Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

I család • otthon 1 szabad idő Trükkök fürdőruhára Amikor itt a várt strandidő, sokan vesznek divatos fürdő­ruhát. Ám akadnak, akik alkati sajátosságaikat nem veszik figyelembe, s bár a fürdőruha követi a legutolsó divatot, rajtuk mégis előnytelenül mutat. Néhány apró trükk segít­het kiküszöbölni a „bajt”. HORGÁSZOKNAK „Sok” hal, megannyi elégedetlen versenyző 1. A túl vékony termetűek fürdőruhája olyan mintázatú és szabású legyen, ami optikailag szélesít. 2. A rövid lábúak, viseljenek hangsúlyozott mell­résszel varrt egyrészes fürdőruhát, mely a comb­nál erősen felszabott, 3. Akinek betegsége következtében mellműtétje volt, viseljen egyrészes fürdőruhát, zártabb mell­tartóval. DIÁKMUNKA 4. Az alacsony termetűek — ha elég karcsúak — minél kisebb nadrágot és felsőrészt hordjanak, mert ez optikailag nyújtja az alakot. 5. A napimádók nem kedvelik az egyrészes für­dőruhát. A kevésbé karcsú, erős csípőjű nők is használhatnak kétrészest, de a nadrág legyen kis­sé hosszabh, hogy a hast eltakarja. Két asszony vitatkozott a Pa­tyolatban, amíg a tiszta, ruha ki­adására várakoztunk. Beszélge­tésükből az derült ki, hogy mind­kettőjük fia elsős gimnazista, és hogy ők ketten régebben ismerik egymást. A magas, szőke, jól öltözött nő mesélte: — Az én Pistim a nyáron egy hónapra lemegy a vállalati üdü­lőnkbe. Kisegít a konyhán, fel­szolgál, leszedi a szennyes edényt. Addigra letelik a szerződése, ami­korra a beutalónk szól. Így, ami­kor mi megyünk, ő csak átköltö­zik a munkásszállásról az üdülő­be és két hetet együtt leszünk. A másik asszony szinte leve­gőt sem kapott e szavak halla­tán: — Hát én ezt nem tenném a gyerekemmel! Nem szégyelled, hogy a fiad a kollégáid cselédje ' legyen? Azért a rongyos pár fo­rintért? Én bizony máshová sem engedem dolgozni. Addig jó ne­ki, amíg szabad a nyara. Dol­gozhat még eleget 'az életben ... És mondta és mondta ... A másik asszony, aki azt pró­bálta elmagyarázni, hogy a fel­szolgálói munka sem szégyen, a gyerek örömmel megy, örül an­nak, hogy pénzt fog keresni, alig jutott szóhoz. Aztán mégis el­mondta, hogy az előző nyáron is dolgozott a fia, és alig akarta ab­bahagyni. Szinte jobban érezte magát a napi nyolc órai munka után, mint amikor beutaltként, a szüleivel lustálkodott egész nap a Balatonnál. A szülőnek persze joga, hogy eldöntse, engedje-e nyáron két hétre vagy akár egy hónapra is dolgozni kamasz gyerekét. Nem véletlen a törvény: 16 éven aluli diákgyerek nyári foglalkozta­tásához az iskola és a szülő en­gedélye is szükséges. És az sem véletlen, hogy a törvény meg­szabja: a nyári szünidőben mun­kát vállaló tanulóknak legalább négy hetet .pihenéssel kell tölte­niük. És persze az sem mindegy, ere­jét nem haladja-e meg az a mun­ka, mit végez. Kevés kivételtől eltekintve, elsősorban nem a nyá­ron keresett forintok a lényege­sek, hanem az, hogy a gyerek megtanulja a munkával szerzett jövedelem értékét. A munka becsületén túl az is sokat számít, hogy a gyerek el­döntheti — és lehetőleg minden esetben ő döntse el —, mihez kezd a néhány hét alatt szerzett keresetével. Ebbe — ha lehet — ne szóljon bele a szülő. Á leg­több diák úgyis először arra gon­dol, milyen örömet, meglepetést szerezhet kis pénzéből szerettei­nek, és csak utána jut eszébe, hogy mit venne meg magának is. Engedjük el ezzel is az önálló­sodás útján. Kemény, nehéz út ez, de jobb előbb kezdeni, mint soha. S. M. Karfiolból A rózsáira szedett 'karfiolt tegyük enyhén sós vízbe főni. Ha megpuhult (csorgassuk le a levét), vajjal 'kikent jénai tálba rakjuk bele. Hintsük meg cukrozott zsemlemorzsá­val, és öntsük le olvasztott vaj­jal, valamint 3—4 deciliter éde­sített tejjel, majd tegyük forró sütőbe. Tíz—tizenöt perc alatt rózsaszínűre „sül0*, önálló étel­ként is finom, az ínyenceknek sült csirke mellé ajánljuk. Uzsonna-ételnek gyermekek kedvence lehet a narancsos kar­fiol. A puháira főtt rózsákat öntsük le narancsszörppel, vagy Olympos narancsitallal és cuk­rozott, darált dióval szórjuk meg a tetejét. Csak hidegen , tálaljuk. PIACI KÖRKÉP Boromgós idő, fodros víz fo­gadta szombaton a miegyei A- csoportos hoirgászverseny részt­vevőit a Kiskunsági főcsatornán, A homoki hidszakasz körül ti­zenöt egyesület tagjai foglalták el a pecázóhélyeket. Mögöttük számos egyesületi elnök izgult, szervezett, irányított. — Gyerekek, ennek fele se tréfa, tudjátok, hogy a három utolsó helyezett kiesik az A-cso- portból!... — mondta Zsikla Zoltán, a Soltvadkert—Kiskőrös HE elnöke, A társaság csak mosolygott, heccelődött az elnök aggodal­mán. A többiek Sem szomorkod- tak, ott vibrált á szemekben az izgalom, a versenyláz, amit 8 órakor a kezdélst jelző puskalö­vés oldott fel valamelyest. — Az első félóra kétségbeej- tően rossz volt — értékelt Jäger Antal megyei versenyfelelős. — Aztán elkezdődtek a kapások, s a jó szemű horgászok megfele­lően érzékelték a halak érdek­lődését. Közben a hírék szállingóztak. A válogatott kerettagok egymás fogásai felől érdeklődtek. A „szó­vivők” pedig nem restelltek na­gyítani a valóságon. Regényt Já­nos, a kalocsaiak elnöke például az alábbi hírt továbbítottál Aga- tity Mihálynak, a bajaiak válo- 'gatöttkeret-tag járnak: Katus Gyuszi üzeni, hogy három pon­tyot fogott, meg két kilós óé­vért ...” Agatity azonban nem vette be a „csalit”. Szorgalmasan szede­gette a pontyokat, keszegeket, akárcsak klubtársa, Engert Já­nos sokszoros bajnok, aki az ár- vaszúnyoglárvát meg a csontku- kacoit egyszerre tálalta a halak­nak. Meg is lett az eredménye: 6,5 kg-ot fogott! — Szerencsém volt — mondta Áraik Kecskeméten (foűrö/nt/kig) Burgonya 4r—a<0 Sárgarépa (csiomó) 4—7 Petrezselyem (cs.) 4-hlo 3—6 5—8 ita—20 20-40 310—50 5—6 U0—16 20—35 15—25 3—5 25—30 70 30—35 Pedeslkíáposizita Kelkáposzta Karfiol Paradicsom Paprika Főzőttöttc TJlboalka Zöldibab Zöldborsó Zöldhagyma Paraj Gomba Cseresznye mmmmm Meggy 1ÍÁ—®0 Kanf&oi 118—20 öszibairatok 3l0—50 •ParadUcaoim 3Ó—35 Mátoia 40—50 ZoMipaprikai 60—70 Ráibüzdá 25—30 Fofcótök 8—110 Egres ao-Jao Zöldbab 25!—30 Élő csájrike Zöldborsó 12—14 (pár) 1(30—200 Fokhagyma 50—60 Teaíel (Infer) Piamaij 20—25 Tojás (díb) Ei,30—2,510 • Sósika 18—-20 Csleanesznye 18—30 Arak Kiskunhalas on Meggy CL41—25 Siangaíbiatriaiök 20 Burgonya 8«—10 ősfeöibiaraclk 30—38 Sángairépai 05—17 Miáilinia 60—60 Pietrazsedyiam 018—120 Ribizli 20—25 Viörosthaigymua 115—06 Egres 20 Fejiesdüáposiziba 5—6 Éüő csirke 50—55 ;KieUkáJposzitía Ili—15 Élő tyúlk 48—50 Karalábé 8—110 Tojás (db) 1,70—1,80 mmmm mm A nyájas és jószemű olvasó a címből is gyanítja, hogy eme szolid zángécském — mirut több előző szerzeményem is — ugyancsak törekszik némi tudományos­ságra. Mert ugye írhattam volna gyógytfnye- zőt is, de .akkor korántsem lenfrie tudomá­nyos hitelű kis dolgozatom. Gondolom, távolról sem merül fel az olva­sókban, hogy Benedek István (kenyerére tö­rök, amikor bevallom: az ő okos-bölcs esz- széje (Éleit és Irodalom június 1-i és 8-i szám; „Hátrább az egerekkel”) ihletett az alábbi humanitárius kérdés körbejárására. Amidőn tudniillik olvastam egyik summázatát, ami szerint „Múlt és jelen orvoslása közt semmi különbség nincs \atekintetben, hogy két rész­ből áll: tudásból és varázslatból. Az arány a kettő közt jelentősen eltolódott, a varázslat szemérmetesen háttérbe húzódik, de azért megvan’’. — Nos, rögvest kikívánkozott be­lőlem a kommentár: Miazhogy! Mert vajon hová máshoz sorolhatnánk — ugyebár kedves férfitársaim? —> azt az új gyógyfaktori (a továbbiakban gyógyténjfezőit), amelyet dr. Robert Shamp, a wisccmßini egye­tem sebészprofesszora jelentett be. Szerinte — a csinos ápolónők — erősítik a férfibete­gek élniakarását, és így elősegítik a gyógyu­lást. A nagyobb hatás kedvéért, hellyel-köz- zel egy-egy csőkot is lehelhetnek a szemre- való nővérek (ugyan, melyik nővér nem szemrevaló ott a kórteremben — úgymond — betegágy-perspektívából?) a páciensek homlokára. örül az ember, hogy egyszer már szakte­kintély is letette obulusát ebben iálé tkérdés- ben. Hiszen ha jól magunkba nézünk, férfiak, egyszeriben megvilágosodik előttünk, / hogy rég bennünk lappang ez a felismerés, ame­lyet most tudományos igénnyel fogalmaztak meg. Nem volt hát véletlen, hogy legkevesebb heti egy alkalommal minden normális férfi szájából felröppent a sóhaj, amikor egy csini­babát •megpillantott: — Istenkém, pont ilyet rendelt nekem az orvos! ■ Hogy miért kapcsolódott össze az emóció — felindulás — pont az orvossal? Nemde, el­enyésző kivételtől eltekintve, s többé kevésbé — valamennyien voltunk s vagyunk, nemkü­lönben leszünk is gyakorló páciensek, mi férfiak? Melyikünk ne tapasztalta volna ilyen állapotában, hogy a takaros ápolónők gyön­gédségükkel, áldozatkészségükkel, pszicho­lógiai ráhatásukkal, nem utolsósorban puszta jelenlétükkel — csodára, varázslatra' képesek. Talán a kedves Benedek István pro­imßspOr.is megerősítene feltevésemben: szá­mos olyan esetet vehetett volna már lajst­romba az orvostársadalom, amikor nem a bonckés, nem az antibiotikumok hozták visz- sza a beteget a sír széléről, hanem egy-egy kedves nővér mosolya. Álszentség volna tagadni, hogy a gusztu­sos ápolónő: gyógy tényező. Ismerősömet — bősz motoros— totál fáslizva láttam viszont a kórágyon. Közelében a szokásos éjjeliszek­rénnyel. Magamban keresztet vetettem ia ha­verra, hiszen már szólni se volt ereje, s te­kintete is mintegy a túlvilág mélyéről féléről­Gyógyfaktor ködött búcsúpillantás lövellt felém. Követ-. kező látogatáskor azonban szinte egy karika­túrafigura elevenségével fogadott. Feltűnt, hogy az obiigát éjjeliszekrényt jó távol he­lyezték el ágyátif. Kujonkodva nyögdécselte el a cimbora, miért. Az ennivaló csípőjű nő­vérke' azon szokta reridezgetni gyógyító kész­ségeit, injekcióstűt, ampullát, pirulát. Míg a szekrény közel volt az ágyhoz, ripityává zúzódott barátom mindannyiszor feléledt alélt- ságából, valahányszor az ápolónő mellette sürgölődött. Es — mi tagadás — a koma egyetlen és viszonylag használható végtagja, a jobb keze eljárt. De minek bizonykodjunk. A férfiak tudják, amit tudnak. Alátámasztásul talán egy másik gyógyté- nyezőról ejtsünk szót. A. jelek szerint a szép nők gyógyító hatásának kérdésében Ameri­kában is jó helyen tapogatóznak, az egészség­ügy propagandistái. (Ok is abból indulnak ki, hogy ha egy halálos beteg a szép nő láMán a .már fentebb idézett sóhajra fakad, miszerint „ilyet rendelt az orvos”, abban a betegben még bízni lehet. Azaz, összeszedi magát és felépül. Ebből a tézisből kiindulva — a rák- megelőzés és a rákbetegség gyógyításával kapcsolatos egészségügyi felvilágosításra olyan plakátokat dobtak be, amelyeken Sophia Loren arcképe látható. A világhírű művész­nő, aki/riek szépségét máig sem kezdte ki az idő vasfoga, szívesen beleegyezett, hogy ké­pét ilyen nemes célra használják. (Bitang ügyes átgondolás, ámbár Benedek István ér­veire gondolva, a vonzó női képek „rákriasz- tó” medicinális szerepét inkább a paramedidna — álgyógyászat — tartományába sorolnánk. Ámbár ... Ámbár, tudjuk, nem „orvosságról” van itt szó, hanem a női szépség életkedvet visszasegítő hatásáról. Mert már az is pozití­vum, ha Sophia Loren arcmásának láttán a magáról rosszat sejtő férfiú azonnal szalad a legközelebbi rákszűrő állomásra. S az is nagy- nagy előny, ha ilyképpen — Benedek István szavaival élve, „ja betegek egy része meggyó­gyul, más része nem”.) Visszatérve faktorunk derűs értelmezésé­hez, bárcsak terjedne el a fenomális ötlet egyéb betegségek elhárítására, megelőző gyógykezelésére is. A biztató sikerek netán oda vezetnének, hogy a súlyosabb, előreha­ladottabb nyavalyák kúrálásához rafináltabb bul alkalmaznák a sztárfotókat. Finoman adagolva, a betegség komolyságához pászít- va írnák elő a gyógyfotók „fogyasztását” az orvosok. A baj előrehaladottságához mérten, pars pro töto alapon, tehát mondjuk az egész akt helyett csupán a sztárbájak egyes rész­leteit kívánnák a beteg szemei. Mert hisz’ el- esettségében akár B. B.-ből, akár i Udvaros Dorottyából megártana az embernek a sok — még gyógyfotón is. Gondolom1 magulc is észrevették, hogy mind ez ideig szemérmetlen férfiközpontúsággal taglaltuk ez új gyógyfaktor okát. Íme, megint egy jókora csökevény bennünk, férfiakban. Alatta — a bolond is látja — „a férfi a te­remtés koronája” — reakciós szemlélet rej­tezik. Es mire fel? Vajon az a dr. Shamp megkérdezettbe egy szál nőbeteget is, hogy ugyan rá nem lenne-e gyógyító hatással egy karakán, deli áp ol óf iv é r? Nem hinnénk, ment erről egy szó' sincs nagy horderejű nyi­latkozatában. Nem célunk elkiabálni, de va­lami ataviszttkus belénkrögzöttség következ­tében tartunk ott ma is, hogy csak az ápoló­nőképzést forszírozzuk. Mert így ‘jobb — a férfiaknak. De ha már így élére állította az orvostudomány ezt a gyógytényezőt, tegyünk is mielőbb 10 csökevény lenyisszantásáért. A női egyenjogúság jegyében indítványozzuk, vagy talán egyenesen követeljük: a beteg nők éIníakarásának elősegítése, sikeresebb gyó­gyulásuk érdekében kezdjék meg már ma, Illetékesek, az ápolófivér-képzést. Ami pedig a gyógyfotókat illeti: a gyógy­szergyárak álljanak rá — közvéléménykuta-, táson alapuló — orvosságfotók kibocsátására, mind női, mind férfi „viszonylatbani”. Fon­tos, hogy minél nagyobb legyen a választék. Mert ugye kinek Hernádi Judit vagy Csala Zsuzsa, illetve — kinek Darvas Iván vagy a kis Kabos a zsáner.e, hogy csak őket említ­sük. A mennyiség nem mérvadó, mert tud­valevőén ma már férfiak, nők egyaránt gyógy­szerigényesek. Tóth István • A megyei A-csoportos bajnokságot nyert bajai csapat Hobler Já­nos csapatvezetővel (középen, kalapban). a tőle megszokott szerénységgel. — Beleültem a haljárásba .. Hortobágyi Ferenc, a keceliek elnöke a horgószállásban keser­gett: „Ma semmi sem sikerült, pedig különleges csalim is volt. Nincs ebben a vízben hal, nem is értem, bogy miért itt rendez­tük a versenyt... — Nincs komoly 'baj — mond­ta Selmeci Ernő, a MOHOSZ IB megyei titkára —, alig akadt olyan versenyző, aki nem fogott halat. Egy kislány horgára még a béka is rákapott. Igaz, a négy­lábút az értékelésbe nem számí­tottuk be. Délelőtt 11 árakor újabb pus­kalövés adta hírűi a verseny vé­gét. Sok hal esett áldozatul, elé­gedett horgász mégsem volt... A győztes, és néhány dobogós is az után kesergett, amit elszalasz­tott. ‘Mert mi is lett volna, ha ... A valóság — a mérlegelés után •— így festett: 1. Bajai Sport HE (Kalapos József né, Kókai Lász­ló, Bálint Zoltán, Agatity Mi­hály, Engert János, Tónay Zol­tán) 14 helyezési számmal, 2. Tass 24, 3. Kunszentmiklós 32, 4. Ka­locsa 33, 5. Soltvadkert 40, 6. Kis­kunfélegyházi Kiskunság 40, 7. Tiszakécske 47, 8. Tiszaalpár 51, 9. Dávod 51, 10. Hajós 55, 11. Ba­jai Vízügy 61, 12. Szabadszállás 61, 13. Dunavecse 62, 14. Kecel 62, 15. Dusnok 86 helyezési szám­mal. Az utolsó három hegyezett jövőre a B-csoportban szerepel. Felnőtt férfi egyéniben: 1. En­gert János 6500, 2. Katus Gyula (Kalocsa) 3950, 3. Agatity Mihály 3570 ponttal. Női egyéniben: 1. Dömény Ferencné (Dávod) 800, 2. Bernáth Lászlóné (Kunszent- mikiós) 780, 3. Kalapos Józsefné (Baja) 720 ponttal. Ifjúsági egyé­niben: 1. Tónay Zoltán 1610, 2. Faragó Ferenc (Kiskunfélegyházi Kiskunság) 1.130, 3. Kovács Já­nos (Tassi HE) 1060 ponttal. B. I. NAPTÁR Július 7-től 11-ig gyenge, 12-től 14-ig igen jó fogást ígér a horgásznaptár. összeállította: Pulai Sára Kisfaluéi Stróbl Zsigmond Szia éve, 1884. július 1-én született világhírű Kossuth-díjas szobrászművé­szünk!, Kisfalud! Strobl zsigmond. Em­ié kezeiére négy alkotásának címét he­lyeztük el keresztrejtvényünkben. VÍZSZINTES: li. BefogadÖ képesség. S. Az első alkotás, legkiválóbb köz­téri szobrainak egyike; 1945-ben al­kotta. 13. oüasz város'. tó. Régi hossz- mérték. IB. Faiúsztatátehál használt építmény a szálfák Kifogásánál, név- epiőyel. IS. Az együk törpe. 0.7. Csalván. DB. Báblyatoeffiep Keslica közeliében. 20. Gylóigyiszienészék. álltai régebben hasz­nált kjS1 síByimérték, más néven gran. TE. Anonymus szerünlt a 7 vezér egyi­ke. E&. Hieiljyraig'. A Kézi1 halmerítő. 20. Egészsiégies ai szemle. 28. Tnomtt. 28. AOJllaItsIzieOUidiíitiő. 31. Kellbezési. 33. Tova. 34,. nagyfok, franciáiul!; 30. Kopdlriozáis, 318. Rangjelző. 37. Arany János balllai- diátjla. 80. Ként! munkáit végez. 40. Szá­radni telsz. i 41:. fJáfm'i 42. Indíték. 414. Község Baranyáiban. 45. Kétüléses, ke­rékpár. 147. A grog alapanyaga. 148. Veszprém folylöja. 49. Egy a főváros közeiéiben levő Duna menti helyfcég- ibiőii valid. 60. 'Holland gépkocsik jele. Sül. asírd egynemű betűi'. 58. A festők egykori, eJneviezése. 56. Annak ott a tattaljéne. ». Virágos udivialr. 60. Dísz­ként. 62. Türvényallemasen' snenzteitit. 6|4. Egymóslt előző betűk az ábécében. 6B'. A föníciai Tjru» uralkodója az ökoiban. 66. A második alkotás; tör-' témellmttmk nagy alakját ábrázolja, 19S2-,ben készült. (FÜŰGŰílBOES. ív A harmadik mű, melyet 1912-ben alkotott. 2. Mint a 28. snálmlú sor. 3. A francia kártya együk színe. 4. 'Idegen, női név. 5. A céWJiulm vegyjale. e. Polyvés, zúzott aaaümla. 7. Lermontov versei 8. Tü­zelő. 9. Részben megad! no. Az ára ingája teszi1. 0H .........Danika (Ceylon). 1B . Szakiskola' régebbi elnevezése. 17. Vürlág része. 118. Földet megforgatta!. 29. Kalkuláció. 21. Község Vas, mé- gyébtdn'. 24. Petőfi Sándor verse. 25. A szaimáitiium vegyjeie. 67. Nagyfokú, bialtáWaüan. 90. Zenemű rövidített dele. 91'. A negyedik szó,bor; melyet 1912- ben alkotott. 32. Eltérő fajtájú. 36. Eb­ből rendeznek kiárusítást. 37. Szólít. 318. Testrész,. 39. Imlazárd SZI6. 44. K|or- llelíziő rövidítése.' 43. Iráni nyelvű, több­nyire nomád, állattenyésztő nép. 4S. SztómtCajtai. 416. iMiutató szó. 49. . . ,-gur- ba. 62. Sokam' szeretik az ilyen vajat. 64,. Balszerencse. 56. Poülusi. 67. „Co­rtot ..(Balzac), 56. A .pírosüngesek vezére Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúik” című regényében IGFeri). 66. Ru- bladtez, (levalnrtt lüaiíás). Szakadék a panlsben- 63'. Szovjet repülőgéptípus. 66. Díjmérték rövidített jeia. E. B. Beküldendő: a mégy alkotás címe. A június 30-án közölt rejtvény he­lyes megfejtése: lila éltoác; Dali dali dlaül; Áznál; ÍWekeslkönyv; Régi ked­vünk; Kálvécsamnok; Vőlegény. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény heüyes megfejtőd közül könyv­utalványt nyertek: Alács Gyula, Kis­kunfélegyháza; Mészáros Páiné, Izsák; Laki Ernő, Dunavecse; Varga Lajos, Baja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom