Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 129. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 3. vasárnap Losonczi Pál hazaérkezett Közös közlemény a magyar —mongol tárgyalásról A Mongol yépi Forradalmi Párt központi Bizottságának és a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására 1984. május 29. és június 2. között hivatalos baráti látogatást tett Mongóliában Losonczi Pál,-a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá- nak tagja. Losonczi Pál és Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke a testvéri barátság, és a teljes egyetértés szellemében tárgyalásokat folytatott. Tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról, áttekintették a ma­gyar—mongol kapcsolatok fejlődését, és eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg Jumdzságin Cedenbalt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A magyar államfő és kísérete tegnap az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Kim ír Szén Magyarországra látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Minisz­tertanács meghívására a kö­zeli napokban párt- és álla­mi küldöttség élén hivata­los ' baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elnöke. (MTI) Ülést tart a megyei tanács Csütörtökön délelőtt 9 árai kezdettel Kecskemé­ten, a tanács székházában ülést tart Bács-Kiskun megye Tanácsa. A végre­hajtó bizottság az alábbi napirendi pontok megvita­tását javasolja a testület­nek: — Tájékoztató a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés közötti tevékenységé­ről és a fontosabb tárgya­lások eredményéről; — Jelentés a tanácsi költ­ségvetés és fejlesztésialap- gazdálkodás 1983. évi vég­rehajtásáról; — Az elmúlt évi telepü­lésfejlesztési verseny érté­kelése; — Beszámoló a községek népességmegtartó képessé­gének elősegítésére kidol­gozott intézkedési tervről; — Interpellációk. A környezet megóvása napjaink fontos teendője Dr. Gonda György államtitkár előadása Az Országos Ifjúsági Környezetvédelmi Konferencia má­sodik napja dr. Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökének előadá­sával kezdődött. Helyet foglalt az elnökségben ezen a na­pon dr. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője, és S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos elnökségének titkára is. Dr. Gonda György hangsú­lyozta, hogy napjainkban a béke kérdése mellett a környezet megóvása az emberiség sorsát meghatározó fontos tényező. Ha­zánkban az utóbbi évtizedben került az érdeklődés előterébe e kérdés. A környezetvédelem je­lentős anyagi befektetést igé­nyel, s a helyzetet nehezíti, hogy a korábbi mulasztásokat is pó­tolni kell. Vizeink és a termő­föld védelme, a hulladékok csökkentése és újrafelhasználása a legfontosabb _ területek. Külön figyelmet kell fordítani a me­zőgazdaságban használt vegysze­rekre, mert ezeknek csak egy része hasznosul, a többi hulla­dékká válik, és szennyező hatást vált ki. A környezetvédelem — önvédelem, s erre fel kell hívni a társadalom figyelmét. Döntő a felnövekvő nemzedék magatar­tása, gondolkodása, ezért az GKTH valamennyi munkatársa örömmel segíti az ifjúsági szö­vetség kezdeményezését — mon­dotta az államtitkár. Ezután Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes tartott elő­adást A környezetvédelem kér­dései és feladatai az iparban címmel. A délelőtti programot Hajdú János élőadása zárta, aki a tömegkommunikációs eszkö­zök szerepéről beszélt. A HÉT főszerkesztője nagy érdeklődést kiváltó előadásában hangsúlyoz­ta: ha a társadalomban feltá­madt a készség, hogy észreve­gye a környezeti problémákat, mindent meg kell tennünk, hogy széles körben ismertté tegyük ezeket környezetünk védelmé­ben. Új értékrendet keli kialakí­tani, s ebben nagy szerepe van a fiatalságnak. Délután IsizekaióiVétsekkel foly­tatta munkáját a tanácskozás. Ma a Kiskunsági Nemzeti Park­ba látogatnak el a környezetvé­delmi konferenciai részivevői. (A tanácskozás előadóival ké­szített interjúinkat lapunk 3. oldalán olvashatják.) Emberközpontúan 3. oldal MAGAZIN 4. oldal Művelődés • Irodalom • Művészet 5. oldal Vándortanyákon, akácvirágzáskor 3. oldal Most nyílik az akácvirág, s ilyenkor sok méhész útrakel a kaiptárakkal. Munkatársunk a Duna mentén találkozott néhányukkal. Nemcsak a szak­ma rejtelmeiről, 'hanem, a méz­nek mint exportcikknek az értékesítési lehetőségeiről is beszélgetett a szakemberekkel. (Képünkön füstölnek a méhé­szek.) • Képünkön: munkában a méhészek. A GABONA SZEMKÉPZŐDÉSÉT SEGÍTETTE AZ ESŐ Sürgős a növényvédelem és a talajmunka • Már derékig érő szárat növesztett az őszi árpa a tassi határban. Kovács László, a Dózsa Tsz elnö­ke vizsgálja a jól fejlett kalászokat. • Kárt tett az április végi fagy a dunavecsei Béke Tsz sárgabarack­ültetvényében. A megmaradt termést azonban meg kell menteni. A szövetkezet szakmunkása gyors ütemben permetezi a kajszit. Bács-Kiskun megyében a bő­séges májusi esők teljes egészé­ben nem pótolhatták az ősz óta elmaradt nedvességet, de hozzá­segítették a növényzetet a gyor­sabb fejlődéshez. Különösen vo­natkozik ez a kertészeti növé­nyekre, veteményekre, és a seké­lyebben gyökeresedő gabonafé­lékre. A Duna-Tiszá közi nagy kiter­jedésű szántókon délen 70—80, északon 120—140 milliméter esőt is mértek, három, négy hét alatt. Jóval több ez a májusban szo­kásos csapadéknál, de a tavaszi szárazságtól rendkívül „megszom­jazott” homoktalajok még isszák magukba a nedvességet. Két, há­rom nap szikkadás után mar ismét rájuk mehetnek a nehéz gépek, hogy permetezzék az ül­tetvényeket. A kötöttebb talajú szántókon az ilyenkor esedékes növényvé­delmi munkát nehezíti az erő­sen felázott föld. A napfényre és a magasabb hőmérsékletre is szüksége lenne már, főként a melegigényes kukoricának és egyes kerti vetesményeknek. A kalászos gabonaféléknek jót tett a csapadék. Éppen a szemkép­ződés időszakában érte az őszi árpát, a búzát és a rozsot, ami­kor az átlagosnál több nedves­ségre van szüksége a növény­nek. Az ősszel elmaradt bokroso- dást ez már nem pótolhatja, de a jól kifejlődött kalászokban — ha a későbbi forróság miatt nem szorul meg a szem —még ígére­tes termés képződhet aratásig. A párás, Időmként magasabb hő­mérsékletű napokon gyorsan ki­alakulnak a kedvező feltételek a szántóföldi és a kertészeti nö­vényeket károsító gombák el­szaporodásához. Sürgős az ül­tetvények permetezése, a kalá­szosok és a zöldségfélék védel­me. A megyeszerte sokfelé ter­mesztett zöldborsó már igényli a védekezést, hiszen közeljövő­ben megkezdődik a legkorábban érő fajták betakarítása. A tar­tósítóipar várja a nyersanyagot. K. A. Pedagógusnapra Természetesen nem lehet ' egyetlen napba sűríteni , mindazt a megbecsülést és szetetetet, amelyet pedagó­gusaink megérdemelnek, ám az oktatási intézményekbe ezen a napon áradó virágozön maradandóan '’szép jelzése a társadalmi elismerésnek. És hogy a pedagógusnap közös, de meghitté, szinte családi­vá személyesült ünnepeink sorába tartozik, ez optimiz­musunkra is utal. Arra, hogy az óvónőket, tanítókat és ta­nárokat becsülve, bennük bízva ... bízunk a jövőben is. Bízunk abban, hogy peda- gósusaink jövőtformáló szán­dékkal gyűjtik nap mint nap maguk■ köré tanítványaikat, hogy a gyarapodó ismeret- anyag és a szűkös idő szorí­tásában is hittel igyekeznek felkelteni a tudás iránti ét­vágyukat, hogy felfedezte­tik velük a jól végzett munka örömét, az alkotás izgalmát, s hogy „hírvágy” helyett kö­zösségi érzést, nyitottságot, emberséget sikerül beléjük plántálniok. Bízunk abban, hogy mindennek van értel­me, és hogy aki tanítványo­kat gyűjt maga köré, az- is bízik ebben. Méghidegült a világ körü­löttünk, a jövőtlenség félel­me dermeszt, devalválódni látszanak legfontosabb érté­keink, de amikor a pedagó­gusokat köszöntjük, igenis hi­tet teszünk az értékek mara- dandósága mellett, s jövő­pártiakként hiszünk a ne­velőkben, akik egy melen­getőbb, emberibb világért küzdeni is megtanítják fia­inkat és lányainkat. Többségükben fiatalembe­rek tanítják a mai gyereke­ket, fiatalembereket, akiket már szocialista közoktatás küldött ’ tanítványaik közé. E közoktatás alapvető céljai ma is változatlanok: min­denki előtt megnyitni az is­kolák kapuit, korszerű álta­lános műveltséget és szak- képzettséget nyújtani, s a szocialista társadalom tuda­tos, építő polgáraivá nevel­ni a következő generációt. Az első cél megvalósult, a má­sik kettő a mai pedagógusok­nak folyamatosan ad meg­újulásra késztető feladatot. A reformok útját járta és járja a magyar oktatásügy, de lé­nyege nem változott és nem változik. Pedagógusainknak nagyobb a terhe, több a fele­lőssége, minden bizonnyal a dolguk is nehezebb, hiszen ne­kik a fejlett szocialista tár­sadalom építőit kell nevel­niük; emberségüket őrző, elvhű és hozzáértő forradal­márokat. Olyanokat, akik vállalják, s maguk választják a nehe­zebb utat. És végig is tud­nak menni rajta. Ehhez a nevelőmunkához ad biztatást a pedagógusnapi virágcsokor, amelyet a gye­rekek bevisznek az iskolába. Ezeket a csokrokat a szülők adják a gyerekek kezébe, a szülők, akik nemcsak ezen az egy napon bíznak a peda­gógusokban, de ezen a napon, ezekkel a virágcsokrokkal biztatják is őket. A. G. Űj termékek a halasi baromfifeldolgozóból Az ezerszáz dolgozót foglalkoztató Kiskunhalasi Barom­fifeldolgozó VáUalat a múlt évben 30 ezer tonna barom­fit vásárolt fel, Uletve értékesített a feldolgozás után. Ebből a mennyiségből IS ezer tonnát szállított szocialista és tőkés exportra. A napokban dr. Nagy Gyula igazgató­val arról beszélgettünk, hogy az idén milyen tervet akar­nak megvalósítani. — Az év végéig szeretnénk elérni a tavalyi tel­jesítményt — mondta —, bár az sem lehetetlen, hogy ennél több baromfit dolgozunk fel. Az év ele­jén voltak értékesítési . nehézségeink, de jelenleg már ilyesmi nem akadályozza terveink teljesítését. Igyekszünk igazodni a piaci igényekhez, növel­jük a- darabolt áruk arányát. Bátaszéki kirendelt­ségünkön a napokban kezdi meg a termelést a 10 millió forintos beruházással létrehozott új üzemünk. Innét évente 400—450 tonna darabolt árut szállí­tunk ki, jelentősebb részét külföldre, főként tőkés országokba. Itt a kiskunhalasi központi gyárunkban teljes erő­vel munkálkodunk a továbbfeldolgozó üzem kiala­kításán. Gondos piackutatás alapján megállapítot­tuk, hogy a vásárlók körében kedveltek a baromfi­húsból készült különböző töltelékáruk. Már kidol­goztuk a pácolt és füstölt áruk technológiáját, és örömmel tapasztaljuk a megrendelők elégedettségét. Az év vége felé már szállítunk ezekből a bel- és á külföldi vevőknek. Jelenleg teljes erővel folyik a pecsenyekacsa, pe­csenyeliba, valamint a hízott liba feldolgozása. Az idén a tervek szerint 2,5 ezer tonna kacsát, ezer tonna libát és 1400 tonna kövér libát dolgozunk fel. Az alapanyag-ellátásunk megfelelő, s bízunlt abban, hogy céljainkat el tudjuk érni az év végéig — mond­ta befejezésül dr. Nagy Gyula igazgató. O. L. • A pecsenyeliba-feldolgozó szalag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom