Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1984. július 27. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Dísznövények Kertjeinkben a dísznövények, virágok elsősorban esztétikai él­ményt kínálnak. Jelentős azonban a házikertekből a piacokon érté­kesített virágok mennyisége is, jó bevételi lehetőség a kertészkedést kedvelőknek. A dísznövényeknél fokozottan érvényes az alapelv: lehetőleg ke­rüljük, illetve minimális mérték­ben alkalmazzuk termesztésüknél a különböző kémiai anyagokat. TÁPANYAGELLÁTÁS Annak ellenére, hogy a kiülte­tendő egynyári növények sekélyen gyökeresednek, és rövid ideig vannak egy helyen, optimális ter­mőrétegre van szükségük. A ter­mőrétegen belül a feltalaj leg­alább 20 centiméter mély, hu­muszban és tápanyagokban gaz­dag homokos vályog legyen. Ve­tés, illetve ültetés előtt a talajra négyzetméterenkéht teregessünk el 3—4 kilogramm komposztot, és erre szórjunk ki ősszel 5 deka­gramm szuperfoszfátot, 3 deka­gramm 40 százalékos kálisót és 20 centiméter mélyen ássuk vagy íalajmarózzuk be. Tavasszal,, kiül­tetés előtt négyzetméterenként 5 —6 dekagramm pétisót dolgoz­zunk be a felső 5 centiméteres ré­tegbe. Komposzt hiányában meg­felel négyzetméterenként 2—3 ki­logramm szerves trágya (lehetőleg érett marhatrágya), vagy négyzet- méterenként 5—7 kilogramm ros­tos tőzeg is. Az állomány permetezésénél használhatjuk a különböző lomb­trágyákat a permetezővízbe ke­verve (Wuxal 0,2 százalékos, Voll- dünger 0,3 százalékos, vagy Mik- ramid 0,3 százalékos koncentrá­cióban). növényvédelem Sok tápnövényű kártevők és be­tegségek elleni védekezés: a drót­férgek, pajorok, lótücskök ellen talajfertőtlenítést végezzünk négyzetméterenkéht 3,5 kilo­gramm Basudin 5 G vagy Diazi- non 5 G-vel. A gyökereken élősködő, általá­ban gubacsképződést okozó, sza­bad szemmel nem látható fonal­férgek a zöldségfélék mellett több dísznövényt is károsíthatnak. El­lenük a Basamid G vagy a Dazo- met G, négyzetméterenként 50— 60 gramm mennyiségben használ­ható. Mindkét szert a kiszórás után 20—30 centiméter mélység­ben be kell a talajba dolgozni. A különböző levéltetűfajok a legtöbb dísznövényen megteleped­hetnek. Szívogatásuk nyomán a levelek és a hajtások deformálód­nak, a növény legyengül, de csök­ken díszítő értéke is. Jelentős szerepük van a vírusbetegségek terjesztésében is. Speciális levél­tetűirtó szer a Pirimor 50 DP, amelyet 0,05 százalékban kell ki­juttatni. Használhatók még elle­nük a más lombkárosító kártevők ellen is hatásos Unifosz 50 EC 0,1 százalékban, Bi 58 EC 0,1 száza­lékban vagy a Chinetrin 25 EC 0,06 százalékban kipermetezve. Szinte valamennyi dísznövé­nyen károsít a botritiszes beteg­ség. A vesszőkön, hajtásokon ová­lis, szürke foltok jelennek meg, a virágok pedig megbámulva elhal­nak. Ellene javasoljuk a Topsin M 0,07 százalékos, a Fundazol 50 WP 0,1 százalékos, vagy a Roni- lan 50 WP 0,1 százalékos oldatá­val történő permetezést. Még nem késő! Házikertünkben most vethe­tünk sóskát, spenótot, fekete- gyökeret, őszi salátát és ültethe­tünk rebarbarát. A káposztafé­léket fej trágyázzuk, az őszi haj- tatásra kiültetett paradicsomot, paprikát pedig nitrogén és ká­liumműtrágyával szórjuk meg; A feketegyökereken fejlődő magszárakai törjük le, hogy a termés ne fásodjon. □ □ □ A gyümölcsösben az ősziiba- raokfá'kon a nyári zöldmetszést végezzük el. Készüljünk fel a szamóca .telepítésére, vásárol­juk meg az ehhez szükséges szer- vés és műtrágyát. Miután a sza­móca érzékeny a klórra, a ká­liumszulfátot válasszuk, a ká- liumtartalmú műtrágyák közül. A lehullott gyümölcsöt szedjük fel és semmisítsük meg, hogy a kár­tevők, a kórokozók búvóhelyeit megszüntessük ezzel. Eléirkezett a gyümölcsfák szemzésének ide­je. Amikor az alany már jól ad­ja a -héját, akkor kezdjünk a munkához. Száraz területeken a szemzés előtt három héttel kezd­jük meg az alanyok öntözését. Legjobb, ha a kiválasztott szem­zőhajtást egy-két órával a szem­zés előtt vágjuk le. Ha felhasz­nálásával várnunk kell, 6—10 Celsius-fok között, nedves itatós­papírba csavarva tároljuk. □ P □ A virágoskertben az egy- és kétnyáriak magját most gyűjtsük. A rózsák elvirágzott hajtásait vágjuk vissza- A kétnyári virá­gok magját július -végéig még el­vethetjük. Azokat a tulipánhagy­mákat, melyeket áttelepítésre szánunk, szedjük ki a talajból, és rövid pihentetés után szeptem­berben, októberben ültessük el­Fűszerpaprika, paradicsom Bátyáról A bátyai 'Piros Paprika Ter­melőszövetkezetben fontos fel­adatnak tekintik a nagyüzemi termelés mellett a háztáji és kisegítő gazdaságokban termelt növények, meghizlalt állatok fel­vásárlásának, értékesítésének se­gítését. A községben hagyomá­nya van a zöldség- és fűszernö­vények termesztésének. Évek során rengeteg tapasztalatra tet­tek szert az ott élők. A nagyüzemi technológiákban kevés szerepet kap a kézi mun­ka. Ezért a munkaigényes növé­nyeket Bátyán is a háztájiban termesztik. A szövetkezetben ki­emelten kezelik a háztáji terme­lés szervezését, hiszen a község szinte miniden lakója érdekelt va- laniilyen formában az áruterme­lésben. ■Ezt Bátyán két változatban gyakorolják. A közös művelésű háztájiban szerződés alapján 20 hektár paradicsomot és 45 hek­velyesek — gümobakteriumokkal élnek együtt. Ezek a levegő nit­rogénjét átalakítják úgy, hogy a növények számára értékesíthe­tő legyen. Óriási jelentőáégű len­ne a mezőgazdaság számára, ha olyan nitrogént megkötő bakté­riumot lehetne találni — vagy tenyészteni, amely a gabonával tud szimbiózisban élni, s így he­lyettesítené a •hítrogénmű trá­gyázást. A szákemberek világ­szerte kutatnak _ilyen megoldás után. Egy ausztrál kutató talált tár fűszerpaprikát mértek ki a szövetkezeti tagoknak.^ Itt a gaz­daság művelési költség ellené­ben elvégzi a talajelőkészítést, a vetést, a vegyszerezést, a tagság­ra a növényápolás és a betaka­rítás vár. A másik változatban a kimért, valamint a személyi hasz­nálatban lévő területeken — a beltelkeken, zártkertekben — történik az árutermelés. A tsz- erőgépeket, munkagépeket, mű­trágyát, szerves trágyát, vetőma­got ad a műveléshez. Betakarí­táskor göngyöleget és fuvarozó- eszközt bocsát a tagok rendelke­zésére. A községben lakók közül azok, akik nem tagjai a Piros Paprika Termelőszövetkezetnek, de földterületük van, szintén köthetnek szerződést áruterme­lésre. Ebben az esetben az előb­bi szolgáltatásokra ugyanúgy igényt tarthatnak, mint a tagok. A háztáji állattartás Bátyán nem jelentős, és az adottságok sem kedvezőek ehhez. A kör­első ízben olyan nitrogént meg­kötő baktériumot, Rhizobiumot, amely nem hüvelyes növénnyel él szimbiózisban. Angliában más úton keresik a megoldást: a baktériumoknak a nitrogén megkötéséért felelős génjét próbálják átvinni^ a nö­vényekbe. Mások a Ríhizobiumok által „fertőzött” pillangósvirá­gúak és gabona sejthibridjein^k előállításával kísérleteznek. Ezen az úton remélik olyan gabona előállítását, .amely a hüvelyes nö­vényeihez hasonlóan gümős bak­tériumokkal él szimbiózisban. nyéken sűrűn beépítették a tel­keket, s kis területűek az Udva­rok, nincs kaszáló és legelő. Te­hát az emberek főleg saját szük­ségletükre hizlalnak sertést, il­letve kevés marhát. A múlt évben a .gazdaság ;í se­gítségével értékesített termékek árbevétele 8 millió 300 ezer for in-' tot tett ki, ami főleg a paradi­csom, az uborka és a fűszerpap­rika eladásából származott. Az utóbbi évekhez viszonyítva, a tavalyi szép eredmény ellenére is az tapasztalható, hogy a ter­melési kedv csökken. Ez utóbbi- * nak az ismételt felkeltésén kívül a gazdaságban megpróbálkoznak azzal, hogy egy-két új növény termesztésével is megismertes­sék a tagokat. Ha a megfelelő anyagi érdekeltséget & a biztos értékesítést megteremtik, a köz­ség lakói bizonyára szívesen vál­lalkoznak az újdonságokra is. G. E. Marhahúst olcsóbban A BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat ezúttal a marhahizlalók­nak ajánl hozamfokozó készít­ményt. A Rumensin nem az ál­lat hormonális egyensúlyát vál­toztatja meg, hanem az emésztés során a bendőbaktériumok tevé­kenységét befolyásolja kedve­zően, így a szarvasmarha ellen­állóképessége nem csökken. A Rumensin hatására viszony­lag kevesebb takarmányból több propionsavat termelnek a mar­hák, s így kisebb költséggel nagyobb súlygyarapodást ér­nek el. A mezőgazdasági nagy­üzemek öt éve alkalmazzák si­kerrel hazánkban ezt a ihozam- fokozót. Kistermelőknek szin­tén ajánlható a készítmény, kü­lönösen akkor, ha egy-egy ud­varban egyszerre több növendék- marhát hizlalnak. A rumenzines tápok beszerzésére lehetőséget teremtenek — a jelenleg is fel­használóként nyilvántartott — BOSCOOP-taggazdaságok vagy a szaktanácsadókon keresztül a vállalat kirendeltségei. A Rumensin hatóanyagból na­ponta egy-két grammot kell kap­nia egy-egy állatnak) Adagolá­sát abrakba keverve, illetve spe­ciális ' Rumenzines táp formájá­ban javasoljuk. Megfelelő szok­tatás! idő után — ekkor fél ada­got kapnak a jószágok — térjünk át a teljes adag felhasználására. Ezzel ' egy ,növendékbika meg- hizlálása során megközelítően ezer forint költség takarítható meg. I összeállította: Gál Eszter ÁRNYÉKOS HELYEN 9 A fák árnyékában még a forróság idején is megmarad a víziszár­nyas. Hát még, ha az udvar végében vízzel telt gödröt is találhat. Elkel ilyen a ház körül. Nitrogént megkötő gabona? A pillangósvirágú növények — mint például a lóhere, a toü­Meghatározó: a nagyvállalat Mekkora az optimális vál­lalati méret? Jó-e, ha a vál­lalatok minden kiegészítő te­vékenységet maguk végeznek el, s így gigantikus méretűvé válnak? Veszélyeztetik-e a kisvállalatok a nagyipar mun­kaerő-ellátottságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szinte naponta találja szembe magát az újságot olvasó, te-, levíziót néző, rádiót hallgató állampolgár. Kezdetben a szaksajtóban folyt erről a párbeszéd, azután kiterebélyesedett, s a vita ma már országos méretű. Ebben olykor szélsőséges nézetek is elhangzottak. Voltak, akik mai gazdasági problémáink gyö­kereit is az ipari nagyválla­latod monopolhelyzetében Vél ’.egtalálni, mondván: e \ ok képesek saját ér-\ dekeiivucíc megfelelően be­folyásolni a gazdasági irá­nyítást és szabályozást, hát­térbe tudják szorítani nem­csak a kisebb gazdálkodó egy­ségek érdekeit, de néha az egész népgazdaságét is. Mások szerint pedig éppen az erőfor­rások koncentrálásával lábal­hatnánk ki a nehézségekből. Kié az elsőbbség? Vannak bizonyos iparágak, amelyek ahhoz,' hogy verseny- képesek tudjanak maradni, már eleve nem működhetnek kisvállalati keretek között. Ilyen többek között a bányá­szat, a kohászat, az energia- termelés, a járműgyártás, vagy a .petrolkémia. Az ezekben az iparágakban lekötött eszközök nagy értéke már önmagában feltételezi a nagy méreteket. Ma már szakkönyvek tu­catjaiban olvasható, hogy éven­te hány autóbuszt és személy­gépkocsit, televíziót és hűtő- szekrényt, szerszámgépet, te­lefonközpontot, számítógépet, rádiót, .magnetofont és hosz­szan sorolhatnánk még, mi mindent kell ahhoz előállítani, hogy rentábilis legyen a ter­melés. És ez csak az egyik ol­dal, hiszen á megfelelő rneny- nyiséget élenjáró technológiá­val, jól szervezett munkával, kiváló anyagból, s magas mun­kakultúrával rendelkező, fe­gyelmezett dolgozókkal kell előállítani. E feltételek pedig — általában — a nagyvállalati keretek között könnyebben megteremthetők. Mindemellett a nagy piaco­kon fontos, hogy egy-egy ter­melő ország a kínált árucikk alkatrészellátásáról, és szervi­zeléséről is gondoskodjék, s itt a nagyvállalatoké az elsőbb­ség. Nemzetközi mércével mérve Mondhatja persze bárki, hogy nekünk nem a nagymé­retű piacok meghódítása az elsődleges célunk. Igaz. Sőt, nekünk, amellett, hogy áru­forgalmunkban természetsze­rűleg törekszünk az aktívum növelésére, pillanatnyilag fon­tosabb feladatunk, hogy a bel­ső ellátásban végre verseny­helyzet, kínálati piac alakul­jon ki. S ebben — a hazai pia­con — valóban a kisebb, ru­galmasabb és egymással a ve­vőért versenyben álló válla­latoké a fő szerep. Ám nem feledkezhetünk meg a távo­labbi célról. Mert nem az a fő kérdés, hogy hány kis, közepes, és nagyvállalat működik ha­zánkban, hanem áz, hogy ezek hogyan működnek, mennyire hatékonyan dolgoznak. Eddig a kevésbé hatékonyak, sőt veszteségesek az állami támogatás jóvoltából — és a jobban dolgozók rovására — képesek voltak fennmarad­ni, sőt veszteséges tevékeny­ségüket még bővíteni is tud­ták. A gazdasági szabályozó- lyozórendszer továbbfejleszté­se során éppen erre a terület­re — a 'hatékonyságra, a nem­zetközi mércével mérve is ki­elégít tevékenységre — ke­rült a fő hangsúly. És ez teszi lehetővé a differenciáltabb fejlődést. Függetlenül a vál­lalat méretétől. Józan gazdasági megfontolások Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1983. júliusi hatá­rozata így fogalmazott: „A nagyvállalatok szerepe a jö­vőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Bel­ső szervezeti és ösztönzési rendszerünk fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mérték­ben kell kiaknázni a koncentrá­cióban rejlő hatékonysági tar­talékokat. Folyamatos mun­kával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetke. zetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb. ellá­tásában, s képesek gazdaságo­san előállítható termékek ■ exportjára is”. A nagyipar és az ipari nagy- vállalat tehát továbbra is meghatározó kell, hogy ma­radjon. Ezt indokolják a jó­zan gazdasági megfontolások a világméretű fejlődés ta­pasztalatainak elemzése és az ezekből adódó következteté­sek. Nem a vitában elhangzó érvek súlya és a vitatkozók pozíciója dpnti él ezt a kér­dést, hanem az a gazdasági környezet, amelyben minden­kinek szembe kell néznie a hazai és a világpiac érték­ítéletével. A. T. ÉRDEMES KÜZDENI A JOBBÉRT, AZ ÚJÉRT K m in esés István nevével több- I szőr találkoztam a Szalk- szentmártonról szóló ki­adványban, amely 1970-ig össze­gezi a község történetét. A ta-. nácstagok között szerepel három cikluson át, 1958-tól. Az égyik felszólalását .is .idézi a könyv. Eb­ben bírálja a tanácstagok közöm­bösségét és arra sarkallja őket, hogy többet törődjenek a község fejlesztésével. Ez a felszólalás még 1059-ben hangzott el. — Akkor' még harcosabb vol­tam, alig ötvenéves — emlékezik otthonában, ahol felkerestem —. Sajnos, az idő elszaladt. Már_ tíz éve nyugdíjban vagyok. Az egész­ségemmel is bajok vannak, érzem a 75 esztendőt. A pártba 1.951-ben léptem, be. Több ciklusban vol­tam pártvezetőségi tag, részt vet­tem a Petőfi Termelőszövetkezet megalakításában. Az 1956-os ellenforradalom ide­jén együtt dolgozott'a pánt újjá­szervezésén Fokt Andrással, aki már szintén inyugdíjban van. A zamatos, gőzölgő feketekávé mellett, amelyet közben a házi­asszony elénk tett,, élvezettel ' hallgatjuk Fűtenie Argot Júliá­val, 5á' községi; tanács "vb-titkává- , val Pista bácsi történeteit: A . sze­mélyi kultusz. éveiben bizony Nyugdíjban a tsz-alapító gyakran előfordult, hogy igazság­talanul vádoltak becsületes em­bereket. Nagy .bátorság kellett áhhoz, hogy megvédjek őket, hi­szen a védő is megjárhatta, de Pista bácsi mindig kiállt az igaz- ■ ság mellett. Ezt nemcsak ő állít­ja, ihanfem azok lis, akik átélték Vele együtt azokat áz éveket. Az idő elszállt, ö, a volt tsz- raktáros, aki azelőtt sokféle köz- / életi funkciót töltött be, most már mind kevesébbet mozdul ki otthonról. Annak viszont örül, ha meglátogatják a község vezetői és elbeszélgetnek vele. — Azt szeretném, ha még töb­ben rám nyitnák az ajtót — mondja kissé elérzékenyülve. — . Most is boldog vágyóik, hogy Jú­lia eljött magával, örültem an­nak is, amikór Németh Ferenc, a. községi pártvezetőség tagja, a termelőszövetkezet agronómusa látogatott j el hozzám, Kis szünet után így folytatja: — Szalkszentmártonon szor­galmas nép .lakik, ez látszik a község fejlődésén is. Az utóbbi években a szövetkezet sokat erő­södött, bővült az üzlethálózat, új tantermek épültek, a pedagógu­soknak szolgálati .lakás készült. Most1 pedig utakat építünk, ki­egészül az orvosi rendelő fogor­vosi felszerelésekkel, hogy csak néhány beruházást említsek, A vb-.titíkár még hozzáteszi: — Két év alatt ötven család kért építési engedélyt. Az új mun­kaalkalmak, a johb életkörülmé­nyek ittmaradásra ösztönzik a fiatalokat, sőt van egy vissza- áramllási folyamat is: akik régeb­ben a városba mentek dolgozni, most visszajönnek a községbe. — Örülök ezeknek a változá­soknak, és büszke vagyok.,arra, hogy a megalapozásukban én is részt vettem a magam szerény munkájával. Érdemes volt küz­deni a jobbért, az újért — lelke­sedik a házigazda. Amikor kikísér bennünket, megmutatja a lugast. Az idén szép termést ígér a csemegeszőlő. Mint. mondja: nemcsak a maga örömére ültette-, ^az unokákra is gondolt. 1 Kereskedő Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom