Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1984. június 21. Dolgozó marad-e a bedolgozó? nak száma tavaly 11 százalékkal csökkent. je é további lyamat nem lassul, hiszen 1984 végéig létszámcsökkenés várható. A bérstínvonal - alatt ezekben a szövetkezetekben általában joval hálózattal marad. Jellemző vonás az is, hogy széles körű * bérigéműködnek. Olyan munkát végeznek, amely nem m^öz , de »e g^ szzssrs&tstt's&Ste Életveszélybe. • Évente 600 ezer gyermekruhát csomagolnak a kiskunfélegyházi szövetkezet közös műhelyében. A megye háziipari szövetkezetei közül az egyik legsikeresebb a kiskunfélegyházi, amely I9a^- ben alakult. Profilja szinte változatlan azóta: hímzett es horgolt kézimunkák készítéseivel es úgynevezett házivarrással bízzák meg a dolgozókat. Ezek ti- pikusan női bedolgozói munkák, hiszen nem kell hozzájuk más, mint egy tű vagy varrógép, es némi szabad idő a gyerekek nevelése a házimunka elvégzése, a kert, a jószágok ellátása közben. A termékeiket a mai napig igényli a kereskedelem. Eleinte azért kérték, mert a konfekcióipar gyártottá tömegáru mellett salja- tos színt jelentették a kis ruhácskák, amelyeket díszítésük, az apró hímzés, a rátét tett egyedivé. Ma is gyermekruhákat készítenek de már más ok miatt van rá szükség. A nagy gyárak szamára veszteségessé vált az apró, sok műveletet igénylő, kévés anyagiból elkészülő kis munkadarab. _Ma már ez klasszikus háziipari termék — bizonygatja a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet elnöke, Farkas Jenő. El kell fogadnunk állítását, hiszen valóban jól megélnek belőle Taivaly 84 millió forintos árbevételük volt, jórészt a gyermekruhákból. Ebből az összegből csaknem 12 milliós nyereségük képződött. Idén a terv lOOmillio forintos árbevétel, ám ebből várhatóan csak hatmillió lesz a nyereség. — A bedolgozói hálózat kapacitása leginkább a gumihoz hasonlítható — folytatja az elnök. — Ha kell megnyújtható, de ösz- szébb is nyomható. Most arra kell rávennünk a dolgozókat, hogy többet vállaljanak. Ezért vezettük be a 10 százalék többlettermelés után járó ösztönző prémiumot, és januártól 17 forintra emeltük az óraibért, ami ebben a munkaágban magasnak . számít. Mindezek kedvező hátá-sa már érződik. A szervezet életképes — a jövő kétséges Szép dolog, jó dolog, de a jövő mégis kétséges. Az elnök ugyan bízik a már jól bevált szervezetben, az aszsonyok igyekezeteben, abban, hogy sikerül meg jobban megszervezni a munkait (amelyből biztos, hogy jövőre is bőven lesz), szóval a bedolgozol rendszert életképesnek tartja. Csak egyben nem biztos: vajon életben is maradhat? _ Ma ugyanaz a szabályozór endszer vonatkozik _az állalmi iparra, mint a kézmű- es házi- iDarra, holott adottságaik jelentősen különböznek. A haznpar problémáját az okozza, hogy itt a lekötött eszközök mérteke szinte minimális, ezzel szemben az ipari átlaghoz képest többszoros a munkaigényesség — es így a kifizetett bérek aránya. így sokszoros az a teher is, mely a háziipari szövetkezetekre nehezedik _ érvel és látszik, nem először m ondja el. — Év elejétől béresítették a munkabér-kíegeszitest, tehát ez után is fizetnünk' kell most már a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ez dolgozómként — a korábbi 290 forint helyett -- 434 forint 'havonta, és a termék önköltségét növeli >.. Míg Magyarországon tavaly ötezer forint volt az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagbér, nálunk a közös műhelyben dolgozóké 3263, a bedolgozóké 1907 forint. Utóbbiak vannak többen, hiszen 721 főfoglalkozású bedolgozónk van, es még 300 nyugdíjasunk is, akik csak időnként vesznék részt a munkában. Aggasztóvá az teszi a helyzetet hogy — a rendeletek értelmében — a 434 forint egyaránt fizetendő az ötezer forintos és az ötszáz forintos kereset után .is. Abban a szervezetben, aJhol kevés az előbbi, annál több az utóbbi összeg körüli fizetés, ez akár a költségék 50 százalékos emelkedését is eredményezheti — amint az Kiskunfélegyházán is történt. A burgonyaellátás megoldható Május 31-i számukban „Hová tűnt a krumpli?” címmel cikk jelent meg, melyben a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója próbálta magyarázni a jelen-, légi burgonyáhiányt. A magyarázattal sem mint kecskeméti lakos, sem mint burgonyát termelő mezőgazdasági nagyüzem vezetője nkm értettem egyet. Ezért a jelenlegi burgonyahiány igazi okára szeretnék rávilágítani. A mi szövetkezetünk, a kecskeméti Törekvés Tsz kezdeményezésére 1970-ben — a ZÖLDÉRT Vállalat gesztorságával — létrehoztunk egy bur- gonyatermesztési ' társulást, melynek több tenmelőszöivet- kezet tagja' lett. Célunk volt: > Kecskemét, és a megye burgo- nyaszükségletének megtermelése olyképpen, ■ hogy behozatalra Bács-Kiskun megye ne szoruljon. A mi szövetkezetünk vállalta, hogy Kecskemét teljes szükségletét kielégíti. Ez a társulás évekig eredményesen működött, s. nemcsak Kecskemétet és Bács- Kiskun megyét látta el burgonyával, hanem még az ország más részére, sőt exportra is tudtunk számítani. Azóta több termelőszövetkezet abbahagyta a burgonyia- termesztést, vagy minimálisra csökkentette a termőterületet. Az okok a következők: se|m a központi árhatóság, sem a vállalat nem vette figyelembe az állandóan emelkedő termelési költséget, és a felvásárló- si árakat gyakorlatilag az 5— ß évvel ezelőtti szinten tartottad (Ez összefügg azzal, hogy a burgonya nem szabadáras, hanem hatóságilag kötött értékesítési árkategóriába tartozik.) Másrészt: még az alacsony felvásárlási ár bnellett sem volt thajlandó ia Bács megyei ZÖLDÉRT Vállalat a szo'kásos mennyiségű burgonyát átvenni, mondván, bogy fi lakosságnak nincs lerre igénye. | Ez utóbbi miatt még azok a szövetkezeitek is, amelyék az alacsony felvásárlási árak ellenére, a minimális haszon reményében hajlandók lettek volna burgonyát termeszteni, ezt csak erősen lecsökkenteti területen tehették. A mi szövetkezetünk 1981-ben 210 hektáron termelt burgonyát. De 1982-ben csak 160 hektár termését volt hajlandó a vállalat átvenni, 1983-ban pedig a ZÖLDÉRT már csupán 80 hektár burgonya termésére kötött szerződést. Természetes, hogy a kedvezőtlen időjárás mellett a múlt évbenl nem lehetett megtermelni a város szükségletét ilyen kis területen. De hangsúlyozom: ha rekordtermést adott volna a burgonya, az erősen lecsökkenteti területen akkor sem lehetett volna a lakossági igényt kielégítő mennyiséget megtermelni. Már évekkel ezelőtt szóvá tettem a ZÖLDÉRT Vállalat vezetőinek és országos központjának, hogy a fenntartott ár- és üzletpolitikának az lehet a következménye, hogy burgonyából hiány lesz és importra szorulunk. Sajnos, ez most be is következett. Különösen érthetetlennek tartam, hogy a Bács megyei ZÖLDÉRT Kecskeméten nem termeltet megfelelő mennyiségű burgonyát, ugyanakkor az ország más területéről, 150 —200 kilométer távolságiból vásárolni alkar. Nem nehéz kiszámolni, hogy a szállítási költség mikor kedvezőbb, s a felvásárlási ár így miként módosul. Összegezve: a mi szövetkezetünk Kecskemét teljes szükségletét képes jó minőségű és jó fajta burgonyából megtermelni, ha a vállalat ezért megfelelő árat fizet és hajlamdó a megtermett burgonyát átvenni. Szmolenszky László a kecskeméti Törekvés Tsz elnöke Van még rejtett munkaerő JPihentetőül a' sok szám után elindulunk, hogy megnézzük a raktárban a kiszámításra váró árukat, a közös műhelyben dolgozókat. — Divatlapokból magunk rrjo- dellezün'k — meséli Lőrincz Lászlóné áruforgalmi vezető. Évente 140 fazont alakítunk ki, a sorozatnagyságok kicsik. Gyakran tervezünk olyan ruhákat, amelyek a butikokban a mi árainknál sakkal drágábban kaphatók. . » Négy vidéki telephelyre szállítják hetente a varrnivalót: a kis- kunmajsai, a tiszaalgári, a jász~ szentlászlói és a kecskeméti kisközpontok a környékbeli asszonyokhoz viszik közel a munkát. Farkas Jenő azt állítja, hogy a kisebb községekben és a tanyákon még ma is van rejtett munkaerő, hiszen mindig újra kialakul az á réteg, amely csak ebben a bedolgozói formáiban képes kereső foglalkozásit végezni. A kiskunfélegyházi üzemben működő munkakiadó helyen Kengyel Lászlóné csomagolja össze az újabb varrnivalót. _ Míg a Habselyemben dolgoztam, minden reggel fél hatkor kelthettem a gyerekeket. Kicsik még, a nagyobb most nyolcéves. Bedolgozóként sokkal kényelmesebb. Elvégzem a ház körül is a munkát, és mégis ösz- szejöm 3 és fél ezer forint körüli kereset harvonta. t S zívesen beszélnek otthonukról, gyerekeikről, még arról is, miért választották ezt a munkaformát Móczár Mihályné például már 18 éve varr a szövetkezetnek: — Jobb mint kezdetben volt, “több á fizetés, jó.m,?égkör. A há-/ vzünuhkáí fSlfpip; '4300 forintot * tüdők inegkeresni. Most éppen szabadságra készülök, a fiam érettségizik. Kiválthatnám az IRÁNVJELZŐ Forgalombiztonsági napok a közlekedési felügyeletnél iparengedélyt, de így biztonságosabb, meg nyugodtabb, mintha önálló lennék. Fájó pont a nyugdíj Szabadság, 'nyugdíj, gyes, táppénz, határozottan volt előrelép pés az elmúlt időszakban. Ma már mindazok a jogok megilletik a bedolgozókat, ami korábban csak a kötött munkaidőt vállalók számára’ volt természetes. Van persze még fájó pont, éppen a nyugdíjnál. Az összeg megállapításánál ugyanis a bedolgozók esetében nem a tényleges keresetet veszik figyelembe, hanem azt, mennyit keresnék az adott szövetkezetnél a közös műhelyben dolgozók. Így varnhat valaki napi 10 órát, lehet a fizetése havi hatezer forint, ha nyugdíjba megy, a vetítési alap akkor is legfeljebb 2800 forint lesz. Valóban elgondolkodtató, annál is inkább, mivel évéken keresztül a tényleges fizetése után vonták tőle a nyugdíj j árulékot! Oroszi Kálmánná szeptembertől nyugdíjas lesz. Húsz éve bedolgozó, közben megszülettek a gyerekek, fel is nőttek, most már az unokákra vigyáz. !— Ha az egészségeim is engedi, nem hagyom abba a varrást. Kell a pénz is, és inkább így. dolgozom, mint hogy maszeköllják. A szövetkezetiek ma még visz- szavárják a nyugdíjba menőket. Hogy meddig tehetik, maguk sem tudják. Náluk 900 bedolgozó figyeli szorongva, mit hoz nekik jövőre az új szabályozórendszer. Ha lelhet, szívesen dolgoznak, ha nem, eltűnik az üzletekből a kiskunfélegyházi HISZ emblémával, a varrogató nőalakkal fémjelzett évi 600 ezer gyermekruha; épp úgy" mint a finom kézünunka, a hímzett, 'hői blúz, a szirtes szőttes, a csipke és a mázas csupor. Fejszés Edit Fü vagy gaz az utak mellett? A megyei Közlekedésbiztonsági gi Tanács forgalombiztonsági albizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a forgalombiztonság alapvető kérdéseivel. Megállapították, hogy erujek javítása igen sok feladatot ad a forgalomszervezők és más szakemberek, de a közlekedők számára js- A közlekedés emberi oldalának javítása mellett igen fontos a megfelelő műszaki háttér. Az elmúlt évben a megyében több mint 55 ezer jármű műszaki felülvizsgálatát végezték el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a járművek műszaki állapota évről évre fokozatosan romlik. Ez késztette a Közlekedési Felügyeletet arra, hogy a megyében, ezen belül Kecskeméten olyan forgalombiztonsági napokait szervezzen, amelyen lehetővé teszik a személygépkocsi-tulajdonosok részére, hogy ez évben három alkalommal, \ minden negyedév utolsó szombatján (június 30., szeptember 29., december 29.) reggel 6 órától 14 óráig a megyei Közlekedési Felügyelet dolgozói díjmentes műszeres állapotfelmérést végezzenek. Az átvizsgálás igényét nem szükséges előre bejelenteni. Tiszta gépjárművel bárki megjelenhet a megyeszékhelyen, a Kiskőrösi út 10. szám alatt, ahol járművét díjtalanul és elmarasztaló következmények nélkül teljes műszaki — diagnosztikai — átvizsgálásban részesítik. Egy-egy jármű átvizsgálása kb. 10 percet vesz igénybe, s kérésre hibajegyzéket adnak a jármű műszaki hiányosságairól. Külön kérésre — kifogástalan műszaki állapot esetén — vizsgadíj befizetése mellett a forgalmi engedély érvényességének meghosszabbítását is elvégzik. Hasznos, jelentős kezdeményezés a forgalombiztonsági napok megrendezése, hiszen a nem megfelelő műszaki állapotú jármű állandó baleseti veszélyforrást jelent. Különösen a nyári ' időszakokban — amikor sokan mennek külföldre, hosszabb hazai túrákra — nem közömbös, hogy milyen műszaki állapotú járművel indulnak el. Dr, Faragó Ede Felkészülten várják a módosítás életbelépését Miniden közlekedőt érintő változás történik július 1-től a közúti közlekedés szabályozásában. (Nagy kár, hogy a kereskedelemben ez ideig nem jelent meg olyan tananyag, amely a közlekedők megfelelő felkészülését megköny- nyítené.) A Volán 9. sz. Vállalat több mint ezer gépkocsivezetőjét a rendszeres továbbképzés és klub- foglalkozások keretében ■ készítette fel a változásra. A Vezess biztonságosain verseny során a gépjárművezetők bebizonyíthatták, hogy az új szabályokat mi- ?lyerí mértékben -sájátítótták' el.-• 'Áprilisban' míádén s'zölgáliatl he- ' lyen elméleti versenyt rendeztek, amelynek során* elsősorban KRESZ-ből, amellett munkavédelmi és karbantartási ismeretekből mérték össze tudásukat. Hibátlan megoldásokat a bajai, kecskeméti éls kunszentmrklósi gépkocsivezetők értek el. Ezen a fordulón a Volán minden harmadik gépjárművezetője részt vett. A verseny május 12-i döntőjére a legeredményesebben szereplő ötven versenyző jutott be. Tőserdőn, a Volán üdülőjében és az autóskemping területén, a versenyzők először elméleti tudásukról adtak számot, s a gyakorlati versenyre a legeredményesebb autóbusz- és telhergÉpkocsi- vezetők jutottak tovább. A pályán a jármű feletti miagasfokú uralomról és manőverezési képességről kellett tanúbizonyságot tenni. Az izgalmas versenyt követően Kovács Ferenc igazgatóhelyettes, a vállalati forgalom- biztonsági tanács elnöke nyújtotta1 át a nyerteseknek a jutalmat. Az autóbuszvezetők közül a legjobb eredményeket a bajai Vida János, a kalocsai Wiedner János és a szintén bajai Kovács József ’ érte fel. A tehergépkocsivézetők legjobbjai a kiskunhalasi Farkas László és a bajai állományba tartozó Bäte János és Hosztafi Lajos voltak. A közlekedés által támasztott egyre magasabb követelményeknek csak úgy fülelhetnek meg a járművezetők, ha felkészültségüket, .igyekeznek szinten tartani vágy fejleszteni. Nagy segítséget jelent a vállalati továbbképzési rendszer, amely egy ilyen jellegű szabályzatváltozás esetén megkönnyíti a járművezetők átállását. Szabó András Ami változott a KRESZ-ben • Dr. Petrányi István a tenyészedényben „nevelt” fűfajokat mutatja. Az utak állagának megóvása, javítása mellett egyre többet beszélnek a szakemberek azok környezetéről, az esztétikai élményt is adó utazás körülményeinek megteremtéséről. A jelenlegi tervidőszak kezdetén a Közlekedési Minisztérium megbízta a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karát, hogy a Bács-Kiskun megyei közutak menti területeket vizsgálja meg, és tegyen javaslatokat azok szebbé tételére. Ez kiterjed az útmenti fásításra és környezetvédelemre, a növényvédelem és vegyszeres gyomirtás hatásának felmérésére, valamint a füvesítésre és padka- kialakításra. A főiskola kutatói szűkebb szakterületükhöz igazítva vállalták magukra egy-egy téma feldolgozását. Az útmenti gyepek állapotának meghatározására, valamint a legjobban megfelelő fűfajok kiválogatására vállalkozott munkatársaival dr. Petrányi István főiskolai tanár. A nagy. és kisforgalmú utak mentén egyaránt figyelik a jelenleg pázsitnak éppen nem nevezhető növényzetet. Olyan fűfajokat kellett találniuk, ." amelyek úgynevezett zárt, önmegújító gyepet képesek alkotni, elnyomják a feltörekvő gyomokat és igen jó a só_ és szárazságtűrésük. Különösen a főutak mentén tapasztalható, hogy az útpadka kő-, rülbelül 80 centiméteres szélességben csupasz. Itt a legerősebb íiövani« a kinnfneóeázok kártétele, valamint a leálló járművek itt „tapossák ki’.’ leginkább a növény-$ zetet. Az árokpartok gyomossága egyaránt bántja az utazók szemét és az ott gazdálkodó mezőgazda- , sági üzemek szakembereit. A gyommagvak nem kímélik a kultúrnövények tábláit sem, egyértelműen gyomforrásnak számít tehát az ilyen terület. A kiválogatott fűfélék sótűrését a téli jég- telenítés, a szárazságtűrést pedig a megyére jellemző kevés csapadék indokolja. A tenyészedényes kísérletek igen jó eredményekkel kecsegtetnek. Ma már csak tizenkettő azoknak a fűfajoknak a számá, ame- , lyek megfigyelése még folyamatos. Az utak mentének speciális környezetét a kísérletek szerint a vörös csenkesz, a sovány csenkesz, a taréjos búzafű,.a tarackos tip- pan, a csomós ebír és a magyar rozsnok viseli el leginkább. Ezek közül most már azokat kell kiválogatni, amelyek egyéb szempontból is megfelelnek, s amelyekből van elegendő vetőmag. Az utakat fenntartó vállalatok szintén támasztanak követelményeket. A kísérleti eredmények gyakorlati hasznosítása költségmegtakarítást is eredményez. Eddig ugyanis megyénkben sok százezer forintot költöttek az útmenti területek kaszálására. Az alacsony növésű fűfajok bevezetésével ez az összeg jelentősen csökkenthető 1985-től,, amikor is befejeződnek a kísérletek. Rovatunkban azokról a változásokról aduink egységes értelmezést, amelyek a KRESZ módosításával függnek össze. Köztudomású, hogy a változás július elsején lép hatályba, ezért a legfontosabbakat foglaljuk össze. A bizalmi elv: a jogszabály konkrétan nem fogalmazza meg, csak utal rá. Nyilvánvaló, hogy a bizalmi elv. alkalmazása nélkül folyamatos és biztonságos közlekedés nem képzelhető el. Ez alól azonban vannak lényeges kivételek; senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye számára már kellő időben felismerhető. Aki tehát már látja, hogy a közlekedés másik résztvevője megszeg, vagy meg fog szegni valamilyen szabályt, nem bízhat a másik szabályszerű magatartásában, tehát mindent el kell követnie a baleset elhárítására. A másik ilyen: nem hivatkozhat más közlekedő szabálytalanságára az, aki maga is szabálytalanul közlekedik. A harmadik: nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályát olyan személyek is megtartják, akiktől szabályos magatartás koruk, Itelsiti i fogyatékosságuk vagy más ok miatt felismerhetően, nem várható el. Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja, vagy indokolatlanul leköti. A jogszabály „csak” a veszélyeztetést tiltja anélkül, hogy az akadályozás vagy a. zavarás tilalmára utalna. Az akadályozás éls a zavarás szinonimák, a zavarás fogalma r-7y-\iv\ Vmo V» oiooVih Irívrn A IPlentős akadályozás azonban már lehet veszélyeztetés is. A jelzőőr jelzései: A jelzőtárcsával vagy — feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten ■ állványra helyezett — piros fénylámpával adott jelzésre meg kell állni. Változás történt a gyalogos- forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék működésében is. A már említett fényjelző készülék folyamatos zöld fényénél folyamatos, villogó zöld fénynél szaggatott kiegészítő hangjelzést adhat. Ugyanakkor a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléknél a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló berendezés kerékpárt ábrázoló há- , rom (felül piros, középen sárga,' alul zöld fényű) lámpából állés ugyanúgy működik, mint a többi forgalomirányító készülék. A forgalmi sáv foglaltságát jelző, vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék két egymás mellett elhelyezett lámpából áll, és X alakú piros, vagy lefelé mutató nyíl alakú zöld fényjelzést aa. A forgalomirányító fényjelző készülék mellé elhelyezhető kiegészítő lámpa, busz felirattal, amely fehér fényjelzést ad, s autóbusszal vagy trolibusszal — függetlenül a fényjelző készülék más jelzéseitől — az autóbuszforgalmi sávban tovább szabad haladná. A közúti jelzőtáblák közül nem változott az útvonal típusát jelző, az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák értelmezése, illetve ábrái. Irányjelző rovatunkban a következő alkalommal azokról a táblákról beszélünk majd, ameItrolr 111 etvp uialk.
