Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

4 « PETŐFI NÉPE « 1084. július 10. \ Szeged felé autózók a nemzetközi mű- út és a Kiskunfélegyháza—Csongrád közti vasútvonal kereszteződését elhagyva még három évtizede is ráléphettek a gázpe­dálra. Megritkultak a házak, a pusztai szél szabadon kószált a földeken. Azon a csendes, hivatalosan tavaszvégi, a hőmérő tanú­sága szerint nyári napon, amikor hajnalban megálltam az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregysége bejáratánál, gya­logosan, kerékpárral sokan jöttek a tornyos városközpont felől. A szomszédos Habselyemnél kicsit megritkult a sor, de jó néhányan továbbmentek a műanyaggyárhoz. Az ottani autóbusz-megállótól újabb és újabb csoportok indulnak visz- sza a cipőgyárhoz. Gyár az Alföldön ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS-FELVÁSÁRLÁS A meggy nyomában Csendes a kétműszakos nagy­üzem. Csak a szabászatról szű­rődik ki némi munkazaj. Dobák Attiláné, a Kiskunfélegyháza 1944. október 23. ifjúsági brigád tagja túlórázik néhány munkatársá­val. Még azt sem tudja, hogy mennyit kap a többletműszakért, az első szóra vállalta á felada­tot. Késve kapták a nyersanya­got, be kell hozni az elmaradást, ha nem akarják, hogy akadoz­zon a termelés a többi üzem­részben, a vidéki bedolgozó mű­helyekben. Munka közben ifjú férjére gondol,, katonáskodik, sze­rencsére nem messze Kiskun­félegyházától. Sűrűn hazajár, de úgy döntött, hogy mégis megírja neki előre a jó hírt. Túlóra nél­kül 5000 forintot keresett az el­múlt hónapban. Igaza volt Ba- zsa Ilonának, móriegáti osztály­társának: jó szakma ez, kimon­dottan élvezi. Lassan hazafelé készülődik a két éjjeliőr, Peregi Gábor és Vi­déki Jénő is. Az előírások sze­rint háromnegyed 5 órakor meg­kezdték a műhelyajtók kinyi­tását. Itt van már Papp bácsi — csak így köszöntik — a nappali portás is. Ilyenkor könnyű a dolga; a nagy névnapokon veszi alaposabban szemügyre a gyanú­san dudorodó táskákat. Elő-elő- fordul ilyenkor, hogy néhány pa­lack bor. néhány üveg pálinka a portán várja meg a műszak végét. Az elsők között érkezik Bol­dog István gépkocsi-előadó. Hír­lik, korábban többet keresett „libázóként”, de megelégedés típus. Különösen ilyen napon, mint a mai. Pontosan, annyi szál- lítanivaló gyűlt össze, amennyivel maguk is fhegbirkózhatnak. Az egyik nagy IFA hamarosan indul a fővárosi Rosenberg házaspár utcai mintaboltba. Rakománya 2150 pár cipő, talpanyagot hoz vissza, a másik a Dunántúlra megy. öt kocsi a bérmunkát vál­laló üzemeknek hoz-visz nyers­anyagot, félkész terméket. Mű­szakiakat visz a fővárosba az igazgató személykocsija. Hely­ben dolgozik az egyik kisteher­autó. Lassan megtelik a főépület előtti parkoló magánautókkal, a biciklitároló kerékpárokkal. Fél hatkor kelt Juhász Károly- né. Férje elvesztése óta egyedül neveli két gyermekét. Bár sokat segít a szakközépiskolás nagy­lány, de a reggeli készítését nem * engedné át senkinek. Parányi irodában, .az ablak mellett dolgo­zik. Felszolgáló képzettségű, rö­vid ideig dolgozott a vendéglátó- iparban. 1965-ben lépte át elő­ször a cipőgyár kapuját. Most kapott 150 forint fizetésemelést, így — a levonások nélkül — 3800 forintot visz haza. Kevesli. „Meg­értem, hogy támogatni kell a fi­atalokat, de jobban becsülhet­nék a törzsgárdát” — panaszko­dik. Két társával munkalapokat ír ki. A programozóból kapták a modell-kísérőt. Éppen egy szovjet exportra készülő 10 300 páros szériához utalványoz mar­hahasítás natúr-fényezett bélés­anyagot. Fábián István, a felsőrészrak­tár vezetője úgy érzi, hogy nincs megfizetve munkája, de elkül­deni sem lehetne az Alföldi Ci­pőgyár Kiskunsági Gyáregységé­ből. „Tudom azt, hogy a magyar állam tulajdonából évente 260 millió forint értékűt kezelek, im­már tizenkettedik éve. Eddig minden leltár rendben volt. Meg­becsülnek. Éppen az előbb tele­fonáltak ide az áruforgalomtól, hogy jött egy tartály vászon. Nézzen körül, dugig vagyunk. Hová tegyem?” Mindenki a helyén az irodák­ban is. Veres Sándorné, az igazgatói titkárság vezetője átve­szi a postát Hevér Pálné hiva­talsegédtől. Megnézi a címzé­seket, a feladókat: nincs-e közöt­tük a nagyon várt értesítés: út­nak indították a Német Szövet­ségi Köztársaságból rendelt bé­lést. Nincs sajnos. Kinyitja az iktatókönyvet, 1533-as számmal vezeti be az első mai ügydarabot. (Ma közepes a levélforgalom, 1561 az utolsó felhasznált iktató­szám.) Közben persze sürgős telexet tesznek asztalára, telefo­nokat intéz és néhány szót vált Bábli Jánossal, a hartai termelő­szövetkezeti főágazatvezetővel. Így kívánja az illem, így a hely­zet. Tudja, hogy fontos ügyben jött a Duna menti községből a vendég: bérmunkát vállalnak régóta a kiskunfélegyházi nagy­üzemtől. Mégsem zavarná meg szívesen a mindig rövid reggeli vezetői megbeszélést. Fél kilenc. Máris teljesültek a hartai kérések. Megkapják a kért bőrszélező gépet, pontosítják a szállítási ütemtervet. (Közös érdek a termelés (és a termelékenység) növelése: nagyobb a kereslet, mint amennyit gyártani tudnak. Kiss Bálint 8960. cipőgyári munkanapjának harmadik órájá­ban egy új szakkönyvet lapozgat. Állást kell foglalnia egy pesti cég által ajánlott új gyártási módszerről. Még egyszer elolvassa a Samuné Varga Klára műszaki titkár (az érettségi után szakmái képesítést is szerzett) által gépelt feljegyzést: „A próbagyártás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a kérgek formailag megfe­lelőek. kaptafahűek.” Ha kötele­zik magukat jobb préselésre, alighanem létrejön az üzlet. Jóval a reggelizőszünet után kérem meg az aranykoszorús"' Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád vezetőjét, hogy mutassa be legügyesebb munkatársait. Nehezen áll kötélnek, mert min­denkiről jót kellene mondania. „Nagyon jó szabász Ballai Pálné, volt már országos versenyen har­madik helyezett is. Nagyszerűen ért a nyersanyaghasznosításhoz. Ambrus Pálné hiba nélkül dol­gozik, vigyáz a drága nyers­anyagra. De említeni kellene mégis a legfiatalabb Csányi Mar- gitot, Czakó Kálrriánnét és a többieket.” A Kossuth Zsuzsanna brigád nagy versenyben van a B-tűzödei Ságvári brigáddal. Május elsején a Tímár Istvánné vezetésével dolgozó lányok-asszonyok nyerték • Kezdődik a műszak. (O idejében elkészült ez az exportszéria is. (Straszer András és Mé- hesi Éva felvételei) # Timár Istvánné, a háromszoros aranykoszorús Ságvári brigád vezetője. el a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met. Az indoklásnak arra a mon­datára a legbüszkébbek, amely szerint „tűzödei hibák miatt egy megrendelő Sem reklamált”, pe­dig — tegyük hozzá — exportra dolgoznak. Tenniakarásukat több újítás is bizonyítja. Brigádnapló­jukba Havasi Ferenc és Korom Mihály is írt- elismerő sorokat. Ma á műszak előtt locsolással kezdték a napot! Kis tábla hir­deti az egyik épület előtti park­sávban: „Gondozza: a Ságvári brigád”. A világos, ám eléggé zsúfolt' te­remben három szalag, mellett öt- v,enen-hatvanan dolgoznak. Az egyik szélső a Ságvári brigádé. Észreveszem, hogy egy fiatal- asszony felkel az egyik kis gép­től és másutt folytatja munkáját. Mivel az üzemcsarnokban alig értjük egymás szavát, megkérem, rövidke időre jöjjön be a parányi üzemirodába, Kordás Éva műve­zető hozzájárul a néhány perces munkamegszakításhoz. „Czakó Antalné vagyok, magam nevelem két gyermekemet. Gyakran túl­órázom, mert nagyon kell a pénz — szeretném kifizetni volt fér­jemnek az együtt szerzett lakás őt illető részének az árát — és talán én is kellek itt az üzemben. Beugró vagyok ugyanis, ami azt jelenti, hogy minden tűzödei munkához értek. Ha szükséges, kisegítek a szomszédos szalagon is. Mivel ma előbb kezdtem mint a művezető, egy kis papírra felírta, hogy mit csináljak. A 3321-es női cipőkre tűztem fel a nyelvet, majd 'fejbetétet húztam rájuk. Azt üzente Éva, hogy ha marad idő, tűzzem fel a fejkari­kát is a felsőrészekre. Ügy illik, hogy maradjon. Minden rendben lesz, indulhat a kamion négyezer pár felsőrésszel. Dél felé látom a másik fűző­dében Szentpéteri Horváth Fe- renoné fejtűzőnőn, hogy fáradt, így ia szemmel alig kö­vethető gyorsasággal he­lyezi a kiszabott alkat­részeket — így mondják — a gép alá. Percenként többször emeli fel-le, engedi visstea kezét. „A ruhaiparból jöttem ide, felvet­tek, pedig senkit sem ismertem. Tudok varrni, azért tettek ide. Akkor sokkal többet kerestem, mint korábbi munkahelyemen. Mai fejjel nem tudom, hogy ide­jöttem volna-e. 3500 forintot vit­tem haza a múlt hónapban. Fáj a kezem, a vállam. Az orvos azt tanácsolta: gipszeltessem be. Minek, mások begipszeltették és ugyanúgy fájt a kezük utána is. Azt hiszem mégis maradok, nincs hátra sok a nyugdíjig, meg itt dolgozik az idősebb fiam is. Gépkocsivezető. Újságírói szerencsém összehoz Hegedűs Erzsébettel. Ö magya­rázza meg az általam ismeretlen szakkifejezéseket. Most már nagyjából tudom, hogy mi az élezés, a kérgezés, a direkt cér­nafinomság, a flexibel-gyártás, a gradírozás, a modellkarton,, a portalanítás, a köper, a korrigált barkájú bőr és így tovább. A 22 éves lány jól megtanulta a szak­mát az ipari szakmunkásképző­ben, majd a szakközépiskolában. Most a technikusi minősítés meg­szerzésére készül. Dolgozatának címe: „Bérmunkás üzemrészek minőségellenőrzési rendszerének kapcsolata a gyár főüzemével”. Mit szólna hozzá Móra Ferenc: mit tudnak, mi mindennel fog­lalkoznak az egykori „célszerű szegény emberek” lányai, unokái. Az ifjú kooperátor Kiskunmajsán járt: „új modellt indítottam”, közli kiküldetése célját. Ügy elszaladt az idő, hogy csak éppen bekukkanthattam a" csákózókhoz, vagyis az alsórész és a belső alkatrészek darabki­vágását végző üzemrészbe. Az alsórészeket összeszerelő üzemben is néhány percet tölthettem. Az ebédlőben azt tudtam meg Imrik Béla művezetőtől, hogy „bár a lajosmizsei tanyacsárdában jobb a koszt, de panaszra nincs okuk”. Kasuba Erzsébet, az új üzemi lap és a központi szakszervezeti lap tudósítója, könyvelő, a kulturális és a sportmozgalom egyik len­dítő je már letisztázta az első ön­álló Bács-Kiskun megyei termé- szetbarát-sportegyesület — a gyáregység támogatja — nyári programját, most a hirdetőtáblán teszi közszemlére a tervet. A mai látogatást nem fejezhe­tem be a holnapnak dolgozó mű­szaki előkészítő osztály vázlatos bemutassa j .pélkpl. Igaza van Szatmári Péter főmérnöknek: főként fiatalok dolgoznak a gyár­táselőkészítésben. A nemrég nyugdíjba ment kiváló Lukács László osztályvezetőt kitűnően pótolja utóda, a 28 éves üzem­mérnök, Cseri Sándorné. De honnan ismerőd ez a'modellőr? Megvan, lapunkban láttam fény­képét, Kurucz Vera országos első volt a szakmunkástanulók verse­nyében. Azonnal megkapta a szakmunkás-bizonyítványt és át­helyezték a műszaki osztályra. Közben Szatmári Lászlóné por­tai kisegítő már a délutáni mű­szakban dolgozókat bocsátja be és Kisd Bálint igazgató is elbú­csúzik a minisztérium által ki­küldött ellenőröktől. Az írásos értékelés előtt kinyilvánítják: elégedettek a gyár fejlődésével, különösen a szovjet exportra ké­szített, szúrópróbaszerűen kivá­lasztott cipők minőségével. Még ennél is jobban örül az igazgató annak, hogy a fiatalok milyen aktívan készülnek az ifjúsági parlamentekre. A fizikai dolgozóknál kicsit később mennek haza a későbben is kezdő irodisták, a karbantar­tók, a kismama-műszakon dolgo­zók. Sietve kerékpároznak, türel­metlenül várják a buszt. Be kell vásárolni, rendbe kell tenni a . háztartást, el kell látni a csalá­dot. Sokan még órákig dolgoz­nak a háztájiban. Megközelíti a százat a B,ács- Kiskun megyében termő zöld­ség-, gyümölcsfajok száma, A nagyüzemek és a kisebb-nagyobb ültetvények tulajdonosai piacra termelnek. Ahogy mondják — évente drágábban —, az áruért kapott ellenértékét viszont — ok­kal, ok nélkül keveslik. Ezúttal a . zöldség—gyümölcs-felvásárlást nyomon követő Sorozatunkban a meggyet figyeltük. v Nem véletlenül választottuk [ezt a gyümölcsöt, hiszen terme­lése nem egyszerű. A legtöbb faj­tának bonyolult a megporzási fo- lyaimata. Emellett a virágzás gyakran egybeesik a tavaszi fa­gyok érkeztével. Tehát az ültet­vény létesítése bizonyos kocká­zattal jár. Ugyanekkor jó export­cikknek számít, különösen meleg tavasz után, mert, ilyenkor a tő­lünk északabbra fekvő államok­ban sikerül megelőzni fajtársai érését. . Más szempontból is jó „példanö­vény” a felvásárlás nyomonköve- tésére, hiszen megyénk a hazai ter­melésből jelentősen részesül. A HUNGAROFRUCT innen szállít­ja külföldre a magyar meggyex­port 65—75 százalékát. Ha jó a fajta, elégedett a termelő Meggyfáit majdnem minden kertben találhatunk. De a leg­többet a megye középső részén. A soltvadkerti áfész egyik fel­vásárlótelepén találkoztam Pál Lászlcpal. A telepvezető, Csorba Ferenc ezúttal 18S kilogramm pipacsmeggyet mért. Az áruért kilogrammonként 18 forintot fi­zettek. Az eladó és az átvevő a pénzre figyelt, a számolás után jutott időnk a beszélgetésre, — Nem rossz ez az ár — mond­azt még elfogadhatónak tartom. Alhogy számoltam, egy-egy nyolc­éves fának hetven kiló a termé­se. Egyéb munka meg nagyon nines is vele, csak egyszer-kétszer kell permetezni. Kecelen százezer fa terem A legszámottevőbb meggyes te­lepülés Bács-Kiskunban Kecel. Az itt termő százezer fa csak­nem ötszáz tonnát ad. Ez a ta­valyinál kevesebb, hiszen a tér­ség jellemző fajtáját, a Pipacsot negyven százalékosan károsította a húsvéti fagy. A hűvös június, a későn kezdődött szedés és az esős időjárás miatt csak a hónap utolsó napján indulhatott meg a hajrá. A helyi áfész felvásárlótelepé­nek vezetője Majorosi Gyula. A szűkre szabott ebédidőben tud­tunk beszélgetni. — Itt, Kecelen a meggy sze­dése és eladása szinte minden­kit érint. Éppen ezért, mivel az árak emelkedésére hosszú távon aligha számíthatunk, mi inkább a termelés . Költségeiből próbá­lunk meg lefaragni. Példaként említhetem az egyik legújabb hormonkészítményt, a Phil-Set tablettát. A fákat sziromhullás után kell ezzel a készítménnyel permetezni, ez ugyanis elősegíti az amúgy nehezen kötődő Pándy termésének „megkapaszkodását”. Reméljük, hogy a HUNGARO­FRUCT vállalkozásunkat majd anyagilag is támogatni fogja. Számlák és árak A meggy a legdrágább gyümöl­csök közé tartozik. A közelmúlt­ban az ára a piacon 15—35 fo­rint között. ingadozott. Minde­«9 Naponta hét-nyolc kamiont indítanak útnak Kiskőrösről. Ez 24 óra alatt ér az NSZK-beli Schwachbach-ba. ta Pál László. — Jól jön ilyen­kor ez az öt-hatezer forint.. Ez már a sokadik fuvarom, még egy lész. — Volt egy rossz pászta, sző­lőm, kiszántottam, helyébe ültet­tem a meggyfákat — folytatta, amikor azt kérdeztem, miént a meggyet választotta. — Pándyt, cigányt meg pipacsot telepítet­tem. Nem is lenne baj, ha ma­radna ez az ár. A Pándyért ugyan keveslem a 21 forintot, ha 26—.28 lenne, biztos többet hoz­nánk be, én is jobban leszedném a fákat. Csorba Ferenc félfüllel hall­gatva a beszélgetést, pontosít; — A pipacsmeggy ára 16 fo­rint, de ilyenkor két forintos fel­árat adunk, hogy világos színnel szedjék. (Később tudtam meg az okot Gyenes Istvántól, a HUNGARO­FRUCT megyei kirendeltségének vezetőjétől: — Ennek a fajtának hazai fel- használás esetén jóval alacso­nyabb lenne az értéke. Van azonban egy régi ’ belga vevőnk, aki a kocsonyás húsállománya és a világos színe miatt vásárolja. Cukrászipari termékeket készí­tenek belőle. Ezért tudunk ennyit fizetni"' a termelőknek.) Soltvadkerten, a kis telepen mostanában sok a munka. Nem ritka az olyao naP sem, amikor tíz' tonnát hoz ide vagy százhúsz termelő. Mit adott hozzá ebben az alföldi gyárban látogatásom nap­ján dolgozó 895 ember a nemzeti vagyonhoz? A 7135 pár cipőbe, csizmába felhasznált felsőbőrrel két kézilabdapályát beboríthat­nánk. Négyszáz orsó cérnát használtak el és hat mázsa ra­gasztót. Több tízezerszer húzták meg a szabászati gépek fogan­tyúját, sok kilométernyi utat ,,tettek meg” a szállítószalagok. Mennyi energia, kézmozdulat, haj- ladozás, tudás épül be a mai ter­melésbe is. Gondolnak-e erre a moszkvai, kijevi, budapesti, • müncheni polgárok, akik itt ké­szült cipőben járnak? Harminc-negyven esztendeje valószínűtlennek tűnt, hogy mennyivel gyarapodnak majd az emberek. Nemcsak az olykor ne­hezen is, de mégis csak felépí­tett házakra, a szépen berende­zett lakásokra gondolok: a szel­lemi .felemelkedésre. Czakó An- talné például öt újságot,, illetve hetilapot járat, leérettségizett, elvégezté a marxista-leninista, esti egyetemet. A S'ágvári brigádul ban nyolc év alatt négyen szerezi* tek szakmunkás-képesítést, hár­man érettségiztek. Így formálja az embereket, 3^ jövőt egy alföldi gyár. Heltai Nándor Pénz az út szélén Megyeszerte sok községben vö­rös „gombokkal” tarkállnak az útszéli, a házak előtti fák. Így van ez Kecelen is. Majd minden por­ta előtt létra, szedik a meggyet. A Hunyadi utca kettes számú ház előtt Vén János hokedliről nyújtózkodik, derekán piros ko- Ptény, ebbe gyűjti a termést. Odébb a fa csúcsáról fia, Zsolt kandikál lefelé. — Tizennyolc fám van itt, a szőlőben és1 á ház mögött — mondja. — Ha csak évente egy­két forinttal ingadozik az ára; nekelőtt tisztázni kell, hogy egy fajtakörről van szó, mert nem igaz az egyszerűsítés: a: meggy az meggy. Az egyes fajták ér­téke, felhasználhatósága más és más. Ezért a ZÖLDÉRT felvá­sárlási árai fajtánként különbör zőek. Jelenleg tizenegy és hu­szonegy forint közöttiek. A példát Kiskőrösön, a ZÖLD­ÉRT telepén kerestük. Kornóczi Ferenc, a kirendeltség vezetője és Kukéi Pálné raktáros segített. A legdrágábból, a Pándy-meggy- ből éppen egy szállítmány érke­zett az egyik áfész felvásárlóte­lepéről. A kísérő szállítójegyből kitűnt, hogy a kistermelő kilo­grammjáért 21 forintot kapott, a felvásárló áfész 22 forint 26 fil­lért, a ZÖLDÉRT pedig, az ex­portáló vállalattól 23 forintot.. A szabadpiacon, illetve a szer­ződéses vagy más érdekeltségi rendszerű boltban, ahol elsősor­ban a kereslet—kínálat törvénye , érvényesül, azonban az utóbbi, 23 forintos árat kellene alapnak trtlrí rí i A kiskőrösi ZÖLDÉRT-kiren- deltségen egyébként az elmúlt héttől fogadnak és indítanak út­nak nagyobb mennyiségű gyü­mölcsöt. Tizenhét felvásárlóte­lepről szállítjuk ide az árut, ame- ílyet itt hűtenek elő és raknak kamionokba, vagonokba. * * * Az előzetes felmérésék és a külpiacok igénye szerint a HUN­GAROFRUCT az idén mintegy 2230 tonna meggyet szállít Bács- Kiskun megyéből külföldre. A felvásárlási árak az elmúlt esz­tendőhöz képest némileg alacso­nyabbak. Az illetékesektől az okokra választ is kaptunk. A hűvös tavasz és nyár eleje a lu­das ebben. Ugyanis nem sikerült kihasználnunk a megszokott ko­ra iságot. A miénkkel egy időben érnek az NSZK-ibeli meggyek is. Még egy-másfél hétig tart a -hajrá. A felvásárló telepeken ilyenkor reggel hattól szinte sö­tétedésig veszik át az árut, hogy 1 minél gyorsabban a külföldi fo­gyasztókhoz kerüljön. Utána szusszanásnyi pihenés következik, kezdődik a barackszezon .. ,\ Czauner Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom