Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1984. június 15. Yéget ért a KGST felső szintű értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) előnyös együttműködésének tapasztalatait, (Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem voltak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműködésre, s e téren a gazdasági szervezetbe tömörült szocialista országok továbbra is olyan kitaposatlan úton járnak, amelyen előttük még senki nem haladt. Ezen a nagy történelmi úton voltak objektív és szubjektív okokból fakadó hiányosságok és fennakadások is. A legfontosabb mégis az, hogy bebizonyosodott: a szocialista országok sokoldalú gazdasági kapcsolatai létfontosságúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapította, hogy feltétlenül helyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969-ben, a legutóbbi felső szintű értekezleten elfogadott irányvonal, amelynek célja a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának erősítése. Megerősödött és jelentősen fejlődött a szocialista közösesemények sorokban ÜNNEPI ntEGEMLEKEZES ' Moszkvában csütörtökön ünnepi gyűlésen emlékeztek meg arról, hogy június 15-én lenne 70 éves Jurij Andropov, az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyisége. Az ünnepi gyűlés felszólalói hangsúlyozták: Jurij Andropov meggyőződéses kommunista, lánglelkű hazafi és internacionalista volt, akinek tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódott az SZKP és a szovjet nép történelmi tetteivel, a fejlett szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítésével összefüggő feladatok végrehajtásával, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemmel. NEW YORK ség, megnőtt a KGST nemzetközi ’tdkintélye, s jelentősebbé vált a testvérországok gazdasági életére gyakorolt kedvező hatása. Az elmúlt másfél évtizedben a szocialista közösség megduplázta ipari termelését, s teljesebben tárult fel a szocialista társadalmi rendnek a kapitalizmussal szembeni fölénye. A csütörtökön végétért legfelső szintű gazdasági értekezleten nyílt, alapos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életének, s a nemzetközi helyzetnek kulcsfontosságú kérdéseiről — mondotta a továbbiakban Csernyenko. Ismét megerősítést nyert, hagy a résztvevők a legalapvetőbb és legfőbb kérdésekben egyforma álláspontot vallanak. Kifejezésre juttatták azt a közös elhatározásukat is, hogy tovább akarják erősíteni a testvéri pártok és országok egységét és egybeforrottságát. 'Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyeztetésében. Fontos program-dokumentumokat írtunk alá, és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszöntőjében Csernyenko. — Ennek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista integráció előnyeit, és megteremtsük a feltételeket a termelés intenzívebbé tételével kapcsolatos feladatok hatékonyabb megoldásához, a KGST-tagországok fejlettségi szintjének további kiegyenlítéséhez. Persze, még a jó döntések sem hoznak önmagukban eredményt, ha nem követi őket aktív és céltudatos végrehajtás. A továbbiakban Konsztantyin Csernyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a világ országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztvevői tudatában vannak, milyen felelősséggel tartoznak a világ sorsáért, a nukleáris háború elhárításáért. A szocialista országok nem maguk választották a veszélyes erőpróbát, amelyet az imperializmus és elsősorban az Egyesült Államok legreakciósabb körei kényszerítenek rájuk. Abban azonban a legkevésbé se kételkedjen senki sem, hogy képesek megvédeni magukat. A KGST tagországai ugyanakkor megfelelő alternatívát javasolnak a háborús veszély fokozásával szemben: a béke megszilárdítását és a nemzetközi feszültség csökentését, valamennyi szuverén állam konstruktív együttműködését többek között gazdasági téren. Együttműködésre szólítják fel ennek érdekében mindazokat az országokat, amelyek érdekeltek az enyhülésben. Ez a felhívás szól azokhoz a szocialista országokhoz is, amelyek nem vettek részt az értekezleten. Az új társadalmi rend természetéből ugyanis objektíve következik, hogy egyesített erőfeszítéseket kell tenni a béke megóvása érdekében. A felhívás szól a fejlődő országokhoz, az el nem kötelezettek mozgalmának tagjaihoz. További társadalmi és gazdasági haladásuknak ugyanis ., elengedhetetlen feltétele a 'béke és a biztonság, a hatalmas terhekkel járó fegyverkezési hajsza megállítása. Szól ez a felhívás a nyugati államokhoz is. Az értekezlet résztvevői a békés egymás mellett élés becsületes feltételeit javasolják •nekik. A szocializmusnak nem kell a háború, mert fölényét békés versenyben is be tudja bizonyítani. Jóleső érzés megállapítani, hogy az értekezlet baráti légkörben végette munkáját, és az az őszinte törekvés jellemezte, hogy jobban megértsük egymás érdekeit és szükségleteit, még szorosabbá és hatékonyabbá tegyük együttműködésünket — mondotta befejezésül Konsztantyin Csernyenko. * Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felsőszintű gazdasági értekezletén részt vett küldöttség csütörtökön az esti órákban hazaérkezett. Nyugateurópai választások BRÜSSZEL 57 millió brit, ír, dán és holland választó járulhat csütörtökön urnákhoz a nyugat-európai közösség négy országában, hogy szavazzon a közösségi parlament képviselőjelöltjeire a nyugateurópai parlament újraválasztásában. A közösség többi hat országában (NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Görögország) vasárnap szavaz, nak. Ezúttal másodszor tartanak ilyen választásokat, először 1979- ben választottak közvetlenül a strasbourgi székhelyű parlamenti testület képviselőit. A nyugat-európai parlament a közösség „nemzetekfölötti tanácskozó testületé”, de nincs törvényhozó jogköre, csupán ajánlásokat tehet a kormányoknak. A szavazás a kampány tanúságai szerint mindenütt inkább belpolitikai erőpróbának ígérkezik. mint a közösség súlyos megoldásra váró gondjaiban történő állásfoglalásnak. Mibe kerül a „ csillagok háborúja”? Szerdán este az amerikai szenátus csekély szavazattöbbséggel — 47—45 arányban — elutasította azt a javaslatot, hogy további 100 millió dollárral csökkentsék az 1,8 milliárd dolláros kutatási összeget, amelyet Reagan elnök kért rakétaelhárító rendszer ki- fejlesztését célzó katonai űrprogramjához. A szenátus hadügyi bizottsága korábban már 150 millió dollárral csökkentette ezt a pénzalapot. A képviselőház pedig 400 millió dolláros megnyirbálás mellett foglalt állást, így a kongresszus két házának együttes ülése elé kell majd terjeszteni az ügyet. Reagan elnök tavaly májusban mondott beszédében Vázolta fel — az azóta „csillagok háborúja” néven istmertté vált programot. A védelminek feltüntetett műhold- romboló-rendszer kiépítése voltaképpen támadó célzatú. TIZENKÉT ÓRÁS VITA A HOLLAND PARLAMENTBEN • Egy 16 éves árva fiú éppen lógott az iskolából, amikor tavaly márciusban egy vasúti sín mellett gyémántokkal teli táskát talált. Elvitte azonnal a rendőrségre, de mivel fél évig senki sem jelentkezett érte, a floridai törvények értelmében az ő tulajdonába ment át a több mint 280 ezer dollárt érő táska. A tündérmesébe illő történet folytatása annál szomorúbb lett. Eric de Wilde ügyvédje elmondta, hogy a fiút azóta megverték az iskolában, több tucat fenyegető telefont kapott, többször betörtek az otthonába, kétszer el akarták ütni gépkocsival, és abba kellett hagynia az iskolát, mert a sajtó és a közhangulat ellene fordult. Elhalasztották a rakétadöntést HÁGA __ A holland parlament éjszakába nyúló 12 órás heves vita után csütörtökre virradóan elfogadta a Lubbers-kormáiny előterjesztését az amerikai atomrakéták befogadásának feltételeire vonatkozóan. A vita és a szavazat döntő fontosságú volt, mind a holland kormány fennmaradása, mind a nyugat-európai rakétatelepítés alakulása szempontjából. A parlament 79:71 arányban fogadta el a kormány nim PETŐFI NYOMDA Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Baja, Dózsa György út 31. Kalocsa, I. István út 31. Kiskunfélegyháza, József A. u. 3. Kiskunmajsa, Félegyházi út 4. üzemei pari tanulónak beiskoláz: ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL FIÚKAT kéziszedőnek, ofszetgépmesternek, magasnyomó gépmesternek. Tanulási idő 3 év. ÉRETTSÉGIZETT LÁNYOKAT ÉS FIÜKAT: Kecskemétre nyomdai fényképésznek, nyomdai retusőrnek, Monotype-szedőnek. Tanulási idő: 2 év. Társadalmi ösztöndíjban részesítjük ipari tanulóinkat. Jó tanulmányi eredményt elért fiatalok az utolsó félévben szakmunkásfizetést kapnak. JELENTKEZNI: Kecskeméten a személyzeti vezetőnél, vidéki üzemeinkben a vezetőnél. Megalapozza jövőjét gyermekének, ha nyomdász szakmára taníttatja. Várjuk a fiatalok jelentkezését! 1194 június 1-én meghozott és ismertetett döntését, elutasítva minden felvetett módosító indítványt. A kormány a csekély többséget csak a koalíciótól jobbra álló kis pártok segítségével érte el, miután néhány kereszténydemokrata képviselő a kormány ellen foglalt állást. Az elfogadott parlamenti határozat hozzájárul, hogy a kormány 1985. november 1-én döntsön, telepítik-e Hollandiáiba a NATO oda szánt atomeszközeit, számszerűit 48-at, és hogy e döntést annak függvényében hozza még, növeli-e addig a jelenlegi szinthez képest a Szovjetunió SS—20 kódjelű közép'hatótávolságú rakétáinak saámát. A határozat értelemszerűen azt jelenti, hogy na ez utóbbi nem következik be, Hollandiába nem telepítenek rakétákat. Ha időközben folytatódnának a szovjet—amerikai tárgyalások és valamilyen megállapodás jönne létre ezeken, Hollandia annak megfelelően csökkentett számú rakétát telepít — mondja még ki a határozat. A határozat eltér a NÁTO eddig egységes álláspontjától, amennyiben, felveti annak lehetőségét: Hollandiába nem kerülnek új amerikai atomeszközök, ha a Szovjetunió befagyasztja középhatótávolságú rakétáit. A NATO eddig csak ezek leszerelése fejében volt hajlandó eltekinteni a telepítésektől. A baloldal ellenezte a kormány javaslatát. Joop den Uyl munkáspárti vezeti „nevetségesnek” minősítette a kormány feltételeit, s rámutatott: „valójában, burkolt telepítési határozatról van szó”. Síkraszállt azért, hogy Hollandia mindenképpen utasítsa el a területére szánt atomfegyvereket. Bert de Vries kerszténydé- mokrata parlamenti csoportvezető felvetette: Hans van den Broek külügyminiszternek Moszkvába kellene utaznia, és a szovjet vezetőkkel közvetlenül tárgyalnia. A parlament épülete körül atomfegyverellenes tüntetők ezrei gyülekeztek, végig követve hangszórókon az éjszakai vitát. A holland békemozgalom a rakéták "teljes elutasítását követéli, és közölte: nem adja fel a harcot ennek eléréséért. 3Vs" *. ^ Ilii ÍtSI 8; 9 a hágai parlament a jövő év végére halasztotta a döntést a középhatósugarú amerikai rakétafegyverek telepítése ügyében. A képen: egy ismeretlen fiatalember behatolt az ülésterembe és tiltakozott a rakétatelepítés ellen. KULTÚRA, KERESKEDELEM Országgyűlési bizottságok tárgyalták A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sport- hivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság tavalyi költségve- téséflek végrehajtásáról tájékozódott tegnapi ülésén a Parlamentben az Országgyűlés Kulturális Bizottsága. A tanácskozásra készített előterjesztésből egyebek között kiviláglik: 1983-ban az oktatási és kulturális feladatok ellátására, az intézményhálózat fenntartására 40,6 milliárd forintot fordítottak. Mint Drecin József művelődési államtitkár kifejtette: kulturális célokra tavaly I milliárddal, oktatásra 3 milliárddal több jutott, ipint 1982-ben. Drecin József röviden elemezte az egyes kulturális területek helyzetét. Néhány kiragadott példa: egyértelmű javulás jellemzi az óvodai ellátást; az általános iskolákban sikerült szinten tartani az oktatás minőségét — ez azonban átlagos értékelés, helyenként komoly gondok és olyan iskolák is akadnak, amelyek az elfogadható szint alatt maradtak. A tavalyi költségvetés biztosította, hogy a középiskolák megfelelően működhessenek, de aggodalomra ad okot: beruházási erők hiányában a középiskolák nincsenek kellően fölkészülve az őket elérő demográfiái hullám fogadására. A felsőfokú intézmények pénzügyi ellátásával — néhány kivétellel — nem voltak gondok, ez némely intézmény jelentős, saját bevételének is köszönhető. A .művelődés alapvető gondjaként a pedagógushiány, illetve pedagógusképzés problémakörét említette, mint olyat, amire a demográfiai hullám növekedésével arányos, különleges figyelmet kell fordítani. A tanácskozást vezető Óvári Miklós (Budapest, 29. vk.), a bizottság elnöke zárszavában kifejtette: Kétségtelen — és ez a fel' szólalásokból is kiderült —, hogy beszűkültek az anyagi lehetőségek, ám ez, mint ismeretes, tudatos elhatározás következménye. A külkereskedelemről szóló, 1974-ben megalkotott törvény alkalmazásának eredményeiről, továbbá a külkereskedelem és á belkereskedelem tavalyi tárcaköltségvetésének végrehajtásáról volt szó, és a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról készülő új jogszabály témájával iS foglalkoztak az országgyűlés .kereskedelmi bizottságának tegnapr a Parlamentben tartott ülésén. Veress Péter külkereskedelmi miniszter ismertette a főbb téziseit annak a beszámolónak, amely az országgyűlés következő ülésén hangzik el a külkereskedelmet szabályozó immár tízéves törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. Ennek az időszaknak fő jellemzői közé tartozik, hogy a kedvezőtlen világ- gazdasági fejlemények ellenére országunk szélesedő mértékben vett részt a nemzetközi munka- megosztásban. Míg a hetvenes évek elején exportunknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya 40 százalék volt, ma ez az arány a nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó 48 százalék körül mozog. A belkereskedelmi tárca részéről dr. Spilák Ferenc miniszter- helyettes fűzött kiegészítést a minisztérium 1983. évi zárszámadó jelentéséhez, ismertetve egyúttal az idei első öt hónap főbb áruellátási tapasztalatait. A vitát Nyers Rezső, a bizottság elnöke foglalta össze, s indítványára a bizottság elfogadta a Belkereskedelmi Minisztérium jj jelentését és tájékoztatóját. Végül a bizottság állást foglalt a tekintetben, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról készülő új, jogszabály ne törvényerejű rendelet, hanem törvény legyen. Nyári szolgáltatások a postánál Nem kis gondot okoz a nyári üdülőszezon a postásoknak; sokan közülük ilyenkor mennek szabadságra, s a munkában maradókra amúgy is nagyobb feladat hárul, mivel a lakosság ilyenkor kel vándorútra. Sokan szeretnék, ha előfizetett újságjaik, leveleik „utánuk mennének” a nyaralóba, üdülőhelyre — ezt a lehetőséget a posta az idén is biztosítja. Nagyobb gond az úgynevezett utánküldés, amikor a napi-, és hetilapokat, folyóiratokat átirányítják az ideiglenes tartózkodási helyre. Az új címet az elutazás előtt legalább 6 nappal be kell jelenteni — telefonon vagy levélben — a lakóhely szerinti kézbesítő postahivatalnak. A posta vállalja, hogy az előfizetett hírlapokat egy hétnél nem rövidebb, de két hónapnál nem hosz- szaibb ideig ide továbbítja. A posta a pontos cím feltüntetését kéri. A hetilapokat, folyóiratokat különös gonddal kezelik: borítékban, levélként juttatja el az előfizetőknek. Ezzel természetszerűleg együtt jár egy-két napos késés is, amire a megrendelőknek számítaniuk kell. A postahivatalokban egyébként 6 millió 344 ezer hírlap-előfizetést tartanak nyilván, ebből több mint kétmillió a napilap. A posta külön térítés nélkül vállalja a hírlapok utánküldését, továbbá a levelek átirányítását. Ez utóbbit egyszerűen lehet megrendelni: a kézbesítőnek kell bejelenteni az új címet, s ő — a kért időpontig — átcímezi az érkező leveleket. Magyarország 1944-ben (Folytatás az 1. oldalról) MTA Történettudományig Intézetének ügyvezető igazgatója idézettel kezdte előadását: „A múlt sohasem halott” — hangzik el Faulkner Requiem egy apácáért című színdarabjában. Mint az előadó elmondta, ez a gondolat felmerül aibban, aki történelmünk olyan tragikus eseményére emlékezik, amilyen az 1944- es esztendő volt. Juhász Gyula, a történettudományok doktora, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója Az uralkodó eszmék zsákutcája címmel referált. Für Lajos, a történettudományok doktora, a Mezőgazdasági Múzeum főmunkatársa Magyar- ország emberveszteségéről szóló előadásában elmondotta: a különböző számítások nagyon is egybehangzó eredménye szerint mintegy 900 ezer, egymillió lehet a háborúval kapcsolatosan a magyar halottak, elesettek száma. Száraz György író A magyar zsidóság tragédiája címmel tartott előadást. A cigányak sorsa 1944-ben című referátumában Lakatos Menyhért író hangsúlyozta: a Cigányok Világszövetsége 1973- as statisztikai adatai szerint mintegy 700 ezer cigány pusztult el a haláltáborokban. A tudományos ülésszakon a továbbiakban felszólalt Keresztúrii Dezső akadémikus, Szennay András .pannonhalmi főapát, Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója és Újhelyi Szilárd nyugalmazott nagykövet. Rádiósok életközeiben (Folytatás az 1. oldalról) első helyezést. Több település nemzeti zászlót kapott. Tóhai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a megye sajátos településszerkezetével, a községek népességmegtartó képességével, a mintegy tizennyolc százalékot kitevő tanyai, külterületi lakosság helyzetével, s általában a tanyapolitikával foglalkozott tájékoztatójában. Dr. Mező Mihály, Kecskemét város tanácselnöke a megyeszékhely fejlődéséről szólt részletesebben. Ezután a rádiósok kérdéseire válaszoltak a vendéglátók, majd városnézéssel folytatódott a program. Jártak új közintézményekben, így a Kodály-iskolában és a Kecskeméti Galériában, majd a lakásépítési' formákkal ismerkedtek meg a város új lakóterületein. Délután Tiszakécskére kísérte el őket Katanincs Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Gabor ják József, a megyei tanács tervosztály-vezetője. Itt Miskó István tanácselnök, és Tóth Sándor, a nagyközségi párt- bizottság titkára tartott tájékoztatót, válaszolt a rádiós vendégek kérdéseire. A Magyar Rádió kollöktívájának programja a ti- szakécskei közintézmények, lakásépítések, a Tisza-parti üdülőtelep megtekintésével ért végetR. M. |
