Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. július IS. • PETŐFI NÉPE * 5 NYELVTANFOLYAMI KÖRKÉP A NÉPI LENGYELORSZÁG 40 ÉVE A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevé­kenységében központi helyen áll az idegennyelv­oktatás, így van ez a Bács-Kiskun megyei szer­vezetnél is. Szerencsére az utóbbi időben növe­kedett a nyelvtanfolyamok iránti igény, bizonyít­ja ezt a hallgatók létszámának gyarapodása. Az 1982-es adatok 2228, az egy évvel későbbiek már 2305 nyelvtanulóról beszélnek. Nem kapunk vi­szont ilyen vigasztaló képet, ha megnézzük a tanfolyamok megyei eloszlását. A városok között Legsikeresebbek |p;.flzemi szervezések Szeptembertől, hasonlóan az eddigiekhez, angol, német, fran­cia, orosz, eszperantó és spanyol közül választhatnak a tanulni vágyók — kezdő, közép, és fel­sőfokon —, valamint a kínálat kiegészül az olasz nyelvvel. Az arányok egyértelműen a két vi­lágnyelv felé tolódtak, még min­dig az angol és a német a leg­népszerűbb. A tavaly bevezetett hétvégi intenzív tanfolyamokon is az utóbbi két nyelvvel birkóz. tak a hallgatók, akiknek zöme a város és környékének vállalati vezetői közül került ki. Ezeknek a kurzusoknak a részvételi díja magasabb, mint a többié. A nyelvvizsgára orientált oktatás a szokásosnál kisebb létszámú cso­portokban folyik. A résztvevők minden félév végén — szabad akaratukból — vizsgáznak, még­hozzá olyan bizottság előtt, amelynek elnöke tagja az állami (nyelvvizsgabizottsáignak. 1 Szinte valamennyien élnek ezzel a le­hetőséggel, mivel itt közvetlenül érzékelhetik a nyelvvizsgán vár­haló követelményeket. A TIT szervezett két, az előb­bihez hasonló üzemi tanfolya­mot is a Zöldségtermesztési Ku­tatóintézetben, és az IBUSZ- ban. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arrai, hogy ezek a vállalati kurzusok sokkal sikeresebbek a spontán szervező­dőknél: jóval kisebb a lemorzso­lódás, ami annak köszönhető, hogy a munkatársakból verbu­válódott csoportokban nagyobb az összetartó erő, eleve közösség­ként indulnak. Nem mondható el ugyanez la városi tanfolya­mokról. A közelmúltban a TIT idegennyelv-tanáraSnak értekez-' létén is ez volt az egyik vitára ingerlő téma. A csoportok hete­rogén összetétele az oka a jelen­tős lemorzsolódásnak, ami kezdő csoportoknál a 25 százalékot is eléri. Van, aki önbizalom híján alacsonyabb szinten kezdi a ta­nulást, és unatkozik az órákon, mások úgy érzik, kevesebbet tud­nak a többieknél, gátlásaik van­nak, attól félnek, nem tudnak felzárkózni. Az ok lényegtelen, az eredmény ugyanaz: ki ezért, ki azért előbb^utóbb abbahagyja a tanulást.. Ezért is lenne hasz­nos — amint az fegyik pedagó­gus javasolta — ha lehetőség nyílna arra, hogy az egyik fo­kozatú csoportból át lehessen menni egy másikba. Sőt, töltsön el a hallgató egy-két órát az egyes „osztályokban”, s aztán sa­ját belátása szerint válassza ki a számára legmegfelelőbbet. A tanfolyamvezetőnek az oktatáson kívül gondot kelleje fordítania a közösségi szellem kialakításá­ra is: ha van összefogó ereje a csoportnak, lényegesen keveseb. ben mondanak le év közben ere­deti szándékukról. A tanárok nem győzik han­goztatni, hogy az idegennyelv­tanulást nem lehet elég korán kezdeni, a gyermektanfolyamok sorsa azonban — viszonylag nagy számuk ellenére is — egye­lőre bizonytalan.^ A megyében húsz gyermekkurzus működik a TIT és az iskolák közös szerve­zésében, amelyek a 9—14 éves gyerekeket érintik. Korábban volt óvodás csoport is, die mivel a tanulás folyamatosságáról nem tudtak gondoskodni, ez a pró­bálkozás, amely egyébként szép sikerrel kecsegtetett, megsza­kadt. Az angol és német mellett továbbra is szervezik az orosz, úgynevezett szoktató tanfolya­mokat. Friss hír, hogy szeptem­bertől az óvónőképző intézetben elkezdődik az óvodai nyelvoktai. tás programja. Ennek az a jelen­tősége, hogy a gyerekek 'az óvo­da után az iskolában is folytat­hatják tanulmányaikat felmenő rendszerben. Továbbra is gond a nyelvta­nárhiány, angol és német szako. sokból. A kecskeméti pedagógu­sok egy része túlfoglalkoztatott, a községekben viszont nincs, 'vagy csak elvétve található olyan személy, aki nyelvtudlsá- val és pedagógiai képességével alkalmas lenne tanfolyamoki ve­zetésére. A TIT-ben ennek meg­oldására valamiféle levelező for. mát próbálnak kidolgozni. Az utóbbi tanévben a hallgatóknak mintegy tíz százaléka tett vala­milyen fokú nyelvvizsgát ami a további évekhez viszonyítva át­törésként értékelhető. S ami még bizonyária mindenkit érdekel: a pénz. Az eddigi ezer forint he­lvett szeptembertől 1200 lesz a két félév tandíja a gyermek- foglalkozások pedig ezentúl öt­száz forintba kerülnek. H. K. E. KÖTET A VITÁKBÓL Pedagógiai nyári egyetem Szegeden Az MTA Szegedi Bio­lógiai Központjának .kongresszusi termében tegnap megnyílt a TIT XXI. Pedagógiai Nyári Egyetem«- Ágoston György, a neveléstudo­mányok doktora, tan­székvezető egyetemi ta­nár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte a nyolcnapos kurzus 240 hallgatóját. Az első elő­adást Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, a Történettu­dományi Intézet igazga­tója tartotta Történelem és nemzettudat címmel. A nyári egyetem programjában tudósok, politikusok további 12 előadásban tájékoztat­nak politikai, gazdasá­gi, irodalmi és oktatás­technikai kérdésekről. A szegedi pedagógiai nyári egyetem két év­tizede elismert tovább­képzési formája a gya­korló pedagógusoknak és a közoktatást irányí­tó szakembereknek. Minden nyáron a neve­léstudomány, a közok­tatás fontos és idősze­rű témáiról bővíthetik itt ismereteiket a részt­vevők. Az előadások és a viták legfontosabb megállapításait minden évben kötetben is meg­jelentetik, és azt a ren­dezők megküldik az ér­dekelt művelődési in­tézményeknek. A nyári egyetem részt­vevői szabad idejüket is kellemesen tölthetik: megtekinthetik a sza­badtéri játékok előadá­sait, az ünnepi hetek kiállításait, más prog­ramjait, és pihenhetnek, strandolhatnak a Tisza partján. KERÁMIA-ALKOTÓHÁZ • Siklóson az egykori ferences kolostorban rendez­ték be, illetve építették újjá a siklósi Kerámia-alko- tóházat. • A Slask együttes már Magyarországon is vendégszerepeit. 5. Kultúra Az elmúlt 40 esztendőben szer­te Lengyelországban kiépült a kulturális intézményeik hálózata. Művelődési otthonok, könyvtá­rak, színházak sokasága épült fel, többszörösére nőtt a köny­vesboltok, filmszínházak, mú­zeumok száma, szépen fejlődött a könyvkiadás és a filmgyártás. Az 50-es és 60-as évek fordu­lóján lengyel iskola létezett a filmművészetben. Megteremtői a többi között olyan alkotók voltak, mint Andrzej Wajda, Jerzy Kawa- lerowicz és Andrzej Munk. Jelen­leg évente több mint 30 lengyel játékfilm, mintegy 600 rövidfilm és 174 tévéfilm készül. Az olyan filmrendezők nevei, mint Krzysz­tof Zanussi, Jerzy Hoffman vagy a fiatal alkotó nemzedékhez tar­tozó Juliusz Machulski. akinek a Vabank című első játékfilmjét a magyarországi mozikban is be­mutatták, nemcsak Lengyelor­szágban ismertek. Ma már az ország 70 drámai színháza közül sok, így például a varsói Nemzeti Színház, a krakkói Régi Színház.- vagy a lódzi és a Wroclaw! színházak Lengyelország határain túl is el­ismerésnek örvendenek.’ Feltét­lenül említést kell tenni a len­gyel avantgarde színházakról, elsősorban Tadeusz Kantor ren­dezőnek és szociográfusnak, a ..Cricot 2” Színház megteremtő­jének az előadásairól. A kritiku­sok és a nézőközönség körében továbbra is rendkívüli népszerű­ségnek örvend a Henryk Toma- szewski vezette wroclawi Álla­mi Pantomim Színház. Az el­múlt 40 év alatt a legjelesebb lengyel írók alkotásai több mil­lió példányban jutottak el az ol­vasókhoz. Például Jerzy Putra­ment. Wojciech Zukrowski vagy Stanislaw Lem azok a szerzők közé tartozik, akiknek művei a világ sok országában megjelen­tek. A lengyel olvasók megismer­kedhetnek a más nemzetek iro­dalmával, így a magyar művek­kel is. Évente mintegy 10 ma­gyar szépirodalmi alkotás jele­nik meg Lengyelországban. A képzőművészeti ágak közüj Lengyelországban rendkívüli módon kifejlődött a plakátmű­vészet, ennek világhírű alkotója Andrzej Pagowski. 1968-ban jött létre Lengyelországban — Euró­pában elsőként — plakátmú­zeum, s itt rendezik meg rend­szeresen a nemzetközi plakát- biennálékat. Kiváló eredménye­ket mutat fel a grafika, a szob­rászat. Marian Konieczny varsói Nike-szobra vagy Nowa Huta-i I.enin-emlékműve szép példája a háború utáni 40 esztendő lengyel szobrászművészetének. A népzene és népi táncok be­mutatásával foglalkozik a „Ma- zowsze” és a „Slask” ének- és táncegyüttes, valamint a sok-sok műkedvelő népi együttes. Több mint egymillióan vesznek részt az amatőr művészeti mozgalom­ban. Lengyelország ad otthont szá­mos nemzetközi fesztiválnak, a többi között a Nemzetközi Oho- pin-zongoraversenynék, a Nem­zetközi rövidfilm-fesztiváloknak, a „Varsói Ősz” modem zenei fesztiválnak. Interpress — KS KÉRDÉSEK : I. Hány játékfilm készül évente Lengyelországban ? 1 10 x 50 2 kb. 30 II: Melyik képzőművé­szeti ágban ért el nagy eredményeket Andrzej Pa­gowski? 1 Szobrászat x Plakát 2 Grafika FIKM JEGYZET Itália bukása- r> r. ■ , vT.'C’iiínrrr tesofuar ’ . . ‘ A jugószlav filmművészet második araiiykora- nak — az első a hatvanas évek közepén a küsz­ködő jelen képét idézte — „fenegyereke”, Lordan Zafranovic azok közé a harmincas éveik elején járó rendezők közé tartozik, akik sokat tanultak a francia és a cseh „új hullámtól”, de közben meg­teremtették egy eredeti délszláv filmművészetet. Zafranovic nem először dolgoz fel háborús témát. 1941-ben játszódik a közelmúltban bemutatott já­tékfilmje: A megszállás huszonhat képben (me­lyet Magyarországon Árnyak Dubrovnik felett cím­mel vetítettek). Mostapi alkotása, az Itália bukása pedig 1943-ban. indul. A film színhelye a sajátos kultúrájú Dalmácia. A tengerpart közelében, egy látszólag békésen zöl­dellő szigeten zajlik a „történelem”, melynek irá­nyítását — az egymást követő véres események kö­vetkeztében — hol az olasz fasiszták, hol1 a nácik, vagy a horvát usztasák, esetenként pedig a parti­zánok tartják .kezükben. A halászfalu csöndes apá­tiával fogadja sorsát, egyforma ellenszenvvel vi- seltetve bármilyen egyenruha iránt. Rómában már 1943. július 25-én megbukott Mussolini, de a fegy­verszünetet csak szeptember 8-án teszik közzé; az olasz megszállók búcsúzóul még kedvükre kegyet- lleníkednek. A Szent István-napi körmeneten a föld- birtokos család mellett a partizánok is részt vesz­nek, de hamarosan feltűnnek a fekete köpenyes olasz' fasiszták. A vigasságnak gyorsan vége lesz, mert egyikük erőszakoskodni kezd egy lánnyal, aki történetesen a partizánok közé tartozik. Bajtársai lelövik az olaszt, ám az ezt követő féktelen mé­szárlást nem akadályozhatja meg senki. A bosszú a legváltozatosabb módon folytatódik. A civil tú­szok egy részét székekbe ültetik a parton, és gép- pisztolysorozattal söprik a tengerbe. A véres események középpontjában a lengyel 1Daniel OlbrychsJci által alakított fiatal partizán­vezér (Davorin) áll, az ő életének — s a partizán­mozgalomnak — drámája képezi a film gerincét. A „pusztító szerelem” motívumával indul a film, a partizán Nikó és Kraszna szereti egymást, a párt azonban azt követeli, hogy Nikó hagyja el a moz­galmat eláruló leányt. S mivel erre nem hajlandó, Davorin — miután a tergerparton „összeadja” őket — egy szenvedélyes ölelkezés közben, mintegy saját sorsának előrevetítéseként — mindkettőjüket meg­öli. (Hazájának kritikusai — „barokkosnak” mondott víziói miatt — „Bertolucci-epigonságot” vetettek szemére. (A „kegyetlen színház” mintájára épített „kegyetlen film” az ő nevéhez fűződik.) Az Itália bukása egyike azoknak a rendkívüli alkotásoknak, melyek partizántéma segítségével számolnak le az alaposan lejáratott partizánromantikával. Károlyi Júlia MISKOLCZI MIKLÓS Kettőt (nem) szeretni II. Hogy ne fájjon annyira Magyar szerzőtől is olvastam már, hogy a „házastársi hűtlen­ség” éppúgy tömegjelenséggé vált, mint a házasságbontás. De míg a bontásokról vannak ada­taink, a külső kapcsolatokról ab­szolúte nincsenek. Vizsgáljuk már, hogy melyik kisfiúnak me­lyik könyv tetszett legjobban, hogy ki miért költözik és mi a véleménye a főnökéről (meg ne bántódjaniak az érintettek!), de szexuálszociológia nincsen Ma­gyarországon. Csak találgatni tudunk és kü­lönböző (másról szóló) vizsgála­tokra.hivatkozni, hogy ott a meg­kérdezettek hány százaléka ítéli vagy fogadja el, netán helyesli is elviekben a házasságban élők külső kapcsolatait. Meglepően so­kan fogadják megértéssel. Ezek az elvi (!) számok azonban még a közvélemény kipuhatolására alkalmatlanok, hiszen nemegy­szer tapasztaljuk — más kérdé­sekben is —, hogy a vallott el­vek és a tényleges magatartás között enyhén szólva eltérések vannak. A lehetséges eltérések szem­léltetésére — hogy ne fájjon any- nyira! — külföldi példát hozok. Czeizel Endre mint tényt emlí­tette egyszer: Angliában a szü­lető gyerekek 7 százalékáról or­vosilag is kimutatható; hogy a vér szerinti, illetve a jog szerinti apa- nem ugyanaz a személy. Vagyis más az apa, mint aki a gratulációkat fölveszi. Egy másik angliai vizsgálat viszont arról ta­núskodik, hogy a megkérdezet­tek 90 százaléka egyértelműen fontosnak tartja a házastársi hű­séget. (Bár az is lehet, hogy ép­pen a hűséget kevésbé díjazok közül került ki az a bizonyos 7 százalék.) Egyszer a neves nőgyógyász, dr. Hirschler Imre jelenlétében emlegettem a híres-hírhedt Kinsey-számokat. A doktor elne­vette magát és megjegyezte: jó volna, ha csak ennyi volna. De miért volna jó vagy jobb a kevesebb? Gondolom, Hirschler Imre csak egy társalgási fordulattal minő­sítette a lehetőséget, és remélem, hogy valamennyien cSak meg­szokásból csóváljuk a -fejünket, ha külső kapcsolatokról hallunk (feltéve, ha nem vagyunk benne közvetlenül érdekeltek). A fejcsó- válás a mi égövünk alatt egyéb­ként már csak nagyon szelíd rosszallást, inkább szelíd bele­törődést jelent. Nem tudunk mit kezdeni ezzel a jelenséggel és a tétova tanácstalanság alighanem maga is okká érlelődik. Elhihetik, hogy nem akarok külsőkapcsolat-ellenes szankció­kat sürgetni. Nem is hiszem, hogy akármilyen erőteljes tár­sadalmi tiltás célravezető lenne. Tény, hogy a társadalom erköl­csi értékeit hivatalból képviselő és őrző, sőt megfogalmazó szer­vek, szervezetek meglehetősen talányosán'viselkednek^magát az esetet csak akkor minősítik, ha annak következményei vannak, amelyeket már nem'lehet elhall­gatni, árnyékban tartani. Ha például a házastárs hango­san tiltakozik, - ha a külső kap­csolatból gyermek születik (mert születik, hiszen 1981-ben a gye­rekek körülbelül 10 százaléka született elvált, özvegy vagy ha­jadon anyától), ha az közvetlen munkahelyi érdekeket sárt, vagy csúnyább esetben, ha a külső kapcsolat felibolygatása alkalmat ad valami régen esedékes tör­lesztésre, leváltásra stb. Egyéb­ként csupán baráti, munkatársi ugratások célpontja egy-egy ilyen kapcsolat, és derék, ügyes fickó­nak, f ... gyereknek minősül az, akit fölfújt esetben például a be­osztásából is el lehet, el szokás mozdítani. A vallási tiltásokkal véletlenül sem azonosulva, sőt, azokat hangsúlyosan és hangosan el­vetve valószínűleg azért minősít- getjük normálistól eltérőnek, de­viánsnak a külső kapcsolatokat, mert erre évszázados beidegző­déseink vannak, mert bárhogyan is van, a külső kapcsolatok ki­kezdik család- és házasságfogal- munk. hagyományos tartalmát, s helyette olyan házasságon belüli titkos megegyezéseket, kompro­misszumokat léptetnek életbe, amelyeken .nincs úgymond se Isten áldása, se a társadalom jó­váhagyása, körülötte nem való­sulhat meg a társadalmi ellenőr­zés, és ezért félő, hogy nem ké­pezheti a társadalom szilárd, morális alájpját. igaz is, ezek a megegyezések sokszor már a jo­gi értelemben vett házastársi vi­szony (anyagi közösség és szexuá­lis kapcsolat) kritériumainak sem felelne^ meg. A házasság és a család funk­cióinak változásait, illetve a kül­ső kapcsolatok számszerű növe­kedését feltevések szerint igazo ló tények (a válás, a gyermekvál­lalási kedv hanyatlása, a Kinséy- adatok stb.) remélhetőleg többe­ket meggyőznek arról, hogy leg­alábbis közel járt az igazsásghoz az, aki hivatalosan kijelentette: hazánkban a lakáskérdés után a házasságban élés változó etikája, a szerelmi életben zajló változá­sok érdemlik a legnagyobb tár­sadalmi figyelmet. Én magam akárha a sorrend megváltozta­tását is kezdeményezném. Buda­pesten 100—110 ezer lakáskér­vényt kezelnek. Gyanítom, hogy ettől lényegesen több az aktuális külső kapcsolat, a kapcsolatok terhével recsegve-ropogva műkö­dő házasság, a bizonytalan jövő­jű család, a magánéletben válto­zást váró, de döntésképtelen em­ber. Egyébként a lakáskérdés megoldását hivatalosan — ígé­rik. ' . , ') A házasságok javulását egye­lőre nem. (Folytatjuk) vezet Kecskemét — itt 82 kurzust szerveztek — ezt követi Kiskunhalas 13, Baja 8 és Kiskunfél­egyháza 7 tanfolyammal. Kalocsán és Kiskőrö­sön nem volt, a városiakon kívül pedig mindösz- sze négy TIT által szervezett nyelvtanfolyam in­dult az egész megyében az elmúlt tanévben. A községi szervezések legfőbb akadálya még min­dig a tanárhiány, illetve a pedagógusok utazta­tása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom