Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 141. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 17. vasárnap SSJSIII BÁCS-KISKUNBA TÍZEZER FIATALT VÁRNAK Nyitnak az építőtáborok ■HH CUELLAR ÜZENETE/ Soweto napján A Dél-afrikai Köztársaságban folyó faji elkülönítés semmibe veszi az ENSZ alapokmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nydlatkoziatában megfogalmazott célokat és elveket. Ezt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár írta abban az üzenetében, ame­lyet a dél-afrikai néppel való szolidaritás napja alkalmából a világszervezetben tartott ünnepi ülés résztvevőihez intézett. Mint ismeretes, június 16-án az ENSZ döntése alapján világszer­te megemlékeznek az 1976-os dél-afrikai sowetói lázadás ál­dozatairól. Az ENSZ főtitkárának üzenete megerősíti, hogy a nemzetközi közvélemény szilárdan támogat­ja az apartheid felszámolásáért vívott harc ügyét, és hangsúlyoz­za. hogy a Dél-afrtikai Köztársa­ság elnyomott népe jogos harcot folytat egy fajüldözéstöl mentes társadalom megteremtéséért. Az ENSZ apartheid-ellenes különbizottságának nigériai nemzetiségű elnöke, Joseph Gar- ba élesen elítélte az Egyesült Államok és más vezető tőkés or­szágok politikáját, mivel az az apartheid-rendszer fennmaradá­sát szolgálja. A dél-afrikai faj­üldözők nem tudnának meglen­ni egyes nyugati kormányok nyílt vagy burkolt támogatása nélkül. Ez utóbbiak stratégiai szövetségesüket látják a preto­riai rendszerben — hangoztatta a politikus. Településfejlesztés — összefogással 3. oldal A városokban és a falvak­ban évről évre a lakosság mind szélesebb köre vesz részt tár­sadalmi . munkájával szűkebh és tágabb környezetéinek szé­pítésében, fejlesztésében. E társadalmi hozzájárulás ér­téke a múlt évben elérte a 10,6 milliárd forintot, s több mint kétmilliárddal haladta meg az előző évit hazánkban. A közelmúltban sorra közöl­tük lapunkban a Nemzeti zászló-átadásokról tudósító cikkeket. A kitüntető címet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ítélte oda a telepü­lésfejlesztésben élenjáró vá­rosoknak, községeknek, és serleget kapott Bács-Kiskun megye. A megyei tanács leg­utóbbi ülésén ugyancsak meg­jutalmaztak községeket, vá­rosokat, s megintcsak telepü­lésfejlesztésért. Kiskunhalas, Jánoshalma, Szalkszentmár- ton és Apostag a megyei ver­senyt, nyerte meg a maga ka­tegóriájában. Abban a megyé­ben, amelyik első az ország­ban. Éppen ezért állíthatjuk,' hogy a megyei településfej­lesztési verseny nem kevésbé rangos, mint az országos. Csak más. Az önkéntes társadalmi munka mellett a tervidőszak fontos megyei feladatainak teljesítése is helyet kap az ér­tékelésben. Például: meny­nyire eredményes a tanácsi koordináció, hogyan hasz­• Társadalmi összefogással épült a gázvezeték Jánoshalmán. nálják föl a fejlesztési alap bevételeit, gazdaságosak-e a beruhá­zások, miként fejlesztik az alapellátást, szorgalmazzák-e a tarsu latok, társulások szervezését. , ’ (Folytatás a 3. oldalon.) A Czinkóczi-ügy ó- 0,081 PN-Aíagazin Művelődés — irodalom — művészet 5. oldal BETAKARÍTÁS ELŐTT - SZŐKÜL AZ ŐSZI ÁRPA Aratásra készek a kombájnok 0 A' nyitás előtti utolsó simításokat végzik a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát építőtáborában. Holnap megkezdik a munkát or­szágszerte az önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokban. Kéthetes turnusokban augusztus közepéig dolgoznak a kö­zépiskolás, szakmunkástanuló és egyetemista fiatalok. Többségük idén is a mezőgazdaság idényjelle­gű munkáit segíti, de szerveznek szaktáborokat más ágazatokban - is. A megyében 16 tábor nyitja meg ma kapuit. Valamivel keve­sebb, mint az elmúlt évben, mert néhány gazdaság a fagykárok és a termelési szerkezet változása miatt nem szervezett tábort az idén. Így is mintegy tízezer fia­tal érkezik Bács-Kiskunba az or­szág minden tájáról a nyáron. A legtöbb táborozót a szikrai és Helvéciái állami gazdaság, vala­mint a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet fogadja. Gyümölcsszedes es szolo-zold- munka — kötözés, kacsolás — a legtöbb helyen a fiatalok felada­ta. A Kalocsai Állami Gazdaság­ban öntöző szaktábort szerveztek, a Kecskeméti Konzervgyárban pedig az időszaki munkákat vég­zik a táborozók, A kígyóspusztai nyelvi táborban német és orosz diákokkal dolgozhatnak együtt a magyar középiskolások. A napi hatórai munka mellett jut idő a nyelvgyakorlásra is. Kecskemé­ten, a BÁCSEPSZER építőtábo­rában szakmunkástanulók vé­geznek hasznos munkát a megye- székhely építkezésein. Újdonság, hogy az idén a ta- bortanácsok döntik el: a kerese­tet mire használják fel a diákok. Bért továbbra sem fizetnek egyetlen építőtáborban sem, ha­nem a teljesítményen alapuló egyéni és brigádjutalmazást rendszeresítik. Nemcsak hozzánk érkeznek, hanem a megyéből is útnak in­dulnak ma az építőtáborozók. A legtöbben Mezőhegyesre, Zala­egerszegre, Hortra. Kábán öntö­zés, Nagykőrösön konzervgyári munka lesz a feladat. Siófokon a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál vendéglátóipari szak­munkástanulókat fogadnak köztük negyvenet a megyéből —, akik segítenek felszolgálni, áru­sítani. Á táborban eltöltött na­pokat beszámítják a szakmai gya­korlati időbe. Utaznak diákok a határon túlra, nemzetközi építő­táborokba is: Bulgáriába és az NDK-beli Suhlba, valamin^Cott- busba, ahol mezőgazdasági mun­kát végeznek. A legtöbben a kecskeméti Katona József és Bá­nyai Júlia Gimnáziumból, vala­mint a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumból indulnak tábo­rozni. L. D. Rövidesen elérkezik a mezőgaz­dasági munkák legfontosabbika: a gabona betakarítása. A mező- gazdasági szakemberekkel beszél­getve szó esett arról, hogy az idén a szokásosnál is gondosabban, alaposabban kell felkészülni a betakarításra. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezetben Pozsár Mik­lós, a növénytermesztési főága­zat vezetője a felkészülésről a következőket mondta: — Betakarítási kampányter­vünkben személy szerint min­denkinek részletesen meghatá­roztuk a feladatát. Más években általában június első napjaiban kezdjük a konzervborsó betaka­rítását. Most örülnénk, ha 18- án vagy 19-én Indulhatnának a gépeink. Fontos a jól szervezett munka, hiszen a borsószemek­nek három-négy órán belül a gyárba kell kerülni. _Ami a gabonát illeti, az el­következő hetekben 1260 hektár termését kell magtárakba gyuj­• A kiskun­félegyházi Lenin Tm szerelői el­lenőrzik az egyik kom* * * báját. fflcEEl Két hét le forgása \alatt két csúcstalálkozónak is tanúja lehetett a világ: előbb a hét legfejlettebb tőkés ország Ve­zetője találkozott London­ban, hogy valamiféle politi­kai, igazdasági megoldást pró­báljon találni a tőkés világ gondjaira. Az elmúlt héten pe­dig a KGST-tagországok fel­ső szintű gazdasági értekez­letére került sor. Amint az el­ső reagálásokból, kommentá­rokból kitetszik, a két csúcs­találkozó közül a moszkvait kísérte nagyobb nemzetközi fi­gyelem. . . . , Ezt több tény is indokolja. Már a moszkvai csúcs előtt nyilvánvaló volt, hogy a KGST-országok vezetőinek értekezletén korántsem csak a tagországok belső eredmé­nyeiről, gondjairól lesz szó. Számítani lehetett arra, hogy a szocialista közösség vezetői hallatják majd szavukat a nemzetközi politikát érintő legfontosabb kérdésekben is. A nemzetközi enyhülést és az együttműködés fejlődését szor­galmazó deklaráció nyilvá­nosságra hozatala igazolta is ezeket a várakozásokat. E do­kumentum világosan tükrözi a szocialista országok meg­győződését: még a legbonyo­lultabb Helyzetekben! is van kiút, eredményesek a tárgya­lások, ha a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás ér­dekeit, s azt a korántsem el­hanyagolható tényt, hogy a két tábor egyformán érdekelt a béke megőrzésében. E deklaráció önmagában is bizonyítja: a szocialista or­szágok integrációs szervezete, a KGST a következő években sem a befelé fordulásra tö­rekszik, hanem a maga esz­közeivel azdn munkálkodik, hogy a világon béke legyen, csökkenjen a nemzetközi po­litikában az a feszültség, amely — mint a dokumentum rámu­tat — elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikájá­nak következménye. . A tanácskozás jó alkalmat adott arra, hogy a résztvevők áttekintsék országaik, s a kö­zösség azon eredményeit mégpedig ma már megfelelő távlatból —, amelyeket a ti- zenöt évvel ezelőtti hasonló szintű találkozó óta elértek. Joggal állapították meg egye­bek között, hogy a másfél év­tizede elfogadott elvek — amelyeknek megfogalmazását a komplex program adta — <t mai napig megállják a helyü­ket. Az akkor kijelölt úton Haladva a szocialista orszá­gok jelentős eredményeket értek el gazdaságuk fejlesz­tésében. S még a legutóbbi években is, amikor a tőkés világot a háború óta soha nem tapasztalt ,válság sújtotta — és sok helyütt sújtja ma is — a szocialista országok tisztes gazdasági gyarapodást mond­hatnak magukénak. Ám a közös közlemény rá­mutat arra is, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben alaposan megváltoztak azok a körülmé­nyek, amelyek között a szocia­lista építőmunkánkat foly­tatni kell. Ezek az évek vol­tak azok, amikor a KGST csaknem valamennyi tagor­szágában kimerültek az i ex- tenziv fejlesztés tartalékai, a gazdaságot ezért át kellett állítani az intenzív fejlesztés­nek a korábbihoz képest rö­gösebb, bonyolultabb útjára. A moszkvai tanácskozás ah­hoz adott útmutatást, hogy a bonyolultabbá vált külső és belső körülmények között, hogyan lehet és kell maga­sabb szintre emelni a szocia­lista országok gazdasági együttműködését. A tanácskozás középpont­jában a szocialista országok hosszú távú közös stratégiá­jának kidolgozása állt. Nagy jelentőségű az a megállapodás, hogy a következő időszakban a szocialista országok hosszú távú, 15—20 évre szóló . közös fejlesztési programot dolgoz­nak ki, s ennek alapján Ha­tározzák majd meg a népgaz­daság egyes ágazatainak fej­lesztési irányait. S mint a ta­nácskozás után a Moszkvában tartott sajtóértekezleten efy mondták, kiemelt helyen sze­repel a gépipari . termékek gyártásának fejlesztése a szerszámgépektől a mikro­processzorokig, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek tér- melés ének bővítése, minő­ségük javítása. > Joggal hangsúlyozták az el­ső kommentárok: a moszk­vai tanácskozás .beváltotta a hozzáfűzött reményeket, meg­felelt azoknak a várakozások­nak, amelyek megelőzték. A szocialista országok vezetői teljes egységben jelölték meg a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének, to­vábbfejlesztésének útját, s foglaltak állást a továbbhala­dás legfontosabb részkérdé­seiben. Az elérendő cél vilá­gos — Moszkva után a cselek­vés időszaka következik. K. Nyíró József tenünk. A májusi és a júniusi csapadék kedvezően hatott a bú­zák fejlődésére. Hat nagytelje­sítményű kombájnunk különben „bevetésre” készen áll, s ha az időjárás engedi, munkához lát­nak. Hegedűs János, a pálmonosto- rai Keleti Fény Tsz elnöke biza­kodó: — Nagyon jól jött a májusi— júniusi eső. Ezen a nyáron 1202 hektár búza, 281 hektár árpa és 187 magyar-rozsnok termését kell betakarítanunk. Nyolc kombáj­nunk gondosan felkészítve várja a kezdést, amit a legjobb akarat­tal1 sem tudnánk pontosan meg­határozni. Tegyük fel: holnap kezdeni akarunk, éjjel jön egy váratlan eső és máris felborult a tervünk... Végezetül a kecskeméti AGRO- KER-nél arról érdeklődtünk, hogy a betakarítás előtt milyen gépe­ket vásároltak a nagyüzemek. — Sajnos, a vártnál gyengébb 'volt a forgalmunk — mondta Tóth Sándor, a géposztály veze­tője. — Míg tavaly június 1-ig negyvenöt, addig az idén mind­össze tizenöt nagy teljesítményű kombájn került tőlünk a mező- gazdasági nagyüzemekbe. Jelen­leg négyféléből 38-at tudnánk azonnal átadni, ha lenne vevő. Csökkent az igény a bálázógépek iránt is. lAz NDK gyártmányú­ból tizenkettőt adtunk el, hu­szonnyolc pedig várja a vevőket. A körbálázókból eddig 14 talált gazdára. _ Alkatrészekből talán meg s oha sem volt ekkora készletünk; az értéke eléri a 308 millió forin­tot. Néhány hiánycikktől elte­kintve nagyon sokféle alkatrész­szel tudjuk kiszolgálni ügyfele­inket. Kérésünk viszont az, hogy lehetőleg ne az utolsó pillanatban jelentkezzenek igényeikkel, ami­kor már teljesen tönkrement va­lamelyik gépalkatrész. A meg­rendeléseket általában néhány napon belül teljesíteni tudjuk, és így csökken az esetleges gépállás. O. L. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS, SZEMLE, VÁSÁR Jön az agrárfilm és video Szeptember 21—24-e között Kecskeméten rendezik meg első alkalommal a nemzetközi tudo­mányos tanácskozással egybekö­tött agrárfilm- és video szemlét. Az előzetes jelentkezések alap­ján több mint húsz országból legalább félszáz film várható. A .tanácskozás a mozgófilm és a videotechnika szerepével, al­kalmazási lehetőségeivel foglal­kozik a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés fejlesztését szolgáló tájékoztatásban és ok­tatásban. Emellett feltárja, elem­zi a rendezői és operatőri mun­ka jellegzetességeit. A szemle célul tűzte ki, hogy — a film sajátos hatására építve _ ismertesse a világ különböző o rszágainak mezőgazdasági kul­túráját. Vállalt feladatai közé tar­tozik, hogy terjessze a legjobb termelési eljárásokat, az új, kor­szerű és hatékony műszaki meg­oldásokat, az agrártudományok legújabb eredményeit. A szakmai tájékoztató, oktató és ismeretter­jesztő jellegű alkotások bekül­dési határideje július 15-én jár l£. A szemle idején mezőgazdasági film- és videokazetta-vásár is lesz. Ezen az egyébként nem ne­vezett filmek is részt vehetnek, s az érdeklődők külön vetítésen ismerkedhetnek meg a művekkel. Az ország legnagyobb területű, mezőgazdaságáról és élelmiszer­feldolgozásáról egyaránt híres megyéjében újabb nagy lehető­ség nyílik ekkor sok massal együtt az agrárnépesség szak­mai kulturáltságának emelésére. I CSAKNEM 9 MILLIÁRDOS EXPORT __________| B ővülnek a megye külkereskedelmi kapcsolatai A külkereskedelmi törvény végrehajtásának tapasztalatait fe meg­vitatják az országgyűlés soron következő, nyári ülésszakán. Előzőleg a megyei képviselőcsoportok tárgyaltak e fontos témáról. A Bács- Kiskun megyei csoportülésen hangoztatták, hogy az utóbbi időben számottevően növekedett a megye exporttermelése. Ezek után keres­tük fel dr. Bányainé Bajzik Magdolnát, a Külkereskedelmi Miniszté­rium megyei megbízottját azzal a kéréssel, hogy tájékoztassa olva­sóinkat szükebb hazánk exportforgalmáról. Elöljáróban elmondta, hogy ma már valóban jelentős a me­gye exporttevékenysége. 1980- ban már 8 milliárd 433 millió, 1982iben 9 milliárd 120 millió, 1983-ban pedig — az aszályos év ellenére — 8 milliárd 870 millió forint értékű áru került innen a külföldi piacokra. Jel­lemző, hogy az összes exportból nagy arányban részesedik a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar. Ez összegszerűen 6,5 milliárd volt 1983-ban, s ebből 4 milliárd 871 millió forint értékű áru nem rubelelszámolású piacon talált (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom