Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 171.szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 22. vasárnap A szejm ünnepi ülése „Alapvető enyhülés állt be a lengyel társadalmi és gazdasági válságban, s a lengyel nép mar megengedheti magának a mérsékelt, óvatos derűlátást” — jelentette ki Wojciech Jaruzelski szom. baton a szejm ünnepi ülésén, amelyet a népi Lengyelország megszületésének negyvenedik évfordulója alkalmából tartottak Varsóban., Négy évtizede, július 22-én hirdette meg az ideiglenes kormány a még csak részben felszabadult országban a népi, demokrácia megteremtésének és a Szovjetunióval való szövetség megalapozásának programját. Azóta Lengyelország újjászületéseként tartják számon ezt a napot. A nemzeti ünnep alkalmából a szejm díszülést tartott, amelyen részt vettek a testvéri szocialista országok delegációi, közöttük a magyar párt- és állami küldöttség is. élén Sarlós Istvánnal, az MSZMP PB tagjává!, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Az ülésen Woj- cíecfa Jaruzelski után Jan Dob(Folytatás a 2. oldalon.) I Lehúzott redőnyök ?! MÁS EZ A MAI PIAC! Menjünk a piacra! — határozzuk el, és szemügyre vesz- szük a kínálatot: mi legyen az ebédrevaló. Július 15-én. vasárnap reggel sem volt ez másként, amikor Kecskeméten minden irányból megindult a vásárlók hada a csarnokba. Becslések szerint 15 ezer ember ment ki a piacra — közöttük munkatársunk is. Tapasztalatainak összegzése: megbocsáthatatlan pazarlás, hoey vasárnap — hagyományos kecskeméti piacnapon — a 'legtöbb üzlet ki sem nyit. Soksok millióért építették a csarnokot, de nem azért, hogy boltjai lehúzott redőnyökkel riasz- szák el1 a vásárlókat... (Riportunk1 a 3. oldalon) V A Bajai Mezőgazdasági Kombinát gabona, és zöld- ségmagvai, talajtápjai. Szegedi vásárfia Még az időjárás is kedvezett a pénteken megnyitott Szegedi Ipari Vásárnak. Két nap alatt sok ezren keresték fel a Marx téri árubemutatót, a Tisza-parti város Volán autóbusz-pályaudvarának szomszédságában. Régóta nem helyi jellegű a szegedi vásár. Ezt bizonyítja az idei, hiszen az országos nagyvállalatok, kisebb termelőegységek, szövetkezetek, vállalkozások, sőt kisiparosok, szinte hazánk minden részéből kiállítják termékeiket. (Képösz- szeállításunk a 3. oldalon.) Megyeszerte aratják a búzát, a rozsot isiilppis: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG Zökkenőmentes a tej- és tejtermékellátás Új tanévre készülnek Pedagógusok Rekordot javított ezen a héten a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kecskeméti tárháza. A folyamatos ügyelet egyetlen 24 órája alatt 3 ezer tonna új búzát vettek át a telep dolgozói. Egye-, lőre a homokhátsági térségben gyorsult meg a betakarítás, ahol az őszi árpát kevés kivétellel learatták és a rozs is érik. Aratnak a Bácskában és Duna mentén egyaránt. A lajosmizsei Almavirág Szak- szövetkezet az étkezési minőségű rozsból szép termést takarított be, meghaladva a múlt esztendei átlaghozamot. A kiskunsági szövetkezetben ugyanis a talajadottságok folytán leginkább rozs termeszthető, s a közös gazdaság szakemberei nagy gonddal készítették elő e nélkülözhetetlen gabona kombájnolását. A Kiskunságon másutt is érik a rozs, éppen ezért nem halasztható tovább az aratása, hiszen az idén a búzával egyidőben takarítható be. Rosszul teszi az a szövetkezet, amelyik a gabonasor végére hagyja az idén jó minőségű rozstermés gyűjtését, mert az esetleges esőzés miatt még a kalászban is kicsírázhat és csak takarmány értékűvé minősül le ez a kenyérgabona. Sajnos, egyes helyeken a búza is hasonló sorsra jutott. A sükös- di határban már aratják a Május 1. Tsz súlyosan jégvert búzáját, amely a tervezettnek csupán harmadát adta. A jég nemcsak kicsépelte a többi magot, hanem a kalászban még visszamaradt néhány búzaszem is csak takarmánygabona értékűvé vált Ez a nagyüzemnek és a népgazdaságnak egyaránt súlyos veszteség Nemcsak Sükösd, hanem Borota, Érsekcsanád és több község termelőszövetkezete is több tízmilliós jégkárt szenvedett. Szerencsésen megúszta a jégverést és a szélvihart a Gabonatermesztési Kutató Intézet fülöpszál• Aratnak a GKI fülöpszállári kísérleti állomásán. (Pásztor Zoltán felvételei) lási kísérleti állomása, ahol ezekben a napokban gyűjtik, a különleges kombájnnal, parcellánként elkülönítve a nemesített’ magvakat. _ A hét utolsó napjaira teljes műszakot szervezett valamennyi gabonatermesztő szövetkezet, állami gazdaság nemcsak a Kiskunságon. hanem a Bácskában is. Bár a búza nedvességtartalma délen még magas, 19—22 százalék között van. és így nem raktározható közvetlenül. A szárító üzemeket is munkába állították, hogy a kombájnolt kenyérnek való a tisztítás, szárítás után mielőbb biztos helyre kerüljön. A terményátvevő helyek folyamatosan nyitva tartanak, hogy a gabona átadása se késsen. K. A. • A kalocsai határban nyomban a gabona betakarítása után £elt8**k a tarlót, hogy a csekély nedvességből valamit megőrizhessenek a talajban. Nyáron is jó színvonalú a tejellátás. Ennek megszervezése nem könnyű feladat, hiszen az idén mintegy 5 százalékkal emelkedett a fogyasztás, s a melegben tovább nőnek az igények. Az ipar fokozta a felvásárlást a tehenészetekből, s így elegendő alapanyaghoz jut. Bács-Kiskun megye négy legjelentősebb tejüzemében ezekben a hetekben a megszokottnál is jobban szervezik a szállításokat, a minőség ellenőrzését. A Gsongrád megyei Tejipari Vállalat bócsbokodi üzeméből hétköznaponként 26 ezer, szombatonként pedig 32 ezer liter tejet szállítanak 384 elárusítóihoz. Az első teherautó éjfélkor indul, hogy a bácskai üzletekbe legkésőbb reggeli 6 óráig eljusson a friss tej. A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet tejfeldolgozója a városba és az öt környező községbe szállít. Naponta 15 ezer liter alapanyagból tej és tejföl készül, s ugyanennyi vaníliás, csokoládés és 3,6 zsírszázalékú ho- mogénezett tejet, továbbá ötféle joghurtot és kefirt gyártanak. Az általuk felvásárolt tej egy részét más üzemnek továbbítják feldolgozásra, így 22 vállalat termékeit forgalmazhatják. Kiskunfélegyházán — néhány üzletben — 70—80-féle tejtermék között is válogathat a vásárló. A legtöbb tejet — naponta 100— 120 ezer litert — a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében dolgozzák fel. A kánikulai napokon külön _ ügyelet ellenőrzi a gyártó- és hűtőgépek élőírásszerű működését. Mivel a hűtőlánc az üzletekben megsza- kad — van ahol 15 Celsius-fokon tárolják a tejet — az üzemben nem kis többletköltséggel, a meg- szokottnál és -a megszabottnál 2—3 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékleten folyik a gyártás. • A vásárló jogos igénye, hogy pénzéért friss és hűtött tejterméket .kapjon. A megye legújabb tejüzeme a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülésé. Innen látják el friss áruval a Duna menti községeket és a környékbeli üdülőtelepeket. Jó‘néhány üzletbe naponta kétszer is szállítanak árut. Tegnap például 23 ezer pohár tejfölt, 2,7 tonna túrót, és 60 ezer liter tejet juttattak el a boltokba. Cz. P. továbbképzése — Eta újból kezdhetném, csak tanár lennék — ez a sóhaj gyakran kiszalad az ember száján, amikor • a nyári kánikulában munkába menet vagy onnan jövet összefut pedagógus ismerősével. Az egyébként kevesek által sóvárgott pálya ilyenkor igenigen vonzónak tűnik. 'Nem sok irigykedönek fordul meg a fejében az, hogy az igazi, a hivatásának valóban elkötelezett pedagógusok ilyenkor próbálják pótolni mindazt, amiről az évközi hajszában lemaradtak, amire nem jutott idő — vagy energia — a késő esti órákba nyúlt dolgozatjavítás. órára való készülés után. A pedagógusok többsége tehát nyáron sem „teszi le a lantot”: olvas, búvárkodik és részt vesz a nyári továbbképzéseken, amelyek szervezéséről a megyei Pedagógus Továbbképző Intézet gondoskodik. A 'tanfolyamok egy része — ■mint az új tantervi felkészítők — kötelező, a többire saját belátásuk szerint jelentkezhetnek az érdeklődő pedagógusok. Népszerűéit például a napközi otthoni, a diákotthoni nevelők és a gyermekfelügyelők nyári tanfolyamai, ahol a tanulók szabad idejének minél célszerűbb megszervezéséhez, hasznos, de a gyerekek számára mégis izgalmas és vonzó 'programok összeállításához kapnák tanácsokat. Pár évvel ezelőtt még egymást' követték az új tantervi felkészítők. Az idén a munkaközösség- vezetőknek rendeztek tanfolyamot a hatodik osztályos oroszból, mindegyik — a tantárgyat tanító — pedagógusnak a hetedikes bi(Folytatás a 2. oldalon.) A falu és a város kapcsolata napjainkban mindinkább fontos tényezővé válik, főként a kisebb településeken élők számára. De a város akkor sem viselkedhet előkelő idegenként a környező településekkel szemben, ha a vonzáskörzetébe tartozó településeken jó, vagy legalábbis elfogadható az ellátás, hiszen — bár az arányok lényegesen megváltoztak az utóbbi évtizedben — munkalehetőséget még mindig inkább a közeli város kínálj a falvak lakóinak is. És nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően, az üzemek és emberek igényeihez igazítva kell megszervezni a közlekedést, mint ahogy az is természetes, hogy a bejárók jó néhány dolgot nap mint nap la párosban Ivásárolnak meg, s szintén állandó vendégként vesznek igénybe egy sor szolgáltatást. ■ Az 'előrelátó városfejlesztés már eleve számol ezzel a ténynyel, és az alapvető szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, létesítményeket (megpróbálják a város „nappali lélekszámúhoz’’ igazítani. Feltehetően a megcsappant anyagi lehetőség a fő oka annak, hogy mostanában gyak^ rabban morog [a városi polgár, mondván: azért van zsúfoltság az üzletekben, azért kell több időt várni egyik-másik helyen, mert a falusiakat is nekik kell ellátniuk. Miért nem teremtenek ők maguknak olyan körülményeket, hogy ne szoruljanak a városra? Az ésszerűség, a kialakult szokás- és kapcsolatrendszer is úgy kívánja, hogy az _ egymással kölcsönhatásban élő települések kölcsönösen oldják meg gondjaikat, együtt teremtsék meg az ott élők jobb élet- körülményeit. A hangsúly a kölcsönösségen, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán van, a város és u környező ^települések közös életének jobb megszervezésén. Énnek az sem mond ellent, hogy a közigazgatás közelmúltbeli átszervezésével nagyobb szerepet kaptak a városok, s városi jogokat kapott a körzetek központjában lévő néhány nagyközség is. A köz- igazgatás korszerűsítésének nyilvánvaló célja a települések nagyobb önállóságának megteremtése, lehetőség arra, hogy jobban érvényesüljenek a helyi érdekek. A közös érdek, mármint a falun vagy a városon élő emberek közös érdeke úgy kívánja, hogy a különböző rangú települések egymás mellett —'■ nem alárendeltségi viszonyban — egymással együttműködve dolgozzanak. Erre a közigazgatás új rendje több lehetőséget is kínál, úgy, hogy közben sértetlen marad a te- lepülések valóban kívánatos önállósága. A tervszerű, rugalmas együtt- I működés egyik módja a vá- I roskömyéki bizottságok ala- 9 Ikítása. Természetesen ez nem I kötelező forma: a helyi taná- I csők maguk dönthetik el, hogy I részt kívánnak-e venni a bi- I zottság munkájában vagy sem, I s azt is, hogy ki képviselje ér- I dekeiket a bizottságban. Az I országban nagyon sok helyütt 9 ismerték fel az ebben rejlő le- I hetőségeket és már jó néhány 1 ilyen városkörnyéki bizottság I működik eredményesen. Ne- I hogy bárki is azt higgye, hogy I az együttműködésnek ez a I módja tulajdonképpen a oá- I ros „bábáskodásának” egyik I burkolt formája. Szó sincs er- I rőt: mindenki egyforma jogo- 1 kát élvez, s a kölcsönös érdé- I kék figyelembevételével, az I ésszerűség alapján hangolják I össze különféle teendőiket, sőt I — amint arra például a kun- I szentmiklósi városkörnyéki I bizottság már példát is mu- I tat: — egyik falu akár kölcsönt I is adhat a másiknak. A város és a községek egy- I más közötti kapcsolatának I sokféle, akár kötetlen is lehet I az útja-módja, hogy a telepü- I lések egymást értve együtt I munkálkodjanak azért, hogy I falun és városon egyaránt jól I érezzék magukat az emberek. I Kónya József ■NMH
