Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

' «Bf V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál látogatása Bács-Kiskunban AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 114. szám Ál3! 1,40 Ft 1984. május 17. csütörtök Magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Aktívaülés Kiskőrösön Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Kis­kőrösön tájékoztatót hallgatott meg Bács- Kiskun megye és legfiatalabb városa életé­ről, majd a helység nevezetességeivel ismer­kedett. Sétája során felkereste a Petőfi- szülőházat, a művelődési otthont, a szlovák tájházat, majd a közlekedési emlékmúzeumot. Ezután megtekintette Tabdin a Dankó-villát és múzeumot. Délután az Elnöki Tanács el­nöke Kiskőrösön aktívaülésen beszélt az idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről, a gaz­daságirányítás korszerűsítéséről, ezt köve­tően, látogatásának záróprogramjaként a ke­celi Szőlőfürt Szakszövetkezettel ismer­kedett. Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának - elnöke szerdán hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett. Lázár Györgyöt a két ország nemzeti zászlóival feldíszített szó­fiai repülőtéren Grisa Filipov mi­niszterelnök üdvözölte. A magyar miniszterelnök és kísérete fogad­tatásánál megjelent Csudomir Alekszandrov, a bolgár minisz- ■ tertanács elnökének első helyet­tese, Andrej Lukanov és Grigor Sztoicskov miniszterelnök-helyet­tesek, valamint a politikai és gaz­dasági élet több más vezető sze­mélyisége. A kölcsönös üdvözlések után magyar úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a két kormányfőt- Lázár György ezután szálláshe- * lyére, a szófiai Bojana kormány­rezidenciára utazott. Lázár György szerdán délután koszorút helyezett el a szófiai Szeptember 9-i "téren levő Georgi Dimitrov-mauzóleumnál. A ma­gyar kormányfő lerótta kegyele­tét a bolgár és a nemzetközi kom- . munista és munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának szarkofágja előtt. . A hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalás délután fél négykor kezdődött meg a bolgár minisztertanács épületében. A plenáris ülést megelőzően a két kormányfő szűkkörű megbeszélést tartott, amelyen a nagykövetek voltak jelen. A többórás, mindvé­gig szívélyes, baráti légkörű tár­gyaláson Lázár György és Grisa Filipov tájékoztatták egymást or­szágaik szocialista építőmunkájá­nak tapasztalatairól, újabb ered­ményeiről, időszerű feladatairól, az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásáról. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül is a gazdasági együttműkö­dés továbbfejlesztésének konkrét, lehetőségei álltak. Egyetértettek abban, hogy a kialakult magas áruforgalmi szint megőrzése és további növelése érdekében mind­két részről újabb erőfeszítésekre van szükség. ■ A kormányfői tárgyalást vala­mennyi megvitatott kérdésben a teljes nézetazonosság jellemezte. * Grisa Filjpov szerdán este a szófiai Lozenec-rezidencián va­csorát adott Lázár György tiszte­letére. A vacsorán a két kormány­fő pohárköszöntőt mondott. (MTI) Kilenc órakor Tassnál a me­gyehatáron fogadta Losonczi Pált Terhe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván* a megyei tanács elnöke, Já­vor János, a Központi Bizottság munkatársa, és dr. Fehér Géza, rendőr vezérőrnagy, megyei ren­dőr-főkapitány. Ezután az Elnö­ki Tanács elnöke vendéglátói tár­saságában Kiskőrösre hajtatott, ahol dr. Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titkára és dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke köszöntötte a magas rangú ven­déget és kísérőit, majd két nép­viseletbe öltözött szlovák nemze­tiségi kislány virágcsokrot adott át Losonczi Pálnak. Ezt követően a városi párt- bizottság tanácskozótermében Terbe Dezső, az MSZMP me­gyei bizottságának és Bács-Kis­kun kommunistáinak, lakosságá­nak nevében köszöntötte az El­nöki Tanács elnökét, majd a me­gye társadalmi-gazdasági hely­zetéről adott áttekintést. Hang­súlyozta, hogy a párt eredmé­nyesen tölti be vezető szerepét, s a kitűzött célok elérésében a kommunisták mellett számíthat a pártonkívüli lakosság min­dennapi munkájára, cselekvő részvállalására is. A szőkébb anyagi források olykor feszültsé­get lis okoznak, ám az eredmények féltése és a lehetőségek szélesí­tése mozgósító erő is, amelyet igazol az az 1,3 milliárd forint értékű társadalmi munka, amely- lyel Bács-Kiskun 1983-ban ismét első lett a településfejlesztési versenyben. MEGGYORSULT A CSÍRAKÉPZÉS, FELÉLEDTEK A NÖVÉNYEK Jókor jött a csapadék A mezőgazdasághoz alig vala­micskét értő ember is tudja, hogy az elmúlt napok „égi áldása” el­lenére a talajból még hiányzik a víz. Mindenesetre a hazánk fölé betört hidegfront hozta 35—40 milliméter csapadék — a megyé­ben átlagosan ennyi hullott — a legutolsó pillanatban érkezett, és nagyon jól jött a növényeknek. Várta ezt — ahogy á megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán elmondták — a 402 ezer hektárnyi, szántó. Az őszi kalászosok viszonylag jól, vészelték át a telet, ibár a vetés, töibb helyütt megsínylette az em­lékezetes hóesést követő szélvi­hart. A mezőgazdasági üzemek nagy részében időben intézkedtek, és a kipusztult növények helyét újból bevetették. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben így került 350 hektár búza után a földbe, tavaszi árpa és napraforgó. A foktői Béke Termelőszövetkezet­ben pedig kukoricát vetettek a kifagyott kalászos után. Az esőt jól hasznosították a már kikelt növények, de segítet­te a nedvesség a vetés utáni erő­teljes csírázást is. Bízvást re­ménykedhetünk, hogy ősszel jó eredménnyel takaríthatják be a tavalyinál 9 százalékkal nagyobb területen vetett napraforgót. Ha­sonlóképpen jól indult a 110 ezer hektáron vetett kukorica is. A szántóföldi kertészeti ter­melésben dolgozók az egyik leg­8 Köszöntés Kiskőrösön. Az ipar termelése tavaly az or­szágos átlagot némileg megha­ladóan növekedett, s ez a mun­katermelékenység emelkedéséből, származott. A megye mezőgazda­sága 13 százalékkal részesedik az országéból. Szerkezete alapvetően nem változott. Jelentős a ker­tészeti ágazat és az állattenyész­tés. Fontos szerepet tölt be a háztáji és kisegítő gazdaság. A gazdálkodásban a korszerű szer­vezeti formák egyre nagyobb te­ret nyernek. A tavalyi szárazság, a kedvezőtlen időjárás ellenére 11 gazdálkodó egység érdemelte ki a kiváló címet. Javítani kell azonban a felvásárlás, feldolgo­zás és az értékesítés összhangját. Ezt követően az 1984-es év kezdésének tapasztalatait össze­gezte ’ Terbe Dezső, mondván, hogy az a nehezebb körülmények közepette is megfelelőnek ítél­hető, s hasonlóan vélekedett a várható kilátásokról is. Dr. Ivanics Lajos a Kiskőrös várossá nyilvánítása óta eltelt tíz esztendőt tekintette át, és utalt arra, hogy 1973. december 31-én éppen Losonczi Pál adta át a várossá nyilvánításról szóló okiratot. így lehetősége van köz­vetlenül is összehasonlítani, mennyit fejlődött azóta Bács- Kiskun legfiatalabb városa. Ér­zékeltetésül elmondta, hogy meg­gyorsult az ipar és a* mezőgazda­ság fejlődése, nőtt 'a lakásállo­mány, bővült az egészségügyi, ok­tatási, közművelődési intézmény- hálózat. Tizenöt és félezren él­nek a városban, az aktív keresők 31,0 százaléka az iparban, 40 százaléka a mezőgazdaságban, 29 százaléka egyéb területeken dol­gozik. Megemlítette a helyi sajá­tosságokat, köztük a ‘Petőfi-ha- gyományok ápolását, a nemzeti- ségi kultúra felkarolását, a szak­szövetkezeti gazdálkodást, a kor­szerű üzemegészségügyi szakren­delést, s azt is, hogy a lakosság és az üzemek nagy aktivitással vesznek részt a városépítés mun­kájában. Losonczi Pál a szlovák nyelvi oktatásról, valamint a szakszö­vetkezetben kialakult egyéni és közösségi munkáról érdeklődött, majd a közigazgatási átszerve­(Folytatás a 3. oldalon.) MÁJUS 25—JÚNIUS 1. Ünnepi könyvhét nagyobb munka, a palántázás fe­lénél tartanak. A Tiszakécske, Kiskunfélegyháza, Pálmónostora által bezárt háromszögben a ha­gyományos dohány- és dinnyeter­mő körzetben a nagyüzemekben; valamint a háztáji földeken egy­aránt kihasználják a kedvező idő­járást, ültetik a palántákat. Ugyanilyen gyorsított ütemben1 dolgoznak Mélykúton, Tompán és Kiskunmajsán a pritaminpapri- ka-táhlákon. A zöldborsó is hálás az esőért. A pálmonostori Keleti Fény Ter­melőszövetkezetben például az első szakaszban vetett növényt a homokverés is megviselte',' de a sanyargatott borsó most feléledt a frissítő nedvességtől. Cz. P. A Szövetkezeti Könyvértesítő című lapból már tájékozódhat a szerencsés olvasó: miből válogathat majd az idei ünrtepi könyvhéten. (Sajnálatos .per­sze, hogy alig egy héttel az események kezdete előtt még nem készültek el a tömeges reklámfeladatokat kielégítő, várt, megszokott és hasznos füzetecskék). Aki a számokat szereti, annak sokat mondó adat: 18 kiadó kereken 130 művel jelentkezik. Az igazi könyvbarátok természetesen kedvenc szerzőiket, szívüknek kedves témáit keresik. A listát felülete­sen átfutva: az idei könyvünnep szolgál kellemes meglepetésekkel, akármilyen szempontból pillantsuk is át a kínálatot. A sort a megszokott kiadványokkal érdemes kez­deni: idén is megjelenik a tavalyi termés legjavát egyibegyűjtő Körkép,' Rivalda, és írószemmel című válogatás. Manapság, amikor könyvre is kevesebb jut, jó dolog leírni is, hogy a kiadók most is meg>- adják a hagyományos 50 százalékos engedményt ezen antológiák vásárlóinak. Rendkívül kevés a magyar fotográfiát elemző könyv, a fotótörténet pedig egyenesen kuriózum, ezért a Leletek a magyar fotográfia történetéből cí­mű Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kö­tete mindenképp sikerre számíthat. Ugyanígy „slá- gergyanús” Ginfc Károly Görögország című, a Cor­vinánál megjelenő albuma is. Az Európa Könyv­kiadó újdonságai közül a Mérleg sorozatban Tom Wolfe Pulitzer-díjas amerikai író Festett malaszt című esszégyűjteménye dobogtatja meg a szerző híveinek szívét. (Mindenki az, aki olvasta hajda­nán a Kandírozott, mandarinzselé színű áramvonal című, a beat-irodalom hőskorában magyarul is megjelent Modern Könyvtárkönyvecskét). Sok-sok árgus szempár keresi majd kedvencei munkáit. Nos, jön könyve Bárczy Jánosnak (A ma­gyar Mölders), Esterházy Péternek (Kis Magyar Pornográfia), Gyurkó Lászlónak (Családi regény), Hernádi Gyulának (Frankenstein), Mezei András­nak (Magyar kocka), Moldova Györgynek (A Pus­kás-ügy), Karinthy Ferencnek (Köcvadászat), Gyur- kovics Tibornak (Szálka hal nélkül). Nem fog so­káig a polcon porosodni Podmaniczky Frigyes Egy régi gavallér emlékei, a Nobel-díjas Golding A vét­kes visszanéz, Kolozsvári Grandpierre Emil A bu­rok című regénye sem. Jól mutatja a kiadók kény- szerűségből csak-csak valósággá váló üzleti szimat­ját, hogy másodjára is piacra .vétik az angol iroda­lomból a maga idején pornográfia vádjával kiűzött Laicrence-művet, a Lady Chatterlay szeretőjét. Si­kerre számíthat a tényirodalom kedvelői körében Vígh Károly Ugrás a sötétbe (Tények és tanúk so­rozat) című memoárja — és e munkákat említve csak a legismertebb alkotók legizgalmasabb műveit soroltuk fel. A megyeszékhelyen — csakúgy, mint Bács-Kis­kun többi városában, falujában — nemcsak a köny­vesboltokban lehét majd válogatni a friss köteték­ből; majdnem mindenütt lesz sátor. B. J. © A megyében, ahol lehet, öntöznek is. A talajból a május közepén lehullott csapadék ellenére még mintegy 60—70 milliméternyi víz hiányzik. Az iskolai szövetkezésnek hagyománya van. A SZÖ- VOSZ, a KISZ és az Úttörő Szövetség, valamint az okta­tási intézmények támogatásá­val 1958-tól kezdődött a falu­si ifjúsági szövetkezeti mozga­lom. A falusi ifjúsági szövet­kezetek az iskolákban és azo­kon kívül is, zömmel önálló jogi személyként, részben pe­dig a földműves szövetkeze­tekhez kapcsolódva, szakcso­porti jelleggel működtek. Eze­ken kívül mintegy 15—r20 iskolaszövetkezet is létrejött, amelyek tanszereket, üdítő ita­lokat, könyveket árusítottak. A falusi ifjúsági szövetke­zetek 1963-tól fokozatosan megszűntek, helyükbe a mező- gazdasági és a kereskedelmi szakkörök léptek. Az áfészek keretében működő iskolaszö­vetkezeti csoportok fejlődését az 1971-ben megjelent egysé­ges szövetkezeti törvény, majd az 1977-ben módosított jogsza­bályok tették lehetővé. . Az utóbbiak szerint az áfészek ha­táskörében, szakmai irányítá­sával az általános iskolákban, szakmunkásképző intézetek­ben, közép- és főiskolákon, egyetemeken, kollégiumok­ban jöhetnek létre szövetke­zeti csoportok. 1981 novemberében tartot­ták a fogyasztási szövetkeze­tek IX. kongresszusát', amely határozatában utalt arra, hogy az áfészek jobban karolják fel az iskolai csoportokat, mert ezek nagyszerű lehetőséget kí­nálnak a szövetkezeti eszme népszerűsítésére, a munkára nevelésre. A MÉSZÖV elnök­sége 1982 januárjában a KISZ megyei bizottságával egyetér­tésben iskolaszövetkezetek ala­kítására hívta fel a fiatalokat. Az első ilyen szervezet a kis­kőrösi gimnázium és mezőgaz­dasági szakközépiskolában lé­tesült, 28 taggal, szölőoltvá- nyok nevelésére és értékesíté­sére. Ezt követően a megye tanintézeteiben egymás után szervezték a diákok közössé­geit. Az idén 22 áfésznél össze­sen 24 iskolaszövetkezet mű­ködött. Egy részük kertészet­tel, kisállattenyésztéssel fog­lalkozott, jó néhány pedig ke- teskedelemmel. A tanév vége felé közeled­ve az iskolaszövetkezetek mér­leget készítettek. A munká­jukból származó anyagi ered­mény felhasználásáról az inté­ző bizottság javaslata alapján a tagértekezlet döntött. A ren­delkezések szerint a nyereség felhasználható a csoport esz­közeinek fejlesztésére, a követ­kező iskolai év előkészítésére, eszközök, gépek, szakkönyvek vásárlására, ösztöndíj alapí­tására,'az úttörő-, illetve a KISZ-szervezet támogatására, művelődési és szociális cé­lokra. 1984-ben 1600 fiatal vett részt a mozgalomban. Az is­kolaszövetkezetek növekvő száma bizonyítja létjogosult­ságukat. Néhány nagyobb áfészvél több is alakult. A kecskeméti UNIVER kereté­ben 4, a kiskunfélegyházi IN­TEGRAL hatáskörében ez év­ben 3 szakcsoport működött. Már most készülnek néhány újabbnak a nyári szünet utáni megalakítására a megye más fogyasztási szövetkezeteiben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fiatalok szívesen, kedv­vel dolgoznak ebben a szer­vezeti formában, élvezik a munkasikereket. Kereskedő Sándor SiSltS ■ rárí* |Oí & i B' i ír m á.% W' i i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom