Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1984. június 12. események sorokban KINSGBURY^SMITH INTERJÚJA KONSZTANTYIN CSERNYENKÓVAL A Szovjetunió következetes híve a világűr békéjének BUDAPEST __________________ L ázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Kari Blechát, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügymi­niszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Istyán belügyminiszter. Jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagykövete. HANOI' Vasárnap Küzép-Vietnam két tartományában, Quang Nam-Da Nang és Nghia Binh területén pusztított a Vernon nevű trópusi tájfun. A forgószelet követő fel­hőszakadás árvizeket okozott, megsemmisült ezer hektár rizs- és édesburgonya-ültetvény. több száz ház és gazdasági épület össze­dőlt. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. A mostani esős évszakban ez az első tájfun Viet­namban. Az országot évente ki- lenc-tíz ájfun sújtja, ezek közül kettő-három mindig jelentősebb károkat okoz. Tavaly ősszel az egyik tájfun több száz ember éle­tét követelte, egész járások mező- gazdasága semmisült meg. A világűr mlilitarizálása meg­akadályozásának elkerülhetetlen szükségességét hangsúlyozta Kons ztam tyfin Csemyenko, az SZKÍP KiB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke Joseph Kingsbury- Smith amerikai újságíró kérdé­seire adott válaszaiban. Kérdés: Az amerikai kong­resszus képviselőháza úgy módo­sította az 1985-ös költségvetésből finanszírozandó Keagan-féle fegyverkezési programokat, hogy megtiltotta a világűrbe telepíten­dő amerikai műhold-romboló fegyverek kísérletei anyagi fede­zetét arra áz esetre, ha a Szov­jetunió és más államok tartóz­kodnak az ilyen kísérletektől. Te­kintettel a fentiekre, kész len­ne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államokkal kölcsönös alapon még egy évre, vagy hosz­szahb távra befagyasztani a mű­hold-romboló fegyverekkel kap­csolatos kísérleteket? Válasz: Nyilvánvaló, hogy az amerikai képviselőháznak ez a döntése azt az aggodalmat fejezi ki, amelyet az amerikai törvény­hozók érezhetnek amiatt, hogy a fegyverkezési hajsza kiterjed­het a világűrre. Ez teljesen in­dokolt. A kérdés jelenleg az, hogy vagy sikerül megakadályozni a világűr militarizálását, vagy pe­dig a világűr az egész emberisé­get fenyegető veszély forrásává válhat. A Szovjetunió következetes hí­ve annak, hogy a világűr tovább­ra is békés maradjon. E feladat megoldásának elősegítése érdeké­ben a Szovjetunió még a múlt évben egyoldalúan kötelezte ma­gát, hogy nem telepít a kozmikus térségbe műhold-romboló fegy­Külföldről támogatják 1 a szikhek szakadár mozgalmát MOSZKVA ___________________ A Szovjetunió külügyminiszté­riuma hétfőn nyilatkozatban til­takozott, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainál amiatt, hogy az európai parlamenti választásokba Nyugat-Berlint is be kívánják vonni, s a város küldöttei mint a Német Szövetségi Köztársaság képviselői szerepelnének. A nyi­latkozat újólag felhívja a figyel­met arra, hogy Nyugat-Berlin be­vonása a nyugat-európai orszá­gok állami és politikai integráció­jába a Német Szövetségi Köztár­saság részeként összeegyeztethe­tetlen a város jogi és tényleges helyzetével. VARSÓ Vasárnap megnyitotta kapuit az 56. Poznani Nemzetközi Vásár. A keleti és nyugati termelők, keres­kedők hagyományos lengyelorszá­gi találkozóján 36 országból több mint 3600 kiállító vesz részt. Be­ruházási javakat és közfogyasztá­si cikkeket egyaránt látni a vá­sáron. • A vásár ünnepélyes megnyitóján részt vett hazánk ke­reskedelmi küldöttsége Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezetésével. 9 Szikh tüntetők India londoni nagykövetsége előtt akartak tiltakozni az amritszari Aranytemplom el­leni támadás miatt. A rendőrség feltartóztatta a kivont karddal menetelő tüntetőket. A szikh sza- kadárokat kül­földről támo­gatják — ezt a tényt erősítet­ték meg újólag indiai katonai források. Mintegy öt- ven-száz, az in­diai hadsereg ruhájába öltö­zött szikh sze­paratista pén­teken Pakisz­tán felől átlép­te az indiai ha­tárt és behatolt Pandzsáb szö­vetségi állam­ba — közölte vasárnap az új-delhi had­ügyminiszté­rium szóvivője. Brar tábor­nok, az Aranytemplomban rejtőzködő terroristák ellen a múlt héten végrehajtott katonai akció irányítója az indiai televí­ziónak adott •- nyilatkozatában el­mondta: bizonyítékok vannak ar­ra, hogy a pakisztániak beszivá­rogtak a szikh szakadárok moz­galmába. A tábornok közölt^, hogy a nagy kiterjedésű templom­együttesben, amely a szakadár terroristák támaszpontjaként szolgált, fegyverraktárt és: fegy­vergyártó í műhelyt ’ találtak. Sok fegyver pakisztáni, illetve kínai gyártmányú. Ezeket illegálisan csempészték be Indiába. KGST-csúcstalálkozó Ma kezdődik a KGST-országok vezetőinek csúcstalálkozója Moszkvában. Hasonló csúcs- találkozóra legutóhb a hatvanas évek végén, a Komplex Program elfogadásakor került sor. Az akkori magas szintű megbeszélések — méltán állíthatjuk — .mérföldkövet jelentettek a szocia­lista országok integrációjának történetében, amit egyebek között az is .bizonyít, hogy a Komplex Program legfontosabb megállapításai ma sem vesztették, érivényüket. Áz elmúlt évtizedben azonban sok minden megváltozott a világban. A hetvenes évek vol­tak azok az esztendők, amikor, a KGST-ben együttműködő legtöbb szocialista ország gazda­ságépítő munkájában fejlődése során a legna­gyobb változást élte át: miután az előrelépés ex- tenzív tartalékai kimerültek, a továbblépésnek a korábbihoz képest egy sokkal bonyolultabb, s mitagaidás gyakorta sokkalta fájdalmasabb út­jára kellett ráállniuk, nevezetesen az intenzív fejlesztés útjára. Történelmi példák bizonyítják, hogy e váltás önmagában sem ró kis feladatokat egy-egy gazdaságra, hiszen a gazdaság átállítása olykor keserves társadalmi változásokkal is jár. A szocialista országok szálmára az átállást to­vább nehezítette, hogy minderre akkor került sor, amikor a korábbihoz képest alaposan meg­nehezültek a világgazdasági feltételek. A tőkés országok — amelyek közül nem egy fontos ke­reskedelmi, gazdasági partnere a KGST-államok- nak is — a háború utáni történelmünk legmé­lyebb válságát élték át. Ez akadályozta a koráb­bi normális kereskedelmi gyakorlat folytatását, ráadásul a válság nem egy helyütt korábban nem tapasztalt protekcionista intézkedéseket szült — nem egyszer nem is gazdasági, hanem kimondottan politikai indokból. Mindezeket a körülményeket figyelembe vé­ve értékelhetjük csak igazán azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a szocialista országok ezek­ben a nehéz években elér.tek. Ha némiképp las­sult is fejlődésük üteme, az elmúlt évek statisz­tikái azt mutatják, hogy gazdasági növekedésük még mindig meghaladja a tőkés országokét. Mégpedig nem egy helyen úgy, hogy nemcsak sikerült megőrizniök az életszínvonal korábbi években elért eredményeit, hanem ezeket, ha szerény mértékben is, de továbbfejleszteni is si­került. A nehézségekkel való birkózás, az újszerű, ko­rábban nem ismert feladatok ,a szocialista orszá­gokban külön-külön és a KGST-ben együtte­sen is új követelményeket támasztottak. Azt pe­dig, hogy a KGST-országok milyen hamar fel­ismerték az új helyzet teremtette kihívást, egye­bek között bizonyítják azok a — kezdetben szak­értői szinten — kibontakozó viták, amelyeket később, mind magasabb szintű politikai megbe­szélések követtek, s amelyeknek célja az volt, hogy a szocialista országok együttműködését a kor követelményeihez igazítsák. E viták, megbeszélések, érdekegyeztetések so­rán néhány fontos kérdésiben kikristályosodtak a nézetek. Megerősödött az az alapvető felismerés, hogy a nehéz körülmények közepette még in­kább szükség van a szocialista országok együtt­működésének elmélyítésére. Hiszen csak ez ad­hat a közösségnek és minden egyes tagországnak is olyan mozgásteret, amelyben saját fejlődési útját a korábbinál eredményesebben járhatja végig. Az is világossá vált, hogy az együttműkö­dés bővítése nem jelenti a bezárkózást, halnom éppenséggel azt célozza, hogy — a szocialista, or­szágok közös eredményeikre támaszkodva — az eddigieknél hatékonyabban legyenek képesek be­kapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek érdekébén pedig tovább kell tökéletesí­teniük, a korábbinál rugalmasabbá tenniük a munka összehangolásának eszközeit, a tervek egyeztetésétől a gazdaságok strukturális korsze­rűsítésén keresztül a kooperációk bővítéséig, az építőmunka valamennyi területén. Mások persze a módszerek az ipar, s megint mások a mezőgazdaság fejlesztésében. Az ipar­ban célszerűnek látszik már az elhatározásnál kezdődő fejlesztések összehangolása — s erre napjaink technikai-tudományos forradalmának korában nem egy példa kínálkozik a távközlés­től a számítástechnikáig, sok iparágban. A me­zőgazdaságban viszont aligha alakítható ki az iparban már megszokott szakosodás. A népgaz­daság e területén az együttműködés fejlesztésé­nek útja elsősorban a már bevált termesztési módszerek, a közös kutatási eredmények mind szélesebb körijén való hasznosítása léhet — ter­mészetesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyélembevételével. Nyilvánvaló azonban, hogy a szocialista or­szágok gazdaságainak és integrációs szervezeté­nek hozzáigazítása a nyolcvanas évek követel­ményeihez korántsem csaik gazdasági kérdés. Mint annak idején a Komplex Program kidol­gozásakor, az új utak és irányok kijelölése a szo­cialista országok együttműködésének > egyszer­smind legfontosabb politikai kérdése is. S ez a körülmény indokolja a mostanihoz hasonló csúcs- találkozók összehívását, az olyan legmagasabb szintű tanácskozásokat, amelyen a politika szint­jén beszélik meg a résztvevők a. feladatokat, s jelölnek ki új utakat a közös munka számára. Mindebből adódóan .a mostani találkozó | jelen­tőségét nem a konkrét egyezmények, megállapo­dások fémjelzik, hanem az olyan általános ér­vényű útmutatások,jjjamelyek nyomán a nyolc­vanas években tovább fejlődhet a KGST-orszá­gok együttműködése, elvezetve később a meg­változott körülményekhez igazodó megállapodá­sokhoz, egyezményekhez. K. Nyíró József vereket, vagyis egyoldalú morató­riumot rendelt el ilyen fegyverek telepítésére mindaddig, amíg más államok — köztük az Egyesült Államok — nem telepítenek bár­milyen típusú műhold-romboló fegyvert a világűrbe. Magától értetődően ez a kötelezettség a műhold-romboló fegyverek kí­sérleti felbocsátására is vonatko­zik. Ez a szovjet moratórium to­vábbra is érvényben van. Min­den hasznossága mellett a Szov­jetunió ezt a moratóriumot csak első lépésnek tekinti a műhold­romboló fegyverek teljes betiltá­sa felé vezető úton, beleértve a már létező rendszerék megsem­misítését is. Éppen azért javasol­ja a Szovjetunió az Egyesült Ál­lamoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek hivatalos tárgyalásokat az ezzel kapcsolatos megállapo­dás elérése érdekében. Kérdés: Lehetne-e hatéko­nyan ellenőrizni a műhold-rom­boló fegyverek kísérleteinek be­fagyasztását, s ha igen, hogyan? Válasz: A Szovjetunió meg­győződése, hogy lehet, sót rend­kívül megbízhatóan ellenőrizhető a műhold-romboló fegyverek kí­sérleteinek befagyasztása a felek rendelkezésére álló nemzeti mű­szaki eszközökkel. Emellett szól­nak vezető amerikai szakértők is. Amennyiben a felek valóban érdekeltek a problémát érintő bármely kérdés, köztük az ellen­őrzés kérdésének hatékony meg­oldásában, úgy azokat sikeresen lehetne rendezni a műhold-rom­boló fegyverekről, valamint álta­lában a világűr militarizálásának megakadályozásáról folytatandó tárgyalásokon, amelyeket a Szov­jetunió javasolt. Újból hangsúlyozni kívánom: ' sürgősen meg kell állapodni ezek­ben a kérdésekben, amíg nem került sor a kozmikus fegyverek kifejlesztésére, s .amíg egy belát­hatatlan következményekkel járó fordulat nem történik a nukleá­ris fegyverkezési hajszában.. Cuellar Ammanban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) rael északi területeit bármilyen támadás érje Libanon területéről. Az izraeli televízióban Samir le­szögezte: szó sem lehet arról, hogy „Izraelt közvetítőik jószol­gálataira bízzák”. A Dél-Liba- nont megszállva tartó Izrael kor­mányfője .azzal a követeléssel állt elő, 'hogy Karami úgymond elő­ször ott teremtsen rendet, ahol kormányoz. Karami ugyanis vasárnap kö­zölte Javier Pérez de Cuelilair ENSZ-főtitkárral, hogy Bejrút kész közvetítő útján tárgyaláso­kat kezdeni Tel-Aviwal. Kara­mi szerint ez a közvetítő az ENSZ, vagy egy harmadik fél lehetne. Korábban izraeli részről már hangoztatták, hogy csak. közvet­len tárgyalásokra hajlandók a li­banoni vezetéssel. Talher el-Maszri jordániai kül­ügyminiszter vasárnap azt, kérte Javier 'Pérez de Cuellartól, hogy a világszervezet tegyen további kezdeményező lépéseiket a közel- keleti béke megteremtése, a li­banoni válság leküzdése, és az iraki—iráni háború befejezése ér­dekében. Az ENSZ főtitkára kö­zel-keleti körútja során vasárnap érkezett Bejrútból Ammanba. Ortega a párbeszédről Nicaragua kételkedik abban, hogy az Egyesült Államokat va­lóban érdekelné a közép-ameri­kai válság politikai rendezése. A most kezdődő nicaraguai—ame­rikai párbeszéd fogja bebizonyí­tani, hogy mennyire komoly a Reagan-kormány tárgyalási szán­déka — jelentette ki Daniel Or­tega, a nicaraguai Kormányzó Tanács koordinátora a nicaxa- guai televízió hetente jelentkező „Párbeszéd a néppel” című prog­ramjában. A sandinista kormány már többször is leszögezte, hogy a nicaraguai—amerikai tárgya­lásoknak a két ország kölcsönös biztonságát kell szolgálniuk. Ezért Nicaragua továbbra is azt . javasolja, hogy vonjanak ki min­den külföldi katonai tanácsadót. Kérdésekre válaszolva Daniel Ortega elmondta, hogy a hondu- rasi hadsereg élén történt válto­zások lehetőséget adhatnak a ni­caraguai—hondurasi párbeszéd megkezdéséhez. Ugyanakkor fi­gyelmeztetett arra, hogy Wa­shington mind nyíltabban Cos­ta Ricára épít Nicaragua-ellenes inváziós terveiben. ■ Enrico Berlinguer életrajza Enrico iBerlinquer 1922. /május 25-én született (a Szardínia szigetén levő Sassariban. A /családjában megismert haladó-liberális szellem hatására már ifiatalon 1kapcsolatba lépett a fasisztaellenes Icsoportok­kal. 1943-ban, 21 éves porában belépett az Olasz Kommunista jártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szervezet vezetésével. Egy év­vel később letartóztatták, majd négyhónapos börtönre ítélték az anti­fasiszta (megmozdulásokban való részvételéért. Salernóban ,1944 nyarán megismerkedett fPalmiro Togliattival. A párt még abban az évben (Rómába hívta; tagja lett az Olasz KISZ (tit­kárságának. Ebben az időben joghallgató volt, (ügyvéd édesapja fog­lalkozását akarta folytatni. Életpályáján (döntő fordulat következett be, amikor 1945-ben az OKP Központi bizottságának (tagjává válasz­tották. Rövid ideig a párt milánói vezetőségében '(dolgozott. 1949-ben ismét Rómába szólították; öt bízták meg az ifjúsági szervezet irányí­tásával, az- Olasz KISZ főtitkára lett. Ebben la minőségben került Bu­dapestre 1950-ben, ahol a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (el­nöke volt. A DIVSZ-ben töltött évek során jártasságra tett szert a nemzetközi (politikában; sokat utazott, alkalma volt pieo^tnerni a szocialista országok életét. 1956-ban új feladatot kapott, az OKP (központi pártiskoláját vezet­te. Ezután több tnás fontos beosztásban dolgozott; titkárhelyetteskéht irányította a szardíniái kommunisták munkáját, tagja volt az OKP titkárságának, a pártközpontban a szervezeti ügyek tartoztak hoz- zá. Először 1968 ,májusában választották meg parlamenti képviselőnek az OKP rólmai listáján; képviselői (mandátumában valamennyi válasz­táson megerősítették .—’ minden alkalommal nagy szavazataránnyal. A XII. pártkongresszuson, 1969-ben az OKP főtitkárhelyettesévé, a XIII. kongresszuson, 1912-ben pedig a párt főtitkárává választották. Azóta valamennyi pártkongresszus megerősítette e tisztségben. Enrico Berlinguer (Kádár Jánosnak, az MSZMP JC.B első titkárának meghívására 1911. (szeptember 30-tól október 3-ig baráti. látogatást tett Magyarországon. Könyve „Válogatott beszédek és írások” cím­mel 1916-ban magyar nyelven is 'megjelent. Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, Róma A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a ma­gyar kommunisták, egész népünk mély megrendüléssel értesült En­rico Berlinguer elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt főtitká­rának, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő -személyi­ségének haláláról. Osztozunk ez olasz kommunisták, a demokrácia és a haladás híveinek gyászában. A mágyar kommunisták nagyra értékelik azt a fáradhatatlan és áldozatos tevékenységet, amelyet Enrico Berlinguer elvtárs az olasz kommunista mozgalom különböző ^posztjain, majd a párt főtitkárá­nak tisztségében az olasz társada­lom demokratikus vonásainak erősítése, a dolgozók jogainak vé­delme és kiterjesztése érdekében fejtett ki. Tisztelettel tekintünk vissza arra a sok évtizedes mun­kásságára, amely nagymértékben hozzájárult az Olasz Kommunis­ta Párt tekintélyének és befolyá­sának növekedéséhez. Berlinguer elvtárs személyében olyan kiváló forradalmárt, nagy tehetségű po­litikust gyászolunk, aki alkotó szellemű politikai és elméleti te­vékenységével jelentősen előmoz­dította az olasz társadalom előtt álló feladatok megoldását. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága elvtársi együttérzéséről biztosítja az Olasz Kommunista Párt vezetését és tagságát. Meggyőződésünk, hogy az olasz kommunisták Berlinguer elvtárs értékes életművét is fel­használva eredményesen folytat­ják következetes küzdelmüket, a demokrácia, a szocializmus és a béke egyetemes ügyéért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Közporjtj Bizottság, első titkára Előkészületek a vendégfogadásra (Folytatás az 1. oldalról) állítása remélhetőleg javít. Tas­son a halászcsárda leégése miatt tovább romlott a helyzet, az ott üdülők csak a községekben vásá­rolhatnak. Fontos cél, hogy az ifjúsági tu­rizmus lehetőséget a _ fiatalok érdeklődésének megfelelően | gaz­dagodjanak. Az olcsó szálláshe­lyek (a kollégiumok bevonásával), a bugaci kulcsosházzal még ko­rántsem elegendőek. Diákigazol­vánnyal kedvezményes szállást és étkezést jelenleg 9 helyen ve­hetnek igénybe a fiatalok. A megye-idegenforgalmi szem­pontból számibajö'hető lehetősé­geinek propagálása messze el­maradt eddig a kívánatostól. Ezért is hozták létre azt az ala­pot, amely a megyei tanács, a DUTIB, az idegenforgalmi irodák, valamint a megyebeli félszáznyi üzem, vállalat, intézmény, áfész hozzájárulásából lehetővé teszi a hatékonyabb népszerű­sítést.. B ács-Kiskun megye ter­mészeti szépségei; a kevés, de feltétlenül érdeklődésre méltó műemlékek megérdemlik azt, hogy a hazai közönség, de a Ma­gyarországra látogató külföldiek is megtekintsék. N. M. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Devizaoam ÉRVÉNYBEN: 1984. Vételi JÚNIUS 12-TÖL Közép Eladási Angol font 6434,88 6441,32 Ausztrál dollár 4131,,7« 4135,90 Belga frank 64,21 84,29 Bán korona 468,10 468,57 Finn márka 804,20 806,01-Francia frank 566,79 567,35 Hollandi forint-1517,16 1518,68 Japán yen (1000) 199,® 20045 Kanadai dollár 3554-35 3537,91 .Kuvaiti dinár 23961.01 8 •13076,69 Norvég korona «09,28 569,88 NSZK márka , 1711,35" 1713,06 OHasz líra (1000) 27,68 27.71 1 Osztrák schilling I 243,83 243,77 Portugál escudo Soanyol peseta II 33,17 30,27 svájci -frank 2057,90 2059,96 Svéd korona 976,48 577,06 Tr. és el, rubel, 2997,40 2600,00 Usa dollár . 4606,09 4610,7-0 ", 6447,1« 4140,64 '■ .84,37. -;}>480,(R VALUTA. (BANKJEGY- ES Érvényben: 1984. PéniniB SS7.81 1620,20 . 200,33 ? SS61.47 13992,21 1800,43 1714.77 í-..ii27,14/" mmmm " 33,20 : 30,30 ' 2062,02 577,64 2602,6» 46-16,31 JÚNIUS 12-TÖL Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank BOIWU, moh-o. Bán koron® Finn márka Francia fiánk. Görög drachma a) ."Hollandi forint Japán yen (lOOO) Jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz lira (1000) Osztrák schüitng .Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona- US A dollár a) vásárolható legmagasabb----­b ) vásárolható legmagasabb ban 6248,08 4011,82 81,78 ■ 464,91-, 1 760,86 34«;63 40,92 Y - 1473,12 194,1« 31.61 i 3461,17 .19109,39 ­601,88 1661,67 26.88 1 236,46 1 32,17 29.36 1098,1« 869.73 . 4472,38 S gy-címlet: 100-as r- cimdet: 500-as 6634,56 4259,98 86,82 482,63 828,16 674.07 143,46 .1564,24 206,15 33,63 3664,65 16043,99 617,88* 1764,45 28,54 251.08 31,18 2121,76 594,37 4749,02

Next

/
Oldalképek
Tartalom