Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

VENDÉGEINK VOLTAK Portugál kommunisták Halk szavú, de határozott fiatalember Alfredo Paula Cam­post, a középészak-portugáliai — Coimbrai megyei — párt­végrehajtóbizottságának, egyben a titkárságnak és a párt északi agrárszervezetének tagja. Az elmúlt héten az ő veze­tésével járt Bács-Kiskun megyében a Portugál Kommunista Párt kéttagú küldöttsége, s mód nyílott, a velük való beszél­getésre. A forradalom utáni helyzetet 'vázolta először Alfre­do Paula Campost. — önök jól tudják, hogy 1974- ben, majd egy évivel később nagy átalakulások történtek, Portu­gáliában. Ennek következtében államosítottuk a fontosabb ipari. • üzemeket, bankokat. A novembe­ri jobboldali katonai fordulat után egymást követték a jobbol­dali orientáltságú kormányok, amelyek minden erejüket arra használták, hogy visszaállítsák a kapitalizmus gazdasági és politi­kai erejét, tönkretegyék a földre­formot. Azóta a vállalatok egy részét imár .visszaadták tulajdo­nosaiknak. A NATO és az Ame­rikai Egyesült Államok érdekeit szolgálják a gazdasági, politikai és katonai téren tett engedmé­nyekkel. — Hogyan értékeli a Portugál Kommunista Párt^ a mai helyze­tet"! — Portugáliában válság van, a gazdasági romlás .nagyfokú. A múlt év végén a pártkongresz- szusunk határozatában, ennek az évnek az elején pedig közpon­ti bizottságunk állásfoglalásában egyértelműen feltártuk a problé­mákat, és rámutattunk arra, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A, por­tugál nép a tűrőképességének legvégén tart, ezért fel kell1 vet­ni a demokratikus alternatívákat, a kibontakozás útját. — Ebben a párt támaszkodhat az egész népre? — Április 25-én, forradalmunk ■i tizedik évfordulóján és május elsején óriás tömegdemonstrá­ciók, tüntetések voltak az egész országban. Ezeken — aimire ko­rábban még nem volt példa — részt vettek a legkülönbözőbb po­litikai .beállítottságú emberek, akik ily módon is elkötelezettsé­get vállaltak a forradalom eszmé­je és vívmányai mellett. Ez erő­sítette pártunk helyzetét és iga­zolta elemzésünk; céljaink1 he­lyességét. Az alternatívák ki­dolgozásában közvetve segítséget jelent számunkra, hogy tapasz­talatokat szerezhetünk bará­tainktól, egyebek között ide- látogatásunknak is ez az egyik célja. — Megerősödött tehát a kom- * múnista párt Portugáliában? — Igen, azonban a magyaror­szági párt helyzetével a miénket nem lehet összehasonlítani, hi­szen mi a jelenlegi hatalom el­len, illetve a hatalomért küz­dünk! Semmiféle kormányzati ta­pasztalattal nem rendelkezünk, de tudni akarjuk, hogy miként, hogyan jcészüljünk fel a jövőre, és milyen hibákat ne kövessünk el. ' , V — Hogyan latja a part a sajat helyzetét? — Azt valljuk és hangoztatjuk,' ‘hogy Portugáliában haladó fo­lyamatot véghezvinni sem a kommunisták ellen, sem nélkü­lük nem tehetségek Mivel egyre nagyobb támogatást kapunk a portugál nép széles rétegeitől, az előbbieket úgy is ikéll értenie: a nép ellen, vagy anélkül nem lehet haladást elérni. Mi a nép érdekeit képviseljük. Ezt egyre többen felismerik, ami világosan megmutatkozik abból, hogy bár a jobboldal kezében van a sajtó, a tömegtájékoztatás minden esz­köze, a legutóbbi választásokon mégis több mint egymillió szava­zatot szereztünk. Tagjaink száma kétszáznegyvenezer, pártunknak- negyvenéves ellenállási múltja van, tíz évte működik legálisan. Azoknak a száma, akik egyet­értenek velünk, és támogatják politikai, gazdasági törekvésein­ket, hónapról hónapra gyarapo­dik ... szóval ellenünk nem te­het programot csinálni és kor­mányozni. A kommunista párt elnyerte a nép támogatását, s ha ezt a jelenlegi 'hatalom nem ve­szi komolyan, és továbbra is ki akar zárni bennünket a kormány­zásból, semmi esélye sincs arra, hogy megszilárduljon. Ez eddig is bebizonyosodott: Suarez tisz­ta szocialista kormánya is meg­bukott és a mostani szocialista— jobboldali .pártok koalíciós kor­mánya szerintünk szintén a bu­kás küszöbén áll. Azt hirdetjük, hogy viszonylag rövid időn be­lül a kommunista párt közremű­ködésével és támogatásával meg lenet valósítani azt a demokrati­kus ^alternatívát, amely, a mos­tani súlyos krízisből kivezeti az országot. — Ismerik-e a portugál embe­rek a magyar nép helyzetét? ön­nek milyen információi voltaik ró­lunk? — Néhány régi könyvből, a párton belüli tájékoztatásiból tudtam Magyarországról. A por­tugál emberek szinte semmit sem hallanak az önök országá­éról. Nálunk'a tájékoztatás erős szűrőjén megy át minden hír, ami a szocialista országokból érke­zik, és- teret sem kap az újságok­ban. A magyar—portugál közös vállalatról, amelynek az önök megyéjében lévő . Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság is tagja, csupán egy kis példány- számú lapban, a hírek között je­lent meg néhány soros informá­ció ... Rosamel Pires Venedát, a kül­döttség másik tagját, aki egyéni gazdálkodó és agrármérnök, éle­téről és a portugál mezőgazdaság­ról kérdeztem. — .Nagy a különbség a portu­gál és a magyar mezőgazdaság között, itt sokkal magasabb a színvonal. Persze nagyon nehéz az összehasonlítás, ugyanis ná­lunk kevés a. sík terület. Jobbá­ra a folyóvölgyekben, hegyolda­lakon, apró parcellákon gazdál­kodnak a portugál parasztok. A gépesítettség csekély, fél évszá­zados módszerekkel műveljük a földet. Az állam nem támogat • Alfredo Paula Campost • Rosamel Pires Venedat bennünket. Drága a gázolaj, ma­gyar pénzre átszámolva 20—^22 forint literje. A gépek többségét csak külföldről tudjuk megvásá­rolni, de ezek .vámja olyan ma­gas, mint a luxuscikkeké. Ter­ményeink felvásárlására, s arra, hogy mennyit fizetnek érte, sem­mi’garancia. Hatodmagammal, a családommal, hét hektár földön termelünk, 23 tejelő szarvasmar­hát tartunk, néhány hízómaihát, valamint annyi szőlőnk van, ami a család szükségletét fedezi. Elég jó a föld minősége, öntözni is lehet, úgy-ahogy megélünk. — Mi lesz, amit feltétlenül el­mesél barátainak, ismerőseinek a magyarországi tapasztalatai kö­zül? * 1 /— A látottak megerősítették bennem azt, amit évek óta java­solok, mondogatok a szomszé­daimnak: műveljük együtt a föld­jeinket, a költségeket viseljük közösen, s ez utóbbi kevesebb, a termelés hatékonyabb és jöve­delmezőbb .lehet. Nem gondolok én szövetkezetre, hanem csak egy szorosabb összefogásra, hi­szen ennek előnyeiről, hasznáról a magyarországi szövetkezetek­ben tett látogatásaim meggyőz­tek. — Alfredo Paula Campost elv­társ, ön hogyan összegzi benyo­másait? — Mindarról, amit a szocialis­ta társadalomról hallottam és hittem, meggyőződhettem és lát­hattam: az emberek jól élnek, sok sikert ér el az önök országa ai legkülönbözőhb területeken, így a mezőgazdaságban is. Egy­re inkább úgy érzem, hogy a szo­cialista fejlődés útja az az út, amelyen érdemes járni, helyes irányba vezet, a nép érdekeit szolgálja. Csabai István KEVÉS A VÁJÁR, SOK AZ AUTÓSZERELŐ — MÉRNÖKÖK ÉS KÖZGAZDÁSZOK KERESTETNEK A pályakezdők iránti kereslet az elmúlt évekhez képest valamelyest mérséklődött, de változatlanul élénk. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fel­mérése szerint az idén végzett mintegy 113 ezer fia­talt összességében csaknem 146 ezer munkahely várja. A legtöbb pályakezdő fiatalnak — a végző­sök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak munkát. A munkahelykínálat területi megoszlása az idén némileg eltér a tavalyitól: a vidéki városokban va­lamelyest nőtt, Budapesten pedig kissé csökkent a munkavállalás lehetősége. A legtöbb álláslehetőség — valamennyi betöltésre váró munkakörnek csak­nem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínál­kozik. Mérséklődött a munkaerő-kereslet a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig,több mint 20 százaléka található a községekben. Országszerte többnyire azonnal el tudnak helyez­kedni azok, akik betanított vagy segédmunkásnak jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után tovább nem tanuló mintegy 21 ezer fiatalt 32 ezer állás várja A korábbiaknál nehezebben találnak irodai mun­kát a gimnáziumot végzettek; közülük csak minden második fiatal tud elhelyezkedni elképzeléseinek megfelelő munkakörbe. A szakközépiskolát végzettek állásának lehetőse- ge igen eltérő. Nagy az érettségizett szakmunkások iránti kereslet az iparban és számottevő a közle­kedésben, a hírközlésben, valamint a mezőgazdaság­ban is. Kevés viszont általában vidéken a közgaz­Munkahelyek fiataloknak fingági és az autóforgalmi iskolát végzettek állás- lehetősége, több megyében pedig az óvónők, a ke­reskedelmi és vendéglátóipari végzettségű fiatalok találnak nehezen munkát. A szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdők kö­zül a legkeresettebbek a lakatosok, esztergályosok, vájárok, öntők, hegesztők, villanyszerelők fonok és szövők, illetve a kőművesek, ácsok, állványoz«», bádogosok és állattenyésztők. Változatlanul kevés az üres munkahely az autószerelő, a háztartási gép­szerelő, a rádió-tévé műszerész, a fodrász a koz­metikus, az órás, a kirakatrendező szakmákban. A felsőfokú végzettségű műszaki, gazdasági és agrár szakembereket, illetve a tudományegyetemek nem tanári szakain végzetteket összességeben há­romszoros álláskínálat várja. Különösen keresettek az üzemmérnökök, a gépészmérnökök, a vegyipari gépészek és a villamosmérnökök, illetve a közgaz­dászok és üzemgazdászok. A tavalyinál valamivel kevesebb a meghirdetett munkaalkalom az agrár- szakemberek számára, elhelyezkedési gondjaik azonban várhatóan csak a kertészmérnököknek lesznek. A bölcsésztudományi karok friss diplomá­sainak csak harmadannyi megüresedett állas kí­nálkozik, mint ahányan végeztek. A természettu­dományi karok utolsó éves hallgatói viszont két­szeres álláskínálattal számolhatnak. Különösen megnőtt az igény a matematikusok iránt, de a geo­fizikusoknak és a geológusoknak nem ajánlanak elegendő munkahelyet, s nemigen válogathatnak a biológusok és a fizikusok sem. RÁDIÓJEGYZET Háttérbeszélgetés sza annak a hírözönnek, ami nap mint nap érkezik a világ meg­annyi tájáról. Vértes Éva műsora arra vállalkozik, hogy egy-egy ak­tuális és különösen figyelmet ér­_ A jelek azt mutatják, hogy R eagan kényelmes többséggel fog győzni ismét az amerikai el­nökválasztáson. Ebben nagy sze­repet játszik, hogy némi gazda­sági felemelkedés figyelhető meg az USA-ban az utóbbi időkben. S Reagannek óriási szerencséje, hogy Carter után került az elnöki székbe, aki meglehetősen kiegyen­súlyozatlan', a világpolitikában eléggé járatlan politikusnak bi­zonyult, s akit szinte bárki ken- terbe verne egy esetleges össze­hasonlítás esetén... — Szerintem ez nem szerencse kérdése volt, hanem egy törvény- szerűségé, amelynek adott hely­zetben be kellett következnie ... — A munkanélküliek száma Nyugat-Európában a hatvanas évek közepén kétmillió volt. 1978- ban már hatmillió, tavaly 10 mil­lió, most pedig csaknem 13 mil­lió. Vagyis nem egészen két év­tized alatt meghatszorozódott -a számuk... — Korunk nagyon hasonlít a húszas, harmincas évek nagy^ gaz­dasági világválságához. S bár a világ azóta rengeteget változott — és nincs esély arra, szerencsére, hogy egy náci típusú párt, szer­vezet lábra kapjon Európában —, a gazdasági válságban a konzer­vatív erők nagyobb terekhez jutá­nak ma a nyugati világban, a hangjuk erősebbnek tűnik ... — Osztom ezt a véleményt. En­gem azonban nem kis félelemmel .töltenek el ezek a napjainkban állandó, felszín alatti jobboldali mozgások, mert azt a veszélyt mutatják, hogy még tovább csök­kennek az érintkezési felületek a két világrendszer között... — Én úgy látom, hogy akár jobboldali, akár baloldali pártok kapnak nagyobb részt a tőkés ál­lamok vezetésében, legtöbbször megbuknak, mert a gazdasági vál­ságot egyik sem képes felszámol­ni. S ez a tendencia már jó ideje megfigyelhető... Szerdán a Kossuth-adón, teg­nap pedig a 3. műsorban Háttér- beszélgetés címmel hangzott el az a külpolitikai műsor, amelyből — töredék formában — néhány vé­lemény fentebb olvasható. Hogy kiknek a véleménye? — Hajdú Jánosé, Várkonyi Tiboré és Zádor Tiboré. Ez alkalommal ugyanis ők voltak a Vértes Éva szerkesztette Háttérbeszélgetés résztvevői. Bonyolult világban élünk, szo­kás mondani napjainkban. Párt­harcok, szélsőséges politikai ten­denciák, vallási csoportok, gazda­sági válságtünetek, puccsok, vá­lasztási kampányok, fegyverkezés, béketárgyalások... — Vége-hosz­demlő jelenség hátterét is meg­világítsa, neves szakértők. segít­ségével. S hogy a külpolitikai je­lenségek elemzése, kommentálása mennyire fontos — ha tisztán (vagy tisztábban) szeretnénk lát­ni —, azt talán felesleges is rész­letezni. Érdekes, hogy néhány részletkérdésben még a neves, nagyszerűen felkészült külpoli­tikai újságíróknak is eltérő a vé­leményük, ami ugyancsak vilá­gunk ellentmondásosságára, bo­nyolultságára utal. Nem igazán jó, de nem is rossz, nem izgalmas, de nem is unalmas ez a műsor. Egyetlen jelző illik rá leginkább: hasznos. MŰZEUMFELÜJÍTÁS • Felújít­ják a buda­pesti Szép- művészeti múzeum te­tőszerkeze­tét. A mun­kával az Ál­talános Épí­tőipari Szö­vetkezetei bízták meg. Az : épület annyira megrongáló­dott, hogy szükségessé vált az 1,2 milliárd fo­rintosra ter­vezett na­gyobb fel­újítása, amit várhatóan a jövő év­ben kezde­nek meg. Pajzán nyári történetek Az alábbi két esetről jugoszlá­viai testvtérlapunkban, a Magyar Szóban olvastunk. Ügy véljük, hogy nincsenek minden tanul­ság nélkül a Vajdaságtól egy ki­csit északabbra sem. Ha ketten játszanak a tűzzel Nem szívesen írok a bírósági gyakorlatból vett pajzán, sikam­lós históriákról, nem színlelt er­kölcsösségből, hanem mert ■ az ilyenfajta bűncselekmény, nemi erőszak) a legtöbb esetben már magában véve is nagyon morbid és megalázó, s nehéz róla min­denki számára elfogadható mó­don szólni, vagy valamilyen ta­nulságot leVonni. Az alábbi két megtörtént eset leírásával azonban, azt hiszem, nem sértem meg senki erkölcsi érzékét. Első történetünk szereplője egy harmincöt éves hajadon és egy huszonöt éves fiatalember. A hölgy vendégségbe ment a szom­szédságában lakó nagynénihez, de mivel ott nincs televízió, és ép­pen jó fühlet ígért az esti műsor, átment televíziót nézni a szom­szédban lakó magányos fiatalem­berhez, akit már régebbről is is­mert. Televíziónézés közben iszo­gattak is egy kicsit, a film is jó volt, ami manapság ritkaság, és így kellemes hangulat alakult ki kettőjük között. Már az éjféli híreket is el­mondták, a vendég hölgynek már haza kellett volna menni, de a le­gény egyre marasztalta. Végül a lány mégis fölkereke­dett, de induláskor meglepetéssel vette észre, hogy a nénitől ka- ! pott lakáskulcsot időközben el­vesztette. Keresték mindenhol a szobában, az asztal alatt, a heve­rő alatt, de nem lett meg. Gondba esett á hölgy, mert nem tudta, hogy mit csináljon: ha hazamegy, akkor kiderül, hogy éj­fél utánig volt a szomszéd fiatal­ember lakásán, és a nagynéni ezt nem nézné jó szemmel. Ha pedig egy szobában marad a fia­talemberrel, abból még nagyobb tiaj származhat. Mégis úgy határozott, hogy marad, abban a reményben, hogy hátha minden rendben lesz — állította később a bírósági tár­gyaláson — és majd korán reg­gel, ha a nénike elmegy a piacra, észrevétlenül hazaosoo. Szóval maradt. A szobában azonban csaik egy heverő volt, és ezen kellett mindkettőjüknek el­tölteni az éjszakát. A fiatalember meg is ígérte, hogy a vendégé­nek nem történik bántódásá, csak maradjon nyugodtan. De nem tartotta be a szavát — vallotta később a hölgy a kihallgatáson —, hanem minden tiltakozása és vé­dekezése ellenére nemi erőszakot követett el rajta. Másnap reggel pedig, amikor be akart menni a nagynéni laká­sába, az már az előszobában várta, és kitört a botrány. Fele­lősségre vonta, hogy hol és kivel töltötte az éjszakát. A hölgy rö­vid kibeszélés után beismerte, hogy a szomszédban volt, és hogy a szomszéd fiatalember nem en­gedte haza, hanem bezárta az aj­tót és minden tiltakozása ellené­re erőszakot vett rajta. — Akkor rögtön megyünk a rendőrségre és feljelentést te­szünk — jelentette ki erélyesen a néni. Így is történt, és ezután a dol­gok már hivatalból mentek a ma­guk útján. Az ügyészség vádat emelt a televíziós csábító ellen; a bíróság pedig letárgyalta az ügyet. Habár nem volt könnyű dolga, mert az erőszak elköveté­sének a tettesen és a sértetten kívül más szemtanúja nem volt, mégis a körülmények, , főleg a sértett hölgy furcsa Viselkedésé­nek figyelembevételével, nem fo­gadva el a sértett vallomását, a fiatalembert bizonyítékok hiá­nyában felmentette a vád alól. A felmentő ítélet megindoklásá­ban pedig az áll, hogy ha egy nő egy férfi lakásán annak heve- rőjén az illetővel együtt akarja, és meri eltölteni az éjszakát, az kiteszi magát bizonyos veszély­nek, és szinte kihívója a várható következményeknek. Ezért a bí­róság szerint erőszak nem tör­tént, mert ha ketten játszanak a tűzzel, a megperzselődésért a fe­lelősség is kölcsönös. A svédeknél a nem: nem! A másik esetünk egyik szerep­lője külföldi svéd lány, aki jugo- szlávián keresztül Görögország­ból utazott vissza északra. A prob­léma ott kezdődött, hogy nem volt beutazási engedélye a velünk határos szomszédos országba, és emiatt a határállomáson leszál­lították a vonatról. Tanácstala­nul állt a sínek között egy nagy bőrönddel a kezében, és nem tud­ta, hogy mitévő legyen, kihez for­duljon. Szép szőke lány volt, és az egyik vámosnak mindjárt megakadt rajta a szeme. Rövid ismerkedés után a vámos felajánlotta, hogy töltse nála az éjszakáit a lakásán, és majd másnap, a szükséges vi­zűm megszerzőé után folytatja útját. A svéd lány elfogadta a felkí­nált vendéglátást, és beült a vá­mos kocsijába, és már robogtak is a közeli város felé. A vendég a lakásba érve mindjárt lezuhan-y- zott, és fáradt lévén az utazástól pizsamába bújt, és arról érdek­lődött a házigazdától, hogy mdlyik ágyon alhat meg. A fiatalember, a vámos megje­gyezte, hogy szerinte korán van még az alvásra, és hogy ő nem is alvással’ gondolta eltölteni az egész éjszakát. Küllemben is csak egy ágy van a lakásban, és így kénytelenek lesznek megosztoz­ni azon. A lány megértette, hogy ven­déglátója mire céloz, de kerek perec megmondta, hogy olyasmi­ről szó sem lehet, nem azért jött, és kedve sincs hozzá. Fogta ma­gát és belefeküdt az ágyba. A fiatalember azonban. nem nyugodott bele az elutasításba, hanem kezdetben udvariasan, azután pedig egyre durvábban próbálkozott a vendég lánynál. De ,a lány sem engedett, és így rövidesen közelharcra került sor. A svéd lány még a körmét és az öklét is használta, de mindhiába, mert á vámos bizonyult erősebb­nek. A lány még az éjjel, amikor megszökött a lakásból, a rendőr­ségre ment, és feljelentést tett nemi erőszak elkövetése miatt a vendéglátója ellen. Itt sem volt tanú, még nagy­néni sem, a bíróság mégis a lány szavainak, állításának adott hi­telt, amit igen szemléletesen alá­támasztottak a tárgyi bizonyíté- -kok is: a fiatalember arcán; kar­ján, és hátán talált és lefényké­pezett mély és véres karmolások és sérülések, A vámos hiába védekezett, hogy a lány beleegyezésével, sőt indít­ványára történt minden, a bíró­ság nem adott hitelt állításának, és bizonyítottnak találva az ügyész vádját, kétévi börtönre ítélte. Ügy tűnik, hogy a két ítélet, habár hasonló esetekre vonat­kozik, mégis teljesen eltér egy­mástól: az egyik felmentő, a má­sik pedig1 súlyosan elmarasztaló. Mégis, azt hiszem, hogy, igazat adhatunk mind a két biróságnak, mert habár látszólag hasonló helyzetek elbírálásáról van szó, mindkét esetben helyénvaló, jogi szóval élve megalapozott döntést hozott. Az első esettel kapcsolatban már (elmondtuk a felmentő íté­let indoklásának lényegét A másik esetben a bíróság teljes egészében hitelt adott a svéd lány vallomásának, és ezzel helyt adott a svéd erkölcsi szabályoknak is, amely szerint, ha egy nő nemet mond egy férfinak, akkor az va­lóban nemet is jelent. Ami pedig miniket illet, a „nem” még nem jelölt mindig „nemét”, ha pedig egy nő valóban annak szánta, amikor este televíziót megy nézni egy magányos férfi lakására, akkor minden eshető­ségre vigyen magával két kul­csot. Ha az egyiket el is veszti, kéz­nél legyen a másik — mert ná­lunk még nem érvényesek a svéd erkölcsi normák. Szerda Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom