, vábbá egy kézzel és egy mozdulattal könnyen és gyorsan nyit- hatónak kell lennie.” „A biztonsági övét kizárólag a járműbe gyárilag beépített rögzítőelemhez .szabad erősíteni.” Tehát a változás mindössze azt jelenti, hogy az eddig kivételként szereplő taxikban is kötelező a biztonsági öv használata. Ebből következik, hogy a régi típusú gépkocsikba, ahol nincs gyári rögzítőelem, nem kötelező a biztonsági öv beszerelése. A biztonsági öv használatával kapcsolatos további információkat megtalálhatják az érdeklődők az 1982-ben kiadott kézikönyvből. A könyv ezzel kapcsolatban egyértelműen kimondja: „A műszaki megvizsgálás során nem szabad kifogásolni az olyan gépkocsiknál a biztonsági ,övek beszereltségét, amelyekben nincs gyárilag beépített rögzítőelem.” Továbbá: „amennyiben az ügyfél kéri, a vizsgabiztosnak, vagy a határozathozatalra jogosult személynek a gépkocsi forgalmi engedélyébe be kell jegyeznie, hogy biztonsági övvel felszerelni nem kell.” Ez természetesen csak akkor történik meg, ha a gépkocsiban gyárilag beépített rögzítőelem nincs, illetve ha csak két felfüggesztési pont van a gépkocsiban, és ha ezek a pontok műszakilag nem megfelelőek. Az övhasználat szempontjából tehát minden vitás kérdést tisztáz a forgalmi engedélyben levő bejegyzés. A rendőri ellenőrzések— során is ezt veszik figyelembe. Nedves ■ ÉPP 6?|ä# i * - ■ Az utóbbbi hetekben sokszor okozott súlyos balesetet a rosszul megválasztott sebesség a nedves, csúszós úttesten. Tanácsként mondjuk, hogy esőben nemcsak a féktávolság növekszik, de a kocsi úttartása is bizonytalanná válik, s a látási viszonyok is kedvezőtlenek. Esőben, nedves úttesten óvatosan, körültekintően, az útviszonyoknak megfelelően közlekedjünk.
