Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

1984. június 5. • PETŐFI NEPE • 3 AUGUSZTUS 20-RA GÁZGYŰJTÁS Kommunális ellátás Kerekegyházán A lakosság közérzete egy-egy településen nem kismértékben függ a kommunális ellátástól. Ke­rekegyházán is az életviszonyok fontos tényezői az eddigi közmű- fejlesztések. Az elmúlt tíz évben 22 kilométer nagy- és 65 kilomé­ter kisfeszültségű vezetéket épí­tettek, s a tanyáknak több mint a felét, 208 épületet elláttak villa­mos árammal. A másfél évtizede működő vízmű, három mélyfúrású kúttal biztonságosan kielégíti a háztartások vízszükségletét az 1970 óta létesített 12 kilométeres hálózatból, amelynek továbbépí­téséhez ebben az évben fogtak hozzá. Az új szakasz elkészülté­vel 20 kilométer hosszan lesz víz­vezetéke a nagyközségnek, továb­bi lehetőséget adva a házi bekö­tésekhez. Jelenleg a belterületi utak mintegy kétharmada, 22 ki­lométeren portalanított. Az útkor­szerűsítésben jelentős része volt a lakosság összefogásának: társu­lásokat alakítottak a feladatok el­végzésére. Az idén befejezik a Ró­zsa Ferenc, a Damjanich és a Bajcsy-Zsillnszky utca korszerűsí­tését, és burkolattal látják el a Bem utcát. A tanács elhatározta, hogy pár éven belül pormentesí­tik a' még meglevő belterületi földutakat. Az utakhoz képest kedvezőtle­nebb a helyzet a járdával. Eddig 15 kilométeres szakaszon végez­tek járdaépítést, s még mintegy 47 ezer méter van hátra ebből a munkából. A lemaradás oka. hogy az utak építése sürgősebb volt. A tanács »egyébként számít a járda­építésben is a lakosság közremű­ködésére. Sajáterős kivitelezéssel évente körülbelül másfél kilomé­ter járda elkészítésére van lehe­tőség. Kerekegyházán áttérnek a gaz­daságosabb, korszerűbb fűtésre. Megkezdték a gázprogram végre­hajtását. A földgáz fogadására felkészültek. Építik a középnyo­mású vezetéket a községi átvevő­állomásig, hogy onnét továbbítsák majd a földgázt a fogyasztókhoz. E közműves ellátásban szereplő utcák terve már készen van, s a vezetéképítést, kedvezményes köl­csönnel, az OTP a takarékszövet­kezet útján támogatja. Elsőként a Zrínyi és a Ságvári utcában lakók kapnak gázt. A kivitelező a Dózsa Tsz szerelőrészlege. Az első, ün­nepélyes gázgyújtás az Alkotmány napja alkalmából lesz. „A LAKÓK MEGKÖSZÖNTÉK” A kitüntetett tanácstag és kisiparos Szakbarbárnak nevezik az olyan embert, aki nem lát tovább sa­ját mesterségénél. Gál Ferenc ok­leveles elektrotechnikust Kecs­keméten közéleti érdeklődése, a mások ügyeivel is való törődés megóvja ettől a veszélytől. A du- naegyházi és a Solt-petőfitelepi faluvillamosítás, amelyben an­nak idején részt vett, egész élet­re szóló élménnyel megmutatta neki, mit jelent egy-egy telepü­lésnek a villamos áram. Így azu­tán, almikor 1974-ben a Mária- hegyben tanácstaggá választották, cseppet sem lepődött meg, hogy már az első. beszámolóján körze­téből tízen kérték szót — mind a tízen villamosítást sürgetve. Miben segíthetett a kisiparos-ta­nácstag? Az áramszolgáltatók nagykőrösi üzletigazgatóság á v al együttműködve, szervezte és vé­gezte is a szerelést a kecskeméti kistelepülésen. A Zana-köztől a Benei úti Dobos-iskoláig, mint­egy kétszáz család házát látták el árammal. Azóta úgy elszaporod­tak ott a hobbik, annyian járnak be a piacra csirkével, zöldség- és gyümölcsfélével, ihogy Gál Fe­rencnek ezt — mint fogyasztónak is — öröm látni! 1980-tól lakóhelyéhez közelehb, a Bocskai, a Nyár, a Nagykőrösi, a Csokonai utcában és a piactér környékén választották meg újra tanácstagnak Gál Ferencet. Itt, a 89-es számú körzetben jó helyis­merettel veszi számba a 'legsürge­tőbb feladatokat, s oldja meg azo­kat, alkalmanként Csík József és Nagy József népfrontbizottsági ta­gok segítségét is ikérve. Észrevet­te például, hogy a kisgyermekes anyák babaikocsit egy időben mi­lyen nehezen tudták tolni az egyenetlen Bocskai utcai járdán. Kérte a tanács költségvetési üze­métől: hozza rendbe a hibás gya­logjárót! Az üzem gyorsan eleget tett a kérésnek. Lanyeste a jár­da alól kitüremkedett fagyökér­. «• Gál Ferene eddig huszonöt fiatalt tanított meg a villany­szerelő szakmára. I TANULJ I VELÜNK I kúpokat. Azóta,a járókelők köny- nyebben közlekednek. Máskor egy udvarban hagyott* roncs sze­mélygépkocsira hívták fel a fi­gyelmét. Kiderítette, 'ki a tulaj­donosa, s azzal elvitette onnét, hogy ne kelljen tovább kerülget­ni. A lakók megköszönték. Aki egy-egy reggel nem kapja meg az előfizetett újságját, vagy gondja van az utcai szemétszállítással, az ugyancsak a tanácstagjához for­dul először. A közvetlen kapcso­lat — s ennek nyomán a tovább- jelzés — eredménye, hogy a hul­ladékszállításban sikerült javu­lást elérni. — Itt, a mi körzetünkben épült ez a szép, kétszáz személyes óvo­da — mutatja a Bocskai utca vé­gén Gál Ferenc. — Ennek is na­gyon örülünk! A körzet tanácstagjának közös­ségi tevékenysége azonban jóval túlhaladja az általa képviselt vá­rosrész határát. Mint a KIOSZ országos választmányának és me­gyei vezetőségének tagja, kisipa­ros társainak érdekvédelmét is ellátja. Legutóhb küldöttként a tiszakécskei kisiparosok taggyű­lésére látogatott el. Nem kis si­kerélménye, hogy ezen és más., tagsági összejöveteleken a KIOSZ megyei vezetősége 11 válaszra vá­ró problémából kilencre tudott megoldást ajánlani, ami jó tes­tületi munkára vall. A kisiparos tanácstag, aki éle­tében eddig huszonöt fiatallal is­mertette meg a villanyszerelő szakmát (közülük többen meste­rek, technikusok, művezetők ■ és csoportvezetők lettek), nemré­giben a kisiparosok körében rit­ka kitüntetést: Munka Érdem­rend. bronz fokozatot kapott érde­mes és eredményes munkássága elismeréséül. K—1 HÁROMÉVES PROGRAM Korszerűbb üzletek a kistelepüléseken Hazánkban az áfészek tevékenysége hagyomá­nyosan kötődik a falvakhoz, a kistelepülésekhez. A tagok itt kapcsolódnak a legszorosabban szö­vetkezetükhöz. Mindennapi szükségleteik kielé­gítéséhez nélkülözhetetlen az áfészek sokoldalú segítsége. Tevékenységük szinte valamennyi te­lepülésre kiterjed: 16 ezer boltot és több mint 17 ezer vendéglátó-üzletet tartanak fenn, s ezek 70 százaléka a községekben és a kistelepüléseken található. Ok bonyolítják le a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát, ezen belül az élelmiszer- forgalom több mint negyven százalékát. Az áfé­szek szerepe meghatározó a falun élők napi közszükségleti cikkekkel való ellátásában: mint­egy 2000 községben kizárólag áfész-boltok és vendéglők vannak. , Elavult boltok A fogyasztási szövetkezetek legutóbbi kong­resszusa is hangsúlyozta: az áfészek egyik leg­fontosabb feladata, hogy a napi közszükségleti cikkekből egyenletes és kielégítő választékról gondoskodjanak a községekben, a kistelepülése­ken, jaivítsák a vásárlási körülményeket, erősít­sék a falvak népességmegtartó, képességéit. Az V. és a VI. ötéves tervidőszakban lénye­gesen megváltozott az áfész-üzletek jellege. Kor­szerű, jól felszerelt áruházak, melegkonyhás üz­letek nyíltak, miközben csökkent a vegyesboltok és a kocsmák száma. Korszerű ABC-áruházi lán­colat alakult ki, s egymás után nyíltak a nagy­áruházak, mint a budapesti Skála, a pécsi Kon- zum, a győri Arabona és nemrégiben a Skália- Metró. i A falusi üzletekben is sokat javultak a tech­nikai feltételek. A községekben például a leg­utóbbi tíz év alatt megnégyszereződött a hűtő- kapacitás. A boltok és a vendéglátóhelyek egy­harmadát átalakították, korszerűsítették. Mégis nagyon sok még a teendő a kistelepülések vá­sárlási körülményeinek javításában. A kép ma meglehetősen vegyes. Vannak kistelepülések, ahol jók a hálózati feltételek, több helyen viszont annyira elavultak a boltok, hogy már nem teszik lehetővé az áruellátás javítását, a választék bő­vítését. * *• A SZÖVOSZ elnöksége — az illetékes kormány­zati szervekkel egyetértésben — hároméves ak­ciót indított, hogy — jól szervezett munka és társadalmi összefogás révén — lényegesen javul­jon a kistelepülések, a tanyák és a 'külterületek kiskereskedelmi hálózatának, boltjainak, vala­mint felvásárló- és tüzelőanyag-telepeinek az ál­lapota. A legkisebb falvakban Nem új üzletek, telephelyek építéséről van te- • hát szó, hanem e program keretében az 1500 la­kosúnál kisebb községek, tanyák, külterületek na- picikk-éllátó hálózatának, boltjainak, vendéglői­nek rekonstrukciójára, technikai fejlesztésére ke­rül sor. A felújítási terveket a helyi áfészek ké- szíitetták ifi] Az előkészületek jó ütemben folynak — álla­pították meg nemrégiben, a SZÖVOSZ-foan. Az áfészek megvizsgálták a kistelepüléseken levő boltjaikat, vendéglőiket, tüzelőanyag- és félvá- sárlótelepeiket és kidolgozták a rekonstrukció hároméves anyagi-műszaki programját, összesen 2571 üzletet korszerűsítenek. Ezek alap területe együttesen 340 ezer négyzetméter. A felújítandó egységek 40 százaléka az 500-nál kevesebb lako­sú településeken található. • • . ~~ A SZÖVOSZ elnöksége — a Pénzügyminiszté­riummal egyetértésben — az akcióhoz a SZÖVOSZ központi támogatási alapjából pályá­zat útján támogatást ad. Az akció keretében megvalósuló rekonstrukciókra összesen 550 mil­lió forint, az idén 120 millió forint használható fel. A három évre országosan előirányzott fel­adat teljes pénzügyi szükséglete 1,3 milliárd fo­rint. Az eddigi szervező munka eredményeként a szövetkezeti itagok 150 millió forint értékű cél­részjegyet jegyeztek, a tanácsok és más szervek pedig 41 millió forinttal járulnak hozzá a prog­ram teljesítéséhez. Az említett tervek megvaló­sítása nem kizárólag szövetkezeti, hanem igen fontos társadalmi ügy. Várható, hogy az érdekelti állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is hozzájárulnak anyagiakkal és társadalmi mun­kával a hálózati rekonstrukció megvalósításához. Nem látványos, hanem sok, kis tételű munká­ra van' szükség. A helyzet megyénként más és más, az viszont általánosan jellemző, hogy az ak­ciót elsősorban helyi forrásokból kell megvaló­sítani. Az a helyes, ha a közérdekű, az egész la­kosság javát szolgáló cél érdekében összefognak az áfészek az illetékes helyi szervekkel. Biztató fejlemények A SZÖVOSZ elnöksége megállapította, hogy az áfészek tervei általában reálisak, a valós igé­nyeket tükrözik. A rekonstrukciós programok el­készültek, a megyei szövetségek összegezték és eljuttatták őket a SZÖVOSZ-ba. A beérkezett adatok alapján megállapítható: az akció eddigi eredményei biztatóak. A szövetkezetek általá­ban az irányelveknek megfelelő, indokolt re­konstrukciókhoz kémlek támogatást. A munka nagy része, a tulajdonképpeni feladat még csak most kezdődik. A kivitelezésnél sokat segíthet az áfészek összefogása. A nagyobb átalakítások­hoz a SZÖVTERV műszaki-technikai, a SZD- VORG pedig szervezési segítséget nyújt. Ha az áfészek hasznosítják a helyi erőforráso­kat, igénybe veszik tagságuk célrészjegyeit, köd- csöneit, akkor sikeres lesz a hároméves akció, amely sokat javít majd a községekben és a kis­településeken lakók életkörülményein. Mindeh­hez természetesen nélkülözhetetlen, 'hogy ,a ki­tűzött cél megvalósítása országos üggyé váljék. Kedvezőbb biztosítások külföldre utazóknak Ezek a napok és hetek a kül­földi nyaralásra, turistaútra ké­szülődök körében a tervezés idő­szakát jelentik. Távoli és köze- ^ lebbi országok térképei, útiköny­vek kerülnek elő, és családi prog­ram esténként egy kis ízelítőt veilni — képzeletben — a várható élményekből. Vannak, akik az utazással járó tennivalókat — az útlevél beszerzésétől a szállásfog­lalásig, a programok szervezé­séig — az utazási irodákra bízzák. Ezek az utazók mindenképpen biztosításban részesülnek, hiszen az Állami Biztosító és az utazási irodák szerződése értelmében óm­nak díját beszámítják a részvételi költségekbe. A szocialista országokba utazó­kat sok tekintetben védik az ér­vényes államközi szerződések, például ha sürgős orvosi, illetve kórházi kezelésre szorulnak. De nekik sem árt megkötni a kül­földre utazók baleset- és pogy- gyászbiztosítását. Ennek díjtételei 1984. január 1-től némileg módo­sultak. Megszűnt a minimálisan csak 10 napra köthető biztosítás. Kivétel ez alól a repülőútra szóló. Bővül az ÁB szolgáltatása is. Az eddigi 100 ezer forintos bal­esetbiztosítási összeg 150 ezerre növekszik, és 12 ezer forintig té­rülnek meg a poggyászkárok. Tény, hogy napjainkban már igen sokan ennél jóval értékesebb útiholmival indulnak a nagyvilág­ba. A szerződés egy személyre kétszeresen is megköthető, s így már 24 ezer forintig fizet a bizto­sító a poggyászkárért, s természe­tesen a baleseti térítés is meg­duplázódik. A tőkés országokba utazók — tekintettel, hogy ezen államok többségével hazánknak nincsenek szociálpolitikai, illetve egészség- ügyi egyezményei — a betegség-, baleset- és noggyászbiztosítást (BBP-t) vehetik igénybe. Ez a szerződés minimálisan 10 napra és maximum egyéves időtartamra köthető. Az ÁB ennek alapján vállalja, hogy az orvosi ellátásra vagy kórházi kezelésre szoruló honfitársunk helyett az adott or­szág pénznemében megtéríti a gyógykezelés költségeit az orvos­nak, illetve a gyógyintézetnék. R. M. KERÉKPÁRUTAK DÍSZBEMUTATÓ ÓVÁROSI MOZIBAN A kerékpározás ismét népsze­rű. Számtalan előnye közül né­hány: olcsó, energiatakarékos, a környezetet nem szennyezi, zaj-' tálán, kis útfelületet igényel, ke­vesebb ember használja az autó­ját városon belül, s emiatt csök­ken a parkolóhely-igény. Sporto­lásra is nagyszerű, háromtól akár 73 éves korig is. Amit hátrányai közé sorolnak: korlátozhatja használatát a rossz időjárás, s nem kényelmesek a nagyobb emelkedők — bár ilyenek Bács- Kiskun megyében általában nin­csenek. így mindent egybevetve, mégis érdemes foglalkozni a kér­déssel, armál is inkább, mivel a kétkerekűek részt vesznek a for­galomban. A kerékpározók jelenléte a köz­utakon növeli a balesetveszélyt és zavarja gépjárműközlekedést. Ezért egy 1972-es határozat el­rendelte a főutakon a kerékpáro­zás. fokozatos megtiltását. A ti­lalom azonban az igényt nem szüntette meg. A biciklizés elterjedése — ezt igazolják a nyugatnémet, holland és szovjet tapasztalatok is — egy bizonyos mérték után meg­kívánja az összefüggő kerékpár- út-hálózat létesítését. Amely ná­lunk is egyszerűen, s mi több, ol­csón megvalósítható. Vart olyan, amikor csak„ felfestéssel választ­ják el a gépjármüvek által hasz­nált területtől a kér ékpár sávot, biztonságosabb azonban az önál­ló, közút mellett külön vezetett kerékpárút. Ilyenek már létesül­tek Kecskeméten is, a békéscsa­bai út mellett és az Izsáki úttal párhuzamosan a csalánosi parker­dőhöz. Jelenleg készíti a BACS- TERV az 5-ös melletti kerékpár­út kiviteli terveit. Esetenként elegendő azonban a forgalom jobb megszervezése. Egy csendesebb utcában háborí­tatlanul karikázhatnak a kerék­párosok, csak a táblát kell ki­rakni; hogy kerékpárút. Ahol a járda elég széles és a gyalogos- forgalom kicsi, ott helyet kap­hatnak a biciklizők. A gyalogát­kelőhelyeknél külön sav szolgál a kerékpárosok áthaladására. A gyalogos aluljárókat alkalmassá lehet tenni a kerékpáros haszná­latra. A már megépült városi beveze­tő szakaszok igazi- hajtását* azorír- ban akkor lehet majd érezni, ha a teljes hálózat elkészül, mert egy-egy elszigetelt útszakaszon a kerékpárút megépítése nem éri el a kívánt célt. A munka során sokfajta hálózatvariációt kell megvizsgálni, amíg kialakul a le­hető legjobb, mélynél a város bármely részéből el lehet jutni bárhová; nagyobb kerülő nélkül megközelíthetők az üzemek, isko­lák, áruházak, szabadidő-köz pon­tok. Ez az optimális megoldás, s nem is elérhetetlen. K. G. Hófehér A Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió, valamint a Bács-Kis- kun megyei Moziüzemi Vállalat között tavaly létrejött megállapo­dás eredményeképpen hétfőn dél­után Kecskeméten, a Városi mo­ziban ismét országos megjelenés előtti bemutatót láthattunk; a Hófehér című rajzol áitékfilmet. Írója—tervezője—rendezője Nepp József, aki legnépszerűbb művei­vel (köztük a Gusztáv- és Bubó- sorozattal) — korhatárok nélkül — jelen van a köztudatban. Má­sok alkotómunkájából is részt vállal: Dargay Attila Macska­menyasszony és Ternovszky Béla Macskafogó című jelenleg készü­lő filmeknek is írója. Az 1983 decemberében befeje­zett Hófehér — mélynek Nepp József saját bevallása szerint há­rom boldog évet köszönhetett — első, egészestés filmje. Gondol­hatnánk, hogy a rendező (akinek hatórás Mézga-sorozatát már is­merjük) számára 94 perc, kitöl­tése nem okoz gondot, azonban tudni kell azt is, hogy egészen más, bizonyos szempontból nehe­zebb feladatok elé állítja alkotó­ját egyetlen, viszonylag hosszú történet, mint a villámgyors poén- sorozatokból álló epizódok sora. A Hófehér létrehozásában báto­rított az a tény — mondta a rendező '—hogy mostanában gyakran „dolgozunk meg” azonos témákat. A forgatókönyv megírá­sa közben váltottam át paródiá­ról (amit egyébként élősdi mű­fajnak tartok) valami egészen másra- Ez a más pedig az ellen­tétes és ezúttal ellenséges. (!) dol­gok összeszikráz'taitása. A Hófehér (többnyire fekete) humorban és szatírában oldja fel a Grimm-testvérek meséjét. Oly­annyira, hogy a végeredmény le­nyűgöző, alig van köze a nemrég felújított Walt Disney-filmhez, s még ennél is kevesehb' a mosta­nában divatos újrameséLt mesék infantilis rémlátomásaihoz (pél­dául Boszorkányszomtoa't). A Hó­fehér filmes előzményei — a lát­szat ellenére — -sokkal inkább Nepp eddig létrehozott rajzos vi­lágában keresendők. Filmje imp­rovizációk sora egy mesére (mű­faj, hangulat és karakterek szem­pontjából) — ellentétes előjellel. Igen fontos kelléke a Romhányi József által ‘ dramatizált szöveg, amelyben a szellemesen vaskos kifejezésektől a legleleményesebb képi és nyelvi ötletekig minden fellelhető. v \ , Konstans Fridzsider királynő és hites férje udvarában boldo­gan folyik a mindennapi halál. A királynő életkedvetlenségét csak személyzete sorramérgezése élén­kíti fel kissé. Ám Arrogancia, le­leményes udvarhölgye ráveszi úr­nőjét a gyermekáldás vállalásá­ra, vagyis árra, hogy bökje magát ujjon hímzőtűjévél. A tű termé­szetesen mérgezett. Miután Fridzsidert hűvösre tették, gyer­mekről kell gondoskodni. Tutegál (Körmendi János eszményi hang­jával), az udvar böilcse egy tojás és egyéb kellékek segítségével ki­tenyészti Hófehért, aki minden­ki undorát kiváltva, tokos csi- jnaszkémt jő világra. Arrogancia — már mint királynő — ráka- patja a dara- és lucemafaló ki­rályt a hús korlátlan1 élvezésére, ami szétpukkadásához vezet. Hó­fehér közben egy kovácsműhely­ben óriás, bivalyerős nőszeméllyé fejlődött. Az Arrogjancia egyed­uralmát veszélyeatető egyén (ter­vezője szerint egy NDK súlylökő és egy albinó trampli keveréke) az egyetlen jószándékú lény eb­ben az őrültektől és gonosztevők­től nyüzsgő sötét történetben. Nepp József megkérdőjelez, újra­értelmez szinte mindent, a meg­szokottnak tartott viszonyokat és helyzeteket is.' Károlyi Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom